Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-16 / 39. szám

Abonyi krónika Alkotókészség és közéleti szereplés Termelni, jó minőségben Az abonyi nagyközségi pártbizottság legutóbbi ülésén arról tárgyalt, hogy a telepü­lés tavalyi gazdaságpolitikai feladatai miként teljesültek és az idei hogyan követi azotkat. A testület megállapította, hogy a három mezőgazdasági nagyüzem a tekintélyes aszálykár mellett is jelentős, 93 millió forint nyereséget könyvelhetett el, ami minden­képpen az okos gazdálkodás, a tagság helytállásának ered­ménye. A pártfórum szerint a gaz­daságok az idén változatlanul kiemelt feladatuknak kell hogy tekintsék a gabona- és húsprogram megvalósítását. Éves eredményük ne legyen rosszabb, mint 1982-ben volt. Javítsák a rét- és legelőgaz­dálkodást, fokozzák a mellék- termékek hasznosítását. Mind a három tsz térjen át a gáz­használatra és keressék a gazdaságos melléküzemek fej­lesztésének lehetőségét. A megkezdett beruházások — folyékony műtrágyát előállító telep, takarmánykeverő és szárító berendezés építése, az édesipari üzem bővítése — program szerint, sőt előbb ké­szüljön el. Fokozzák a háztáji gazdaságok támogatását. Az ipari üzemeknek az idén 1,5—2 százalékos termelésnö­vekedést kell elérniük. Ter­mékeik piac-, sőt exportképe­sek legyenek, és változatlanul kiemelt feladatnak tekintsék a termékszerkezet korszerűsí­tését, valamint a minőségi munkára való törekvést. A 40 órás munkahétre az áttérést Úgy készítsék elő, hogy az ter­méskiesést ne eredményezzen, a dolgozók jövedelme ne csökkenjen. A kereskedelmi tevékenysé­get folytató szövetkezeteknek, vállalatoknak a lakosság jobb alapellátására kell törekedni, sőt egyes termékekből, mint a tejtermék, a töltelékáru, a vá­lasztékot bővíteni kell. A vá­sárlási lehetőségek növelése érdekében az érdekelteknek elő kell teremteniük, hogy új áf ész-áruház épülhessen. A község területén működő két — vasipari és építőipari — szövetkezet telepe a lakossági szolgáltatások körét bővítheti. E cél érdekében támogatni kell a kisvállalkozásokat és a kisiparosok létszámának nö­vekedését. Az eddiginél fokozottabban kell megvizsgálni majd a két szomszédos városba ingázók utazási körülményeit. Arra kell törekedni hogy a tavaly 10 millió forintért korszerűsí­tett teherpályaudvart is több cég vegye igénybe. Abony nagyközség idei fejlesztési programjában szerepel a 10 lakás és az áruház, az új, nyolc iskolai tanterem, vala­mint a gáz-gerincvezeték egy részének építése. A testűjét döntése értelmében az ehhez szükséges feltételeket meg kfell teremteni és a kivitelezést is el kell kezdeni. Hasonló fon­tosságot tulajdonítottak az ivóvízellátás javításának, a villanyhálózat korszerűsítésé­nek, a belvízelvezetésnek és az utak korszerűsítésének. Meg kell teremteni a feltéte­lét, hogy harmadik gyermek- orvos is megkezdhesse gyó­gyítómunkáját. Az eszmei-politikai nevelő munka fokozásával arra kell törekedni, hogy a társadalom minden rétegében növekedjen a párt tömegbefolyása, erő­södjön a párt iránti bizalom. Az agitációs munkában na­gyobb szerep jut a feladatokra való mozgósításnak. Ebben az évoen a többi közt kiemelten kell hogy fog­lalkozzanak a közoktatás se­gítésével, a tárgyi feltételek javításával, a tartalmi mun­kával. Abonyban is évről év­re növekszik a továbbtanuló fiatalok létszáma: meg kell vizsgálni egy ipari vagy szak- középiskola telepítésének fel­tételeit. Fokozni és segíteni kell az értelmiség különböző rétegeinek alkotókészségét, közéleti szereplését, valamint nagyobb figyelmet kell fordí­tani a közművelődési intéz­mények munkájának koordi­nálására. Az idős korúakró! való gondoskodás új lehetősé­gei nem maradhatnak ki az éves-feladatok sorából. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM\-----------------------------------------------^-----------------­19 84. FEBRUAR 16., CSÜTÖRTÖK á radiátor, a esi a tidaj^M|osé Távfűtött családi hajlékuk Fuss attól, hogyan sár ajtó, alak Zord zimankóban gyakori beszédtéma felidézni a nyári meleget, főleg akkor, ha a kérdéses beszélgetés nem is utcán, hanem a lakásban fo­lyik. Mert mi tagadás, télen nagyon is a lakossági érdek­lődés, kritika kereszttüzében vannak az energiaszolgáltató vállalatok, így például a ceg­lédi futómű is. A városgazdálkodási válla­lat két fűtőművet üzemeltet. Az első még 1972-ben létesült, ez a Károlyi-lakótelep 1095 lakásának, a 2-és szolgáltató háznak, a Kossuth Ferenc ut­cai ÁBC áruháznak és a Rá­kóczi úti 8 tantermes iskolá­nak hőszükságletét biztosítja, 174 ezer 700 köbméter légte­ret temperál télidőben és lát el egész évben meleg vízzel. A 2-es számú fűtőmű a Be­loiannisz utcai lakótelepet fű­ti. Jelenlegi kapacitása még nem teljes, mivel most és ez­után épülő tömbök fognak hozzá kapcsolódni. A mostani 450 helyett 750 lakás fűtését látja majd el. Cserélő alközpontok Ezeket a pontos adatokat a Beloiannisz utcai irodácská- ban kaptuk Lehotay Sándor főenergetikustól, aki e csúcs- időszakban is nagyon higgad­tan teszi kötelességét és kész­séggel ad felvilágosítást. A két fűtőmű között lényeges üzemeltetési, technikai kü­lönbség van, noha a kazánok típusra lényegében alig tér­nek el egymástól. A Károlyi­lakótelep fűtési rendszere any­Ma már települést fejlesz­teni társadalmi összefogás nél­kül aligha lehet. Mindezt Abonyban is jól tudják. Bi­zonyíték erre, hogy az ellen­szolgáltatás nélküli munka értéke 1983-ban 28,9 mil­lió forint volt. Ebből a közületek 20,4, a lakosság pe­dig 8.5 milliót érő muriját végzett. Az egy lakosra jutó összeg 1736 forint. Aszfalt, terítve Társadalmi munkában meg­épült közel 8 kilométer hosszú járda, befejezték a falumú­zeum felújítását. Itt elsősor­ban a Mechanikai Művek he­lyi gyáregységének szocialista brigádjai jeleskedtek. Ugyan­csak róluk kell elsősorban em­lítést tenni, ha a gyermek- könyvtár elkészítése kerül szó­ba. Több henehuaás utat, ut­cát korszerűsítettek, aszfalt- szőnyeget terítettek rájuk. Jobbá Váltak a közlekedési vi­szonyok a Nyári Pál, a Rákó­czi, a Mátyás király, a Bocs­kai és az Alkotás utcában. Az alapozást az utcabeliek végez-1 ték, a feltöltéshez szükséges kő- és téglatörmeléket pedig a MÁV és a helyi téglagyár ad­ta. Befejezték a piactér beke­rítését, elkészült a bejárati kapu, ugyanitt megépült egy közkifolyó, valamint szenny­vízelnyelő akna. Feltöltöttek a zártkerti ingatlanokhoz vezető útszakasz egy részét. A Nyári Pál út lakói házuk és telkük előtt vízelvezető árkot ástak. Korszerűbb, szebb lett a sal- góbányai ifjúsági és úttörőtá­bor, a nemrégen megnyílt szol­gáltatóháznál melléképületeket és parkolót készítettek. A tanács legutóbbi ülésén az idei társadalmi munka értékét 12 millió forintban határozta meg. Parkerdő és tábor — Ennek oka, hogy 1984-re kevesebb útjavítást tervezhe­tünk. mert sem a MÁV, sem a téglagyár nem tud a stabili­zációs munkálatokhoz olyan mennyiségű anyagot adni, mint egy évvel ezelőtt — tájékoz­tatott Makai Béla, a tanács műszaki csoportjának vezetője. — Mihez kérik az idén a la­kosság, az üzemek önzetlen tá­mogatását? — Mivel a költségvetési alapból nem jut pénz az öre­gek napközi otthonának bőví­tésére, korszerűsítésére, így el­sősorban az átalakításhoz kér­jük és várjuk mindenki segít­ségét. De van egyéb tennivaló is. Egyebek között a parkerdő rendezése, a fásítási program végrehajtása, az MHSZ-lőtér korszerűsítése, a járdaépítés folytatása, játszóterek, sport­pályák karbantartása. Sok fel­adat van a gyermekintézmé­nyek fejlesztése, korszerűsítése terén, és a fiatalok kedveit üdülőhelyének, a salgóbányai tábornak éves karbantartását sem lehet mellőzni. Pénz helyett kéz A nagyközség társadalmi munkásainak köre egyre bő­vül, mind több személy és közösség felismeri, hogy a ren­delkezésre álló pénzforrás ke­vés, ezért ha a település fej­lődni akar. néhány órával meg kell rövidíteni a szabad időt. Jó lenne, ha az eddiginél még többen helyezkednének erre az álláspontra. Gyuráki Ferenc a mására szemet vet Sokba kerülhet a kaland Évente több száz kerékpár­nak kél lába a város területén. A lógó orrú kárvallottak bá­natát ■ csak tovább fokozza, hogy a tetteseknek csupán ki­sebbik hányadát sikerül lelep­lezni és felelősségre vonni. Aki biciklit lop, tulajdon el­leni szabálysértést követ el, ha a jármű értéke a kétezer forintot nem haladja meg. 1983 szeptembere óta az efféle eny- veskezűek húszezer forint pénzbírsággal sújthatok. A szabálysértésért a bírságot a városi tanács szabja ki. Mivel az utóbbi időben elszaporodtak a kerékpár­lopások, a tanács példás összegeket állapít meg. Nem ritka a 4—5 ezer forintba ke­rülő biciklikaland, s van, aki 10 ezer forintos csekket kap a kezébe. A nemkívánatos ese­tek megelőzése érdekében a bírság a közeljövőben növe­kedni fog, természetesen a le­hetséges határon belül. Ez az intézkedés egyértelmű felszó­lítás a kétkerekűekre szemet vetők számára. Nem árt több­ször is meggondolni: lopnak-e, avagy inkább vásárolnak (jó­val olcsóbban) biciklit. nyiban korszerűtlenebb, hogy a lakótelep alatt számos hő­cserélő alközpont helyezkedik el, ezért lényegében sok apró gépészeti helyiséget kellett ki­alakítani, s ezek megannyi el­lenőrzési és karbantartási probléma forrásai lehetnek. A Beloiannisz utcában egyetlen hőcserélő központ ta­lálható a fűtőmű területén, s ez a lakásokba áramló meleg víz szabályozását képes töké­letesen megoldani. A kazánok­ban földgázt égetnek el, ko­rommentesen. A fűtési idény október ló­tól április 15-ig tart, illetve előbb kezdődik vagy tovább tart, ha a napi középhőmér­séklet plusz 10 fok alá süly- lyed, vagy 3 napig nem emel­kedik plusz 12 fok fölé. A fű­tőművek nem tetszés szerint dolgoznak, hanem szigorú hő- mérsékleti előírásoknak meg­felelően. A két fűtőmű tulaj­donát képezi a hőcserélőig terjedő csőszakasz, így a há­zak belső csőrendszere és a radiátorok o tulajdonosoké. Ez azért lényeges, mert ebből néhány tévhit származhat. Ha például elreped a cső, cse­peg a radiátor, a karbantar­tási munka nem a fűtőmű dolgozóinak feladata. Hőmérőt hoz A központi fűtőművek má­sik gondja az, hogy méretlen mennyiségű melegvíztömeg fut a lakásokba, de talányos, hogy milyen a fogadó lakások fizi­kai állaga. Mert a rések a fa­lon, a hőhidak, túlzottan ma­gas páratartalom, valamint a rosszul záró ajtók, ablakok, a szabvány szerinti hőadás ér­tékét, hatásfokát nagyban le­rontják. A lakók egyetlen könnyen megítélhető minőségi értéket észlelnek: a meleget vagy hideget — vérmérséklet­től függően. Kernács István foglalkozik a szükséges ellenőrző hőfok­mérésekkel, ha kell nem egy­szer, hanem akár többször is csenget, hogy a lakáson belül biztos értéket tudjon a nap­lóba bejegyezni. Az elektro­mos hőmérővel a szoba köze­pén, másfél méter magasan végzi el a hőfok mérését. Ez óvodában 20 centis, alsótago­zatos iskolai tantermekben 50 centis magasságban történik. Nem helyi elhatározások, hanem központi szabályok ír­ják így elő, akárcsak a fűtési díjakat. Jelenleg egy köbmé­ter utáni fűtési térités 23 fo­rint 40 fillér, a pótfűtésé 13 fillér köbméterenként; de ez nem tévedés, mert „csak” té' rítés, és nem térítési díj. Ugyanis ezen köbméterenként 309 százalékos állami támoga­tás is van. A havi fizetési formát pedig a városi - tanács 2/1972. számú rendelete hatá­rozta meg. A két fűtőmű együttvéve sem szennyezi annyira a le­vegőt, mint egy hagyományos családi ház kéményei. A za­vartalan működtetést két energetikus, egy-egy üzemvi­tel-vezető és karbantartás­vezető, egy hőfokellenőr, ti­zenhat fűtő és hét karbantartó látja el. A két hőközpont min­dent megtesz, hogy zavartalan legyen a hőszolgáltatás. Ahol ennek ellenére dideregnek a lakók, ott valamely más kül­ső szervnek kellene, megálla­pítani a hiba okát. Mérhető, szökik-e? Ezt a városra kiterjedő vizs­gálatot azért is célszerű lenne nyugodtan elvégezni, mert nem mindegy, hogy mekkora terhet rónak ezek a fűtési for­mák a pénztárcánkra. A hő­fokellenőrzés csak a hős&kés mértékének megállapításával lesz teljes, ami mindnyájunk érdeke. Burányi Dezső notsi Az abonyi termelőszövetke­zetekben a nőbizottságok lel­kiismeretesen látják el felada­taikat. Részt vesznek az év so­rán ünnepségek szervezésében, nyugdíjas-találkozók, művelő­dési programok rendezésében. Szerveznek, országjáró kirán­dulások csoportjait verbuvál­ják egy-egy hétvégére pihenés­képpen a tagság soraiból. Közülük sokan részt vesznek a vöröskeresztes munkákban, a családvédelemben, a szak- szervezeti munkákban. A tsz vezetősége és tagsága között mintegy összekötő kapocs sze­repét tölti be a nőbizottság is. A dzsessz?©! szél Örömmel fedeztük fel a nemzetközi dzsessz-szövetség angol nyelvű folyóiratában, a Jazz Fórumban a ceglédi Szí­ntan István cikkét, melyben a szerző a városunkbeli zenei élet elmúlt évi jeles esemé­nyeiről számol be és vázolja a jazzklub terveit is. Polgári védelmi számvetés Jó alappal indulnak Nemrég a városi pártbizott­ság nagyterme adott otthont annak a tartalmas összejöve­telnek, melyen Cegléd és kör­nyéke polgári védelmi szak­emberei, társadalmi aktivistái találkoztak, hogy szót váltsa­nak az elmúlt év munkájáról és számba vegyék az előttük, álló feladatokat. Az ülésen részt vettek a települések ta­nácsi vezetői, polgári védelmi törzsparancsnokai, az üzemek, vállalatok vezetői és polgári védelmi törzsparancsnokai, a szakszolgálati parancsnokok és a törzskiegészítő állomány tag­jai. Az elnökségben helyet fog­lalt Fekete Antal, a városi ta­nács elnöke, Némedi József, a városi pártbizottság politikai munkatársa és Deák Tamás főhadnagy, a megyei polgári védelmi parancsnokság képvi­selője. A béke kérdéseit elemző nemzetközi katonapolitikai tá­jékoztató után Utassy László, Cegléd polgári védelmi törzs­parancsnoka értékelte az el­múlt esztendőben végzett munkát. Mint mondotta: ered­ményekben és tapasztalatok­ban gazdag időszakot zárnak most, mely megfelelő feltétele­ket teremtett a következő fel­adatok eredményes teljesítésé­hez. A város, illetve a volt ceg­lédi járás területén végzett fe­lelősségteljes munka következ­tében jelentősen javult az al­kalmazási készenlétbe helyezés készsége. A polgári védelmi törzsek és szakszolgálatok, az önvédelmi szervezetek pa­rancsnoki és beosztott állomá­nyának kiképzése, valamint a lakosság felkészítése az előírá­sok szerint történt. 1983-ban a “kiképzési munkára a gya­korlatiasság volt jellemző, melyben már tükröződött az azt megelőző időszak nem ke­vés módszertani törekvése. Bővültek a személyi állo­mány ismeretei, gyarapodott jártasságuk a feladatok meg­oldásában, fejlődött a törzs­munka színvonala, javult a pa­rancsnoki állomány helyzet­értékelő tevékenysége. Igen fontos, hogy az alegységek gyakorlataik során tetemes pénzértékű, népgazdaságilag is hasznos munkát végeztek. E területen különösen az albert- írsai Micsurin Tsz jeleskedett, ahol a gyakorlatozok 300 ezer forintnyi hasznot hajtottak. Az idei feladatok közül ki kell emelni az alkalmazási készség további szilárdítását, a kiképzésben a gyakorlatias­ság növelését, valamint az ál­lamigazgatás átalakításából adódó polgári védelmi teendő­ket. A tanácskozás befejeztével kiváló polgári védelmi mun­kájukért az alábbiak kaptak elismerést: Sajgúl Tamás, a városi tanács osztályvezetője, dr. Tóth János, az albertirsai Micsurin Tsz főállatorvosa, Berger Tibor nyugdíjas, Banai János, az albertirsai Szabad­ság Tsz művezetője, Horváth József né, a Vöröskereszt járási titkára, Józsa Erzsébet, a vá­rosi tanács gépírója, Jusztin Ferenc, a Dózsa György kollé­gium gazdasági vezetője, Bo­tos Gábor, a városi tanács fő­előadója. Fodor Péter, az ÉVIG dolgozója. V. S. Igazságos mércével Ébredi borok verseny® A tél végi, mezőgazdasági könyvhónap eseménye évek óta Ceglédbercelen, hogy ilyen­kor rendezik meg a termelői borversenyt. A versenyre most február 24-én, pénteken este 10 órától kerül sor. Borászati, szőlészeti .szakemberekből áll a zsűri, a termelők jelenlétében ők mi­nősítik a benevezett borokat. A rendezők kérése, hogy aki a versenyen indulni akar, feb­ruár 23-án, csütörtökön este két liter, bemutatásra szánt .bort vigyen a helyszínre, a művelődési házba, ahol a ne­vét, a bor fajtáját, évjáratát és az egyéb szükséges adatokat feljegyzik. Cseigáncsozók érmei Jól fit® cer I siti stílfa A cselgáncsozó úttörők kör­zeti rangsorversenyére Békés­csabán került sor, Az indulók között ott volt tíz versenyző­vel a Ceglédi VSE is. Szerep­lésükkel elégedettek lehetünk, hiszen öten felkerültek a do­bogóra, hárman közülük dön­tőt vívhattak. Ezek eredménye is pozitívan alakult, így a ceglédieknek végül két arany-, egy ezüst- és két bronzérem jutott. Eredmények: 35 kg-ban: 3. Végh Csaba, 45 kg-ban: 1. Tóth Sándor, 3. Molnár László, 49 kg-ban: 1. Pán- gyanszki Attila, 53 kg-ban: 2. Bentovics Zsolt. A Ceglédi VSE utánpótlás- válogatott atlétája, Varga At­tila részt vehetett a Budapest Sportcsarnokban megrendezett TRIKOTEX nemzetközi fe­dettpályás viadalon. Az el­múlt évben egyre javuló ered­ményeket ért el a CVSE gyors lábú sportolója, megáll­ta helyét a nemzetközi válo­gatott versenyeken is. Buda­pesten több világnagyság tár­saságában versenyezhetett, mintegy elismerésképpen 1983. évi teljesítményéért. U. L. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Ami példás veit eddig is x A megoldás az, ha összefognak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom