Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-11 / 35. szám

I 8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN " »“•februáru..szombat A szülői magatartás Beszélgetés dr. Ranschburg Jenővel gyárában Magyarországon kevés hagyománya van a pszichológia gyakor­lati alkalmazásának, de az utóbbi években mindinkább előtérbe ke­rült a gyógyító megelőzés, az üzemekben, és mostanában már a csa­ládi élet gondjainak segítésénél is egyre természetesebb, hogy igény­lik a lélektannal foglalkozó szakemberek tanácsait. A közelmúltban megtartott XIV. szentendrei egészségnevelési konferencia témája: a családi élet mentálhigiénéje, széles körű ér­deklődést keltett. A konferencia vitaindítóját dr. Ranschburg Jenő kandidátus tartotta, akivel most munkahelyén, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Pszichológiai Intézetében folytatjuk a beszélgetést. örömtelcn cgyüttlét — A tanácskozáson is elhangzott, hogy a szülő—gyermek kapcsolat gyakran nem felhőtlen, aminek kö­vetkezményei végső soron súlyos tár­sadalmi gondokat okoznak. — Klinikai tapasztalataink szerint, a veszélyeztetett gyermekek, a fia­talkorú öngyilkosok és bűnözők szin­te kivétel nélkül rossz családi körül­mények között nevelkedtek, és ez nem elsősorban az anyagiakat je­lenti. Elhanyagolt, problémáival ma­gára hagyott fia vagy lánya lehet ma­gas, vezető beosztású szülőknek is, és ez az utóbbi jelenség egyáltalán nem I ritka. De a legsúlyosabb esetektől eltekintve is, nagy gond az, hogy a fiatalok nincsenek kellően felkészít­ve a szülői kötelezettségek vállalá­sára. Felületes elnevezés a „gyes­neurózis”, de mégis alapvető jelen­ségek húzódnak meg mögötte. Á fia­tal nőik közül sokan nincsenek tuda­tában annak, hogy a meleg otthon nemcsak a központi fűtést jelenti, mint azt sem érzik igazán, hogy a nevelés is kreatív tevékenység, nem­csak az a munka, amit a gyárban vagy a hivatalban végeznek. Az örömtelen, kényszerű együttlét pedig akkor sem szolgálja a gyermek ér­dekeit, ha egyébként megfelelőek a külső feltételek. — Véleménye szerint tehát a nők munkába állásával kezdődtek a ba­jok? Férfiak a szülőszobában — A dolog nem ilyen egyszerű, és a folyamat egyébként sem visszafor­dítható. Ma már képtelenség lenne kijelenteni, hogy a nők. szakmáju­kat. hivatástudatukat felejtve, térje­nek vissza a fakanálhoz. A jelenlegi helyzethez alkalmazkodva kell szá. | mukra megfelelő segítséget nyújta­ni, és ez természetesen komplex tár- I sadalmi feladat. Beletartozhatnak i olyan intézkedések is. mint a kis- | gyermekes anyák részmunkaidős fog- j lalkoztatása, ami nem jelentene i gyökeres változást a fiatal nők ko­rábbi életmódjához képest. — És a pszichológiai módszerek, lehetőségei:? — A nemzetközi tapasztalatok sze­rint a korai anya—gyermek kapcso­latnak meghatározó szerepe van a későbbiekben. Adatokkal alátámasz­tott megfigyelés, hogy az anyai ma­gatartás nehezen alakul ki például • olyan esetekben, amikor a koraszü­löttet hónapokig kórházban nevelik, és csak ezután adják vissza a csa­ládnak. Az apa szerepéről eddig ke­vés szó esett, pedig az újabb pszi- I chológiai kutatások szerint a korai kapcsolatok kialakítása náluk is ; fontos. Sok külföldi országban ma már természetes, hogy a férfiak je­len lehetnek a szülésnél, tehát az élet első pillanatától kezdve ott van­nak a gyermekükkel, ök már kezdet- j tői többet foglalkoznak a kicsinyek­kel, mint mások, akik nem kapják meg ezt a lehetőséget. Magyarorszá­gon is bevezették már, egyelőre csak kísérletként, egy kórházban az emlí­tett módszert, és igen nagy az érdek­lődés. Pszichológiai előkészítés is ki­egészíthetné ezt a kísérletet, szülővé nevelési csoportprogram, aminek a tematikáját már korábban kidolgoz­tuk. Reméljük, hogy sor kerül a megvalósítására. — A családi élet magánügy, de a bajok, gondok megoldásának segíté­se társadalmi feladat. Mondana egy példát arra. hogy milyen módszerek­kel dolgozik a pszichológus ezen a területen ? Váratlan helyzetek — Munkatársaimmal, Deák Judit­tal és Császár Zsuzsannával közösen vizsgálatot végeztünk az anyai ma­gatartásra vonatkozóan. A színhely a SOTE I. sz. gyermekklinikájának ambulanciája volt. ahová az édes­anyák vizsgálatra jöttek néhány hó­napos csecsemőjükkel. Amikor a pó- lyázóasztalon már levetkőztették gyermeküket, az orvos azt kérte tő­lük, hogy adják át neki a személyi igazolványukat. A reagálások nagyon különbözőek voltak: néhányan őri­zetlenül akarták hagyni a csecsemőt, mások előbb biztonságba helyezték valamiképpen, esetleg rábízták a vé­dőnőre. Olyan anya is volt. aki vál­lat vont, és megjegyezte, talán nem esik le, amíg otthagyom. A váratlan helyzetben tanúsított anyai magatar­tás teljesen összhangban volt azzal, ahogy a fiatal nők öltöztetés közben viselkedtek. Akik rámosolypgtak a gyerekükre, vagy szólták hozzá, azok közül senki sem hagyta ott a csecse­mőt anélkül, hogy biztonságba he­lyezte volna. A különböző helyzetek­ben megfigyelt viselkedési formák tehát egységes anyai magatartássá ötvöződtek. — Korábban említette, hogy orszá­gos kutatási téma részeként most is folyik egy komplex családvizsgálat. Egymástól független: j — Közösen dolgozunk a Népesség­tudományi Intézet munkatársaival, aki'k antropológiai megfigyeléseket végeznek. 400 családot kísérünk fi­gyelemmel, véletlen kiválasztás alap­ján, az anya terhességének kezdeté­től 5 éven keresztül. Vizsgálódásunk témája a korai szülő—gyermek kap­csolat alakulása. Mi csak 5—6 alka­lommal keressük fel a családokat, egyébként a védőnők megfigyelései­re, adatgyűjtéseire és feljegyzéseire támaszkodunk. A gyermekek most kétesztendősek. és a vizsgálat első szakasza lezárult. Az adatok feldol­gozása januárban kezdődik. — A széles körű felvilágosító mun­ka. melynek a szentendrei konferen­cia is jó példája, sokat számít. De tehetnek-e még valamit ezen túlme­nően a szakemberek? A ceglédi hordógyárban tavaly éppúgy, mint az Idén 150 ezer hektoliter exportra szánt bor tárolására alkalmas hordók so- • kaságát készítik el. Képeink a nagyüzemi gyártás egy-egy fázisát mutatják be. Balra fent: készül a hordófenék. Mel­lette: vasabroncs szorítja össze a dongá­kat. Alatta: elkészült a hatvanadik hor­dó, egy műszak alatt ennyit csinál meg a húsz*agú brigád. Alatta: Pál Mihály 43 éve dolgozik a kádárszakmában. Balra mellette: nádszálak kerülnek a dongák közé. Végül: így szárítják a főzőüstökből kikerült hordókat. BARCZA ZSOLT képriportja — Javaslatokat adunk a család- gondozás megszervezésére, a családi életre nevelésre vonatkozóan. Álta­lános tapasztalat, hogy ez a tevé­kenység egymástól függetlenül, kü­lönbözőfórumokon történik. Nyilván­tartják egy helyen az alkoholista apát. máshol a vészéiveztetetf gyer­meket, de nincs családvédelmi köz­pont, ahoj együtt tárolnák ezeket az információkat. Az' adminisztratív jellegű feladatok jó szervezése éppen olyan fontos, mint a már említett ja­vaslat a fiatal anyák részmunkaidős foglalkoztatására. A korai szülő- gyermek kapcsolatok meghatározó szerepét hangsúlyozzuk, melyről ed­dig viszonylag kevés szó esett, hiszen a felismerhető bajok rendszerint is­kolás korban mutatkoznak. A meg­előzésre kell az eddiginél sokkal több gondot fordítani. A hordók GÁL JUDIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom