Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-11 / 8. szám
PEST MMEGYE I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI XXVIII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Ára 1,1(1 forint 1984. JANUÁR 11., SZERDA Munkásgyülés a váci FcTfé-kn i Segítőtársuk a jobb szervezés Zsúfolásig megtelt tegnap délelőtt az ebédlő a váci Forte gyárban, munkásgyűlésre jöttek össze az emberek. A gyűlésen részt vett Veres Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottsága politikai munkatársa. Jelen volt Szalai Árpád, a váci városi pártbizottság titkára. Dr. Lenyó László, a vállalat igazgatója a tavalyi eredményekről számolt be és az előttük álló feladatokat vázolta. A Forte több mint egymil- liárd forint felett értékesítetVÁNDORLÁS ELLEN T öbb mint száz esztendeje már annak, hogy megkezdődött egy olyan folyamat, amelynek ma kézzel-lábbal igyekszünk gátat vetni: a községben lakók városba költözése. Kutatók három milliónyira becsülik azoknak az embereknek a számát, akik ily módon kerestek boldogulást szülőfalujuktól távolabb e száz évnyi idő alatt. A jelenlegi ötéves tervciklusra 140 ezer főnyire teszik az előrejelzések az e tekintetben érintett tömeget, de alighanem mást mutatnak majd a tényleges adatok: az 1980-as 37 ezerrel szemben, 1981-ben 34 ezer, 1982-ben pedig kevesebb, mint 27 ezer volt az elvándorlók száma. A folyamat Pest megyében is mérséklődik, amint arról statisztikai jelentések tanúskodnak. Es ez azt bizonyítja, hogy nem volt hiába a kisebb települések népességmegtartó erejét növelő programok meghirdetése. E programnak egyik igen jelentős tényezője, hogy miként teremthetünk a munkaképes korú népesség számára — nagyrészt képességének, képzettségének megfelelő, ugyanakkor a reális elvárások szerinti jövedelmet hozó — foglalkozási alkalmat teremteni, helyben, vagy olyan ingázási távolságban, ami még társadalmilag elfogadható. A másik legalább ennyire fontos tényező az alapellátás megszervezése, elsősorban a napi közszükségleti cikkek beszerzésének szempontjából. Hazánkban mintegy kétezer településen csak szövetkezeti kereskedelem létezik. Ebből is nyilvánvaló, hogy mekkora feladat hárul a népesség megtartásában az áfészekre. A községekben lebonyolított kereskedelmi forgalomból, az áfészek országosan 76 százalékban részesülnek, Pest megyében ez az arány 41 százalék, 2100 boltjában és vendéglátó üzletében 17 áfésznek. Az aprófalvakban a kereskedés máig sem vonzó más szervezetek, még a magánkereskedők számára sem. Mivel az alapellátásban meghatározó az élelmiszer, elsősorban e téren kell a fejlődést szorgalmazni, vallják az áfészek. Jelentősen megváltoztatták a kínálat szerkezetét, természetesen a keresletnek megfelelően.. Meg kell azonban mondanunk, hogy — legfőképpen a bolthálózat elavultsága következtében — a kisebb üzletekben egy-egy időpontban a választék különböző elemeinek csak mintegy felét, háromnegyedét képesek tartani. Ebben ludas — szakemberek tapasztalatai szerint — a Ft)SZFRT-egységcsomagok mérete is, már ami a bennük foglalt áruféleségek mennyiségét illeti. Az utóbbi tíz év során robbanásszerűen megnőtt a falusi lakosság kereslete a korszerűbb életvitelhez nélkülözhetetlen iparcikkek iránt. Nem arra gondolunk itt elsősorban, hogy — kiváltképp a fiatalok — falun is követ'k a divatot, s igénylik az ehhez való öltözködési, kellékeket. A ruházati cikkek forgalma éppen hogy hullámzó. Pest megyei adatok szerint az eltelt 'két-három évben, mintha csökkent volna. Megemelkedett viszont — még a tervezettnél is nagyobb mértékben —, a fogyasztási cikkek forgalma. Ezt a megye különböző településein kezdeményezett Expo-k, árengedményes vásárok is elősegítették. Ha végignézünk nagyközségeink áruházain Budaörstől Dabasig, Nagyká- táig, meg kell állapítanunk, hogy alapvetően helyesnek bizonyult az a törekvés, ami a kínálatot egy-egy kereskedelmi vonzásközpontba koncentrálta, ahol szélesebb lett a választék, gazdaságosabb a kereskedés. Ám megtörtént a végrehajtás során, hogy kereskedelempolitikai hibát követve el itt-ott kivonták indokolatlanul a kisebb vegyesboltokból az iparcikkek egyes fajtáit, például a rövidárut, fehérneműt. Ez a kérdés most hangsúlyozottan előtérbe került, amikor a közlekedési költségek növekedése fokozza a lakosságnak azt a kívánságát, hogy a lehető legtöbb napi cikket helyben tudja megvásárolni. ■ G ondokkal is küszködnek az áfészek. Boltjaiknak viszonylag nagy hányada — ha mérsékelten is, de —, csökkenő népességszámú, vagy igen kevés lelket számláló településen van. Ezeken a helyeken aztán erősen ütközik az ellátási és a gazdálkodási érdek, hiszen a fenntartás költségei a stagnáló, vagy alig-alig növekvő forgalmat figyelmen kívül hagyva ugyanúgy növekszenek, mint másutt. Ezeknek az üzleteknek jelentős része a területi preferencia ellenére is ráfizetéses. A szövetkezetek számos kezdeményezést eszeltek már ki e feszültségek enyhítésére. Félő azonban, hogy saját erőből nem lesznek képesek megoldani minden bajukat. A SZÖVOSZ indokoltnak tartaná, hogy kerüljön sor az élelmiszerkeresksde- lem árréseinek emelésére, az élelmiszerkereskedelemben dolgozók központi bérrendezésére, hiszen keresetük elmarad a többi népgazdasági ághoz viszonyítva alacsony belkereskedelmi átlagtól is. A segítséget kérő szavak nem találnak süket fülekre, minden bizonnyal. Mindenki tudja, hogy a kis településeken is joggal várják el a kulturált, jól felszerelt üzletek üzemeltetését. Bálint Ibolya te termékeit. Annak ellenére, hogy az anyagbeszerzés nehézségei — importkorlátozás —, őket ugyanúgy érintette, mint másokat, „soha ilyen kiegyensúlyozott nem volt még az anyagellátás, mint 1983-ban" — állapította meg az igazgató. A vállalat munkáját tükrözi a 200 millió forintos nyereség, az 1982-höz képest 10 százalékkal több tőkésexport és a vegyipari vállalatok átlagánál (16—17 százalék) jóval magasabb, 26 százalékos jövedelmezőségi mutató. A siker mellett természetesén szó esett a hiányosságokról is. Például az orvosi röntgenfilmek, a színes negatívok, fekete-fehér papírok hiányoztak a boltokból. A Forte mintaboltjának forgalma pedig 28 millió forintról 24 millióra csökkent. Persze, minden probléma mellett ott a kérdés, hogyan lehetne megoldani? Természetesen elsősorban jobb, összefogottabb munkával, nagyobb hatékonysággal és körültekintőbb szervezéssel. Ez utóbbival elsősorban ott, ahol kevés az ember. Ezért került sor egyébként 1983- ban belső munkaerő-átcsoportosításokra is. A Forte kollektívája tisztában van azzal, hogy az 1984- es év sem lesz köny- nyebb, ám kitűzött céljaikat folyamatosan el kell érniük. A beszámoló utáni hozzászólások még igen sok témát felvetettek, amire a munkásgyűlés végén dr. Lenyó László válaszolt. El. E. Mse 3 oldal: Minden munkásra számítanak I. oldal: Országos amatőrtáriat Budán 6. oldal: jogi tanácsuk 8 oldal: A véthnek sérültek Döcög az alkatrészellátás Gépjavítás menetrend szerint A tágas mezőkről, a fagyjárta határból, a műhelyek olajillatot árasztó, neonfény világította helyiségeibe tették át székhelyüket a traktorosok, a gépkezelők. Ök azok, akiktől a szerelők talán a legtöbbet tudhatnak meg egy- egy elromlott masina rejtett bajáról, s akikkel közösen készítik fel a traktorokat,* vetőgépeket, tárcsákat, illetve ezek modern változatait, a kombinátorokat. Január második hetében járunk, az idő most már egyre inkább sürget: mindenütt hozzá kell kezdeni a téli gépjavításhoz. Tervszerűség, szervezettség jellemzi a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság gépjavító műhelyének munkáját. A tavaszi idény kezdetére ebben a mezőgazdasági, nagyüzemben szinte bizonyos, hogy elkészülnek a szükséges eszközök, berendezések. A reparálás pontos ütemterv alapján történik, amiben december elseje a start és március 31. a befejezés dátuma. Tegnap például öt traktor volt soron abból az ötvenötből, ami a négy hónap alatt a szerelőknek munkát ad. A műhelyben a téli időszakban 60-an dolgoznak, közülük 21 a traktoros. Valamennyien alapbért kapnak, s ezen felül a teljesítménytől függően havonta mozgóbért. Azt is kiszámított ták, hány óra szükséges egy MTZ rendbehozatalához, de természetesen minden esetben megtörténik az egyedi hibafelvételezés is. így alkothatnak csak reális képet arról, hogy mihez mennyi munkára van valójában szükség. Az alkatrészellátással kapcsolatosan kérdeztük a műhely vezetőjét, Czánt Adámot, aki elmondta, mostanáig igazán nagy nehézséget nem okozott alkatrészhiány. Szerencsére, anyagbeszerzőjüknek sikerült előteremteni azoA Vetőmagtermeltetö és -Értékesítő Vállalatnál zöldségmagot drazsi* roznak, készülve a tavaszra. kát. A javító bázis egyébként kitűnően felszerelt speciális fogyasztásmérőivel nagy pontossággal tudják beállítani a motorok üzemanyag-fogyasztását. Azt is elmondták, hogy a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság kapta meg a Hypro, amerikai szivattyúmárka szervizjogát. Ezek a berendezések a folyékony műtrágya kijuttatásának nélkülözhetetlen kellékei. A herceghalminál jóval szerényebb körülmények között dolgoznak a gombai Fáy András Tsz szerelői. Ott jártunkkor az udvaron egy ásóboronát javítottak, bent a műhelyben IFA-teherautó várt arra, hogy a nagy teljesítményű műtrágyaszórót felszereljék rá. A legtöbb gondjuk éppen ezzel a teherautótípussal. van az alkatrészellátás zökkenői miatt. A termelőszövetkezet a környező gazdaságokkal igyekszik kooperálni, s kölcsönösen kisegíteni egymást az alkatrészekkel. Ilyen együttműködést alakították ki például a Monori Állami Gazdasággal is. V. B. Lukács György emlékbizottság 1985-ben lesz Lukács György kommunista tudós és forradalmár születésének 100. évfordulója. Az évfordulóról való méltó megemlékezés előkészítésére Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának elnökletével emlékbizottság alakult. Az emlékbizottság alelnökei Köpeczi Béla művelődési miniszter és Szentágothai János, az MTA elnöke; titkára Sziklai László. a Lukács-archívum vezetője. Az emlékbizottság az alakuló ülésen megvitatta az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések, hazai és külföldi rendezvények, valamint kiadványok előkészítésének tennivalóit. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata Vegyifegyvérmentes Európát! A Varsói Szerződés tagállamainak megállapodása alapján 1984. január 10-én a Szovjetunió külügyminisztériuma emlékeztetőt juttatott el Anglia, Belgium, az NSZK, Görögország, Dánia, Izland, Spanyolország, Olaszország, Kanada. Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, az USA. Törökország és Francia- ország moszkvai nagykövetségéhez. Az emlékeztetőhöz mellékelték a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatát a NATO tagállamaihoz Európa vegyifegyver-mentesítésé- ről. A Varsói Szerződés tagállamai javasolták a NATO tagállamainak, hogy meghatalmazott képviselőik 1984-ben taá trépisssken vizsgázik Konűcfcnsor a neve annak a magyar szabadalomnak, amelynek gyártását megkezdte a szigctszentmiklósi Tcrmniál Szövetkezet elektronikai főágazata. A kondcnzátortelepck automatikus védelmi egysége iránt igen nagy külföldön is az érdeklődés. A berendezést elsősorban a trópusi országokba telepített transzformátorállomásokon alkalmazzák. Erdős! Agnes felvétele lálkozón cseréljék ki véleményüket Európa vegyifegyver- mentesitésének- kérdéséről. Ha Európában elhárulna a vegyifegyverek fenyegető veszélye, akkor jelentős mértékben csökkenne egy vegyiháború kockázata mind a kontinensen, mind az egész világon. Lehetővé válna, hogy megkezdődjék a vegyifegy- ver-készletek csökkentése; megszilárdulhatna az európai biztonság, csökkenhetne a háborús veszély, erősödhetne a kölcsönös bizalom. A Varsói Szerződés tagállamai bíznak abban, hogy a NATO-országok kormányai teljes figyelemmel és az ügyhöz méltóan foglalkoznak a javaslattal. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a vegyifegyverek Európa sűrűn lakott területén nagy veszélyt jelentenek minden európai állam és nép számára. A mérgező anyagok európai felhasználása rendkívül súlyos következményekkel járna a békés lakosságra, nagy területek megfertőzéséhez vezetne. Egyes értékelések szerint olyan konfliktus esetén, melynek során vegyifegyvert alkalmaznának, a katonai és a polgári áldozatok számának aránya egy a húszhoz lenne. A nemzetközi helyzet mostani, éleződő körülményei közepette elsősorban Európában fokozódik a vegyifegyverek alkalmazásának veszélye. A vegyifegyverek által az európai népeket és államokat, valamint a világ más térségeit fenyegető veszély maradékta- Jan elhárítása csak úgy biztosítható, ha sor kerül a vegyi fegyverek világméretű beállítására és a vegyifegyver-kész- letek megsemmisítésére A szocialista országoknak a genfi leszerelési bizottságban előterjesztett konkrét, reális javaslatai e fő cél elérését szolgálják, csakúgy mint az állhatatos és következetes erőfeszítéseik a megfelelő nemzetközi megállapodás kidolgozására. Ezzel együtt lehetséges cs szükséges meghatározott párhuzamos lépéseket tenni az európai kontinensen. Mivel a vegyi eszközök kor- 'átozását, csökkentését és megsemmisítését szolgáló regionális részintézkedések — a globális intékedésekhez képest — kevesebb államot érintenének, egyszerűbben lehetne egyeztetni és életbe léptetni azokat. A Varsói Szerződés tagállamainak Európa vegyifegyver- mentesítésére irányuló gyakorlati kezdeményezéseit következetesen — az összes tényező és körülmény figyelembevételével — lépésről lépésre célszerű .megvalósítani. Az Európa vegyifegyver- mentesítésével kapcsolatos gyakorlati kérdések vizsgálata során, hasznosak lehetnek azok a tapasztalatok, amelyek a genfi leszerelési bizottságban a vegyifegyverek általános és teljes betiltásáról folyó tárgyalásokon halmozódott fel, Ugyanakkor nemkívánatos érinteni az e tárgyalások témáját képező bonyolult technikai kérdéseket. A vegyifegyverektői mentes övezet státusát megfelelő módon tiszteletben kell tartani. Célszerű előirányozni, hogy azok az államok, amelyek területére a megállapodás vonatkozik, megfelelő biztosítékokat kapjanak a fojtó, mérges vagy egyéb, hasonló gázok és bakteriológiai eszközök háborúban történő alkalmazásának tilalmáról szóló 1925. évi genfi jegyzőkönyvvel, valamint más, elfogadásra kerülő nemzetközi jogi dokumentumokkal összhangban. A Varsói Szerződés tagállamai célszerűnek vélik, hogy az Európa vegyifegyvermen- tesítéséről a NATO-tagorszá- gokkal és más érdekeli európai államokkal folytatandó előzetes véleménycsere céljából a neghatalmazott képviselők 1984-ben találkozót tartsanak.
