Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-11 / 8. szám

Az EHSl segítheti a palesztin problem megoldását A különállói akadályozza a rendezést Változatlanul a múlt év májusában aláírt Izraeli—libanoni külön megállapodás a libanoni rendezés legfőbb akadálya. A Szíriái, a szaúd-arábiai és a libanoni külügyminiszter kétnapos rijádi találkozóján ismét bebizonyosodott, hogy a libanoni pol­gárháborús konfliktus megoldása, a nemzeti megbékélési tár­gyalások felújítása, minden érdemi előrelépés a kapitulációs alku érvénytelenítésétől függ. Közben az ENSZ főtitkára beje­lentette, hogy a világszervezet megfelelő keretet tud biztosíta­nia palesztin kérdés megoldásához. Stockholm nem helyettesíthet más tárgyalásokat A lengyel kemény álláspontja. mFóKusiwsm KÖZVETÍTŐK RÉSZSIKERE L ehet, hogy a megoldás nem kecsegtet teljes si­kerrel, de azt nem lehet elvi­tatni, hogy a közép-amerikai válság enyhítésére Jelentős lépest tettek az érdekeltek, a Contadora-csoport — Mexikó, Panama, Venezuela és Kolum­bia — részleges béketervét Panamavárosban vitatták meg az imént említett államok diplomáciájánatk vezetői Ni­caragua, Salvador, Costa Ri­ca, Honduras és Guatemala külügyminisztereivel. A leg­lényegesebb pontja a megál­lapodásnak: csökkentik a tér­ségben a katonai tanácsadók számát, majd — idővel — valamennyit kivonják az érin­tett országokból. Ami a Con­tadora-csoport eredeti tervét illeti, az jóval messzebbre ment a végül is elfogadott programnál; Sajnos nem si­került elfogadtatni azt a rendkívül lényeges pontot, hogy 1984. február 29. után a térség államai ne vásárolja­nak fegyvert. Megfigyelők azonban emlé­keztetnek rá, hogy az' okmány így is tartalmazza a múlt évben kidolgozott 21 pontos rende­zési elképzelés leglényegesebb elemeit. Bizonyára a feszült­ség mérséklődése irányában hat a közép-amerikai államok fegyveres erőinek csökkentése, a térség országai között a ka­tonai egyensúly megteremté­se, amit a dokumentum nyo­matékkai előír. Nemkülönben lényeges javaslat, hogy ezen­túl nem szabad támogatni vagy eltűrni olyan irregularis csoportokat, amelyek más ál­lamok törvényes kormánya el­ten harcolnak. Ezzel össze­függésben Nicaragua külügy­miniszteré, Miguel D’escoto pozitívan értékelte a panama- városi megállapodást, fis ez érthető, hiszen' országa ellen HTondurasból és Costa Rica . területéről rendszeresen foly­tatják az ellenforradalmi erők a hadüzenet nélküli háborút. Igaz, nicaragua szeretett vol- \ na többet is elérni: például azt, hogy a dokumentum in­tézkedjék a külföldi katonai támaszpontok fölszámolásáról, az idegen fegyveres erők ki­vonásáról. Ezeket a javaslato­kat azonban a többi közép­amerikai ország elvetette. Márpedig az Egyesült Álla­mok haditengerészete, légiere­je és tengerészgyalogsága nagyszabású hadgyakorlatokat folytat Nicaragua közvetlen szomszédságában, s amíg a térségben nem csökken, ellen­kezőleg nőttön nő az ame­rikai katonai jelenlét, addig Nicaragua nem érezheti magát biztonságban. Éppen az elmúlt napok szolgáltattak példát ar­ra, miként vélekedik Washing­ton a közép-amerikai térség békéjéről ' és biztonságáról. Nicaragua potosi nevű kikötő­jét hat alkalommal támadták az ellenforradalmárak. Ro­hamcsónakjaikkal a közelben horgonyzó amerikai hadiha­jókról közelítették meg a ki­kötőt, s akciójuk után a cir­kálóra tértek vissza. A mi­nap érkezett a hír arról is, hogy az USA öt év alatt nyolc- mi-Lliárd dollárral kívánja tá­mogatni a Washington-barát közép-amerikai rezsimeket. ami a Nicaragua elleni tit­kos háború folytatását, az úgynevezett kontrák, vagyis az ellen}orradalomárok változat­lan segítését jelenti. A közép-amerikai válság politikai rendezésének esélyeit ez az amerikai maga­tartás erőteljesen befolyásol­ja. Mégis, a Contadora-cso­port közvetítő szerepét nem szabad alábecsülni, mint ahogy a panamavárosi megállapodást sem lehet túlbecsülni. Kiin­dulópontként rendkívül hasz­nos lehet a kibontakozás felé vezető úton, s megteremtheti egy regionális békeszerződés megkötéséhez a legszüksége­sebb feltételeket. Gy. D. Szíria elvetette azt a bejrú­ti javaslatot, hogy függesszék fel az izraeli—libanoni egyez­mény érvénytelenítéséről foly­tatott meddő vitát, és ezt az alapvető problémát megkerül­ve tartsák meg a genfi megbé­kélési konferencia második fordulóját. A három külügy­miniszter a jövő hét elején Marokkóban, az iszlám csúcs színhelyén folytatja tárgyalá­sait. Szíria és Szaúd-Arábia, mint emlékezetes, megfigyelő­vel képviseltette magát a liba­noni polgárháborús ellenfelek november elején elnapolt genfi értekezletén. A rijádi külügyminiszteri ta­lálkozót értékelve a Tisrin cí­mű damaszkuszi lap kedden kiemelte annak jelentőségét, hogy a libanoni válság rende­zése visszakerült az arab ke­retek közé, a libanoni kisebb­ség most már megérti, hogy illúzió volt az Izraelre való tá­maszkodás. Mohamed Hajdar, a szíriai Baath Párt országos vezetőségének tagja egy bejrú­ti lapnak nyilatkozva rámuta­tott, hogy a libanoni nemzeti megbékélés nem juthat előbb­re az Izraellel kötött megálla­podás státusának tisztázása nélkül. Dzsemajel elnök wa­shingtoni útjának kudorca azt bizonyítja — folytatta —, hogy a Reagan-kormány nem akarja elősegíteni a libanoni kiegye­zés sikerét. Dzsemajel, mint ismeretes, a genfi konferencia megbízásából az izraeli—liba­noni megállapodás felülvizsgá­lásához kérte — eredménytele­nül — Reagan hozzájárulását. Az amerikai csapatok liba­noni jelenléte, a libanoni bal­oldali erőket, a palesztin el­lenállást és a Szíriát, szélesebb körben pedig az egész arab vi­lágot fenyegető veszélyek vol­tak a fő témák azon a megbe­szélésen, amelyet Abdesszalam Dzsallud líbiai vezető folyta­tott Hafez Asszad szíriai el­nökkel Damaszkuszban. Tár­gyalásairól beszámolva Dzsal­lud kedden kijelentette, hogy Líbia — Szíriával egyetértés­ben — „minden szükséges fegyverrel el fogja látni a li­banoni nemzeti erőket és a pa­lesztin ellenállást, hogy meg­Az Egyesült Államok jelen­leg 26 ezer nukleáris fegy­verrel rendelkezik és évente kétezer új atomtöltetet állíta­nak elő — állapítja meg egy Washingtonban hétfőn ismer­tetett — nem hivatalos — ta­nulmány. Az összeállításból, amelyet egy háromtagú magán-kutató­csoport készített, megtudható, hogy az amerikai nukleáris fegyvereket összesen 200 kü­lönböző helyen tárolják, az Egyesült Államokon kívül még kilenc országban. Az amerikai nukleáris arzenálnak össze­sen 25 különböző töltettípusa van, ebből 8 fajtát az inter­kontinentális rakétákra sze­relnek fel, kilenc típust rövid- hatótávolságú fegyvereken al­kalmaznak. Rövid-hatótávol­ságú, harcászati fegyverekből összesen 12 500 darab van. Ezekről nem volt szó Genf- ben a szovjet—amerikai tár­gyalásokon. A legnagyobb atomtöltet egy kilenc megatonnás bom­ba, amely ezerszer nagyobb hatóerejű a Hirosimára ledo­bott bombánál. 1990-re az amerikai arzenál 29 ezer atomtöltettel fog rendelkez­ni. A számszerű növekedésnél sokkal fontosabb o minőségi fejlesztés. A tanulmány szer­zőinek megállapítása szerint a régieket felváltó új nukleá­ris fegyvereknek nagyobb a találati pontosságuk, terjedel­akadályozhassák az újabb tö­megmészárlásokat". A líbiai vezető országa tá­mogatásáról biztosította a pa­lesztin ügyet és egyszersmind n palesztin ügy megkerülésére tett lépésnek nevezte azt, hogy Jordániában ciszjordániai kép­Amerikai—kínai tárgyalások kezdődtek kedden a Fehér Házban. Reagan elnök és Csao Ce-jang kínai minisz­terelnök megbeszélései várha­tóan a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak bővítésére összpontosulnak majd. Az amerikai fél leg­alábbis szeretné félretenni azokat a kérdéseket — első­sorban a tajvani problémát —, amelyekben az amerikai és a kínai nézetek az utóbbi évek­ben növekvő eltérést mutat­tak. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága a nemzet­közi helyzetről, a Közös Piac válságáról tárgyalt legutóbbi ülésén.1 Giancárlo Pajetta, a titkárság tagja hétfőn este el­hangzott beszámolójával az OKP megkezdte a júniusban esedékes strasbourgi európai parlamenti választásokra való felkészülést. Pajetta elemzésében leszö­gezte: o Közös Piac tagorszá­gainak szembe kellett volna nézniök az európai béke és biztonság problémáival, idő­ben választ kellett volna ad- niok az eurorakéták telepíté­sével kapcsolatos genfi tárgya­lások kérdéseire, állást kellett vglna foglalniuk a francia és az angol rakéták ügyében. műk ugyan kisebb, robbanó­erejük azonban nagyobb, mint a korábbiaké. Az Amerikai Információs Ügynökség, az USIA igazga­tója hétfőn a nyilvánosság előtt bocsánatot kért azoktól, akiknek telefonbeszélgetéseit tudtukon kívül magnetofon­szalagra rögzítette. Charles Wick „feledékenységét” hozta fel mentségére, a Fehér Ház pedig jelezte: Reagan elnök bizalma változatlan Wick iránt. A kormányzat ezzel nyil­vánvalóan lezártnak tekinti a kellemetlen ügyet, de a mag­netofonszalagok, amelyek Wick és más magas amerikai kormánytisztviselők beszélge­téseiről készültek, hétfőn a szenátus és a képviselőház külügyi bizottsága elé kerül­tek meghallgatás céljából. Wick hétfőn azt is bejelen­tette, hogy megszüntette a te­lefonbeszélgetések rögzítését. Ennek — szerinte — amúgy is csak az volt a célja, hogy „meghosszabbítsa emlékeze­tét”. A bűnbánó nyilatkozat viselők bevonásával, hétfőn felújították a parlament tevé­kenységét. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete megfelelő keretet tud biz­tosítani a palesztin téma meg­oldására irányuló tárgyalások­hoz — jelentette ki Javier Pé­rez de Cuellar, a világszerve­zet főtitkára, hétfői nyilatko­zatában. Az ENSZ fórumot biztosíthat a tárgyalásokhoz és lehetővé teszi, hogy minden érdekelt fél, beleértve a Pa­lesztinái Felszabadítási Szerve­zetet, ugyanahhoz az asztalhoz üljön és megállapodásra jus­son a vitás kérdésekben. A kínai miniszterelnök hét­főn érkezett négynapos hiva­talos látogatásra Washington­ba, s várhatóan gazdasági és műszaki együttműködési meg­állapodást ir alá. Folytatják a tárgyalásokat egy beruházási egyezményről és egy atom- energetikai együttműködési megállapodásról is. Utóbbit az amerikai elképzelések szerint Reagan elnök áprilisra terve­zett pekingi látogatása idején írnák alá. Mindebben, a vitán kívül semmit nem tettek, sőt fi­gyelmen kívül hagyták a bé­kemozgalmak követelését is. A kommunista politikus sze­rint a Reagan-adminisztráció- nak a nemzetközi viszonyokra ható káros tevékenységét há­rom meghatározó jelentőségű lépés szemlélteti: az amerikai rakéták Európába telepítése, az Egyesült Államok nyílt be­avatkozási politikájának kiter­jesztése, valamint a dollár ár­folyamának folyamatos emel­kedése. Pajetta megállapította, hogy az amerikai politika nemcsak a nyugat-európai szövetsége­seket, hanem a fejlődő orszá­gokat is: függő helyzetbe hoz­za és arra törekszik, hogy ve­lük fizettesse meg a fegyverke­zési versenyt, amelyet egyéb­ként olyan szándékkal folytat, hogy megterhelje a szocialista országok gazdaságát, akadá­lyozza i terveik megvalósítását. Reagan tevékenysége a hideg, háborúhoz való visszatérésnek kedvez — jelentette ki az OKP titkárságának tagja. előtt Wick hetekig tagadta a telefonbeszélgetések figyel­meztetés nélküli rögzítését. Kedden délután egy 50 fő­nyi csoport, a háború alatti ellenállási mozgalom tagjai — köztük Rol-Tanguy ezredes, az ellenállás legendás hőse —, felkereste a párizsi város­házát, hogy Jacques Chirac polgármestert, az ellenzéki RPR elnökét felszólítsa a kommunistákat gyalázó kije­lentésének visszavonására. Chirac ugyanis vasárnap egy rádiónyilatkozatban azt mon­dotta, hogy a „fasizmus ve­szélye ma ismét fenyeget Franciaországban, s ezt a ve­szélyt a kommunista párt je­lenti. A nemzetközi fasizmus ma nem barna, hanem vörös színű”. Chirac nem volt hajlandó fogadni az ellenállási mozga­Az egy hét múlva kezdődő stockholmi bizalomerősítő és európai leszerelési értekezlet javíthatja az európai légkört, csökkentheti a katonai szem­benállás szintjét és elvezethet a háborús veszély csökken­téséhez, ha a nyugati részve­vők jóindulatú, konstruktív magatartást tanúsítanak, és nem törekednek egyoldalú elő­nyök szerzésére — jelentette ki kedden Józef Wiejacz len­gyel külügyminiszter-helyet­tes. Lengyelország konstruktív módon kíván részt venni a tanácskozás munkájában a Varsói Szerződés tavalyi prá-- gai és moszkvai állásfoglalá­sainak szellemében — hangsú­lyozta a külügyminiszter-he­lyettes varsói sajtóértekezle­tén, amelyen a lengyel kor­mány álláspontját ismertette a stockholmi konferenciával^ kapcsolatban. Kiemelte, hogy Lengyelország különösen ér­dekelt az értekezlet sikerében, Kedden, egy héttel az euró­pai bizalomerősítő intézkedé­sekkel és leszereléssel foglal­kozó, stockholmi konferencia megkezdődése előtt, a nyugat­német kormány és az ellen*, zéki Német Szociáldemokrata Párt is jelezte a konferenciá­val kapcsolatos elképzeléseit. A kormány szándékait tük­rözte az a nem hivatalos, kül- ügyminisztériumi tájékoztatás, amelyet a DPA hírügynökség ismertetett. Eszerint az NSZK kormánya kívánatosnak tar­taná, ha Andrej Gromiko szovjet és George Shultz ame­rikai külügyminiszter január 18-ra tervezett tanácskozásán közeledés történne a két fél álláspontja között A Kohí-kórmány a stockhol­mi értekezlet végső céljának olyan szerződés megkötését tartja, amelyben a 35 részt ve­vő állam lemondana az erő­szak alkalmazásáról. Mint is­meretes, ilyen szerződés ki­dolgozását a szocialista orszá­gok javasolták először. Gen­scher külügyminiszter óvott a túlzott várakozásoktól, ám fo­lyamatosan azt is kifejezésre juttatja, hogy a stockholmi ta­lálkozó kedvező hatással lehet a megszakadt leszerelési tár­gyalások újrafelvétele szem­pontjából. Karsten Voigt, az SPD par­lamenti frakciójának külpoli­Ferdinand Marcos Fülöp-szi- geteki elnök testőrségének egyik tisztje kedden azt val­lotta a Beningo Aquino ellen­zéki vezető meggyilkolásának körülményeit vizsgáló bizott­ság előtt, hogy öt hónappal a merényletet megelőzően a kor­mány titkosszolgálatának egyik ügynöke Aquino megölé­sével fenyegetőzött jelenlété­ben. lom volt harcosait, mire azok megszállták a polgármester irodájának előszobáját. A BÉKE-VILAGTANACS felhívásban szorgalmazta, hogy nyilvánítsák március első hetét az el nem kötelezettek mozgal­ma hetének. A testület kezde­ményezésének célja: támogatni az el nem kötelezettek indít­ványait, amelyeket a béke megőrzése, a leszerelés és a társadalmi-gazdasági haladás érdekében tettek. s emlékeztetett arra, hogy Lengyelország a háború óta több fontos javaslatot tett a leszerelés érdekében. A lengyel külügyminiszter.-?, helyettes a stockholmi kőn; ferenciáyal kapcsolatban óvott a túlzott reményektől. Kifej­tette, hogy csak akkor lesz eredménye a tanácskozásnak, ha a NATO lemond a kon- frontációs politikájáról,- feli, hagy az erőegyensúly megbon­tására irányuló törekvésekkel, jóindulatot tanúsít, és vala­mennyi részvevő biztonságá­nak figyelembe vételével nem törekszik egyoldalú előnyszer­zésre, s végezetül ha a kon­ferencián reális javaslatok hangzanak el. A stockholmi konferencia nem helyettesíthet más tár± gyalásokat — mondta* Wiejacz, azokra a leszerelési megbeszé­lésekre utalva, amelyeknek alapjait az Egyesült Államok .ásta alá. tikai szakértője .ugyanakkor keddi sajtóértekezletén élés szavakkal bírálta a nyugatné­met kormátiy „kincstári opti­mizmusát”. Az SPD névében Voigt felszólította a Kohl- kornftányt, hogy a Reagan-kor­mány politikájának kiszolgá­lása helyett három területen valósítson meg önálló politi­kát. Először: • kezdeményezzen olyan nyugati javaslatot, amely szorgalmazná a szocialista or­szágokkal való politikai,, gaz­dasági és kulturális együtt­működés elmélyítését. Ennek keretében a Nyugatnak meg kellene szüntetnie' a Lengyel- országgal szembeni gazdasági, szankciókat itt. ; ■ >; Az NSZK kezdeményezze a közép-haíótávolságú és a har- dászati fegyverek. té.maköíé- nek összevonását. Ezzel összer függésben a szociáldemokrata politikus sürgette az amerikai közép-hatótávolságú fegyverek további telepítésének leállítá­sát és a tárgyalások újrafelvé- telét. Voigt azért szállt síkra; hogy az Egyesült Államok'az eddig telepített, új rakétáit is szerelje le, a Szovjetunió pe­dig drasztikusan csökkentse SS—20-ás rakétáinak számát és építse le azokat a rövid­hatótávolságú rakétáit, ame­lyeket a NATO-telpítésre adott válaszként állít hadrendbe. Balbino Diego ezredes, Mar­cos biztonsági testőrségének tisztje szerint' Rosendo Caíci- gan, a kormány ügynöke a múlt év márciusában találko­zott vele és akkor jelentette ki, hogy megöli Aquinót. Cawigan, aki az ellenzéki vezető testőré­ből lett a rezsim titkosszolgá­latának tagja, a múlt hóriap-' ban a bizottság előtt elismer­te fenyegetőzését és azt mond­ta: azért ment ki augusztusai­én a manilai repülőtéré, hogy megölje Aquinót, de Rolando Galman megelőzte őt. (A kor­mányzat szerint Galman ölte meg az ellenzéki vezért. Állít tását mindmáig sokan megkér­dőjelezik.) Cawigan -közlése: szerint személyes okok miatt akarta Aquinót meggyilkolni. VATIKANVAROSBAN ked­den hivatalosan bejelentetté^,: Vatikán állam és az Egyesült Államok teljes értékű diplö-' máciai viszonyt létesített egy­mással. A két állam diplomá­ciai kapcsolatai 1887 óta szü­neteltek. A közlemény szerint nagyköveti, illetve apostoli nunciusi szintű kapcsolat -jött létre most a két állam között. Huszonhatezer nukleáris fegyver Növekszik az amerikai arzenál Főleg gazdasági kérdések a napirenden Csao Ce-jang Washingtonban Az OKP a nemzetközi helyzet romlásáról Reagan hidegháborús politikája Változatlan a bizalom íltusolták a Wick-botrényt Chirac kommunistaellenes kijelentései miatt Incidens a párizsi városházán A leszerelési konferencia előtt Optimista bonni várakozások Vizsgálat az Aquino-ügyben A biztonsági szolgálat szerepe mmCsak RÖVIDEN... \

Next

/
Oldalképek
Tartalom