Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-08 / 6. szám

L A jelek A Jelek az utakon lát­hatók. Kő, homok, rongy, nylonzsákok, tégla-, fa- és deszkadarabok, fémhulla­dék, törmelékek, és miág ki tudná felsorolni ml min­den alakjában, ősszel ter­mészetesen krumpli, ká­poszta, kukorica a jel. Miikor mit szállítanak. Az Ilona-teleptől Gödöllőig ve­zető dimbes-dombos út különösen kedvez a felüle­tesen felrakott szállítmány lepottyantásának. A kap­tatónak nekiveselkedve a járművet meghúzatják, s az áru, engedve a tehetet­lenség törvényének, szép lassan, vagy hirtelen, bú­csú nélkül elhagyja a platót. Egy rendőr arról tájé­koztatott nemrég, hogy a beszennyezett utat a vét­kes járművezetőnek kelle­ne igazság szerint letakarí­tani. Ilyen azonban nem nagyon fordul elő — tette hozzá. Mi is tapasztaljuk. Valaha, amikor még sze­kéren szállították a mező- gazdasági terményeket, leg­feljebb széna, szalma hul­lott az útra, nem ám egész báláik, mint napjainkban, csak az a néhány szál, ami gondos rakodás, átkötés el­lenére kirázódott. Más vi­lág volt akkor, felelte erre rendőr ismerősöm. Más. világ volt akikor, felelte er­re rendőr ismerősöm. Más. k. p. LLOI itta A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM. 6. SZÁM 1984. JANUÁR 8., VASÁRNAP Költözik o városi tanács Belső átszervezés, új hatáskör Az ügyfélszolgálat marad a régi helyén Fogyasztók ezrei A városunkat is ellátó Ti- gáz, a Tiszántúli Gázszolgál­tató és Szerelő Vállalat, amely megyénkben tizenöt éve for­galmazza a földgázt, ötszázöt­ven kilométer hosszú vezeték fölött rendelkezik, s Pest me­gyében jelenleg 26 ezer 740 fogyasztóval áll kapcsolatban. Ezek közé tizenhét kisebb - nagyobb település lakói és nagyfogyasztók, üzemek, in­tézmények is értendők. December 24-i számunkban részletesen ismertettük a járá­sok' megszüntetése utáni köz- igazgatási hatás- és jogkörö­ket, valamint az ügyintézés rendjét. A térképmellékletről azt is leolvashattuk, hogy Gö­döllő vonzáskörzete a múlt évig létezett járás területére terjed ki. Megyei irányítás Azóta lapoztunk néhá­nyat a naptárban, január el­sejével hivatalosan meg­szűntek a járások. A gödöllői tanácsi apparátus megkezdte a költözködést, a minden te­kintetben kinőtt, a követelmé­nyeknek még minimálisan sem megfelelő irodákból a legtöb­ben a volt járási hivatal he­lyiségeibe települnek át. Ezzel egyidejűleg belső át­szervezést is végrehajtanak. A munka egy rövid szünetében kértük dr. Szőnyegi Lajost, a végrehajtó bizottság titkárát, foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat, mind a vonzás- körzet, mind a város lakóinak. Az alábbiakban ezt ismertet­jük. A vb-titkár mindenekelőtt Aknába zuhant az asszony Süllős balesetről kaptunk hírt, melynek áldozata Imre Sándorné gödöllői lakos. Imre Sándorné december 16-án reggel 6 óra tájban Gödöllőn, a Szőlő utca 21-es’számú ház­zal szemben, az épülő lakó­telep oldalán elhelyezkedő csatornába esett gépkocsiba szállás közben. A forgalmas aszfaltos út szélén levő akna fedele nem volt a helyén, va­lószínűleg a járművek verték le. Az aknafedél a helyszíntől körülbelül egy méterre he­vert. A szerencsétlenül járt asz- szonyt a segítségére sietők ki­húzták a csapadék gerinccsa­torna aknájából, majd gépko­csival annak a vállalatnak építésvezetőségéhez szállítot­ták, amely vállalat az aknát építette. Itt jegyzőkönyvet vettek fel, majd kórházba vitték Imre Sándornét, ahol öt napig ápolták. A baleset következtében bordatörést, zúzódásokat szenvedett, sok­kos állapotba került, ezért január első hetében ismét kórházba vitték, kontrollra. Ennyit a sérülésről. S most nézzük meg, miért következ­hetett ez be. Akik arra jár­nak, azok tudják, hogy az említett útvonalon nem lehet használni a gyalogjárdát, ép­pen az építkezés következté­ben. A gépkocsik és buszok miatt elég jelentős a forga­lom. A balesetről tudomást szerezve, egv asszony felkiál­tott: jai, a gyerekem is maid- nem beleesett abba az akná­ba. Imre Sándornénak külön­ben az volt a szerencséié, hoev pufalkőb'tn volt. az csökkentette az ütések súlyos­ságát. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a vállalat építésveze­tősége, amelynek dolgozói az aknát még a múlt év áprili­sában befejezték, tudomásul veszik a sérült bejelentését, álláspontjukról tájékoztatják Imre Sándornét. ★ Még nem tudjuk a végered­ményt, kiderülhet, hogy az aknát építő vállalat vétlen, valóban gépkocsik verték le a fedlapot. Az viszont biztos, hogy minden lezáratlan akna, leszakított védőlánc, -korlát, tátongó gödör, nyitva felejteti munkaárok mellett könnyű szívvel megyünk el: Igaz,1'mit is tehetnénk? Temessük be? Ez bizonyára szabálytalan volna. Alighanem a mainál sokkal fegyelmezettebb mun­ka jelentené a legnagyobb garanciát arra, hogy kevesebb legyen a baleset, a fölösleges sérülés, s ami szintén nem mellékes, nem kellene az ok­vetlenül szükségesnél sokkal tovább kerülgetni a munka- területet, kitéve magunkat a járművek okozta idegesség­nek, az általuk felcsapott víz­nek, sárnak. A múlt év utolsó heteiben a tanácsi testületek ülésein ismételten felhívták a gázvezetéket építők figyelmét, ne maradjon nyitott árok, mert balesetveszélyes. Remél­jük, nem maradt. Az óvatos­ság azonban nem árt. Vi­gyázzunk, nézzünk a lábunk elé! arra emlékeztet, hogy az egész átszervezésnek az állam- igazgatás korszerűsítése, a demokratizmus továbbfejlesz­tése, az állampolgárok még erő­teljesebb bevonása a közügyek intézésébe a célja. A körzet- központ, esetünkben a gödöl­lői és a községi tanácsok vi­szonya a mellérendeltség, amelynek lényege, hogy a kölcsönös érdekek felismeré­séből fakadó együttműködés, koordináció valósuljon meg közöttük. De lesznek olyan te­rületek, ahol a jogszabályok­ból adódóan a városi szakigaz­gatási szervek részt vállalnak a községek megyei irányításá­ból. Néhány speciális, nagy szak­értelmet kívánó területtől el­tekintve, a községek teljes kö­rűen ellátják az elsőfokú ható­sági jogköröket, ilyeténképpen válik valósággá az, hogy az állampolgárhoz a lehető leg­közelebb dőljenek el a kérdé­sek. Speciális szakterületnek számít például a kisajátítás, ebben tehát a városi tanács szakigazgatási szerve az ille­tékes. Közös érdekek Az elsőfokú döntések felül- bírálatakor, fellebbezésekor is a városi szakigazgatási szer­vekbe? lehet fordulni. A jog­szabály adta keretek között irányító, ellenőrző szerepe is van a városi tanácsnak. Egye­bekben, mint említettük, mel­lérendeltségi viszonyban áll­nak a községek szerveivel. En­nek hogyanjait és mikéntjeit természetesen majd a gyakor­latban kell kialakítani, úgy hogy az a közösségeknek a legjobb megoldásokat hozza. Nyilvánvaló, hogy ez csak úgy képzelhető el, ha mindkét oldalról tekintetbe veszik a kölcsönös érdekeket. Ilyenek szép számmal lehetnek. Példá­kért nem kell messzire menni, a városi fogyasztási és ipari szövetkezeteinek községbeli ér­dekeltségei, a termelőszövet­kezetek termékeinek gödöllői értékesítése, a kijáró, bejáró dolgozók, az oktatási intéz­mények egymásrautaltsága és így tovább. Ezek után nézzük, mi a bel­ső átszervezés veleje. Január elsejéig nyolc osztálya volt a városi tanácsnak, mostantól csupán hat lesz. Ezek: hatósá­gi osztály, titkárság, pénz-, terv-, munkaügyi, művelődés- ügyi és sport-, műszaki és termelésellátás-felügyeleti, egészségügyi osztály. A meg­növekedett feladatok ellátásá­ra a szakigazgatási szervek lét­száma együttesen huszonöttel nő. Felvilágosítás Vegyük szemügyre egy kicsit közelebbről a hatósági osz­tályt, annál is inkább, hiszen ilyen régebben nem volt. Nos, ez a szakigazgatási szerv hiva­tott, az adóügy kivételével, a hatósági ügyeket intézni. A lakás- és gyámügyet, a birtok­háborítást és a szabálysértést, a tartásdíjat és az életjáradé­kot, a szociálpolitikai, kisipari és kiskereskedelmi, valamint az építéshatósági ügyeket. A közigazgatással behatób­ban foglalkozók tudják, hogy két szerv, az egészségügyi osz­tály és a sportfelügyelőség ko­rábban is városi és járási fel­adatokat egyaránt ellátott. Ami bennünket, állampolgárokat il­let, ez változatlan. A sportkér­désekkel továbbra is az egész vönzásköfzefffe"”,y? Kítérjédőéri foglalkoznak áz! osztályon, még1 ha nem felügyelőségnek hívják is őket. Az apparátus új helyre való költözése várhatóan a hónap végéig befejeződik. Addig nem lesz olyan zökkenőmentes az ügyintézés, mint normális kö­rülmények között. Hogy ki hói található meg, arról pillanat­nyilag személyes felvilágosítást tudnak adni, később táblákon is tájékoztatják a lakosságot. Az már biztos, hogy a hatósá­gi osztály, az adóügyi csoport és az ügyfélszolgálat ezek után is a tanács jelenlegi épületé­ben marad. S befejezésül tolmácsoljuk a tanács vezetőinek és szakigaz­gatási szerveinek szavait, elné­zést és megértést kérnek az ál­lampolgároktól az átmeneti nehézségekért. K. P. Három előadás Januári színházi előzetes Zenés játék, bohózat, tragikomédia Három előadást láthatnak a színházat kedvelők ebben a hónapban a gödöllői művelő­dési központban. Az első a szolnoki Szigligeti Színház és a dunaújvárosi Bemutatószín­pad vendégjátéka. David Sto­rey Otthon című tragikomé­diáját viszik színre két rész­ben, Elbert János fordításá­ban. A magyar közönség nem­rég találkozhatott a szerzővel a képernyőn. Január elsején vetítették az Ünneplés című művet. Az Otthont Paál Ist­ván rendezte, szereplői Kőmí­ves Sándor, Bálint András, Koós Olga, Györy Franciska, Nyirkó István. Az előadás napja január 16, 19 óra. A következő alkalommal, január 21-én, délelőtt 10 óra­kor az Egyetemi Színpad Gro­pius Társulata szerepel Gödöl­lőn. Tor Age Bringsvaerd a szerző, a darab címe A hatal­mas színrabló. A szerző sze­rint játék 4-től 94 éves ko­rig. Zenéjét Papadimitriu Grigorisz szerezte, rendezte Katona Imre. Hogy milyen jellegű lehet a játék, azt sej­tetik a szereplők, a Bohóc, a Macska, Keszeg, a földönfutó, Nyalka és Marcona őrszem, Mogorva kisasszony, s végül a Hatalmas Színrabló. S akik a szerepeket megelevenítik: Szi­lágyi Maya, Tóth Zsuzsanna, Hajas Kiss Anikó, Mózes Zol­tán, Tóth Imre, Tábori Pat­ricia, Bach György. Zenés bohózattal fejeződik be a januári gödöllői színházi program, címe Filmcsillag, szerzői Miljutyin, Dunajevsz- kij. A Kaposvári Csiky Ger­gely Színház vendégjátéka. Ács János rendezte a dara­bot. Néhány név a szereplő- gárdából: Básti Juli, Margit- tay Ági. Kátay Endre, Kristóf Kata. Ez az előadás január 28-án lesz. A kezdési idő este 7 óra. Agrártudományi Egyetem Kémia a mezőgazdaságban Az elmúlt évtizedekben nagy léptekben fejlődött mező- gazdaságunk kemizálása is. Mert míg az iparban évszáza­dos hagyományai vannak a kémiai anyagok felhasználá­sának, a szántóföldeken, sző­lőskertekben, gyümölcsösökben jóval kevesebb vegyszert is­mertek. Hogy a nagyüzemek segítségül hívhatták ezeket az anyagokat, abban nagy része van az elmúlt években vég­zett kutatásodnak, s persze a vegyiparnak is. Hogy mennyire fejlődött ki, s mi mindent kellene még megoldani a kutatóknak, gyár­tóknak és felhasználóknak, er­re kapnak választ azok, akik részt vesznek majd azon a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen ez év július 3—5-én tartandó konferencián, amely a Kémia a mezőgazdaságban címet viseli. A Magyar Kémikusok Egye­sülete és a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület rendezésében sorra kerülő nemzetközi ta­nácskozáson foglalkoznak a vegyiparban folyó olyan kuta­tási eredmények ismertetésé­vel, amelyek a mezőgazda­ság számára gyártott vegysze­reket mutatja be. Másrészt ar­ról is tanácskoznak, melyek azok a mezőgazdasági erede­tű nyersanyagok, amiket a vegyipar hasznosíthatna a jövőben. Anyakönyvi hírek Született: Kövecses Béla és Harsányi Katalin: Nikoletta; Vízi Antal és Török Terézia: Nikoletta; Tar Sándor Zoltán és Veres Éva: Norbert; Köny- nyű József és Kovács Andrea Katalin: Beatrix; Lóié Béla és Orosz Ilona: Kinga nevű gyer­meke. Házasságot kötött: Szabadi István és Borcsányi Éva; Fi­tos Sándor és Fekete Erika Er­zsébet. Elhunyt: Juhász János, Gö­döllő, Sajó utca 5; dr. Szőke Károlvné Tóth Anna, Gödöl­lő, János utca 13; Schubert Sándorné Soltész Mária Éva, Gödöllő, Damjanich u. 34; Ko- lozs István, Gödöllő, Kiss Jó­zsef utca 32; Granov Mihály- né Varga Anna, Budapest, VIII. József körút 70; Gesztesi Jó­zsef. Gödöllő. Lumniczer Sán­dor u. 6/a; Gecsei János. Gö­döllő. Szabadság út 121; dr. Hartner József, Gödöllő. Mi­hály Dénes köz 2; Koltai Jó- zsefné, Gödöllő. Hámán Kató u. 5; Orosz Józefné Major Irén. Gödöllő. Honvéd u. 6. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Családi fotográfiák a gödöl­TEMETÖ. Fájó szívvel vet­te észre, írja egyik régi leve­lezőnk, hogy 1983-ban is mit műveltek a gödöllői temető­ben. Talán még nagyobb a kár, mint 1981-ben, amikor szintén feldúlták a sírokat. Így fog ez menni? — teszi fel végül a kérdést. Ezeket nem lehet megbüntetni? Egy idősebb asszony így fa­kadt ki: legalább a temető­ket hagynák békén. Azok a szerencsétlenek már nem tud­nak védekezni. Haló poruk­ban ne piszkálják őket to­vább. Legalább. Legalább a hol­takat; Legalább az idősebbe­ket, a gyermekeket, a bete­geket, a gyengéket, legalább a terhes anyákat. Nem jó ez a különbségtevés. Beletörő­dés van mögötte. Ügy gondol­ják, teljesen megszabadulni lehetetlen a dúvadaktól, leg­alább legyenek kíméletesek, az idősek, a gyengék, a nők, a gyerekek iránt. Tiszteljék az olyan helyeket, mint a te­mető, nagyjamk köztéri szob­rait, a közintézményeket, mert mindannyiunkat szolgálnak. A magánházakat, mert azokat óriási erőfeszítéssel hozzák tető alá. Várhatunk-e kíméletet a dúvadaktól? Aligha. Remé­nyünk se több, se kevesebb, mint az, hogy ne legyenek dúvadak. Hogy a várva várt jövevény, kit anyja, apja Mindennapi levelezésünk örömkönnyekkel fogad, em­berré cseperedve társait meg­becsülve élje életét. Viszo­nyainkat is úgy kell alakíta­nunk, hogy senki se válhas- sék dúvaddá. Hogy ez prédikáció? Meny­nyivel több és jobb a bünte­tés? Időlegesen kivonnak va­lakit a forgalomból. Közben azok gyötörnek, akik kinn vannak. Gödöllői olv-.sónk még va­lamit elpanaszolt. Azt, hogy a János utcában, a nemrég drága pénzen vásárolt konté­ner szélét felhajlították, alig lehet kinyitni. Következhet­nék az elején említett óhaj: legalább a konténert hagy­nák békén ... KÖVETKEZETESSÉG. Szi- lasligeti olvasónk levele ele­jén arról tájékoztat, hogy a múlt év tavaszán a falugyű­lésen helytelenítette a HÉV- állomások elnevezését a te­lepülések (Kerepes, Kistar- csa) egyesülése után. Azt várta, fűzi hozzá, a tanács vezetői tudnak valamit ten­ni. Nyilvánvalóan nem tud­tak, hiszen minden maradt úgy, ahogy volt. Olvasónk szerint semmi szükség nem volt át állomá­sok nevének megváltoztatásá­ra. Pláne nem úgy, ahogy végül is tették. A megszokott gyakorlat szerint a magasabb rangú közigazgatási helyhez közelebb lévő állomásnak ad­ják a felső jelzőt. A gödöllői vonalon is így van ez, pél­dául Mátyá-földön. A Buda­pesttől legtávolabbi mátyás­földi megállóhely kapta az alsó nevet. Kerepestarcsa esetében ép­pen fordítva jártak el. A fő­városhoz közelebbi állomás (az egykori Kistarcsa) lett az alsó, a távolabbi (a volt Ke­repes), a felső. Olvasónkkal együtt magam is elgondolkoz­tam már ezen. Nem ismerem a döntés mellett szóló érve­ket. De függetlenül ezektől, úgy vélem, az lett volna a leghelyesebb, amit a levélíró is megpendített. Az állomá­sok nevét hagyhatták volna. Évekkel az egyesülés után, a kedélyek lecsillapuitával, magában a nagyközségben is megfigyelhető, hogy kerepes: és kistarcsai részről beszél­nek. Az sem elképzelhetetlen, hogy a rész majd szép lassan lekopik. Nincs abban semmi rendkívüli, ha Kerepestar- csán belül van Kerepes, Kis­tarcsa, esetleg csak Tarcsa és Szilasliget. Budapesten is van Kis- és Újpest, Ferenc­város, Soroksár, Csepel, Pest­erzsébet. És a mi vonalun­kon, a főváros közigazgatási területén is meghagyták a ne­veket. Maradt Cinkota, Sas­halom, Nagyicce, Rákosfalva. Hadd emlékeztessük még valamire olvasónkat. A gö­döllői egy különleges vonal. Itt még mindig bal oldali közlekedés van érvényben ... ÖRÖKZÖLD. Mit tetszenek szólni ahhoz, írja gödöllői le­velezőnk, hogy a gödöllői Er- zsébet-parknál még mindig nem festették fel, a zebrát, holott itt naponta több szá­zan kelnek át a 30-as úton. Azt szólhatjuk, hogy legjobb tudomásunk szerint már minden akadály elhárult, pon­tosabban valamennyi feltételt teljesítették ahhoz, hogy fel­festhessék a zebrát. Nem ked­vez viszont az idő Még ez az enyhe sem. Ennél is mele­gebb kellene, mert a festék azt szereti. Osztozunk levélírónk aggo­dalmában is, miszerint ezen a helyen is az lesz majd, ami a Szabadság téren. Az annyi­ra sürgetett zebra megjelené­se után a kedves lakók éppen nem ott, hanem néhánv mé­terrel -rrébb surrannak át. A felfestés egyébként leg­jobb tudásunk szerint, ennek nem függvénye. Kör Pál lói járás falvaiból, fotós falu- történeti kiállítás, megtekint­hető 10—18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fény­képei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai, kiállítás, meg­tekinthető 10—14 óráig. Hévizgyörk, művelődési ház: Csillag-diszkó, 20 órától. Január 9-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Kertbarátkör: Növényvédő szerek keverhetősége egymás­sal és levéltrágyával, 18 óra­kor. Családi fotográfiák a gödöl­lői járás falvaiból, fotós falu- történeti kiállítás, megtekint­hető 15—19 óráig. — M»7l — Vasárnap: Hófehérke és a hét törpe. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. Csak 4 órakor! Zsaru. Színes francia bűn­ügy^ film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 6 és 8 órakor. Hé) fő: Púpos lovacska. Színes, szinkronizált szovjet rajzme- sefilm. Csak 4 órakor! A kék lagúna. Színes ameri­kai filmdráma, 14 éven aluli­aknak nem ajánlott. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom