Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-08 / 6. szám

Kitüntetettek arcképcsarnoka A segítség mindig kötelesség | Hosszú, csendes iroda, oklevelekkel tapétázott falak. 4 Elismerő, köszönetét tolmácsoló emléklapok községi ta- f nácsoktól, üzemektől, iskoláktól, intézményektől. A Mo- 4 nori Építők Ipari Szövetkezete elnökének, Gellér Nán- $ dórnak a szobája ilyenformán valóságos múzeumnak $ is beillik. Igaz, a tizenhat esztendő, amióta jelenlegi $ székében ül, a történetírók szemében nem nagy idő, de egy ember, egy vezető életében . . A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1984. JANUÁR 8., VASÁRNAP Main élő fiatalok hetei Színesebb hétköznapokat is — Hátha még hozzávesz- «zük, hogy éppen huszonki- lencedik éve vagyok szövet­kezeti dolgozó, húsz éve veze­tő! — az elnök ez idő alatt „magasra csúszott" homlokán bizony összeszaladnak a rán­cok. Találkozásaink során gyak­ran láttam már így töpren­geni, ha adatokat, számokat kérdeztem, de legritkább esetben kellett papírért nyúl­nia. A több mint másfél év­tized az övéhez hasonló posz­ton nemcsak idegpróbáló, ha­nem memóriaedző idő is. Ezért sem tűnhet kajánkodás­nak, hogy megkérdezem: — Tudja-e, számon tartja-e, vajon hány lakást, tantermet építettek azóta? — Körülbelül úgy hétszáz otthont, száz iskolai termet és több száz óvodai helyet te­remtettünk — vágja rá szin­te azonnal. — Ott van pél­dául a vecsési lakótelep. Va­lóságos kis falu, s most már kész az iskolájuk is. Elég a szó Az utóbbi években gyakran voltam szem- és fültanúja, amikor egy-egy politikai ve­zető, tanácselnök, vagy isko­laigazgató kisebb, nagyobb ügyben Gellér Nándor segít­ségét kérte. Egyszer sem zár­kózott el. Előfordult persze az is, hogy „kiosztották” számá­ra a feladatot. Akkor sem vi­tatkozott. — Az, hogy dolgozni kel’ s a lehető legjobban kell tí gozni, természetes. Ha pedig az embernek módja van se­gíteni, akkor kötelessége azt tenni. A mi szerény eszkö­zeinkkel évente úgy 500—600 ezer forint értékű társadalmi munkát végzünk' el/ Persze sok mindent föl sem jegyzünk, s akadnak olyan dolgok, ame­lyeket pénzre nem is érdemes átszámolni. A monori építők óvodákat patronálnak, építettek már utat, piacteret, rohammunká­ban helyreállították egy is­kola leszakadt tetőszerkezetét, javítottak játékokat, apró ágyakat. Nem csoda, hogy messze környéken ismerik őket. — Ez elsősorban a fizikai dolgozókból álló brigádoknak köszönhető. Szerencsére velük nagyon könnyű sgót érteni. Persze nem parancsolóan. Elég csak annyit megemlíte­nem: gyerekek, ebben meg ebben az óvodából szóltak, hogy bajban vannak — már mennek is. Természetesen munkaidő után esténként, vagy hétvégeken — mondja érezhető büszkeséggel az el­nök, s kérdés nélkül hozzáte­szi: Lapunk tegnapi számában már foglalkoztunk a gyömrői Rozmaring népitánc-együttes sorsának taglalásával, az ille­tékes vezetők nyilatkozatai alapján. Emlékeztetőül: Mónus Pál, az együttes volt művésze­ti vezetője szerint a Rozma­ring elköltözik Gyömrőről a nem kielégítő tárgyi és műkö­dési feltételek miatt. r Üj vezetőre várva Előzőleg úgy fogalmaztunk, hogy igyekszünk jól megkö­zelíteni a valóságot az érintet­tek nyilatkozatai alapján. A „másik oldalt”, a gyömrői Pe­tőfi Sándor Művelődési Ház igazgatóját, Kiss Mihályt, és művészeti vezetőjét, Szabó Ti­bort ismét megkerestük. Ugyanis nemrégen Mónus Pál (aki már nem művészeti ve­zetője a Rozmaringnak!), vé­letlen találkozásunkkor meg­erősítette korábbi állításait a — Semmi sem mehet a ter­melőmunka, a gazdaságosság rovására. Az emberek jó vagy rossz hangulata végeredmény­ben mégiscsak attól függ, hogy hónap végén mit vihet­nek haza a borítékban. Biztos háttér — Mindig kiegyensúlyo­ZOlíUuK, 'ludjdliOy ynK. Ili Cócll- u esnem ismertein, nyen a Kapcsolata a oeosziunjaival is.' — A munkatársam valóban a munkatársam Ken hogy le­gyen. mmeiyuit oaráti Kap­csolatom nincs a szövetkeze­ten óéiul, de arra törekszem, hogy emoeri munkampcsota- taun legyenek, a tiszteieiet, a megoecsúiést az emoer min­őig visszakapja. En péiaául ennek tulajdonítom, hogy öt­szöri választásom során a tit­kos szavazáson sem kaptam soha egyetlen ellenszavazatot sem. — Egyébként meggyőződé­sem, hogy mindenkivel más­képp kell, s lehet szót érteni. Ez a vezetés egyik tudomá­nya. Rá lehet jönni, kivel ho­gyan lehet — jó értelemben — madarat fogatni. Gellér Nándornak, mint a legtöbb, a közéletben is szere­pet vállaló vezetőnek, jóné- hány társadalmi megbízatása van. Szerencsés erényének tu­lajdonítja, hogy diplomatiku­san vissza tudja utasítani az olyan felkéréseket, amelyek vagy formálisak, vagy túlsá­gosan leterhelnék. Csak any- nyit vállal — mondja —, ami nem megy sem a szövetkezet, sem az egészsége rovására. Tagja például a Pest megyei KISZÖV gazdasági bizottsá­gának, a monori népi ellen­őrzési bizottságnak,- -az ÉTÉ Dél Pest megyei Csoportjának, ugyancsak tagja volt hosszú ideig a nagyközségi pártbi­zottságnak. S van még egy, szívvel vállalt tisztsége: a he­lyi Dolgozók Horgászegyesü­letének elnökhelyettese — Gyömrőn. — Hát igen. Gyömrőn szü­lettem, ott lakom, de 1968- ban Monorra szerződtem, az­óta szinte csak aludni iárok haza. Egy-két órát kiülök - a tópartra, s teljesen regenerá­lódok. Én éjszaka nem álmo­dom a napi dolgokról. Este azonnal elalszom, s reggel ugvanazon az oldalamon éb­redek. — Szereti a változásokat? — Nem szeretem, de tudok alkalmazkodni hozzájuk. Ha csak mód van rá. igvekszem kikerülni a megrázkódtatáso­kat. Izgat, ha töprengésre, gondolkodásra késztetnek, s ebhez itt a szövetkezeten be­lül megvonnak a munkatár­saim is. Ügy próbálunk dol­rossz feltételekről, s kijelen­tette, hogy az együttes átköl­tözött Monorra, ahol jó körül­mények között dolgozik. Itt ugye észrevette az olvasó is, hogy jókora ellentmondás van. Mert. ha a művészeti vezető már nem tagja a Roz­maring népitánc-együttesnek, hogyan költözhetett át velük együtt Monorra?! Erről mondta Kiss Mihály, a Petőfi Művelődési Ház igaz­gatója: — Csupán az együttes né­hány tagja távozott Gyömrő­ről Monorra, ahol az első két próba után mindjárt föl is oszlottak. A Rozmaring tagsá­gának nagyobbik része Gyöm­rőn maradt, igaz vezetők nél­kül. Am már megvan az új vezető, a napokban várjuk érkezését... Hangsúlyozta a művelődési- ház-igazgató, hogy 1983. évben a Rozmaring nagyon jól sze­repelt, annyi fellépést szerve­gozni, hogy számunkra semmi se okozzon meglepetést. S el­mondhatom, szerencsére ilyen a családi hátterem, a magán­életem is... A legjobb igazolás Miközben a lendületes mon­datokat, az érveket hallga­tom, mióta elhangzott vissza­cseng bennem Gellér Nándor egyik megjegyzése: „rá lehet jönni, kivel, hogy lehet — jó értelemben — madarat fogatni”. — önnel hogyan? — Tartsanak folytonos per- manenciában. Az ember az állandóságtól elpuhul, eltu- nyul. Szerintem végül is vala­ki attól jó vagy rossz vezető, hogy tudja-e követni a politi­kai, gazdasági élet változá­sait. Mégha azok az elején gondot is jelentenek számára, a legsűrűbb szabályozó dzsun­gelben is utat kell törnie — előre. Ez a vezető élete. S hogy Gellér Nándor ezt nemcsak szavaival bizonyítja, a legjobb igazolás és aján­lás: legutóbb ő is ott volt a Monori Járásért emléknlaket- tel kitüntetettek sorában. Vereszki János Fe'menfés, kinevezés A Pest megyei Tanács V. B. ipari osztálya Horváth Ist­vánt, a Monori Kefe- és Já­tékgyár igazgatóját, mivel más munkakörbe került, be­osztásából felmentette. Helyé­re, dr. Zimányi Gyulát, a mo­nori nagyközségi közös tanács volt elnökét nevezték ki. zett a táncosoknak a ház, amennyi 16 éves fennállásuk egyetlen esztendejében sem volt. Próbagondok Ami pedig az együttesből kilépők nagy számát illeti, az nem újdonság, nem gyömrői jelenség, hiszen valamennyi hasonló csoport, népi együttes ugyanilyen gondokkal küzd időnként, vagyis: minden si­keresebb fellépés után sokan távoznak. Hogy miért? Talán mert ki-ki úgy érzi, hogy el­érkezett a csúcshoz, tovább nem akar jutni, sikereket, szép emlékeket tudva maga mögött szeretné abbahagyni a népi táncot, nem megvárva egy esetleges rossz évet, si­kertelenségekkel, gondok­kal ... További problémát jelent az, hogy Gyömrőn kétműsza- kos oktatás van, s így mikor A közigazgatási rendszer át­szervezésével együttjáró válto­zások a KISZ-szervezeteket is érintik. Az ifjúsági mozgalom azonban bizonyos fáziseltoló­dással követi a politikai, tár­sadalmi élet más területein megvalósuló korszerűsítéseket. A különböző településeken, üzemekben, iskolákban jelen­leg az alapszervezeti taggyűlé­sek, illetve választások zajla­nak, márciusban még a ha­gyományos formában kerül sor a küldöttértekezletekre, s május elején történik meg az eddigi járási KISZ-bizottságot felváltó testület megválasztása. Sok lehetőség A jó hagyományok és mun­kamódszerek továbbélését jel­zi. hogy az idén is megszerve­zik szűkebb pátriánkban is a falun élő fiatalok heteinek rendezvénysorozatát. Ezek cél­ja a lakóterületi, mezőgazdasá­gi KISZ-szervezetek előtt álló aktuális feladatok ismertetése, a tömegbefolyás és a szerve­zettség növelése, a szabad idő hasznos eltöltésének segítése. A programok természetesen nemcsak a KISZ-esek számá­az eddig alsó tagozatos gye­rekek felsősök lesznek, a dél­utáni foglalkozásokon, próbá­kon már nem, vagy alig tud­nak megjelenni. Azonban ez a tény sem újkeletű, ezzel a Rozmaring korábbi vezetői is számoltak. Az pedig, hogy egy szombati napon a lerobbant autóbusz helyett nem lehetett azonnal másikat szerezni Gyömrőn, nem az érdektelenség, a segí­tő szándék hiánya miatt volt. Egyszerűen azért nem volt másik busz, mert az ilyesmit jó előre meg kell szervezni, s biztosítani kell az anyagi és egyéb feltételeket is — hívta fel a figyelmet a realitás tala­ján maradva a művelődési ház két vezetője. Megoldják Elmondták azt is, hogy ez az ügy egyáltalán nem olyan nagy horderejű, mint sokan hiszik. Az együttes problémáit megoldják házon belül. Ha megérkezik az új vezető, első tapasztalatai alap ján többet és kielégítőbbet tud majd mon­dani, mivel képzett szakem­ber. Aszódi László Antal ra készülnek. Szívesen látnak azokon minden környékbeli fiatalt. A központi rendezvényeken túl számos helyi kezdeménye­zés, ötlet megvalósítására is lehetőség nyílik. Akad község például, ahol majd a helyi vezetőket faggathatják a fia­talok. Lesz író—olvasó talál­kozó, ötletnap az újítómozga­lom fellendítésére, másutt szakmai, politikai, munkavé­delmi vetélkedőket, pályavá­lasztási napokat készítenek elő. Akad alapszervezet, amely könyvterjesztő akciót, társa­dalmi munkát, hulladékgyűj­tést szervez. Monor vonzáskörzetében a falun élő fiatalok heteinek rendezvényei már január 14-én egy sportnappal megkezdőd­nek. Maglódon az általános is­kola tornatermében kispályás labdarúgótornát rendeznek. Bármilyen KISZ-es, ifjúsági, munkahelyi közösség nevezhet négy-négy tagú csapatot a helyszínen reggel 8-tól fél 9-ig. A nevezési díj 10 forint lesz. Találkozó A hivatalos megnyitóra tu­lajdonképpen csak néhány nappal később, január 20-án 16 órakor, az ecseri Rákosme­zeje Termelőszövetkezet köz­pontjában kerül sor, amely egyben a környékbeli fiatal agrárszakemberek- találkozója l. -i- -.1.0 0^ rtrirr.r.s T-rt-vo/T ..r . rt is lesz. Érdekesnek ígérkezik az a vi­deó-vetélkedő, amelyet január 27-én, 16 órakor Monoron, a pártbizottság nagytermében szerveznek. Az előkészítők Meglestem az állatgondozó­kat, valóban koránkelő em­berek, hajnali három óra előtt egymás után fordulnak be ,a kerékpárok Üllőn a rövid betonos bekötőúton a Ferihegy Tsz majorjába, ahol 473 fejős­tehenet gondoz 17 dolgozó. Szarka Lajos és Vízkeleti Gé­za megszokhatta már a pon­tos „menetrendet”, hiszen 15, illetve 10 éve viseli gondját a rájuk bízott, jóllakottan kérőd­ző jószágoknak. A pontos „ki­szolgálás” eredménye persze tejben jelentkezik. Nem lordok háza Ritka az ilyen tartós mun­kahelyi hűség, hiszen a szarvas­marhatelep sehol a világon nem a lordok háza. Három óra­kor az otthoni ruhák már a fekete öltöző togasa n lógnak, a szomszéd öltözőn at, az is­tállókba vezető ajtót pedig frissen mosott fehérbe öltözöt­ten nyitják. Koczó Elek, a dolgozókat magában foglaló és 1971-ben szerveződött négyszeres, arany­koszorús Biksza Miklós szo­cialista brigád vezetője el­mondja, hogy a takarmányo­zás érdem szerint folyik, több tej, több abrak elv alapján. A trágyázásnál a marokra fogott villa már csak arra szolgál, hogy azzal serkentsék gyor­sabb mozgásra a mechanikus trágyakihúzó berendezést aka­dályozó lusta jószágot. Mert az abrak mellé néha jókora fi­gyelmeztetés is kijár. r Áramlik a tej A trágya persze az is­tállóajtók előtt magasodva gőzöl, füstöl, illatozik, ideális táptalajt biztosítva a szapo­rodó legyeknek, hanem a takar- 1 mányosok azonnal a messzi szerint ez a szellemi erőpróba előzetes felkészülést nem igé­nyel. Különösen ajánlják a részvételt a propagandisták és az agitációs, propagandafelelő­sök számára, akik játék köz­ben egy vetélkedő szervezésé­nek módszertanát is megfi­gyelhetik. Ötletadók A fő cél természetesen az, hogy ezek a rendezvények el­indítói, illetve továbbfejlesz­tői, ötletadói legyenek egy mozgalomnak. A környékbeli településeken élő és dolgozó fiatalok szabad idejének kul­turált, szórakoztató kihaszná­lásához, a hétköznapok és a hétvégék színesebbé tételéhez erre is szükség van. V. J. A tsz-ben Gabonatároló Az utóbbi években az ecse­ri Rákosmezeje Tsz-ben is nagy erőfeszítéseket tettek az illetékes vezetők a gabonatá­rolási gondok enyhítésére. Tavaly kizárólag azzal a cél­lal alakult egy szakcsoport a közös gazdaságban, hogy fel­építsenek, tető alá hozzanak egy 1 ezer 300 négyzetméter alapterületű gabonatároló színt., A szakcsoport tagjai a hétvé­geken is dolgoztak, így a kö­zelmúltban elkészültek a léte­sítménnyel, amely az idén már „fogadhat” gabonát és ter­ményt. trágyatelepre viszik. Amikor az istállók ragyognak a tisz­taságtól, az almot is frissen terítették, kígyóznak a fejőgép csápjai, s áramlik melegen a hófehér tej. Tisztán, higiéniku­san, a zárt rendszer minden szennyeződést, fertőzési lehe­tőséget kiküszöböl. Nyolc óra tájt a nappaliőr veszi át a „parancsnokságot”, s vigyázza, hogy ne zavarja senki és semmi a békésen ké­rődző állomány nyugalmát. Két óra után népesül be újra a telep és bizony sötét estébe nyúlik a nap, amikor ismét otthoni ruhát ölthetnek a gon­dozók. Az üllői önkéntes tflzoltótes- ttilet főhadnagya, a kétszeres kiváló dolgozó brigádvezető, akinek jó munkáját a minisz­ter is elismerte, s egyben a nagyközség érdemes társadalmi munkása, elmondja, hogy a brigád nemcsak a munkahe­lyén végez példamutató mun­kát, ott vannak mindenütt, ahol segítségre van szükség Az alig elmúlt évben 1 ezer 300 óra társadalmi munkát vé­geztek. A nehezebbet Nemcsak a közös gazdaság hívó szavára fogtak ásót, ka­pát, de még csákányt is, ha­nem az iskolához is gyakran felvonultak teljes létszám­mal és elvégezték a munka nehezebb részét. Így kívánta ezt itt is, ott is a brigád Kiss Sándor (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Milliónyi alkatrész Milliós nagyságrendben készülnek a különböző elektromos be­rendezések alkatrészei Manoron, a Fővárosi Finommechani­kai Vállalat 7. számú telepén. Egy-egy alkatrészből általában 150—200 ezer darabot gyártanak. Képünkön: Csáki Istvánná a 10 tonnás hidraulikus présgépen kapcsoló érintkezőket mun­kál meg. Hancsovszki János felvétele Elfáncolfak egymásból (2.) A mag mégiscsak otthon maradt Ibjftali kerékpárosok Marokra fogott villa

Next

/
Oldalképek
Tartalom