Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-31 / 25. szám

1984. JANUAR 31., KEDD Kérni lehet, de a pénz beszél A meggyőzéstől a büntetésig A fegyelemben rejlő tartalékok Nálunk nagyjából helyén van a fegyelem kérdése. Korábban is leginkább a szesszel volt probléma. Nem az volt a baj, ha valaki megivott egy-két pohárral, hanem ha többet, és rend­szeresen, azt már mi sem szerettük. Mondtuk is, hogy Jóska vagy Pista ez nem megy így tovább! Olyankor nekünk is he­lyette kellett dolgozni, azt meg senki nem szereti. Akkpr sem voltak drasztikus fegyelmezési módszerek, meg ki is cserélőd­tek azóta ezek az emberek. Mostanában nincs ilyen gond, de érthető, mert aki rendszeresen dolgozik, komoly pénzeket kap. hat. Ellenőrzés A Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat zsámbéki gyárá­nak szakmunkása, Pfendert Antal vélekedik így a munka- fegyelemről. Sokszor szóba ke­rül ez manapság, amikor a vállalatoknak minden lehető­séget ki kell aknázniuk az eredményesebb gazdálkodás érdekében. A kérdésről szólva érdekes módon mindenkinek — beszélgetőpartnereimnek is — először a késés, az ivás, az igazolatlan mulasztás jut eszé­be. Pedig a munkafegyelemhez szervesen hozzátartozik a munka intenzitása és precizi­tása is. S a termelés szem­pontjából ezekben rejlenek az igazi tartalékok. Kétségtelen, ezeket nehezebb mérni, tetten- érni, mint az előbbieket. S el kell fogadni az egyik mun­kás érvelését is: ha a melós ül, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy lóg. Azt hiszem nem kell különösebben magyarázni, mi­re gondolt. Princz Ferenccel, a zsámbé­ki gyár igazgatójával a minő­ség felől közelítjük meg a munkafegyelem gondolatkörét. — Kétségtelenül van kap­csolat a két dolog között. Ná­lunk az elmúlt két' esztendő­ben megháromszorozódott a tőkésexport, s ez óriási minő­ségi követelményekkel jár. Ám én azt rpondoro,, törüljön, akinek még keik küzdenie ez­zel a kérdéssel, mert ha sike­rül egy, a minőséget és pon­tosságot szemelőtt tartó szem­léletet kialakítani, az hatással van a gyár egész munkájára. Nálunk ez a változás lezajlott az elmúlt években. Elsősorban a meggyőzés és a szigorú el­lenőrzés módszerével éltünk.. És természetesen az ösztönzés­sel, az anyagi érdekeltség megteremtésével. A tőkésex­portunk után kapott' bérprefe­renciából elsősorban azoknak juttattunk, akik a legtöbbet tették az ügy érdekében. Ma már ott tartunk, hogy a bel­földi piacra kerülő termé­keinkkel is kevesebb a minő­ségi probléma, mint korábban. Jutalmazás Az elv tehát az: aki fegyel­mezetten, jól dolgozik, kapjon több pénzt. Ezt a célt szolgál­ja, hogy minimálisra csökken­tik az időbérben dolgozók ará­nyát. Ez mind helyes, de kér­dés, mindenkire hat-e a meg­győzés és a némileg több pénz? Mert köztudott, hogy vállalataink többnyire még csak elvben állnak a differen­ciálás pártján, a túl nagy kü­lönbségektől még félnek a ve­zetők. Elegendők-e ezek a fe­gyelmezési eszközök? A gyár gépészeti üzemében zömében szakmunkások dol­goznak. Feladatuk meglehe­tősen szerteágazó, ide tartozik többek között a tmk, a szer­számkészítő és forgácsoló mű­hely, de ők biztosítják az üzem energiaellátását és fel­adatuk szinte az összes fenn­tartási munka. — Gyakorlatilag mi bizto­sítjuk a gyár vérkeringését — mondja Papp Miklós üzemve­zető. — Nem a magam ment­ségére mondom, de nálunk jó a munkafegyelem. Ma már nagyon ritka például az iga­zolatlan mulasztás. Az ilyen embert, a kollektíva is kikö­zösíti. Természetesen előfor­dul néha italozás, tavaly há­rom ilyen fegyelmink volt, de ma is itt vannak mind a hár­man, megváltoztak, rendesen dolgoznak. A munkaintenzitás megítélése már nem ilyen egy­szerű, ez a szervezéssel is összefügg. A premizálási rend­szerünket kellően ösztönzőnek tartom... Elvonás — És ez elég? Nem hiányzik néha a büntetés, ahogy mon­dani szokták a negatív ösztön zés lehetősége? — Azt hiszem ennek nincs is kialakítva a megfelelő rend­szere. S létjogosultsága is csak akkor van, ha a fegyelemsértés bizonyítható, ha objektív a megítélés. Ma még — úgy ér­zem — nem tudnánk ezzel az eszközzel megfelelően élni. A vegyes üzemben mintha kicsit nagyobb szigor ural­kodna. Igaz, itt többségében betanított munkások dolgoz­nak, 80—85 százalékuk nő, de probléma inkább a kisebbség­ben levő férfiakkal van. — Az emberek sokfelől jöt­tek — magyarázza Ludányi Imre üzemvezető-helyettes —, s többen épp fegyelmi problé­mák miatt hagyták ott koráb­bi munkájukat. Másoknak pe­dig idő kell, míg például a mezőgazdaság után megszok­ják a gyári körülményeket és követelményeket. Az üzem ve­zetése él a fegyelmi eszközök­kel. Szigorúan vesszük az iga­zolatlan mulasztást. Hat nap után — a rendelkezések ér­telmében — automatikusan el­küldjük az illetőt. Jutalma­zunk is természetesen, de ez nem kötelező, el is marad, ha valaki nem érdemli meg. Sőt, előfordul az órabércsöklcentés is. Ez a leghatásosabb. Mert kérni, meggyőzni lehet, de vé­gül is a pénz beszél... M. Nagy Péter Dömsödi sersor jöt .. , Télen ugyan kevesebb fogy, de a munka ekkor sem áll meg. Naponta több mint kétezer palack Kőbányai Világos sört pa­lackoznak a Kőbányai Sörgyár dümsüdi kirendeltségében. A képen a gépkezelő: Gulyás Mária és a tekergő palacksor. Trencsényi Zoltán felvétele Egyházi vezető látogatása hazánkban Dr. N. C. Wilson, a H. N. adventista egyház világszerve­zetének elnöke és kísérete a magyarországi H. N. adven­tista egyház meghívására ja­nuár 18-tól 30-ig hazánkban tartózkodott. N. C. Wilson és kísérete, va­lamint Zarka Dénes egyház­elnök és az elnökség tagjai lá­togatást tettek Miklós Imre államtitkárnál, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnökénél. A találkozón a világszervezet el­nöke tájékoztatást adott azok­ról az intézkedésekről, amelye­ket a magyarországi adventista egyházból kiszakdtak ügyében tesznek. A H. N. adven­tista világszervezet Magyaror­szágon — mint minden más or­szágban — csak egy egyház- szervezetet ismer, el, melyet a választókonferencián választot­tak meg és amelyet a magyar állam is elismert. A kutatókat érdekli Vetőmag-életerő vizsgálat Tavaszt varázsolnak a laboratóriumba A hazai kutatásokban új­szerű velőmag-életerő vizsgá­lati módszert alkalmaznak az MTA Mezőgazdasági Kutató- intézetében. A tudományos körökben nagy érdeklődésre számot tartó eljárás annak a megállapítására szolgál, hogy a mag miként reagál a mosto­ha körülményekre, az úgyne­vezett stresszhatásokra, többek között a kelést megelőző hű­vös, nedves időjárásra. A vizsgálatra azért van szükség, hagy növeljék a termesztés biztonságát, ha ugyanis a ve­téskor figyelmen kívül hagy­ják a vetőmag életerejét, je­lentősen — tizenöt-húsz szá­zalékkal is — csökkenhetnek a hozamok. A módszert a kukorica és a búza vetőmagjának tesztelésé­re dolgozták ki, s alkalmazzák eredményesen. Lényege, hogy a magvakat előbb az április eleji időjárásnak megfelelő környezeti hatásoknak teszik ki a laboratóriumban, majd csíráztatják. A nagy életerejű magvak csírája erőteljesen növekszik, s a kísérlet végére elérheti a tíz centimétert is. Az ilyen magvakat korai ve­tésre ajánlják a kutatók, A módszer nagy érdeklődést keltett itthon és külföldön. A szakemberek már több elő­adást tartottak a témáról, s a KGST-országok kutatóival is megismertetik eljárásukat. Helyet kér a buborék Előbb patikát, azután raktárát A Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központja 1 millió ember ellátásáról gon­doskodik. Százharminc patikát, két mozgó- és hetvenöt kézi gyógyszertárat üzemeltet. A megye gyógyszerkészletének kisebbik hányada (45 százalé­ka) a patikákban van, a többi a központ raktáraiban, de nagy tárolási gondokkal küszködnek. Csak később törlik Miről is van szó? Aki vála­szol, Molnár Ferenc, a vállalat gyógyszergazdálkodási osztá­lyának vezetője. — Kezdjük az elején. Már a hatvanas évek közepétől — a gyógyszertári hálózat bővü­lésével, s a gyógyszerfogyasz­tási divat erősödése nyomán — gyorsan, növekedett, a., forgalr műnk. Átlagosan évente 10 szá­zalékkal. Az elmúlt évtized vé­gére országosan elterjedt a ko­rábbi fiolás helyett az úgyne­vezett buborékcsomagolás. (Is­meri ezt az olvasó, vékony fó­lia és burékos műanyag lapocs­ka között találja például a C- vitamint és még sokféle piru­lát.) Az ilyen buborékcsomago­lás — bár praktikusabb, higié- nikusabb — kétszer-háromszor több helyet foglal el, mint a fiolás, s ezért raktározásához is nagyobb terület kell. Van egy harmadik tényező is: a gyó­gyítás biztonsága érdekében átlagosan 150 napra elegendő gyógyszerkészletet kell tarta­nia a gyógyszertári központ­nak. — Nálunk más a készletgaz. dálkodás, mint a kereskede­lemben, elvégre az emberek életéről, egészségéről van szó. Annyira más, hogy már a gyógyszertár nevében is benne foglaltatik: tár. Azaz ott kell lennie az orvosságnak. Ráadá­sul a 150 napos mennyiség is évről évre többet jelent, hiszen esztendőként 20—25-féle új gyógyszer jelenik meg, s a meglevő hasonló hatásúak for­galma eleinte ezzel csupán csökken, majd néhány éves ké­séssel törlik a régieket a törzs könyvből. — Ha összegezzük ezeknek az okoknak a hatását, azt kap­juk, hogy évente átlagosan 20 —25 százalékkal növekszik — négy évente megkétszereződik! — a vállalat raktárigénye. Nézzük a raktári • helyzetet. Molnár Ferenc ezt mondja: — Budapesten az Uzsoki utcai központ 3000 négyzetméteres raktára már régen szűknek bi­zonyult, s újat kellett építeni Gyomron. Ez 800 négyzetméte­res alapterületű, 1980-ban ké­szült. A ragasztott akácvázas épületben nagy téffögStú" köt­szereket, tápszereket, gyógyá­szati segédeszközöket tárolunk. Ám ez csak enyhített a gon­don, de nem hozott megol­dást. Mellette megvettünk még egy régi malomépületet, de megfelelő átalakításához 30— 40 millió kellene. Rcsksdásig tele Így alakult ki a mai állapot: az említetteken kívül még 12 lerakatban tárolnak orvosságo­kat, például az aszódi szakor­vosi rendelőintézet alagsorában, Tóalmáson a gyógyszertár pin­céjében, s a nagyobb raktárú patikákban Kemencén, Foton, Cegléden. Végső soron a ma­lom is raktár, tele van gön­gyöleggel, üres tubusokkal, üvegekkel. Az állatorvosi sze­rek közül Bentociddal, amiből egy évre elegendő mennyiséget kell átvennie a vállalatnak, mert különben a juhfürdető fertőtlenítőből nem szállít a gyár. S raktár a gyógyszertári központ udvara is. A közérdekű-1 bejelentések és panaszok száma a népi ellenőrzés nyilván­tartása szerint 531 volt ta­valy Pest megyében, huszon­két százalékkal több, mint az előző évben. A névtelen be­jelentések aránya ezek között negyvennégy százalékos volt, de a gödöllői NEB-nél hat­van-, a ceglédinél pedig 70 százalékos arányban szere­peltek az aiá nem írt bead­ványok. Fokozódott az emberek tü­relmetlensége a mindennap­jainkban tapasztalható nega­tív jelenségekkel szemben — ez derül ki a bejelentések és panaszok hangneméből. Az életkörülmények nehezebbé válása nyomán érzékenyeb­ben és indulatosabban rea­gálnak a kereskedelem és szolgáltatás fogyatékosságaira, a fogyasztói érdeket csorbító manipulációkra. Különöskép­pen indulatosak a társadalmi tulajdon megkárosítását vagy a vezetői beosztással va­ló visszaélést leleplező — bár zömében névtelen — leve­lek. Nyilvánvalóan sokakat ér­dekel, hogy mit tett a népi INDULATBÓL FOGTAK TOLLAT ellenőrzés azokban az esetek­ben, amikor a bejelentést kö­vető vizsgálat is bizonyítha­tónak talalta a levélírók ál­lításait? Nézzünk néhány konkrét példát! A megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgálata nyomán és kezdeményezésére szigorú megrovás fegyelmi büntetés­sel és tízezer forintos kárté­rítés megfizettetésével sújtot­ták a Monori Mezőgép VaHa­lat aszódi gyáregységének ve­zetőjét, aki a vállalati kocsit rendszeresen magáncélra vet­te igénybe. A budai NEB egy bejelen­tés alapján vizsgálatot indí­tott a Vám- és Pénzügyőrség munkatársaival együtt K. Gye pilisvorösvári lakos ellen. A vizsgalap megállapította: a be­jelentés megalapozott, K. Gy. jogosulatlan borkiméréssel foglalkozik, s ezért a szabály­sértési eljárás során három­ezer forint pénzbírságot rót­tak ki rá. A ceglédi NEB-hez érke­zett bejelentés a Dél-Pest me­gyei Afész alberlirsai üzem­vezetősége karban íarló rész­legének vezetője által elköve­tett visszaéléseket lepiezte le. A népi ellenőrök is azt álla­pították meg, hogy a részleg­vezető a bizonylati fagyelem szándékos megszegésével, a vagyonvédelem ottani lehetet­lenné tételével és beosztottai­nak közreműködésével folya­matosan és jelentős mértek­ben megkárosítja a szövetke­zetei. A NEB a részlegvezető ellen büntető feljelentést tett, s egyidejűleg fegyelmi és kár­térítési eljárást is kezdemé­nyezett vele szemben. A kakucsi Március 21. és a hernádi Március 15. termelő- szövetkezetek által létrehozott Elektroép Építőipari Szolgál­tató Szakcsoportnál is közér­dekű bejelentés nyomán kez­dett vizsgálatot a monori né­pi' ellenőrzési b'zottság. A szabálytalan szerződéskötések, a pénzügyi szabályok megsze­gése miatt' a szakcsoport el­nökét leváltották, s ellene büntető eljárás indult. Továb­bi négy vétkes személy ellen a NEB felhívása nyomán fe­gyelmi eljárást kezdeményez­tek, A fóti építőanyag és motor- alkatrész kiskereskedelmi bolt tulajdonosa azt találta ki, hogy fürdőkádat csak olyan vevőnek ad el, aki egyúttal csempét és fürdőszoba-felsze­relési tárgyakat is vásárol. E furcsa kereskedői magatartás kivizsgálására a megyei NEB a Pest megyei Tanács keres­kedelmi osztályát kérte fel, s a vizsgálat megállapította: a kiskereskedő megsértette a termékforgalmazás rendjéről szóló rendelkezést, mely sze­rint magánkereskedő nem szerezhet be árut az állami kiskereskedelemből. A beje­lentésben jelzett árukapcso­lásért és ez.utóbbi szabályta­lanságért a Kereskedelmi Felügyelőség nyolcezer forin­tos pénzbírsággal büntette a fóti magánkereskedőt. Van-e kiút, perspektíva? — kérdeztük a Pest megyei ta­nács gyógyszertári központjá­nak igazgatójától Buzsik Sán­dortól. Ö számokkal felelt: Nem reménytelen — Az elmúlt három év alatt 13 milliót költöttünk a galenusi laboratóriumra, amelynek fő feladata, hogy olyan orvosságo­kat, készítményeket állítson elő, amilyeneket nem gyárt az ipar, s tehermentesítse e fel­adat alól a hálózat gyógyszeré­szeit. Innen kapja például az összes patika a desztillált vizet. Több mint 5 millióért készült el a régi analitikai laborató­rium helyett az új, s rövidesen megnyílik a mikrobiológiai la­bor is. A megye gyógyszertári hálózata néhány esztendeje 1fti'égJsö1f kívánnivalót hagyott. Arra törekedtünk, hogy új pa­tikákat építsünk, s régieket újrarekonstruáljunk a he­lyi tanácsok, üzemek hoz­zájárulásával. Igen inten­zív volt a fejlesztés: 1979- től 83-ig tizenkét új patikát építettünk, s negyedszázat újí­tottunk fel így. Idén is hasonló munkákba fogtunk Halásztel­ken, Tahitótfalun, és Vácott, vállaltuk az építkezést Duna- harasztin, és Üjhartyánban is. Ezek a beruházások halasztha­tatlanok voltak, ma is azok, s mi nem tehettünk mást, mint hogy rangsoroltunk. Megkö- nyítette ezt, hogy egy raktár árából több új patikát is épít­hettünk. Idén a fejlesztésekre 10 millió forintunk jut. Ezen felül az Egészségügyi Miniszté­riumtól kapunk 2,3 milliót — a Gyógyérttel közösen — egy a gyógyszerellátás jobbátételét szolgáló számitógépes program kidolgozásáért. A számítógépet 2 millióért nekünk kell meg­vennünk ... — Afi a kockázata annak, ha nem bővül a raktári kapacitás? — Elsősorban az. hogy a dol­gozóink kerülnek rosszabb munkakörülmények közé. Az­után megnövekszik a fuvarozá­si, szállítási költség, ugyanis egyes gj'ógyszereket — például a kamillateát, hársfateát — a patikákba szállítjuk, ahol az asszisztensek csomagolják, majtí visszakerülnek a raktár­ba az elosztásig. A 150 napos készletezési terminus csökken­tésére a gyógyítás biztonsága miatt nem gondolhattunk. ★ — És hol fogják tárolni a gyógyszert? Hiszen négy év múlva kétszer ennyit kell el­helyezni ... — Nem reménytelen a hely­zetünk. Átmeneti megoldás­ént még iljabb patikaraktára, kát vehetünk igénybe. Az már nyilvánvaló, hogy a malomépü­letből — pénz híján — nem lesz raktár. Rövidesen vi­szont a miénk lesz a gyömröi épületünk szomszédságában egy telek, amelyre újabb könnyű­szerkezetes raktárát emelhe­tünk. Ehhez azonban csak né­hány év múlva foghatunk, amikorra a gyógyszertári háló­zat fejlesztésével kielégítő eredményre jutunk. Vasvári G. Pál Megállapítható a konkrét »példák további sorakozta- tása nélkül is: a Pest megyei népi ellenőrök tavaly is rászolgáltak a lakosság bizalmára. Egyrészt, mert szakszerű vizsgálataikkal le­leplezték a vétkeseket, illetve tisztázták az alantas indokok­ból megrágalmazottakat, más­részt kezdeményezték az el­járást a törvények és rende­letek megszegőivel szemben. E kezdeményezésekből is csak néhány adatot említünk: bün­tető eljárásra ötször, a tör­vényes állapot helyreállításá­ra huszonkétszci, fegyelmi el­járásra huszonkilencszer, kár­térítési eljárásra ötször, sza­bálysértési feljelentésre har­mincegyszer tettek javaslatot Pest megyében a népi ellen­őrzési bizottságok. M indazoknak, akik az igaz­ságtalanságok, visszaélé­sek, mulasztások meg­szüntetése érdekében teszik meg közérdekű bejelentésüket. a nemes indulat adja a tollat a kezükbe. Az eredmények ösz- szegzéséből levonhatjuk a kö­vetkeztetést: de jó, hogy nem akarták a vállvonogatók, s a közönyösek számát gyarapíta­ni! Cseri Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom