Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-29 / 24. szám

I Felfordulás, télfordulás Hóemberek az utakon Sok ezer hóemberrel talál­kozhattunk ezen a héten. Aki elhagyta lakását, néha akarva, néha akaratlanul, azzá válto­zott. A kutya nem ette meg a telet, sőt olyan idő támadt, amelyben még a kutyát is vé­tek volt kikergetni. Pálfordulás — télfordulás, írja a kalendárium. S ha e napon eső vagy hó esik, rossz termés várható. Szerencsére ez utóbbi puszta koholmány, éppen az ellenkezőjére ad re­ményt a lehullott rengeteg hó. Az agronómusok lassú ol­vadást várnak, hogy minél mélyebbre szivárogjon a ta­lajba a konzervvíz. A leesett csapadék egy ré­sze még csak a tavalyi tete­mes adósságot törleszti. De vajon, hogyan gazdálkodunk vele? Sajnos, napjainkban a nem körültekintő föld- és er­dőgazdálkodás miatt, lerövi­dült a víz körforgásának út­ja, a csapadék kevesebbet időz a földeken, gyorsabban érkezik a folyókba. A váro­sokban teherautókra rakod­ják a havat, s beöntik a fo­lyókba. A kikövezett utcájú, udvarú falvakban sem időz sokat a hóié, Az ügyesebb gazdák az udvarra esett havait még ma is kihordják a kert­be, ott magas kupacokat rak­nak belőle, s a tavaszig olva­dó hó diót tör a nyári aszály orra alá. Jégtörő Mátyásig még sok minden történhet. Jegyeztek már fel olyan telet, hogy a madarak fagyottan hulltak le a fákról, vagy — mint 1234- ben —, a pincékben megfa­gyott a bor, amit azután jég formájában fontonként árul­tak. Hunyadi János és a török között 1443—44 fordulóján a veszett hideg miatt állt be a fegyverszünet. A havazásról ma rögtön a közlekedés jut az eszünkbe. Kedden reggel a Túráról vo­nattal utazók közül az aszó­di gimnáziumba tartók, a má­sodik óra kicsengetése előtt értek célba. Még izgalmasab­ban alakult a dolgozók haza­térése. Akik a Budapestről fél hatkor induló vonatra akar­tak felszállni, a fél négyest érték el, s nyolc órakor szán­hattak le a Galga völgyében. Elmondták, a Keleti pályaud­vari utastájékoztató mégsem kétórai késést közölt, hanem százhúsz percest. Hátha úgy rövidebbnek tűnik. Az autóbuszok jól állták a sarat, azaz a havat. A Gö­döllő—Bag—Túra között köz­lekedő járatok kevesebbet késtek, mint nyáron. A ta­pasztalt sofőrök gyakran mondtak hangos véleményt az előttük haladókról, ám azok sajnos, nem hallhatták. Egy megállóban a leszállók meg sem várták, hogy elmenjen a busz, előtte vágtak át az úton, mit sem törődve a sofőr fi­gyelmeztetésével: az életükkel játszanak. A Gödöllőről 11 óra 50 perckor induló járat rádióján Strauss-keringő szólt, mintha a téli tájhoz találták volna ki. Bagón jókedvűen tréfálkozott az iskolába siető gyerekekkel a vezető. Gyakran előfordul, hogy ha késik a busz, köze­lebb viszi a gyerekeket az is­kolához. Legálissá is lehetne tenni ezt az így csak ember­séges szolgáltatást. Túrán vastag hópaplan bo­rította a piac betonpultjait. Az új étterem már csaknem kész, de egy nyomot sem lát­ni a hóban, nem dolgoztak az építők. A Tabán utcából egy százötven lóerős traktor tűnt fel, a hozzá csatolt ekével se­rényen tisztította a község ut­cáit. Az iskola udvarán barátsá­gos kutya leste az arra igyek­vőket, ha meglátott valakit, a kerítéshez szaladat, játszani. Távolabb két gyerek csúszkált a jégen. Elnéztem, mekkorá­kat esnek. Egy darabig visz- szamosolyogtak, élvezték, hogy nézőjük is akadt, majd egyikük, a fiú csúfolni kez­dett: Pápaszemes! Visszamen­tem a kutyához. Másnap több községben is munkához láttak az ekével felszerelt traktorok. Bagón a kartali Petőfi Termelőszövet­kezet masinája kotorta a ha­vat. Szerda délután csoda tör­ténhetett, mert megtisztították az autópálya felett átívelő fe­lüljáró egyik gyalogosjárdáját is, amire a korábbi években napokat, vagy heteket kellett várni. A bejárók így már csak a vonatok ismételt késésén bosszankodhattak. \Balázs Gusztáv Pécel—Isaszeg Pótolnivaló • Sok gazdálkodó egységnél elkészítették már a most folyó VI. ötéves terv félidei mérle­gét. Így tették ezt a Pécel— Isaszeg Áfésznél is, ahol a két és fél év alatt 1 milliárd 288 millió forintos árbevételt értek el. Nyereségük meghaladta a 45 millió forintot, ez néhány százalékkal kevesebb a terve­zettnél. A lemaradás okát — s egyúttal a közvetlen tenni­valók egyikét — abban lát­ják, hogy ipari üzemeik árbe­vétele elmaradt a tervezettől, amit viszont részben magyaráz a nehezebbre fordult gazda­sági helyzet. Az árbevétel pót­lására a tervidőszak végéig azonban még lesz módjuk. LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 24. SZÄM 1984. JANUAR 29., VASÁRNAP Városkü/nyéki bizottság alakul \ Rövidesen befejeződik^ költözés A városi tanács végrehajtó bizottságának e heti ülésén először Gödöllő idei költség- vetési és fejlesztésialap-tervét tárgyalták meg, majd tájékoz­tatót kaptak arról, mennyire haladtak a szakigazgatási szervek a közigazgatás kor­szerűsítéséből adódó feladatok végrehajtásában. A költségve­tésről és a fejlesztési alapról a jövő héten összeülő tanács dönt majd véglegesen. Érdekek szerint A közigazgatási átszervezés feladatainak időarányos telje­sítéséről dr. Szőnyegi Lajos, a végrehajtó bizottság titkára adott tájékoztatást. Emlékez­tette a vb tagjait, hogy a módosított tanácstörvényben a változás lényegét így fogal­mazták meg: A városi és vá­rosi jogú nagyközségi tanács tisztségviselői és szakigazga­tási szervei közreműködnek a községi szervek megyei irá­nyításában. Ez annyit jelent, hogy a városi tanácsnak hár­mas feladatköre lesz, az irá­nyítás, felügyelet, a hatósági ügyintézés és az együttműkö­dés. Alapjában véve azonban a mellérendelés jellemzi majd a város és vbnzáskörzetének, a községek tanácsainak viszo­nyát. A kölcsönös érdekek szerint kell kialakítaniuk kapcsolatrendszerüket. Az új, megnövekedett fel­adatokra való felkészülés no­vemberben érte el dinamikus szakaszát. Ekkor kezdődött meg a városi tanács szakigaz­gatási apparátusának belső átszervezése is. Az új szerve­zet a következőképpen fest: hatósági osztály, pénzügyi, terv- és munkaügyi, műszaki és termelésellátás-felügyeleti, művelődési és sport-, egész­ségügyi osztály, valamint a titkárság. Az apparátus létszáma 95. Tizennyolc személyt a volt járási hivataltól vettek át. Megjegyezzük, hogy a meg­szűnt járási hivatal tóboi munkatársának helyzete is rendeződött időközben. A községek apparátusát tizen­kilenc személlyel erősítették meg. Február elején A vb-titkár tájékoztatója ezután a városi szamgazgata- si szervek elhelyezesevel, a munkájukhoz nélküiöznetetlen tárgyi feltételek megteremté­sevei foglalkozott. Ismeretes, hogy Gödöllőn új tanácsház épui, s annak elkészültéig, a lebontásra ítélt régi házból átköltöznek a volt járási hi­vatalba. A fölösleges kavaro­dást megelőzendő, úgy dön­töttek, hogy a legtöbb ügyfe­let fogadó szervek maradja­nak a régi épületben. Régi helyén marad az adó­csoport, a hatósági osztály, a műszaki, illetve művelődési osztály megüresedett helyére kerül, az iktató pedig a tár­sadalmi ünnepeket rendező iroda eddigi szobáiban kap helyet. Ugyancsak a régi épü­letben helyezik el a művelő­dési és egészségügyi osztály­hoz tartozó sportszerveket. Az átköltözés megkezdődött, vár­hatóan február elején befeje­ződik. Az eszközökről röviden csak annyit, hogy a volt járási hi­vatal berendezéseit egyrészt a városi tanács, másrészt a köz­ségi apparátusok kapják meg, s még bizonyos selejtezés is szükségessé válik. A hivatal átszervezi magát, új helyre költözik, az ügyfél, vagyis mi, lakók ebben az időben is elvárjuk, hogy in­tézkedjenek, döntsenek, kap­juk meg a szükséges papíro­kat, felvilágosítást. A titkár arról tájékoztatta a végrehaj­tó bizottságot, hogy a folya­matban levő ügyeket még de­cemberben igyekeztek elintéz­ni, a községeket arra kérték, a halaszthatatlan eseteket ki­véve, a múlt év utolsó hónap­jának közepétől kezdve már né küldjenek hatósági ügye­ket. Néhány területen, ilyen a kisajátítás, jó néhány ügyet vettek át az utódok. Megtették az első lépéseket a területi munka kialakításá­ban is. Megtartották az első tanácselnöki, vb-titkári érte­kezletet, amelyen a népfront- titkárok is részt vettek. A vá­rosi tisztségviselők bekapcso­lódtak az idei tervet tárgyaló községi testületek üléseinek munkájába, valamint a falu­gyűlésekbe. A szakigazgatási szervek munkakapcsolata is kialakulóban van. Megyei csoport A legközelebbi feladatok közül is emeljünk ki néhá­nyat. Megalkotják a szerve­zeti és működési szabályzatot, a szakigazgatási szervek ügy­rendjét, majd kidolgozzák a munkaköri leírást. Ez a vá­rosi tanács belső feladata. Ami az egész vonzáskörzetet érinti: létrehozzák a város- környéki bizottságot, kidol­gozzák módszereit, működési szabályzatát. A megyei ta­nácstagi csoport tevékenysé­gét hozzáigazítják az új hely­zethez. Ezenközben a városi és köz­ségi szerveknek meg kell is­merkedniük egymással, nem csupán a tanácsi, hanem a társadalmi szervezeteknek is, hiszen ez az alapja az együtt- munkálkodásnak, amelyben tizennyolc tanács, huszonöt község 140 ezer lakójának ér­dekeit kell érvényre juttatni és céljait szolgálni. Gyerek az ufón Sok veszélyes átkelőhely van Gödöllőn. Én minden reggel két ilyen helyen kelek át és nézem, hogyan viselkednek körülöttem az autósok és a gyalogosok. A kettő közül a veszélyesebb a Szabadság tér —Korvin körút találkozási pontja. A gyerekek itt igye­keznek az iskolába. Jönnek a járdán, azután az úttesten, mert — ki tudja milyen ok­ból — hirtelen megszűnik a járda. Az autók is jönnek, kanyarodnak kétszer is, egy­szer jobbra, egyszer balra. Az autókból nem lehet sem­mit látni, mert a ház sarka vagy az iskola kerítése takarja a kilátást. A kanvar után rög­tön ott a gyerek az úttest kö­zepén és dermedten áll a vá­ratlanul feltűnt és felé közele­dő autó előtt. Tábla nem hív­ja fel a vezetők figyelmét er­re a veszélyre, pedig a KRESZ-táblák között van ilyen. Gyalogátkelőhely sincs felfestve. Valamilyen megol­dást kell találni erre a hely­re, még mielőtt egyszer nem tudják kikerülni egymást a gyerekek és az autók. Tanácsülés A Gödöllői Városi Tanács kedden, január 31-én délután 2 órakor ülést tart. A tanács­ülés napirendjén a következő témák szerepelnek: a városi tanács idei működési költség- vetésének és fejlesztésialap- tervének meghatározása, be­számoló a gázvezeték-építés helyzetéről, a hálózat tovább­fejlesztéséről, Gödöllő általá­nos rendezési tervének módo­sítása, végül interpellációk. A tanácsülés nyilvános. A tanácsülés helye: a városi pártbizottság nagyterme. A nap programja Január 29-én Gödöllő, művelődési köz­pont: Kulturális kisvállalkozások, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Rekviem egy temetőért, Kresz Albert fotókiállítása, megtekinthető 10—14 óráig. Galgahévíz, művelődési házt A Pest megyei népdalének­lési verseny elődöntője, 10 óra­kor. Hévízgyörk, művelődési ház: Csallóközi diszkó, 20 órától. Január 30-án Gödöllő, művelődési köz­pont: Kulturális kisvállalkozások, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Kör Pál Agrártudományi Egyesület v Gépesítési tanácskozás Baráfkozósok sorozata Farsangolás a Galga mentén Január 6-tól, vagyis vízke­reszttől egészen hamvazószer­dáig, a húsvétot megelőző hat­hetes böjt beköszöntéséig tart a farsang időszaka, ami azt is jelzi, hogy már jócskán benne vagyunk a mókát, nótát, tán­cot meg-megújrázó időszak­ban. Nem tudom, hány disz­kóba járó fiatalnak tűnt fel, hogy farsang van, hiszen az ifjúság évek óta megszokott, kialakult hétvégi menetrend­je nem változott. Télbúcsúztató Az autóval rendelkező csa­lád legényfia beül a barátai­val, valamint barátnőivel a kocsiba és elindulnak mond­juk Zsámbokról, mert bizto­sak benne, hogy Bagig talál­nak egy művelődési házat, presszót vagy éttermet, ame­lyikben a rágógumit rágcsáló lemezlovas tekergeti magnója gombjait, igazgatja csodama­sináinak fényeit. Mára megkopott a farsang melegséget árasztó emberkö­zelsége. Mert valamikor ennek a hat héten át tartó időszak­nak a középpontjában az em­ber állt, aki a farsang szo­kástörténetének megteremté­sével és átélésével, közös mu­latságokkal búcsúztatta a te­let, készült a látástól vakulá- sig tartó mezei munkákra. Megváltozott világunkban megvaitoztak szokásaink, s megváltozott a mulatságok rendje is. A ma fiatalja min­den hét végén, már péntek estétől kezdődően, rophatja a táncot, muzsikáltathatja ma­gát. Jut is, marad is — aho­gyan mondani szokás —, hi­szen egy-egy diszkós kirucca­nás vagy bál beugrója nem veszélyezteti a család költség- vetését. Sok és gazdag szokásanyag fűződik a farsanghoz. Mond­ják, a farsangi mulatságokat befejező húshagyó kedden azért táncoltak még az öreg­asszonyok is, hogy jó legyen a kendertermés, és gazdag a baromfiak tojáshozama. Jegy­zeteimben bőséges anyagot őr­zök a farsangi vidámságokkal gazdagított hagyományokból, ám most leginkább a változá­sokról szólnék. Házasságkötés Egykoron a farsang volt a házasságkötések ideje, ma pe­dig farsangi lagziról nem is hallani. Bazsik Julianna és Gohér Mihály esküvője volt talán a falumban az utolsó, amit ebben az időben tartot­tak, s bizonyára pirosra csíp­te a havas, szeles idő az amúgyis piruló menyasszony arcát. És az is igaz, hogy ennek a lakodalomnak a legkedvel­tebb itala a forralt bor volt, jól megpaprikázva, megbor­sozva és cukrozva. Persze, a januári, februári esküvőt nem tarthatták sátorban, kirakod­tak hát az első házból. A meg­hívottak száma nem haladta meg az ötvenet, hatvanat, el­fértek a vendégek a meleg szobában. Ünnepi ebéd Akkor még nem volt szek­rénysor, sem szőnyeg, amit annyira kellett volna félteni, mint ma. Es mégis mennyivel családiasabb, testvériesebbek voltak ezek a lakodalmak. Megmaradtak családi ünnep­nek, az örömszülők, meg a hozzájuk tartozók örömének. De az egész farsangot, a hosszúnak tűnő hat hetet ez a családiasság jellemezte, mert az egész Galga mentén a ro­konsági kapcsolatokat erősítő szokásként élt a farsangolás, ami nem volt más, mint ro­konok, barátok, komák közös összejöveteleinek sorozata. A Bazsik, a Kustra, vagy éppen a Bankó családok ösz- szejöttek a legidősebb rokon házánál. Az idősebbek fontak, a fiatalabbak varrtak, a legé­nyek kártyáztak, a gyerekek játszottak, az idősebb férfiak a pincébe húzódva beszélget­tek. A háziasszony készítette az ünnepi ebédet. Töltött káposzta, pampuska, heröke nem hiányozhatott a rokonokat fogadó család asz­taláról, de ahol a háziak na­gyon ki akartak magukért tenni, ott sült a rétes is. Csak ehhez az utóbbihoz az is szük­séges volt, hogy a gazdasz- szonynak legyen a szomszédok között jóasszonya, aki eljött segíteni, mert a rétessütést nem lehetett, meg ma sem lehet összecsapni. Csak az állatok esti etetésé­re mentek haza a látogatók, hogy a következő napokban másik rokonnál folytassák a farsangolást úgy beosztva a látogatásokat, hogy minden arra érdemes sorra kerüljön. Gyerekkorom nagy élményei közé tartoznak azok a mesék és falusi történetek, melyeket ilyenkor hallgattam tátott szájjal. Nem tudom, hogyan lehetne a sok farsangi szokás közül csak ezt az egyetlent — az emberi kapcsolatok ápo­lásának ezt a formáját — nap­jainkban feltámasztani. Hasz­nos élményeket adó, kicsiket, nagyokat gazdagító órákkal tehetnénk otthonná, lakottá az egymás mellé épített nagy házakat. Messze még Meg kellene próbálni, még messze van a farsang vége, amit valamikor három napon át tartó mulatsággal köszön­töttek. Fercsik Mihály A Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési társasága az idén már a 21. országos gé­pesítési tanácskozását tartja meg. A május 23—24-én ren­dezendő konferencia helyszíne ezúttal a Veszprémi Vegyipa­ri Egyetem lesz, s a téma a mezőgazdasági automatizálás. Ezen belül a mobil mezőgaz­dasági gépek műszerezésének, az állattartó telepek, a szárító és a tároló berendezések mű­szerezése és automatizálása kerül terítékre. Természetesen szó lesz az automatikák gyár­tásának helyzetéről s további lehetőségeiről, valamint a számítógépes folyamatirányí­tás megvalósításáról is. Azok, akik a tanácskozáson részt akarnak venni, vagy előadást is szándékoznak tartani, feb­ruár 10-ig kell jelentkezni a MÉM Műszaki Intézet (Gödöl­lő, Tessedik Sámuel u. 4.) cí­mén dr. Fekete Andrásnál. Kézilabda Egymás ellen a lányok Csak öt játékos szerepelhetett A férfiak után női kézilab­dacsapataink is teremtornán szerepeltek Hatvanban. Gyöngyös—GSC 22-11 (12-6) GSC: Tóthné — Forgács (3), Urbánné (4), Botszki (1), Cer- főző, Németné (2). Csere: Ur­ban, Véghelyi, Bobos (1). A jobb játékerőt képviselő gyöngyösi lányok tetszés sze­rint érték el góljaikat, ám az igazsághoz tartózik, hogy a vereséghez a nagyon rossz na­pot kifogó kapusunk is hozzá­járult. Erő és gyorsaság te­kintetében messze fölülmúlták csapatunkat. Lányaink ment­ségére csak az írható, hogy az alapozásnál tartanak. Zavaró körülményként hatott számuk­ra a pálya mérete, amelyen csak öt játékos szerepelhetett. A sorsolás szeszélye folytán a torna második mérkőzésén a két gödöllői csapat játszott. GSC—GSC ifi 25-9 (12-4) Ifjúsági játékosaink bátran állták a felnőttek rohamait, becsületesen küzdötték végig a mérkőzést. Vasárnap: Feketeszakáll szelleme. Szí­nes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Csak 4 órakor! Prof. Kuruzsló. Kétrészes, színes, szinkronizált lengyel film. Csak 6 órakor! Hétfő: Vízipók-csodapók. Színes, magyar rajzmesefilm. Csak 4 órakor! Kínai szindróma Színes, szinkronizált, amerikai film. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom