Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-29 / 24. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1984. JANUÁR 29., VASÁRNAP Falugyűlések előtt Az összefogás már hagyomány A megye más részein már lezajlott néhány, környékün­kön pár nap múlva kezdődnek meg a falugyűlések. Ezek a la­kóhelyi kis fórumok most kü­lönösen izgalmasnak ígérkez­nek, mivel a közigazgatás át­szervezése számos kérdést ve­tett fel az emberekben. Nyil­vánvaló, hogy továbbra is vé­konyan csordogálnak az anya­gi források. Hasznos célok Az elmúlt évben a legtöbb településen számokkal — mil­liókkal — bizonyíthatóan nö­vekedett a lakosság aktivitása, vállalkozó kedve. A társadal­mi munka értéke a vonzás- körzet területén folyamatosan emelkedik. Mindez kitűnt az óesztendő végén megtartott tanácstagi beszámolók tapasztalataiból is. A kérdések, hozzászólások azt tükrözték, hogy okos és hasz­nos célok érdekében az embe­rek hajlandók áldozatokat vál­lalni. Természetesen elvárják: a tanács is tegye meg mindazt, amire lehetősége van. Az ilyenkor fölmerülő témák per­sze sok helyen már ismerősek, mert gyakran több éves meg­oldatlan feladatokat takarnak. — A legtöbb kérés nálunk is a korábbi évekéhez hasonló volt. Több körzetben a közvi­lágítás korszerűsítését, az utak, járdák javítását sürgették. Ugyancsak hosszú ideje van napirenden az ivóvízhálózat minőségének és a belső vízren­dezésnek a gondja — mondja Benyó Pál, a gombai közös ta­nács elnöke. — Ezúttal is akad­tak olyan kérések, amelyeket a tanácstagi beszámolók óta már tudtunk is teljesíteni, sok olyan is elhangzott viszont, amelynek pénz híján egyelőre nem tudunk eleget tenni. Több éve igénylik például a felső- farkasdiak egy segélykérő te­lefon felszerelését, sajnos azonban enre továbbra sincs módunk, mivel a távol­ság miatt a költsége nagyon magas. Nincs garancia A közvilágítás korszerűsíté­sét már tavaly megkezdték a társközségekben. Eddig 60 da­rab higanygőzlámpát szerel­tek fel, de a cserék tovább folytatódnak, s így legalább a főútvonalak mellett nem kell sötétben botorkálniuk a hely­belieknek. A járdaépítés a most már hagyományosnak te­kinthető módon történik. A ta­nács megvásárolja a cementet, a termelőszövetkezet térítés Jegyzet Fölpörgetett motorok Jl/Jystanában zajlanak a m környéken a falun élő fiatalok heteinek rendez­vényei. A programok rend­kívül sokrétűek: mint ma­ga az a réteg, amelyhez szólni kívánnak. A szervezés közben ke­rült ismét a figyelem elő­terébe a fiatal agrárszak­emberek tanácsa. Ismét, hiszen évekkel korábban alakult, ideig-óráig helyi csoportjai is működtek a különböző mezőgazdasági munkahelyeken. Azután a mozgalom elsorvadt. A környéken mindössze a Rákosmezeje Tsz-ben él tovább a csírája. A visszafejlődés okait — utólag — kutatni, szóvá tenni nem érdemes. Fon­tosabb az, hogy akiknek szívügyük, feladatuk, vagy maguk is érintettek, újra­élesszék ezeket a kis kö­zösségeket. Az ismert és sokféleképp jellemzett „helyzetben” a termelőszö­vetkezetekben is kimerül­tek a gazdaságfejlesztés pénzügyi forrásai. Értel­mes, rátermett vezető ha­mar eljutott, eljut addig a felismerésig, hogy a fejek­ben levő tartalékokat kell feltárni, a gondolkodás mo­torjait felpörgetni, önma­gában persze az elsőszámú vezető szándéka nem elég. A mozgalomnak sem lehet célja, hogy csak önmagáért működjön. Feladatokat kell adni a fiataloknak, s eb­ben a közvetlen munka- irányítók, ágazatvezetők segíthetnek. Számíthatnak természetesen a KISZ együttműködésére is. /t pályakezdő vagy a pálya elején levő szak­emberek a tapasztalatok szerint nyitott szemmel járnak, örülnek ha a ké­pességeiket megmérettethe­tik. Számítanak természe­tesen az elismerésre, a pá­lyadíjra is. Abból a gyü­mölcsből, amely az ő mun­kájuk nyomán terem. Vereszki János A szalagon tavasz van Kint vastag hótakaró borul még a tájra, bent mégis már a vékony tsv- 'zi kabátok készülnek. A Pilisi Ruházati Kisszö­vetkezetben nőknek és bakfisoknak varrják ezt a divatos hol­mit. Gál Istvánná a munkatársai kezei alól kikerülő kabátokat Hancsovszki János felvételei vasalja nélkül helyszínre szállítja a sódert, az érintett utca lakói pedig társadalmi munkában készítik el a betont. Tavaly több utcába sikerült zúzott követ szállítani. Ezen felbuzdulva még többen igé­nyeltek, hogy az ő kérésüket tudják-e teljesíteni, az attól függ, folytatódik-e a környé­ken valahol vasúti pályasza­kasz felújítása. — Évek óta nagy gondot je­lent — főleg Bényén —, hogy a belvízelvezetés nem megfe­lelő. A csatornák, patakok el­iszaposodtak, feltöltődtek. Saj­nos tavaly a Tápió-Hajta Víz­műtársulat túl később látott munkához, nem tudtunk idő­ben pénzt igényelni, így egyelő­re nincs garancia arra, hogy a medertisztítást be tudjuk fe­jezni — mondja Benyó Pál. — A vízműhálózattal valamivel talán már kevesebb a gond, in­kább bekötéssel, illetve közkútáthelyezéssel kapcso­latos kérések hangzottak el a tanácstagi beszámolókon. Ezekre természetesen csak azt tudjuk válaszolni, hogy a be­érkezett kérelmeket sorrendbe állítjuk, s a PVCSV kapacitá­sától függ, kinek a házába, mikor jut el a vezetékes ivó­víz. Az citáliáság terhe A falugyűléseken nyilván még egyszer szó esik a fenti té­mákról is. Bizonyos azonban, hogy a helyi vezetőknek fel kell készülni arra is, hogy el­mondják az embereknek, mi­képpen kívánnak élni a na­gyobb önállósággal, milyen ter­veket fogalmaznak meg a társ­községek érdekében. V. J. A népi ellenőrök mérlege Á kritika is haszonnal jár Igyültműködik n tanács és a földhivatal A Monori Népi Ellenőr­f zési Bizottság idei első ülé- í sén az 1983. évi munkájá­éi i ól és ellenőrzési tapaszta­lj lataircl tárgyalt. A beszá- móló időszakban a NEB a f tervezett témavizsgálatokat ff lefolytatta, terven felüli el- £ lenőrzést nem végeztek. A nagyüzemileg nem mű­velhető földterületek haszno­sítása című vizsgálat elemzé­se kapcsán megállapították, hogy növekszik az igény az állam tulajdonát képező föl­dek tartós használatbavételé­re. Az igények kielégítésére a tanácsok a rendelkezések be­tartása, fokozottabb végrehaj­tása mellett gondot fordítot­tak a többrétű propaganda- munkára is. A korábbi évek­hez képest javult a tanácsok és a földhivatal együttműkö­dése. Vizsgálták a saját tulaj­donú járművek hivatalos cél­ra történő hasznosítását is. A népi ellenőrök megállapítot­ták, hogy növekedett a mező- gazdasági üzemek ilyen irá­nyú költségtérítése, egy veze­tőt felelősségre vontak sza­bálytalanság miatt. A vizsgá­lat eredményességét nagyban segítette, hogy az indítás előtt a vizsgált szervek vezetőit (párt-, szb.) felkeresték, s megkérték az adatokat. Ssgítő szándék A lakásfenntartó szövetke­zet tevékenysége javult az utóbbi időben — állapították meg a népi ellenőrök. A sze­mélyi és tárgyi feltételek ja­vulásával párhuzamosan nem változott a tagok hozzáállása. Az állami felügyeleti és az ér­dekképviseleti szerv illetékes vezetőit is meghívták az utó- vizsgálat eligazító értekezleté­re. Az együttes megbeszélés jó hatású volt, a lakásszövetke­zet elnökei megköszönték, hogy a NEB ismételten napi­rendre tűzte az ellenőrzést, az indításból látták, hogy a NEB ellenőrzése elsősorban segítő jellegű, amire minden szövetkezetnek nagy szüksége van. A mezőgazdasági üzemek közötti együttműködést is fi­gyelemmel kísérték. Elkészült a végleges együttműködési szerződés. Megvalósulóban az energiatakarékos talajművelés, a karbantarás jobb színvona­lú. A gazdaságok és azok szakemberei közelebb kerültek egymáshoz, közös gépszemlén vettek részt, így mód nyílt a tapasztalatok kicserélésére is. A gyakorlati munkát különö­sen a betakarítási időszakban segítette és segíti a CB-rádiós összeköttetés megteremtése. Különösen nagy segítség volt ez az alkatrészek biztosító­nál, a betakarítási munka vég­zésében, a gépek kölcsönzésé­ben. Fontos, politikai hangulatot befolyásoló tényező a lakosság alapellátásának kiegyensúlyo- lyozottsága. Ezen a területen jelentős a javulás, az időkö­zönként felmerülő áruhiányt a szállítási és terítési problémák okozzák. Bizonylati fegyelem A megelőző évekhez viszo­nyítva különösen a közérde­kű bejelentések vizsgálati ta­pasztalataiból az állapítható meg, hogy nem javult a szö­vetkezeteknél a bizonylati fe­gyelem. Ugyahcsak nem kielé­gítő a belső ellenőrzés haté­konysága. A törvényes állapot helyre- állítására egy téma és egy közérdekű bejelentés kapcsán hét mezőgazdasági szövetke­zethez vált szükségessé felhí­vással élni. Mind a hét szö­vetkezet elfogadta és a végre­hajtásról — intézkedési ter­vek megküldéséről — gondos­kodott. Szabálysértési eljárást egy közérdekű bejelentés kap­csán kezdeményeztek, mely­nek végrehajtása során két­ezer forint bírságot szabtak ki. Büntető, kártérítési, egyéb ha­tósági eljárást 1983-ban nem kezdeményeztek. A monori NEB a beszámo­lás időszakában változatlan összetételben tevékenykedett. A testületi üléseket az ütem­terv szerint tartották. Tizen­nyolc önálló napirendi pontot tárgyaltak meg. A bizottság tagjai — az előző évek gya­korlatának megfelelően — megfelelő aktivitással dolgoz-, tak. Példás felelősségérzettel irányították a szakcsoportokat, részt vettek a társadalmi rea- lizásában.' A vizsgálatokkal kapcsolatos szervezést — a NEB elnöke távollétében — önállóan végezték, a helyszíni vizsgálatokat közvetlen segí­tették. Az ellenőrzési, szakcsoporti és egyéb feladatokat a társa- dalmi munkatársak fokozot­tabb közreműködésével oldot­ták meg. Az elmúlt (1982.) év­hez viszonyítva a 17 százalék­kal nőtt a népi ellenőrök fog­lalkoztatási aránya. A vizsgá­latokat elvégző népi ellenőrök összesen 4S0 munkanapot for­dítottak ellenőrzésre. Megfele­lőek a kapcsolataik a párt-, állami és társadalmi szerveze­tekkel, azok vezetőivel. Névtelen bejelentők Tavaly a monori NEB-hez több bejelentés és panasz ér­kezet, mint 1982-ben. Ez a nö­vekedés nem számottevő, de azért jellemző tünet, örvende­tes, hogy csökkent a névtelen bejelentések aránya, igaz, csak egy százalékkal. Ezek zöme a beszámolási évben is meg­alapozatlan dolgokat tartalma­zott. A névtelenségnek és a megalapozatlanságnak indí­téka többségben ma is a tájé­kozatlanság, a rosszhiszemű­ség, továbbá az irigység. Gér József Tanulják Több mint 200 ezer radiá­torecset készítését tervezik az idén a monori Kefe- és Já­tékgyárban. Egyelőre még a betanulásnál tartanak. Bak Lászlóné üzemvezető Nagy Jánosné mozdulatait figyeli, irányítja. §!a villám csapkod is Drótszálon érkezik a világosság Péteriben találkoztunk a CB-rádióval felszerelt UAZ gépkocsival. Éppen a rövid Bajcsy utcából kanyarodtak ki a Monorra vezető főútra, majd végiggurulva az Arany János utcán, megálltak a művelődé­si ház közelében. Éppen csak a kölcsönös bemutatkozásnál tartottunk, akikor két hely­beli férfi sietett oda a vára­kozó gépkocsihoz. Röviden, s egyszerűen csak így mutatko­zott be egyikük: Tiszavölgyi vagyok. S már mondta is, hogy a Révai utca 8. szám előtt nem ég június óta az utcai lámpa, s állította, hogy azóta havon­ta 2—3 alkalommal is jártak ott szerelők, de nem tudták megjavítani. Szavait megerő­síti a másik helybeli lakos, Szenyán Pál, s még külön fel­hívja a figyelmet, hogy a Ré­vai utcában minden második házban nem ég a villany. Fent az oszlopon A szóáradatot váratlanul fél­beszakítja a rádió-adóvevő hangja. A szerelők utasítást kapnak Üllőről, az ELMÜ ki- rendeltségéről, hogy menjenek a Révai utca 19-be is. — Hát ez is a mi munkánk­kal jár. Egyszer megállunk va­lahol, máris megrohannak ben­nünket panaszaikkal a lakosok — mondja sóhajtva, de egy­általán nem dühösen Bodnár Béla villanyszerelő (elektrikus), a volán mellől, miközben visz- szamegyünk kicsit szorongva a vezetőfülkében, a Bajcsy utcá­ba. Miután megállapítottuk, hogy a bejelentéssel ellentét­ben világít minden lámpa az oszlopokon, fordulunk, s irány a Révai utca. — Eddig tehát két utcában jártunk Péteriben, s kiderült, hogy mindkét bejelentés fan­tomhiba volt. De volt már olyan, hogy fantomcímet kap­tunk, vagyis nem létezett a be­jelentett házszám, mert még üres volt a telek, nem is épí­tettek rajta. Ami pedig a hi­baelhárításunk minőségét il­leti. hát előfordul, hogy nem tudjuk megjavítani a lámpát, mert ezekbe a száriagyártmá­1 nyokba nem kapni bizonyos al­katrészeket, amióta a vezér- igazgatóságtól leváltunk, s ön­álló csepeli igazgatóság kiren­deltségeként működünk, üllői székhellyel. Különösen a fojtó­tekercs hiánycikk, így ha az a rossz, a lámpa egyhamar nem fog meggyulladni. Kicserélni meg a lámpatestet más típusú­ra nem lehet, csak amilyen az egész községben van felszerel­ve, a kivitelezési terv szerint — mondja Bodnár Béla, míg megérkezünk a Révai utcába. Már jó távolról látni, hogy tényleg nem világít az egyik higanygőz izzó. Megállunk, s a munkatárs, Herbsz Tibor már mászik is fel az oszlopra. Lentről nézve látszik, hogy jó rutinnal, de nagy vesződséggel kicseréli a hibás foglalatot, s hamarosan begyullad az új iz­zó. Közben másik rádiós kocsi érkezik, szintén az ELMÜ cég­jelzésével. Megáll mellettünk. Elhanyagolt utcák — Nem véletlenül jöttünk, bejelentésre. A Révai 19-ben szakaszhiba volt. Üllőre me­gyünk tovább, több címre, pél­dául a Széchenyi 15-be, s a Kossuth 11-be — sorolja ka­pásból Szűcs István, s mellet­te igenlően biccent Ördög László. Mindketten villanysze­relők, Szűcs István egyben ve­zeti is az UAZ-t. ö a tapasz­taltabb ötévi gyakorlatával az ELMÜ-nél, kollégája fele annyi ideje dolgozik a kiren­deltségen. Mondják még, hogy az időjárás bizony csúnya fricskákat nyom a villanysze­relők orrára, főleg a szél csi­nál zárlatokat, szakadásokat, a hó jó néhány éve nem oko­zott gondot nekik. Aztán bú­csúznak, mennek Üllőre. — Itt még csak hagyján az út Péteriben, elég jól rendben- tartja a tanács és a helybeliek szorgalma, meg még Gyálon is. De Gyomron a Mátyás király utcában, az Eötvös és Petőfi sarok környékén, a Baross, a Nefelejcs, a Györgyvirág ut­cákban kis eső után nem aján­latos még ezzel az összkerék- meghajtással sem bemenni. Meg ilyen még az Annahegyi, és a Határ út környéke, ahol építkeznek, s a nehéz jármű­vek szétnyomják a felületet. A Táncsics Mihály utcában vagyunk, ahol az új hálózatot tavaly szeptember közepén ad­ták át. Izzót cserélnek. S köz­ben az utakról beszélünk, hogy merre vezetnek számuk­ra: Felsöpakonyba, Péteribe, Gyömrőre, Maglódra, Ecserre, Vecsésre, Gyálra, Üllőre és Löbpusztára járnak dolgozni, ez a területük. S bizony nem árt a helyismeret, ami meg­van mindkettejüknek, hiszen Herbsz Tibor hat, Bodnár Bé­la 17 éve dolgozik az ELMÜ- nek. A vállalatnál tanulták a szakmát is ... Aztán jártunk még a Rákó­czi, a Széchenyi, az Ady End­re utcában, mindenütt világí­tanak a lámpák. Vagyis Péteri utcáinak vagy 80 százalékát bejártuk a villanyszerelők autójával. Elenyészően kevés valós hibát találtunk. Azt meg­jegyezték a szerelők, hogy az ostornyeles lámpaoszlopokra ők nem tudnak fölmenni, azo­kat majd gémes kocsival ja­vítják meg. Notórius adósok Gyomron fejeztük j>e a fel­derítő utat, ahol a Bajcsy ut­cában kijavították az utcai vi­lágítás kifogásolt hibáját, majd az Üllői utcával együtt ellen­őriztek minden oszlopot, lám­patestet. De amíg Gyömrőre értünk, elmondta Bodnár Béla, hogy meglepő módon vannak, akik 150—200 forintos villany- számlát sem képesek kifizetni, még felszólítás ellenére sem. És sajnos nem ritka az áram­lopás sem. Mindkét eset kö­vetkezménye természetesen sú­lyos. Ami pedig az ügyfelek viselkedését illeti, velük szem­ben, általában, s többségében jó, de volt hogy egyiküknek a villanyoszlop tetején kellett megvárnia a rendőrt, akit rá­dión hívott ki kollégája- S elő­fordult már az is. hogy autó­val kidöntött villanyoszlovot javítottak szakadó esőben, hi­degben, s a mellettük levő oszlopba belevágott a villám. Mégis tovább kellett ásni, ci- pekedni, szerelni. Hát nagyjából ilyen ez a szolgáltatás a másik oldalról szemlélve, vizsgálhatva ... Aszódi László Antal (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom