Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-28 / 23. szám
2 1984. JANUAR 28., SZOMBAT A közei keleti feszültség enyhítésére Szaúdi közvetítési A BT felszólítása Izraelhez A helyzet súlyosságára jellemző, hogy Rafik Hariri szaúd-arábiai közvetítő váratlan damaszkuszi és bejrúti látogatása nem enyhítette a kiélezett feszültséget. kiterjeszti azokra az izraeli jog- gyakorlatot. Mindez — mutat rá a BT közleménye — a nemzetközi jog megsértése, ellentétben áll a háborúban megszállt területek lakosságának védelmére vonatkozó 1949-es genfi konvenció előírásaival. A BT mind a 15 tagállama — tehát az Egyesült Államok által is — elfogadott nyilatkozatot Jehuda Blum, Izrael ENSZ-nagykövete visszautasította. Stockholmi konferencia A lengyel küldött felszéli láss P/avda-cikk a vegyi fegyverekről Merev a nyugati álláspont A szaúd-arábiai közvetítés felújításának valódi célja immár nem annyira a hónapok óta vajúdó libanoni csapatszétválasztási terv végrehajtása, a nemzeti megbékélési tárgyalások újjáélesztése, mint inkább az elkerülhetetlennek vélt általános katonai összecsapás elhárítása. Az államhatalommal szövetséges jobboldali vezetők továbbra is azt szorgalmazzák, hogy a kormányhadsereg az amerikai flotta támogatásával erőszakos úton terjessze ki hatalmát az ellenzék ellenőrzése alatt álló területekre. A jobboldali falangista—liberális pártszövetség főtitkára nyilvánosan bírálta azt az amerikai „tanácsot”, hogy Amin Dzse- majel elnök vonja be kormányába a szíriai támogatást élvező ellenzék képviselőit. A Haladó Szocialista Párt és a siita AMAL-mozgalom fenntartással és gyanakvással fogadta a kormánynak azt az ajánlatát, hogy visszaveszik a hadseregbe és előléptetik az ellenzékhez csatlakozott tiszteket, katonákat. Ez a gesztus nem felel meg a helyzet követelményeinek — mutatott rá a Haladó Szocialista Párt szóvivője. Az Asz-Szafir című haladó lapban idézett források megtévesztő propagandafogásnak minősítik az ajánlatot, amelynek az a célja, hogy az A vitás nemzetközi kérdésekben megmutatkozó véleménykülönbségek nem állhatják útját a megegyezés keresésének — állapította meg Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke Claude Cheysson francia külügyminiszterrel tartott megbeszélésén. Az NDK államfője pénteken délelőtt fogadta az államtanács székházában a francia politikust. A találkozón mindkét fél méltatta az NDK és Francia- ország kétoldalú kapcsolatainak dinamikus fejlődését, amely a mai bonyolult nemzetközi helyzetben az európai stabilitás, politikai folytonosság és kiszámíthatóság fontos tényezője. A két ország töretlenül folytatni kívánja kölcsönösen előnyös együttműködését, bővíteni kívánja gazdasági kapcsolatait, a tudómá- nyos-műszaki együttműködést és támogatja a kulturális cserét. Honecker kijelentette, hogy a fegyverkezési hajsza újabb fordulóját nyitja meg és fokozza a nukleáris pusztulás veszélyét a katonai fölény kicsikarására irányuló nyugateurópai nukleáris rakétatcle- pítés. Az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének megfelelően most konstruktiv lépéseket kell tenni a fegyverzetek korlátozására. A szocialista országok — folytatta — a legradikálisabb leszerelés megvalósítására is hajlandók mind nukleáris, mind hagyományos szinten. A békés egymás mellett élés politikájának nincs ésszerű alternatívája. A stockholmi konferencia WCjAK fúvio)ÜZm tJ KORMÁNYFŐT választottak pénteken Phenjanban, a koreai legfelsőbb népi gyűlés ülésén. A Koreai Népi De- mok.’likus Köztársaság köz- igazgatási tanácsának (kormány) elnöke Kang Szong Szán, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja lett. SZIHANUK HERCEG, a khmer reakció vezetője csütörtökön illegálisan Kambodzsa egyik, a fővárostól távol eső körzetébe érkezett, és ott fogadta Jugoszlávia és Egyiptom „nagyköveteit”, akik átnyújtották neki „megbízólevelüket”. ellenzékre hárítsa a felelősséget az újabb rendezési erőfeszítések esetleges kudarcáért és egyben igazolja a hatóságok által kezdeményezett egyoldalú akciókat. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön nyilatkozatban szólította fel Izraelt, hogy tartózkodjék minden olyan lépéstől a megszállt területeken — azaz a Jordán folyó nyugati partján és a Gaza-övezetben —, amely a térségben tapasztalható feszültség további növekedéséhez vezet. A BT tizenöt tagállamának képviselői Egyiptom, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet és a palesztin jogok védelmével foglalkozó ENSZ-különbi- zottság panaszát vitatták meg. A panasz előterjesztői tűrhetetlennek minősítették, hogy az izraeli parlament, a knesszet olyan lépéseket tesz, amelyek révén ki akarja terjeszteni az izraeli törvényhozás hatáskörét a megszállt arab területekre. A világszervezet a megszállt arab területek bekebelezésére irányuló lépésnek tekinti azt a tényt, hogy Izrael „rendkívüli állapotot” léptet életbe a megszállt arab területeken és lehetőséget kínál arra — mondotta Honecker —, hogy bizalmat teremtsen, és ezzel — a tárgyalások és megfelelő megállapodások révén — megnyissa a katonai konfrontáció csökkentésének folyamatát, és előmozdítsa az európai népek és államok békés együttműködését. A nyílt és tárgyszerű megbeszélésen Claude Cheysson kifejtette kormányának az időszerű nemzetközi kérdésekről, köztük a közepes hatótávolságú rakétákról vallott álláspontját. Mint mondotta, szükséges a fegyverkezési verseny haladéktalan megállítása, az enyhülés útjának megnyitása. Franciaország híve a Kelet és a Nyugat politikai párbeszédének, s kész alkotó módon közreműködni a stockholmi értekezlet munkájában. Aligha csak a földrajzi közelség indította George Shultz amerikai külügyminisztert arra, hogy a stockholmi konferenciáról (nyomban azután, hogy találkozott szovjet kollégájával, Andrej Gromikóval) éppen Norvégiába utazzék. Tárgyalópartnere, Norvégia külügyminisztere — a többi részt vevő országok diplomáciájának vezetőivel együtt — egyébként is ott volt a svéd fővárosban. Nehéz szabadulni attól a meggyőződéstől, hogy az amerikai külügyminiszter szinte demonstratív norvégiai látogatásával ismételten alá akarta húzni: menynyire fontos Fszak-Európa a jelenlegi feszült helyzetben a NATO számára. Különleges tagok . A NATO úgynevezett északi szárnyának (a tengeri utánpótlási utak szempontjából kulcs'nelyzetban ievö Izlandtól eltekintve) két kontinentális tagja van: Dánia és Norvégia. Dánia az Északi-tengerre vezető útvonalon helyezkedik el és mintegy összekötő kapocs a NATO közép- és észak-európai térsége között. Jelentősége azonban az amerikai stratégiai tervek szempontjából igy is eltörpül Norvégiáé mellett. Norvégia ugyanis az egyetA külügyminiszterek által körvonalazott javaslatok közül elsősorban azokról kellene megkezdeni a tárgyalásokat, amelyek az erőszakról, illetve a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazásáról való lemondásra vonatkoznak — jelentette ki a stockholmi értekezlet plenáris ülésén V/lodzi- mierz Koranski lengyel nagykövet, akinek csütörtöki felszólalását pénteken ismertette a varsói sajtó. Az említett javaslatok szerint a konferencia részvevői megállapodnának, hogy a szemben álló katonai csoportosulásokhoz tartozó államok nem alkalmaznak egymás el„A Ronald Reagan elnök által bejelentett program amerikai ■ állandó űrállomás kifejlesztésére nem hagy kétséget afelől, hogy az Egyesült Államok komolyan gondolja világűrbeli jelenlétének kiterjesztését” — jelentette ki James M. Beggs, az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) vezetője csütörtöki sajtóértekezletén. Reagan elnök az Unió helyzetéről szerdán elhangzott beszédében beszámolt arról, len olyan NATO-tagállam, amely az európai kontinensen határos a Szovjetunióval. (A NATO-tag Törökországnak is van közös határa a Szovjetunióval, ez a határvonal azonban már az ország ázsiai területére esik.) Emellett Norvégiának különös hadászati jelentősége van azért is, mert rendkívül hosszú és szakadé- kos fjordokkal csipkézett partvonala kiválóan alkalmas tengerészeti és mindenekelőtt tengeralattjáró-támaszpontok létesítésére. Amerikai nyomás Ennek a stratégiai jelentőségnek eddig nem volt különösebben erőteljes negatív hatása az észak-európai helyzetre. Ennek magyarázata részben Finnország aktív sem- legesscgi politikája, részben a Finnország és Norvégia között elhelyezkedő Svédország ugyancsak semleges magatartásának mérséklő hatása volt. E hatásokon túlmenően a norvég és dán demokratikus tradícióknak is nagy szerepük volt abban, hogy ez a két ország bizonvos értelemben a NATO ..különleges tagjának” számított. Már az 50-es években kimondták: békeidőben nem engedői vezik területükön az atomfegyver, vagy ennek toA ciprusi rendezésre Ksprknu javaslata Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke javaslatot dolgozott ki a szigetország területi egységének helyreállítására és kezdeményezéséről tájékoztatta az ENSZ főtitkárát és a görög miniszterelnököt — közölte az Akropolisz című athéni lap. Az elképzelés szerint föderáció keretében kellene egyesíteni Ciprus görögök és törökök lakta részét. Az államelnök tisztségét a ciprusi görögök képviselője töltené be, al- elnöke a szigetországban élő törökök közül kerülne ki. A ciprusi föderációs köztársaság parlamentjében 70:30 százalékos lenne a képviselői mandátumok aránya a görög törvényhozók javára. A föderációs keretek között újraegyesített szigetországban semmi nem korlátozná az állampolgárok szabad mozgását. len erőszakot. A másik javaslat szerint pedig az értekezlet nukleáris fegyverrel rendelkező részvevői — a Szovjetunióhoz hasonlóan — kötelezettséget vállalnának, hogy elsőként nem alkalmaznak atomfegyvert. A lengyel képviselő rámutatott: az értekezletnek az alapvető problémák megoldását kell felkutatnia. — Ahhoz, hogy Európa biztonságos hely legyen, realista javaslatokra és lényeges döntésekre van szükség. Az amerikai rakéták európai telepítése megváltoztatta az európai helyzetet — mondotta Lengyelország képviselője. hogy utasította az Amerikai Űrhajózási Hivatalt „állandó emberlakta űrállomás egy évtizeden belüli kifejlesztésére”. Az állandó űrállomás Beggs szerint már 1992-re, Kolumbusz Amerikát felfedező útjának 500. évfordulójára elkészülhet. Ügy vélekedett, hogy az űrállomás új kezdeményezéseket tenne lehetővé az űrben, kiegészítve az űrrepülőgépeket, amelyek akkorára már kéthetente indulnának küldetéseikre. vábbítására alkalmas hordozóeszköz tárolását, sem pedig idegen csapatok állomásozta- tását. Később pedig elutasították az eurorakéták elhelyezését is. A Reagan-kormány agresszív politikájának kibontakozása után és az új amerikai rakéták elhelyezésének előkészítésével párhuzamosan érezhetően növekedett az amerikai stratégiai nyomás Eszak- Európára és ezen belül is mindenekelőtt Norvégiára. Ennek a nyomásnak az első eredménye 1982 és 1983 fordulóján az volt, hogy egy korábbi megegyezés értelmében gyorsított ütemben elkészültek a Norvégia területén létesített amerikai nehézf egy ver-raktárak. Ezek katonai célja az, hogy konfliktus esetén Norvégiába érkező amerikai vagy más NATO-egységek már a helyszínen találják a nehéz- fegyvereket (például a páncélosokat, nehézágyúkat stb.). A norvég kormány realitásérzékét mindenesetre mutatta, hogy ellenállt annak az amerikai tervnek, amely szerint ezeket a raktárakat az ország északi részén, a szoviet ha+ér közelében kel'°tt volna feTállí- tnnia. A per-vég knrmánr'rlön- tés csak Közén-Norvéa-éban engedélyezte a raktárakat. Növekvő jelenlét Üjabb és mindmáig tartó szakaszt jelentett 1983 nyarán John Lehman, az Egyesült Államok haditengerészeti miniszterének fellépése. Ö a norvég partoknál az amerikai flotta „növekvő jelenlétét” követelte és nem titkolta azt Az Európa vegyifegyvermentes övezetté válását sürgető javaslat jó alkalmat nyújt a Nyugat számára, hogy nemcsak szavakkal, de tettekkel is bebizonyítsa: érdekelt a vegyi háború veszélyének elhárításában. A szocialista országok indítványával kapcsolatos amerikai és más nyugati reagálásokból a világ megítélheti, vajon a párbeszéd folytatásának szándékát mostanában oly gyakran bizonygató NATO-nyilat- kozatok őszinte szándékot tükröznek-e, vagy csak propagandafogások — írja pénteki számában a moszkvai Pravda. A kérdés radikális, globális rendezését az jelentené, ha megfelelő nemzetközi megállapodást kötnének, amelyről jelenleg a genfi leszerelési bizottság vegyi fegyverekkel foglalkozó munkacsoportjában folynak tárgyalások. Ez volt és marad a szocialista országok fő célkitűzése. A vegyi háború veszélyének csökkentése és elhárítása érdekében teendő párhuzamos lépések az egyes földrészeken, igy Európában is hatékonyan járulhatnának hozzá ennek valóA Holland Munkáspárt mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza az amerikai manőverező robotrepülőgépeknek az ország területére való telepítését — jelentette ki Joop M. Den Uyl, a párt vezetője. A parlamentben a legtöbb képviselői hellyel rendelkező párt vezetője egy holland lapnak adott nyilatkozatában leszögezte: a holland választók többsége ellenzi, hogy első csapás mérésére alkalmas amerikai nukleáris eszközöket helyezzenek el Hollandia területén. Mint emlékezetes, Hollandia várhatóan az év közepén dönt hivatalosan arról, hogy befogadja-e az amerikai atomeszközöket. A kormány nemrégiben széles körű propaganda- kampányba kezdett a telepítés jóváhagyására vonatkozó döntés előkészítése, a képviselők és a közvélemény „megdolgozása” érdekében. Mint jelentettük, az alkotmánybíróság szerepét betöltő államtanács sem, hogy atomfegyverrel ellátott amerikai hadihajók tengeri jelenlétére gondol. A norvég konzervatív kormány nevében Hammerstad hadügyi államtitkár elvi egyetértését fejezte ki a tervvel, megjegyezte viszont, hogy az amerikai jelenlét nem érintené a norvég partvidék „sarkköri területeit és így a Barents- tengert sem, amely a Szovjetunió északi védelmének súlypontját jelenti”. Ez az amerikai lépés és a norvég hivatalos bexeegyezcs — Washington szándékainak nyílt tamogatasa — a korábbinál sokkal veszélyesebb zónává tette a NATO északi szárnyát. Amennyiben az amerikai flouaierveK megvalósulnak, ez óhatatlanul a szovjet flottaáUasok békeidőben történő megközelítését jelentené. A Szovjetunió európai részének északi partvidéke és ezen beiül Murmanszk környéke, valamint a Kola- félsziget térsége a flotlaai.á- sokon túlmenően a Szovjetunió stratégiai védelmének szempontjából is rendkívüli fontosságú. Az új amerikai követelések tehát véget vethetnek annak a hosszú évek óta tartó viszonylag kedvező periódusnak, amelyben a NATO északi szárnyán (éppen Észak-Euró- pa sajátos helyzete és mély demokratikus tradíciói következtében) az úgynevezett alacsony feszültség politikája uralkodott. Shultz külügyminiszter látogatását az általános amerikai magatartás fényében és az amerikai rákéra váltásához. A tapasztalat szerint a fegyverzet korlátozásának és felszámolásának regionális megközelítése újabb távlatokat nyithat egyes ösz- szetett problémák megoldása előtt, mivel így figyelembe vehetőek az egyes térségek katonai és politikai sajátosságai — emlékeztet a Pravda. A szocialista országok javaslatának megvalósulása esetén jelentős mértékben csökkenhetne a vegyi háború veszélye Európában, s következésképpen az egész világon. Éppen azok támasztanak kétségeket a Varsói Szerződés kezdeményezésével kapcsolatban, akik a genfi leszerélési bizottságban lehetetlenné teszik a tárgyalások folytatását a vegyi fegyverek betiltásáról — mutat rá a szovjet lap. A szocialista országok joggal elvárják, hogy a január 15-án felújított tárgyalásokon a genfi leszerelési bizottság vegyi fegyverekkel foglalkozó munkacsoportjában megváltozik az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek negatív álláspontja. Európa vegyifegy- ver-mentességének kérdését megvitathatnák a stockholmi konferencián is.” kedden olyan szakértői jelentést terjesztett a képviselőhöz elnöke elé, amely szerint a rakétatelepítés nem ellentétes az ország alkotmányával. A kormány ezzel a jelentéssel is a telepítés mellett kíván érvelni. Ah Sintem Washingtonban Abe Sintaro japán külügyminiszter csütörtökön Washingtonba érkezett. A japán diplomácia vezetője kereskedelmi és katonapolitikai kérdésekről tárgyal az amerikai kormányzat tagjaival. Megérkezése után először William Brockkal, Reagan elnök első számú külkereskedelmi tanácsadójával folytatott megbeszéléseket. Abe Sintarót fogadja Reagan elnök valamint George Bush aleinök. Főtárgyalópartnere Shultz külügyminiszter lesz. BStatelepítés megkezdése után aligha lehet másképpen értékelni, mint újabb lépésnek a NATO északi szárnyára és mindenekelőtt Norvégiára nehezedő nyomás fokozásában. Egyetlen szavazat döntőit Mindamellett a Shultz-láto- gatásnak vannak norvég belpolitikai összefüggései is. Ezek a jelenleg kormányon levő konzervatívok ingatag és egyre gyengülő helyzetevei vannak kapcsolatban. Néhány héttel ezelőtt Norvégiában mindössze egyetlen szavazat- többséggel tudta elvetni a parlament a norvég szociáldemokraták (Munkáspárt) javaslatát, amely követelte a genfi tárgyalások meghosszabbítását és annak kimondását, hogy Norvégia ellenzi az eurorakéták nyugat-európai telepítését. Az indítvány benyújtása azt jelentette, hogy a rendkívül erős norvég szociáldemokrácia határozottan szembefordul az Egyesült Államok jelenlegi stratégiai fővonalával. Norvégiában 1985. ben lesznek választások. A Munkáspárt már jelenleg is a mandátumok 41 százalékával rendelkezik és tavaly a községi választásokon a konzervatívok három évvel korábbi pozíciójukhoz képest csaknem 6 százalékot veszítettek. Norvégia ily módon az a NATO- tagállam, ahol a legelőször és a legnagyobb mértékben van lehetőség egy, az amerikai stratégiával szembeforduló kormány hatalomra kerülésére. —i—e Az európai biztonság kérdései Honecker-Cheysson találkozó Jegyzet A NATO ÉSZAK! SUSim Reagan utasítására Az USA űrá épít A Helfend Munkáspárt vezetőjének nyilatkozata Ellenzik a rekétstekpitést
