Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-28 / 23. szám
Az Elnöki Tanács ülése A vízügyi törvény módosítása Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján, a vízügyi környezetvédelmi eszközök tervszerű fejlesztése érdekében módosította a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény egyes rendelkezéseit, és a csatornabírságot a törvény részévé tette. Megtárgyalta az Elnöki Tanács az 1983-ban elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. A kegyelmezési gyakorlat a korábbi évekéhez hasonlóan az elmúlt esztendőben is kiegyensúlyozott volt. A kegyelmezési jog gyakorlására csak rendkívüli méltánylást érdemlő, humánus okból került sor. Az elmúlt évben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait is értékelte az Elnöki Tanács. A megelőző évihez viszonyítva némileg több állampolgársági kérelmet bíráltak el, s ez összefügg a jelentős idegenforgalommal, a magyar állampolgárok külföldi utazásaival és más országok állampolgáraival kötött házasságával. Az állampolgársági ügyek gyors elintézéséhez hozzájárult a Belügyminisztérium előkészítő munkája, a tanácsok és a külképviseleti szervek tevékenysége is. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára tájékoztatta a testületet dr. Raul Alfonsín- nak, az Argentin Köztársaság elnökének beiktatása alkalmából 1983. december 9—11-én Argentínában tett látogatásáról. Az Elnöki Tanács egyetértéssel tudomásul vette a tájékoztatót. Az Elnöki Tanács az alkotmány módosításáról szóló 1983. évi II. törvény 2. paragrafusa alapján a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, Szakait Józsefet megválasztotta a Minisztertanács tagjává. A továbbakban bírákat mentett fel és választott, valamint kegyelmi ügyekben döntött az Elnöki Tanács. CSATORNABÍRSÁG A z Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, a Minisztertanács rendelete és ehhez kapcsolódóan az Országos Vízügyi Hivatal elnökének állam-titkári rendelkezése korszerűsítette a szennyvíz- és csatornabírság megállapításának, kiszabásának és felhasználásának szabályait. Az új előírások a folyók, a tavak és a föld alatti vízkészletek tisztaságának fokozottabb védelmét szolgálják. A szennyvízbírságolást jogszabály szigorúbban védi a vízszennyeződésre érzékeny térségeket. A korábbi rendelkezés a vízminőség-védelem fontossági sorrendjében hat területi kategóriát állapított meg. Ez a felosztás most sém változott, dé jelentősége lényegesen növekedett, mert az első négy kategóriába tartozó területeken az eddiginél jóval nagyobb lesz a bírság ösz- szege, ha a szennyezés túllépi a megtűrt határt. A legjobban védett balatoni vízgyűjtő területen például az alapbírságot eddig megháromszorozták, az új rendelkezés szerint pedig ötszörösére emelik. A második területi kategóriához tartozó ivóvízbázisok körzeteiben és az üdülőterületeken ez a szorzószám 2,5- ről 3,5-re változott. A bírság végösszege azonban még módosulhat a szennyvízbevezetés módjától, a higulástól függően és egyéb vízgazdálkodási körülmények mérlegelésével, A csatornabírságot korszerűsítő új rendelkezés a csatornaműben dolgozók egészségét, a közmű vezetékhálózatát és berendezéseit védi a káros szennyeződésektől. Ha az üzemek, vállalatok vagy más gazdálkodó szervezetek használják a közcsatornát, akkor ebbe tilos beengedni a káros szennyező anyagokat. E tilalom megszegőire csatornabírságot vetnek ki, amelyet a szennyvízbírsághoz hasonlóan állapítanak meg. Az új jogszabály a csatornabírságnál is bevezette a vízminőség-védelem hat területi kategóriáját, s ennek megfelelően a károsító anyagokból még eltűrhető szennyezés határértékét jelentősen csökkentette, szigorította. A Balaton vízgyűjtő területének közcsatornáiban például a literenként megtűrhető olaj- és zsírszeny- nyeződés határértékét 60- ról 40 milligrammra, a fenolét 80-ról 5-re, a cianí- dét 1-ről 0,5-re és az ólomét 10-ről 0,2 milligrammra szorították le, tehát lényegesen nagyobb követelményeket szabtak meg. F ontos vízminőség-védelmi területeken tehát a szennyvíz- és a csatornabírság is fokozottabban ösztönzi az üzemeket, a vállalatokat és egyéb gazdálkodó szervezeteket megfelelő tisztítóművek építésére, a megengedettnél nagyobb szennyeződés megszüntetésére. A bírságolásból eredő összegek is kizárólag vízminőség-védelmi célokat szolgálhatnak, ebből a külön kezelt bevételi forrásból támogatják az üzemek szennyvíz- tisztító építési beruházásait is. •AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ara: 1,80 forint 1984. JANUAR 28., SZOMBAT kz üveghczakban már tulipánt és jácintot hajtatnak Idejében érkezett a csapadék ■j Ezúttal a megye déli részén gazdálkodó nagyüzemek határa ^is kiadós havat kapott. Mint ar- í ról tegnap meggyőződtünk, ide- í jében érkezett a csapadék, a / teher takaró az éjszakai 5—15 / tokos hidegtől is védi a nö- £ vényze.et. A hatalmas táblákon j! gépet, embert csak elvétve lát- ^ tunk, szinte mindenütt csend í honolt. Téli határjárásunk során szerzett kedvező tapasztalatainkat erősítették meg a Rákosmezeje Tsz-ben is. Az 1100 hektárnyi búza teljes egészében kikelt, a novemberi fagyok megkímélték az állományt. Itt a kenyérnekvaló 70 százaléka jó közepes fejlettségű. A mélyfekvésű részeken még a havazás előtt, mintegy 200 hektáron kaptak műtrágyát a kalászosok. A közös gazdaság növény- termesztésének dolgozói az elmúlt időszakban a tsz erdészetében tevékenykedtek, a szövetkezet számos traktora a Ferihegyi repülőtéren hóeltakarításban vett részt. Javában tart a tsz-ben az istállótrágya kihordása a felhasználási helyek közelében. Az idén 3—400 hektárra szórnak ki szerves trágyát. Teljes az üzem a gépjavító műhelyben, ahol most a tavaszi idényre készítik fel a masinákat. Az állat- tenyésztési telepeken a szokott rendben haladnak a munkák, s ami szintén örvendetes: nincs zökkenő a jószágok takarmányellátásában. A szigetszentmiklósi Szigetfő Tsz-ben tíz nappal ezelőtt fejezték be a rozs és az őszi árpa fej trágyázását. A búza, mint sok más gazdaságban, az idén itt is két részletben kapja meg a mesterséges tápanyagot. Az első adagokat már kijuttatták, a dózis második felét bokrosodáskor adagolják ki, márciusban. A Cegléden működő Dél- Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Társaság műhelyeiben szerződéseiknek eleget téve, megfelelő ütemben javítják a lánctalpas traktorokat és az IFA teherautókat. A társaság egyebek között az NDK-ból származó gépkocsik- nek a reparálására szakosodott, ezzel nagy gondot levéve az üzemeltetők válláról. Az IFA autók javítása — az alkatrészhiány miatt — természetesen az ő munkájukat is lassítja. Tavasz a télben — Illatozó virágok a Sasad Tsz üvegházaiban. A virágkertészetéről közismert termelőszövetkezetben már a márciusi nagy dömpingre, a nőnapra készülAz SZMT napirendjére A szakszervezet munkájáról Tegnap délelőtt a SZOT székházában Pataki Márton. az SZMT elnöke vezetésével tartott ülést a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa. A testület megvitatta ez évi munka- programját, amelyhez Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek elmúlt évi feladataikat végrehajtották, s az ideiek közül — szem előtt tartva a népgazdaság és Pest megye terveit’ — kiemelkedik a termelést segítő, a területpolitikai, valamint az érdekvédelmi tevékenység. A vitában Tősér Andrásné, az ÉDOSZ Pest megyei Bizottságának titkára méltatta az ágazati szakszervezetek és az SZMT eredményes együttműködését, a településfejlesztésben meglevő különbségek csökkentésének, az ezt segítő • r A gödöllői Ganz Árammérőgyár az elmúlt évben állt át olajtüzelésről gáztüzelésre, A berendezéseken az átalakítások energiaracionalizálási hitel igénybevételével történtek. Az olajkiváltás a Ganz Árammérőgyárnak és a népgazdaságnak évente 6 miilió forint megtakarítást eredményez. ;? Barcza Zsolt felvétel« szakszervezeti munkának fontosságát. Mészáros Istvánná, a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórháza személyzeti osztályának vezetője a fiatalokkal való foglalkozás fluktuációt csökkentő hatásáról beszélt. Dr. Varga Vilmos, a gödöllői ATE adjunktusa pedig a szakszervezeti tisztség- viselők felkészítésének, politikai érettségük, vitakészségük fokozásának jelentőségéről szólt. A testület a vita után egyhangúlag elfogadta az ez évi munkaprogramot. nek. Hozzáfogtak a jácint és a tulipán hajtatásához, azt követően, hogy ezek kikerültek a vermelőkből. E virágok majd február közepén, a Júliáknak szerzenek örömet. V. B. Ma: 3. oldal: Üres erszénynél késői a bánat 4. oldal: A költő álmodta látomások 7. oldal: A játékgyártás nem játék 8—9. oldal: Táguló körök 11. oldal: Gödöllői kézilabda-parádé 12. oldal: Hétfőn 7-kor a Vigadóban Munkásőregységek gyűlései Elkötelezetten, elvhűséggel A Vác! munkásöregység-gyűlés elnökségében (balról Jobbra) Borbély Sándor, dr. Arató András, Bónai Árpád, Mlatilik György és dr. Olajos Mihály. « Erdőst Agnes felvétele Tegnap tovább folytatódtak országszerte a munkásőregységek gyűlései. A főváros X. kerületében, a kőbányai Pata- ky István munkásőregység számadásán jelen volt és felszólalt Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A váci munkásőrök körében vett részt egységgyűlésen Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka. A tegnapi Pest megyei gyűlésekről a 3. oldalon tudósítunk. Bővülő villanyhálózat Kvarcvezérlésű kapcsolók Szinte valamennyi Pest megyei község tervében szerepel a közvilágítás javítása, új ut Gyarapodó takarékszövetkezetek Erősödnek a falu bankjai Több mint negyedszázada már, hogy a falu bankjai, a takarékszövetkezetek megalakultak. A taglétszám ma Pest megyében 180 ezer fölött van. A fejlődés feltételei természetesen nem minden takarékszövetkezetnek voltak egyformán adottak, az erők, a lehetőségek differenciálódtak. Ezért az évek során több szövetkezet egyesült, 1975-ben még 26, ma már csak 17 takarékszövetkezet működik a megyében. Ezek a szövetkezetek egyre erősebbek lesznek, egyre több formában tudnak tagjaik rendelkezésére állni. A megye tízmilliárd forintot meghaladó betétállományából a szövetkezetek kezelnek több mint két és fél milliárd forintot. A részjegyek egy tagra jutó értéke már tavaly elérte az 1985-re tervezett 235 forintot. A taglétszám az elmúlt években több mint 22 ezerrel gyarapodott. A megye takarékszövetkezeteinek hitelállománya együttesen eléri a 350 millió forintot. Ez teszi lehetővé, hogy mind nagyobb kölcsönöket nyújthassanak különböző célokra. A nyolcvanas években az előző évtizedhez képest háromszorosára nőtt a termelési hitelek száma. Ez Pest megyében különösen érthető, hiszen nagyon sok a kistermelő és az úgynevezett kettős foglalkozású család. Jelenleg az összes kölcsönöknek mintegy negyedét folyósítják a szövetkezetek termelési beruházásokra. Az évek során lehetővé vált a hitelösszegek emelése is, s ma már az építési kölcsön felső határa hetvenötezer forint. Fokozatosan szaporodott a betétfajták száma is, a szövetkezetek jelenleg hétféle konstrukcióval állnak a tagok rendelkezésére. Gyorsan népszerű lett például az ifjúsági takarékbetét, mintegy másfél ezer átutalási betétszámlát is nyilvántartanak már. Az utóbbi időkben a gépkocsibefizetéseket is kezelik a takarékszövetkezetek. Mindezek az újonnan bevezetett formák hozzájárultak a betétállomány dinamikus növekedéséhez. Jól alakul a szövetkezetek nyeresége is. Az erre a tervidőszakra tervezett haszonnak eddig már majdnem 75 százalékát érték el. A gyarapodásnak biztos jele — s egyik előfeltétele is — a korszerű, modern üzletházak épülése. A tervidőszakban eddig 15 új épületet emeltek, jelenleg még újabb öt készül. A jobb munkakörülmények, a kulturáltabb ügyfélfogadás feltételeinek megteremtéséhez a tagság is hozzájárul azzal, hogy évek óta lemond a részjegyek után járó részesedésről. M. N. P. . cai lámpák felszerelése,' vagy a régi — csak irányfénynek minősített berendezés — cseréje. Takács Géza, a Pest megyei Tanács főenergetikusa elmondta, hogy jelenleg 5600 kilométer kisfeszültségű hálózat van a megyében, ami gyakorlatilag 88—90 ezer fényforrást jelent. A VI. ötéves tervidőszak végére várhatóan 6100 kilométeres lesz a hálózat, és 3500 új lámpát szerelnek fel. Különösen nagy az igény az elektromos hálózat bővítésére a főváros közelében levő településeken : Érden, Pomázon, Ecseren, Dunaharasztin, Kere- pestarcsán, Gyömrőn, Fóton és Szigetszentmiklóson. Az áramszolgáltatók a cseréknél higanygőzlámpákat szerelnek fel, melyeknek fényereje jóval erősebb a hagyományosnál, de a fogyasztása nem nagyobb. Kvarcvezérlésű kapcsolókat alkalmaznak, mert ezek segítségével a ki- és bekapcsolási idők a korábbinál pontosabban szabályozhatók. Javulás várható attól is, hogy az áramszolgáltatóknál már több gazdasági munka- közösség alakult, melyeknek dolgozói hét végi karbantartást végeznek. Ezeknél a vállalkozásoknál szigorú anyagi szankciókat is kikötöttek, melyeknek értelmében büntetést fizetnek, ha nem kifogástalan a szolgáltatás. Ga. J. Köz'élet Ilavasi Ferenc pénteken este moszkvai megbeszéléséről hazaérkezett Budapestre. t
