Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

1984. JANUÁR 21., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN A kollektívák erejét mozgósítva Nem a számokat, az irányt jelöljük P est megye gazdasága, hasonlóan más tájakéhoz — a korábbi éveknél is szigorúbb körülmények között, de a népgazdasági terv főbb céljainak megfelelően fejlődött. Tovább nehezedett a termékek eladása, különösen a fejlett tőkés országokban. Az im­portkorlátozás, annak tovagyűrűző hatása, a gyenge szállítási fegye­lem is sok fennakadást, kárt okozott. Az aszály súlyosan érintette Pest megyét is. Mindezek nagy idegfeszültséget okoztak a vezetőknek és valamennyi kollektívát rendkívüli követelmények elé állította. Hogy mégis megoldották a feladatukat, az a vállalati és munkahe­lyi közösségek tettrekészségén, összefogásán múlott. Tovább erősö­dött az alkotó, kezdeményező légkör. Jó a politikai és társadalmi, gazdasági vezetés együttműködése. Túlnyomó többségük ma már nem kívülről, s fentről várja gondjainak orvoslását, figyelmét a vállalati teljesítmény javítására koncentrálja. Az ipari-------------vállalatok és szövetkeze­tek termelési értéke 126 milliárd fo­rint, ez folyóáron 7,6 százalékos nö­vekedést jelent 1982-höz képest. Az egyensúlyi feladatok érdekében a dollár-exportot az alacsony árfekvé­sű termékekből is fokozni kellett, ha arra eladási lehetőség nyílott, ösz- szességében vállalataink és ipari szö­vetkezeteink belső értékesítése öt százalékkal nőtt. Mégis — a Csepel Autógyár motor- és jármű pótalkat­részekből, a Ganz Árammérőgyár egyfázisú fogyasztásmérőből, a Len­fonó- és Szövőipari Vállaltit egész­ségügyi textíliákból igyekezete elle­nére sem tudta az igényeket kielégí­teni. A Forte a hazai orvosi röntgen- film szükségletet a szocialista im­port kiesés miatt nem tudta kielégí­teni. . A vállalatok törekedtek — ahol le­hetett — az importanyagokat, a hiányzó alkatrészeket, hazai úton élőállítani. Az erőfeszítés eredmény- hyel járt, Pest megye iparának tőkés export-import egyenlege pozitív lett. Egyedül a DKV ez évben 4 és fél mrd Ft-tal tovább javította, a többi vállalat pedig felére csökkentette az előző évi negatív egyenlegét. Az ipari vállalatok és szövetkeze­tek nyeresége összességében tíz-ti- zenkét száza lék ka tnő. Veszteséges vállalat vagy szövetkezet nem leSZ. Az iparban az első félévben mint­egy tíz százalékkal kevesebb ener­giát használtak fal, mint akár egy évvel korábban. Topább folytatódik az olaj kiváltása földgázzal. A mező- gazdaságban terjed az energiataka­rékos talajművelés, a kukorica ned­ves tárolása, szigorítják az üzem­anyagnormákat. Mindezek 3—4 szá­zalékkal kevesebb felhasználást ered­ményeztek. Huszonhat gazdaság kez­dett melléktermékek hasznosítását szolgáló beruházásokba. Mezőgazdaságunkat tavaly súlyos aszálykár sújtotta. A szorgalmas, fe­gyelmezett munka ugyan enyhítette, mégis több száz millió forint az aszály miatti kiesés. Az állami gaz­daságok és termelőszövetkezetek (fo­lyóáron) ennék ellenére két száza­lékkal növelik a termelési értéket, valamelyest emelvé az ipari terme­lést és szolgáltatást. Kukoricából és zöldségből jóval kevesebb termett, min az előző évben. Viszonylag jó a búza, a napraforgó és a gyümölcs­félék hozama. Tovább fejlődött az állattenyésztés. A baromfi- és a nyúlágazat jelzi legkézzelfoghatób­ban. hogy az exportra termelő gaz­daságok mennyire érzékenyek a vi­lágpiaci hatásokra. Világos, hogy az exportorientált termelés sokkal na­gyobb rugalmasságot igényel, mint korábban a belső fogyasztásra ter­melés. A vállalatok és szövetkezetek tel- jesitménye nem egyforma. Legjobb vállalataink több éves hí­rükhöz méltóan dolgoztak. A DKV 61 milliárdos termelést teljesített, azon belül 8 és fel milliárd forint értékű tőkés exportot bonyolított le. A Csepel Autógyárban felgyorsult a műszaki fejlesztés, fegyelmezett a termelés, megfelelő a gazdálkodás. Nyereségük ez évben megközelíti a milliárd forintot. Főbb mutatóit túl­teljesítette a DHV, a CEMÜ, a Nagy­kőrösi Konzervgyár, a PEFEM, és az ICO írószerszövetkezet. Eredménye­sen küzdött meg a piaci problémák­kal a Forte, a Váci Kötöttárugyár, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat. A PEMÜ ez évben, is kiemelkedő gaz­dasági eredményeket ért el, a nagy volumenű impor.tkiváltás mellett él-, kezdte mutogatni oroszlánkörmeit a tőkés exportban is. Jelentősen növelte a dollár relá­ciójú kivitelét a Monori Mezőgép, a Ganz Árammérőgyár, a HAGY, a PEVDI, a Pest vidéki Gépgyár, a Texelektró- és a Dunakeszi; Konzerv­gyár. Az építőipari exportban to­vábbra is sikeres az Égszöv közös Tanya az ég alatt Halászok évek óta sokoldalúan és dinamiku­san fejlődött, míg a tápiószőlősi szinte kizárólag a növénytermesztés eredményéből (ahogy mondani szok­tuk: egylábon) él. Nem elég a kezde­ményezés, a kockázatvállalás, a ter­melésben nélkülözhetetlen a meg­újulási kedv. a rugalmasság. A szabályozók--------------------- miatti siránkozás gaz daságaink többségétől idegen. A gazdasági szabályozás legfőbb funk­ciói közé tartozik, hogy közvetítse a vállalatokhoz a népgazdaság helyze­tét, a gazdaságpolitikai célokat, ér­dekeltté tegye es kényszerítse a vál­lalatokat az ennek megfelelő cselek­vésre. A tavalyi eredmények is arra utalnak, hogy alapjában véve ebbe az irányba hatnak. Természetesen helye van a konkrét kritikának, a javaslatoknak a továbbfejlesztésre. Sajnos, indokoltak azok a kritikák, melyek szerint a meghirdetett cé­loknak még nem felel meg mindig a társadalmi gyakorlat. így a többi kö­zött kifogásolják a nem eléggé nor­matív szabályozást, pontosabban azt, hogy az illetékes szervek a keletke­ző jövedelem elvonására minden egyes esetben hihetetlen találékony­ságot tanúsítanak. A teljesítmény szerinti elosztás érvényesítésében lassan, küszködve haladunk előre, de ezt az is akadályozza, hogy az adó- és árellenőrzésünk meglehetősen la­za és a jövedelmek gyakran elsza­kadnak a munkától, a társadalmi hasznosságtól. A gazdasági eredmények elérésé­ben, az őszinte légkör megtartásá­ban nagy szerepe volt' a pártszerve­zetek egész éves politikai és gazda­ságszervező munkájának. Eredmé­nyeink és gyengeségeink egyaránt kapcsolatban vannak valamilyen mó­don a pártmunkával. A párt erejét az elmúlt esztendő­ben jól sikerült mozgósítani a leg­fontosabb feladatokra. A munka alapja egyértelműen a Központi Bi­zottság 1982. decemberi határozata, « megyei pártbizottság határozata, az 1983. évi gazdaságpolitikai fel­adatokra. valamint a központi párt­szervektől év közben kapott útmuta­tások. A városi-járási és üzemi párt­testületek folyamatosan napirenden tartották az egyensúlyt, az energia- gazdálkodás és a hatékonyság helyi tennivalóit. Minden területi párt­szerv konkrétan foglalkozott az ala­csony hatékonyságú vállalatok mű­ködésével. A járási pártbizottságok a megszokott jó színvonalon működ­tek együtt az,üzemekkel az aszály­károk elhárításáért. A politikai munka szempontjából is nehéz volt a múlt esztendő. Időn­ként a kormányzati intézkedések magyarázata, védelme okozott gon­dot. Másik probléma: nem érti még mindenki, hogy jelenleg az életszín­vonal megvédéséhez is erőteljesen növelni kell a gazdasági teljesít­ményt. Sokan azt keresik, hogyan le­hetne itt többet is tenni, ha azzal arányosan nőne a fizetés. Több üzemben került a pártszervezet is szembe olyan helyzettel, hogy a ko­rábban kialakított gazdasági szerke­zet ütközik a hatékonysági követel­ményekkel. Iparban és mezőgazda­ságban is előálltak gyötrelmes vá­lasztási kényszerek. Végül is a leg­több esetben a gazdaságosság javí­tásának az útjára léptek. Megnőtt a munkahelyeken a változások, az át­csoportosítások száma — ez politi­kailag is rendkívül kényes, gondos tervezést és következetes munkát igénylő feladat. Érzékeny terület volt a politikai munka számára az új vállalkozási formák létrehozásának a segítése, beillesztésük a vállalati gazdálkodás­ba és a vállalati viszonyokba. A kép meglehetősen vegyes volt. Gazda­sági vezetők és pártszervezetek a legtöbb helyen összefogtak a politi­kai munkában, a szűk keresztmet­szetek feltárásában, a vállalkozások megszervezésében és az emberi vi­szonyok rendezésében. Példának ál­lítható ebből a szempontból a Csepel Autógyár, a PEMÜ, a Vörös Októ­ber és a Sasad termelőszövetkezet pártvezetősége. " '•i‘ Most a politikai-gazdasági elem­zésre, a problémák feltárására és jel­zésére, illetve, ha csak lehet, hely- beni megoldására szükséges össz­pontosítani. A legfontosabb azt biz­tosítani — és erre megvannak a vál­lalatoknak az eszközei —, hogy a jövedelmek a teljesítményekhez kö­tődjenek. A kisvállalkozások létét általában vitatni nemcsak nem okos, hanem irreális is. Ezek működő ré­szei gazdasági életünknek — ered­ményeinknek — is. Pest megye mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteiben és közös vállala­taiban 20—21 ezer dolgozó vesz részt az új szervezeti formákban, ott 2,3 milliárd forint értéket állítanak elő, ebből a szövetkezetek, közös vállala­tok 235 millió forint nyereséget ér­nek el. Mindezt pótbefektetés nél­kül. Nem igaz tehát, hogy csak a résztvevők járnak jól. Az iparban a vállalati, gazdasági munkaközössé­gekben mintegy 18 ezer ember dol­gozik. (Iparban és mezőgazdaságban Kurucz D, István festménye Réti Mátyás grafikája tehát együttesen 38—40 ezer fő, nem számítva a háztáji és mezőgazdasági kistermelést.) A pártszervezeteit nagyon sokat tettek a2ért, hogy a bérek és a jö­vedelmek terén ez évben először ér­vényesülhettek a központi elgondolá­sok. Külön is elismerést érdemel az I. negyedévi visszatartás, amelyet tulajdonképpen politikai eszközökkel sikerült teljesíteni. Az idei feladatokról szólva meg­jegyzem, a gazdaságpolitikában a múlt és az elkezdett esztendőt nem­igen lehet egymástól elválasztani. A tennivalók sem vadonatújak, ' Az egész gazdaságban kiemelt cél a külkereskedelmi egyensúly javítá­sához, a fizetőképességhez való ered­ményes hozzájárulás. A termelés nö­velésének, a nemzeti jövedelem gya­rapodásának a fő forrása a meglevő eszközök jobb hasznosítása, az em­beri képességekben, a jól szervezett munkában rejlő tartalékok feltárá­sa. A vállalatok vezetői gyakran fi­gyelmeztetnek bennünket. Hogy na­gyon .lecsökkentek ' a tartalékaik, mégis azzal számolunk rés ezt az ő terveik is megerősítik), hogy az erő­feszítéseket tovább fokozva, a me­gyei vállalatok képesek a népgaz­dasági célkitűzéseknek megfelelni. Nagy figyelmet kell fordítanunk a belső ellátás szempontjából megha­tározó jelentőségű vállalatainkra. Nő a szocialista export jelentősége. Állami kötelezettség terheli a válla­latokat, de elsődleges politikai fel­adat is az állami szervekkel a tőkés exportra és importkiváltásra kötött megállapodások, szerződések teljesí­tése. Újszerű, hogy a feladatok kijelö­lésénél a pártbizottság határozatá­ban nem ír elő számszerű követel­ményeket termelésnövelésre, export­ra. Vannak, akik ezt hiányolják. Nem vitás, egyszerűbb lenne, de ez nem felelne meg a tervezési és sza­bályozási rendünknek. Vállalkozniuk és a felelősséget vállalniuk a válla­latoknak kell. A vállalati tervezés még nem fe­jeződött be, tehát pontos képet nem adhatunk a gazdálkodás várható ala­kulásáról. Tizenöt vállalat adatai alapján (melyek termelési értékben az összesnek 73 százalékát képvise­lik), ez évben folyó áron mintegy hatszázalékos termelésnövekedés várható. Rubel elszámolású értéke­sítésben 7 és fél százalékos növeke­dést terveznek, a dollár export a ter­vek szerint ismét nagy arányban, 40 százalékkal' emelkedik. A tervezett , ,----------------számítások mögött ma­ximális erőfeszítések rejlenek-e a gazdaságpolitikai célok érdekében? Ez izgalmas kérdés. A következő he­tekben a pártszerveknek politikai feladata ennek vizsgálata. A megyei pártbizottság január 13-i ülésén megszabta az üzemi és a vá­rosi szintű pártszervezetek idei ten­nivalóit, útmutatásaival segítséget nyújtott a gazdaságpolitikai mun­kájukhoz. Mindenekelőtt a korlátozó tényezők reális számbavételét és a vállalatok lehetőségeinek a feltárá­sát végezzük e! alaposan. Pártbizott­ságunk azt tekinti a legfontosabb­nak. hogy az emberek értsék a gaz­daság helyzetét, vegyenek részt a feladatok kimunkálásában és a kol­lektívák erejének a mozgósításával biztosítsák az éves tervek teljesíté­sét. Helyzetünk és a tennivalók részle­tesebb elemzésére rövidesen vissza­térünk. BALOGH LÁSZLÓ, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára vállalat. Dinamikusan nőtt a kis­szövetkezetek termelése, ugyanakkor a hagyományos ipari szövetkezetek egy részében csökkent a termelés és adósok maradtak dollár exportter­vük teljesítésével. Az építőipar,------------------- bár egészében csök­kent a nyereség, jó munkával javí­tani tudta a jövedelmezőséget a PAÉV, a gödöllői és a szentendrei Városgazdálkodási Vállalat. Viszont ez évi eredményeik alapján várha­tóan alacsony hatékonyságúak lesz­nek a Pomázi Faipari, a Gödöllői Háziipari, a Ferromechánika és a Taksonyi Háziipari Szövetkezet. Fi­gyelemre méltó, hogy a vállalatokon belül az egyes munkahelyek között is nagy a teljesítménykülönbség. A PÁEV például igen nagy erőfeszí­téseket tesz a lakásépítéseknél a hi­bátlan munkára. A váci és sziget- szentmiklósi munkahelyeken értek el sikereket, Dunakeszin is mutatkozik a fejlődés, a Gödöllőn épült lakások­nál azonban változatlanul sok a ki­fogás. A mezőgazdaság 83 nagyüzemének mintegy felében nőtt a termelési ér­ték, viszont egyharmadában a ter­melés és a nyereség is csökken. A konkrét vizsgálatokat vállalatonként, szövetkezetenként kell elvégezni. Szoknak.-akik ez a dolguk.'Csak két szövetkezét 'példáján kívánom be­mutatni, hogy nem mindig objektív okok játszanak közre a különböző eredményekben. Két szomszédos, egyformán aszálysújtotta termelő- szövetkezet gazdálkodási mutatóit említem: A tápiószentmártoni Aranyszarvas Termelőszövetkezet hat százalékkal maradt el a termelési terv teljesíté­sével, de ugyanilyen mértékben csök­kentette a költségeit is. Tizenöt szá­zalékkal kevesebb munkaerőt, fog­lalkoztatva, végül is elérte az előző évi nyereségének 80 százalékát. Ilyen időjárás mellett ez megbecsü­lendő teljesítmény. Tápiószőlősön az Űj barázda Ter­melőszövetkezet 101 százalékos költ­ség mellett 96 százalékra teljesítette termelési tervét. Az öt százalékkal kevesebb termelést tizenkét száza­lékkal megnövekedett létszám állí­totta e'ő. Az eredmény a 0 körül várható. Talán fölösleges is monda­ni. hogy a két gazdaság vezetési színvonala vagyon is különbözik. A tápiószentmártoni szövetkezet hosszú

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom