Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

6 1984. JANUAR 21., SZOMBAT Felhőátalakító Az időjárás mesterséges befolyásolásának legfőbb eszköze az ún. felhőátala­kítás. Ez abból áll, hogy valamely esőzésre nem ké­pes (túlhűlt vízcseppekből álló) felhőt átalakítanak esőt adó felhővé, vagy pe­dig az ilyen felhőt egészen szétoszlatják. Az átalakítás fő módszere eddig az volt, hogy ezüstjodidot, vagy más vegyi anyagokat jut­tatnak a felhő belsejébe. Névadóban egy meteoroló­gus most új módszert dol­gozott ki. Eszerint elekt­ronágyúból nagy sebességű elektronnyalábot lövell a felhőbe, ezáltal abban tíz­ezer fok körüli hőmérsék­letű, jól vezető csatorna keletkezik. Ebbe a csator­nába azután milliomod má­sodpercnyi időközökben újabb és újabb elektron­nyalábot lőnek, így a ha­tás erősen fokozódik, és a felhő fizikai állapota lé­nyegesen megváltozik. Ez­zel az eljárással az időjá­rás befolyásolásának új és hatékony eszköze juthat a kezünkbe. w m Ököllel arcon ütötte a pedagógust Ki ne emlékezne gyermekkorából azokra a csínyekre, sú­lyosabb esetekben balhékra, melyeket az iskolában, története­sen valamelyik órán követett el, lehetőleg a tanárral szem­ben, s amiért — magától értetődően — megkapta a kellő bün­tetést. Enyhébb esetben a kiállítást, súlyosabb vétségért a tenye­rest, a nyaklevest, vagy fenekest. S vajon ki merte volna gye­rekkorában szüleinek elpanaszolni az iskolában kapott bünte­tés ilyen, vagy olyan formáját, tudván, hogy otthon még ráadást is kap, utófegyelmezés címén. Fellökte a tanárnőt Idővel azonban nagyot vál­tozott a világ, s a testi fenyítés a nevelés eszköztárából szám­űzetett. Az iskolák pedagógu­sai pedig a nebulóhad kordá­ban tartásához a kevésbé haté­kony, ám az említettnél humá­nusabb módszerekkel próbál­koznak. Több-kevesebb siker­rel. Kétségtelenül a szelídebb módszerekkel próbálkozott a gyáli általános iskolában is az egyik tanárnő a közelmúltban. Tavaszt váróknak A téltörténelemből A téli sportok legelszántabb rajongóin kívül tél derekán már mindenki tavaszt várva nézi a naptárt, mennyi idő van még hátra a rügyfakadásig. Most úgy látszik — mint az első olda­lon beszámolunk erről —, hogy bizony tavaszra egy kicsit még várni kclL A tél történelmébe azonban bepillanthatunk. ingadozás, és csakis a téli időszakban fordulhat elő. Le­het tehát a telünk olyan eny­he, mintha a Földközi-tenger partján élnénk, de lehet olyan hideg is, mintha a Keleti-ten­ger partján. Eltolódások Mint minden évszaknak, a télnek is megvannak a jelleg­zetességei, bár hazánkban — mivel földrajzilag átmeneti te­rület —, nagy eltérések ala­kulhatnak ki az átlagokhoz képest. A tudomány meteorológiai és. csillagászati telet külön­böztet meg, ezek időben nem esnek egybe. A meteorológiai tél december 1-től február vé­géig tart, tehát éppen három hónapig. A csillagászati a téli napfordulóval, december 21-ével vagy 22-ével kezdődik (nálunk ekkor a legrövidebb a nappal, és leghosszabb az éj­szaka), s március 21-ig, a ta­vaszi napéjegyenlőségig tart. Ez az időszak szintén 90 nap. Persze az időjárás sokszor megtréfálja ezeket a kezdő és végnapokat. Példák sokasága igazolja, hogy a valóságban igen nagy időeltolódások lehet­nek a tél beköszöntésében és búcsúzásában. Előfordult, hogy október végén kezdődött, más­kor viszont még áprilisban is tombolt. Van, amikor hónapo­kig tart, máskor egy-két hó­napra korlátozódik. De milyen is nálunk a normális, a zord és az enyhe tél? Ingadozások Normális a tél, ha a közép­hőmérséklet (a három téli hó­nap középhőmérsékletének az összege osztva hárommal) nul­la fok körül, tehát —1 és +1 fok között van. Ha —2,5 fok­nál alacsonyabb a téli közép­hőmérséklete, akkor zord a tél, ha +2,5 foknál magasabb, akkor enyhének számít. Történelmünkben visszapil­lantva az írásos feljegyzések óta nagyon zord tél volt 1783— 84, 1788—89, 1794—95, 1798— 99, 1812—13, 1829—30, 1840— 41, 1857—58, 1879—80, 1887— 1888, 1890—91, 1892—93, 1928— 29, 1939—40, 1941—42, 1946— 47, 1953—54, 1962—63 és 1963 —64 években. A hidegrekordot az 1829—30-as tél tartja —5 °C középhőmérséklettel. A so­kak számára még emlékezetes 1928—29-es tél —3,6 fokos volt. Nagyon enyhék voltak vi­szont a telek az 1790—91, 1793 —94, 1795—96, 1805—06, 1806— 07, 1821—22, 1823—24, 1824— 25, 1833—34. 1842—43, 1872— 73, 1901—02, 1909—10, 1914— 15, 1915—16, 1920—21, 1935— 36, 1947—48, 1950—51, 1971— 72, 1982—83 években. Érde­kes, hogy többször is két eny­he tél követte egymást, ami a zord teleknél csak egy alka­lommal fordult elő. Az enyhe­ség-rekordot az 1950—51-es tél tartja, ekkor a középhőmér séklet +3,5 fok volt. A két véglet között, a —5,0 és a +3,5 fok között 8,5 fok a különbség. Ez rendkívül nagy Furcsaságok Régebbi történelmünkben is sok téli furcsaságot jegyeztek fel. 1327-ben például már ja­nuárban virágba borultak a fák, és olyan enyhe volt az idő, hogy pünkösd napján arattak. Jakab-napkor (július 25.) pedig szüreteltek. 1572 februárjában már minden ki- zöldült, nyíltak a virágok, köl­töttek a madarak, és március­ban a szabadban lehetett für­deni. Ezeken a teleken a kö­zéphőmérséklet valószínűleg elérte a +5 fokot. Van példánk a másik véglet­re is. 1234-ben például olyan hideg volt, hogy a pincékben a bor megfagyott, és fontonként, súlyra árulták. 1443—44 telén Hunyadi és a törökök kényte­lenek voltak fegyverszünetet kötni a nagy hideg miatt. 1458. január 24-én a Duna jegén vá­lasztották Mátyást királlyá. 1708—09-ben oly kegyetlen tél tombolt, hogy kifagytak a fák, úton-útfélen megfagyott em­bereket lehetett látni, a far­kasok csordákban támadtak a falvakra. A felszabadulás óta eltelt csaknem 40 évben egy-egy ki­vétellel sorozatosan enyhe te­leket éltünk át. Mindössze négy telet mondhatunk hidegnek és havasnak, mégpedig az emlí­tett 1946—47, 1953—54. 1962 63 és 1963—64-ben. Azóta eny­he vagy normál telek követik egymást, vagyis igazi télben nemigen volt részünk, el is szoktunk attól. Súlypontok Kollégáját helyettesítve tar­tott történelemórát a hetedik osztályban, s már vagy har­madjára szólt rá az egyik lány­ra, aki fegyelmezetlen maga­tartásával zavarta a tanítás rendjét. S miután valamennyi figyelmeztetés falra hányt bor­sónak tűnt, elveszítve türel­mét egy határozottabb mozdu­latot tett: megfogta a tanuló haját és megkérdezte a nevét. S íme a reagálás: a 14 éves nagylány felugrott, s valóság­gal fellökte a pedagógust, aki a padoknak esett. Hát akkor gyerünk az igaz­gatói irodába, mondotta a ta­nárnő, akit tulajdonképpen az osztály előtt alázott meg a ta­nítvány, s a harcias és önérze­tes nagylány kénytelen-kellet­len követte is. A folyosón ha­ladva azonban a tanárnő be­szólt a férjének, aki az egyik szomszédos osztályban tanított, s elpanaszolta neki mi történt. A férj felelősségre vonta a diáklányt, mire az keresetle­nül csak ennyit válaszolt: Mi köze hozzá, foglalkozzék a k... anyjával! Nem tudni ki hogyan hábo­rodik fel az efféle válaszokon, húszesztendős pedagógiai gyakorlattal rendelkező tanár mindenesetre elveszítette egy pillanatra önuralmát, s vagy két fülest lekevert. Hogy mi­lyen erős volt ez a néhány ütés, azt később orvosi látlelet tisztázta: semmilyen, szinte nyoma sem maradt. Ám a ha­talmasnak félfújt inzultus to­vábbi botrányos események­nek az elindítója lett. A nagylány ugyanis fakép­nél hagyva a két pedagógust, elrohant haza. Otthon elpana­szolta a történteket, mire az anyja és az apja feldúltan bement az iskolába. \ ' Kutya a kutyát... Nem is az apa, mint inkább az anya, Török Károlyné fo- gadkozott, hogy majd ő meg­tanítja kesztyűbe dudálni az egész nevelőgárdát. Meglehe­tősen agresszív hajlamokról tanúskodott a múltja, hiszen ötször állt már bíróság előtt: egy alkalommal becsületsér­tésért, két ízben súlyos testi sértésért, egyszer könnyű tes­ti sértésért, illetve hamis vá­daskodásért ítélték el, hol pénzbüntetést, hol felfüggesz­tett szabadságvesztést szabva ki rá. Különben is a legutóbbi év­tizedekben a tél furcsa játékot űzött velünk: többnyire későn kezdődött, a decemberek túl­ságosan enyhék voltak, a súly­pont áttevődött februárra, sőt a tavasz kárára kitolódott márciusra, s olykor még áp­rilisba is benyúlt. Néhány év­tized azonban semmit sem je­lent az évszázados folyamat­ban. A tudomány ma még nem képes választ adni arra a kérdésre, hogy mikor vált át egyik periódus a másikra. És arra sem képes . választ adni, hogy miként fejeződik be az idei tél. Ez is hozott már ed­dig is furcsaságokat. Novem­ber végén, december elején nálunk szokatlanul hideg volt, december vége, január eleje pedig nagyon enyhe. És akár hidegebb, akár enyhébb volt az idő, csapadék sem eső, sem hó formájában nem hullott annyi, amennyi kellene. M. I. Most sem latolgatott sem­mit, bosszút állni, megtorolni berohant az iskolába, ahol ép­pen óraközi szünet volt, s a gyerekhad előtt trágár szavakat kiabálva rátámadt az előtte vétkesnek számító tanárnőre, lehordta mindennek, majd berontott az igazgatói irodá ba, s hasonlóan keresetlen szavakkal felelősségre vonta az iskola vezetőjét. Az igazga tó megpróbálta lecsillapítani, megígérve, hogy kivizsgálja a történteket, ám Törökné fü­tyült az ígéretre: Kutya a ku tyát nem bántja! — vetette oda az igazgatónak, s kiro­hant, hogy a lányát bántó ta­nárt kerítse kézre. Ki is hívatta a tanáriból, s a megjelenő férfit kapásból legazemberezte, majd ezt ke- vesellve, az összecsődült gye­rekek szeme láttára a tanárt ököllel kétszer arcul ütötte. A jelenetnek az igazgató vetett véget, bekísérte Török nét az irodájába, aki ott is tovább szidta obszcén szavak kíséretében immár az egész nevelőtestületet, miközben ki­látásba helyezte, hogy felnőtt fiaival és azoknak barátjaival majd jól megvereti őket. A történtekről az igazgató jegyzőkönyvet vett fel, ám Törökné nem volt hajlandó aláírni; kiőrjöngve magát, rá­juk csapta az ajtót és elro­hant férjével együtt. Letöltendő: fogházban A botrányos eset a bírósá­gon folytatódott. Törökné : lánya az eseményeket elindí­tó inzultust mindenképpen súlyosabbnak próbálta beállí­tani, mondván, hogy a tanár­nő a lány fejét a radiátorba verte többször is: ezt azonban még az általuk megidézett ta­núk sem ismerték el. önvéde­lemre hivatkozott a tanár megütésekor is, azt hazudva, hogy a férfi akart rátámadni kulcscsomóval a kezében. A hazugságok mellett a bírósági tárgyaláson is több ízben bot­rányosan viselkedett, s a fe­gyelmezésére jelentős időt kel­lett fordítani. Végül is megszületett az ítélet. Töröknét, aki a gyáli iskola egész nevelőtestületé­nek tekintélyét tette kockára, amikor egy sereg tanuló előtt pedagógust bántalmazott, ga­rázdaság miatt a dabasi bíró­ságon dr. Pintér János taná csa 4 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte, melyet fogházban kell végrehajtani. Fellebbezés után — másodfokon — a Pest megyei Bíróságon dr. Hrabéczi Béláné tanácsa az ítéletet helyben hagyta. Tamási István Zavartalan lesz a start Már a tavaszi bevetésre készítik elő a mezőgazdasági heli­koptereket. A MÉM Repülőgépes Szolgálat budaörsi központ­jában jól előkészített gépek várják a mezőgazdasági munkák kezdetét. Képünkön: nagyjavítás a műhelyben. Tálas Annamária felvétele EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI Karády László: A megyét tegnap elérte a havazás, igaz, ez fennakadást nem okozott a közlekedésben, de lényegesen megváltoz­tak és téliesek lettek a haladás feltételei. Az autópályákon, főutakon is megmaradt a hó, bár a szórás, só­zás hatására kásás latyak keletkezett. A forgalom a csúszós utakon érthetően lassúbb lett. Ez természetes, hiszen a havas utakon élet- veszélyes sietni, gyors tempóban hajtani. Ha nem enyhül az idő, marad a hó, akkor a hét végén várhatóan élénk lesz a forgalom a hegyek és dombok felé. A hegyi utakon autóz­va készüljenek a gyalogosokra, hiszen sokan választják a sétát is, és járda híján bizony az útszélen bandukolnak. A Mátrában — a téli gyakorlatnak megfelelően — lezárják a kékestetői bekötő utat. A tetőre menetrend szerint közlekednek a Vo­lán-buszok, s ezzel juthatunk fel. A Dunán a teherszállító kompok menetrend szerint közlekednek. Téli pihenőn van viszont az esztergomi komp. Végezetül a csúszós, néha síkos utakon a hét végén nyugodt, fegyelmezett vezetést kérünk, ne ismétlődjön meg az elmúlt hétvége szomorú baleseti statisztikája. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Január 16-án délután fél hatkor Dabason egy ismeretlen gépkocsivezető ütöíf el egy fiatalembert, és segítségnyújtás nélkül továbbrobogott. A dabasi rendőrkapitányság azonnal megkezdte a nyomozást, és gyors eredménnyel be is fejezte. Az eljárás eredményeként kiderült, hogy a gázoló L, J. tatárszentgyörgyi lakos, akit őrizetbe vettek. A vizsgálat so­rán megállapítást nyert, hogy L. J. ittas volt a gázolás idő­pontjában. Az elütött fiatalember szerencsére csak könnyebb sérüléseket szenvedett. ♦ Ezúttal a szokásosnál is több és súlyosabb tanulságot vonha­tunk le a történtekből. Az első, hogy ittasan nem szabad a volánhoz ülni, mert az alkohol megváltoztatja a vezető viselkedését, helyzetfel­mérő képességét és reakelőit. Másrészt rossz tanácsadó is az ital, mert most Is jobb leit volna megállni és segíteni, ha már bekövetkezett a baj. Csak súlyosbítja a vezető helyzetét, hogy a menekülést válasz­totta a segítségnyújtás helyett. Ráadásul hiába is hajtott el L. J„ a rendőrség gyorsan utolérte, s az ittas vezetésen kívül most cser- benhagyásért is felelnie kell. ... Már sokszor leírtuk, hogy a mai, korszerű kriminalisztikai eszkö­zök birtokában a rendőrség a legparányibb mikroszkopikus nvomból is kepes rekonstruálni az elkövetőt, s előbb-utóbb rá is találnak. NEM ÚJ, CSAK MÓDOSÍTOTT év ™ * KBESZ-módositások bevezetéséig, r™ *+9+ látható kerékpáros fiatalember máris túlteljesitette *a ezfezen /S.4^1^?if,rÍta^U"lanÍS -ü,ius >• sem lesz‘kite“ lezo ezen a lábbal hajtott kétkerekűn, de már ma sem tilos ilyen fejvedovel közlekedni. Jobb félni, mint megijedni. Balázs Gusztáv felvétele A múlt héten látott napvilágot a július 1-től életbe lépő módosított KRESZ-röl szóló hír. Azt az emberek többsége ter- ™E:sz.<:te'+€k: tartJa> hogy minden jogszabályt, a KRESZ-t is időről időre hozzá kell igazítani a mindennapokhoz. Természe­tes, hogy az 1976-ban megalkotott rendelet nem térhetett ki a mai problémákra. Az eddig napvilágot látott rövidke híradásokból mi az amiről a legtöbbet hallunk vitatkozni? , Elsősorban a pótféklámpák ügyéről. Vannak, akik egyet- ertenek a rendelkezéssel, s vannak, akik nem. Mármint azzal hogy julius 1-től tilos és december 31-ig el kell távolítani a gépkocsik hátsó ablakaiból az oda szerelt pótféklámpákat A közlekedéssel tudományos szinten foglalkozók azt állítják’ hogy a pótféklámpákkal rendelkezők csökkentik a csak ha­gyományos féklámpákkal felszerelt kocsik fékezésének észle­lési esélyeit. Egyszerűbben, az erős fényű pótféklámpákhoz szokott szem kevésbé reagál a kisebb fényerejű és alacsonyab­ban elhelyezett normál féklámpák felvillanására. Nos, ez bi­zonyára így van, bár magunk még nem tapasztaltuk, viszont azt igen, hogy nagy különbségek vannak a hagyományos gyá­ri féklámpák fényereje között. Nem lenne célszerű szabályoz­ni, hogy milyen legyen a minimális teljesítménye az eredeti féklámpáknak? S jó lenne átmenteni egy nagy előnyét a pót­féklámpáknak, az ugyanis'soha nem sározódoít be... A másik dolog — bár most arra hivatkoznak a rendelet megalkotói —, hogy mindig is tilos volt a pluszfékfény, de nem szereztek érvényt a hatóságok ennek. Viszont engedték, hogy kereskedelmi forgalomba hozzák, nemegyszer külföldről valutát áldozva arra. Az emberek örültek és beszerelték ko­csijaikba. Most szerelhetik le. Több örömet és együttérzést szül az, hogy bukósisakot kell majd viselniük a segédmotoros kerékpárok vezetőinek is. Tulajdonképpen itt egy rossz szóhasználat újraértelmezéséről van szó, ezek a kis járművek, amelyeket egykor robogónak ne­veztek, s amelyek valóban képesek a robogásra. valójában motorkerékpárok, s aki látott már sérült fejű fiatalt, vagy idő­sebbet segédmotoros baleset után, annak nem kell bizonygatni, milyen időszerű volt már ezt a rendelkezést megalkotni. Ugyancsak jó érzést kelthet mindannyiunkban a mozgás- korlátozottak közlekedését segítő intézkedés, csakúgy, mint a gyalogosok és a kerékpárosok fokozott védelmét szolgáló mó­dosítás. Érdemes szólni arról a módosításról is, ami elrendeli, hogy a motorosok nappal is tompított fénnyel közlekedjenek. Aki járt a közelmúltban az NSZK-ban, az tapasztalhatta, mi­lyen hasznos ez az intézkedés. Ott ugyanis már bevezették ezt. A motorosnak kisebb a sziluettje, mint az autóknak, így kevésbé észrevehető, akár szemből, akár hátulról érkezik. A tompított fény viszont kiegyenlíti ezt a hátrányt. Biztos, hogy sok balesetet fog megelőzni ez az intézkedés! A további módosítások még nemigen ismertek, de tájéko­zódunk, s folyamatosan beszámolunk ezekről. Balesetmentes közlekedést és kellemes hétvégét kíván gyo- logosoknak és járművezetőknek egyaránt: _ _ _____ Koóz Péter Bo trány az iskolában Elítélték a garázda szülőt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom