Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

2 ins*. .TA NTT AR 51“ SZOMBAT A fa fang ist dk drúz településeket támadnak Súlyos összecsapások Libanonban Lezárult az első szakasz Tegnapra virradóra heves harcok robbantak ki egyfelől a libanoni kormányhadsereg és a falangista milíciák, más­felől a drúz szocialista fegyve­res erők között Bejrút és a Bejruttól délkeletre fekvő hegyvidék térségében. Vála­szul a drúz települések ágyú­zására, a drúz tüzérség a déli óráktól kezdve tűz alá vette a főváros keleti, falangista el­lenőrzés alatt álló körzeteit. Az ágyúzás következtében több épület és gépkocsi kigyulladt, de a halottak és sebesültek száma egyelőre nem ismeretes. Szaeb Szalam volt minisz­terelnök rámutatott, hogy a fa­langista hírszolgáltatással el­lentétben nem a drúz erők, hanem a jobboldali milíciák kezdeményezik az összecsapá­sokat, ők támadják a drúz te­lepüléseket, ők provokálják ki az elkerülhetetlen ellencsapá­sokat. Szalam a valóság elfer­dítésével, pszichológiai zavar­A palesztin ellenállási moz­galom valamennyi osztagá­nak és az arab világ haladó erőinek egységéért szállt sík­ra Najef Havatmeh, a Demok­ratikus Front Palesztina Fel­szabadításáért főtitkára teg­nap Moszkvában tartott saj­tóértekezletén. Havatmeh szer­vezetének küldöttsége élén hi­vatalos látogatáson tartózko­dik a Szovjetunióban. Kijelentette: a Palesztinái Felszabadítási Szervezet a palesztin nép egyedüli törvé­nyes képviselője határozottan elutasítja, hogy a közel-kele­ti válságot a Camp David-i megállapodások, a Reagan-féle terv és az Izrael, valamint az Egyésült Államok által Liba­nonra kényszerített „egyez­mény” keretében rendezzék. A palesztin kérdés rendezésé­nek politikai alapja a palesz­tin nép elidegeníthetetlen jo­gainak, köztük az önálló, füg­getlen állam létrehozására vo­natkozó jogának érvényesíté­se. A főtitkár elutasította az Egyesült Államok közel-keleti politikáját, s rámutatott, hogy Reagan politikája aláássa a palesztin probléma igazságos rendezésének valamennyi alapját. Mindaddig, amíg Wa­A lengyel kormány lapja, a Rzecspospolita látszatgesztus­nak tartja azt az amerikai bejelentést, hogy feloldanak két lengyelellenes szankciót. Mint ismeretes, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön közölte: Reagan elnök engedélyezte, hogy a LOT Lengyel Légifor­galmi Társaság 88 charter- járatot indítson az idén az Egyesült Államokba, a lengyel halászhajók pedig ismét ha­lászhatnak az amerikai vize­ken. A bejelentésről szóló len­gyel tudósítások rámutatnak, hogy az amerikai intézkedés két kevésbé fontos szankcióra vonatkozik, azok közül is az Michael Heseltine brit had­ügyminiszter csütörtök este a Falkland (Malvin)-szigetekre érkezett. Látogatásának célja — je­lentette ki megérkezése után — hogy meglátogassa az Argen­tínával 1982-bcn vívott háború után a szigeteken felállított angol helyőrséget. (Négyezer katona tartózkodik ott.) Hesel- tine azt mondja: meg akár győződni arról, hogy miként valósul meg a konzervatív brit keltéssel vádolta a bejrúti fa­langista rádiót és felszólította Pierre Dzscmajelt, a Falangis­ta Párt elnökét, hogy vessen véget a hamis hírek célzatot terjesztésének. Safik El-Vazzan libanoni miniszterelnök és Elie Szalem külügyminiszter eredményte­len tárgyalásokat folytatott a marokkói Casablancában Szaud El-Fejszal szaúd-arábiai és Abdel Halim Haddam Szí­riái külügyminiszterrel a liba­noni biztonsági, csapatszétvá­lasztási terv végrehajtásáról, a megbékélési tárgyalások fel­újításáról. Az An Nahar című bejrúti lap értesülése szerint Szíria az izraeli—libanoni megállapodás érvényteleníté­sén túl követeli — s a bizton­sági intézkedések feltételéül szabja, — hogy a Bejrutban állomásozó amerikai, francia, olasz és angol csapatokat von­ják ki és semleges államok shington és Tel-Aviv az arab népekre saját rendezési elkép­zeléseit kényszeríti rá, a tér­ség véres viszályok színhelye lesz. A közel-keleti válság ren­dezésének távlatairól szólva Najef Havatmeh olyan nem­zetközi értekezlet összehívá­sáért szállt síkra, amelyen kezdettől fogva ott lenne a PFSZ küldöttsége. A Demokratikus Front Pa­lesztina Felszabadításáért fő­titkára elismerését tolmácsol­ta a Szovjetuniónak és a töb­bi szocialista országnak a PFSZ vezette palesztin nép igazságos harcának támogatá­sáért. A jeruzsálemi rádió jelenté­se szerint az izraeli pénzügy­minisztérium megállapodást kötött a Hisztadrut Általános Munkásszövetséggel, és a szaktanács követelésének meg­felelően rendezte mintegy hat­vanezer közalkalmazott bérét. A közalkalmazottak a béralku alatt kétszer is részleges, vagy teljes sztrájkot rendeztek, egyiket csak részlegesen olda­ná fel. Minden más szankció érvényben marad — vagyis Lengyelország továbbra sem kaphat amerikai hiteleket, a lengyel árukra magasabb vá­mokat rónak ki, mint más im­portcikkekre. a LOT továbbra sem indíthat rendszeres légi­járatokat az Egyesült Álla­mokba. Ezek a korlátozó intézkedé­sek, amelyeket a szükségálla­pot bevezetése miatt hozott az Egyesült Államok 1981. de­cemberétől kezdve, óvatos szá­mítások szerint is legalább tízmilliárd dollárnyi kárt okoztak- eddig a lengyel gaz­daságnak. kormányzat falklandi politiká­ja. Az Argentínát kormányzó Polgári Radikális Unió parla­menti képviselői nyilatkozat­ban tiltakoztak a brit hadügy­miniszter falklandi látogatása ellen. A nyilatkozat rámutat: ,,ez a lépés a Thatcher-kormány új­gyarmatosító politikájának újabb megnyilvánulása, s az a célja, hogy véglegesítse a brit uralmat a Falkland (Malvin)- szigeteken. fegyveres erőivel váltsák fel őket. Hasonló értelemben nyi­latkozott Valid Dzsumblatt is, a libanoni Haladó Szocialista Párt elnöke, az ellenzéki Nem­zeti Megmentési Front egyik vezetője, hozzátéve, hogy poli­tikai egyezmény híján a biz­tonsági terv nem garantálhat­ja a tartós fegyvernyugvást. Szalem külügyminiszter lon­doni, párizsi, római kőrútjával Nyugat-Európába, a négyha­talmi NATO-erőt adó álla­mokba tevődött át a diplomá­ciai erőfeszítések színtere. Csütörtökön este Casablan­cában véget ért az iszlám konferencia szervezetének (ICO) 4. csúcsértekezlete. A hat óráig tartó utolsó ülé­sen a konzervatív országok nyomására határozatot hoztak arról, hogy Egyiptom újra foglalja el helyét a 45 iszlám országot tömörítő szervezet­ben. A casablancai határoza­tot Habib Sattinak, az ICO fő­titkárának a vezetésével mi­niszteri küldöttség viszi Kai­róba. Egyiptom tagságát 1979- ben függesztették fel a Camp David-i egyezmény miatt. Ca­sablancai források szerint az Egyiptom visszavételére irá­nyuló kampányt a háttérből Szaúd-Arábia irányította. Nem hivatalos értesülések szerint a határozatot parázs vita után 32 szavazattal 7 el­lenében három tartózkodással fogadták el. A határozat elfo­gadása miatt Líbia. Szíria és a Jemeni NDK küldöttségei­nek vezetői tiltakozásul kivo­nultak a tanácskozásról és hazautaztak. Nélkülük tartot­ták meg a csúcsértekezlet zá- róü lését. hogy kiharcolják az inflációs pótlékot, amit most havi negy­venhárom dollárnak megfelelő összegben állapítottak meg. A Hisztadrut és a kormány megállapodása egyes munkás- és alkalmazottkategóriákra nem terjed ki. Ezért várható, hogy a fémmunkások folytat­ják sztrájkmozgalmukat, és sztrájkolni fognak a vasuta­sok is, akik más megállapo­dást sürgettek. Az ugyancsak részleges sztrájkban álló pos­tai alkalmazottak szakszerve­zetét — mint a jeruzsálemi rádió jelentette — egy mun­kaügyi bíróság csütörtökön ítélettel szólította fel arra, hogy rendelje vissza munká­ra tagjait. ÖT ÉVVEL EZELŐTT, Teng Hsziao-ping volt az első magas rangú kínai politikus, aki hivatalos látogatás kereté­ben az Egyesült Államokba utazott. Az egykori miniszter­elnök-helyettes washingtoni tárgyalásai óta inkább csak a távol-keleti ország fogadott amerikai vendégeket, vezető kínai tisztségviselők nem utaz­tak az amerikai fővárosba. Teng annak idején az úgyneve­zett „szovjet fenyegetés ve­szélyeinek elhárításához” kí­vánt megfelelő partnert talál­ni a tőkés világ vezető hatal­mában. Most viszont, amikor hosszú fontolgatás után sor került Csao Ce-jang minisz­terelnök észak-amerikai útjá­ra, washingtoni tárgyalásain többnyire más kérdések kerül­tek az érdeklődés középpont­jába. A föld legnépesebb or­szága saját modernizálási programjához szeretne ameri­kai technológiát felhasználni, s ehhez kívánja megnyerni az Egyesült Államok vezetőinek támogatását. A kínai—ameri­kai kapcsolatokban azonban több dolog problémát okoz. Ilyen Tajvan ügye, amely mint a szigetre irányuló fegyver- szállítások is jelzik, még min­dig fontosabb helyen szerepel az amerikai stratégák szemé­A közvélemény elégedetlen Az amerikai közvélemény növekvő elégedetlenséggel szemléli Reagan kormányának külpolitikáját, különösen a Közel-Keleten és Közép-Ame- rikában — állapította meg az ABC televíziós állomás és a The Washington Post című lap legújabb felmérése. A közvélemény-kutatás teg­nap közzétett adatai szerint a megkérdezettek ötven száza­léka negatívan értékeli Rea­gan külpolitikáját. Hatvan százalék nem ért egyet az Egyesült Államok libanoni po­litikájával, S 59 százalék kö­veteli az amerikai tengerész- gy^Jogosok visszavonását. A csúcsértekezlet támogatá­sáról biztosította az 1982-es fezi arab csúcson elfogadott határozatot á közel-keleti ren­dezésről, amely a' Palesztinái Felszabadítási Szervezet veze­tésével független palesztin ál­lam létrehozását irányozza elő Jeruzsálem fővárossal, de köz­vetve elismeri Izraelt is. Dzsallud, a líbiai forradalom vezetőségének tagja elutazása előtt újságírókkal közölte, hogy országa Szíriával és a JNDK-val ellenez minden olyan kísérletet, hogy „a Camp David-i alkut az iszlám leple alatt arabizálják”. A líbiai po­litikus bírálta a fezi határo­zat támogatását is, mert „elis­meri az ellenséget és lemond a fegyveres harc lehetőségé­ről”. Teljesen megalapozatlanok azok az okok, amelyekkel Wa­shington hivatalosan indokol­ta az ENSZ nevelési, tudomá­nyos és kulturális szervezeté­ből, az UNESCO-ból való ki­lépését — állapítja meg Ama- dou-Mahtar M’bow, a 161 álla­mot tömörítő szervezet főigaz­gatója George Shultz amerikai külügyminiszterhez intézett le­velében. Mint ismeretes, Washington azzal vádolta az UNESCO-t, hogy az állítólag túlságosan so­kat foglalkozik hatáskörét meghaladó „politikai kérdések­kel”, és nem ellenőrzi megfe­lelő szigorúsággal saját költ­ségvetését. A Republikánus Párt legféktelenebb körei „agy­trösztjének” számító Heritage Foundation terjedelmes beszá­molót tett közzé, s ebben leszö­gezi: az UNESCO egyetlen gondja az. hogy lerombolja az „alapvető amerikai értékeket”. A Reagan-kormányzatnak kétségtelenül nincs ínyére. ben, mint a Kínai Népköztár­saság. Csao Ce-jang látogatása so­rán — a jelek szerint — nem sikerült előrehaladást elérni ebben a kérdésben, s a kínai politikus különvéleményre helyezkedett az amerikaiak közel-keleti, közép-amerikai és grenadai szerepét illetően is. A kambodzsai, vietnami és afganisztáni helyzet megítélé­sében viszont nem voltak né­zetkülönbségek. Az amerikai elnök és a kínai miniszterel­nök megbeszélései során — mint kommentátorok rámutat­nak — különös figyelmet for­dítottak az ázsiai térség hely­zetére, s az ott levő szovjet katonai jelenlét értékelésére is. Ebben viszont sok kom­mentátor szerint, új dolognak számít, hogy a kínai kor­mányfő tartózkodott a Szov­jetunió nyílt bírálatától. Ki­jelentette, hogy Kína érdekelt a nukleáris katasztrófa elhá­rításában, s nem hisz abban, hogy a szovjet fegyverek az (Folytatás az 1. oldalról.) Az ülésen elnöklő máltai külügyminiszter megállapítot­ta, hogy a stockholmi konfe­rencia mind a 35 részt vevő ál­lam küldöttségvezetőiének a bevezető nyilatkozatát meg­hallgatta. A következő plená­ris ülésen, amelyet hétfő dél­után tartanak, a Földközi­tenger melléki nem európai országok képviselői kapnak szót. Tegnap visszaérkezett Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere, a nyugatnémet parlament tegna­pi ülésén a stockholmi érte­kezletről felolvasott kormány- nyilatkozatában „új kezdést” sürgetett a kelet—nyugati vi­szonyban. Genscher úgy ítélte meg, hogy Stockholm „új fórumot jelent a biztonsági párbeszéd­ben”. egyúttal óvott azonban a túlzott várakozásoktól. így elismerte azt. hogy a stockhol­mi értekezlet nem hozhat meg­oldást sem a hadászati, sem a A The Washington Post bir­tokába jutott titkos dokumen­tum — a Pentagon „vásárlási hogy az UNESCO határozot­tan fellép a fejlődő országok védelmében. Washingtonnak nem tetszenek a szervezet ál­tal elfogadott dokumentumok sem, amelyek élesen elítélik az Egyesült Államok legköze­lebbi szövetségeseinek, Izrael­nek és a Dél-afrikai Köztársa­ságnak a politikáját. Közös hadgyakorlat A csehszlovák nemzetvédel­mi minisztérium bejelentette, hogy 1984. február 6—11. kö­zött Podebrady, Liberec, Karlovy Vary és Plsen térsé­gében közös hadgyakorlatot tartanak a csehszlovák nép­hadsereg, a szovjet hadsereg és a magyar néphadsereg csa­patai. A hadgyakorlat célja, hogy téli körülmények között ki­próbálják a szövetséges had­seregek parancsnokai és egy­ségei közötti együttműködést. ázsiai ország ellen irányulnak. (Ugyanakkor azonban sajnála­tos módon egyenlőséget tett a fegyverkezési verseny fokozá­sáért való felelősségben a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között.) AMERIKAI IIÍRMAGTA- RAZÓKNAK feltűnt, hogy a kínai kormányfő és Reagan elnök megbeszélései során Taj­van sokkal nagyobb teret ka­pott, mint az előre várható lett volna. Reagan ígéretet tett vendégének arra, hogy a tava­lyi megállapodásnak megfe­lelően a jövőben csökkenteni fogják a Tajvanra irányuló fegyverszállításokat. Ez azon­ban aligha elégíti ki Pekinget, mivel a Tajvan feletti gyám­kodásról Washington a jelek szerint továbbra sem hajlandó lemondani. Bár az is kétségtelen, hogy az amerikai üzletemberek szá­mára jó lehetőségeket kínálna, ha a meglevő nézetkülönbsé­gek ellenére is a Kínai Nép- köztársaságban új „piacokra” Moszkvába Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, kül­ügyminiszter, Gromiko Stockholmban a bi­zalom- és biztonságerősltő, va­lamint leszerelési kérdésekről tárgyaló konferencián vett részt. Fogadására a repülőtéren megjelent Vitalij Vorotnyikov, az SZKP KB PB tagja, az Oroszországi Föderáció Mi­nisztertanácsának elnöke. közép-hatótávolságú rakéták kérdésében. A Német Szociáldemokrata Párt nevében Horst Enmke helyettes frakcióelnök szintén pozitívan értékelte a konfe­rencia létrejöttét, mivel jelen­leg ez az egyetlen lehetőség az enyhülési politika felélesz­tésére. A szociáldemokrata po­litikus ugyanakkor figyelmez­tetett rá: „a Kohí-kabinet po­litikájával jelentős mértékben járult hozzá a kelet—nyugati viszony megromlásához.” listája” az elkövetkező öt év­re — azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok, a Szovjet­unióval szembeni katonai fö­lényre törekedve, egyrészt új típusú fegyverek kifejlesztését, másrészt pedig a katonai költ­ségvetés folyamatos növelését tervezi — írja a TASZSZ hír­ügynökség az amerikai lap ér­tesülését idézve. Weinberger amerikai had­ügyminiszter például azt taná­csolja, hogy 1989-ig évenként 30—40 milliárd dollárral nö­veljék a katonai költségvetést. Ezeknek a dollármilliárdoknak a legnagyobb részét a légierő és a haditengerészet kapná a B—1-es új hadászati bombázó és az MX interkontinentális ballisztikus rakéta ki téveszté­sére és gyártására. Mint a Pentagon titkos do­kumentuma elárulja — közli a The Washington Post — a haditengerészet megbízást ka­pott arra, hogy „megkezdje az atommeghajtású tengeralatt­járók egy újabb típusának ki- fejlesztését”. A titkos iratból az is kiderül, hogy a Pentagon gyors ütem­ben kozmikus hadviselésre al­kalmas fegyvereket akar fel­halmozni. Az amerikai hadi- tengerészet pedig újabb csa­pásmérő eevséget tervez felál­lítani repülőgép-anyahajókbók tehetnének szert. Hiszen a fej­lődő ország modernizálási programja olyan lehetőségeket kínálna számukra, amelyről nehéz lemondani. Csakhogy a Kínai Népköztársaságnak a közelmúltban felül kellett vizs­gálni korábban kidolgozott, merész fejlesztési terveit, s a realitások fényében a szeré­nyebb program már nem any- nyira vonzó az amerikai ma­gántőke számára, hiszen hosz- szú távú, Peking által a szo­kásosnál alacsonyabb kamat- lábi hitelkéréssel járna együtt, ami ellentétes a washingtoni üzleti érdekekkel.-REAGAN ELNÖK — a je­lek szerint — felismerte azt, hogy Csao Ce-jang látogatását, ha nem is ígért túlságosan so­kat a kínai politikusnak, fel­használhatja a saját érdeké­ben is. Mégpedig azzal, hogy áprilisban esedékes pekingi látogatásával megpróbálja be­bizonyítani, hogy nem az Egye­sült Államok az, aki elzárkó­zik a más rendszerű országok közeledése elől, s hogy a vi­lágbéke megőrzésének érdeké­ben cselekszik. Ez pedig, ha jól készítik elő, Amerikában értékes szavazatokat jelenthet a rövidesen megkezdődő vá­lasztási versengésben a Repub­likánus Párt számára. Cs. J. Havatmeh moszkvai nyilatkozata Igazságos rendezés szükséges Lengyel értékelés a szankciók részleges feloldásáról Kevésbé fontos döntések Argentin tiltakozás Kesehine a Felklmlokon izraeli sztrájkmozgalmak Részleges bérmegállapodás Heves vita után Egyiptom ismét tagja a szervezetnek Véget ért az csúcs ímsuMumtK&fxsaaB Háttér Az UNESCO főigazgatójának levele Shultzhoz Megalapozatlan kilépési indok Bonni kormánynyilatkozat Genscher új kezdést sürget Amerikai fegyverzetfsjlesztési tervek Titkos Pentagon-dokumentum AZONOSSÁGOK ÉS NÉZETELTÉRÉSEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom