Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

1981. JANUAR 21., SZOMBAT Koszorúzási ünnepségek Emlékezés Kuiich Gyulára Kuiich Gyula szabómunkás, a magyar kommunista és ifjú­sági mozgalom kiemelkedő személyisége születésének 70. évfordulója alkalmából koszo- rűzási ünnepséget rendeztek pénteken a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában. Emléktáblájára a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Cser- venka Ferencné, az országgyű­lés alelnöke és Győri Imre, az Országos Közművelődési Ta­nács elnöke, a KB tagjai he­lyezték el a megemlékezés vi­rágait. A Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága képviseletében Szandtner Iván, a KB titkára és Spiller Teréz, a KB tagja; a Ruházati Ipari Dolgozók Szakszervezete részéről Feke­te Sándorné és Bugár János, a központi vezetőség tagjai koszorúztak. A kegyelet, a tisz­telet virágait elhelyezték csa­ládjának tagjai, volt harcos­társai, a nevét viselő szakkö­zépiskola és kollégium képvi­selői. A megemlékezés az Interna- cionálé hangjaival ért véget ★ Kuiich Gyulára emlékeztek Budapesten a VIII. kerületben is: a róla elnevezett téren ál­ló szobrát a kerületi párt- és KISZ-bizottság, valamint a városrész tanácsának képvise­lői koszorúzták meg. Vasúti komphajó Sínen a tengeren Klaipeda litván kikötő és a rostocki kikötő közötti vízi úton körülbelül egy évtizede évente több száz ezer tonna árut szállítanak, de egyre ne­hezebbé válik a növekvő áru­tömegek kezelése, állapítja meg V. Mokrusin a Szovjetsz- kaja Litva hasábjain. Éppen ezért határozták el a Sassnitz melletti Mukran és Klaipeda közötti vasúti komphajó-össze­köttetés megteremtését. A vas­úti komphajók útnak indítása, a rakomány menetkész állapot­ba helyezése csupán néhány órát vesz igénybe. A rako­mány vagonokban teszi meg a feladótól a címzettig vezető utat. Ezzel négy átrakodás munkafolyamatát sikerül meg­takarítani. Ahogy n hétből tizenegy lett Mi lesz a körszálló sorsa? Bonyodalmak a zsámbéki pedagógusház kerül A ház, amelyet a hely­beliek — különleges for­májára utalva —, körszál­lónak kereszteltek el, Zsámbék egyik legérdeke­sebb épülete. Alig másfél év alatt híresből hírhedtté vált a pedagógusok elhe­lyezésére kialakított ház. Ma afféle állatorvosi ló­ként példázza az elhamar­kodott, meggondolatlan tervek sorsát. Az épület két évvel ez­előtt került a zsámbéki ta­nács tulajdonába; gazdája külföldre távozott. Amikor a hasznosítás lehetőségeit keresték, több megoldás is szóba került. Körzeti or­vosi rendelőt lehetett vol­na kialakítani a falak kö­zött, vagy a tanítóképző gyakorló iskolájában dol­gozó pedagógusok szállá­sát. Még gondosan A mérlegeléskor ez utóbbi lehetőség mellett' maradtak, mert az épület a nagyközség szélén fekszik, tehát nem túl ideális helyen áll orvosi ren­delő számára. Maradt a peda­gógusszálló elhelyezése. A mutatós épületben — amely különleges formája. miatt ne­hezen bútorozható —, hét em­ber számára lehetett volna kényelmes körülményeket te­remteni. Ma már nehéz lenne kideríteni, hogyan lett a hét­ből kilenc, végül pedig ti­zenegy. Tény azonban, hogy 1982-ben tanévkezdéskor nagyszabású ünnepség kereté­ben avatták fel Zsámbék gyönyörű, tizenegy nevelő el­helyezésére alkalmas pedagó­gusszállóját. — A gondok nagyon hamar jelentkeztek — kezdi Zink Imre tanácselnök, aki a kör­szállót a korábbi tanácsi ve­zetéstől örökölte. — Tizen­egyen talán soha nem laktak benne. A beköltözés után rö­viddel fűtőt kértek a fiatal tanárok. Nekünk nem volt pénzünk külön ezeket fizetni, s mivel ezt ők sem vállalták, inkább megpróbálták maguk megoldani a kazán kezelését. Ez sem tartott sokáig. Min­dennapos vendégek voltak a tanácsházán a körszálló la­kói. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy a község tavalv áprilisban a Tanítóképző Fő­iskola kezelésébe adta az épületet. Látványosat — Ügy tudom, már csak hárman laknak ott — mond­ja a tanácselnök arra a kér­désre válaszolva, hogy mi oka lehet a szép létesítmény el­néptelenedésének. — Ami hét embernek kielégítő lett volna, az tizenegynek mérhetetlenül zsúfolt. Hiszen vannak ott olyan aprócska szobák is, amelyekbe csak úgy fért be a heverő, hogy leszerelték a támláját. S hiába lakják csak hárman a házat, a szobák at­tól még nem lesznek nagyob­bak. Tudom, hogy vannak A szép széllót ms mindössze hárman lakják Erdősl Agnes felvétele olyan agglomerációs telepü­lések, ahol egy szobában há­rom pedagógus lakik. Mégsem mondhatom egyértelműen azt, hogy a mi nevelőink túl nagy igényűek. Igaz, sok gondot jelent, hogy a körszállóban rendszerint minden műszaki érzék nélküli fiatal nők lak­tak, de a gondok gyökere nem ez. Erősebben fogalmaz a fő­iskola gazdasági igazgatója, Rainer Ferenc: — Az épület ügyét felfúj­ták. Túl nagyot, valami lát­ványosat akartak produkálni, s nem gondolták végig a következményeit. Az átalakí­tásra költött másfél millió fo­rint, ablakon kidobott pénz volt — mondta indulatosan. — Már a körszálló említésére is fejembe szalad a vér. Ami­kor átvettük az épületet, nem tudtak terveket adni. Sze­rintem az egész átalakítás,, mindenféle tervezés nélkül történt. Erre vall a teljesen elfuserált fűtési rendszer. A családi ház fűtéséhez épített kémény nem tudja ellátni a központi fűtés kazánját. Eb­ből egyébként kettő is van a pincében, az egyik szenes, a másik koksztüzelésű, de egyet sem bír el a hálózat. Következmények A három pedagógus számá­ra kétezer forintért fogadtak fel egy fűtőt, ám csodákat tenni ő sem tud. A főiskola olcsóbban kijönne, ha bezá­ratná a körszállót, és a három nevelőnek albérletet fizetne. Ám ez sem lenne megoldás. Marad az átalakítás, a kija­vítás. — A ház nincs bekerítve, a szennyvízelhelyezés megol­datlan, nem készült el a jár­da. Ha ezen a nyáron nem tudjuk átépíttetni a központi fűtési rendszert, nem vágha­tunk neki a következő télnek — mondja a gazdasági igaz­gató. — Ebben a házban semmihez nem lehet hozzá­nyúlni anélkül, hogy százez­rekbe ne kerülne. Az átépí­téshez először tervek kellenek és legalább félmillió forint. Még többe kerülne, ha két szolgálati lakást csináltatnánk a tizenegy szoba helyett. Ám, a főiskolának ebben az évben még a tervek elkészíttetésére sincs pénze. Igazságtalannak tartom, hogy mások meggon dolatlanságának minden kö­vetkezményét mi viseljük. Az állatorvosi ló ezúttal egy épület. Példázza, hogyan bosszulja meg magát a leg­jobb elképzelés is, ha a meg­valósításkor a reális igények bői és lehetőségekből de­monstratív cél lesz. Móza Katalin Pest megyében is megkezdődtek az értékelő beszámolók / Munkásöregységek számvetése Miként lapunk első oldalán beszámolunk arról, országszerte folyta- tódnak, s Pest megyében Is eikezdődtetk a munkásör-egységgyulések. Tegnap Tápiószecsőn a Damjanich János, s a Csepel Autógyár mű­velődési központjában a Lakatos Péter munkásöregység tartotta meg évzáró-évnyitó egységgyülését. Az alábbiakban ezekről az események­ről tudósítunk. Nagykíta és vonzáskörzeté­nek munkásőrei tegnap Tápió­szecsőn tartották meg szokásos évzáró-évnyitó egységgyűlésü­ket, s azon részt vett a meg­hívott vendégek sorában Ko­vács Péter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának alosztály- vezetője, Tóth István, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a DHV igazgatója, és Fehér Béla megyei munkásőr- parancsnok. Farkas Istvánnak, a nagyká- tai pártbizottság titkárának köszöntő szavai után Lőrincz János egységparancsnok tar­totta meg beszámolóját. Mi­ként szavaiból kiderült, a Damjanich János munkásőr- egység az elmúlt tíz év alatt háromszor nyerte el az élenjá­ró egység címet és hatszor ka­pott elismerő oklevelet. Ezt a sikersorozatot tetézte ezúttal az országos parancsno­ki dicséret, amelyet Budaházi Gusztáv, a munkásőrség or­szágos parancsnoki tanácsának tagja adott át Lőrincz János­nak. Babcsán József, az MSZMP Nagykáta városi jogú nagyköz­ségi bizottságának első titkára is meleg szavakkal méltatta az egység munkásőreinek ér­demeit Szép epizódja volt az ese­ménysorozatnak a fegyverát­adás: a leszerelők és tartalék- állományba vonulók nevében Juhász Ottó, a Telefongyár nagykátai gyáregységének la­katos-csoportvezetője adta át fegyverét s azt a most esküt tett tizenhét fiatal munkásőr nevében dr. Poroszlay Ivett tápiószelei körzeti orvosnő vet­te át ★ A haladó hagyományok ápolása, fegyelem a kiképzés­ben és a munkában — ez jel­lemzi a Lakatos Péter nevét viselő ráckevei munkásőr zászlóaljat. Többek között er­ről beszélt a zászlóalj elmúlt évi tevékenységét értékelő be­számolójában Baráth László parancsnok, hangsúlyozva azt is, hogy az alegységek egy­mást segítve érnek el egyre jobb kiképzési eredményeket. A szocialista versenyben a zász­lóalj ellátó egysége a megyei parancsnok által adományo­zott Kiváló címet is elérte. A munkásőrök tevékenységét értékelve, Jónás Zoltán, az MSZMP ráckevei városi jogú nagyközségi Bizottságának el­ső titkára többek között azt emelte ki, hogy a zászlóalj tagjai különösen elismerésre méltó eredményeket értek el az ifjúság hazafias nevelésé­ben. Ezen az egységgyűlésen az ünnepélyes eskütétel után 24- en lettek a munkásőrség új tagjai, jelképesen Forgács György leszerelő munkásőr, a Csepel Autógyár gondnoka adta át fegyverét Pápai Fe­rencnek, a SZIMFI mérnöké­nek. Az egységgyűlésen részt veti Horváth József, ez MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Csepel Autógyár szakmunkása, az egység tag­ja, dr. Ilcsik Sándor ezredes, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja, megyei rendőr- főkapitány, valamint K. P. Morozov, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport ezredese és Dobozi Lajos, a munkásőr­ség Pest megyei parancsnoká­nak helyettese. A TápiószeesOn megtartott munkásűr egységgyűlés elnöksége (balról jobbra, az elsó sorban): Kovács Péter, Babcsán József, Farsang Ist­ván, Lőrincz János, Fehér Béla és Budaházi Gusztáv. Polgári védelem Oklevelek a legjobbaknak A polgári védelmi katonai törzsek, a tartalékos állomány, a szakszolgálati és önvédelmi egységek kiképzése, valamint a lakosság felkészítése az elő­írásoknak megfelelően történt — állapította meg beszámoló­jában Takács Ferenc ezredes. Pest megyei törzsparancsnok az elmúlt évi munkát értékelő és az idei feladatokat megha­tározó beszámolójában. Ä budaörsi városi jogú nagy­községi tanács üléstermében tegnap megtartott értekezlet házigazdájaként Fehérvári Já­nos tanácselnök és Gzikora Béla hadnagy, megbízott törzs­parancsnok üdvözölte a ven­dégeket, akik között a polgá­ri védelem megyei állományá­nak tagjain kívül a párt-, tár­sadalmi és állami szervek, va­lamint a társ fegyveres testü­letek küldöttei is jelen voltak. A megyei pártbizottságot Si­mon János osztályvezető, a megyei tanácsot Vágvölgyi Jó­zsef általános elnökhelyettes képviselte. A beszámolót Poór István mérnök alezredes katonapoli­tikai előadása és dr. Pataki Ivánnak, a polgári védelem országos parancsnoksága osz­tályvezetőjének a Pest megyé­ben végzett munkát értékelő szavai egészítették ki. A ki­képzésről, a gyakorlatokról számos felszólaló mondta el a véleményét, javaslatait. Végezetül a megyei tanács­elnöktől nyolcán, a megyei törzsparancsnoktól 14-en kap­tak elismerő oklevelet kiváló polgári védelmi munkájukért. Gomban született Bállá De- zsőné, Szemők Margit 1926. április 26-án. Apja 1944-ben halt meg Magyarországon. Anyja beszédre, cselekedetre müveit asszony. Kilencven­éves koráig élt. — Apámat egy kenyérrel engedték el hazulról. A va­gyon miatt volt minden ... ö volt a testvérek között a leg­kisebb. Azt mondták neki: — Itt a kenyér. Mire elfogy, ke­resel másikat helyette ... Egy évig dolgozott ezért az egy kenyérért — mondja Bállá Dezsőné. Hallgatom ... Mintha valaki más történetét beszélné el az 57 esztendős asszony. Később mégis elárulja mozdulata a valamikori parasztlányt. Iro­dájában, az asztal lapján, te­nyere élével söpör végig gyors egymásutánban. Láthatatlan morzsákat gyűjt össze ... Ujj István a gombai Fáy András Tsz elnöke: — Balláék a maszek világ­ban is első gazdák voltak. Ez az asszony azonban mindig többre volt képes. Nemcsak a magáéban. Kezére állt a nagy­üzem is... — Kaszáltam. szántottam, szekereztem, jártam a határt. Sokat dolgoztam. A mi famí­liánk figyelő emberekből állt. Én tizennyolc éves koromban olvastam Marxot. Engelst. az Ö és Új Testamentumot, kita­nultam egy csomó egészség- ügyi könyvet. — Abból az időből a legéle­sebben egy ember képe ma­radt meg emlékezetemben. A jegyző úr hátat fordítva a népnek, farát vakargatja. Ér­Vázlat egy parasztasszony portréjához HOGY LÁTVA LÁSSANAK... zem, nem bírom tovább. Oda­kiáltom neki: — Maga is olyan ember mint mi! Miért gőgöl itt nekünk?.,. Az ötvenes évek elején, az i akkori nőmozgalom, az MNDSZ vezetői között talál­juk Bállá Dezsőnét. Bálokat szervez, járja a falut, de még várnia kell, az ő idejére. A beadás alól ő sem kivétel: kö­zel laknak a tanácsházához ... — Minket utoljára léptettek be a tsz-be. Anyám és a fér­jem csak úgy írtak alá, hogy én kívül maradjak a szövet­kezetből. A napközibe kerül­tem. Négy és fél éven át főz­tem a gyermekekre. De aztán mind többen és többen mon­dogatták, gyere közénk. Min­denki tudta, nem vagyok jó helyen. Növénytermesztési brigádvezető lettem. Kerékpá­rozni tudtam, megtanultam motorozni is... A szántó szélén kék kismo­tor áll. Gazdája a tábla túlsó végén dagasztja a sarat. Egy asszony siet a traktorosok felé. Vállán táska libeg, kezében papírt lobogtat a szél. A kis­motort apróságok bámulják, tapogatják. — Ne bántsd! Ez a Margit nénié — rendelkezik a leg­nagyobb közülük... — A hatvanas évektől kez­dődően felgyorsult körülöttem minden. Vizsgáztam a hete­dik-nyolcadik osztály tananya­gából, elvégeztem a mezőgaz­dasági technikumot. Tagja let­tem a TOT nőbizottságának, az Országos Béketanácsnak, a szövetkezet vezetőségének, a helyi tanácsnak. A növényter­mesztés helyett végleg az ál­lattenyésztést kaptam felada­tul. A szövetkezet két barom­fitelepét bízták rám ... Három éve kaptam meg a Munka Ér­demrend arany fokozatát. Bállá Dezsőné, az ötvenhét esztendős szocialista brigádve­zető negyed hatkor kel. Reg­gelit készít, kocsiba ül. Körbe­járja a telepet. Feljegyzi a termelési adatokat. Az irodá­ban telefonok, papírmunka. Telefon a szerelőknek: nincs víz, szomjazik a jószág, leállt az etető szalag. A következő percben eszébe jut az asszony aki tüzelőt kért. A másik is. Neki járművet ígért, amin el­szállítja a háztáji kukoricá­ját. Amannak segélyre van szüksége, mert meghalt vala­kije. Elküldi haza, intézze a dolgát!... A telepvezető három óra tájban ül be autójába, indítja a motort. Ebédet főz, ahogy hazaér. Fél négykor megjön az unoka. Péter óvodás. Balláné esténként vele játszik ... Péter fenn áll a létra tete­jén, kezében metszöolló. Eről­ködik. Végre sikerül. Elvágta az egyik hajtás makacs, ellen­álló izét. — Állatot nem tartok, nem rohanok etetni. így maradhat­tam független. Kertészkedem. A szőlő gyönyörűség, öröm... A szőlő egyelőre fedetlen. Februárban borul rá a fólia. Ezerötszáz négyzetméter fölé. A ragyogó téli napsütésben aluminiumvázak csillognak. A csepegtető berendezés öntözés­ről, nyárról álmodik ... Bal­láék egy hónappal korábban szüretelnek. — Bár tavasszal jött volna, amikor virágzik a szőlő, ami­kor, ha szél támad, úgy kell kapaszkodjunk a fóliákba mintha vitorlák volnának — nevet fel Bállá Dezsőné. Hogy később kék szeme el­vessze vidámságát, elkomo­lyodjék. Az asszony a falut körülvevő, védő dombok há­tának ívére figyel. Oda, ahol még mindig csontot, cserepet vet föl az eke. Szeme előtt ta­lán török hordák pusztításai, a kuruc világ tragédiái tűn­nek fel. Mire gondolhat? Ar­ra tán, hogy miként marad­hattak meg az elődök itt e dombossá szelídült tájon. — Még három évet dolgo­zom a szövetkezetben, aztán elmegyek. Én< nem tudnék utána olyan dolgokat magam­ra venni, ami csak félig fon­tos. Munkám persze akkor is lesz. S remélem, reményem is, hogy békén élhetünk... Hogy láthatom még néhány­szor, amint éréskor üvegese- dik a szőlő, s a nap végigba­rázdálja a sorokat, s meg­ölel ... Ki 6E az ember? — kérdez­getem magamtól, miközben Ady szavait passzintgatom egyéniségére, hogy látva lás­sanak ... Bezárul mögöttem a gombai dombok gyűrűje. Valkó Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom