Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-15 / 12. szám

1981. JANüAR 15., VASÁRNAP Tavalyi számvetés és az idei feladatok Az év első hónapja a szám­vetés, a visszatekintés és az új esztendő feladatait megha­tározó időszak. Visszatekintve az elmúlt év­re — mint azt a megyei párt bizottság legutóbbi ülése is megállapította —, a megye párttestületei és szervezetei eredményes munkát végeztek. A megyében dolgozó ötven­ezer kommunista nagy több­sége tudatosan dolgozott pár­tunk politikájának gyakorla­ti megvalósításáért. A megye pártszervezetei a fő figyelmet az elmúlt évben is a XII. kongresszus és a KB határozatainak gyakorla­ti megvalósítására fordították. Az elmúlt évben kiemel­kedő esemény volt a KB áp­rilisi ülése, amely értékelte félidőben a XII. kongresszus óta végzett munkát és meg­határozta további feladatain­kat. Központi Bizottságunk sokrétűen foglalkozott a gaz­dasági építőmunkával, amely a pártirányításnak egyik leg­fontosabb területe. Többek között egyértelműen lezárta azt a vitát, amelyet egyesek a párt helyéről, szerepéről folytattak a gazdaságpoliti­kával kapcsolatban. Kádár Janos elvtárs erről a követ­kezőt mondotta: „Le kell szö­geznünk: először azt, hogy a gazdaságpolitika meghatáro­zásában döntő szerepe van és lesz a pártnak. Másodszor: a gazdasági munkában az ál­lam szervező szerepe a szocia­lizmus építésének egész kor­szakában megmarad. Har­madszor: a gyakorlatban be­vált gazdaságirányítási rend­szerünket megtartjuk, töké lé­tesítése állandó feladat...” Ezenkívül a határozat foglal­kozik a gazdasággal kapcso­latos pártmunka új követel­ményeivel, szemléleti és mun­kamódszerbeli megújulásának igényével is. A megyei pártbizottság irá­nyító munkája során szem előtt, tartotta, hogy a párt- szervezetek politikái,; eszközei közül a gazdasági célkitűzé­sek megvalósításában fontos szerepe van a párttagság és a tömegek mozgósításának mindenekelőtt a célszerű párt­megbízatások segítségével, a munkaverseny és a szocialis­ta brigádmozgalom, valamint a termelési tervek megvaló­sítását szolgáló reális felaján­lások útján. Fontos tennivaló­ja a pártszervezeteknek, alap­szervezeteknek a gazdaságpo­litikai határozatok végrehaj­tásának megszervezése, első­sorban a határozatokból adó­dó helyi politikai feladatok kimunkálása és személyekre vonatkozó teendőinek megfo­galmazása útján. A KB ezen ülését követő megyei pártbizottsági ülés megerősítette, hogy a megye közvéleménye teljes egészé­ben azonosul a KB értékítéle­tével és a párttagság egysége­sen vállalja a meghatározott célokért folyó munkát. Ennek megfelelően a megyei párttes­tületek aktív viták keretében megtárgyalták — több alka­lommal —, a gazdasági építő­munka megyei feladatait. A megyei párt-végrehajtó­bizottság által tárgyalt napi­rendek több mint 40 százalé­ka a gazdasági építőmunka helyzetére, feladataira irá­nyult. Néhányat leemelve a vb tárgyalta: „Az önálló vállalati gazdálkodás tapasz talatait a Nagykőrösi Kon­zervgyárban; A külkereske­delmi jog hasznosításának ta­pasztalatait az LSZV-nél; A hazai szervezés és a külföldi szervező vállalatok munkájá­nak hasznosítását a Váci Kö­töttárugyárban; A mezőgaz­dasági termelés anyagi-mű­szaki ellátottságának helyze tét a megyében; A vállalati gmk-k működésének tapasz­talatait a Csepel Autógyár­ban”. A gszb tárgyalta: a tsz-ek kiegészítő tevékenysé­gének helyzetét; a gabona- és húsprogram megvalósítását. A megyei pártbizottság munkaprogramjára alapozva határozták meg alsóbb szin­teken is a tennivalókat. Ki­emelten kezelték minden te­rületen a hatékony és jöve­delmező gazdálkodás kérdé­seit. A megyei pb útmuta­tása alapján valamennyi já­rási párt-vb. megtárgyalta az alacsony hatékonysággal dol­gozó tsz-ek helyzetét. Ki­emelt figyelem irányult a nem rubel elszámolású export nö­velésére, az import kiváltásá­ra mind az ipar, mind a me­zőgazdaság területén. A me­gyei vb januárban tárgyalja e téma budai járási tapaszta­latait. Emellett az év során több járási, illetve városi, va­lamint nagyüzemi párt-vb. is napirendre tűzte e fontos kér­dést. Irányítottuk és segítet­tük a megyei energiagazdál­kodási bizottság és a Keres­kedelmi Kamara budapesti és Pest megyei területi bizottsá­ga létrehozását, a munka megkezdését. Politikai munkánk érzékeny területe volt és marad a la­kossági ellátás megfelelő színvonalú biztosítása. Ennek jegyében tárgyalta a mesvei vb az áfé,szek kistermelést segítő tevékenységének, vala­mint a zöldség-gyümölcs for­galmazás átszervezésének ta­pasztalatait, a fogyasztói ér­dekvédelem helyzetét. Ajánlá­sunkra az érintett városi párt­végrehajtóbizottságok napi­rendre tűzték az AFIT és a GELKA átszervezésével kap­csolatos feladatokat. A mezőgazdaságban az aszálykárok rendkívüli intéz­kedéseket követeltek a politi­kai munkában is: a megyei és az alsóbb pártszervek jól ér­zékelték a helyzetet és a ten­nivalókat, segítették a gaz­dálkodás alapvető feltételei­nek kialakítását. A gondok ellenére az üze­mekben és a községekben nyugodt politikai légkör, cse­lekvő tenniakarás volt jel­lemző. Az ideológiai munkát a kongresszusi határozat szellemében, a nehezedő kül­ső és belső körülményekhez alkalmazkodva végezték a megyei és az alsóbb szintű párttestületek, pártszerveze­tek. A tömegpolitikai mun­kában nagy hangsúlyt helyez­tünk a párttagság és a közvé­lemény fokozódó érdeklődésé­nek kielégítésére. Ezt ered­ményesen szolgálták a külön­böző megyei tájékoztatók, pártnapi felkészítők, elméleti konferenciák. Kiemelt feladatként kezel­tük az oktatásügy fejlesztését. A megyei pb az év elején tárgyalta testületi ülésen a Hőközpont a fakanálüzemben Már szerelik a csöveket Energiatakarékos, ésszerű megoldással térnek át a ko­rábbi olajtüzelésről központi fűtésre Tápiógyörgye több in­tézményében. A községben ki­lenc éve létezik egy fakana­lakat gyártó Üz-.'in, mely a Pomázi Faipari Szövetkezet helyi kirendeltsége. Itt termé­szetesen már kezdetben is úgy oldották meg a fűtést, hogy eltüzelték a munka során ke­letkező forgácsot és fűrész­port. Később pedig egyrészt nőtt a termelés mennyisége, és ezzel párhuzamosan a ■ kelet­kező hulladék is több lett, másrészt mindinkább előtérbe került az energiatakarékosság. ' Naponta nyolc-kilenc ezer fakanalat gyártanak az üzem­ben farönkökből, tavaly ösz- szesen 1 millió nyolcszázezer darab készült, nagy része ex­portra. Gyártás közben pedig ha­vonta mintegy száz mázsa fa­hulladék is keletkezik, és ez adta a lehetőséget, hogy az egyébként is nagyméretű ka­zánt hőközponttá alakítva, csővezetékeken juttassák a fűtési energiát a legközelebbi közintézményekbe. A bölcsődében és a községi tanácsnál ily módon már át­álltak az olajtüzelésnél gaz­daságosabb, tisztább központi fűtésre, a művelődési köz­pontban pedig most folynak az ezzel kapcsolatos szerelési munkák. Az átalakításokat házilagos kivitelezésben, a GAMESZ vég­zi. KB oktatáspolitikai határoza­ta végrehajtásának megyei tapasztalatait. Meghatározta a további feladatokat. Ennek alapján számos járási jogú pb is elvégezte területén ezt a munkát. A végrehajtó bi­zottság — szintén az év első felében — a Politikai Bizott­ság és a megyei pb vonatko­zó határozatai alapján meg­tárgyalta testület' ülésén az egészségügy helyzetét, fejlesz­tésének feladatait. Fő törek­vésünk e fontos területen, hogy megőrizzük az előző év­tized dinamizmusát. A különböző társadalmi ré­tegekkel — az időskorúakkal és az ifjúsággal — való fog­lalkozást megkülönböztetett fontosságú feladatként kezel­ték megyei párttestületeink: a pb márciusi ülésén tárgyal­ta az időskorúak helyzetét, a velük való foglalkozás ta­pasztalatait; a vb az első fél­évben tárgyalta a megye kö­zépfokú oktatási intézményei­ben folyó oktató-nevelő mun­ka, különösen a világnézeti nevelés helyzetét; a nemzeti­ségek helyzetét, a kongresszu­saikra való felkészülés megyei feladatait; a politikai munka tapasztalatait Szentendre mű­vészeti életében; az agitá- ciós munka helyzetét, idősze­rű megyei feladatait; a Pest megyej Hírlap munkáját, melyről nagy elismeréssel szólt a végrehajtó bizottság. A XII. kongresszusnak a párt belső életére, munkájára vonatkozó határozatai kiemelt feladatként jelölte meg, hogy erősítsük a párt vezető szere­pét, fejlesszük a pártmunka színvonalát, hatékonyságát, erősítsük tömegkapcsolatait, fordítsunk nagyobb figyelmet a tömegszervezetek, -mozgal­mak munkájára. A megyei pb határozatai alapján "az alsóbb pártszervek és a párt- alapszervezetek is áttekintet­ték munkastílusukat, munka- módszerüket. Ezen napiren­dek politikai tapasztalatait a megyei párt-vb. testületi ülé­sén összegezte. Az alapszervezeti munka fejlesztése változatlanul a pártmunka sarkalatos felada­ta. A Politikai Bizottság és a megyei pb idevonatkozó ha­tározatainak végrehajtásáról a gödöllői városi pártbizott­ság számolt be a megyei vb- nek. Figyelemfelhívásunk alap­ján több járási párttestület is visszatért a Politikai Bizott­ság 1981. július 7-i — a köz­ségi pártszeriek munkájára vonatkozó — határozata vég­rehajtásának értékelésére. A megyei vb e témában a Vác- járási pártbizottság jelenté­sét tárgyalta meg. A KB 1973. november 28-i határo­zata végrehajtásának megyei tapasztalatait, megelőzően pe­dig Vác város ipari üzemei­ből szerzett tapasztalatait tárgyalta a megyei vb az év során. A párt munkásjellegének erősítése, összetételének javí­tása, a párttaggá nevelő és tagfelvételi munka 1983-ban is a napi pártmunkaszervezés részét képezte. Feladataink megvalósításá­ban jó szövetségeseink a me­gyében dolgozó tömegszerve­zetek, -mozgalmak. 1983-ban a HNF területpolitikai mun­kájáról számolt be a megyei vb-nek a népfront megyei ve­zetése. A pártépítési munka- bizottság a mezőgazdasági tsz- ekben dolgozó szakszerveze­tek munkájának, valamint a megyei pb-nek a tömegszer­vezetek, -mozgalmaknak párt­irányítására vonatkozó hatá­rozata megvalósulásának főbb tapasztalatait vizsgálta és tárgyalta meg az év során. Az ifjúsági bizottság a KISZ esz­mei, politikai nevelőmunká­jának az ipari üzemekben szerzett főbb tapasztalatait elemezte és tett javaslatokat a további feladatokra. Kiemelt feladat volt a KB és a Politikai Bizottság hatá­rozatának végrehajtása a köz- igazgatás korszerűsítésére, az állami és azt követő pártirá­nyítás átszervezésére. A fel­adatot nagy körültekintéssel, 9 járás megszűnése, új köz- igazgatási egységek és párt­testületek megválasztását eredményesen megoldottuk. Ezen ' munkának kiemelkedő területe a kádermunka ered­ményes végezése volt. Meg­nyugvással mondhatjuk, hogy az új szervezeti felállás meg­történt. A munka megtervezé­se és folyamatossága biztosí­tott. A tartalmi, munkastílus­beli jegyek kialakítása, továb­bi erőfeszítéseket igényel. Ez az 1984-es év nagy erőpróbá­ja a gazdasági építőmunka feladatai mellett. DR. ARATÓ ANDRÄS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára Büntetni a szennyezőket A tiszta folyókért Horgászok és a víz szerel­mesei az egyik legtisztább fo­lyószakasznak a Ráckevei-Du- na-ágat tartják. Pedig az el­múlt tíz esztendőben az ág nitrátszennyezettsége nőtt, igaz a fenol- és az olajtartalom kissé csökkent, de az alsó sza­kaszon emelkedett a nitrogén­éi foszfortartalmú vesvületek aránya. A szennyezések döntő több­sége a Kvassay zsilip és Szi- getszentmiklós közötti szaka­szon éri a Ráckevei-Duna-ágat. Ennek legfőbb oka a dél-pesti szennyvíztisztító telep, ahon­nan naponta 65—7Ü ezer köb­méter biológiailag tisztított szennyvizet engednek a Duná­ba. A Duna-ág öntisztulása a kö­zépső és az alsó szakaszon lé­nyegesen jobb, így a folyó ezen a részen a kis mértékben szennyezett minősítést kapta. A felső szakasz azonban erő­sen szennyezett. Fürdésre al­kalmas állapot csak Majoshá- za és Kiskunlacháza között tapasztalható, Ráckeve felé azonban strandolásra végig megfelelő a víz. A felszíni és talajvizek, va­lamint a parti szűrésű vizek további romlásának megaka­dályozására a megyei tanács végrehajtó bizottsága több in­tézkedést is szükségesnek tart. így például a helyi tanácsok szakigazgatási szerveinek az eddiginél hatékonyabban kell felderíteni a szennyezőket és szigorúan fel kell lépni a szennyezések csökkentéséért és felszámolásáért. A középtávú és az éves tervek kialakításá­nál fokozottan figyelembe kell venni a vízminőség védelmét, a szilárd és folyékony hulladé­kok elhelyezésével, megsem­misítésével kapcsolatos köve­telményeket. M. K. A HÉT HÍRE NEM MESE EZ O A KISZ Központi Bizottsága Versenyezzünk a milliókért! elnevezéssel országos ésszerűsítési, takaré­kossági vetélkedőt hirdetett meg. ® A Vegyipari Dol­gozók Szakszervezetének központi vezetősége az ipar­csoport idei tennivalóit elemezte. A Közlekedéstu­dományi Egyesületben a MÁV önálló importjogáról rendeztek vitaülést. ®A hét híre az is, hogy kétnapos gyermek- és ifjúságvédelmi konferenciának adott ott­hont Pécs. Hosszú távú koncepció kör­vonalairól vitatkoztak az or­szágos konferencia résztvevői; volt miről beszélni. Évek óta emelkedik a veszélyeztetett gyermekek száma, furcsa mó­don a társadalmi-gazdasági fejlődés a veszélyeztetettség új formáit hozta létre. így pél­dául a megyében a pedagógu­soktól egyre gyakrabban hallható; az átlagosnál sok­kal jobb anyagi körülmények között élő tanítványaik sorai­ban gyarapodik azoknak a száma, akik tárgyi javakban mindent megkapnak, ám szü­leikkel szinte soha nem be­szélgetnek, nincsenek közös programjaik, a leggyakrabban hallott szavak ne nyúzzál, hagyjál békén ... Nehezen megválaszolható kérdés tehát, vajon az érzelmi elsivároso- dást avagy a nehéz anyagi körülményeket tartsuk-e lé­nyegesebb veszélyeztetettségi forrásnak, tényezőnek? S ez csak egyetlen a sokféle kétség közül, mert hasonló — így az egészségügyi - okok miatt be­következett hátrányok — se­regnyi tornyosul elénk. A megye lakosságának hu­szonhárom százaléka tartozik a . tizennégy évnél fiatalabbak táborába, negyedmilliónál na­gyobb létszámú sereg ez. A gyermekkorúakhoz persze még társul a fiatalkorúak népes csoportja is; ifjú had ez, nem akármilyen fontosságú, hi­szen a holnap, a holnapután felnőttjei ők, tizennyolc évtől visszafelé, a pólyásokig. En­nék a hadnak döntő részben nincsen befolyása a saját sor­sára, hiszen — egyetlen moz­zanatot kiemelve a bonyolult folyamatokból — tizenkét hó­nap alatt 20 064 gyermek volt részese családja költözésének a megyében, a valahová való letelepedésnek, a távozásnak. Mivel tizennégy évnél fiata- labbakról van szó, a változás egyben óvoda, iskola cseréje is, azaz egy megszokott kör­nyezet, közösség elhagyása, az új környezet, közösség megszokása. Egyik sem egy­szerű, nyom nélküli, főként akkor nem, amikor — és ez gyermekek százaira igaz — a tanévet három-négy iskolában tölti le a fiúcska, leányka. Aligha véletlen — nagyot lépve a lehetséges következ­mények terepén —, hogy a megyében a megvizsgált szak­munkástanulók tizenegy szá­zalékánál találták meg a neu­rózisok valamilyen formáját, hogy az óvodások között emelkedik az agresszív — le­egyszerűsítve; a verekedés — — viselkedésmódú emberpa­lánták aránya. A gyermek- és ifjúságvédelmi szakembe­rek • szerint a veszélyeztetett gyermekek egy részének szin­te törvényszerűen vezet az út­ja a törvényszegésig; a me­gyében az elítéltek száma évek óta lényegében változat­lan, azon belül azonban emel­kedik a fiatalkorúak részese­dése, 1982-ben 3,2 százalékot — 1979: 6,6 százalék — tett ki. Ami meghökkentő, növek­szik az ifjú bűnelkövetők so­raiban az alkoholos befolyá­soltság, holott — papíron — nem is juthatnának ital köze­lébe ... csakhogy némely he­lyen, elsőáorban a családi otthon kínálja fel a mámort ígérő palackokat. Védőnők megdöbbentő. tapasztalata: kismamák olykor sörrel itat­ják nyugtalan kisdedüket, mert akkor — micsoda érv! — csendben marad, elalszik. Le­leményesség címén mi jöhet még?! Tévedés lenne tehát pusztán a tárgyi környezet, az anyagi ellátottság szűkössége körében keresni a veszélyeztetettség forrásait, okait. A megye ál­talános iskolásai közül — te­lepülésenként, sőt, iskolánként is tetemesek az eltérések — átlagosan tíz, tizenegy száza­lék számít egészségügyi és más okok .miatt veszélyezte­tettnek, a hivatalos nyilván­tartások szerint, azaz ekkora a felderített esetek aránya. A szakemberek becslése sze­rint a valóságos adat ennek legalább a kétszerese... Arany János remekében, a Családi körben az apa így korholja kétkedő, hitetlenke­dő fiát; nem mese ez, gyer­mek ... A mi változó, átme­neti életformánk övezte csa­ládi körökben inkább gyer­mekeink szögezhetik mel­lünknek, nem mese ez, már­mint a veszélyeztetettség, an­nak aránya, növekedése, mert mi, felnőttek kétkedünk, hi- telenkedünk. Kell tehát az a hosszú távú koncepció. He­lyettünk — a család, a gyer­meket körülfogó szűkebb kör­nyezet helyett — azonban az sem old meg majd semmit. Mészáros Ottó Cipőtalpak rétegesen A bal oldali rekeszek tartalma még csak talp alakú rostműbőr. De a Csernyánszki Zoltánné áltat kezelt gép is csak félig készíti cl a talpat azzal, hogy két rostműbőr réteg közé műanyag lapot présel. A cipő aljának réteges elkészítése tehát nem egy­szerű feladat. A PEMÜ zsámbéki gyárában naponta 1690 pár női cipőtalp készül. Treacsényi Zoltán felvételt i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom