Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-04 / 2. szám
4 1984. JANUAR 4., SZERDA ■ Zenei panoráma■ Új zenekar született ■ Kiállítótermekből Nemzedékek és eszmények Keserű Ilona: Változó tér Pódiumra sem lépett még, máris vihart kavart a Budapesti Fesztiválzenekar. Ennek az okát — leegyszerűsítve — abban láthatjuk, hogy nálunk az utóbbi évtizedekben a zenekari szolgálat mennyisége számított alapkövetelménynek, s nem a minőség. Vagyis tökéletesen mindegy volt, hogy egy együttes valamelyik tagja lelkesebben húzza a vonóját a társánál, egyformán minősítették őket, mígnem a lelkiismeretesebb belefáradt az igyekezetbe, s kollégájához szürkült. Kivételes esetek azonban adódtak: nagyritkán egy-egy világjáró karmester, szólista, netán egy nevesebb hazai művész alkalomadtán felrázta fásultságukból a muzsikusokat. A szélsőségek (az adott pillanat csúcsteljesítményei) azonban éppen arra figyelmeztettek, hogy a magyar muzsikusok igenis többre képesek, s ezért nem ártana a zenei élet, a zenekari gyakorlat eddigi struktúráján változtatni. Valami ilyesféle fogalmazódhatott meg a világjáró fiatal karmester, Fischer Iván fejében is, amikor Kocsis Zoltánban társra akadva, nemkülönben partnerekre lelve az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalatban, a hanglemezcégben, megértésre találva az Opera és az Országos Filharmónia vezetőinél, az elmúlt esztendőben két vezető zenekarunk művészeiből létrejöhetett a Budapesti Fesztiválzenekar. A megalakulással járó izgalmak, viták, nézetkülönbségek azt bizonyítják, J|bgy ha valakik szemléletet akarnak frissíteni, azért nehéz körülmények között kell megküzdeniük. A kortárs magyar' zenei életet ugyanis elég sokan féltik-egy vérátömlesztéstől. holott zenei életünk ütőképességét éppen ez a csöppet sem fájdalommentes, artériákat érintő beavatkozás növelheti. Mert valójában mit is akarnak a hazai zenekarok legjobbjai; az új együttes megalakításának szorgalmazói? Évente háromszor tíznapos periódussal egy jó mentalitású, igényes, érdekes zenekari műhely megteremtését — mondja Fischer Iván. Lehet viszont, hogy harminc napi próbával máris konkurrenciat jelentenek a hazai zenekaroknak? — vetődik fel a kérdés. Alighanem az igények feljebb sróíolásával, azzal, hogy partneri alapon kiváló alkalmat nyújtanak a zenekari játék mesterségének gyakorlásához és elsajátításához, az egyéni képességeknek a zenei közösségben való érvényesítéséhez — vélekedik Devich Sándor hegedűművész. Mindezek után nehogy azt gondolja bárki, hogy egy zenekar csak úgy lesz. Mindenekelőtt a feltételeknek kell megérlelődniük. Hasonló törekvések voltak már a kortárs zenei életben: a Liszt Ferenc Kamarazenekar szívós küzdelme,- amely végül a világhírig vezette el az együttest. Említhetjük Simon Albert rendkívül igényes zenekarnevelői munkáját a főiskolán. Nagyzenekari. hivatásos gyakorlatban azonban nem jelentkezett ilyen következetes igény. Csak most, egy esztendeje. S ennek volt nyilvános nyitánya a december 26-án megtartott bemutatkozó hangverseny. A koncert programjában Glinka Ruszlán és Ludmilla nyitánya, Rachmaninov III. zongoraversenye és Mozart 350-es Köchel-jegyzékszámú g-moll szimfóniája szerepelt. Mind a délelőtti főpróbán, mind az esti hangversenyen táblás ház volt. Az estről a televízió is közvetített, egyenesben. Akik jelen voltak, vagy látták a koncertet, megállapíthatták, hogy zenei életünk korszakos két órájának lehettek tanúi. Magyar zenekartól ilyen teljesítményt ugyanis még soha nem hallottunk. Újra voltak magyar vonósok, méghozzá olyanok, akik nemcsak egyforma vonásnemekkel játszottak, hanem azt is érzékeltették, hogy mi van a hangjegyeken túl. Láttuk ezen a hangversenyen, hogy a kürtös tud örülni az oboista szépen megformált témamegformálásának, s fordítva is igaz ez: egymásért izgultak. Mert ők valami olyat produkáltak, ami nem olvadhat bele a mindennapok szürkeségé- oe, rendeltetésszerű, vállalt programként fel kell onnan emelkednie. A bevezető nyitány frenetikus tempója, a vonóskar precíz játéka elsöprő volt, kívánságot megsokszorozó: most mar lássuk a medvét is. A Kocsis Zoltán közreműködésével megformált Rachmaninov versenyműben nemcsak láttuk. hanem bele is élhettük magunkat a bőrébe. Csodálatos volt a párbeszéd az első tételben a zongora és a vonósok között, ezt tetézték a másodikban a fafúvók, míg a harmadikban a zongora dübörgése az előttünk alkotó ember lelki mélységeit mutatta meg. A zenekar egyenrangú partnere volt a világszerte elismert zongoristának. Kocsiséhoz hasonló elszántsággal formált meg minden hangot, értelmet adott minden megnyilvánulásának; nem volt a leírt zenének egyetlen pontja sem. amely üresjáratként szólalt volna meg. Az igazi vizsgát a szünet után felhangzó Mozart-mű előadása jelentette. Fischer szuverén alkotó, ez érződött a nagy g-moll szimfóniában is. De azt, hogy ezt a produkciót a Bruno Walter-i és Kar) Böhm-i magaslatokba emelte, felülmúlt minden várakozást Nem csúszott el az érzelgősség banánhéján. Fegyelmezett volt, de mégsem szikár, tolmácsolásából szeretet csendült fel, s nem édes udvarlás. Ráadásként Mahler ötödik szimfóniájának lassú tétele a vonóskar éteri pianóit mutatta be, s azt, hogy ezek a muzsikusok a szívüket adják lelkesedésükön túl a közösen produkált örömért. Brahms első magyar tánca megint a virtuozitást és a stílusbiztonságot deklarálta. Ifjabb Johann Strauss Kéjutazás vonaton című polkája már az új esztendőt köszöntötte Kocsis Zoltán kalauzi asszisztenciájával, abban reménykedve, hogy ez a vonat 1984-ben könnyebben kap szabad utat, mint eleddig. Mert akik ilyen pazar teljesítményre képesek, azokat nem gátolni kell, hanem tovább ösztönözni újabb teljesítményekre. Ezt kívánja a józan ész, s remélhetően a magyar zenei élet megújulása is. M. Zs. j) A Műcsarnokban láthat- ^ tűk Fehér László festiné- -! nyeit. Lóránt János és Ke- £ serű Ilona művei ugyanitt ^ tekinthetők meg január kö- f. zepéig. Benkő Imre fotóit ^ január 8-ig vehetjük szem- á ügyre. Felismerések Szigorú számvetés jellemzi mind a négy alkotót, akik más nemzedékhez tartoznak, más eszményeket vallanak, de mércéjük egyformán magas. Sziporkázóan fogalmaz Keserű Ilona, kifogyhatatlan bőség hevíti ötleteit. Ez a gyors és megfontolt képi beszéd az ő anyanyelve, mellyel közvetíti felismeréseit a korról. Mélyére hatol a jelenségeknek, az élet törvényeiről társalog nézőivel — a színes anyag szelektált változataival — a képzőművészet friss, korszerű világnyelvén. Textillel, spárgával, domborított vászonnal, tükörrel, madzaggal, gyönggyel, ezüstfóliával bővíti a festészet eszközeit, hogy termő biztonsággal alkalmazza az ismert és alakított technikákat: szita- nyomatot. vaskarcot, színes ceruzát, tust, olajfestményt, vászonra varrt kelméket. Ezzel a kelléktárral értelmez, megörökít minden elégikus és drámai szituációt életünkből. Keserűnél két látszat vil- lódzik. Egyrészt az anyagkezelés iparművészeti bravúrjai, melyek képzőművészeti értékké növekedtek és az a különleges színhatás, derűs hullámhossz, mely a szemlélőt lenyűgöző olyan esetekben is, amikor nehéz történéseket rögzít, örömmel öltözteti fel nosztalgiáit is, a szín gyógyító, egészséges derűjével. Ezzel is harmonizálja környezetét.. S ez nemcsak ars poetica, sokkal inkább eredmény és érték, művészet és tiszta, egyszerű varázslat. Maradandó, miközben karakterizálja a századot és azt az alkotót, akit Keserű Ilonának neveznek. Emberi sorsok Fergetegesein indult Lóránt János. Bányászsors című képe ma is érett és maradandó alkotása. Ami előtte volt és ami utána következett, szintén izgalmas festői állomásokat jelöl. Valamiképpen azonban a pálya minden epizódját, elágazását, új állomását ehhez a festményhez mérjük, melynek keltezési dátuma 1968, s joggal birtokosa a Magyar Nemzeti Galéria. Lóránt színvilága a homok- szürke tartomány. E szűk regiszter elegendő számára a gondolat képi műfordításához. Lóránt nem bűvöl, hanem megráz, ezért kiáltás a Csend, ezért döbbent meg az Egy visszamaradt második világ- háborús lövedék. A szépség erkölcs, hatástalanítja az ugrásra kész szörnyet, csöndre parancsolja üvöltését. Lóránt művészetének etikuma az az erő, mely a látvány perifériális mozzanatait, egy szivattyútelepet. présházat, a Körös holtágát emlékképpé fokózza: A Csend, a Pásztor és kutyája azért felejthetetlen, mert a téma eszmét jelöl. A sűrítő integrálás jelenti a művész festői csúcsait. Fehér László gazdagsága a korlátozás. A mélységig szűkít és összpontosít. Gazdátlan zsidótemetője és a tördelt macesz felülete olyan szintézis, mely egy emberiségbe feloldódó nép kataklizmáját testesíti az artisztikum lágyításai- val. A héber betűjelek méltó keretet adnak több dologhoz. Leginkább ahhoz, hogy Ország Lili stafétabotját viszi tovább, hogy jelzi: mindez múlt. ilyen előzmények után valami más vár ránk, méltóbb holnap. Otthon mindenütt Benkő Imre fotóit két dolog dicséri. Szellemes, technikailag felkészült és művelt, finom, szolidáris. S még valami: otthon van mindenütt a világban. Kambodzsában, Kabulban, Amszterdamban és a Gubacsi úton. Otthon úgy, hogy barátja lesz a csoportba verődött gyerekeknek, szamaras árusnak és a metrón várakozó idős hölgynek, a világ minden jó és jóságost áhítozó, sugárzó fegyszerű emberének. Losonci Miklós Zárójelben Írásjeleink a magyar helyesírás szabályai szerint arra valók, hogy világossá tegyék mondataink szerkezetet, s hogy érzékeltessék beszédünknek betűkkel ki nem fejezhető sajátosságán: a hangsúlyt, a hanglejtést, a szünetet. Az írásjelek használata tehát nem egyszerűen helyesírási kérdés: a gondolatokat is rendezi, tagolja; érzelmeinket is átülteti a papírra, hogy azután az olvasó ugyanúgy értelmezze, érzékelje mondanivalónkat, mint ahogyan mi. Most csak egyetlen írásjelre vessünk néhány pillantást: a kerek zárójelre. Helyesírási szabályzatunk nem is tud más alakúról, ugyanis nem tér ki a formájára. Mikor van helye? Ha egy szót vagy kifejezési mellesleg, mintegy magyarázatul éáeiünk a mondatba; ha olyan önálló mondatot használunk, amely nem tartozik szorosan mondanivalónkhoz, hanem más gondolatkörrel kapcsolatos, tehát közbeiktatás jellegű, akkor zárójelben a helye. Némely új költői iskola eltér e hagyománytól. Az egyszerű kerek zárójelet is olykor egészen másképp használja. Nemrégiben kiadtak egy versgyűjteményt. Címe: Ver(s)ziók. Mit jelent ez szó? Hogyan lehetne közmegegyezéses nyelvre lefordítani? Versek-verziók; vers- verziók. Két szót vontak Össze egyetlenegybe tömörítve. Költészetünk egyik legújabb kifejezőeszköze, amelyben játékosság és komoly útkeresés vegyül. Nem is kell verseskönyveket föllapoznunk, hogy a költészet eme új fogását lépten-nyomon föl ne fedezzük. Elég, ha az újságokba belenézünk. íme néhány cikkcím: Csináljunk (vak) ablakot? A gáz ha elég .. .(lesz); Show ami s (z) ó •..; Osztály a kórház (sz)élén; (Té) Vélemény; Katzirz nem kel(l); Bizony (h)- itvány; Arta(lma)tlan; Szalag- (ház) avató; Jog (hurt) os panasz. Ez a játékos, meghökkentő címadási mód annyira elterjedt, hogy szinte nincs is lapszám nélküle. Már az első oldalon, vezető cikkek címében fölbukkant; úgy tetszik, polgárjogot nyert az egész magyar sajtóban, komoly közlemények élén is. A cikkek belsejéről, magukról a szövegekről nem is beszélve, ám a címekben mintha általánosabb volna. Valóban polgárjogot nyert vagy inkább csak divat? Igaz, bármilyen hihetetlen, már Petőfi Sándor is fölfedezte az Okatootáia című versében: Oh a tántoríthatatlan, A dicső Ausztr(ál)ia! Ha a zárójeles Összevonás- közbevetés nem túl erőszakolt, ha valóban Szellemes, alkalmazható. Könyvek anyanyelven A IHílJJ) 3r0rSZábl délszlávok, németek, románok és szlovákok szövetségei ez év végén soros kongresszusukon számoltak be az elmúlt öt esztendő eredményéiről, tapasztalatairól. A számvetés része volt az anyanyelv ápolásának, az anyanyelvű könyvekkel való ellátottságnak a kérdése is. A Művelődésügyi Minisztérium 1969-ben egymillió forint értékű támogatást nyújtott a nemzetiségi könyvek könyvtári beszerzéséhez. Ez az intézkedés alapozta meg a jelenlegi báziskönyvtárak, illetve az egyes nemzetiségi községek könyvtári állományát. Mintegy 350 könyvtárban 120 000 kötet könyv között válogathatott a nemzetiségi lakosság 1976-ban. Ebből megközelítőleg 30 000 példánnyal rendelkeztek az iskolai könyvtárak. Ma, amikor ez a hálózat .immár tízesztendős múltra tekinthet vissza, a közművelődési könyvtárak állománya (90 000, az iskolai könyvtárakban pedig 35 000 kötet található. Kétségtelen, hogy a nemzetiségi könyvtárak fejlődését jelentősen felgyorsította, működésüket sokszínűbbé tette az az 1978. évi rendelet, amelyben az Állami Gorkij Könyvtár megbízást kapott, hogy legyen koordinációs központja ezeknek a könyvtáraknak. A könyvek előrendelését a könyvtár referensei végzik, a Nemzetiségi új könyvek című kiadványaikkal pedig szakszerű eligazítást nyújtanak az anyanyelvet nem ismerő könyvtárosok munkájához. Mennyire sikerült a választék bővítése? Kielégítő-e hazai nemzetiségi könyvkiadásunk? (1976—1980 között 54 kiadvány jelent meg, 1981—85 között ennek háromszorosára számíthatunk.) A könyváremelkedések nem veszélyeztetik-e a külföldről beszerezhető kiadványok pénzügyi támogatását? Mind olyan kérdés, amely még válaszra vár. A könyvek azonban csak akkor töltik be hivatásukat, ha igénylik is azokat. A nemzetiségi olvasótáborok szervezői szerint a 10— 14 éves gyerekek között kevesen akadnak olyanok, akik úgy tudnának anyanyelvükön, mint ahogy magyarul. A kifejezőkészséget akadályozza, hogy a gyerekek ritkán gyakorolják anyanyelvűket családi környezetben, és ha mégis, akkor a hétköznapi és az irodalmi nyelv között lényeges eltérések tapasztalhatók. Pedig az anyanyelvi előkészítés több helyen már az óvodában megkezdődik. A gyermekek zöme az első iskolai év kezdetekor már rendelkezik azzal a szókinccsel, amelynek birtokában sikerrel birkózhat meg az iskolai feladatokkal. Az iskolán kívüii közművelődésnek a jövőben még erősebben kellene segítenie az oktató-nevelő munkát, és ez nemcsak a gyermekekre, de a pedagógusokra is vonatkozik. Szükség lenne többek között nemzetiségi irodalombarát-körökre, vers- és prózamondó kisközösségekre, a beszédkultúrát segítő és fejlesztő klubokra, csoportokra. A nemzetiségi olvasótáborokban tapasztalták, hogy a fiatalok mennyire fogékony résztvevői azoknak a kiscsoportos foglalkozásoknak, amelyek a nemzetiségek sajátos kultúrájáról, hagyományairól, az anyaországgal való kapcsolatról és a hazához fűződő viszonyról esik szó. A gyermekversek gyűjteményei, a népdalkultúra ápolását szolgáló kiadványok, a mesekönyvek. a helytörténeti füzetek kiváló lehetőséget teremthetnek az olvasás, az irodalom, a kultúra kincseinek meakedveltetésé- hez. Remélni lehet, hogy a jövőben sem csökken a gyermekeknek, az ifjúságnak szánt kiadványok száma, a könyvkereskedelem jobban alkalmazkodik majd a nemzetiségi településhálózat sajátos viszonyaihoz korszerűbb és főleg hatásosabb lesz a könyvpropaganda. Maró ti István Tóth Mária MOZIMŰSOR JANUÁR 5-TÖL 11-IG ABONY 5— 8: Excalibur I—II.** 8: Vízipók — csodapók (du.) 9—10: Sörgyári capriccio* BUDAÖRS 5— 8: D. B. Cooper Üldözése* 9—10: Vabank CEGLÉD, Szabadság 5— 8: A barátod akarok lenni (du.) Hózuhatag I—II. (este) 9—11: Sivatagi show (du.) Könnyű testi sértés (este) CEGLÉD, Kamaraterem 5—11: Álomvilág (du.) Gallipoli (este) DABAS 5— 6: Maria Braun házassága** 7: Délibábok országa 8: Fcketeszakáll szelleme 9: Elévülhetetlen bűntett DUNAHARASZH 5— 6: Klute** 7— 8: A sólyom nyomában (du.) A lator** (este) 9—10: Magánélet DUNAKESZI, Vörös Csillag 5— 8: Flór asszony és két férje* 8: A kis gömböc (du.) 9—10: Mennyei seregek DUNAKESZI, József Attila 5: Koncert 8: Apacsok 9: Flór asszony és két férje* 11: Telitalálat ÉRD 5— 6: Kína! negyed* 8: Akit Bulldózernek hívtak 9—10: D. B Cooper üldözése* FÓT 5— fi: Telitalálat 7— 8: Egy szaru bőréért* 8: A Csillagszemfi (du.) 9: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningárdban 10: A XX. század kalózai GÖDÖLLŐ 5—11: E. T. GYÁL 5: Délibábok országa fi: Elévülhetetlen bűntett 7— 8: Luxusbordély Párizsban** 8: A kék madár (du.) 9—10: Bosszúvágy** KEREPESTARCSA 5— 6: Hatásvadászok* 7— 8: Hárman a slamasztikában 9—10: A profi** MONOR 5— fi: Gyilkosság a tajgán 7— 8: Péter cár és a szerecsen 'du.) Sörgyári capriccio* (este) 0—10: Rita asszony menyasszony NAGYKATA 5— 8: A francia hadnagy szeretője** 8: A kétéltű ember (du.) 9: Együttélés* 10: Vadállatok a fedélzeten NAGYKÖRÖS, Arany János 5— 6: Rita asszony menyasszony 7— 8: Talpig olajban 9—11: Hózuhatag I—II. NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 5— 8: Frissen lopott milliók* 7— 8: Aranytojás (du.) 9—11: Kojak Budapesten PILISVÖRÖSVAR 5— 6: Bosszúvágy** 8: Keménykalap és krumliorr (du.) Rendőrök háborúja** (este) 9: A két rodeós POMAZ 5— 6: Donald kacsa és a többiek 7— 8: Szamurájok és banditát i—n.** 8: Hegyen-völgyön (du.) 9: Tűzharc RÁCKEVE 5— 6: A profi** 7— 8: Magánélet 9—10: Klute** SZENTENDRE 5— 8: üzenet az űrből (du.) Vabank (este) 9—11: Muppet show (du.) Zsaru* (este) SZIGET^ZENTMIKLÓS 5— 6: Magánélet 7— 8: Szegény Dzson! és Arnika (du.) Klute** (este) 9—10: Hárman a slamasztikában TÁPIÓSZELE 5— fi: Apokalipszis, most I—II.** 7— 8: Zugügyvéd zavarban* 9: A francia hadnagy szeretője** VÁC, Kulltúr 5— 6: Ez Amerika** (este) 5— 8: Mennyei seregek (du.) 7— 8: Languszta reggelire* (este) 9—11: A Birodalom visszavág VÁC Madách Imre 6: A csónak megtelt* VECSÉS fi— 8: Zsaru* 7—11: Donald kacsa és a többiek (du.) { 9—11: Meztelenek és bolondok • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek.
