Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
8 PEST MEGYEI HlRLAP MAGAZIN 1984. JANUÁR 14., SZOMBAT A fényárban újból zene szól ső kiképzést alakított ki a tervező, összesen nyolc szinttel. — Amikor működni kezdett az új Pesti Vigadó, két feladatot kellett ellátnia — mondja Rigó László igazgató. — Egyrészt fenntartani és üzemeltetni az épületegyüttest — ide tartozik a Vörösmarty tér felőli szárny is —, másrészt pedig gazdálkodni a termekkel, amelyeket minden évben kiadtunk a hivatalos rendezőszerveknek, alkalmi megrendelőknek. Jómagam 1982 elején kerültem ide, s mindig az dolgozott bennem, hogy vissza kell adni a Vigadónak az őt megillető rangját, hogy ismét rendezhessen önállóan, s saját műsoraihoz válogathassa azókat a külső programokat, amelyek illenek tradícióihoz, szellemiségéhez. Legyen kulturális centrum, amely egyaránt lát el közművelődési, művészeti és szórakoztató feladatokat. Az önálló rendezési jogot tavaly januárban kapta meg a Vigadó. Abban az épületben, amelyben a múlt század derekától a IX. világháború végéig lényegében a világ minden ismert zeneművésze, karmestere, énekese föllépett, ahol több ízben adott hangversenyt Liszt Ferenc, Bartók, Kodály, szerepeit Bülow, vezényelt Saint-Saens, manapság száz- húsz-százharminc koncertet adnak évente, amelyet részben a Filharmónia, részben a Pesti Vigadó rendez. A műsorok másik harmadát a szórakoztatóbb produkciók alkotják; az operettestek, a daljátékok, balettek, nóta- és népdalestek, dzsesszprogra- mok. Ezenkívül gyakran kapnak helyet olyan alkalmi rendezvények is, amelyek tágabb értelemben számítanak kulturális vagy társadalmi, politikai eseménynek. Galériájában kiállításokat láthat a közönség és sűrűn látogatják éttermét, presszóját, büféjét. — Üjabban befogadószínházként is működünk — magyarázza az igazgató. — Kamaratermünkben évente három darabot mutatunk be. Ezeket a saját színházi produkciókat a más területeken megkeresett pénzből • finanszírozzuk. Tervezünk gyermekelőadásokat és most tárgyalunk a közéleti kabaré indításáról. Az a célunk, hogy akárcsak régen, napjainkban is föllépjenek nálunk Oly gyönyörű egészet adnak... A nagyterem belső képe az oszlopok mögül.-j»—-jr- ikristályosodott csárdás. Ey' A dán származású, Becsben megtelepe- JL ». deft Edvafd Hansen tette ezt a korában szállóigévé vált ironikus megjegyzést a Feszi Frigyes tervei alapján újjáépített Vigadóra, amely 1865. január 15-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, „nagy és fényes táncvigalommal”. A „dísz és fényben páratlan Redoute- termek”-ről évtizedeken át folyt a vita. Akadtak dicsérői és bírálói. Az eredeti Vigadó, a Redoute Pollack Mihály alkotása, 1832-ben készült el, amelyről a kor neves irodalom- történésze, Toldy Ferenc írta: „Nagyság, forma, márvány és aranyozás egész a fecsérlésig, s mégis ízléssel és nem halmozva: oly gyönyörű egészet adnak, amilyenhez hasonlót aligha láttam. S melly hatású lehet e tündérhajlék, midőn a világok ezrei mellett a két város színe fiatalsága, szellem a fényűzés pompájában tolong benne fel s alá”. Feszi Frigyes érdemeit csak századunk első évtizedeiben kezdték elismerni. Kismar- ty-Lechner Jenő a „kikristályosodott csárdás" elnevezésről szólva megállapította, hogy ez „tréfás gúnynév akart lenni, de öntudatlanul is a mester törekvéseinek sikerét jelenti ...” Bábok, felnőttek, gyerekek, a nyári bábkiállításon. A középső homlokzatot díszítő szobrok egyike. A Budapest ostromakor másodszor is lerombolt Vigadó újjáépítése hosszú ideig váratott magára. 1976- ig csak úgynevezett állagmegóvás volt, majd 1980. március 12-én nyílt meg. A műemlékileg védett részeket Tiry György építész tervei a lehetőség szerint meghagyták eredeti állapotukban. Ilyenek: a földszinti előcsarnok, a díszlépcsőház és a nagyterem. Külsejének és az említett részek meghagyása mellett új bela nagy színészegyéniségek, a legjobb zenészek. Kilépünk az ódon falak közül, elvisszük előadásainkat vidéki városokba. S a jövő? Úgynevezett összetett elképzeléseik vannak. Bemutatni például Japánt úgy, hogy a koncertek mellett megismerkedhessünk a No-színházzal, az étteremben főzzön japán szakács, s a selyemfestészeti kiállítás szomszédságában kapjanak helyet a kézművesek, akik a nézők szeme láttára készítenék ősi mesterségük szép darabjait. Tavaly volt százötven éves a Pesti »Vigadó. Igen hamar vált' fővárosunk művészeti, zenei életének egyik kedvelt centrumává, ahol méltóan a szép környezethez és a klasszikus hagyományokhoz, minden esemény kultúránk nagy ünnepének számít. A ma emberét nem könnyű elkápráztatni. A Pesti Vigadó a réginél sokszorosan erősebb fényárjába mégsem tudunk meghatottság nélkül lépni. S nemcsak a csillogó lámpatestek sziporkái, a letűnt kor ízlését tükröző megújult épület hat ránk. Körülvesz az a varázs, amely a múlt nagyjainak emlékét idézi fel bennünk. ' KÖRMENDI ZSUZSA Helyet kapnak itt a mai magyar képzőművészet kiemelkedő alkotói is. Hangversenyre készülve. Erdőst Agnes felvételei
