Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-14 / 11. szám

Meg lehet teremteni a helyi és a népgazdasági érdekek összhangját (Folytatás az 1. oldalról) pártmunkában is változó ma­gatartásra van szükség, hatá­sosabb és korszerűbb formá­kat kell keresni ahhoz, hogy közelebb jussunk a tömegek­hez. önállóbbaknak, felelő- sebbnek kell lenniük az alap­szervezeteknek is. Egyetlen kommunista sem engedheti meg, hogy csak szemlélője legyen az eseményeknek. Mit sem ér, ha valaki általában egyetért céljainkkal, de konk­rétan nem áll ki a párt politi­kája mellett! Nem napi tűzoltó munkára van szükség, hanem átgondolt, a részleteket is figyelembe ve­vő intézkedésekre. Valameny- nyi szervezetnek meg kell ta­lálnia az egészben a maga rész tennivalóját. A pártbizottsági ülés rész­vevői mint korábban, ezúttal is azt keresték: itt Pest megyé­ben és saját munkahelyükön mit kell tenniük. Nagy István­ná például miközben elisme­réssel szólt a nagykőrösi váro­si pártbizottság irányító mód­szeréről, a város gazdaságai­nak helytállásáról, többnyire a konzervgyár ügyével foglalko­zott. Elmondotta, hogy tavaly az első félévben úgy tűnt, gond nélkül teljesítik tervü­ket. S akkor közbeavatkozott az aszály, amely 30—50 száza­lékos nyersanyag-kiesést je­lentett, jócskán visszavetette munkájukat. Sok mindent kel­lett tenniük azért, hogy vé- gülis jelenthessék, teljesítet­ték, sőt, túlteljesítették tervü­ket. Nem kellett lemondani­uk az exportról sem. Küzdés az elemekkel Erről adott számot Gőg Má­tyás is, aki érzékeltette, mi­lyen hatással volt még a leg­jobban gazdálkodókra is az aszály, melynek még nincs vé­ge, a növények ma is szenved­nek. Ahhoz, hogy teljesítsék idén is a feladatot, újabb erő­próbának kell nekigyürköz- niük. A kulcs — mint mon­dotta^—a~19: millió —tonnár gabonahozam túlteljesítése. A mezőgazdaságban dolgozóknak mindig küszködniük kell az elemekkel, de felkészültséggel, megfelelő eszközökkel, s azok okos felhasználásával az em­ber úrrá lehet az elemeken. Kifogásolta az állategészség­ügy helyzetét, mondván, még többet kell tenni azért, hogy tovább termeljenek az álla­tok, kevesebb legyen az elhul­lás. E téren is szigorítani kell a fegyelmet, mint ahogy más területen sem tűrhető meg a lazaság. Furulyás János, aki szintén nyugodtan számolhatott be ar­ról, mi mindent tett gazdasá­guk lehetőségeik feltárásáért, nem kicsik eredményeik sem —, mégis vitatta: jó-e vala­mennyi közgazdasági szabályo­zó? Hiszen számos, jól dolgozó szövetkezet most mérleghiány­nyál zár. súlyos gondokkal küzd, miközben tisztességesen dolgozott, nem hiányzott a me­gyei párbizottság segítsége sem. Nagyon megnőttek a költ­ségek, nehezen elviselhetők. A lakosságnak szüksége van tej­re, húsra, zöldségre —, kétsé­ges, a meghatározott költsé­gek, elvonások nagyságát te­kintve, hogyan tudnak eleget tenni a követelményeknek. A fejlesztés sem állhat hosszú ideig, hiszen az visszafejlő­dést jelent... Elgondolkodta­tó — fejtegette a felszólaló —. hogy számos ioari termék ára magasra emelkedett: jóllehet, ígv egy-egv üzem jól járt, de jól jár-e minden esetben a népgazdaság? Sok tsz, vagv ál­lami gazdaság vezetőjének gondolatát fogalmazta meg Fu­rulyás János, miközben ő ma­ga is kifejtette, mi mindent tettek, tesznek ennek ellenére azért, hosv ha nehezen is. de eev h°lvb°n tovogás helyett előre haladjanak. Állták a versenyt S míg jó néhányan a me­zőgazdaság viszonyairól, a gazdálkodós ellentmondásai­ról szóltak, mások ugyanezt más oldalról, az ipar tevé­kenységét tekintve fogalmaz­ták meg. Az üzemeknek ne­héz piacokon, kíméletlen vi­lággazdasági helyzetben kel­lett helytállniok. Gondoljuk csak el: a Forte gyár, miköz­ben partnere megszegve a szállítási szerződért, nem szál­lította időben az alapanyagot, a röntgenfilmeket, s más ne­hézséggel is küzdenie kellett — állta a piaci versenyt a Kodak gyárral. Hogy a nye­reséget biztosítsák, számos belső haditervet kellett kidol­gozniuk. Ebben a csatában kiváló partnerekre leltek a fiatalokban. A KISZ-esek tel­jesítették, amit vállaltak, csak elismerés illetheti őket, mert sem fáradtsággal, semmi­féle akadállyal nem törődtek. Kettler Katalin szenvedélye­sen ecsetelte, mi minden mú­lott az összefogáson. A kutatók — akiknek fon­tos és hasznos munkájáról dr. Magyari András szólott —, a termelők, a vezetők, a beosz­tottak, párttagok és párton- kívüliek túlnyomó része idő­ben és jól megértette felada­tát, s ennek a sokaságnak köszönhető, ha a pártbizottság tegnap úgy nyugtázhatta, jól alapozták meg tavaly az 1983- as tennivalókat, a terv nagy­részt teljesült. Még az ipari szövetkezetek, amelyek tavaiy év elején nehezen indultak, azok is pótolták év végére & lemaradást, s mint ahogy Ber- náth Tibor fogalmazta: képe­sek arra, hogy 1984-ben is tornázzanak — mert csak így képzelhető el a nehéz köve­telmények teljesítése —, a tervek valóra váltósáért. Valamennyi ipari és mező- gazdasági üzemnek abból a realitásból kellett tavaly év elején kiindulnia a gazdaság- politikai tennivalók valóra váltásánál, ami a Központi Bizottság határozataiban is megfogalmazódott: az egyen­súly megőrzése, az ország fi­zetőképességének biztosítása mindenkinek egyaránt fel­adata. Arra nem lehet nap­jainkban sem számítani, hogy a külső feltételek kedvezőb­ben alakulnak. Ezért tovább­ra is gyorsítani kell a terme­lékenység növelését, hatéko­nyabban kell gazdálkodni. Ahogy az élet változik, a gazdaságban is állandó a változás, a helyzethez pedig Tór-Reir'igazítani a gyakorta^ tot: a termékszerkezet kor­szerűsítése, az anyag- és energiatakarékosság napi kö­telesség. Nem szanáltak A pártbizottság úgy ítélte meg, hogy annak ellenére: va­lamennyi vállalat, szövetkezet mind közvetlenebbül érezte meg a kedvezőtlen piaci ha­tásokat, gyorsan, fegyelme­zetten igazodtak az új hely­zethez, feltárták tartalékai­kat, jól hasznosították erőiket. Ez azt is jelenti, hogy alkal­masak az idei tervek végre­hajtására, megvannak az alapvető feltételek a jó gaz­dálkodásra. Még a mezőgazda- sági üzemek is, amelyeknek alaptevékenységét az aszály súlyosan sújtotta, kiegészítő tevékenységükkel pótolni tud­ták a jövedelem-kiesést. Nye­reségük 10—15 százalékkal csökkent, öt üzemben követ­kezett be csupán alaphiány, de segítséggel elkerülhették a szanálást. Ugyanakkor — mint ahogy erről fentebb szól­tunk —, az idei szabályozók több mezőgazdasági üzemet hozhatnak nehéz helyzetbe. A pártbizottság azonban időben igyekszik segítséget adni kor­mányzati szervekkel egyetem­ben, megvizsgálva a konkrét helyzetet, határidőt is szab­tak: márciusig áttekintik, hol kritikus az állapot. A pártbizottság továbbra is támogatja azokat a vállalato­kat, szövetkezeteket, amelyek növelik exportjukat, s mint a korábbi években, ezúttal is kifejezte: a kistételű exportok sem lebecsülendők, keresni kell új cikkek számára a kül­földi eladási lehetőséget. Ösz­tönözte a pártbizottság to­vábbra is az import hazai anyaggal való helyettesítését, amely legalább annyira fon­tos, mint az exportálás. He­lyeselte, hogy több vállalat alternatív tervet dolgozott ki, hiszen a rugalmasság azt kö­veteli, hogy ne jöjjön azért egyetlen intézmény sem za­varba, ha változás áll be a piacon, mert a fordulat ké­születlenül érte. Értékelte és elismerte a pártbizottság az olyan vállala­tok tevékenységét, amelyek a körülmények ellenére jelentős exportra tettek szert, s ame­lyek idén is növelni tudják ex­portjukat. Ilyen a Dunai Kő­olajipari Vállalat, a Forte, a PEMÜ, a Csepel Autógyár, az Ipari Műszergyár Ikladon, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, a Váci Kötöttárugyár, a Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat, a PEVDI. s mások. Reálisnak értékelték, hogy a gépipari vállalatok többsége 2—4 százalékkal növeli terme­lését, miközben exportértéke­sítésük nyolc-tíz százalékkal nő. Ugyanez a könnyűipari üzemeknél 4—6 százalékos ter­melésnövekedést jelent. Sajnos az építőanyagipar termelése mérséklődik. A ce­mentigényt a Dunai Cement és Mészmű ki tudja majd elé­gíteni, de az exporttermelés­ben nem várható javulás. Az építőanyag-ellátást javítani kell cserépből, egyéb tetőfedő anyagból, téglából, ajtó- és ablaktokból, betonelemekből stb. Továbbra is sokat vár a pártbizottság az anyag- és energiatakarékosságban az üzemektől. Legnagyobb meg­takarítás, mint ahogy ezt a beszámoló is hangsúlyozta, a cseppfolyós szénhidrogének kiváltásával érhető el. A me­gyében lehetőség van arra, hogy szélesebb körben áttér­jenek a gáz felhasználására. 1984-ben a fogadóállomások bővítésére Vác és Szigetszent- miklós térségében kerülhet sor. Természetesen csak akkor, ha a vállalatok és a lakosság is hozzájárul. Gyorsítani lehet a fahulladékok és mellékter­mékek energetikai célú hasz­nosítását. Kevésre telik Szóltak a mezőgazdaság át­fogó tennivalóiról is. Legfon­tosabb követelmény — hatá­rozták meg —, hogy az üze­mek megőrizzék gazdasági stabilitásukat. A szabályozó változások és az aszály áthú­zódó hatása a nyereséget több mint egymilliárd forinttal, a fejlesztési forrásokat pedig csaknem egymilliárd forinttal csökkentik. Így kénytelenek a gazdaságok amortizációjuk nagy részét hitelek törleszté­sére fordítani. Minden gazdálkodó szervre egyaránt érvényes az a köve­telmény, hogy valamennyi részleg tevékenységét vizsgál­ják felül, szigorúan követeljék meg, kérjék számon az ered­ményességet. Szolgáltatásaik­ra, termék-előállításukra to­vábbra is szükség van, de jö­vedelmezőségük elérése meg­kívánja, hogy bátran korsze­rűsítsék a szervezeteket, kapa­citásukat csoportosítsák át, ha szükséges, keressenek új vál­lalkozási lehetőségeket. Egy­szóval, úgy kell gazdálkod­niuk, hogy a termelőszövetke­zetek 1—2 százalékkal emel­jék termelésüket 1982-höz vi­szonyítva. A növénytermelés­ben pedig 2—3 százalékkal kí­vánatos javítani az eredménvt. Külön szóltak a zöldség- programról —, hiszen fontos politikai tényező a lakosság ellátása. Várhatóan sok he­lyen csökken a zöldségtermesz­tésre szánt terület, de a sza­bályozók hatását zöldségfel­dolgozással, közös érdekeltsé­gen alakuló együttműködések­kel lehet kivédeni —, vagyis itt is található arra mód, hogy ne hagyjon alább a termelési kedv. Sok szó esett arról, hogy ke­vesebb pénz jut építő jellegű beruházásra. Kevesebb lesz az építési igény és kapacitás kö­zötti feszültség. Ez azt jelen­ti, hogy az építőipari vállala­tok keressék az új vállalkozás lehetőségeit, kapcsolódjanak be rekonstrukciós felújítási munkába. A kommunális beruházásra fordítható összeg is kevesebb. Csak a lakosság támogatásá­val képzelhető el, hogy nem mondunk le a további fejlő­désről. Mind a vállalatoknál, mind a tanácsi beruházások­nál arra kell ügyelni — hív­ta fel e fontos tényezőre a figyelmet a pártbizottság —, hogy csak megalapozott be­ruházás megindítására kerül­jön sor. Mind a beszámoló, mind a felszólalóik, különösen Vág- völgyi József foglalkozott rész­letesebben a lakosság életkö­rülményeit befolyásoló lakás, iskolai tanteremépítés, egész­séges ivóvízhálózat-bővítés, egészségügyi hálózatfejlesz­tés gondjaival Bármilyen szű­kösek is az anyagi viszo­nyaink, nem mondunk le ar­ról, hogy javítsunk a lakás- helyzeten. Itt is sok ellent­mondás tapasztalható. Miköz­ben inkább a családi házak építését szorgalmazzuk, kevés az építőanyag. Fontos feladat. hogy ösztönözzünk minden érdekelt szervezetet arra: te­gyenek meg mindent, hogy ja­vuljanak a lakáskörülmények. Különösen a fiatalok és a nagycsaládosok lakáskörülmé­nyein sürgős a változtatás. Sajátunk — szeretjük A közigazgatás átszervezése a helyi tanácsok önállóságá­nak növelését idézte elő. Ez azt is jelenti: helyben saját hatáskörben sok mindent te­hetnek állampolgáraikért. Ebbe nem csupán az új ottho­nok emelését, hanem a tan­termi hálózat bővítését, s más égető tennivalót is értett a pártbizottság. Előreláthatólag 150 új tanterem megépítésére lesz lehetőség, a vízvezeték­hálózat száz kilométerrel hosz- szabbodik, a víztermelő kapa­citás 7200 köbméterrel bővül naponta. Teljesíthető, de nehéz fel­adatokra mozgósított tegnap a pártbizottság. Teljesíthető, ha a pártszervezeteknek sike­rül megnyerni a dolgozókat, a lakosokat programunknak. Cselekvő politikai Légkörre van szükség, s ezen munkál­kodni minden kommunista feladata, a helytállás, a terv megvalósítása azonban Pest megye valamennyi lakójára vonatkozik. Mindenkire, aki szereti környezetét, lakóhelyét, aki felelősséget érez dolgaink iránt, akinek nem közömbös a haza dolga. Sági Ágnes A VÁROSOK ÉS A VÁROSI JOGÚ NAGYKÖZSÉGEK PÁRT-VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁGÁNAK TAGJAI Az MSZMP Politikai Bizott­sága 1983. október 25-én hatá­rozatot hozott a városi, illetve városi jogú nagyközségi párt- bizottságok választott testületéi­nek kialakítására, feladatkörük, apparátusuk felépítésére. 1984. január 3—12. között Pest megyében is megalakultak az új párttestületek. A megyében 8 városi és 6 városi jogú nagy­községi pártbizottság alakult, illetve új tagokkal kiegészült. A ' pártbizöttságok működési terü­lete megegyezik az állami köz- igazgatás területi beosztással. 33*t lapunk közkívánatra iö33. december 24-i számában közöl­te. Az átszervezés Százhalombat­ta és Szentendre városi pártbi­zottságokat nem érintette, mű­ködési területük változatlan. A Csepel Autógyár, a Pest me­gyei Tanács, a Pest megyei Rendőrfőkapitányság pártbizott­sága városi jogú pártszerv lett. Így a Pest megyei pártbizott­ság közvetlen irányítása alá 17 pártszerv tartozik. CEGLÉD VAROSBAN 67 tagú pártbizottság alakul. A pártbizottság első titkára: Bállá János Titkárai: Bér la Ferenc és Podmaniczky István. A párt-végrehajtóbizottság to­vábbi tagjai: Fekete Antal, a városi tanács elnöke, Borsos Ferenc, a Ceglédi Állami Tan­gazdaság igazgatója, Gergely Mária, a Ceglédi MÁV Állomás kereskedelmi főnöke, Gyigor József, rendőrkapitány, Nagy Andrásné, az abonyi Gyulai Gál Miklós Általános Iskola igazgatóhelyettese, Sőreg Pál, a Dél-Pest megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat főmérnöke, Sza­bó Ferencné, az Egyesült Villa­mos Gépgyár munkása, Sze- leczki Mihály, a Dél-Pest me­gyei Vízgazdálkodási Társulás személyzeti előadója, Tóth Jó­zsef, az abonyi Vasipari Szö­vetkezet munkása, Zakar Imre, a Közúti Gépellátó Vállalat munkása. DUNAKESZIN 47 tagú pártbizottság alakult. A pártbizottság első titkára Rónai Árpád: Titkárai: Mahler Róbertné és Szigeti Sándorné. A párt-végrehajtóbizottság to­vábbi tagjai: Metykó Gyuláné, a városi tanács elnöke; Dobrovics István, a MÁV Járműjavító Üzem pártbizottságának titká­ra; Göndöcs Lajos, az Alagi Állami Gazdaság igazgatója; Grósz Sándor, a MÁV Jármű­javító Üzem lakatosa; Horváth Vladimir, a Mechanikai Labo­ratórium műszerésze; Kollár Albin, a 4. sz. Általános Isko­la igazgatója; dr. Sági Lajos, a konzervgyár igazgatója; Sza­kács Miklós, a III. sz. Házgyár lakatosa; Szilágyi Erzsébet, a Bőripari Kisszövetkezet rész­legvezetője; Valet Gyula, a Mechanikai Laboratórium igaz­gatója. ÉRDEN 45 tagú pártbizottság alakult. A pártbizottság első titkára Méray Tibor; Titkára Pribék Rozália. A párt-végrehajtóbjzottság további taglal: Mógor Béla, a városi tanács elnöke; Antal Imre, a Mezősén Érdi Gvár- egvsége igazgatóin: Bartalos Gábor, az MGM Dlósdi Gyára művezetőle: Csordás Pál, az Érdi Építőipari Szövetkezet asztalosa; Klement András, a Volán 20. érdi üzemigazgatója; Nemes Györgyné, a Szolgál­tató Szövetkezet munkaügyi vezetője; dr. Remenár Géza, a Vörösmarty Gimnázium igaz­gatóhelyettese ; Széli László, nyugdíjas; Vágenhoffer Jenő- né, a PEVDI érdi Üzeme áru­kiadója. gödOllö városban: 67 tagú pártbizottság alakult. A pártbizottság első titkára Herczenik Gyula; Titkárai Pekliné Joó Katalin, és Bucsai Lajos. A párt-végrehajtóbizottság további tagjai: Papp István, a városi tanács elnöke; Berkes János, az Ipari Műszergyár szakmunkása; Cser László, az aszódi Petőfi Sándor Gimná­zium igazgatója; Fábián Lász- lóné, a péceli TRI-TON Ipari Szövetkezet termelósvezetője; Finta Géza, az MN Gödöllői Gépgyára diszpécsere; Flórisné dr. Sipos Ida, az Agrártudo­mányi Egyetem pártbizottságá­nak titkára; dr. Füleki Lajos, rendőrkapitány; Köteles Imré- né, a DIANA Ipari Szövetke­zet elnöke; dr. Puskás Attila, az egyetemi tangazdaság igaz­gatója; Szabó István, a GANZ Árammérőgyár igazgatója. NAGYKÖRÖS VAROSBAN: 45 tagú pártbizottság alakult. A pártbizottság első titkára Pásztor István; Titkára Gótzlán Lászlóné dr. A párt-végrehajtóbizottság további tagjai: Kocsis Jánosné, a városi tanács elnöke: Görbe Ferenc, a Konzervgyár igazga­tója; Halasi József, a VOLÁN művezetője; Protopopov Vik- torné nyugdíjas; Rossi Ervin, az Információtechnikai Vállalat csoportvezető műszerésze; Ró­zsás László, az Arany János Gimnázium igazgatója; Sze- leczky János, a Pest megyei Iparcikk Kisker. Vállalat el­adója; Tóth Róza, a Kocséri Petőfi termelőszövetkezet elnö­ke; Varga József, a NEFAG igazgatója. VÁCOTT 67 tagú pártbizottság alakult. A pártbizottság első titkára: dr. Olajos Mihály; Titkárai: Pálmai László és Szalai Árpád. A párt-végrehajtóbizottság további tagjai: Weisz György, a városi tanács elnöke; Böhm Tiborné, a TAURUS váci gyá­rának mechanikai műszerésze; Divald Béláné, az MTA Vác- rátóti Kutató Intézetének labo­ránsa; Ferincz Gyuláné, a Nagymarosi Galvánüzem labo­ránsa; Fordán Tibor, a Dunai Cement- és Mészművek pb-tit- kára: Furák János, a Vác és Vidéke ÁFÉSZ elnöke; dr. He- mela Mihály, a Szobi Gyü­mölcsfeldolgozó SZKV igazga­tója; István Kálmán, a Haza­fias Népfront városi bizottsá­gának titkára; Pádár Sándor, a Híradástechnikai Anyagok Gyára igazgatója: Rátóti Jó- zsefné, a közgazdasági szakkö­zépiskola igazgatóla. BUDAÖRSÖN 67 tagú városi jogú nagyköz­ségi pártbizottság a’akult. é pártbizottság első titkára Csapó Sándor; Titkárai Mészáros Geyza és Szemethv Lászlóné. A párt-végreha1tóbizottsá" további tagjai: Fehérváry Já­nos tanácselnök; Fodor Antal­né, könyvtáros; Góg Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti Gazda­ság igazgatója; Hamza Antal, a Mezőgép Vállalat esztergá­lyosa; dr. Hargitai Károly, a Zsámbéki Tanítóképző Főisko­la főigazgatója; Kökény József, a Pest megyei Víz- és Csator­namű Vállalat osztályvezetője; Nagy József, az Ipari Szerel­vény- és Gépgyár vezérigazga­tója; Pallag Árpád, a MEZÉP- SZER Vállalat esztergályosa; Papp Sándor, a Vízgépészeti Vállalat főkönyvelője; Varró Károly, a TEXELEKTRO Ipari Szövetkezet elnöke. DABASON 45 tagú városi jogú nagyköz­ségi partbizottság alakult. A pártbizottság első titkára Adori Károly. Titkárai Méhész János és Hernádi Lászlóné. A párt-végrehajtóbizottság to­vábbi tagjai: Pétiké Jánosné dr., tanácselnök; Bese József- né, a PEVDI dabasi üzemének minőségellenőre; Csipái Fe­renc, a gyáli Szabadság Ter­melőszövetkezet pártbizottsá­gának titkára; Kakucsi Gab­riella, a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet elnöke; Kocsis Ferenc, a hernádi Már­cius 15. Termelőszövetkezet üzemvezetője; Kovács Sándor, a VOLÁN gépkocsivezetője; Kránitz Flórián, a dabasi Hús­ipari Hizlaló Vállalat szakága­zatvezetője; Presinszki János­né, az ÁFÉSZ bolti eladója. MONORON 61 tagú városi jogú nagyköz­ségi pártbizottság alakult. A pártbizottság első titkára Szászik Károly. Titkárai Skribek József és Tóthné Fiel Mariann. A párt-végrehajtóbizottság to­vábbi tagjai: Rágyánszki Pál, tanácselnök: Barna István, a költségvetési üzem művezető­je; Gigor János, á Mezőgép monori Vállalatának esztergá­lyosa; Kocsis József, a mono­ri Építőipari Szövetkezet rak­tárosa; Magócs! Pálné, a mo­nori Kossuth Termelőszövet­kezet üzemvezetője; Pokorny Róbert, az üllői Általános Is­kola igazgatója: Puskás Imre, a pilisi Aranykalász Termelő- szövetkezet elnöke: dr. Zimá- nyi Gyula, a monori Játék- és Kefegyár igazgatója. NAGYKÁTÁN 55 tagú városi jogú nagyköz­ségi pártbizottság alakult. A pártbizottság első titkára Babosán József. Titkárai: Farsang István és Kálmán János. A párt-végreha1tóbizottság to­vábbi tagjai; Akantisz Mar­cell tanácselnök: Darabont Imréné, a Nagykáta és vidéke ÁFÉSZ szociálnontikai előadó­ja: Helmann Gvőzfí. a nagy- kátal I. sz. Általános iskola igazgatóin: Lendvai Sándorné. a nagvkátai Ma® var—Koreai Barátság Termelőszövetkezet pártáinőszervezetének titkára; Maczkóné Povázson Erzsébet, a nagvkátai Telefongyár cso­portvezetőle: Ménesi József, a tápióc-7rtiei Kohás7ati Gvárénf- tő Vállalat főtechnológusa: Povázson Sándor, a nagvkátai Gimnázium és Szakközéi <sko- la Íga7«ató*n; dr. Samu János, a szentmártookátal Kossuth Termelős7*"e4ií’0'»r.f elnöke. RÁCKEVÉN 57 tagú városi iogű nagyköz­ségi pártbizottság alakult. A pártbizottság első titkára Jónás Zoltán. Titkárai: Klamó József és Nagy Domokos. A párt-végrehajtóbizottság to­vábbi tagjai: Raffay Béla ta­nácselnök ; Gulyás Ferenc, a szigetbecsei Általános Iskola igazgatója; Kiss Sándorné, a Ráckeve és Vidéke ÁFÉSZ konyhai dolgozója; Nagy Má­ria* a dömsödi Dózsa Terme­lőszövetkezet betanított mun­kása ; Papp Józsefné könyv­tárvezető; Répás Imre, a költ­ségvetési üzem lakatosa: Szo- mor József, a ráckevei Arany­kalász Termelőszövetkezet el­nöke: dr. Tresser Pál, a du- navarsányi Petőfi Termelőszö­vetkezet elnöke. SZÁZHALOMBATTÁN 41 tagú városi pártbizottság működik. A pártbizottság első titkára Balázs Gézáné. Titkára Zimányi László A párt-végrehaitóbizottság to­vábbi tagjai: Szekeres József, a városi tanács elnöke; Bor- bás Istvánné, a Dunamentl Hőerőmű vállalat anaditikusa, Gong Gábor a Dunamenti Hő­erőmű Vállalat blokkezelő­je; Imre Ferenc, a budapesti Kőoialinari Gépgyár százha­lombattai kirendeltségének la­katos csoportvezetője: dr. Lal­ii László, a Dunamenti Hő­erőmű Vállalat gazdasági igaz­gatóhelyettese: őri József, a Dunai Kőolajipari Vállalat pártbizottságának titkára: Ta­kács Béla, a Dunai Kőolajipa­ri Vállalat műszerésze: Takács Péter, a Barátság Művelődési Ház és Könvvtár igazgatóba; Valda Lászlóné. a Dunai Kő- olalipari Vállalat iparjogvé­delmi előadója. SZENTENDRÉN 55 fős városi pártbizottság működik. A pártbizottság első titkára Rozgonyi Ernőné dr. Titkára Terra! István. A párt-végrehaitóbizottság to­vábbi taglai: Marosvölgy! La­jos, a városi tanács elnöke: Jeles Sándor, a Dunamenti Regionális Vízmű csoportveze­tőié: dr. Juhár János, nomázi körzeti orvos; Konta Ferenc, a nomázi írószer Szövetkezet csoportvezetőt e: dr. Knruoz Albert, a szentendrei S^bad- téri Népralzl Múzeum főlgnz. gatóta; Lontainé Németh Er­zsébet, általános iskn1«! igaz­gató: Németh Lalosné, a leányfalui rm«vközsérti tanács elnöke: Rekettve Károlv. a Lenfonó- és Szövőlnnri Válla­lat vezérleazeató helyettese. SZIGETSZENTMIKLÓSON 55 tagú városi jogú nagyköz­ségi pártbizottság alakult. A pártbizottság első titkára: Nagy Józsefné. Titkárai: Maczkó József és Szilágyi Zoltán. A párt-végrehaitóbizottság to­vábbi tagiai: Pongrácz Gábor tanácselnök: Csata! Lajos, a dunaharaszti Sütőipari Válla­lat mű vezető le: Kiss P. László, a Duna Termelőszövetkezet elnöke; Matzák István, a Vo­lán 20. üzemlgazgatóia. Tógyer Jánosné, a költségvetés! üzem raktárkezelőié; Varea András, a TERMINAL SZKV igazga­tóin: Zámhó Sándorné, az Er­dei Ferenc Általános iskola tanára: Závori Ernő, a Pestvi­déki Géngyár pártbizottságá­nak titkára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom