Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-04 / 286. szám

4 1983. DECEMBER 4., VASÁRNAP PEST Mt.l. X miau Nagy munkában vannak a népművelők, még a leg­apróbb művelődési házban is: két héten belül be kell fejezniük az intézmények jövő évi munkatervét, s azt követően a költségvetést. Ezúttal a korábbiaknál is na­gyobb előrelátással és a januártól életbe lépő új ren- deleíek figyelembevételével kell elkészíteniük a mun­kájuk alapdokumentumait. A 118-as PM-MM rendelet végrehajtásához határozottabban számolni kell a la­kossági igényekkel és új formákat keresve szükség van az intézmények működésének gazdaságosabbá tételére. Akad olyan művelődési ház, ahol már novemberben pontot tettek a munkaterv végére. Ezek közé tartozik Budakeszi művelődési háza is. művelődési tevékenységhez nagyobb rugalmasságot bizto­sít és gyorsabbá is válhat az ügyeink intézése. Csakhogy nem olyan egyszerű kiválni a Gameszból, hiszen az új ren­delkezések szerint a bizonyla­ti fegyelem és az ellenőrzés érdekében az önálló költség- vetésű művelődési házakban legalább egy főállású és két részfoglalkozású gazdasági ügyintézőt kötelező alkalmaz­ni. Ehhez viszont ez idő sze­rint nincs béralapunk. Jó volna megoldást találni, mert az idén például csak októ­berben kaptuk meg a végle­ges költségvetésünket a Ga- mesztől. Pedig a munkaterv és a költségvetés szorosan össze­függ, olyannyira, hogy az előbbit el sem lehet készíteni, ha legalább hozzávetőlegesen nem ismerik a kereteket. Ép­pen ebből következik, hogy a Budakeszi művelődési ház munkatervében csupán egyet­len bekezdés található az alaptevékenységen kívüli szolgáltatásokról, az Is in­kább elvi meghatározás. Nem tudják ugyanis, hogy ezenre az új lehetőségekre jövőre mennyi pénzt lehet fordítani. Pedig a kockázatvállalással te­kintélyes bevételekhez juttiat- na a nagyközségi tanács es a művelődési ház is. Igaz, hogy Budakeszin is tapasztalható némi bizonyta­lanság az alaptevékenységben és az alaptevékenységen kí­vüli feladatok meghatározásá­ban. Az alaptevékenységei általában és nagy vonalakban szabályozzák ugyan rendeie­tek, de a konkrét formák megítélése gyakran nem egy­értelmű. Bizonyítja ezt, hogy a közhasznú tanfolyamokat másképpen sorolják be Öcsán. mint Galgahévizen, máskép­pen Budakeszin, mint Dobá­son. Hasonló a helyzet a szol­gáltatásoknál is. Alaptevékenység — Mi abból indulunk ki, hogy minden a művelődési ház alaptevékenységébe tarto­zik, ami az önművelést, a kö­zösségi nevelést és a szabad idő hasznos eltöltését szolgál­ja — mondta az igazgató. — Példát említek: az alaptevé­kenységbe soroljuk ä jogi ta­nácsadást, hiszen az embe­rek ismereteit gyarapítja; ugyanide tartozik szerintünk a gombaszakértők köre, de nem lenne alaptevékenység, ha a művelődési ház pincé­jében a kör tagjai gombát te­nyésztenének. Az előbbi cso­portba tartozik, ha egy ren­dezvényhez kapcsolódva ipar- művészeti vásárt szervezünk; és a másik kategória, ha bá­lok alkalmával emléktárgya­kat árusít valaki. Fontosnak ítéljük: az alaptevékenységen kívüli vállalkozásainknak csak az lehet a célja, hogy a bevé­telekkel javítsuk a közműve­lődés anyagi feltételeit. Érdemes ehhez még egy gondolatot hozzátenni. Az új rendelkezések valóban a népművelők vállalkozó ked­vére apellálnak. De nem vol­na szabad bármi áron többlet- jövedelemre törekedni. Csak olyan alaptevékenységen kí­vüli vállalkozásba szabadna fogni, amely legalább kap­csolódik áttételesen a tanulás­hoz, a művelődéshez, az igé­nyes szórakozáshoz, az ízlés­formáláshoz. Mert ki tudja, hogy stílusos ötlet-e kenyeret árulni egy művelődési ház ru­határában? Űgylehet jövedel­mező. Kriszt György Programbizottság feladata Az óvodai nevelés Az óvodai nevelés tovább­fejlesztését tűzte ki célul az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) által létrehozott úgy­nevezett „Programbizottság", amely a közelmúltban tartotta alakuló ülését. A szakemberek szerint a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az óvodákban a gyermekek társas kapcsolatai­nak alakítására, a velük való differenciált foglalkozásra. A továbbfejlesztett programnak segítséget kell majd adnia az óvónőknek ahhoz is, hogy az eddigieknél eredményeseb­ben tudjanak együttműködni a szülőkkel. Így a gyermekek „együttnevelcse” tudatosabb és differenciáltabb lehet. Az OPI-ban rövidesen szakbizott­ságok alakulnak, hogy az óvodai nevelés továbbfejleszté­sének tartalmát részleteiben is kidolgozzák. DIOFIGYELO UGKŐMÖKA. Történelmünk utóbbi nénány évtizede is szol­gáit a sportvilágban jó néhány abszurd esettel. Minden bi­zonnyal ez adta Gosztonyi Já­nosnak az ötletet, hogy egy igazán lehetetlen, még a sport világában is elképzelhetetlen történetből írjon rádiójátékot Túlzónak, hihetetlennek kel­lett lennie a cselekménynek, egészen a képtelenségig fokoz­ni a valós lehetőségeket még­sem nélkülöző tanulságokat, hogy' a hallgató elgondolkod­jon azon, ha talán nem is a sport világában, hanem a tár­sadalom más szférájában ta­lálkozhatunk-e hasonló lehe­tetlenségekkel? Ki merne nemet mondani arra: bizony előfordul, hogy azt honorálják, aki csak kö­zépszerű szinten képes ugrani, találnak elég magyarázatot ar­ra, hogy a kis teljesítmény Furfangos csecsemő A Magyar Televízió bábsíúdiójában forgatják Devecseri Gá­bor: Furfangos csecsemő című művének televíziós filmváltoza­tát. nem is kicsi, hanem nagy, vagy eppen meghamisítják az eredményeket; az igazán zse­niális, vagy csak különlegesen nagy teljesítménytől megriad­nak. Gosztonyi János ezzel a tör­ténetiéi valóban nc-m a sport­ról, hanem a társadalom más területein legalább ennyirí meglevő jelenségről mondta e. véleményét. Igaz. a megfogal­mazás nem hozott igazán ere­deti megoldást, mástól, mát formában úgy tűnik, hallot­tunk, olvastunk más hasonlt szatírát. Az előadás a docce- nők ellenére is érdekes, kellc mértékben szórakoztató volt Azzá tették az olyan kivált színészek, mint Kállai Ferenc Kern András, Koncz Gábor Huszti Péter és a többiek. HOLOCAUST AZ ALPQS ELŐTT. Szita Szabol.cs, a; MSZMP Politikai Föiskolájá­Ahol a váci zeneélet szíve dobog Közönséget hódító muzsika A korszerű és viszonylag jól felszerelt intézmény még mindig vadonatújnak tűnik, pedig három éve épült. Fel­avatása idején élénk vitát ka­vart mind külső, mind belső építészeti megoldása. Elsősor­ban a nagyterem használható­ságát elemezték, mert az egy­betartozó terét mozgatható falakkal lehet kis előadóter­mekké, szakköri foglalkozta­tókká átalakítani. Ez kétség­telenül többlet (fizikai) mun­kát ad a népművelőknek és az alkalmi hangszigetelése nem jó, tehát ezeket a körül­ményeket figyelembe kell venni a programok összeállí­tásánál. Feladatkör? Szerencsére a népművelők mindig találnak áthidaló meg­oldásokat. Másképpen aligha tudnának helyet találni a tizenegy tanfolyamnak, hat klubnak és öt művészeti cso­portnak a rendezvényekkel párhuzamosan. Ez utóbbiak közül kiemelkedik a minden héten megtartott iskolai köz- művelődési nap, s ugyancsak sikeresek az aktív hetek, amelyeknek programját min­dig valamilyen sokakat ér­deklő témakörből állítják össze, legutóbb az egészséges életmódról tartottak előadáso­kat, fórumokat, vitákat és filmvetítéseket, sőt még író— olvasó találkozó is kapcsoló­dott a rendezvénysorozathoz. A földszinti előtér minden délután és este megtelik sak­kozó, kártyázó, vagy éppen olvasó fiatalokkal. Hasonlóan látogatott az alagsori kondi­cionálóterem. illetve az alko­holmentes büfé. — Az intézmény működését több vonatkozásban is példá­nak állíthatnánk a járás nép­művelői elé. S szükség is^vol­na erre a példára: Érd város­sá válása óta gyakorlatilag nincs a járásban módszertani központ. Egy bekezdés — Lehetőségeinkhez mér­ten próbálunk segíteni — mondta Pál Sándor, a műve­lődési ház igazgatója. — Időnként a járási közművelő­dési felügyelővel felkeressük a környék intézményeit, s néha azokból is jönnek hoz­zánk tanácsért, vagy felszere­lési tárgyakat kölcsönözni. De ez a kapcsolat nem rendsze­res. Budakeszin a módszerta­ni munkához nincsenek meg sem az anyagi, sem a személyi feltételek. Az igazsághoz tar­tozik: a megyei tanács kere­si a lehetőséget arra, hogy pénzt és státust biztosíthas­son nekünk ehhez a tevé­kenységhez. Persze a mód­szertani munkát még nem is szerepeltethetjük a jövő évi munkatervünkben, hiszen még nem dőlt el, hogy be kell-e töltenünk ezt a funkciót? Leg­feljebb módosítjuk a tervet. — Az 1984-es esztendő alapjait már rögzítették, a költségvetés viszont még nem készült el. Arról sincs döntés, hogy a 118-as rendelet értel­mében újra önálló gazdasági egység lesz-e a művelődési ház, vagy a Gameszhoz fog tartozni ? — Nem tudom — válaszolt Pál Sándor. — Mi örülnénk az önállóságnak, mert a köz­f Ci Húszéves a váci Bartók $ Béla Zeneiskola, A jubileum al- $ halmából november 21. és de- % cember 8. között négy hangver- % senyből álló ciklust rendez az in- ^ tézmény. A sorozat nyitokoncert- % jéről, amelyen a művész-tanárok ^ zenéltek, lapunk is beszámolt. A g magas színvonalú hangversenyt g követően megkerestük Cs. Nagy g Tamást, az iskola igazgatóját, '/ hogy a váci zenei életről, az itte- % ni oktatás múltjáról és jelenéről 2 beszélgessünk. — Húsz év nagy idő, az egyes em­ber és egy intézmény életében is — kezdi az emlékezést Cs. Nagy Tamás. — Még nem voltam harmincéves, amikor kineveztek az iskola új igaz­gatójának. A mostani jubileum tehát alkalom arra, hogy visszatekintsek, értékeljem és elemezzem a megtett utat. Természetesen nem a semmiből in­dultunk. Vácnak jelentős zenei hagyo­mányai vannak, így a zenei oktatás is nagy múlttal rendelkezik. írásos feljegyzésekből tudjuk, hogy már száz évvel ezelőtt is működtek vá­rosunkban magán zenetanárok, akik főleg zongorát és hegedűt oktattak. 1909-ben alakult meg az első zene­iskola, Major J. Gyula vezetésével. Ebben az első szervezett, iskolasze­rű intézményben a Zeneakadémia hivatalosan előírt tananyagát oktat­ták zongora, hegedű, magánének és zeneszerzés szakon. Az induló ze­neiskola növendéklétszáma 32 fő volt, akiket mindössze két tanár ta­nított. Major J. Gyulát követően Ságh József (a neves zeneszerző, Áb­rányi Kornél ve je), majd Pikéthy Tibor lett az igazgató. Pikéthy kitű­nő zenész volt, és jó szervezője a váci zeneéletnek. A zeneiskola — vá­rosi engedély alapján — a városhá­zán működött 3 kiváló tanárral. Saj­nos, a harmincas években — a vi­lágválság éveiben — egyházi és ál­lami támogatás híján az intézmény megszűnt. A felszabadulás után, 1952-től munkaközösségi zeneiskola műkö­dött Vácott 200—250 fős növendék­létszámmal. Ennek a zeneiskolának Makiári József, a város zenei éle­tének ma is tevékeny alakítója volt az első igazgatója. A munkaközössé­gi oktatási forma 1971-ben szűnt meg. Kiszorította az 1960 szeptem­berében kezdődött állami oktatás, mely két évig az abonyi zeneiskola fiókiskolájaként működött. 1963. ja­nuár 1-én lettünk önállóak. J ® ön kezdettől fogva az in- tézmény igazgatója. Mi jellemez- i te az iskola életének első éveit? — Mindenekelőtt a dinamikus fej­lődés. Kezdetben csak hegedű és zongora tanszak volt. Ez persze meg­felelt az akkori igényeknek. Az ál­lami zeneiskola 8 tanárral és 272 növendékkel kezdett. Ideiglenes ott­honunk a Madách Művelődési Köz­pontban volt, amit igen hamar ki­nőttünk. Szükségessé vált további tantermek igénybevétele a Géza ki­rály téri gimnáziumban és még to­vábbi négy általános iskolában. Az égető helyiséghiány, az albérleti helyzetből adódó feszültség új, ál­landó otthonunk felépüléséig, 1971 szeptemberéig tartott. Az új. két­emeletes épület a székesegyház mel­lett, a Konstantin téren épült fel a Művelődési Minisztérium, a megyei tanács és elsősorban a városi tanács támogatásával. Az iskolában 18 ok­tatóterem, 4 egyéb helyiség (irodák, könyvtári és tanári szobák) és egy kitűnő akusztikájú, reprezentatív, 225 személyt befogadó hangverseny- terem van. Ez a hangversenyterem ma Vác zenei életének központja, különösen 1976 óta, amikor is remek koncertorgonát kaptunk. Ma az iskolában 16 tanszak mű­ködik, 41 tanárral, 800 növendékkel. 1962 óta van intézményünkben gor­donka és ének, 1963-tól fúvós. 1965- től gitár. 1967-től gordon (nagybőgő) és 1974-től orgona tanszak is. g (AH Ezek a számok és adatok J valóban imponálóak. Milyen ará- % nyok vannak az egyes tanszakok ^ között, és honnét verbuválódnak í a növendékek? — Három fő tanszakon: a zongo­ra, a vonós és a fúvós tanszakon körülbelül azonos a növendéklét­szám. Tanáraink évente rendszeresen felkeresik a város és a közvetlen környék általános iskoláit, tehetség- kutatást tartanak. A muzikális gye­rekek beiratkozhatnak a zenei elő­készítőbe. Egy évig szolfézst, zenei alapismereteket tanulnak. Ezalatt tanáraink megismerik őket, tanul­mányozzák fizikai adottságaikat, s mindezek alapján javasolják, hogy milyen hangszert válasszanak. A zenetanuláshoz természetesen nem­csak tehetség, szorgalom is kell. Ügy érzem, hogy növendékeinknél sem egyikben, sem másikban nincs hiány. Zeneiskolánk 20 éves műkö­dése alatt 48 növendéket indított el a zenei pályán. Közülük többen vá­rosunkba jöttek vissza, végzett ze­netanárként. Rájuk különösen büsz­kék vagyunk! Mint ahogy arra is, hogy növendékeink többsége fizikai dolgozó gyermeke, akik minden vo­natkozásban megállják a helyüket. Zeneiskolánk munkájában már ha­gyományosak az évközi és az év­záró növendékhangversenyek. Diák­jaink és együtteseink sikerrel vesz­nek részt a megyei és az országos be­mutatókon, versenyeken. így a me­gyei kamarazenei fesztiválokon, ze­nekari fesztiválokon, zongora négy­kezes bemutatókon és más verse­nyeken! Sőt, nemzetközi sikerünk is van. Idén május elején Belgium­ba. Neerpeltbe hívták meg kamara- zenekarunkat a fiatal zenészek 31. zenei fesztiváljára, ahol a vonós- zenekarunk és ütőhangszeres együt­tesünk kiemelt első díjat kapott. ^ <S> Úgy tudjuk, hogy a Váci Al- ^ lami Zeneiskola nemcsak részt- % vevője a megyei és az országos zenei rendezvényeknek, hanem < Vácott is rendeznek ilyeneket. — Valóban! 1975-ben, majd 1979- ben s azóta kétévenként mi rendez­tük az országos úttörőzenekari fesz­tivált, 1976-ban a II. országos zene­nak tanára kutatta fel Nyu­gat-Magyarország, Győr és Sopron megye, valamint tizen­egy község néhány hónapos, 1944—45-ös szörnyű történel­mét. Mint arra a Győri Bélá­val folytatott beszélgetés címe •is utal, a háború utolsó hónap­jaiban e vidéken nálunk is működtek ha’áltáborok. Igaz, itt nem milliók pusztultak el, de a szörnyűségek minden­képpen lélekbe markolóan megrendítők. Tisztes nemzeti önbecsülé­sünkhöz nemcsak az tartozik hozzá, hogy feltárjuk, s felku­tassuk a történelemkönyvek dicső lapjait, hanem meg kel! ismerni, számot kell vetni múltunknak azokkal a dicste­len eoizódjaival is, amelyek­nek többé nem szabad mégis-- métlődnie. HÉT VÉGE. Ebben az ország­ban majdnem mindenki szeret főzni, sek millióra tehető a különleges ízek kedvelőinek tábora is. A főzés szertartása azonban nem csupán egyszerű konyhai foglalatosság, de egy­ben ünnep is. Olyan esemény, amikor együtt a család, s min­denki igyekszik e ritka pilla­natnak minden örömét kiak­názni. Az ünnepekre ugyan kell még néhány hetet várni, Antal Imre, Kertész Zsuzsa és a Magyar Konyha szerkesztősé­gének munkatársai és vendé­gei jókedvvel gondoskodtak számunkra egy kis előünnep- lésről. Csillák András iskolai gitárhangversenyt, 1978 óta négy országos ütősfesztiválnak mi voltunk a házigazdái. 1981-ben — a Bartók-centenárium alkalmával, amikor iskolánk felvette Bartók Bé­la nevét — megrendeztük az I. or­szágos hegedűduó-találkozót. A má­sodikat jövőre tartjuk meg. ^ «9 Említette, hogy a zeneisko­4 la hangversenyterme a váci ze- g nei élet központja. — Igen. Itt rendezzük meg — mint mondottam — növendékeink bemu­tatkozóit és a tanárok hangverse­nyeit. Rendszeresen fellépnek itt együtteseink; a növendékekből ala­kultak éppúgy, mint a tanárainkból 1968-ban alakult Musica Humana kamarazenei-tar. Tizenhat éve nö­vendékeinkből kamarakórust verbu­váltunk, mely létszámban tovább­fejlődve ma már 100—120 fős ve­gyes karként működik Váci KISZ Kórus néven. Hangversenytermünk­ben többször fellépett a 45 éves múltra visszatekintő, leghíresebb váci zenei együttes, a Voa: Humana, amely a Liszt-díjas Makiári József karnagy vezetésével nemzetközi hír­névre tett szert. Legutóbb a legran­gosabb nemzetközi kórusversenyről. Arezzóból két első díjat hoztak ha­za. Az Országos Filharmóniával és a művelődési központtal közösen felT nőtt és ifjúsági hangversenysorozat­ra bocsátottunk ki bérleteket. E hangversenyek látogatottsága száz- százalékos, művészi színvonaluk rendkívül magas. Az idén koncertet adott, illetve ad hangversenyter­münkben többek között például Fi­scher Annie, Ránki Dezső, Sebestyén János, fellép a tallinni Ernesaks Észt Állami Férfikórus. Hiba lenne azon­ban Vác zeneéletét leszűkíteni arra, ami zeneiskolánkban és hangver­senytermünkben történik. Kezdettő: fogva törekszünk arra, hogy új és újabb közönséget hódítsunk meg az igazi muzsikának. Rendszeresen tar­tunk ismeretterjesztő előadásokat, koncerteket üzemekben, gyárakban is, fúvósegyütteseink évente több­ször térzenét adnak a város külön­böző pontjain. Váradi László Alap és nem alap Munkatervek új lehetőségekkel Javítsuk az anyagi feltételeket is

Next

/
Oldalképek
Tartalom