Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-31 / 307. szám

mr < .»iKvrai ins*? nrnr^TRF.n si., szombat 2 4/ ÉV VÉCÉ VliÁmLITlKAI KÉRDÉSE! Feszültségek és reménységek legyében Eriékeléssk, nyilatkozatok az 1983-as eseményekről Ä stockholmi konferencia és az európai biztonság ügye Mtgyar vezetők üdvszlö távirata KUBA NEMZETI ÜNNEPÉN / Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt £ Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Tál, a Ma- ^ gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár ^ György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának á elnöke Kuba nemzeti ünnepe alkalmából az alábbi szö- í végű táviratot küldte dr. Fidel Castro Ruznak, Kuba ^ Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, í; a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa '' elnökének. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a kubai forradalom győzelmének 25. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész népünk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önnek, Kuba Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Kubai Köztár­saság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri ku­bai népnek. Őszinte nagyrabecsüléssel emlékezünk arra, hogy huszonöt évvel ezelőtt a kubai nép saját kezébe vette sorsának alakí­tását, megkezdte az új társadalmi rend építését. Népünk elis­meréssel tekint azokra az eredményekre, melyeket a kubai nép szorgalmas és önfeláldozó munkával az eltelt negyedszá­zad alatt ezen az úton haladva elért. Kuba nehéz külső körülmények között folytatja szocialista építőmunkáját. miközben belső sikereinek és internacionalista külpolitikájának eredményeként megbecsült helyet vívott ki magának a nemzetközi életben, kiemelkedő szerepet tölt be az el nem kötelezett országok mozgalmában, tevékeny ré­szese a világbékéért, vívott küzdelemnek. Örömünkre szolgál, hogy pártjainknak, kormányainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár inter­nacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátsága, az élet min­den területére kiterjedő, gyümölcsöző együttműködése ered­ményesen szolgálja mind országaink, mind az emberi haladás közös érdekeit. Dolgozó népünk teljes mértékben szolidáris az imperializmus által napjainkban különösen fenyegetett Kuba népével. Forradalmuk győzelmének kiemelkedő évfordulóján szív­ből kívánjuk önnek és az egész testvéri kubai népnek, hogy további sikereket érjenek el hazájuk védelmében, országúit felvirágoztatásában, a szocializmus és a béke javát szolgáló munkájukban. ★ Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országavűlés el­nöke táviratban üdvözölte Flavio Bravót. a Kubai Köztársa­ság nemzetgyűlésének elnökét, Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béke­tanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Az óesztendő utolsó napjai­ban a világ diplomáciai moz­gásainak, nemzetközi politikai eseményeinek irányítói ugyan­úgy, mint a sajtó kommentá­torai áttekintést igyekeznek adni arról, hogy milyen is volt az eltelt év, mi volt a fő meg­határozó téndencia a világpo­litikai porondon. Ezeket a megnyilatkozáso­kat és véleményeket termé­szetesen meghatározza, hogy milyen oldalról, milyen néző­pont képviseletében hangza­nak el. Így nem lehet megle­pőnek tartani, hogy az ameri­kai Pershing-rakéták nyugat­európai telepítésének megkez­dését, amellyel a NATO hoz­zákezdett a kontinensünkön e fegyverrendszerben meglevő egyensúlyi helyzet megbontá­sához, az észak-atlanti főváro­sokban hivatalos körök olyan lépésként üdvözlik, amely — legalábbis szerintük — előse­gíti majd az e fegyverfajták csökkentésében való megegye­zést a Szovjetunióval. Ők per­sze — miközben a telepítése­ket a NATO által elfogadott menetrend szerint rendületle­nül folytatják — „sajnálkozá­sukat” fejezik ki, hogy a genfi szovjet—amerikai tárgyalások folytatására nem jelöltek ki konkrét dátumot. Olyan lát­szatot szeretnének kelteni köz­véleményük előtt, mintha „vá­rakozó állásponton” lennének, s arra számítanának, hogy a Szovjetunió a történtek fényé­ben végül is visszaül a tárgya­lóasztalhoz. S éppen állítólag ezért tölti el őket oly nagyfo­kú ingerültség amikor a nyu­gat-európai békemozgalmak a második világháború óta nem tapasztalt demonstrációkhoz folyamodnak az új rakétatele­pítések elleni tiltakozásul. Ugyanígy persze csak ha a realitások szemszögéből néz­zük a történteket, akkor vi­szont az a természetes, hogy nincs értelme addig folytatni a genfi megbeszéléseket, ame­lyek témája a jelenleg megle­vő rakéták csökkentése, ha eközben megváltozik az alap, amelyről e tárgyalások meg­kezdődtek. Hiszen ha a NA- TO-hatalmak végrehajtják terveiket, s Nyugat-Európa ki­jelölt országaiba elhelyeznek 572 Pershing—2 rakétát és manővereztethető robotrepü­lőgépet. ez annyit jelent, hogy az európai erőegyensúly fenn­tartása végett, a Varsói Szer­ződésnek is meg kell tennie azokat a kényszerű ellenintéz­kedéseket, amelyeket saját biztonsága múlhatatlanul megkövetel. Vagyis csak ámítás a nyu­gati közvélemény felé annak állítása, hogy az új telepítés „meggyorsíthatja a megegye­zést” e tömegpusztító fegyve­rek csökkentésében ... S ha Nvugat-Európában mind erő­teljesebben bontakozik ki til­takozás az új nukleáris fegy­verek elhelyezése ellen, ez ugyané, a realitásokat szem előtt tartó nézőpontból re­ménykeltő lehet. Azt jelenthe­ti ugyanis, hogv minden NA- TO-propagandaérvelés elle­nére növekszik azoknak az embereknek száma, akik ezek­ben az országokban is felis­merik, hogy milyen veszélye­ket idézhet fel a fegyverkezési hajsza újabb fordulója, sőt, hogy ezt nemesek megértik, hanem készek is cselekedni ez ellen... MI JELLEMEZTE SOK ÉR­TÉKELÉS SZERINT AZ 19R3-ÄS ÉV VILÁGPOLITI­KÁI ESEMÉNYEIT? _________ A már említett Pershing— 2 rakéták és manővereztethető robotrepülőgépek telepítésé­nek megkezdése mellett a fegyverkezési verseny fokozá­sának, a hidegháború felújítá­sának hívei több olyan csele­kedetet hajtottak végre, amellyel élezni próbálták a fe­szültséget. Csak címszavak szerint, felsorolva, ez így fes­tett: Az amerikai törvényho­zásban olyan rekord-hadikölt- ségvetást fogadtak el, amely utat nyitott új, eddiginél pusz- títóbb fegyverrendszerek ki- fejlesztéséhez egészen a ki­lencvenes évek kezdetéig. A Közel-Keleten a libanoni fe- szültségi gócot, az eddiginél is veszélyesebbé tették az amerikai—izraeli politika kö­vetkezményeként. Sikerült olyan helyzetet teremteniük, hogy úgynevezett „nemzetkö­zi erő” keretében mintegy 1500 amerikai tengerészgyalo­gos léphessen Libanon földjé­re, miközben hadihajók egész sora áll készenlétben, hogy ha „szükséges”, további ezer meg ezer katonát szállítson partra a washingtoni—Tel-Aviv-i kö­zös célok megvalósítása érde­kében. Az Egyesült Államok minden eddiginél fenyegetőbb módon lépett fel Szíria ellen. Felforrósították a helyzetet a Karib-tenger térségében is. Októberben ürügyül kihasz­nálva a grenadai haladó erők­ben kirobbant súlyos belső válságot, miniállamok egysé­geinek jelképes részvételével, az Egyesült Államok hadsere­ge fegyveres agressziót köve­tett el, s megdöntötte a kis szigetország forradalmi kor­mányzatát. De az értékelések, amelyek 1983-ról reális képet igyekez­nek festeni, azt is azonnal megemlítik, hogy jellemző volt ugyanakkor az is, hogy ezek a hidegháborús, a fe­szültség fokozására törekvő elemek terveit sok minden ke­resztezi. A jelek szerint — is­merte el több nyugati kom­mentátor is — az erőviszo­nyok, amelyek ma a világban fennállnak, olyan tényezők, amelyek hatnak akkor is, ha Nyugaton egyes politikusok a korábbinál kardesörtetőbb nyilatkozatokat tesznek és fegyverkezési programok megszavaztatásával még nem változnak meg ezek automati­kus módon. Ezt sok hírmagya­rázó nevezte reménykeltőnek. MIT NEVEZNEK RE- MÉNYKELTÖNEK 1984-RE? Mindenekelőtt nyugati kom­mentátorok is elismeréssel ír­nak arról, hogy a „másik ol­dal” nem vette fel a hideghá­borús körök által odadobott kesztyűt, és higgadtan, erejé­nek, igazának biztos tudatá­ban válaszolt. A washingtoni vezetés, amely már előre a genfi zsákutca megteremtésén mesterkedett, hogy megkezd­hesse nyugat-európai rakéta­telepítését, újra meg újra ne­héz propagandahelyzetbe ju­tott saját szövetségeseinek közvéleménye előtt, amikor szovjet javaslatok egész sora került 1983-ban a genfi tár­gyalóasztalra a megegyezés si­kere végett. A Varsói Szerző­dés országai ugyanakkor vilá­gossá tették, hogy biztonsági érdekeiket nem hagyják fi­gyelmen kívül, s megteszik válaszlépéseiket. De csak min­dig addig mennek el ezekben, amelyek szükségesek a meg­bontott rakétaegyensúly ki- egyenlítésére. Ezzel a józan­ságra apellálnak: hiszen, ha az egyensúly minden nyugati lé­pés után ismét helyreáll, mi­nek belebocsátkozni e fegy­verkezési verseny újabb for­dulójába? Hiszen a jelenlegi nukleáris arzenál, amellyel mindkét oldalon rendelkeznek, többszörösen elegendő az egész világ megsemmisítésére ... Ez a magabiztosság nem­csak a katonai erőegyensúly realitására támaszkodik, ha­nem a szocialista közösség ál­lamainak 1933-as további gaz­dasági-politikai erősödésére, a fejlett szocializmus építésének újabb eredményeire. Csak egyetlen tényt hadd ragad­junk ki erre itt. Mint az SZKP Központi Bizottságának néhány napja megtartott plé­numán elhangzott az ipari ter­melés üteme a Szovjetunióban az idén 4 százalékos volt s jövőre is hasonló nagyságren­dű emelkedést irányoztak elő. Jellemző, hogy a még egyéb­ként oly negatív irányban el­fogult londoni rádió is elisme­réssel kommentálta ezt az eredményt és azt fűzte hozzá, hogy az idei teljesítmény fé­nyében reális a jövő évi szov­jet tervelőirányzat. A hidegháborús elképzelé­sek ellen Ható tényezők között megemlítik a kommentátorok az enyhülési folyamat során fejlődésnek indult kelet-nyu­gati gazdasági kapcsolatokat, amelyek fenntartása és kibon­takoztatása tőkés cégek jól fel­fogott üzleti érdeke is. Arról is cikkeznek, hogy Washing­ton erőszakos lépései csak részleges eredménnyel jártak. Egyes Pentagon-tábornokok a grenadai kalandot csak afféle „főpróbának” szánták a nica- raguai forradalmi kormányzat elleni hadművelethez. Erről azonban a kibontakozott nem­zetközi tiltakozás miatt — leg­alább is egyelőre — le kellett mondaniok. A Szíria elleni fe­nyegető nyilatkozatokat sem követték mindeddig egyes li­banoni összecsapásokon túl szélesebb körű erőszakos wa­shingtoni akciók. A Reagan- kormányzatnak — írja több hírmagyarázó — számolnia kell akcióinak következmé­nyeivel is. MIT VÁRNAK A STOCK- HOLMI KONFERENCIÁTÓL? Ez a tanácskozás, amelynek megtartását az 1975-ös helsin­ki záróokmányt aláírt 35 or­szág határozta el madridi ér­tekezletén, január 17-én ül majd össze a svéd fővárosban. A fórum hivatalos neve a kö­vetkező lesz a madridi érte­kezlet határozata szerint: „Európai bizalom-, és bizton­ságerősítő és leszerelési konfe­rencia ” A NATO-országok már bejelentették, hogy kül­ügyminisztereikkel képvisel­tetik magukat a stockholmi tanácskozáson. Ezt a lépést nyilván ellensúlyozó akciónak is szánták, hogy így a rakéta­telepítések miatt tiltakozó mil­liók felé hangsúlyozzák: to­vábbra is törekednek a tár­gyalások folytatására. Annál is inkább szükségük volt erre. mivel a genfi, majd a bécsi fegyverzetcsökkentési tár­gyalások határidő nélküli fel­függesztése miatt ez lesz az egyetlen csatorna, amely nyit­va állhat eszmecserére a hel­sinki dokumentumot aláírt 35 ország között. Kommentátorok általában esztendőkig tartó értekezletre számítanak a svéd fővárosban, hiszen a legutóbbi madridi ta­nácskozás is, amely ezt a kon­ferenciát összehívta, rendkívü­li módon elhúzódott. S miköz­ben a NATO folytatja nyugat­európai rakétatelepítési ütem­tervét, aligha lehet komolyan beszélni Stockholmban lesze­relési intézkedésekről. Mégis az a tény, hogy a közvetlen érintkezésnek lesz egy ilyen fóruma Stockholmban, alkal­mat nyújthat későbbi kompro­misszumos megállapodások ki­dolgozására, az európai biz­tonsági rendszer továbbfej­lesztésére. A brit békemozgalom ak­cióiban részt vevők közlése szerint a rakétatelepítés el­len tüntető nők karácsony óta öt amerikai és brit nukleáris támaszpont és létesítmény te­rületére hatoltak be, köztük a Creenham Common-i támasz­pontra, ahová amerikai manő­verező robotrepülőgépeket te­lepítenek. A Greenham Common mel­letti tiltakozó tábor lakói fel­szólították az ország vala­mennyi nőjét, hogy „hatolja­nak be a lakóhelyükhöz legkö­zelebb eső támaszpontokra, és zavarják meg a létesítménye­ket védő biztonsági rendszert”. A hadügyminisztérium köz­lése szerint a tüntető nők a Szolidaritás Angolával Magyar állásfoglalás Súlyos harcokról érkeznek hírek Angola déli tartományá­ból. A dél-afrikai fajgyűlölő rezsim hadserege ismét beha­tolt a szomszédos független ország területére, megszállás alatt tart több körzetet, váro­sokat, s a namíbiai menekül­tek táborait bombázza. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság a cselekményeket el­ítélő — pénteken közzétett — nyilatkozata rámutat: Dél- Afrika agresszív akciója mö­gött az a törekvés áll, hogy szembefordulva az ENSZ ha­tározataival és a világközvále- mén.y követelésével, megaka­dályozza, vagy legalábbis el­odázza Namíbia függetlensé­gének elnyerését. Angola az Afrikai Egységszervezet állás­foglalásainak értelmében tá­mogatja a namíbiai nép har­cát. és annak törvényes kép­viselőjét, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezetet, a SWAPO-t. Tiltakozunk az egyes nyu­gati országok által is támoga­tott pretoriai rendszer agresz- sziója ellen. Szolidaritásunk­ról biztosítjuk az Angolai Né­pi Köztársaságot, a SWAPO-t és a dél-afrikai néptömegek érdekeit képviselő Afrikai Nemzeti Kongresszust. Betűn NKP-évfordulá A Német Kommunista Párt megalakulásának 65. évfordu­lója alkalmából csütörtökön Berlinben ünnepi ülést tartott az NSZEP Központi Bizottsá­ga. Az ülésen részt vett Erich Honecker, az NSZEP KB főtit­kára, az Államtanács elnöke is. Chile Tiltakozó akciók Csütörtökön este Santiagó- ban a rendőrség vízágyúkkal oszlatta szét a diktatúra fel­számolását és a demokrácia helyreállítását követelő nőket. A több mint hétezer nő előző­leg egy külvárosi színházban tartott tiltakozó gyűlésen kö­vetelte Pinochet diktátor tá­vozását. A megmozdulást, amelyen többek között a poli­tikai menekülteknek a haza­téréshez való jogát és a letar­tóztatott ellenzékiek kínzásá­nak megszüntetését is követel­ték, a chilei pártok által tá­mogatott nőmozgalmak szer­vezték. A chilei ellenzéki szer­vezetek felhívást intéztek a lakossághoz, hogy Pinochet újévi beszéde idején rendez­zenek tiltakozó akciókat. A tervezett tiltakozó megmoz­dulásokban a polgári ellenzéki pártok és a szakszervezetek egyaránt részt vesznek. Pénteken Libanon egész mohamedán .lakossága csatla­kozott az izraeli megszállás ellen kibontakozott dél-libano­ni tiltakozó megmozdulások­drótkerítést átvágva behatol­tak a Greenham Common kö­zelében levő burghfieldi nuk­leáris hadianyaggyár és a harwelli atomkutató központ területére, és az Oxford köze­lében levő upper-heyfordi lé­gitámaszpontra, ahol atom­bombák hordozására is alkal­mas F—111 bombázók állomá­soznak. A konzervatív kormány ki­látásba helyezte a biztonsági intézkedések megszigorítását, miután kedden három tünte­tő nő behatolt a Greenham Common-i támaszpontra, hosz- szabb időt töltött el az irányí­tó toronyban, az ott talált bi­zalmas dokumentumokra pe­dig ráírta a békemozgalom jelszavait. A mikor negyed évszázaddal ezelőtt a ..szakállasok” alig háromezer főt számláló felkelő serege elűzte Fulgencio Batistát, a diktátort, kevesen hitték, hogy olyan vál­tozások kezdődnek az Antillák legnagyobb szigetén, amelyek alapjaiban tázkódtatják meq Latin-Amerikát. Kevesen hit­ték, hogy az utolsó spanyol gyarmatból — Kuba csak szá­zadunk elején nyerte el füg­getlenségét — az Egyesült Államok közvetlen szomszéd­ságában születik meg a nyu­gati félteke első szocialista or­szága. . Az úi rendszer első törvé­nye a földreform volt. Egyik napról a másikra megszűnt a latifundium-rendszer és száz­ezer nincstelen parasztcsalád kapott földet. Államosították a cukorgyárakat, a banko­kat, a kŐolajfinomítókat. Rö­vid időn belül munkát és megélhetést biztosítottak a majd eny millió munkanélkü­linek. Egyetlen esztendő alatt hétszázezer felnőttet tanítottak meg írni és olvasni. hoz. A szunnita és a síita vallási vezetők felhívására az ország minden mecsetjében el­ítélték a több mint másfél éve tartó izraeli megszállást, az alapvető emberi jogokat sem­mibe vevő elnyomó intézke­déseket, a tömeges letartózta­tásokat, a gazdasági élet meg­bénítását. A pénteki vallási szertartás után a mohame­dán hívők egységes ülásztrájk- kal fejezték ki szolidaritásu­kat a megszállás alatt síny­lődő honfitársakkal. A szunni­ta főmufti rámutatott: „Iz­raelnek meg kell értenie, hogy nem találhat békét a földön — csak elutasítást, elítélést és ellenállást”. A mohamedán vallási veze­tők és a politikai ellenzék nyomására a libanoni kormány is kénytelen volt tudomást venni a megszállt területeken kialakult tűrhetetlen állapo­tokról. Az együttérzést kinyil­vánító Safik el-Vazzan mi­niszterelnök felkérte Elie Szalem külügyminisztert, hogy a libanoni—izraeli összekötő bizottság, valamint az Egye­Mindennek döntő szerepe volt abban, hogy 196) áp­rilisában a forradalom ellen indított nyílt invázió csúfos kudarcot vallott a Disznó­öbölben. A katonai agressziót sikerült visszaverni, de Kubá­nak a hatvanas évek elejétől kezdve mindmáig meg kellett és meg kell küzdenie az ame­rikai gazdasági blokád követ- kezménveivel. A szociálisa országok segítségével Kuba átvészelte a legnehezebb idő­ket, s a gazdaság viszony­lag gyorsan alkalmazkodott az új körülményekhez. Az egykor ismeretlen cu­korsziget komoly nemzet­közi tekintélynek örvend. Ku­ba vezető szerepet játszik az el nem kötelezett országok mozgalmában. A szigetország több mint. 20 fejlődő állam­nak nyújt gazdasági — s né­hánynak katonai — segítséget. A latin-amerikai politikai elszigeteltség is már régen a múlté: a kubai forradalom 25 éve bebizonyította a szocializ­mus létjogosultságát — a nyú- gati féltekén. sült Államok és az ENSZ útjár. tegyen kezdeményezést az iz­raeli elnyomó intézkedések visszaszorítására. Közben is­meretessé vált. hogy az izraeli hadvezetés még drasztikusabb biztonsági szankciók bevezeté­sére. a súlyos veszteségeket okozó népi ellenállás elfojtá­sára készül. A megszállók péntektől három napra lezár­ták a Dél-Libanonba vezető átkelőhelyeket. A közel-keleti válsághoz kapcsolódik az a hír is, misze­rint csütörtökön délután Mad­rid egyik forgalmas utcá­ján — eddig ismeretlen tette« — több lövéssel megölte Waled Jamal Balkizt, Jordánia követségének 34 éves alkal­mazottját és súlyosan meg­sebesítette a követség egy másik dolgozóját. A merénylő elmenekült. A spanyol kor­mány sajnálkozását fejezte ki a gyilkosság miatt, és nyilat­kozatban szögezte le. hogy minden szükséges intézkedést megtesz a Spanyolországban dolgozó külföldi diplomaták védelmére. Árkus István Erősödő brit békentozgehm Témeszpmtakra hatoltak he Izrael kemény megtorlásokat tervsz Megmzéáámkts megszállás ellett t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom