Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-31 / 307. szám

1983. DECEMBER 31., SZOMBAT ZZ,!t £)* I &M Rádupláznak a jövő évben A Ramona gödi tizemében fél éve gyártják a Ramofit fantá­zianevű, különleges sebkötözőt. Az eddig csak tőkésországok- ból beszerezhető anyagból az idén már tizenkét tonnát készí­tettek az üzemben. A jövő évben két újabb gép beállításával megduplázzák eddigi termelésüket. Barcza Zsolt felvétele Szenyi Tiborra emlékeztek Szőnyi Tibornak, a magyar ís a nemzetközi kommunista nozgalom kiemelkedő harcosa izületésének 80. évfordulója ilkalmából koszorúzási ün- repséget rendeztek pénteken, i Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjának iírkertjeben. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága levében Szőnyi Tibor sírjára Tuszár István, az MSZMP KB rársadalomtudományi Inté­ztének főigazgatója és Kor- lidesz Mihály, a Magyar Te- evízió elnöke, a Központi Bizottság tagjai helyezték el a negemlékezés virágait. Az Egészségügyi Minisztérium képviseletében Medve László iliamtitkár és Hegedűs Béla, i pártbizottság titkára, az Egészségügyi Dolgozók Szak­szervezete részéről dr. Babies Antal elnök és Bodnár Ár- sádné titkár koszorúzott. Sző- lyi Tibor sírjára családjának tagjai, barátai és a nevét vi­selő váci kórház képviselői, Kapornai Juditnak, a kórház pártalapszervezete vezetőségi tagjának és dr. Matusovits Árpád sebész főorvosnak, az intézmény szb-titkárának a vezetésével is elhelyezték a kegyelet virágait. A névadó élete, munkássá­ga jól ismert a váci kórház dolgozói és a város lakói előtt. A tudományos bizott­ság az elmúlt évtizedben több előadáson ismertette a kiváló orvostudós, a gyakorló ideg- gyógyász és a megbecsült po­litikus életútját. Pénteken délelőtt a kórház parkjában Szőnyi Tibor mellszobrának talapzatán dr. Barta Györgyi járási-városi főorvos és dr. Korona Árpád ideggyógyász főorvos, kórházigazgató-he­lyettes helyezte el a megem­lékezés virágait. Miéiig az emberre! törődött Lakatos Béla vezérőrnagy, a Var- sói Szerződés egyesített fegyveres erői törzsfönökének magyar helyet­tese, a magyar nséphadsereg ve­zérkari főnök helyettese 1976. áp­rilis 5-én, szolgálata teljesítése köz­ben, tragikus hirtelenséggel, szív- trombózis következtében elhunyt. Munkásszülők gyermekeként, fia­talon kapcsolódott be a munkás- mozgalomba, és 1941 óta a párt tagjaként, haláláig hűséggel szol­gálta a szocilizmus ügyét. Része- . se volt a háború alatt az újpesti partizánok fegyveres harcainak. A néphadseregben 1949-től különbö­ző vezető beosztásokban teljesített szolgálatot, feladatait mindenkor magas fokú hivatástudattal, példa­mutató szorgalommal, áldozatké­szen oldotta meg. A hivatásos szol­gálatban eltöltött csaknem három­évtizedes tevékenysége során je­lentős érdemeket szerzett a nép­hadsereg építésében, fejlesztésé­ben. Most lenne hatvan esztendős. Az apa feketelistán volt, a Magyar Tanács- köztársaság idején viselt dolgai miatt. A négy gyermekre az anya tudott valamennyi pénzt keresni a Telefongyárban. A polgári iskola második osztályától kezdve Lakatos Bélának csak úgy volt módja folytatni a tanulást, ha nyaranta igen kemény munkával megkereste a rávalót. Az ócsal kis házat elárverezték a család fe­je fölül. Beköltöztek Újpestre, 1936-ot írtak ekkor a naptárak. A Pozsonyi utcai lakásból minden áldott hajnalban elindult a kenyérkereső kamasz. Kifutó volt. Apja vitte először az újpesti munkásotthonba. Rögtön részt kért a szak- szervezeti ifjúsági mozgalom feladataiból. Aktivista volt. szívvel, lélekkel tette, amit rábíztak. Vezetőségi tagként dolgozott, majd 1938-tól titkár lett. önéletrajzában így ír er­ről: Ez adta meg életem igazi értelmét, tar. talmát. Amíg a mozgalom legális működését lehe­tetlenné nem tették a hatóságok, nyíltan vi­selte tisztét Ságvári Endre, Orbán László, Ken. de Béla — az országos szervezet vezetői — irányítása alatt. Aztán illegalitásba kénysze­rült. Jöttek a letartóztatások 1942-ben. A nagy lebukások után sokan kerültek börtönbe, vagy kaptak katonai behívót. És ma már tudjuk, hogy ez utóbbi sok esetben egyenlő volt a ha­lállal. Tí. hónapot töltött 1943 tavaszától La­katos Béla is a hírhedt VK 2 osztályon. Tár­gyalás nélkül vitték innen Kistarcsára, ahol újabb nyolc hónapig sanyargatták elvtársai­val együtt, az internálótáborban. Újpesten a szervezet szigorú illegalitásban maradt. Nagyon keresték 1944-ben, de elvtár­sai a legveszélyesebb másfél hónapra átmen­tették Pécsre. A küzdelmet nem hagyta abba. Visszatérve szakaszvezetőként harcolt az új­pesti partizáncsoport tagjaival, köztük test- véröccsével. Keményebben markolta a puskát, amikor megtudta, hogy apja meghalt a fron­ton, mert nem esküdött föl Szálasira. Felesége, Judit asszony említi most azokat az időket. Tették, amit kellett. Vagonokba zsúfolt zsidókat engedtek szabadon úgy, hogy az őröket harcképtelenné tették. A halálra szánt embereket az újpesti fiatalok illegális helyiségében a munkásotthon alatt helyezték biztonságba. Később felrobbantották a nyilas­házat, majd megmentették az újpesti víztor­nyot a robbantástól. Nyilas karszalagot húzva ragadtak ki kommunista foglyokat őreik kar­mai közül. A törékeny asszony megfáradt tekintetében új tüzek lobbannak az emlékezéstől. Jeladás volt mindez Újpest népének — mondja —, bíztatás, nem pusztították el a pártot, élnek a kommunisták, harcolnak! Csatlakozzatok! A felszabadulás után az erősödő munkás­hatalom a nép hadseregét kezdte építeni. La­katos Béla 1949. június 1-én jelentkezett hi­vatásos szolgálatra, űrnagyi rendfokozattal a vezérkarhoz került, előadó, osztályvezető, majd csoportfőnök beosztásba. Tizenkét évvel bevonulása után már tábornok volt, mert ki­vételes tehetséggel rendelkezett. Katona­társai így jellemezték: katonai és politikai vezetőkészségét, áldozatkészségét, szerve­ző képességét mutatja, hogy az aláren­delt hadosztály egységei, alegységei és az egész személyi állomány feladatát mindig maradék nélkül, idejében és helyesen hajtot­ta végre, bonyolult politikai helyzetekben is. A személyi állományról Lakatos Béla mindig körültekintően gondoskodott... Judit asszony szavai: Egyszer egy fiatal katonának, aki a férjem gépkocsiját vezette, kegyetlenül fájni kezdett a foga. Messzire kel­lett utazni, a fiú nagyon szenvedett. A férjem fogorvoshoz vitte, majd késő éjszakáig ült a volánnál, hogy a katona pihenhessen. Lakatos Béla hivatásos katonák egész nem­zedékét nevelte föl, miközben csakis az em­berrel törődött, az emberrel, aki az egyenru­hában élt, gondolkodott, örült vagy szenve­dett, de ő maga is elsősorban ember volt, aki mellékesen katona. — Árvízvédelmi szolgálatban egy idős asz- szonyt kellett volna csónakba emelni, aki semmiképpen sem akart megválni a kutyájá­tól — emlékezik a feleség. — A katonák mór- mar vízbe dobták a kutyát, amikor a férjem, aki sohasem előre küldte a fiúkat, hanem mindig együtt ment velük, rájuk kiáltott: en­nek az asszonynak nem maradt senkije és semmije, megfosztanák a kutyájától is?! FtlSSSZS vitte Lakatos Bálát az élet a kis ócsai házból. Mégis, mindig kötődött Pest me­gyéhez, több szállal is. Amikor megalakult a felszabadulás után a kommunista párt Észak- Pest megyei bizottsága, kereteiben instruktor­ként dolgozott, hozzá tartozott az alsú-dabasi, a ráckevei és a monori járás. Szombat, vasár, nap is kerülgettük a tanyákat egy rozoga mo­tor biciklin — szól Judit asszony —, pedig ak­kor már hordtam első gyermekünket. Szíve­sen gondol vissza azokra az esztendőkre is, amelyeket Cegléden töltöttek, amikor a férje ott teljesített szolgálatot. — Milyen a sors — mondja —, akkor Laka­tos Béla nevezett el úttörőzászlóaljat a város­ban Asztalos Jánosról, most az ő nevét vette fel Újpesten a Nyár utcai iskola ... Bálint Ibolya Válaszol: dr. Horváth István A belügyminisztert kérdeztük Szervezett-e a hazed bűnözés? Vajon csak rendőrségi feladat? Miért is vonzó Pest megye? Mennyire segítőkész a lakosság? A Központi Sajtószolgálat szerkesztőségébe látogatott dr. Horváth István belügyminisz­ter. Az ott feltett kérdésekre válaszolva tájékoztatta a Pest megyei Hírlap, valamint a többi megyei napilap olvasóit a hazai közrend és közbizton­ság helyzetéről, a bűnözés ala­kulásáról és a belügyi szervek munkájáról. © Milyen a bűnözés jel­lege, struktúrája? A bűn- cselekmények közül me­lyek a leggyakoribbak és melyek mutatnak növekvő vagy csökkenő tendenciát? — Országunk közállapotá­nak megítélésében, a belpoli­tikai helyzet értékelésében egyik fontos tényező a bűnö­zés mértéke. Számszerű ala­kulása hatással van országunk közrendjére és közbiztonságá­ra. A bűnözés a társadalom közrendjét, biztonságát, az egyének érdekeit, jogait sérti. Régi, majdhogynem bibliai ke­letű ez a káros jelenség, tehát volt, s napjainkban, de hol­napjainkban is számolnunk kell ezzel. Ma talán nem is tudjuk megmondani, hogy meddig még. A korábbi évek­hez mérten valamivel több volt a bűnözés az utóbbi egy­két esztendőben. Például 1982-ben 3,6 százalékos emel­kedést mutatott a statisztika 1981-hez képest, az idei első félévi adatok szerint pedig a bűncselekmények száma 10,6 százalékos volt, több mint az elmúlt év azonos időszakában. Ugyanakkor kétségtelenül ke­vesebb bűncselekmény van nálunk, mint más országok legtöbbjében. A kisebb válto­zások ellenére is nálunk szi­lárd a közrend és a közbiz­tonság. Vannak, akik ezt meg­sértik, s napjainkban némi­leg többen és gyakrabban, mint korábban. A bűnözés struktúrája, tár­sadalmi veszélyességének foka lényegében nem változott, bár egyes bűncselekmények szai»)- rodtak, bizonyos bűncselekme- nyek száma pedig csökkent. Nincs lényeges változás az élet elleni, az erőszakos és az úgy­nevezett intellektuális bűncse­lekményekben. Szembetűnő azonban a növekedés a vagyon elleni, különösen a személyek javai ellen elkövetett bűncse­lekményeknél. A lopás, a be­töréses lopás, különösen a la­kásbetörés és a rablás elsza­porodása erős hatást gyakorol a társadalom közhangulatára. Sajnálatos, hogy több a fiatal­korú és fiatal felnőtt bűnelkö­vető. Üj jelenség a bűnözés szervezettségének fokozódása. Ez nem mond ellent annak a megállapításnak, hogy hazánk­ban nincs bűnöző alvilág, hi­szen ez a szervezettség, ami nálunk a bűncselekmények el­követésekor tapasztalható, semmiképp nem hasonlítható a nyugati bűnöző alvilághoz. Ki­alakulóban van viszont, sajnos, egy — mind nagyobb számú — réteg, amely hol börtönben van, hol pedig szabadlábon. Számukra — a visszaeső bű­nözők, csavargók, munkake­rülők és társaik számára — semmi nehézséget, lelkiisme­reti, erkölcsi gondot nem je­lent élősködő, bűnöző életfor­májuk. © Hogyan fejlődött a bűnüldözési tevékenység az elmúlt években? — Ami a bűnüldözés mun­káját illeti ebben a helyzetben azt mondhatom, hogy az alap­jaiban eredményesnek ítélhe­tő. A bűnözés elleni harcban súlypontokat alakítunk ki. Ja­vultak a feltételek, felkészül­tebbek a rendőrök, az egyes szakterületek. Folyamatosan korszerűsödő bűnüldöző mun­kánkban egyformán fontosnak tekintjük a megelőzést, a fel­derítést, s a nyomozás ered­ményességének javítását. A bűnüldöző tevékenységet azon­ban nem lehet csak a rendőr­ség munkájára korlátozni. Ez állami és társadalmi feladat, miként a bűnmegelőzés is, amelyet mi a munkánk alap­pillérének, egyik legfontosabb elemének tekintünk. A legna­gyobb gondot az ismeretlen tettesek által elkövetett bűn- cselekmények szaporodása je­lenti. Ez — nyugodtan mond­hatom — világjelenség. Meg­növekedett tehát az a munka, amit a bűnüldöző szervek kö­zött az első sorokban álló rend­őri szerveknek kell elvégez­niük, mégpedig azért, mert az ilyen ügyek felderítésének kezdetén csak a bűncselekmé­nyek ténye ismert. Ezekkel a megnehezedett feladatokkal kell lépést tartanunk munkánk során. A nemzetközi összehasonlí­tásban a mi eredményességi mutatóink jók, sőt lényegesen jobbak, mint sok más ország­ban. Mindemellett tisztában vagyunk azzal, hogy mindez nem megnyugtató és nem is vigasz azok számára, akik egy még felderítetlen bűncselek­mény sértettjei, károsultjai. A rendőri munka korszerűsítése, fejlesztése társadalmi követel­mény, jóllehet azt is tudjuk, nemcsak a globális újítások vezethetnek eredményre, ha­nem nagyon sok helyi intézke­dés is. Példa erre — többek között — Veszprém megye, ahol Ajkán és körzetében a megelőzés új rendszerét épí­tették ki és ennek nyomán csökkent a bűncselekmények száma. © Van-e különbség a fő­város és általában a vidék vagy bizonyos körzetek kö­zött a bűnözés alakulásá­ban? Ha igen, akkor mi­lyen okai vannak ennek? — Természetesen vannak különbségek. Ezek elsősorban objektív (a városok nagysága, a területek jellege, az ipar je­lenléte, az idegenforgalom sze­repe, a lakosság összetétele, stb.) okokra vezethetők vissza. Másrészt pedig el kell ismerni, hogy vidéken, falun, nagyobb a társadalmi visszatartó erő, a közösség kontrollja. Minél na­gyobb egy település, ez annál kevésbé érvényesül és na­gyobb a potenciális veszély, hogy a bűnelkövető esetleg is­meretlen maradhat. Miután a főváros lakóinak száma az or­szág lakóinak egyötödét teszi ki és Budapest egyébként is szinte minden szempontból ki­emelt szerepet játszik orszá­gunk életében, nem meglepő az sem, hogy a bűncselekmé­A mindennapi renddri munka egyik aktusa a közúti igazoltatás. Képünk egy ilyen pillanatot örökít meg némádon. Erdős! Ágnes felvétele nyéknek több mint a negyede itt fordul elő. Rendőrségünk tehát maximális figyelmet for­dít a főváros közbiztonságának fenntartására. Vannak Buda­pesten nyugtalanító tenden­ciák! Több az erőszakos, ga­rázda jellegű, valamint a va­gyon elleni bűncselekmény, és erőfeszítéseink ellenére sem csökkent a kívánt mértékben a csavargók, a munkakerülő, it­tas személyek száma Ami a megyék helyzetét il­leti. a számok jóval kisebbek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyivel jobbak a bűnö­zés mutatói. A legtöbb bűncse­lekményt Pest megyében kö­vetik el, ami a főváros közel­ségével. az üdülőövezet nagy­ságával is magyarázható. Ez a terület mágnesként vonzza a bűnöző szándékú egyéneket. Kiemelkedően — sajnos nega­tív értelemben — magas a bűncselekmények száma Bor­sod megyében, ahol az ország második legnagyobb városa és egy sor sok ezer munkást, al­kalmazottat foglalkoztató üzem található. -Az itt dolgozó em­berek jelentős része az ország különböző helyéről érkezik, esetleg csak nem régen tele­pült Miskolcra, alkalmi vagy munkásszálláson lakik, vagy naponta ingázó-bejáró, és so­kuk életmódját, életvitelét meghatározzák az új, szokat­lan körülmények. A tízezer la­kosra jutó bűncselekmények száma az idén, a múlt év első félévéhez viszonyítva egyedül Győr-Sopron megyében csök­kent. Az emelkedés különösen szembeötlő Heves, Baranya, Somogy és Békés megyékben. A bűnüldözés összetétele és jellege természetesen megyén­ként más és más. de mindenütt a személyek javai ellen elkö­vetett és a közlekedési bűncse­lekmények növekedtek első­sorban. © Milyen a rendőrség és a lakosság kapcsolata, együttműködése? — Meggyőződésem, hogy az állampolgárok közérdekű be­jelentéseinek, javaslataiknak és panaszaiknak törvényes, szak­szerű, gyors intézése növeli a lakosság bizalmát a belügyi szervek iránt, erősíti a kap­csolatokat. A hasznos bejelen­tések, javaslatok nagy mér­tékben segítik a bűnüldöző munkát is és hozzájárulnak a közrénd és a közbiztonság szi­lárdításához. Központi szer­veinknél e munka a minisz­térium panaszirodájának a feladata. Az fogja össze és egyúttal ellenőrzi a rendőr- főkapitányságok ilyen irányú tevékenységét is. Egyértel­műen megállapítható és ez öröm számunkra, hogy az ál­lampolgárok bizalommal for­dulnák a rendőri szervekhez. A tavalyihoz képest növeke­dett a közérdekű bejelentések száma, elsődlegesen a gazda­sági és a vagyon elleni bűn- cselekmények esetében. Mind­ez azt is jelzi, hogy az embe­rek fokozottabb felelősséget éreznek értékeink, vívmá­nyaink megőrzéséért. A javas­latok másik nagy csoportja a közlekedési témákkal kapcso­latos: hol legyen a gyalogátke­lőhely, a közlekedési lámpa, stb. Ezeket a kéréseket továb­bítjuk az illetékes tanácsi szer­vekhez, hiszen megvalósításuk a tanácsok hatáskörébe tarto­zik. A fokozottabb rendőri el­lenőrzést kérő észrevételeket, amik ugyancsak gyakoriak, fi­gyelembe vesszük és igyek­szünk a kéréseket teljesíteni, örvendetes, hogy tizenegy szá­zalékkal csökkent a rendőrség munkájával kapcsolatos pana­szok száma. Ez ugyan az el­múlt évben sem volt magas, de a csökkenés azt jelenti, hogy munkánkkal elégedettebbek az emberek. Érezzük az állampolgárok bizalmát. Tudatában vagyunk annak, hogy a helyi párt-, álla­mi és társadalmi szervek, szer­vezetek. a területen dolgozó önkéntes segítők támogatása, a lakosság együttműködése nél­kül nem jutottunk volna idáig. Bizonyosak vagyunk abban is, hogy jövőbeni eredményeink egyik záloga együttműködé­sünk továbbfejlesztése, nyu­galmunk, közbiztonságunk szi­lárdítása érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom