Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-28 / 304. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1983. DECEMBER 28., SZERDA éferepsstol Nagy tárcsáig A gabona állománya károsodott Megkezdésit a jakok féli ellefése Noha nincs munkacsúcs, sem év végi hajrá, nem lát­tam vidámnak legutóbbi ta­lálkozásunkkor Szendrői Zol­tánt, a kerepestarcsai Szilas- menti Tsz mezőgazdasági fő- ágazatvezetőjét és munkatár­sait, amikor éppen arról kér­deztem a kis hótakaró elolva­dása után: milyen a gaboná­juk? Azt, hogy hogyan telel az állomány, félve is kérdi az ember, amolyan illetlenségfé­lének tartja a faggatózást, hi­szen ma már a legtöbb fel­nőtt, meg nagyobb iskolás szak- és tételszerűen fújja: ha nincs hótakaró a vetéseken, akkor baj lehet, kifagynak, károsodnak. Másrészt nem lesz elég nedvességük. /írni ki sem kelt Ja, a csapadék! S persze a hideg, meleg váltakozása, szin­te reménytelennek láttatja a gabona jövőjét. — No, ha nem is ennyire kilátástalan a dolog, azért most nehezebb előrelátónak lenni — mondja Szendrői Zol­Sok szállal kötődik a mi vi­dékünk a szomszédos Heves megye közeli helységeihez, mindenekelőtt Hatvanhoz. A Gödöllői Tangazdaságnak a Hatvan melletti Nagygombo­son van egy kerületi központ­ja (a két helység ma már egy közigazgatás alá tartozik). Az iménti tény azt is jelenti, hogy a gazdaság dolgozóinak egy része a mi megyehatárunkon túl élő ember. A kapcsolat például az elektromos ellátórendszeren keresztül ugyancsak eleven, hiszen a Galga-vidék több községének villamos áramáról az ÉMÁSZ, az Észak-Magyar­országi Áramszolgáltató Válla­lat gondoskodik. Vagy hogy mást említsünk: Túráról, Zsámbokról, Vácszentlászló- ról, Valkóról többnyire a Hat­vani Konzervgyárba kerül el a paradicsom, illetve annak leve a feldolgozó állomásokról, s még más zöldségféle felvásár­lója a gyár. Túrán zöldségtároló, vala­mint előkészítő telepe van a hatvaniaknak. S ha mostaná­ban nem is annyira időszerű: ahol az elmúlt években cukor­répa termett, az a Hatvani vagy az ugyancsak hevesi Selypi Cukorgyárba került. A talajt javító mésziszapot vi­szont onnan kapja a tangaz­daság. Folytassuk? Ha nem is lesz teljes a lista, tudjuk, hogy a hatvani 213. számú Ipari Szak­munkásképző Intézethez soka­kat személyes kapcsolat fűz. Maradjunk a tangazdaságnál: a hatvan—nagygombosi kerü­letükben dolgozó, lakó embe­rek gyerekeinek jó része eb­ben az iskolában szerez szak­mát, úgy, hogy például a nagygombosi gépmű­helyben vagy másutt töltik gyakorlati idejüket. A város­hoz közeli Galga menti közsé­gekből továbbtanulni szándé­kozóknak idén is esélyük van rá, hogy ebbe az iskolába ve­gyék föl őket, hiszen a hatva­niak körülbelül harminc Pest megyei fiatalt várnak. A náluk oktatott szakmák: esztergályos, karosszérialaka­tos, autószerelő, vízvezeték­szerelő, géplakatos, mezőgaz­dasági gépszerelő, háztartási­gép-javító, villamosgépszere­tán. — Ami biztos: bár ide­jében elvetettük a búzát, a rozsot, kalászosaink harmada- negyede nem tudott kikelni. Utána meg rájött a nagy hi­deg hótakaró nélkül. Szerin­tem károsodott az állomány, illetve a csíraképes mag is. Nem feszegettük tovább a dolgot, a gazdaság amúgy sem éppen zsíros földjeibe elvetett kalászosok jövője azért még függ az idő további alakulá­sától. Volt már, hogy á meg­ritkult állomány tisztességesen fizetett, de ami ki sem kelt?! Dupla költség Közeleg az év zárása, for­duljunk ezért biztatóbb dol­gokhoz: az olyan eredmények­hez, amiken már nem változ­tat semmi. A szövetkezet nagytarcsai telepén Szekeres Andrásné, az állattenyésztési ágazat számviteli vezetője tá­jékoztat munkájukról. — Nemcsak itt, hanem pél­dául Gödöllőn, Csömörön, Cin- kotán és a kistarcsai részen lő, épületvillamossági szerelő, épületasztalos, cipőfelsőrész­készítő, nőiruha-készítő, szo­bafestő, épületburkoló és kő­műves, valamint fodrász. A hatvani szakmunkásképző a fiúknak ad kollégiumi elhelye­zést. Az intézménnyel egyéb­ként számos ipari szövetkeze­tünk tart fenn együttműkö­dést. A péceli Ruházati Ipari Szövetkezetben legutóbb a hatvaniak segítségével szer­veztek szakmunkásképző tan­folyamot. A régi paraszti világban a babona, a hiedelem egyik leg­főbb szereplője, irányítója volt a falusi ember életének. A parasztemberek egész éle­tét, a születéstől a halál szer­tartásáig bonyolult szokások, tilalmak kísérték végig, s ezekhez alkalmazkodniuk kel­lett. Még a gazdasági élet ténykedéseit is átszőtték a va­rázslások, hiedelmek. Hogy ez mennyire így volt, azt ma is élő tanúk igazolhat­ják, akik ennek a gazdag hie­delemvilágnak kötetekre me­nő történeteit, figyelmezteté­seit ismerik. Legutóbb a váro­si művelődési központban a Luca napját használták fel a rendezők arra, hogy a néprajz iránt érdeklődők hiteles tanúk elbeszélései alapján ismerked­jenek a magyar népi hiede­lemvilággal. Sápi Pálné Homoki Julian­na, Fercsik Jánosné Sápi Er­zsébet és Tóth Erzsébet, aho­gyan a plakát és a meghívó hirdette: a hévizgyörki asszo­nyok vállalkoztak arra, hogy egy estén át mesélnek. Tóth Erzsébet, akinek az édesany­ja is nagy mesélő volt, s aki­nek apró gyerekként tátott szájjal hallgattam történeteit, ezernyi babonát, hiedelmet és mesélőkedvet is örökölt az édesanyjától. is van telepünk, mondja. — Szarvasmarhát, juhot és ba­romfit tartunk, nevelünk. Megtudom: Szekeresné vég­zett üzemgazdász, a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskolán szerzett oklevelet, nemcsak érti, érzi, tudja is, mi meny­nyibe kerül az állattenyésztés­ben, sőt a növénytermesztés­ben is. Hiszen az állatok ta­karmányának nagy része itt, helyben terem meg a Szilas- mentiben is, s ha valami — a gyenge földeken — éppenség­gel dupla költséggel termelhe­tő meg, akkor az állati ter­mékek költségében is kimu­tatható ez. Persze ez nem egyedi jelenség, de figyelni kell rá. A közgazdászok, a könyvelők, s aztán a vezetők figyelnek is. Ötezres tejátlag Ezerkétszáz szarvasmarhát tartunk — mondja Szekeres Andrásné. — Közülük általá­ban kétszáz a fejőstehén, ami­nek fele Kerepestarcsán, a másik fele a gödöllői telepün­kön van. Hogy milyen a tej­termelésünk eredménye? No­vember végéig 4 ezer 500 liter körül volt a fejési átlag, bí­zunk benne, hogy az év vé­gére elérhető az ötezer literes átlag. Mi a váci tejfeldolgozó­ba adjuk a tejet. Hízómarhatelepünk három helyen van. Csömörön, Gödöl­lőn és Cinkotán hétszázat- nyolcszázat tartanak. Eddig 636 állatot értékesítettek, ami 338 tonna hús termelését je­lentette, de még az idén to­vábbi százötvenet értékesíte­nek. A juhászat nagytarcsai tele­pükön található, a hétszáz anyabirka szaporulatát általá­ban tejesbárányként adják el. Éppen ezekben a napokban kezdődött a téli elletés. Mivel szegről-végről roko­nok vagyunk, gödöllői szerep­lése után megkeresett és órá­kon át mesélte a Gödöllőn is elmondott igaz történeteket, hasznot hozó hiedelmeket. És mert az ünnepi időszak ked­vez a beszélgetésnek, elmon­dok néhány frissen hallott hiedelmet. Eddig azt hittem, a hordó abroncsa pusztán csak arra szolgál, hogy összefogja a dongákat. Mától tudom, hogy másra is használható. — Luca napjától karácsony böjtjéig abroncsba kell szórni a magot a baromfiaknak, így nem pe­reg szét, s a tyúk, amelyik az abroncsból eszik, nem rakja szanaszét a tojásait, magya­rázta Tóth Erzsébet. Szó esett a Luca-napi tilal­makról is. Tilos ezen a napon varrni, tilos fonni, ugyanak­kor ajánlatos az egész napon át tartó babfejtés, mert a var­rással, fonással bevarrnák, befonnák a tyúkok tojóját, vi­szont a babfejtéssel szélesre tárják azt. És hogy mit kellett vacso­rázni Luca napján, erre is van hasznos tanács. — Együnk mákos kukori­cát, de ne sajnálja a háziasz- szony a mákot, mert ahány mákszemben hempereg a ku­korica, annyi forint kerül a Hevesi kap tok Tanuló, .at várnak Hatvanba Selypről érkezik a mésziszap F. i. JéTcestevdő Évente mintegy százötven­ezer jércét nevelnek fel a pé­celi Rákosvölgye Tsz mogyo­ródi telepén. A jércék a gaz­daság tojóházaiba kerülnek át. Képünkön: Petrák Sándorné, Molnár Lászlóné és Oroszi Sándor kézikocsiba rakja a szállításra váró baromfiakat. Hancsovszki János felvétele Tigáz Elismerés A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat gödöllői ki­rendeltségi épületének átadási ünnepségén — az építés ide­jén végzett kiemelkedő mun­kájáért — a Tigáz kiváló dol­gozója kitüntetésben részesí­tette igazgatóságuk Csatári Rezső létesítménykivitelező osztályvezetőt és Nagy Nándor kirendeltségvezetőt. Elismerést kapott a generálkivitelező, a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat három munkatársa is: Mészáros Pál főépítésvezető, Soós Edit épí­tésvezető és Márton Béla mű­vezető. Péce3 / Szakmunkásképző A jövő év február 20-ig je­lentkezhetnek a fiatalok a szakmunkásképző intézetekbe, így a péceli Mezőgazdasági Szakmunkásképzőbe is. ahol három fontos szakterület tud­nivalóit sajátíthatják el a ta­nulók. A péceli intézmény ha­gyományos feladata az állatte­nyésztő szakmunkások képzé­se. tanítványai jól meg­állják a helyüket a gyakorlat­ban. A jövő szeptemberben kezdődő tanévre fiúk és lá­nyok jelentkezhetnek sertés-, szarvasmarha- és baromfite­nyésztő tanulónak. Elhelyezé­sük diákotthonban lehetséges. Ami files és smi tanácsos Abroncsba szórt ma® baromfinak portára. Hallhattak tanácsot a jelenlévő előadósorban élő lányok a Luca-napi férjfogás­ra is. Nagyon egyszerű, de biztos módszert. — Luca nap­jának estéjén — magyarázta Tóth Erzsébet — fel kell vág­ni egy szép piros almát. Ha a magházban páros számú ma­got talál a nagylány, ezeket vegye magához, s a fonóban álljon annak a legénynek a háta mögé, akit urának szeret­ne és észrevétlenül dobja a hátához az almamagokat. A tanács elhangzása után titokban, hogy senki ne lássa, ne hallja, egy tizenhat éves gimnazista lány megkérdezte Tóth Erzsébetet, hogy szerinte biztos-e az almamagok hatá­sa. A megkérdezett nevetve felelt. — Csak fonót kell hoz­zá találnod, mert a magokkal történő hátba vágás a diszkó­ban nem érvényes! Nagyon sok mindenről esett szó a Luca-napi beszélgetésen. — Megtörtént egyszer, hogy elcsábították a szerelmes lánytól a legényt, a megcsalt leány esküt tett, hogy elcsá­bított kedvesének és új válasz­tottjának az életét megrontja Amikor az ifjú pár esküvő­jére harangoztak, elkérte a szomszédék macskáját és saját házőrző kutyájukkal közös zsákba kötötte. A két állat ki­Felkészültek a vendéglők Szilveszter! étebgyvdeg Énekesek, sramii- és modern zene Rövidesen itt lesz Szilvesz­ter napja, az óév búcsúztatója. Az elköszönőt búcsúztatjuk, a jövevényt köszöntjük. Nem azért mondom, de ez nem csak magyar szokás. Igaz: van, aki azt mondja, hogy ez a nap is olyan, mint a többi a hétköz­napok sorában, azaz mégsem, mert szombat, ami egy ideje szabadnap. Már akinek! A közlekedés, a vasút, a HÉV, az autóbusz, a villamos nem áll meg, leg­följebb kevesebb lesz a nap kései szakában. Nyitva ma­radnak a nagyobb vendéglá­tóhelyek, hogy akik jó előre vagy éppen ezen a napon úgy döntenek, kiszolgáltatják ma­gukat, és szórakozóhelyen vár­ják meg az új évet, azok ér­dekében jó néhányan dolgoz­nak. Hogyan, s milyen prog­rammal, étellel, itallal vár­ják a vendégeket? — Mi száztíz vendéget vá­runk, ennek már csaknem a fele előzetesen bejelentette érkezését — tájékoztatott Vö­rös István, a gödöllői Patak Étterem szerződéses üzletveze­tője. — Este hétkor kezdődik a szilveszteri programunk, amelyben saját zenekarunk sramii- és modern zenét is játszik, kívülük öt énekes lép fel, három kevésbé ismert táncdalénekes, továbbá Busái Antal és Szántai Ildikó raa- gyarnóta-énekesek. Étel- és italválasztékunk bizonyára ki­elégíti az igényesebbeket is. Svédasztal is lesz, libamájjal, sonkatekerccsel és sokféle ap­rósággal. — Meddig tarthat a mulat­ság? — ezt már a Szabadság téri Gödöllő Étteremben kér­deztem. — Este hattól, akár másnap reggelig! — mondta Bokor László, a Pest megyei Ven­déglátó Vállalat 305. számú egységének, a helyiek által rézgombosnak elnevezett ven­déglő vezetője. — Úgy rendez­kedtünk be, hogy százharminc vendéget fogadhassunk, az előzetes érdeklődés megfelelő. — Mit kínálnak majd? — Mátyás koktélt, gödöllői töltött palacsintát, míg a szil­veszteri egyvelegben csabai töltött karajt, gombás bélszínt, roston sült sertésmájat, toros burgonyát és pezsgős káposztát találunk, de lesz Gundel-fánk is. Éjfélkor szolgáljuk fel a sertéscsülköt Péné-módra hor­dóskáposztával. Ilyen vagyok Diákújság ászodon köszöntőjében többek között Az aszódi középiskolás diá­kok között mindig voltak, akik úgy érezték, véleményüket, gondolataikat nem elég csupán az osztályközösségben vagy a baráti körben elmondani. Ta­lán mások is érdeklődéssel fi­gyelik azokat, ha tudomást szereznek róluk. Így jutottak el a saját kiadvány gondola­tához. Az elmúlt évtizedekben több próbálkozás volt iskola­újság ügyben. A hetvenes évek közepén jelentek meg a Cal- gaparti Diákjegyzetek stenci- lezett számai, melyekhez az Athenaeum Nyomdában ké­szültek a borítók. Az újabb csendet újabb vállalkozás törte meg. 1981- ben Galgavölgyi Diákjegyze­tek néven láttak napvilágot a műkedvelő tinédzserek gon­dolatai. Most, karácsony előtt különös száma jelent meg a füzetnek, s ez ezentúl így lesz, ebben nemcsak a Petőfi Sándor Gimnázium és Gépé­szeti Szakközépiskola tanulói­nak nyílt tér, hanem a nagy­község többi tanintézményé­ben okosodóknak, így a domo- nyi és az ikladi gyermekek­nek is. Bagyin József tanácselnök bírhatatlan hangerővel nyávo­gott, ugatott, fetrengtek a zsákban, tépték, marták egy­mást. Miközben tartott az ál­latok fájdalmas komédiája, a lány nefelejcset szögeit a ku­tyaólra, s háromszor suttogta. — Legyen a ti házaséletetek olyan, akár a kutya meg a macska barátsága. Tóth Erzsébet esküszik rá, hogy édesanyja és nagyanyja szerint sok házasélet megron­tását okozta az ilyen átok. Hogy ma történik-e hasonló? — Nem, nem tudok róla — mondja —, mert ma nem is nagyon veszekednek a fiata­lok. Az első hangos szóváltásra szétmennek, nem marják egy­mást életük végéig. Persze — világosít fel ven­dégem — egész évre el lehet kerülni minden gonoszt. Még idejében szólok. A fontos az, hogy Szilveszter estéjén, mi­előtt az óra jeléiné az éjfélt, fokhagymával kenjük be há­zunk ajtófélfáját s küszöbét. Ez elűzi a betegséget, a bajt és a rosszat. — Drága a fok­hagyma — figyelmetetem Tóth Erzsébetet. — Nem kell ehhez a művelethez sok — nyugtat­gat. — Három-négy gerezddel végig lehet kenni az ajtókat, ablakokat. — És ez tényleg biztonságot nyújt? — A játék kedvéért meg­próbálom, s aztán majd meg­látjuk milyen lesz a nyolcvan- ncgyes esztendő — mondja ka­cagva, anyjától örökölt vidám mesélőkedvével Tóth Erzsé­bet. F. M. ezt írja: Ma, amikor az embe­rek befelé fordulásának lehe­tünk úton-útfélen tanúi, üde színfolt ez a vállalkozás, kitá­rulkozni, megmutatni életün­ket, bemutatni terveinket. Ez végső soron megegyezik az elődlap jelmondatával is: Ez mind csak érted, lásd, ilyen vagyok! B. G. Mogyoród Szerencsével Skoda Több száz gépkocsinyere- mény-betétkönyvet váltottak a tagok a Veresegyház és Vidé­ke Takarékszövetkezet kiren­deltségeiben az elmúlt évek­ben. A sok közül náluk is min­dig akad egy-egy szerencsés nyertes. A legutóbbi húzáson mogyoródi kirendeltségük egyik ügyfele jutott Skoda tí­pusú gépkocsihoz. Aerobik KB Síneseknek A Ganz Árammérőgyár aerobikcsoportjának vezetője, Horváth Erős Józsefné újsá­golta, hogy rendszeresen ti­zenkét KISZ-fiatal látogatja ezen újszerű testedzési foglal­kozásokat. A zenét lemezről és magnóról szolgáltatják. A klubhelyiség ennél nagyobb létszámú csoport ideális moz­gási lehetőségét is nyújthat­ná. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Cserebere-délelőtt. Várják a bélyeg-, képeslap- stb. gyűj­tőket. Megúnt játékok is gaz­dát cserélhetnek, 10 órakor­Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fény­képei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai, kiállítás, meg­tekinthető 10—14 óráig. SS MozTbpü Donald kacsa és a többiek. Színes, amerikai összeállítás Walt Disney rajzfilmjeiből. Csak 4 órakor. Vabank. Színes, szinkroni­zált. lengyel bűnügyi film, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom