Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-18 / 298. szám

Jég hátán — váz hátán Kétszer ad, ki gyorsan ad Bárcsak mindig ilyen pékárut látnánk az üzletekben is. Talán majd a leendő szakmunkások... Mutnéfalvy Zoltán felvétele Két nap kulturális programja Gyomron, 16 órától: a kis­csoportok karácsonyi ünnepsé­ge, holnap, 17-től: a kertbarát­klub foglalkozása, 17.30-tól: a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat gyömrői helyi szerve­zete kibővített elnökségi és taggyűlést tart. A tájház nyit­va tartása ma és holnap: Sí­től 12-ig és 14-től 18 óráig. Az úttörőházban, hétfőn 15-től: aerobic gyerekeknek és az e. sz. iskola irodalmi színpadá­nak próbája, 18-tól: aerobic tanfolyam felnőtteknek. Monoron, 8-ól 18-ig: Vasa­rely kiállítás, 10-tól: terem- sport-foglalkozás, 20-tól: tánc- dalest, kedvenceink címmel. Közreműködik Zalatnay Sarol­ta, Máté Péter, Aradszky Lász­ló és mások. Hétfőn, 14.30-tól: az ifjúsági archív filmklub előadása a moziban, vetítésre kerül a Titanic. 17-től: a vas­utas nyugdíjasok klubjának is­meretterjesztő előadása Kö­zépkori képtárak címmel, és teremsport-foglalkozás. Pilisen, 18-tól: ifjúsági klub- foglalkozás, holnap 17.30-tól: a nyugdíjas-; 18-tól: az asz- szonyklub összejövetele. A mo­ziban, ma 16.30-tól: Ben Húr I—II., holnap, 16.30-tól és 18.30-tól: Az öszvér nem megy esküvőre. Fogvacogtató hideg van. Az ablak túloldalán fázós, dider­gő emberek sietnek. Itt-ott egy gyerek, kezében korcso­lya. Befagytak a vizek. Most jött el azok ideje, akik a jég hátán is megélnek — télen. Nekem azonban a meleg szo­bában nyári emlékek, gondok jutnak eszembe... Nemcsak magánügy A minap egy augusztus vé­gi újság akadt a kezembe. Ak­kor úgy látszik, elkerülte a figyelmemet, de most meg­döbbentő sorokat olvashattam az utolsó oldalon arról, hogy a nyár végéig hány haláleset történt a vizeken. .. az ország £ ezer tavá­ban, mintegy 3 ezer 500 kilo­méter hosszúságú folyóvizei­ben, valamint vadvizeiben és strandjain kétszázhatvanán — hússzal többen, mint a múlt évben — vesztették életüket, mert nem ismerték fel a vizek veszélyeit, nem tartották be a fürdőzésre és a vízi közleke­désre vonatkozó szabályokat. Az áldozatok közül 39 tizen­négy éven aluli gyermek volt, s a vízbe fúltak közül ötvenha- tan nem töltötték be a 30. élet­évüket”. Eddig az újsághír. Szűkebb hazánkban, a mo- nori járásban mindössze (?!) két haláleset történt: egy ve- csési kislány fulladt a Bala­ton vizébe és egy mendei ta­nár lelte halálát a Duna sze­szélyes örvényei között — kaptam a felvilágosítást a já­rási rendőrkapitányság illeté­keseitől. Vajon hány és hány ifjú életet fognak még követelni a könyörtelen, mély vizek? Hány meggondolatlan fiatal fog a viharos — vagy éppen szelíd hullámokba veszni? No, per­sze a meggondolatlanság ma­gán az egyénen múlik: az, hogy józanul fel tudja mérni a saját helyzetét, a képességeit. Az viszont már nem csupán az ő ügye, hogy egyáltalán tud-e úszni? Ebben ugyanis felelős a környezete is: a szü­lei, vették-e egyáltalán a fá­radságot — vagy némi áldo­zatot, és megtanították-e, vagy megtaníttatták-e úszni, az úszómester jól végezte-e a munkáját, stb. Napjainkban, amikor a fürdőhelyek, vizek, vízpartok népszerűsége egyre nagyobb teret hódít, igenis oda kell figyelnünk erre — már télen is. Javőro És Issz Szerencsére községünkben az utóbbi években „divatba jött” az úszóiskola: évről évre mind több kisiskolás, óvodás élvezheti az úszás örömeit. Az idei évben is csak a három általános iskola diákjaiból há­rom turnust indítottak 15—20 fős csoportokkal. Zátrok Ká­roly, a monori gimnázium test­nevelő tanára már régóta ki­veszi részét az úszásoktatás­ból. Az idén is vezetett csopor­tot, s tapasztalatait ekképpen foglalta össze: — Legelső és egyben legne­hezebb lépés a gyerekek víz­hez szoktatása, a víziszony le­küzdése. Ezt különböző játékos gyakorlatokkal próbáljuk elér­ni. Utána a vízre fekvést, a siklást tanítjuk meg. Külön sajátítják el a gyerkek a kéztempót és külön a lábtem­pót. Ezek összehangolásából és a helyes légzésre való ráveze­tésből adódik a másik nehéz­ség. A gyerekek 20—30 száza­léka ezt nem tudja megtanul­ni, vagy még mindig víziszo­nya van — s ezért marad le. Én elismerem, hogy a 12 al­kalom, három héten keresztül elég kevés, de sajnos csak er­re van lehetőségünk. — Külön problémát okozott az idén, az, hogy elromlott a melegvízcsap a monori-erdei strandon, és egyedül a jó idő­nek, meg a gyerekek kitartá­sának köszönhető, hogy be tud­tuk fejezni a tanfolyamot. — Persze, az ehhez hason­lók csak apró technikai hibá­nak számítanak, éppen ezért jövőre is több tanfolyamot fo­gunk indítani, az első három hetest rögtön a tanév befeje­zése után. Nagyon szeretnénk, ha elsősorban a gyermek- tornacsoportok tagjai jelent­keznének, de számítunk sök kisiskolásra is. Fagyban Én meg arra gondolok ha min­denütt így szívükön viselnék az úszásoktatást, mint a Mo­nori Tömegsport Egyesületben — talán nem lenne olyan szo­morú a nyári statisztika sem. Erre nem árt a legnagyobb fagyban is gondolni. Mert két­szer ad (segít), ki gyorsan ad. N. M. (ISSN 0133—2051 (Monori Hírlap) ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM 1983. DECEMBER 18., VASÁRNAP Fiatalokról — másodszor Utak, falak a mutskahdyen Gyomron Az ismeretekről Sző mi szó, a kilenc napig nyitva volt pályaválasztási ki­állításon, Monoron, a gyere­kek sok érdekes, szép és jó dolgot láthattak. Sőt egyet s mást megtanulhattak a felnőt­tek is. Még bizonytalanok A négy fiú kivált a tömeg­ből. Érdeklődőbbnek, komo­lyabbnak tűntek az átlagnál. Kiderült, a vecsési Petőfi téri iskola 8'b osztályosait képvi­selték. Ők feladatot kaptak: — Biztos lesznek az osz­tályban, akiknek segít, h.a el­mondjuk. mi mindent láttunk, hallottunk. A többség szakmát akar tanulni, de még . keve­sen tudják milyet — mondta a legmegfontoltabbnak tűnő Zilahi Attila. — És ti döntöttetek? Hárman tanácstalanul fel­húzták a vállukat, csak Falvai József határozott: — Én Pécsire jelentkezem, állattenyésztőnek, ha meg nem sikerül, hentestanulónak. — Könnyű neki — ékelő­dött Wirth Robi —, egiész ál­latkertet tart otthon. De hogy én hova menjek? — töpren­gett nagy komolyan. Plavecz István: — Biztos, hogy én is vala­milyen szakmát választok, de hogy melyiket... — A kiállítás sem adott öt­letet? — Eddig még nem. Egyébként — a fentiek el­lenére — érdekes módon a fiúk arra a kérdésre, hogy ők vagy a lányok vannak-e nehezebb helyzetben — egy­szerre vágták rá: a lányok. — Miért? — Talán mert a többség ülő-, irodai munkakört, kony- nyű munkát szeretne. Abból meg vagy kevés van, vagy sok a jelentkező rá — érvelt Zilahi Attila. De mit szólnak hozzá az érintettek? — néztem körül. S hogy egyenlőek legyenek az arányok, négy mindig mo­solygó, huncut szemű lányt kérdeztem ugyanerről. Inkább a történelem — Igazuk van a fiúknak — vágta rá rögtön Práczki Zsu­zsa a pilisi 1. számú iskola nyolcadikosa. — Dehogyis! — így Majzik Erika, aki Mendéről jött. — Rengeteg nőnek való szakma akad. Csak sokan vagy nem tudják, vagy nem is akarnak választani. — Ebben lehet valami — kapta fel a fejét a szintén pi­lisi Weisz Judit. — Nálunk is sokan vannak, akik még mindig semmibe veszik, hogy itt a pályaválasztás ideje. Igaz, a többségük elég gyenge tanuló. Kecskés Ildikó most még Majzik Erika osztálytársa. Ősztől — a két pilisi kis­lányhoz', hasonlóan — mind­ketten középiskolában szeret­nék folytatni a tanulást. — Számomra sok érdekeset mondott a gimnázium igaz­gatója a pályaválasztási an­kétem. Náluk is többféle lehe­tőség közül lehet majd vá­lasztani, s ez nem is baj, ment most még nagyon nehéz vég­legesen dönteni. — Ez a jó. Ebben bízom én Is — Práczki Zsuzsa elpirult, zavarba jött, s mint aki meg­bánta, hogy szélt, szájához kapta a kezét. — Miért? Csak unszolásra folytatta: — A szüleim azt akarják, hogy gimnáziumban tanul­jak. .. Ja persze én is. De ők külkereskedőnek szánnak. Ed­dig is tanultam nyelveket, de tudom, nem nagyon megy ne­kem. a történelem jobban ér­dekel, inkább valami azzal kapcsolatos pályán tanulnék tovább szívesen. Csák hát... Apu, anyu választ Persze Práczki Zsuzsának és szüleinek még van idejük a végleges — reális — döntésre. A többség azonban már most pályát kell hogy válasszon. Vajon közöttük hány olyan lesz akinek áru, anyu mond­ja meg, hogy mit szeretne? Vereszki János A Fővárosi Közlekedésbiz­tonsági Tanács a Magyar Autó­klubbal karöltve megrendezi az Aranykerék-mozgalom tanfo­lyamot a magánjármű-vezetők részére. Az elmúlt évek tapasztala­tai bizonyítják, hogy a tanfo­lyam olyan tömegmozgalom, amely lehetőséget ad a közle­kedési ismeretek továbbfej lesz­Dolgozni sokszor érdekes dolog. Ha fiatal, új munka­kezdőről van szó a fogalom maga nem tartalmaz megfejt­hetetlen titkokat, ám ha a munka tartalma kerül előtér­be, a megfejthető.ség sokszor nehézségekbe ütközik. Igény és lehetőség A munkahelyre kerülés, a munkába állás egy sor, addig nem tapasztalt tényezővel is­merteti meg a fiatalt. Mi az, amiben a fiatal elképzelése hasonlít, illetve különbözik a megvalósulástól? Beszélgető- partnerünk egy húszéves, a Duna ÉLVEGY monori rak­tárházában dolgozó fiatal. — Milyenek voltak első munkahelyi tapasztalataid, amikor az iskolából kikerülve elhelyezkedtél? — Viszonylag kedvesen fo­gadtak és megmutatták, hogy hol és mit fogok dolgozni. Az első napokban az volt az ér­zésem, hogy kellemes helyre kerültem, ahol érdemes lesz tevékenykednem. A munka­társak bizalommal tekintetten rám és eleinte sokszor segí­tettek, mert mint „új fiú" még nem tudtam eleget ahhoz, hogy önállóan ellássam felada­taim. — Mi esett rosszul és mi esett jól? — A raktárosok őszintén gratuláltak gyors fejlődésem­hez, de rokonszenvük nem tar­tott sokáig. Nagyon hamar be­dobtak a mélyvízbe. Ez kissé rosszul esett, de tulajdonkép­pen jól is jött, hiszen végre önállóan dolgozhattam. — Milyen perspektíváid van­nak itt? » — Nézd, én vállalaton belül egzisztenciálisan nem számít­hatok előrelépésre, csak egyet­len alternatíva áll előttem. Ez pedig a dolog anyagi oldala. Itt mehetek fölfelé. Az is igaz viszont, hogy katonaság után tovább szeretnék tanulni, s ezt a vállalat támogatni is fogja. De ez tulajdohképpen hivatalból kötelességjellegű. — Hogyan képzeled el az ideális munkahelyet? — Szerintem az ideális munkahelynek a következőfé- leképpen kellene festenie. A vállalati vezetés súlyt helyez arra a kérdésre, hogy az if­jabb dolgozók megragadjanak t és éhez, a vezetési technika gyakorlásának alaposabb meg­ismeréséhez és tájékoztatja a hallgatókat a legújabb forgal­mi változásokról. Az ecseri Rákosmezeje Tsz- ben a nagy érdeklődésre való tekintettel két tanfolyamot is indítottak az Aranykerék ke­retében. a munkahelyen, és érdekük le­gyen a jobb minőség és na­gyobb nyereség elérése. A szakszervezeti bizalmiaknak több beleszólásuk van a vál­lalat irányításába. A KISZ eredményesen fejti ki munká­ját és a vezetőket (értsd: alap­szervezeten belül) nemcsak az önös érdekek vezérlik, hanem a .fiatalok érdekét helyezik előtérbe. A vállalati vezetés kikéri a fiatalabbak vélemé­nyét és azokat mérlegelve dönt. A közvetlen vezető pedig törődik a dolgozók munkakö­rülményeivel és azokon a leg­jobb tudása alapján próba! javítani. Nálam ezek az ideális mun­kahely ismérvei. Elgondolkoztató Egyedi vélemény? Lehet rajta vitatkozni. De azt hi­szem, ha többeket kérdeznénk meg ugyanerről a témáról, ugyancsak hasonló véleménye­ket hallanánk. És ez több mint elgondolkoztató. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat gyömrői nagy­községi szervezete december 19-én este fél hatkor a helyi Petőfi Sándor művelődési ház­ban tartja kibővített elnöksé­gi és taggyűlését. A helyi szervezet 1982/83-as évadban végzett munkájáról, a jelenlegi évad feladatairól Pa­lotai Sándor titkár tart tájé­koztatót, majd a hozzászólá­sok után kitüntetések, elisme­rések átadására kerül sor, Lekoczky és mások Vidám est A könnyűműfaj kedvelőinek kíván kedvébe járni a vecsési József Attila művelődési ház a december 18-án, vasárnap 18.30 órakor kezdődő vidám, zenés műsor rendezésével. Közreműködnek hehoczky Zsuzsa, Bangó Margit, Karda Beáta, Angyal János és Pere János. Jegyek 50 forintos áron kap­hatók a művelődési házban és az üzemi közönségszervezők­nél. Kucsera József Csomagolják i fácánokat • •• •• "v • < , v, >.'X V' s «■ , ■ Javában tart az idei vadászati szezon, így érthető, hogy a MAVAD vecsési lőtívadtelepén sűrűn megfordulnak az autók a különböző szállítmányokkal. Már tart az apróvadak kilövése, naponta 1 ezer 500 darab fácánt dolgoznak fel, illetve csoma­golnak szárnyasán a tőkés megrendelőknek. Képünkön Fekete Gábor kartondobozokba rakja a színes tollú madarakat. Hancsovszki János íelvétele Tanfolyamok a tsz-hen Hépszsrű az Aranykerék Az egyik sarokban vetítővászon, alatta prospektu­sok. Odébb vetőmagos tasakok, minták, pár szál virág. A bejárattal szemben gépek, illetve egy korszerű üzemcsarnok makettje. A falakon mvnaenútt tablók, fényképek, grafikonok. S akad egy étvágygerjesztő tárló, rajta többféle kenyér, számtalan fajta péksüte­mény. Szépek, illatosak, s kivétel nélkül szabványos méretűek. — Vajon miért nem ilyenek kerülnek az üzletekbe is? — kérdezi — szinte csak önmagától — egy kaján- kodó férfi. — Azért van ez a kiállítás, hogy minél több olyan szakember legyen, aki hasonlóakat tud sütni — szólal meg mögötte az egyik rendező. A szülő vogy a gyedek szava? Az idő enajd siis|érfesi a döntés! A főkbség k&aatyu irodai munkát szoretne

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom