Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-18 / 298. szám

NAGYKOROS! vyui ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM 1983. DECEMBER 18., VASÁRNAP Dr. Török József ügyvéc több mint ezerkötetes, száz­évesnél öregebb könyvtárában nagy értékű könyvek sorakoz­nak. A régi évek A könyvek szeretetét dr. Török József atyjától örököl­te, aki népiskolai tanító volt, s már a századforduló idején kétszáz kötetes könyvtára volt, melyeket sok szeretettel maga kötött be. Dr. Török Jó­zsef az újságírásba is belekós­tolt. Az 1920-as években egy da­rabig a Nagykőrös és Vidéke munkatársa volt, s ott ismer­kedett meg a könyvekkel, te­kintve, hogy a lap kiadóhiva­falában Szabó Dezső és több más neves író könyveit árusí­totta. Ugyvédkorában dr. Török József azután szeretettel gya­rapította atyja könyvtárát. Ha Pesten járt, az antikváriu­mokban mindig vásárolt egy pár értékes, régi könyvet. El­járt az ottani Lónyai könyv­árverésekre. Volt úgy, hogy a régi években is megadott 800—1000 pengőt egy-egy ré­gi, értékes könyvért. A napokban meglátogat­tam, éppen kedves könyveivel foglalatoskodott. Hódolattal lapozva — A mulatozás meg a ló­versenyre járás helyett régi Válasz cikkünkre Forgalomterelés utál? A jobb körülményeknek is ára van Október 14-én, Ez szerve­zés? Felesleges bosszúságok címmel a Kecskeméti út át­építésével kapcsolatos bonyo­dalmakra hívtuk fel a figyel­met. Most nem kívánjuk újra felsorolni annak a cikknek állításait, ellenben ismertet­jük azt a levelet, melyet a tanács illetékeseitől kap­tunk. A 441. számú főút átépítésé­vel kapcsolatban vált szüksé­gessé a Kecskeméti út I. sza­kaszának a forgalom elől va­ló lezárása. A kifogásolt Szi­lágyi utcát a VOLÁN-autóbu- szok zökkenőmentes forgalma miatt egyirányúsítottuk. — így ír a Pest megyei Tanács vb közlekedési osztálya. A kivitelező — a kecskemé­ti Közúti Építő Vállalat — nem kíván vitába bocsátkoz­ni, ezért helyettük is a nagy­kőrösi tanács műszaki osztá­lya közli a megállapításokat. Eszerint: a közutakon folyó építési munkák forgalomtere­lési, forgalomirányítási tervét és előírásait a beruházó (ese­tünkben: a tanács) határoz­za meg és írja elő, az illeté­kes szakemberekkel történt egyeztetés alapján. A válla­latnak ezt a tervet kell végre­hajtani. Várható, hogy a téli időjá­rás az útépítési munkákat, azok végzését és ütemességét nagymértékben befolyásol­ja, nehezíti. Emiatt a mun­kálatok elhúzódhatnak, és bi­Klute. Színes, szinkronizált amerikai krimi. (16 éven fe­lülieknek! (Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Huckleberry Finn cs a csir­kefogók. Színes, szinkronizált szovjet film. fél 4-kor. Fáraó I—II. Színes lengyel történelmi film. Előadás csak fél 6-kor. Hétfői műsor D. B. Cooper üldözése. Szí­nes, szinkronizált amerikai ka­landfilm. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Telitalálat. Színes, szinkro­nizált szovjet filmvígjáték, fél 6-kor és fél 8-kor. zony fel kell készülni arra, hogy a forgalomterelési terv szerinti módosított közlekedés nehézkes és körülményes lesz. Végezetül megjegyzendő, hogy a lakossági panaszokra az. építésvezetőség sorba járta a Kecskeméti úti lakókat, és igyekezett közlekedési nehéz­ségeiket megoldani. Hogy is mondják a nők, mi­közben borzalmas masszával az arcukon fekszenek a koz­metikusnál? A szépségnék ára van...! Kissé módosítva: a jobb körülményeknek is ára van, és bízunk abban, hogy a szakemberek a lehetőségeket jól kihasználják, s nem lesz­nek felesleges 'bosszúsá­gaink ... könyveket igyekeztem szerez­ni, mondotta beszélgetés köz­ben. Néhány könyvet kiemeltem a könyvtárból. Az első Hora­tius: Qintus Tloccus című gyűjteménye volt, melyet 1581-ben nyomtattak Baszileá- ban. A másik Apátzay Tsere János: Magyar Encyclopaediá- ja, mely 1853-ban jelent meg. Bőd Péter lelkész Magyar Lexikonját találtam, a ma­gyar írókról. Ezt a könyvet 1746-ban adták ki. Ott van azután Görgey Artur: Életem és működésem című könyve, mely németül 1852-ben s magyarul 1911-ben jelent meg, és írója elmondja benne a 48-as szabadságharcban viselt szerepét. De legmélyebb hó­dolattal lapoztam bele Szé­chenyi István 1830-as Hitel és 1831-ben megjelent Világ cí­mű könyvébe, melynek íróját Kossuth Lajos a legnagyobb magyarnak nevezte. Széchenyi ajánlotta A Hitel című könyvét az el­ső lapokon Széchenyi István Honunk szebb lelkű asszo­nyainak ajánlotta a következő költői lendületű szavakkal: „Fogadjátok, hazám érdemes Leányai! Előttetek nem lehet e tárgy idegenebb, mint előt­tünk. Mert annyi Nemes és Szép, mi az emberséget ér­demli, a ti nemetek műve. Ti ■veszitek a karjaitokba a kis­ded növendéket, jó polgárrá nevelitek. A ti nemes tekin­tetetekből szí a férfi lelki­erőt, elszánt bátorságot. S ha léte alkonyodik, a haza ügyé­ben ti fontok koszorút a hom­loka körül. Ti emelitek egek­be a pórt, halhatatlanságra a halandót. Üdvözlet és hála néktek!” Ilyen nagy értékek vannak dr. Török József ügyvéd kis­könyvtárában. Kopa László Láteggtós a páSin^f^i^en Sok függ az alapanyagtól iégy hektolitert fogadnak egyszerre Városunk környéke nem kü­lönösebben híres borairól, vagy más szeszféleségeiről. Ennek ellenére — vagy tán éppen ezért — hagyományai vannak a szeszcsinálásnak. hogy egész pontosak legyünk, a pálinka- főzésnek. Ehhez mindössze egyetlen adat: a mai konzerv­gyár őse is egy pálinkafőzőé. Összefoghat Most éppen a pálinkafőzés helyzetét vizsgáltuk meg. em­lékezve arra is. városunk kör­nyékén körülményesnek tűnt, legalábbis a termeltetők sze­mével. a bérfőzetés. Márpedig a pálinkafőzésnek most ne a rossz oldalát vizsgáljuk, tehát, hogy alkoholt és ezzel alkoho­listát termelhet, hanem azt, hogy ez egy másra már túl­nyomórészt nem alkalmas nyersanyagot használ fel, s alakít értékké. Nagykőrösön a Közép ma­gyarországi Pincegazdaság Szesz- és Szikvízüzemében le­het pálinkát főzetni. Itt Cse­szek Józsefné főzdevezetőtől kértünk és kaptunk tájékozta­tást e kérdéskörre vonatko­zóan. — Az az igazság, hogy úgy érzem, a termelők azért elég jól tudják, mit csinálunk itt. Általában négy hektoliteres tételeket fogadunk. Nagyon egyszerű tehát, ha valakinek nincs, csak mondjuk, két hek­tója. összefoghat valakivel, és úgy főzeti ki. — Mióta tart a szezon? — Második hónapja. •— Milyen alapanyagból dol­goznak? — Szilvával kezdtük, ez el fog tartani úgy, hogy még ja­nuárra is jut. aztán közben van vegyes cefre és legutoljára majd a törköly következik. Mind ez idáig a két nyolchek- tós üstünkkel 3500 hektoliter- fokot termeltünk. Aki tehát most jelentkezne füzetesre, azt is besoroljuk, és megfelelő idő­pontot ajánlunk, ami már nem lenne januárnál korábbi. Szélsőség — Mennyibe kerül a főze- tés? — Erre nagyon nehéz átlag árat mondani, ezért inkább el­sorolom, mi mindent kell fi­zetni. Elsőként is, hektoliter­fokonként 90 Ft a szeszadó Aztán 35 Ft a bérfőzési díj. S emellé jön még a főzetéshez felhasznált szén mennyiségétől függően annak ára is. Itt jegy­zem meg, hogy annak, akihoz tüzelőt,- ezt a tételt természe­tesen nem számoljuk fel. brigádban hektó — Mennyit ad egy cefre? — Ez teljes egészében az alapanyagtól függ. Vannak szélsőséges példák is. itt in­kább nem mondok számot. — Hányán üzemben? — összesen dolgoznak az huszonketten. Három műszakban, folyamatos a termelés, a hétvégeken nem dolgozunk. Persze, ebben a lét­számban nemcsak a pálinka- főzésben tevékenykedők, ha­nem a kereskedelmi raktárban dolgozók is benne vannak, a szikvízkészítőkkel egyetemben, óól összeszokott gárdát alko­tunk, talán nem véletlen, hogy az itt dolgozó szocialista bri­gád neve is összetartás —r fe­jezte be a tájékoztatást Cse­szek Józsefné főzdevezető. B. O. Piaci jelentés A hét végén ünnep előtti nap piac volt. Nagyon sok ka­rácsonyfát árultak, úgy luc-, mint tűlevelű homoki fenyőt. Méterét 26—28 forintért adták, vagy darabszámra, nagyság szerint 30—60 forintért. A ko­csispiacon tűzifa nem volt. Egy termelő morzsolt csöves kuko­ricát árult, kilónként 6 forin­tért. A szemes termény piacon a búza, árpa és a zab literjét 6, a morzsolt kukoricát és a da­rát 7 forintért mérték. A nap­raforgómag 10—15 forint volt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az almát 6—12, a körtét 20, a héjas diót 28—30, a dió­belet 130. a mákot 120, a kö­leskását 50, a fehér káposztát 8—10, a kelkáposztát 10—12, a savanyú káposztát 20, a ka­ralábét 16, a karfiolt 40, a cék­larépát 12, a fekete retket 12, a zellert 20, a tormát 40, a hagymát 12, a lilahagymát 18, a fokhagymát 40—50, a gyöke­ret 18—20, a sárgarépát 12, a zöldség csomóját 7—8, a me- legágyi paradicsomot 60, a gombát 90. a citromot és grape-fruitot 30 forintért árul­ták. A baromfipiacon a tyúk párja 170—220, a kacsa 220— 250, a pulyka 600—800, gyön­gyös 60—70, vágócsirke 100— 180, a hízott lúd és kacsa 60, a tyúktojás darabja 2,90—3 forint volt. A piacon Kovács Tibor baromfikereskedő cso­magolt vágott baromfit is árult. HÍREK Labdarúgó öregfiúk Jó kedvvel játszottak a résztvevők a Petőfl-sportcsar- nokban, a kispályás városi öregfiúk teremkupa^viadal. második játéknapján. A csa­patok döntő többsége snortsze- rű volt a góldús játéknapon, amelyen a következők történ­tek. Kinizsi—21-es Volán 2-0 (2-0). A helyzetek és a játék képe alapján igazságos az ered­mény. Mindkét gólt Kleno- vics szerezte. CÄT—Arany János Tsz 10-2 (4-0). A ceglédiekkel megerő­sített állami gazdaságiak nagy fölényben voltak. Góllövők: Mányoki (3), Kalmár (2), Pé­csi (2), Ócsai, Mikonya és Ba­jusz , illetve Dér F. (2). Kemény csatákban, jó irányba ÜNHÁIF A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor, Jöjj délre, cimborám! Bérletszünet. — Nagyon fiatal voltam, mikor belekeveredtem a má­sodik világháborúba. Én nem akartam Németországba men­ni, az lett a vége, hogy fog­ságba kerültem, s tulajdon­képpen a hadifogolytáborban, a Szovjetunióban ismerked­tem meg az eszmével, az Igaz Szó olvasása közben. Alakítot­tunk egy antifasiszta szerve­zetet, s 1947-ig ennek propa­gandistája voltam. — Azon a napon, mikor hazaértem, beléptem az MKP- be, s itt is propagandista lettem — így kezdődött — mondja B. Szűcs István, a szo­ciális otthon vezetője, aki nemrégiben vehette át a Mun­ka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést. Konfliktus nélkül — Magyarcsanádon, Makó mellett 15 kilométerre lak­tunk. 1949-ben nekifogtunk a termelőszövetkezetek megala­kításához, nagyon gyatrák vol­tak a körülmények, nem is tudom őket hasonlítani, mi­lyen formák voltak akkor. A legszegényebb emberekkel alakult meg az „Úttörő” ter­melőszövetkezet. Aztán a he­ly' DÉFOSZ titkárának vá­lasztottak, a cselédek végki­elégítését kellett kiharcolni. Kemény csaták voltak azok, a szó legszorosabb értelmében. A barátaim sokszor követtek, abban az időben torzulás nél­kül, de nagyon élesen folyt az osztályharc. — Aztán kaptam egy fel­hívást, iskolára toborozlak, nem is igen volt jelentkező, hát én mentem. Aztán kine­veztek a ceglédi járásba egészségőrnek, de mást is, például tanácsválasztást is szerveztem. Aztán ötvenegy­ben Kocsérra hívtak vébétit- kárnak, s innen kerültem Kőrösre 1953-ban. Különböző helyeken dolgoztam, voltam a panaszirodán, voltam begyűj­tési osztályvezető, személy­zetis. Ezek nem voltak egy­szerű idők, sokszor tehetetle­nek voltunk, a körülmények nem adtak sok megoldási le­hetőséget. Ez nem ment konf­liktus nélkül. .. — így jött 1956. Az ellen- forradalom után, ahogy lét­rehoztuk az MSZMP-t, tőlünk telhetőén támogattuk azt a po­litikát, amelynek megvalósítá­sában addig sok akadály volt. S szerintem az azóta eltelt több, mint negyedszázad alatt kevesebb problémát hozott, mint az ezt megelőző két-há- rom év. Kezdettől fogva — A pártbizottságon agit- proposikánt dolgoztam, egészen 1962-ig, közben különböző is­kolákat is végeztem. Elvégez­tem a gimnáziumot, majd az egészségügyi intézményvezetői iskolát is. így ért 1962-ben az a felkérés, hogy vállaljam el a szociális otthon vezetését. Az az igazság, hogy már ko­rábban is vonzódtam erre a területre, így elvállaltam. Azóta egyben az egészségügyi pártala pszervezet titkára is vagyok. A munkásőrségnek is kezdettől fogva tagja vagyok, több, mint 18 évig eszpéká- helyettesként dolgoztam, s azt is megmondhatom, hogy nem akarok leszerelni... Élen járnak — Az 1962 óta eltelt több, mint húsz esztendő alapvető változást hozott a szociális el­látás, gondoskodás helyzeté­ben. Sokszorosan jobbak az objektív feltételek, hogy csak egyetlen számpéldát említsek, akkor 115, ma a területi gon­dozással 350 embert segítünk, s az akkori egymilliós költ­ségvetéssel szemben ma már a tízmilliót is meghaladjuk. Egyszóval, változtak a lehető­ségek. — Itt nagyon sok a siker­élmény. Jóleső érzés, hogy a rendelkezésre álló eszközök­kel. azokat jól felhasználva, segíthetünk embereken, jó irányba terelhetjük sorsukat. Persze, felbecsülhetetlen az a társadalmi segítség is, amelyet kaptunk és kapunk a váyos üzeifíeitől, intézményeitől. En­nek mértéke csak milliókban mérhető. S ennek közvetlen következménye az is, hogy nincs visszautasított igény­lőnk, az országban is az élen járunk. Hanesovszki János felvétele — Aztán jött a tavalyi esz­tendő, az emlékezetes egész­ségügyi átszervezés. Könnyű dolog csak eleve népszerű dolgokkal foglalkozni, az a másik oldal, hogy mindennek van népszerűtlen oldala is. S mára úgy alakult a hely­zet, hogy többek között már csak ez is aktualizálja a régi, bevált jelszót: aki nincs elle­nünk, az velünk van. Elismert munka — Egyébként szakmai el­ismerésben is részesültem, a Szociál-Rehabilitációs Szövet­ség szociál-pszichiátriai szak­csoportjának vagyok tagi i alakulásától kezdve, azaz tíz éve. Ez a csoport a szellemi fo­gyatékosok, elmebetegek gon­dozásainak kérdéseivel fog’al- kozik, s személyemben, ki egyetlen intézményvezető, ez­zel is elismerik a nagykőrösiek ez irányú munkásságát. Ballai Ottó Mészáros Tsz—Kocsér 6-3 (3-1). Gólokban bővelkedő, változatos mérkőzésen a kö­rösiek határozottabbak voltak. Gólok: Antal (4), Máté és ön­gól, illetve Ézsiás, Koncz és Bagi. Toldis pedagógusok—Afész 5-2 (2-1). A toldisok jobbak voltak, de nem volt ennyi kü­lönbség. Gólszerzők: Kiss (2), Csípő (2), Deák, illetve Bara- nyi és Aranyos. Konzervgyár—Városgazdál­kodás 6-4 (1-1). A konzervesek Tóth Ferenc jó játékának kö­szönhetik győzelmüket. Gólok: Tóth F. (2), Kovács T., Balogh, Patay, Tóth S., illetve Tóth (2), Keskeny és öngól. A PVCSV—Információtech­nika mérkőzés 2 pontját 3-0- lal a vízművesek kapták, mert az ITV-ből csak ketten voltak ott a kezdési időpontkor a pá­lyán. A tabella ezt mutatja: 1. CAT 2 2-13-3 2. K onzervgyár 2 2 — — 13- 6 3. Kinizsi 2 2-6-1 4. P VCSV 2 2-3- U 5. M észáros Tsz 2 1 — 1 6-3 6. 21-es Volán 2 1 — 1 6-6 7. Toldi pedagóg. 2 1 — 1 6-6 8. Afész 2 1 — 1 7-9 9. Városgazdáik. 2------2 8-12 10. Kocsér 2------2 7-11 — 11. Információt. 2 — — 2 1-6 — 12. Arany Tsz 2-----2 4-17 — Sz akmunkástanulók focija A KSZDSZ-hez tartozó szakmunkástanulók országos sportversenyét Miskolcon ren­dezték. A kétnapos viadalon kispályás labdarúgásban ki­egyensúlyozott mezőny vetél­kedett a 2x15 perces játékide- jű találkozókon. A Nk. 224-es Szakmunkásképző (Ványí. Kőműves — Szívós, Boros. Fercsi, Nagy, Pörge, Parázs, Ronkó, Győri) csapata a mis­kolciakkal 0:l-re, a budapesti 9-es Szakmunkásképzővel 1:2- re játszott, majd a helyosztón a ceglédieket 3:0-ra legyőzte és végül az ötödik helyen végzett. Sportgyűlés A Nagykőrösi Pedagógus Sportegyesület december t&- án, kedden 17 órakor tartja küldöttgyűlését az Arany János Általános Iskola Hősök terei épületében. MunUatúrán Jól sikerült a Nagykőrösi Pedagógus SE természetjárói­nak nagyerdei munkatúrája. Az erdőt, a jubileumi emlék­parkot szépítették és csinosí­tották a hétvégi két munka­szüneti napon. Sulyok Zoltán ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap) Az újságírásig! is helekósfoif Több ezer négy értékű könyvvé!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom