Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-14 / 294. szám

.tut »t lí!83. DECEMBER 14., SZERDA Zenei panoráma Emlékezetes koncertek Pompás koncerttel örvendez­tette meg vendégeit szomba­ton a Szentendrei Kamaraze­nekar. Az együttes öt eszten­deje adta első nyilvános hang­versenyét, s azóta minden de­cemberben ünnepi bemutatót tart. Párbeszéd A városi tanács dísztermé­ben most is változatos műsort szólaltattak meg. Heinichen Karácsonyi pasztorálja ritkán csendül fel. pedig szép, érett alkotás. A szerző német létére inegkapóan tolmácsolja az ola­szos gondolkodást, a lágy dal- lamfűzást. A két oboa és a vo­nósok kiegyensúlyozott párbe­szédét az előadók Fenyő Gá­bor irányításával ragyogóan megoldották. Harsányiné Lant- pert Erika és Hajósi Ida első­rangú oboisták. magukkal ra­gadták társaikat. Michael Haydn D-dúr szim­fóniája korrekt előadásban csendült fel. Részleteiben ez­úttal is felvillant a muzsika összetettsége, ám a hangzások kívánnivalót hagytak maguk után. Szünet után Debussy Két tánca igényességével nyerte meg a publikumot. A kedve­zőtlen előjelek után (a nagy melegben leh.angolódott a hár­fa) az előadók példásan kon­centráltak. A színek olyan ar­zenáljával zengték be a ter­met, amely nemcsak megnyug­tató. hanem lelkesítő is volt. A szakrális és profán részből álló kompozíció a zene elvo­natkoztatott régióiba vezetett el, mégsem okozott gondot a befogadóknak, azonosulni tud­tak a zened absztrakcióval. Dallamívek Az érdekesen összeállított program bemutatóval zárult. Arányi-Aschner György Ka­rácsonyi posztóról című mű­ve, amelyet az együttes felké­résére komponált, Ady Endre Kis. karácsonyi ének című ver­se nyomán íródott. A grazi ze­neművészeti főiskola tanára ebben a darabjában majdhogy­nem hagyományos módon gondolkodik, ezen természete­sen századunk zenei nyelvét kell értenünk. Témafeldolgo­zásában nyomon követhetők a honeggeri kompozíciós elvek. Magabiztosan felhasználja a gyermekkórus lehetőségeit, a szólóénekes számára pedig le­nyűgözően szép dallamot ír. Arányi-Aschner nem Ady versét illusztrálja, inkább ér­telmezte azt. Megkereste zene­teremtő műhelyének azokat az elemeit, amelyek révén inven- ciózusan nyúlhatott a vershez. A szerző egy rendkívül érzé­keny drámát teremtett a köl­teményből. A zenei anyag plasztikus és hangulatteremtő, a mű építkezése a legjelesebb példáikat követi. Eredetiségét a zenekar, a kórus és a szólis­ta hangzástömbjének változa­tos kezelése jelenti. Hangsze­relési bravúrok és megrázó dallamívek egyaránt megtalál­hatóak a műben. A darab bemutatásában a szentendrei központi általános iskola ének-zene tagozatának alsó tagozatos kórusa műkö­dött közre, betanítójuk Wolf- né Kovács Zsuzsa. Csak bá­mulni lehetett a gyerekeket, akik példás átéléssel és biz­tonsággal tolmácsolták nem is könnyű szólamaikat. Nyilas Tünde éneklése magával raga­dó volt. Tehetséges művészje­lölt. akire már most érdemes felfigyelni. Fenyő Gábor ügye­sen összefogta a közreműködő­ket. kivá'óan értelmezte a da­darabot: lelkesedése és igye­kezete élményt jelentett. Ráadás Népes hallgatóság előtt mu­tatkozott be a ceglédi zeneis­kola hangversenytermében a cimbalom komoly zenei hang­szerként. Aki az alkalmazását klasszikus művek esetében fur- csállná. annak tudnia keik hogy egy magyar művész — Rá ez Aladár — indította el ezt a keleti eredetű, elsősorban a népzenében használt hangszert a klasszikus művek interpre­tálásának útján. Ismeretes persze még ko­rábbról: a 19. században ke­rült át a népzenéből a hang­versenytermekbe. Elsősorban a 18. század dallamvilágának interpretálására alkalmas ez a leginkább a csembaló, klavi- chord hangzásához közelálló hangszer. Alkalmazta Erkel a Bánk bánban, Kodály a Háry Jánosban, s megkedvelte Stra­vinsky is. Napjainkban nálunk Szokolay Sándor. Papp Lajos, Petrovics Emil, Kurtág György komponál kifejezetten cimba­lomra. A ceglédi koncert azzal lep­te meg a hallgatóságot, hogy a cimbalmot nem zongora kísér­te, hanem két kitűnő cimba­lomművész — Fábián Márta és Szakály Agnes — játszott együtt. A műsorválasztás is kitűnően alkalmozkodott a hangszer adta lehetőségekhez: játékos, arabeszik jellegű, ko­moly technikai felkészültséget igénylő darabokat szólaltattak meg. A műsor keretében Scarlatti szonatinái, a nagy Bach Olasz koncertje, Mozart A-dúr szo­nátája, és több Bartók-darab szerepelt. Az egyes darabok közti szünetet Turcsányi Emil nívós, ismeretterjesztő szöve­ge töltötte ki. A ceglédi kon­cert résztvevői lemezen is meghallgathatják a két mű­vész produkcióját, ezen főleg barokk muzsika található. Ez­zel a felvétellel elnyerték kü­lönben a Francia Akadémia nagydíját az előadók. A hangversenyt ráadással fejezték be a művészek. A gyerekek szüleikkel együtt új­ráztak — nem véletlenül —, hiszen vérbő zenei esemény tanúi lehettek valamennyien. K. T.—M. Zs. Kiállítótermekből w&bbbbx Pedagógusok tárlata Ráckevén » A Pest megyei pedagógus V, képzőművészek közös bemutat­ni kozása Ráckevén, a járási hiva- ^ tál dísztermében látható decem- ^ ber 18-ig. Stílushatárok Előrelépés a mostani sereg­szemle. Negyvennégy alkotó küldte be munkáját, s ennek megfelelően az érdeklődés is növekedett. A Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács művelődési osztálya az idén méltó katalógusról gon­doskodott, az Ács Károly Mű­velődési Központ munkatársai átgondoltan rendezték meg a tárlatot. Az alkotók is helytálltak műveikkel, mind a három nemzedék: a nyugdíjasok, a derékhad és a tanítványok. Ahogy megnyitójában Nagy Sándorné, a Pest megyei Ta­nács elnökhelyettese említette; különösen fontos mozzanat a stílushatár bővülése. Az, hogy megyénk rajztanár-képzőmű­vészei a kettős elkötelezettség jegyében korszerű eszközökkel oktatnak, nevelnek és végzik alkotó tevékenységüket. He­lyes elv a sokrétűség és az is, hogy egyre nagyobb gondot fordítanak a minőségre. A tárlat egyik pólusát a nonfiguratív törekvések jelzik, melyeknek jeles képviselője Somogyi György, Heiling György, Kéri Mihály, Őrei Jó­zsef, Somodi László. Egyre erőteljesebben törnek elő a kubizmus és más irányok áramlataival. A neológ kezde­ményezéseknek biztosított a látványértékek ellenpontja is. Azzal, hogy Nádasdy János szigetszentmiklósi, id. Rácz József nagykőrösi, Stumpf Fe­renc szentendrei, Vida János váci, Rónai Mátyás albertirsai motívumokat alkalmaz. Helling György: Hármaskép egy házasságkötő falára (részlet) Változatosság Műfajilag is változatos a kiállítás anyaga. Artner Ottó Kiváló amatőt együtteseknek Átadták a nívódíjakat Kimagasló művészeti és kö­zösségteremtő tevékenységük elismeréseként 34 amatőr együttest és csoportot jutal­maztak idén nívódíjjal. Az ok­leveleket és az azokkal járó pénzjutalmakat Benkő Éva, a Népművelési Intézet igazgató­ja adta át kedden délelőtt az intézet audiovizuális stúdió­jában. A különféle művészeti szakágak jeles amatőr képvi­selői közül nívódíjban része­sült többek között az erzsébet­városi szabadidőközpont Rembrandt grafi-kaköre az acsádi szociális betegotthon hímző szakköre, a budapesti fotóklub, a dombóvári városi művelődési otthon amatőrfil­mes csoportja. A bábos, a szín­játszó és a néptáncos amatőr együttesek sorából többek kö­zött az egri úttörőház Harlekin bábcsoportját, a bagi általános iskola Fapihe színjátszó együt­tesét, valamint a kaposvári Tóth Lajos ének-zene általá­nos iskola gyermek tánccso­portját jutalmazták nívódíjjal. A zenei kategóriában kórusok, vegyes karok, szimfonikus ze­nekarok és népzenei csoportok érdemelték ki színvonalas te­vékenységükkel a rangos elis­merést. és Kiss Ernő pompás érmek­kel és kisszobrokkal jelentke­zett. Derűs epizódot jelent Bólyi Guth Vilmos csobánkai tája. Dobákné Babarczy Anikó két batikja. A gyarapodás a műfaji változatosság mellett szemléletmódban is nyomon követhető. Újra képet küldött Kiskunlacházáról Énekes Já­nos, mértékjelző rézkarcokat láthatunk Kós Pétertől. László Lilla Gödöllő környé­két pásztázza szép akvarell ék­kel, Molnár Bertalan Villon nyomába ered rajzi átköltésé- vel. Szitakötők szállnak a linó­metszetek felületén, új tervek tárulkoznak fel a vázlatköny­vek lapjairól. Megörvendeztet­nek Steffler Ildikó, Szimeth Judit és Orgoványi Anikó tűzzománcai. Igazán finom pasztellképet küldött a tárlat­ra Sárközy Erzsébet. Sebes­tyén J. András Hortobágya mély analízis, szellemes, színes hálózat, a képi felderítés friss hajtása. tétikai nevelésén, miközben űj műveikkel festészetünk, szob­rászaink gyarapodásához is hozzájárulnak. Losonci Miklós Hangtárlat A döntő egy hete volt, s hogy még most sem feledkezünk meg róla, annak az az egyszerű oka, hogy remekül szórakoztunk. A Művelődési Minisztérium, a SZOT és a Magyar Rádió mű­veltségi játékát emlegetjük fel újból annak okán, hogy a dön­tőnek megyei résztvevője is akadt. A kaposvári Kilián György Ifjúsági és Művelődé­si Ház csapata mérte össze tu­dását a Szentendrén székelő Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár csapatával. Igazi elmejáték volt a vetél­kedő minden egyes adása. Bá­mulhattuk a résztvevők élesei méjűségét, gyorsaságát, azt í lexikális tudást, amit nemcsak szidni illik, hanem csodálni is lehet. A szentendrei csapát re­mekül küzdött. Dr. Kovács Jó­zsef zsámbéki főiskolai tanár vezetésével nem ismert lehetet­lent. Irigylésre méltó volt az a könnyedség, ahogy kapcsoltak, logikailag kikövetkeztették a kérdésekre adandó válaszokat. Miről is volt szó? Színháztörté­netről, irodalomról, muzsikáról, művészetről éppúgy, mint em­beri kapcsolatainkról. Ez utóbbi alighanem a leglényegesebb mozzanata marad az ötnegyed észtedéig tartó vetélkedő vala­mennyi érintettjének és érdek lődőjének. Mert közösségek küzdelmét, helytállását szemlélhettük. Szentendrén Czája Mátyás, ifj. Déry György, Molnár Berta­lan, Rétéi Lajos, dr. Strasser Tibor, Tóth Antal, Várady Gé­za alkották a kollektívát. S já lék közben az éter hullámain ismerősökre leltek. Tegyük hoz zá: mert akarták, igényelték ezt a megméretést, amely nem­csak a tudás megmutatása, ha­nem szórakozás is volt. És egyben olyan vállalkozás, amely elismerést hozott a győz­teseknek. Az első helyezett nagykanizsaiakkal közösen a második szentendreiek is har­mincezer forintos kollektív ju­talmat kaptak, amelyet a mű velődési házra fordíthatnak. Egyénileg utazási utalványt kaptak. S azon túl a nyilvános ságon keresztül sok tapsot, ami nemcsak a helyszíneken csen dűlt fel, hanem a rádióhallga­tók otthonaiban is. Gyarapodás összegezve a látottakat: biztató a termés. A képzőmű­vészet és a pedagógia elköte­lezettjei megyénkben egyre többen, egyre hatásosabban munkálkodnak az ifjúság esz­ADIOFIGYELO MÜHELYTITKOK. Számos rádió- és televíziósorozat si­kere bizonyítja, hogy a hall­gatókat, nézőket érdekli, iz­gatja a műsorszolgáltató in­tézményekben folyó műhely­munka, az a folyamat, amíg egy-egy műsor megszületik. S kíváncsiak vagyunk e két ha­talmas szerkesztőség sztárjai­ra éppúgy, mint a közkato­nákra, akik nélkül szintúgy nem születhet produkció. En­nek az igénynek tesz eleget a szombatonként jelentkező Rá­dióhírmondó is. Szerkesztője, Benedikty Bé­la jó érzékkel válogat a sok­féle kínálkozó lehetőség kö­zül. Így kerülhetett egy adás­ba Feledy Péter riportja a Rádiókórusról és Vass István Zoltán dohogása a tíz év körüli női „tornászautoma­tákról”. Különösen érdekes volt a turnusvezetők élmény- beszámolója vagy a hallgató számára oly kedves csemege, amikor a sportriporter nem tudja megkülönböztetni a fo­cipályán futkározó tíz játé­kost. Mégsem lenne igazán ér­dekes ez a műsor, ha csupán csak csemegékkel, mazsolák­kal múlatná az időt. De több riport is túllépett ezen a le­hetőségen. Elgondolkodtató és tanulságos volt a kórustagok szakmaszeretetéről, elhivatott­ságáról hallani, éppúgy, mint a nyelvoktatás eredményte­lenségének okait feszegető Sillár Emőkével folytatott be­szélgetést. SZERPENTIN a régé­szetről. Erdei Grünwald Mihály kalandozásai a tudo­mányok világában egyként érdekes élményt ígérnek a laikusoknak és azok számá­ra, akik közelebbről is is­mernek egy-egy szakterüle­tet. A szerencsés kettősség oka minden bizonnyal az, hogy Erdei maga is alapos is­meretek birtokában van, fel is készül műsoraira, de to­vább él benne a tudomány iránt érdeklődő ember ere­dendő kíváncsisága is. Mind­ezek következtében képes ar­ra, hogy ne vezesse műsorait olyan kérdések felé, amelyek legfeljebb csak néhány szak­értő számára érthetőek, mégis közelebb kerüljünk az adott tudomány lényegéhez, jobban értsük a kutatás céljait. Szólni kell e riportok má­sik erényéről is, arról, hogy szereplői valóban hús-vér, egyéni problémákkal is küsz­ködő emberek. Például azok a ' szóban forgó Régészeti Inté­zet vezetői, akik számára ko­rántsem könnyű a választás: maradjanak nemzetközi hírű tudósok, vagy vállalják a szervező, irányító nem min­dig hálás posztját. A felfedezés öröme, az em­beriség tudománytárának gaz­dagítása élteti ezeket a szak­embereket — érezhettük a hatvanperces adás végén. Olyan erények, amelyek már nemcsak az adott szakterület művelői, de minden, életét hasznosan élni akaró ember számára mutathatnak példát. Csulák András MOZIMŰSOR DECEMBER 15-TÖL 21-IG ABONY 15— 16: A nyolcadik utas: a Halál*** 17—18: Telitalálat 19—20: Klute** BUDAÖRS 15: Talpra, Győzd! 16— 18: Sógorok, sógornők** 19—20: Hosszú vágta CEGLÉD, Szabadság 15—18: D. B. Cooper üldözése* 19—21: A néma front (du.) Kóma** (este) CEGLÉD, Kamaraterem 15—18: Álmodozás 19: A halál Antoniója*** 19—21: Húszéin vére DA3AS 15: A halál Antoniója*** 15—16: Piedone Afrikában 17— 18: Rita asszony menyasszony 19: Óvakodj a törpétől** DUNAHARASZTI 15—16: A francia hadnagy szeretője** 17—18: A két rodeós 19—20: Akit Bulldózernek hívtak DUNAKESZI, Vörös Csillag 15—16: Kaliforniai lakosztály* 17—18: Johohoho (du.) A férfi, aki szerette a nőket 19—20: Zsaru vagy csirkefogó? DUNAKESZI, József Attila 15: Elcserélt szerelem 18: Hatásvadászok* 19: Családi összeesküvés* 21: A karatéző Cobra visszatér** ÉRD 15: Guernica»* 16: Hurrikán* 18: Modern Robinson és családja 19—20: Sógorok, sógornők** FÓT 15—16: Szamurájok és banditák I—II.** 17—18: Indiánkaland Ontarióban* 19—20: Anna és a vámpír** GÖDÖLLŐ 15—18: Hosszú vágta (du.) A vadászat (este) 19—21: Riki-Tiki-Tévi (du.) Flór asszony és két férje* (este) GYAL 15—16: Ez Amerika** 17—18: Az álarcos lovas legendája 19—20: Rita asszony menyasszony KEREPESTARCSA 15—18: Csillagok háborúja I—II. 19—20: Kémek a lokálban** MONOR 15—16: Telitalálat 17—18: A fej nélküli lovas (du.) Anna és a vámpír** (este) 19—20: Kalifornia! lakosztály* 21: Élveboncolás NAGYKÁTA 15—16: Britannia Gyógyintézet** 17—18: Hárman a slamasztikában 19—20: A lator** 20: Ölomidő* (du.) NAGYKŐRÖS, Arany János 15—18: Klute 19—21: D. B. Cooper üldözése* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 15—21: Huckleberry Finn és a csirkefogók (du.) 15—18: A fáraó I—II. (este) 16: Olomidő* 19—21: Telitalálat PILISVÖRÖSVÁR 15—16 és 18: Gyilkos bolygó** 18: Vízipók — csodapók (du.) 19: Robinson Crusoe POMAZ 15—16: Gallipoli 16: Az acélváros titka (du.) 17—18: Hölgyem, Isten áldja 19: Meztelenek és bolondok* RÁCKEVE 15—16: A két rodeós 17—18: Akit Bulldózernek hívtak 19—20: A francia hadnagy szeretője** SZENTENDRE 15: Panelkapcsolat* 15— 21: Donald kacsa és a többiek (du.) 16— 18: Flór asszony és két férje* (este) 19—21: Seriff és az idegenek (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 15—16: Akit Bulldózernek hívtak 17— 18: Délibábok országa (du.) A francia hadnagy szeretője** (este) 19—20: A két rodeós TÁPIÓSZELE 15: Meztelenek és bolondok* 16: A pártfogolt* 17—18: Britannia Gyógyintézet** 18: Az elveszett kutya (du.) 19: Hárman a slamasztikában VÁC, Kultúr 15—18: Szarvacska-manócska (du.) 15— 21: Excalibur I—H.** (este) 19—21: Kenguru (du.) VAC, Madách Imre 16: A wilkói kisasszonyok* 21: Cabiria éjszakái** VECSÉS 16— 18: Bátorság, fussunk!* 17— 18: Riki-Tiki-Tévi (du.) 19—21: Csillaghullás (du.) Gallipoli (este) 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom