Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-13 / 293. szám

\ 1983. DECEMBER 13., KEDD Országgyűlési bizottságok A téli ülésszak előtt Hétfőn a Parlamentben Övári Miklós elnökletével ta­nácskozott az országgyűlés kulturális bizottsága. A kép­viselők megvitatták a Műve­lődési Minisztérium, a Ma­gyar Tudományos Akadémia, az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az Ál­lami Ifjúsági Bizottság költ­ségvetésével foglalkozó tájé­koztatót. Óvári Miklós kifejtette: a kulturális költségvetés kiala­kítását az ország lehetőségei határozták meg. A kulturális költségvetés kétségtelenül gondokat, szűkösséget is tük­röz. Am emiatt rossz kedvre, rezignációra sem ok, sem szükség nincs, a jövő eszten­dőre tervezett pénzeszközök igyekeznek megőrizni minden elért vívmányt, értéket. A kulturális értékek óvásá­hoz szükség van az állami támogatásra, melynek meg­szüntetésére senki nem gon­dol, ám mindenkinek töre­kednie kell a dotációhoz szükséges források bővítésé­re. Ugyanakkor senki nem ringathatja magát olyan il­lúziókban, hogy az állami tá­mogatás egyformán tartja el kultúránk kitűnő és gyen«e alkotásait. A dotáció szelek­tivitása szükséges, hogy ott, ahol feltétlenül szükséges, mindenképpen rendelkezésre álljon az összeg. Ezt követően az országgyű­lés , kulturális bizottsága meg­tárgyalt két, a Művelődési Minisztérium által kidolgozott dokumentumot. Az élelmiszergazdaságnak jövőre is kiemelt feladata a kiegyensúlyozott hazai élel­miszerellátás és a gazdaságos élelmiszerexport — hangoz­tatták az országgyűlés mező- gazdasági bizottságának hét­fői ülésén a Parlamentben. A bizottság Cselőtei László el­nökletével tájékoztatót hall­gatott meg a mező- és erdő- gazdálkodás, áz élelmiszer- ipar, valamint a vízgazdálko­dás jövő évi költségvetési előirányzatairól, s az ezeket befolyásoló tényezőkről. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium kép­viseletében Villányi Miklós államtitkár fűzött szóbeli ki­egészítést az írásbeli tájékoz­tatóhoz. Kovács Antal állam­titkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke szóbeli kiegé­szítője után, a képviselőit kérdéseket tettek fel, illetve hozzászóltak az előterjesztés­hez. Ezek sorában Antal Im­re (Pest m. 19. vk. Érd), arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervek a baromfifeldolgozó és a söriparban a beruházások mérséklésével számolnak. Ez­zel kapcsolatban az államtit­kár válaszában elmondta: a baromfiiparban a feldolgozó­kapacitás fejlesztése — épp a külpiacokon tapasztalható ér­tékesítési nehézségek miatt — nem időszerű, ám elkerül­hetetlen a régi létesítmények korszerűsítése. A söripar két szövetkezeti sörgyárral bővül, s ezek. feltehetően enyhítik a sörellátás gondjait. Rekonst­rukcióval korszerűsítik a sör­gyárakat. A kapacitás bőví­tésével szeretnék elérni, az import csökkenését is. Cselő­tei László (Pest m. 2. vk. Aszód) kérdésére válaszolva, Villányi Miklós elmondta: a korán beköszöntött hideg ne­hezíti áz almaexportot, a ter­vezettnél — a különleges szállítási - eszközök igénybe­vétele miatt —, csak keve­sebbet tudnak naponta szállí­tani. Magyar—sxovjet Gazdasági tárgyalások Hétfőn az Országházban plenáris üléssel megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 31. ülésszaka. A kül­döttségeket Marjai József és Nyikolaj Talizin, a bizottság társelnökei vezetik. A tárgyaláson nagy figyel­met fordítanak a magyar párt- és kormányküldöttség 1983 júliusi szovjetunióbeli tárgya­lásain meghatározott feladatok teljesítése áttekintésének. En­nek megfelelően megvizsgál­ják többek között a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió népgazdasági tervei 1SS6—1990. évi koordinációjá­nak megvalósításával össze­függő teendőket, valamint az agráripari komplexum ágaza­taiban a mikroelktronika és a robottechnika, a közszükségle­ti cikkek gyártásában megva­lósítandó hosszú távú együtt­működésre vonatkozó meg­állapodás kidolgozását. Átte­kintik az egyes magyar és szovjet iparágaik közötti együttműködést átfogó alprog- ramok korszerűsítéséhez és 1995-ig történő meghosszabbí­tásához- szükséges teendőket. Tárgyalnák több szovjet ipa­ri üzem rekonstrukciójában és műszaki felújításában való magyar részvétel feltételeiről. Megvizsgálják az 1983. évi kölcsönös áruszállítási felada­tok teljesítését, az 1984. évi árucsereforgalom előkészítésé­ből adódó feladatokat. Kevés a iáfék a Naszály Áruházban Átlagos ezüstvasárnapi kínálat Mini autóból a bőség zavarával küzdött szülő és gyermek egyaránt a váci művelődési központ Centrum-ajándékvásárán. Ezüstvasárnap — legalábbis sokfelé — fehérein érkezett. Igaz, a havat gyorsan sárrá, latyakká változtatták a jár­müvek és gyalogosok. Mit sem zavarta ez azokat, akik kará­csonyi bevásárlókörútra in­dultak. Vác. Délelőtt 11 óra• A nyüzsgés inkább hétköznapra emlékeztet. Ilyenkor nem a magányos vásárló a jellemző, a családok együtt járják az üzleteket. Közösen könnyebb kiválasztani a ruhát a feleség­nek, a nyakkendőt a férjnek, föl lehet próbálni a cipőt a gye­rekre. Műszaki cikkek — Igazén, csúcsforgalomról nem bészélhetünk — mondja Tóth István, a Naszály Áruház igazgatója — az előző két na­pon lényegesen több vásárló fordult meg nálunk. Pénteken például . másfél millió forint volt a forgalmunk. Becslésem szerint ma 6—700 ezer forint értékű árut adunk el (A több évtizedes kereskedői rutin nem csalt. Hétfő reggeli adat a Na­szály Áruház vasárnapi forgal­máról: 750 ezer forint.) De mire költhettek ezt a pénzt az emberek? A váci szövetkezeti .áruháznak^ erős­sége a.. műszaki és a híradás- technikai cikkek választéka. A Skála-Coop-tól 2,5 millió forint értékű tőkés importból származó árat kaptak. Rádiós­magnók, japán fejhallgatók, jó minőségű kazetták és olcsó zsebrádiók színesítik a szoká­sos kínálatot. Gond a játék Hasonlóan közkedvelt aján­dék a Videoton tv-focija, az ára sem elérhetetlenül magas, csak maga a játék elérhetetlen idén karácsony előtt■ Kereske­dő és vásárló közös szívfáj­dalma a színes tv hiánya. Az áruháznak ez napi negyed- millió forint forgalomkiesést jelent. A vevőnek meg azt, hogy még idén is fekete-fe­hérben nézi a szilveszteri műsort. — Óriási gondunk a játék — mutat körül a polcokon az igazgató — félmillió forintér­tékben rendeltünk és mind­össze hetvenezerért kaptunk. Szegényes a kínálatunk, főleg nagyabb gyerekeknek nem tu­dunk mit ajánlani. A szomszédban a ruházati kiskereskedelmi vállalat bolt­jában sincs tülekedés. Pedig néhány méterárut engedmé­nyesen kínálnak. Sokan néze­getik, forgatják viszont azt a 6800 forintos fehér női irha­bundát. amit az ezüstvasárnap alkalmából 30 százalékosan olcsóbban adnak. Egy eladó éppen elutasítani kénytelen valakit, aki női frot­tír fürdőköpenyt keresett, s nem talált neki megfelelőt. Ezt már nekünk mondja el: — Hiába kérnek nagyon so­kan gyermek és bakfis pamut pulóvereket, ezekből nincs megfelelő választék. Elsősor­ban a. mosonmagyaróvári gyár termékeit kedvelik, nemcsak kedvező áruk. hanem közis­merten jó minőségük miatt­Matchlisx-választék A Centrum Áruház a városi művelődési központban is vár­ta a vásárlókat ezen a napon. A szűk helyre sok áruval nem vonulhattak föl. de lehetett például matchbox autót kap­ni, amiből nagy kedvvel válo­gattak a gyerekek. Ahogy az ebédidő közeledett, megszaporodtak az utcán a csomagokkal hazatartó embe­rek. Bár bizonyára solcan kénytelenek újból nyakukba venni a várost, az üzleteket járva, míg összejön az aján­dék mindenkinek. Ha máskor nem, hát majd aranyvasárna­pon. M. N. P. A fftártcsoparfok — ai alapszcrvezeiek többségében Áz egység erősítésének fórumai Sokai fejlődőit munkájuk A Naszály Áruházban legtöbben a vegyes ipareikkosztáiyon keresték a karácsonyfa alá kerülő meglepetésnek valót. Erdős. Agnes felvételei Nagy szerepet öltenek be a párt munkastílusának fejlődé­sében a pártcsoportok, ame­lyek a pártszervezetek szerve­zetileg legkisebb egységei. Ép­pen e sajátosságukból adódó­an a legalkalmasabbak arra, hogy az üzem, a munkahely mikrokoilektívájában megha­tározó szerepet töltsenek be a párt politikájának terjesztésé­ben, tömegkapcsolatainak erő­sítésében. Az MSZMP szerve­zeti szabályzatának 29. pont­ja előírja: Az alapszerveze­tekben — létszámtól függően — pártcsoportokat kell létre­hozni. A pártcsoportok rend­szeresen értékelik tagjaik ma­gatartását, a pártmegbízatások teljesítését. A pártcsoportok munkáját a c soportiilésen megválasztott és a taggyűlés által megerősített bizalmiak irányítják. A napjainkban megtartott alapszervezeti beszámoló tag­gyűlések különösen felhívták a figyelmet a pártcsoportok munkájának fontosságára, a tartalmi jegyek erősítésére. Az alapszervezeti vezetőségek be­számolóiban fontos helyet fog­lalt el a pártcsoportok mun­kájának értékelése. Többi kö­zött így fogalmaztak: Az 1982- es év vége, valamint ez év ta­vasza volt az az idő, amikor a pártcsoportjaink tevékenysé­gét sikerült megélénkíteni. A korábbi bélyegelszámolás most már tartalmas politikai mun­kával egészül ki. Rendszeresen üléseket tartanak, amelyekről ugyan még nem minden eset­ben készül emlékeztető, de már több pártcsoportnál a ■ megbeszélések eredménye, a javaslatok papírra kerülnek és ezeket továbbítják pártalap- szervezetünk vezetőségének. A felszólalások a taggyűlése­ken, az észrevételek már nem egy személy, hanem inkább a pártcsoporton belül kialakult véleményt tükrözik, melyet a pártvezetőség ugyancsak po­zitívan értékel. A rendszeres gazdasági vezetői értekezlete­ken elhangzott gondjainkról is tudnak az üzemi dolgozók, a kommunisták és így közvetle­nül ők is még jobban előse­gíthetik tevékenységükkel kö­zös célkitűzéseinket. A Taurus Gumiipari Válla­lat váci gyára alapszervezeté­nek beszámolója megállapítot­ta: idén . alapszervezetünkben 5 pártcsoport működött. Párt- csoportjaínk munkáját a szer­vező titkár koordinálja, ellen­őrzi és segíti. Munkájuk je­lentőségét az is aláhúzza, hogy ott élnek és dolgoznak, ahol a határozatok végrehajtása rea­lizálódik. Jól működő párt­csoportok nélkül elképzelhe­tetlen a jó pártmunka, mert minden határozat és intézke­dés kárba vész, ha hiányzik az a szervezeti erő, amely a párt­vezetőség mellett működik a végrehajtásban és a pártonkí- vülieket is aktivizálja. Gyá­runk három műszakos jellege miatt a pártcsoportokra hárul az agitációs feladatok nagy ré­sze. Idén kis visszaesés jelent­kezett munkájukban, a túlfe­szített igényű feladatok meg- sokasodása miatt. Fontos fel­adat, hogy megerősítsük a tö­rekvést szervezeti életük rend­szerességének megteremtésére. Az értékelésnél a tmk és hen­gerüzemi pártcsoport változat­lanul kitűnik agitációs mun­kájával. Értekezleteiken a pártvezetőség tagjai is részt vesznek, az itt elhangzott kér­dések így eljutnak a vezető­séghez és meg is válaszolják azokat. A pártcsoportoknak ugyanakkor nagyobb gondot kell fordítani a tagnevelésre. A pártcsoport-bizalrni elvtár­saktól több aktivitást várunk a közéletben, a munkahelyen, valamint a taggyűléseken. Több alapszervezetben, a budakalászi Lenfonónál, a Csepel Autógyárban a felszó­lalók igényelték a pártcsoport­bizalmiak munkájának tételes értékelését. Számos bírálat hangzott el, hogy nem tájé­koztatják őket előzetesen az alapszervezeti vezetőség hatá­rozatairól, így ők sem tudják a párttagságot előre felkészí­teni. Szóvá tették, hogy sok esetben kevés agitációs érv­anyagot kapnak. Igényelték, váljon rendszeressé, hogy a vezetőségi ülésekre — a témá­tól függően — meghívást kap­nak, illetve a soros párttag­gyűlés előtt kapjanak megfe­lelő információt. Több jogos bírálat hangzott el viszont a te­kintetben is, hogy a pártcso­portok párttaggá nevelő mun­kája nem elég folyamatos és nem elég igényes. Az elmúlt években az alap­szervezetek vezetőségei a leg­több helyen konkrét intézke­déseket tettek a pártcsoport­munka fejlesztésére. Nagyobb igényességgel választották ki azokat a párttagokat, akik fel- készültségük és munkahelyi magatartásuk alapján a leg­alkalmasabbak arra, hogy pártcsoportbizalminak ajánl­ják. Több helyen — a közvetle­nül irányító pártszerv segítsé­gével, útmutatásai alapján — az alapszervezeti vezetőségék eredményesen oldják meg a pártcsoportbizalmiak képzését, továbbképzését. Ahol érdem­ben segítik a kis egységek munkáját, ott a pártcsoport megbeszélésein kötetlen, nyílt eszmecsere során vitatják meg a problémákat, foglalkoznak a pártmegbízatások értékelésé­vel, a termelőmunkában tanú­sított helytállással, a dolgozók hangulatával. A pártvezetősé­gek helyesen teszik, ha a párt- csoportbizalmi-megbeszélése- ket rendszeresen a politikai tájékoztatás, az információ és az agitáció fórumaiként is ke­zelik. Több helyen az a gya­korlat, hogy egy-egy párttag kérésére is összeül a pártcso­port valamilyen helyi problé­ma tisztázására, megtárgyalá­sára. fi jó példák arra ösztönöz­nek, hogy több helyen fel kell oldani a pártcsoportok műkö­désében még tapasztalható merevségeket, és rugalmas, a feladatokhoz: gyorsan alkal­mazkodó gyakorlatot teremte­ni. A vezetőségek munkáját teszi eredményesebbé, ha a feladatok napi, operatív meg­oldásában nagyobb szerepet biztosítanak a pár.tcsoportok- nak. Hasznos, ha az irányító pártszervek a kádertartalékok kiválasztásánál, előléptetések­nél is meghallgatják a párt­csoport véleményét. Rangot ad rendezvényeiknek, ha az alapszervezeti vezetőségek tagjai meghatározott időkö­zökben részt vesznek a párt­csoportok ülésein. Még nem. mindenütt hasz­nálják ki eléggé a pártcso­portokban rejlő lehetőségeket a közösségi nevelésben, a ma­gatartás formálásában. Pedig a pártcsoportbizalmiak állnak a legközvetlenebb kapcsolat­ban dolgozó társaikkal. Ezért kell őket mindenekelőtt alkal­massá tenni a politikai köz­vélemény formálására, a haté­kony részvételre az agitációs munkában, a mozgósításra a napi feladatok megoldásában. Erre viszont csak akkor ké­pesek, ha _ megfelelő, rendsze­res politikai felkészítést, tájé­koztatást kapnak. Sok száz párttag a szakszer­vezetben például bizalmiként teljesít pártmegbízatást. Az alapszervezetek működési te­rületükön felelősek azért, hogy az üzemi demokrácia fejlődésével összhangban a szakszervezetek eredményesen gyakorolják az őket megillető jogokat. A szakszervezeti bi­zalmiak és a pártcsoportbi­zalmiak együttműködését és feladataik összehangolását nem szükséges jogszabályokba foglalni. Á pártirányítás gya­korlatában a tömegszervezetek önállóságának tiszteletben tar­tása alapján kell az elvszerű és minden tekintetben párt- szerű együttműködést megte­remteniük. Adott esetben, ki­tüntetési, jutalmazási, béreme­lési javaslatok véleményezé- kor a szakszervezeti bizalmi álláspontjának — a pártszerű együttműködés keretei között — keil találkoznia a pártcso- portbizalmi . véleményével, s természetesen a helyi gazda­sági vezető egyetértésével. Megyénkben a pártalapszer­vezetek mintegy 80 százaléká­ban működnek pártcsoportok. Munkájuk fejlődött, sokat tesznek a párthatározatok megismertetéséért és végre­hajtásáért. Egyre több figyel­met fordítanak tagjaik nevelé­sére. Fontos szerepet töltenek be a párttagság és a párton- kívüliek kapcsolatának erősí­tésében, a politikai hangulat formálásában, a közéleti akti­vitás erősítésében. A tagság a jövőben is igényli a pártcso­porton belüli rendszeres mun­kát, a kötetlenebb eszmecse­rét, a beszélgetéseket. Jó fó­rumai ezek a véleményalkotás aktivizálásának, félkész gon­dolatok közreadásának, s hoz­zásegítenek a párttagok és pártonkívüliek véleményének mélyebb megismeréséhez. A színvonalas pártcsoportmunka alapja a pártegység állandó és folyamatos erősítése. Ezt ép­pen a beszámoló taggyűlések előtti pártcsoportrendezvények is bizonyították. Az alapszervezetek vezetősé­geinek feladatkörébe tartozik, hogy rendszeresen értékeljék, minősítsék a pártcsoportok munkáját, s hasznosítsák ja­vaslataikat, észrevételeiket, jelzéseiket. Mindez hozzájárul a pártélet mozgalmi jellegének erősítéséhez, a folyamatosan politizáló légkör kialakításá­hoz. Most, amikor folynak a beszámoló taggyűlések, a párt­csoportok is áttekintik a jö­vőre előttük álló feladatokat. A gazdasági élet, a pártpoli­tikai munka számos új lehe­tőséget kínál tevékenységük gazdagításához, tartalmasabbá tételéhez. A pártalapszerveze- tek vezetőségein a sor, hogy az új, nagy feladatok eredmé­nyes megoldásában az őket megillető helyet foglalják el a párt legkisebb szervezeti egy­ségei. DE. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom