Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

\ A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉOÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1983. NOVEMBER 2., SZERDA Verseny varrógéppel \ Ebédidő után hozták a ruhákat Sanja-mcdeH volt a miatti A tágas terem ablakain be­omlott a napfény. A hosszú asztal mindkét oldalán varró­gépek sorakoztak. Csövek, hu­zalok. műszerek, vasalók. Ol­dalt könnyű, mutatós női ru­hák, vidám árnyalatokkal. A helyszín a Május 1. Ruhagyár ceglédi egységének kifogásta­lanul felszerelt/ tanműhelye. Itt találkoztak nemrégiben a város és a járás ifjú ruhaké­szítő szakmunkásai, hogy egy mesterségbeli verseny kereté­ben tudásukat, gyorsaságukat, türelmüket próbára tegyék. Hat kollektívának nyílott al­kalma bizonyításra: a Május 1. Ruhagyár ceglédi telepéről há­rom a PEVDI ceglédi rész­legéből kettő, a jászkarajenői Szikla Ktsz-ből pedig egy csapat érkezett. Elsőiként szak­mai, munkavédelmi, politikai kérdésekre kellett választ ad­nia a tizennyolc versenyzőnek, írásban. Az első forduló ér­tékelése szerint a csapatok megfelelő tájékozottságról tet­tek tanúbizonyságot. Szeren­csére keveset felejtettek még a többnyire 2-3 éve tett szak­munkásvizsga óta. Színes, csinos A második szakasz a gya­korlati képességeket csalta elő. Részlet a műszaki leírásból: „Derékban elvágott és begu­mizott ruha, eleje felső részén 2—2 hajtással, elejeközepén varrással. Nyakrészén dupla állógallérral, a külső gallér keskenyebb és elütő színű anyagból, hátközepén 2 db gombolóval és gombbal záró­dik.” És így tovább. A külső szemlélőnek azonban többet mondott, mutatott az a minta­darab, mely mindennél pon­tosabban fogalmazta meg a versenyzők előtt álló felada­tot. A rendkívül csinos, minden­napi használatra szánt, sö­tétkék női ruhából valamennyi csapatnak hármat kellett megvarrnia. Az NSZK-beli Sonja cég megbízásából gyárt­ják ugyan ezt a terméket, il­letve az ettől alig eltérőt a ceglédi ruhagyárban, ám ezek mind külhonba vándorolnak. A hazai pálya előnyét nem élvezhették a Május 1-es lá­nyok, mert a Sonja-mintát a verseny által megszabott kö­rülmények között még ők sem készítették. Nem fércművek A szakmai találkozó veze­tői, védnökei már az első öl­tések megtétele után gondol­kodóba estek: nem lőttek-e túl a célon, mikor három darab versenymű elkészítését határozták meg követelmény­ként? A résztvevők azonban nem értek rá effélén töpren­geni, o részműveleteket egy­más között megosztva, sebe­sen dolgoztak. Ki a gallérral, ki az ujjal, ki a vasalással, ki az összeállítással törődött. Szüntelenül berregtek a varró­gépek, az előre kiszabott, elő­készített szövetdarabok rend­ben illeszkedtek egymáshoz. A vetélkedő ötödik óráján is túljutottak már. messze el­hagyva az ebédidőt, mikor a csapatok sorban hozták meg­mutatni a ruhákat, valóban szépeket, igényesen varrotta­kat. Távolról sem könnyű, színvonalas versenyzést lát­hattunk, melyből — csekély pontkülönbséggel — a Május 1. Ruhagyár egyik kollektívá­ja került ki győztesként. A háromfős csapatból Berkes Emília három éve, Valter Er­zsébet két éve, Lakatos Edit szintén kát éve dolgozik je­lenlegi munkahelyén. Mosa- nában női télikabátokat és a Sonja-modell estélyi változatát gyártják, szalagon. — A KISZ-bizoíts.ágtól kap­tunk egy felhívást, amiből ér­tesültünk, hogy az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok idején lesz ez a verseny — mondja Berkes Emília. — Hát Olvasónk írja Élni kell a lehetőséggel A gyógyulást és a sportot szolgálhatja A albertirsai termálvíz hasznosításával kapcsolatos törekvésekről hírt adott már az újság, ám arról még keve­sebb szó esett, hogy az orszá­gos viszonylatban, is értékes­nek számító gyógyvíz milyen jelentőségű változásokat hoz- nat a település életében. Nem­csak gazdasági, idegenforgal­mi szerepe lehet lényeges, ha­nem egészségügyi kihatása is. Sajnos — közismert tény — a fiatalok egy részének testi fejlettsége, fizikai állóképes­sége nem megfelelő. Vannak köztük katonai szolgálatra al­kalmatlanok. Többüknél talál­ható gerinc-, láb- és egyéb mozgásszervi rendellenesség. Az okok között szerepel a meggyorsult fejlődés, a túltáp- láltság, a testi tunyaság és a leggyakoribb ok a mozgáz- szegény életforma. Gyermekeinknek, a közsé­günkben felnövő fiatalságnak az egészsége nagymértékben attól függ; hogy mennyit és mit sportolnak. A megoldás­ban nagy segítséget jelenthet községünk természeti kincse, az alkálikloridos és hidrocar- bonátos gyógyvíz. Nemcsak ettől a vegyi összetételtől vár­ható a csoda, hanem a benne való rendszeres mozgástól, az úszástól. Ez ugyanis sokszoro­san kiemelkedő értékű moz­gásforma az összes sportág közül. Az ízületekre kisebb terhelés jut, sokkal kedvezőbb a vérkeringésre, légzésre, idegrendszerre gyakorolt hatá­sa. Nem elég azonban, hogy a termelőszövetkezetek és a köz­ség összefogásával megépülje­nek a medencék, szemléletvál­tozásra is szükség van. Némely szülő még mindig haszontalan csavargásnak te­kinti a sportolást, mely köz­ben — szerinte — csak bal­eset érheti a gyereket, elveszi az időt a tanulástól. Jó len­ne elhitetni végre, hogy leg­alább olyan fontos, mint pél­dául a zongora megtanulása vagy a nyelvi különóra. A közép- és idősebb korosz­tály egészségét másképpen szolgálhatja a gyógyvíz. So­kan tapasztalták már, hogy reumás panaszuk, derékfájá­suk miatt mennyivel keve­sebb gyógyszert kellett beven­ni, amióta fürdőznek. Termé­szetesen nem minden bajra és nem mindenkinek jó. A fürdő teljes kiépítése még sok áldozatot kíván a tsz-ek- től és a település lakosságától, de megéri mindenkinek. Ez­zel a lehetőséggel mindenkép­pen élni kell. Dr. Kiss Ferenc körzeti orvos Albertirsa beneveztünk. Amolyan baráti társaság a miénk. Sikerült úgv elosztanunk a feladatokat, hogy mindenki azt végezze, amihez a legjobban ért. De ezzel együtt is nagyon nehéz volt megcsinálni a ruhákat, mert megformálásuk újdonsá­got jelentett. Hogy tetszik-e a modell? Ha valakin látnám, biztosan. Talán az üzletben meg is venném. De próba nélkül semmiképp. Varga Sándor CukrásztaiioÉ A Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat építő részlege „édes feladatot” kapott: folytathat­ják a vendéglátóipari vállalat cukrászati termelő részlege oktatási kabinetjének munká­latait. A tervdokumentáció megvan. Az átadás határidejét jövő év augusztusában hatá­rozták meg. Itatafékon A gimnázium sarkánál két­ségbeesett fiatalember hado­nászik. Bambán rostokló mo­torjára mutat. — Ha hiszi, ha nem, maga a tizenötödik, akit megszólí­tok. A Kossuth Tsz-ből jö­vök, de csak idáig jutottam, teljesen kiszáradt a benzin­tank. Volt, aki ide sercintett, hogy toljam csak azt a jár­gányt, nincs is olyan messze a benzinkút. A többiek meg kivétel nélkül mind azt mond­ták: „én is épp most állí­tottam tartalékra". Mindegy, most már úgyi.s elkéstem, for­dulhatok vissza. Azért furcsa, hogy mindenki tartalékon jár. \ Érte 'okén összefognak A közművelődést szdplja Tizenöt éve, 1968. november 4-én nyílt meg az Abonyi La­jos nevét viselő abonyi falu­múzeum. Hosszú előkészület, gyűjtés előzte meg a település új intézményének születését. 1959-ben hangzott el először a Múzeumot Abonynak jelszó, erről akkor hírt adtunk e lap hasábjain is. © Az ötlet nyomán munkához látott a népművelési állandó bizottság, a népfront, az úttö­rők, a felnőttek. Mindenki hordta a padlások, pincék, ud­varok kincseit a jövendő mú­zeumba. De hol volt még ak­kor a múzeum? Hol a műve­lődési ház helyiségeiben, hol a tanácsháza padlásán, folyó­sóin, hol más, raktározásra alkalmas helyeken.' Esztendők múltak el, míg a földműves szövetkezet használatában lé­vő romos magtárépületet vég- ye megkaptuk. A rendbetétel, berendezés munkája nyomán hangozhatott el Pólyák János igazgató avatóbeszéde. Hálás szívvel emlékszünk vissza az időközben elhalt dr. Mezősi Károlyra — Petőfi-ku­tatóink, egyikére —, a megyei múzeumi szervezet igazgatójá­ra, Ikvai Nándorra, a ceglédi Kossuth Múzeum akkori igaz­gatójára, akik éltetői voltak az elképzelésnek és segítő megvalósítói. Sok száz abonyi volt kíváncsi a múzeumra, amelyhez azután megkaptuk a működési engedélyt. Az a kis mag — a múzeumbarátok kö­re —• az elmúlt másfél évti­zed alatt sok megértőre, tá­mogatóra talált. Nélkülük nem is maradhatott volna talpon a kezdeményezés. Új színt adott a közművelő­désnek és a helytörténeti ku­tatásnak, Abony története megismertetésének. Vándor- kiállítások bemutatásával, he­lyi kiállítások rendezésével (hatvan kiállítást rendeztünk a másfél évtized alatt) próbál­tuk a fiatalok és felnőttek fi­gyelmét ráirányítani; milyen lehetőségek rejlenek a mú­zeum munkájában. Az emlékhelyek sora (ezek­ből majdnem negyven van) bizonyítja azt az érdeklődést, amely az itt született, vagy itt lakott személyiségek és mun­kásságuk iránt megnyilvánult. A tiszteletükre elhelyezett em­léktáblák hirdetik: érdemesek a késői korok emberei közös­ségének megbecsülésére. Ezt kívántuk ezzel a munkával elérni. Útjára indítottuk az abonyi Újfajta cüfádl tűzhely A MEZŐGÉP ceglédi gyáregységében folyamatosan gyártják az új típusú háztartási kazánokat. A Május 1. szocialista brigád tagjai — képünkön — Thermonor 30-as kazánokat készítenek Apáti-Tóth Sándor felvétele őszi tárlatok sorát, amelyet esztendők óta rendszeresen — immár tizenötödik alkalom­mal — rendeztünk meg, jeles művészek alkotásainak bemu­tatásával, segítve látogatóink ízlésvilágának pallérozását. Kutatóink, helytörténészeink a régmúlt idők és a jelen kró­nikásai. Szorgalmasan gyűjtö­getik az Abonyra vonatkozó adatokat, hogy egyszer majd kikerekedjen belőle a telepü­lés története. © Két hónap óta új kiállítások várják a szépen felújított épü­letben a látogatókat. Sok-sok segítő kéz hozta létre, ami előttük áll. Lezárultak a mú­zeumi és műemléki hónap abonyi eseményei. Sokan őrzik emlékezetükben az akkor lá­tottakat. Mi pedig örömmel emlékezünk most közművelő­dést szolgáló intézményünk születésére. Győré Pál múzeumvezető lüszodon nyílik Bensdsk Péter emlékháza Benedek Péter parasztfestő képei számos hazai és kül­földi rangos kiállításon hír­nevet szereztek már alkotó­juknak. Tucatnyit őriz belő­lük a Magyar Nemzeti Galé­ria, szép számmal van a kecskeméti Naiv Művészek Múzeumában, valaha gyűjte­ményes kiállítást láthattunk a ceglédi Kossuth Múzeum bir­tokában lévő festményekből. Most szülőfalujában, a Bács- Kiskun megyei Uszodon nyit­nak emlékházat tiszteletére, ahol Benedek Péter művei­ből rendeznek tárlatot. No­vember 6-án délután három órakor Bihari József, a Pest megyei múzeumok igazgatója mond megnyitó beszédet. Az emlékház létrehozásában és a kiállítás megszervezésében je­lentékeny szerepe volt a ceg­lédi Tóth István fotóművész­nek. aki a Bettedek-képekről reprodukciókat készített és az anyagot rendezte. Kezdődik az oktatás Mindenkit érdeklő témák Választ kapnak napjaink kérdéseire — Akkor hát megint tanu­lunk. — Mondjuk inkább, hogy eszmecserét folytatunk, kér­désekre kapunk választ, ki­fejthetünk egy-egy témakört. Kell hogy az ember tisztán lásson, akkor tisztán szólni is tud. Egyáltalán, józan vélemé­nye alakulhat lényeges kérdé­sekben. Ismeretét továbbad­hatja, kamatoztathatja. Friss ismeretek Néhányan így s ehhez ha­sonlóan fejtették ki vélemé­nyüket nemrég a ceglédi évadnyitó propagandistakon­ferencián és visszhangjával máris találkozni lehetett szé­les körben, így a Ceglédi Ál­lami Tangazdaságban is. No­vemberben indul náluk is a párt- és tömegszervezeti okta­tás. Ahogy a propagandisták az előadásokra, a friss ismeretek tolmácsolására készülődnek, úgy készülődik a hallgatóság is. A párt-, a KISZ-, a szak- szervezet felkészítette a szó­vivőket. Pártmegbízatásként Koltai Pál vezető propagan­dista kapta a feladatot, hogy összefogja, irányítsa ennek a munkának a menetét. Az igazsághoz tartozik, hogy a CÁT-nál eddig nem volt min­dig sikeres az oktatási év. A lemorzsolódást most ele­ve megelőzik azzal, hogy ak­tívabb, frissebb propaganda­munkát folytatnak. A párt­ós tömegszervezeti oktatáshoz konkrét támpontként vették figyelembe napjaink kérdéseit, a változásokat, azt, hogy mi érdekli az embereket legjob­ban, melyek azok a témakö­rök, amelyekhez nemcsak hallgatóként kapcsolódnak, hanem kérdéseiket kifejtik, véleményüket mondják. Ru­galmasabb a tanfolyamok te­matikája, folyamatos kiegészí­tésére van lehetőség. Épp ezért érdeklődésre számíthat az ideológiai és politikai idő­szerű kérdésekkel foglalkozó tanfolyam. Kossuth-kiadványok A témához ismeretanyag bőviben lesz. A Kossuth Könyvkiadó köteteit, füzeteit éppúgy forgathatják, mint a napilapokat, tájékoztató kiad­ványokat. Magától értetődő, hogy lesznek, akiknek először az alapismereteket kell elsa­játítaniuk. A szakszervezeti politikai oktatásban a fontosabb tenni­valókat az oktatási évre a SZOT titkárságának tavaly decemberi irányelvei szabják meg. A szakszervezeti politi­kai oktatás a közvéleményt tartja ébren, s a kérdésekre így ad választ. Felkészült elő­adókról gondoskodik a szak­szervezet is a Ceglédi Állami Tangazdaságban, helyi felada­tokra építenek egy-egy téma­körben. Szó kerüi a munká­ról, művelődésről, kül- és bel­politikai időszerű kérdések foglalkoztatják a hallgatósá­got. Csörgő és hárs Megjöttek a csemeték A Hazafias Népfront ceglédi városi bizottsága értesíti az érdekelteket, hogy a Parképí­tő Kisvállalat Törteli úti tele­pére a várt facsemetékből két fajta, a csörgő- és a hársfa csemete megérkezett. A kiuta­lási papírt a városi tanács épületének földszintjén, a nép­front irodájában lehet átven­ni reggel 8 órától délelőtt fél 12-ig. A Törteli úti lerakatról ezek ellenében adják ki az ül­tetni valót. Mint jelezték, a nyírre, berkenyére még kicsit várni kell. Úttörő-olimpia Eredményes, színvonalas Ősz elején, tanévkezdettel beindultak az úttörő olimpia ceglédi városi versenyei. At­létikával, kézilabdával sport­tal kezdődött az idény. Szép időben, jó színvonalról téve tanúbizonyságot, zajlott a vá­rosi kézilabda-bajnokság első fordulója, melyet a csapatok körmérkőzéses formában dön­tötték el a helyezéseket. Leányoknál 1. lett a .Föld- váry iskola 6 ponttal. 2. a Mészáros iskola 3 ponttal, 3. a Várkonyi iskola 2 ponttal, negyedik a Táncsics iskola 1 ponttal. Fiúknál az eredmény így alakult: Táncsics—Várkonyi 5-7, Mészáros—Földváry 7-3, Mészáros—Táncsics 7-1, Föld­váry—Várkonyi 6-7, Földváry —Táncsics 3-6, Várkonyi—Mé­száros 7-9. Az atlétikai mérkőzések épp úgy, mint a többi, a Ceglédi VSE sporttelepén zajlottak, három-, négy és öttusa ver­seny formában. A mezei futó­versenyen az első tagozatos harmadikosoktól a nyolcadiko­sokig sokan rajthoz álltak. ISSN 0133-2800 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom