Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-02 / 259. szám
6 %MHao 1983. NOVEMBER 2., SZERDA Jogi tanácsok A tartozás elismerése bírósági úton érvényesíthető Mikor fogadhat be a házastárs más személyt a lakásba? hat, mert hozzájárulása hiányában, a beköltözött házastárs jogcím nélkülinek minősül, és kérheti a lakás biztosítása nélkül való kihelyezését. Nyilvánvaló, egy ilyen perben az illető hivatkozni fog arra, hogy ráutaló magatartásával olvasónk hozzájárult a beköltözéshez. Ha valóban ez nyerne bizonyítást, akkor a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Ez az úgynevezett ráutaló magatartás több-, féle lehet: ha például a jogcím nélkülinek nevezett személy a lakásba bejelentkezett, érről olvasónknak hosszabb ideje tudomása van, a postai küldemények odaérkeznek, és nem egy esetben olvasónk is átvette ezeket az iratokat, leveleket. Q A tartozáselismerés bírósági úton érvényesíthető. A tartozáselismerő nyilatkozat akkor érvényesíthető bíróság előtt, ha az írásban történt. A jogszabály meghatározott alaki szabályokat nem ír elő. Magánokiratba kell foglalni a nyilatkozatot, amely azt jelenti, hogy a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta, és aláírta. Két tanú akkor szükséges, ha nem a kötelezettség vállaló írta sajátkezűleg az okiratot, illetve, ha azt géppel írták. Ebben az esetben a két tanú az okiraton aláírásával azt igazolja, hogy a kiállító előttük írta alá a nyilatkozatot, vagyis aláírását előttük sajátkezűleg aláírásának ismerte el. Az okiraton a . tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni.. Olvasónk azzal fordult hozzánk, hogy kölcsön adott barátjának még évekkel ezelőtt 25 ezer forintot. Erről akkor nyomban nem állítottak ki okiratot, csak jóval később, amellyel a kölcsönvevő elismerte tartozását, és annak megfizetésére határidőt is megjelölt. Most, amikor a határidő már lejárt, olvasónk felszólította a nyilatkozattevőt, fizesse meg tartozását Meglepetésére az volt a válasz, hogy már egyszer megfizette, csak olvasónk akkor nem adta vissza a nyilatkozatot, mert nem találta, de állítása szerint azt ígérte, hogy megsemmisíti. Olvasónk tagadja, hogy barátja megfizette volna tartozását. Olvasónknak azt tanácsoljuk, kérje az adós lakóhelye szerint illetékes bíróságtól fizetési meghagyás kibocsátását. Ezt a nyomtatványt olvasónk Is beszerezheti a bíróságtól, és legalább 3 példányban illeték- bélyeggel ellátva benyújthatja. Ha adósa a fizetési meghagyást nem támadja meg ellentmondással, az jogerőre emelkedik, és annak alapján végrehajtást kérhet. Abban az esetben azonban, ha az adós ellentmondással él, a bíróság tárgyalást tűz ki, amely eljárásban olvasónk barátjának kell bizonyítania, hogy tartozása nem áll fenn. A bizonyítékok alapján dönti, el majd a bíróság, hogy olvasónk követelése fennáll-e. Olvasónk azt is kérdezi, hogy nem évült-e el a követelése. A követelés elévülésének ideje 5 esztendő. A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá a visszafizetési határidőnek megegyezéssel való módosítása — ideértve az egyezséget is — vagy a tartozásnak a kötelezett részéről való közbenső elismerése, megszakítja az elévülést. Mivel olvasónk többször felszólította az adóst teljesítésre, és ezt ajánlott levélben küldte meg barátjának, a követelése nem évűit el akkor sem, ha a kölcsön nyújtásától az 5 év már el is telt. feltéve természetesen, hogy az utolsó igazolható felszólítástól nem telt el ugyanennyi idő. © Bérlőtárs más személyt — kiskorú gyermekének kivételével — csak a másik bérlőtárs hozzájárulásával fogadhat be a lakásba. Olvasónk házasságát a bíróság felbontotta. Kiskorú gyermekét — amely a házasságból származott — a bíróság nála helyezte el, és a lakást a volt házastársak között megosztotta. Olvasónk férje közben megnősült, feleségét a lakásba vitte, ehhez a volt feleség hozzájárulását nem kérte. Mit tehet olvasónk? A jelen ügyben a bíróság a felek kérésére elrendelte a lakás elkülönített használatát. Bérlőtársi minőségük azonban egyiküknek sem szűnt meg. Ebből következik, hogy a bérlőtárs más személyt — kiskorú gyermekének kivételével — csak a másik bérlőtárs hozzájárulásával fogadhat be a lakásba. Amennyiben a bérlőtárs a hozzájárulást megtagadja, a bíróság a hozzájáruló nyilatkozatot ítélettel pótolhatja, ha annak a Ptk. 5. §. (3) bekezdésében meghatározott előfeltételei fennforognak. Olvasónk bírósághoz fordulOlvasónk tehát mielőtt bí- rósághpz fordul, jól gondolja át a kereset indítását. Dr. M. J. Szabályzatok Keresetkiegészítés A Magyar Közlönyben olvasható a Szakszervezetek Országos Tanácsának szabályzata a megváltozott munkaképességű dolgozók részére járó keresetkiegészítés, ' átmeneti járadék, illetve a rendszeres szociális járadék megállapításáról és folyósításáról. Lényeges tudnivaló, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozó keresetkiegészítésének megállapítását az új munkahely szerint illetékes táppénzfolyósító szervnél annak a munkáltatónak kell kezdeményeznie, amely a dolgozót eredetileg foglalkoztatta. A szabályzat azonban lehetővé teszi azt is, hogy a kiegészítés megállapítását maga a dolgozó igényelje. A keresetkiegészítés összegét a társadalombiztosítási ellátások szempontjából munkabérként kell figyelembe venni. A kormány módosította korábbi rendeletét, amely egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről szól. Űj szabály, hogy az öt évnél rövi- debb időre kötött szerződések közös megegyezéssel meghosz- szabbíthatók. A Legfelsőbb Bíróság döntései A vasúti karambol felelőse Súlyos baleset történt két évvel ezelőtt Kiskundorozsma vasúti állomáson. A Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat munkagépe a felső villanyvezeték oszlopa és a biztosító berendezés műszer- szekrénye közé került. Mielőtt a gép kezelője a veszélyhelyzetet megszüntethette volna, befutott egy személyvonat és összeütközött a géppel. A karambol következtében többen megsérültek, a szerelvény és a pálya, valamint a munkagép megrongálódott. A történtek miatt a gépkezelőt súlyos testi sértést okozó, a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség és jelentős kárt okozó rongálásért elítélték. A karambol miatt a MÄV- nak 644 ezer 803 forint kára keletkezett, ezért ennek az összegnek megfizetéséért a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat, valamint a Keletmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat ellen pert indított. Mint a bíróság megállapította: a társulat a saját gépével a vállalat részére földtoló munkát végzett. A gépkezelő, aki betanított szakmunkás volt és nehézgépkezelői képesítéssel nem rendelkezett, ő mint a társulat alkalmazottja volt. A szakképzettség hiányáról azonban a vállalat nem tudott. A Szegedi Járásbíróság, majd fellebbezésre a Szegedi Megyei Bíróság részítéletében — az összeg meghatározása nélkül — a társulat kártérítési kötelezettségét megállapította, míg a vállalattal szemben a keresetet elutasította. A döntések indokolása szerint, a társulat volt a gép üzemben tartója, tehát a felelősség is őt terheli. A társulat álláspontja azonban más volt és az építő vállalat ellen kártérítési pert indított. Arra hivatkozott, hogy az üzembentartó nem ő, hanem a vállalat volt és ha annek irányító dolgozói a gép útnak indításakor nem járnak el gondatlanul, a karambol nem következik be. Ez a per a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a keresetet elutasította. Az ítélet megállapította: a földtoló gép kezelője, üzemben tartója a társulat volt, mert a személyzetet, az üzemanyag-ellátást, a karbantartást és a rendeltetésszerű használatot neki kellett biztosítania. Alkalmazottja: a gépkezelő, utasítás nélkül és szabálytalanul szállította a gépet. Ezt megelőzően azonban a társulat dolgozóinak nem lett volna szabad engedéllyel nem rendelkező, betanított szakmunkást gépkezelésre utasítandok, és erről a vállalatot nem tájékoztatni. í Tervező és kivitelező felelőssége ÍTí Z N A P RENDELETÉIBŐL A tartós földhasználatról szóló 1976. évi 33. sz. törvény- erejű rendelet módosítását az 1983. évi 21. törv. tartalmazza. (Magyar Közlöny 47. száma). A lakosság építésitelek-eilá- tásának rendjéről az 1041/ 1983. (X. 16.) Mt. h. rendelkezik. .(Magyar Közlöny 47. száma.) Az állami építési telkek tartós használatba adásáról a 16/1983. (X. 16.) ÉVM—PM- IM., az állami telekvásárlásról és telekértékesításről a 17/ 1983. (X. 16.) ÉVM—PM, az út- és közútfejlesztési hozzájárulásról a 18/1983. (X. 16.) ÉVM—PM., a telekadóról a 30/1983. (X. 16.) PM—ÉVM rendelkezést szintén a 47. sz. Magyar Közlönyben találják meg az érdekeitek. A polgári védelmi munkakört betöltő dolgozók képesítéséről a 2/1983. (X. 20.) HM. számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 48. száma.) Az 1984. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről a 4/1983. (X. 20.) ÁBMH. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 48. száma.) Az OTP egyik megyei igazgatósága megbízásából, tervező vállalat dokumentációja alapján, a megyei tanácsi építőipari vállalat egy városban két, egyenként huszonnyolc lakásos házat épített. Két évvel ezelőtt az egyik lakás szobájának falán penészes folt keletkezett. Az emiatt indított perben a megyei bíróság a tervező vállalatot javítási terv 'adására, az építőipari vállalatot pedig kijavításra kötelezte. Az ezzel felmerülő költségeket megosztotta közöttük. A múlt év elején kiderült, hogy mindkét ház tetőszerkezete több helyen beázik, négy lakásban pedig falpenészesedés jelentkezett. Közöttük volt az a lakás is, ahol már a megelőző évben észleltek penészedést és emiatt az előbb említett per keletkezett. Az újabb hibák megszüntetéséért az OTP a két vállalat ellen ismét pert indított, amelyben a legfőbb ügyész is fellépett. A Legfelsőbb Bíróság — egyezően az első fokon eljárt megyei bírósággal —, ítéletében kötelezte a tervező vállalatot, hogy harminc napon belül készítse el a javítási terveket, az építőipari vállalat pedig ennek alapján öt hónapon belül végezze el a javítási munkálatokat. Tál l ózás Üzemi lapokban olvastuk Egy-egy vállalat, termelőüzem gazdálkodását számtalan tényező minősíti. E bonyolult követelményrendszer minden eleme szigorú feltételeket szab. S egyáltalán nem biztos, hogy ha valamelyik szempontnak maximálisan megfelelnek, akkor az összességében is garantálja a sikert, a nagymérvű tőkés export sem feltétlenül gazdaságos, ha ahhoz aránytalanul sok ismportra van szükség, vagy csak kedvezőtlenül értékesíthető a termék. A gyorsaság, a rugalmasság sem ér sokat, ha az a minőség rovására megy. De a kiváló minőségű árut is elő lehet állítani gazdaságtalanul. A követelményeket tehát csak összességükben szabad szemlélni, az összefüggések figyelembevételével. Jó eredmény, reális kép csak így születhet. Ezúttal olyan cikkeket válogattunk az üzemi lapokból, amelyek a minősitő tényezők egy érdekes összefüggését vizsgálták: nevezetesen a minőség és a gazdaságosság kérdését. korlatban nem valósulnak meg, semmi remény az előrejutásra. A lap egy ilyen esetről számol be. Még 1982-ben vásárolt a gyár az NSZK-ból egy egyensúlyozó gépet, nem kevés pénzért. A gép funkciója az lenne, hogy a kevésbé termelékeny, nehéz fizikai munkát felváltsa, a növekvő megrendeléseket hatékonyabban, gyorsabban és jobb minőségben tudják kielégíteni. Ez a berendezés lassan kit esztendeje kihasználatlanul áll. Mintegy fél évet késett már a gép beszerelésé is, majd az üzembe'helyezésnél kiderült, hogy úgynevezett gépi előtolással nem rendelkezik a berendezés. Magyarul azt jelenti ez, hogy továbbra is nehéz fizikai munkával lehet csak a munkát elvégezni, s emiatt már több dolgozó hagyta ott ezt a munkahelyet. De a gép csak tovább porosodik kihasználatlanul. Eleinte szó volt róla, hogy megrendelik az NSZK- ból a hiányzó részt, de erről azóta sincsen semmi hír. Ráadásul a dolgozóknak pótidőt is fizetnek, mert még a gép megérkezése előtt a gépi előtolás magasabb normája lépett életbe', s ezt a mostani helyzetben nyilvánvalóan nem lehet teljesíteni. Ugyanakkor a drága gép nem amortizálódik, eszmei értéke egyre csökken. WKVji I A minőségnek ára van — írja a Dunai Kőolajipari Vállalat lapja — energiába kerül. S bár a vevő ezt megfizeti, mégis meg kell találni azt az optimumot, amely az eredmény eléréséhez szükséges, de túlságosan sok energiát nem fogyaszt. A vállalat termékeinek egy része az előírt paramétereket minden szempontból messzemenően kielégíti, további minőségjavításra ezeknél nincsen szükség. Itt az a feladat, hogy az elért szintet tartani tudják, illetve megvizsgálják: nem lőnek-e túl a célon, nem haladja-e meg lényegesen valamelyik minőségi paraméter az előírást. Ez ugyanis bizonyos esetekben nem jelent mást, mint a minőség „elajándékozását”. Ha például a 86 oktánszámos motorbenzint 88-as oktánszám- mal adnák ki, az a fogyasztónak előnyös lenne, de a vállalat ráfizetne. Előfordulhat azonban az is, hogy a vevő olyan magas minőségi igénnyel léo fel, amely csak erős hozamáldozattal érhető el. Ha azonban a megfelelő árat fizeti érte, akkor eleget tesznek a kívánságnak. Kétségtelen tény, hogy a tőkés piacokon igen magas piaci követelmények vannak, ezeket azonban egyes vevők igyekeznek tovább szigorítani. De a belföldi fogyasztók számára gyártott gázolajok minőségén is bőségesen volna javítanivaló, de ez megint- csak gazdaságossági kérdés. A minőség igen szerteágazó, sok- vektorú fogalom, s optimumának megtalálása körültekintő munkát követel. P0STÁS Isv híradó vigy A Budapestvidáki Posta- igazgatóság híradójában szintén találunk a minőséggel és a gazdaságossággal foglalkozó írást. A szerző az újítóm .izgalom oldaláról közelíti meg a kérdést. Az igazgatóságon feltárták, hogy még számos lehetőségük van a jobb. gazdaságosabb munkát előmozdítani kívánó dolgozóknak. Természetesen elsősorban a műszaki terület kínál újítási lehetőségeket. A benyújtott javaslatoknak a 85 százaléka ilyen jellegű volt. Az eredménnyel azonban még mindig nem elégedett az igazgatóság, annak ellenére, hogy a vállalásokban rendsze"esen szerepel az újítás. Ezek közül ugyanis sok csak vállalás marad. Éppen ezért éves újítási versenyeket írtak ki a brigádoknak, sőt újabban az Alkotó ifjúság pályázatot is meghirdetik. Javítják az erkölcsi és anyagi megbecsülést is Tavaly például háromszor annyi újítási dijat fizettek ki. mint két évvel korábban, a versenyértékelések után pedie még külön jutalmakat is adnak. viLÁa ywoLrriajtt, eovesOurrwt A nehéz gazdasági helyzet a Csepel Autóban is előtérbe állítja az anyag- és energiatakarékosság, a gazdaságosság és a minőség követelményét. Ha azonban az elvek a gyaAz Óbuda Tsz fa'eldolgozócsomagoló főágazatának munkájáról közöl cikket a lap Munka, minőség, takarékosság címmel. A szövetkezetnek az exportcsomagolás szakmai berkeiben, az exportáló vállalatok körében igen jő híre van. Az a vélemény alakult ki az ágazatról, hogy minőségben, megbízhatóságban az elsők között áll az országban. Az újonnan felmerült piaci körülmények viszont azt mutatják. hogy már ez is kevés. A megrendelőket megnyugtatja az a tény, hogy reklamációmentesen tudják termékeiket szállítani akár Európába, akár tengeren túli címekre. B znak abban, hogy a szövetkezet által kidolgozott csomagolástechnológia megvédi árujukat. Ezzel párhuzamosan él ugyanilyen hangsúllyal elvárják azonban, hogy az exporttermékek költségeit jelentősen növelő csomagolási díjakat a .legminimálisabbra szorítsák le. Ebben a törekvésben a szövetkezet partnere a megrendelőnek. Ha a külkereskedelmi szempontok megkívánják, még a technológiát is hajlandók átdolgozni. Keresik az olcsóbb megoldásokat, az újabb anyagok alkalmazását, s ennek eredményeként tudják csökkenteni az árakat. De erre készteti a szövetkezetei az egyre esősödő konkurencia is. Szinte folyamatossá váltak már az ártárgyalások. s ennek következtében a csomagolásban olyan egészséges versenyszellem alakult k:, amely feltétlenül előbbre v'szi az exportcsomagolás ügyét. Egyik vállalkozó sincsen mono■v'ihely/etben, szinte naponta ke’l megmérkőzni a régi és az új versenytársakkal. M. N. P.
