Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-06 / 263. szám

1983. NOVEMBER 6.. VASÁRNAP A tettek igénye, rangja ezután sem változik A döntést megeSőző előké­születeit nyomán már hóna­pokkal ezelőtt elterjedt a hír: megszűnnek a járások. Az ért­hetően csekély és felszínes információk alapján is óha­tatlanul elkezdődtek a talál­gatások, kombinációk, mi is lesz, hogy is lesz, ki hová ke­rül, mit fog csinálni. Bár a korábbi tapasztalatok szerint mindenki bizonyos lehetett abban hogy nem kerül utcá­ra, s a személyi döntéseket egyedi elbírálás alapján, nagy körültekintéssel, a személyes érdekek messzemenő figye- lembevételévél hozzák meg; tagadhatatlanul felfokozott várakozás előzte meg a konk­rét intézkedéseket. Jó néhá- nyan azt is tudni vélték* nem dolgozik e szerveknél már senki, csak a jövőt latolgat­ják... — Mi volt a hét első há­rom napján a programja? — Apparátusi megbeszélés, tárgyalás és értekezlet Buda­pesten, itt helyben a megyei orvosetikai bizottság ülése, a győri áruház expójának meg­nyitása, minősítések megbe­szélése, fölkészülés a járási párt-végrehajtó bizottság ülé­sére és folyamatosan a panasz­ügyek. — Ügy érzem, még so­káig tudná sorolni elfoglalt­ságait Ádori Károly, a dabasi járási pártbizottság első tit­kára. — Ev vége felé egyébként Is sűrűsödnek a tennivalók, napirendre kerül a mérlegké­szítés, végső formát öltenek a tervek. Persze most érthe- tőei„ több a gond. — A szokásosnál gyakrab­ban fordulnak hozzám szemé­lyes problémákkal, többször csöng a telefon, megszaporod­tak az értekezletek, tárgyalá­sok az irányító szervek kép­viselőivel. Végül is nagy vál­tozások előtt állunk: évtizedek óta megszokott formák, be­idegződések, cselekvési moti­vációk helyébe újak, testkö­zelből ismeretlenek lépnek. Bizonyos fokig most indokolt a bizonytalanság, a jövő felé fordulás. Természetes, hogy az emberek izgatottak, többet kérdeznek, meditálnak. Azt hiszem azonban, hogy sikerült a felbolydult kedélyeket vala­mennyire lecsillapítanunk, az érdeklődést megfelelő meder­be terelnünk. Mindenkivel őszintén beszéltünk — ez alapvető a bizalom megerősí­tése szempontjából. — Bizonyára azt is átérzik, ebben az időszakban minden aggodalmat, kételyt, véle­ményt és panaszt egyforma mércével kell mérniük, hiszen az egyén számára a saját gondja a legsúlyosabb. — Akiket megérint a válto­zások szele, elvárják az em­berséget. Akár más munkate­rületre, akár mert koruknál fogva nyugállományba kerül­nek. Egy ilyen folyamat soha nem megy konfliktus nélkül. Vállalnunk kell tehát, hogy mindenkit meghallgatunk, bármilyen nehézségekkel jár is. Ügy gondolom, senkivel nem kell szemlesütve beszél­getnünk, hiszen a döntéseket nem a pillanat, az egyéni sze­szély szüli. Ezerszer átgondolt és megvitatott valamennyi. Ennek ellenére nem zárhatjuk ki a lehetőséget, hogy csaló­dást okozunk, vagy épp mi csalódunk valamiben. — Az átrendezési folyamat már korábban megkezdődött. Sokakat megnyugtathattak az eddigi tapasztalatok, a felelős­ség, a tisztesség, a tapintat és a gondoskodás megannyi jele: nagyobb megrázkódtatás nél­kül megtalálhatják helyüket az új felállásban. — Január 1. után is szá­mítunk mindazokra, akik ed­dig is támaszai voltak az irá­nyításnak az államigazgatás­ban éppúgy, mint a pártmun­ka területén. Vonatkozik ez a testületek és az apparátus tag­jaira egyaránt. A legutóbbi központi bizottsági ülésen hangzott el: a gazdaságpoliti­kát ezután is a párt irányít­ja. és a gazdálkodást az állam szervezi. Az alapvető funk­ciókban tehát nincs változás, épp úgy a tettek igénye és rangja ezután sem vátozik. S ezt érzik valamennyien a já­rás párt- és állami irányítá­sáért felelősek, ez a tudat ösztönözte, ösztönzi ma is munkájukat. Az eredmények pedig természetszerűleg biz­tonságérzetet, optimizmust szülnek. Az első titkárnak most sincs szüksége feljegyzésekre, ki­mutatásokra ahhoz, hogy so­rolja: az aszályos év ellenére kiemelkedő eredményeket ér­tek el a terület országos hírű termelőszövetkezetei. Az ócsai Vörös Október, a gyáli Sza­badság, a hernádi Március 15, a dabasi Fehér Akác. az Ör­kényi Béke. Ezek a gazdasá­gok Pest megye mezőgazdasá­gi termelésének egyharmadát adják, a 30-ból 10 milliárdot. Biztosították már az egész évi takarmányt az állatoknak, változatlan a termelési kedv a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban. Eredményesen alkal­mazkodnak a változó viszo­nyokhoz az ipari üzemek, a szövetkezetek. A Telefongyár bugyi gyáregysége minden piacon keresett cikket gyárt. A dabasi nyomda ismét első lett a tankönyvkészítőik ver­senyében. A tsz-ek és a taná­csok összefogásával vezetékes gázt kapnak a járás déli kör­zetének községei. Változatlan jó a boltokban az árukínálat, iskolák, óvodák, lakások épül­nek, egyenesbe került Gyál vízellátásának megoldása. És a problémák: a gazdaságok nehézségei a recesszió miatt, az alacsony bérszínvonal a nyomdában, az agglomeráció községeinek erőfeszítései az évtizedes elmaradások pótlá­sára, az oktatás, a közműve­lődés, az egészségügy napi gondjai. Új elgondolásokról, ötletek­ről beszél ezután. A tervekről, melyek átlépik az évek fordu­lóját, a szervezési határidő­ket, nem elsősorban szemé­lyekhez. hanem az itt' élők boldogulásához kötődnek. — Megegyeztünk a DUTIÉP Vállalattal: felépítenek Da- bason egy új lakótelepet, több száz otthont. Már ki is jelöl­tük számukra az itteni telep­helyet. Ugyancsak tárgyaltunk a Centrum Áruházak vezetői­vel: mi adunk helyiségeket, szervezzék meg itt helyben az iparcikkek minta szerinti árusí­tását, hogy ne kelljen a lakos­ságnak ezért sem a fővárosba utazni. Várjuk a Művelődési Minisztérium vezetőit is. A megbeszéléseken azt szeret­nénk elérni, hogy rendezzük a béreket a nyomdában, állít­suk meg a munkások elván­dorlását ... Mészáros János Az utóbbi évtizedekben végbement politikai, gazdasági változások hiven nyomon követhetők az államigazgatás fejlődésében is. Az állampolgárok ma merőben más kapcsolatban állnak a hatósággal, mint korábban. A hatósági munkában ma minden tekintetben ki kell fejeződniük a szocialista állam aiapelvcinek, elsősorban a szocialista demokratizmusnak. Ennek megfelelően mind jobban érvényesültek a tanácsok — törvényben is megfogalmazott — népképviseleti, önkormányzati funkciói. Minőségi különbséget jelentett a helyi tanácsok tevékenységében az, hogy nagyobb önállóságot kaptak, ez megnövelte tekintélyüket s a bizalmat is, amit a lakosság irántuk érez. A járások — mint közigazgatási egységek — hosszú időn át fontos sze­repet töltöttek be az ország politikai, gazdasági, társadalmi rendjében. A fejlődés azonban napjainkra nagyrészt túlhaladta feladataikat, hatáskörüket, ezért megszületett az elhatározás: közigazgatásunkat ismét az élethez kell igazítani. A közelmúltban fogadta el az MSZMP Központi Bizottsága a járá­sok megszüntetésére tett javaslatot. A Pest megyei Tanács elnökével, dr. Mondok Pállal arról beszélgettünk, milyen változások tették lehetővé ezt a lépést, s hogyan épül föl a jövőben a megye közigazgatási szerkezete. — Az egész inegye közvetlenül érzé­kelte, hogy a közigazgatás korszerűsí­tésével, átszervezésével nem mostaná­ban kezdtünk foglalkozni. A közigazga­tás szerkezete a társadalmi, gazdasági fejlődéshez igazodva jelentős mérték­ben átalakult, elsősorban a városok szerepének erősítésére építve. Gödöllő és Százhalombatta után Dunakeszi, majd Érd is várossá vált, s a többi várossal együtt dinamikusan, arányo­san és koncentráltan fejlődött, s fejlő­dik. Ezek a települések jelentős szere­pet töltenek be saját lakosságuk és környezetük ellátásában, különös te­kintettel a kereskedelemre, egészség­ügyre, középfokú oktatásra, közműve­lődésre. Valós igények kielégítését szolgálja az a törekvésünk, hogy a vá­rosiasodást szorgalmazzuk és minden lehetséges eszközzel elősegítsük, hiszen — kiváltképp a főváros. körül — igen nagy népességű településekkel kell szá­molnunk, amelyeken a betelepülések következtében is egyre több a fiatal munkaképes korú állampolgár. Q Pest megye településhálózatának jel­legét azonban mégiscsak a nagyközségek, községek Jelenléte határozza meg. — Ebben a megyében található az ország összes nagyközségének jelentős része. A nyolc város mellett valóban kiemelt szerepet tölt be ötvenhárom nagyközségünk, közöttük is mindenek­előtt a kilenc járási székhely. Egyikük- másikuk — például Budaörs, Sziget- szentmiklós nagyközség — lényegében alkalmas a kisvárosi funkciók ellátásá­ra. Kiemelten fordítottuk figyelmünket arra, hogy a közös tanácsok mindenütt körültekintő politikai, társadalmi elő­készítés után, alapos szervezési munka eredményeként alakuljanak meg. Nagy számú közös tanács van a megyében, amelyekben mintegy ötven község mű­ködik együtt. Több testület vizsgálta az esztendők során e települések életét. Tapasztalatunk az, hogy a társközségek helyzete mind politikai, mind gazdasá­gi, társadalmi szempontból kiegyensú­lyozott. S talán éppen az említett meg-' különböztetett figyelemnek is köszön­hető, hogy a közéleti fórumok ' jelen vannak és megfelelően működnek e társközségek legnagyobb többségében. Igyekeztünk a lakosság megelégedésé­re úgy alakítani a dolgokat, hogy az állampolgárok a legtöbb ügyüket to­A Magyar Hűtőipari Vállalat Dunakeszi Hűtöházában naponta 4—5 va­gon hűtött hús, baromfi érkezik kamionokban és vasúti vagonokban. Csaknem ugyanilyen mennyiséget szállítanak innen belföldre és export­ra. így ebben az időszakban igazán összehangolt munkára van szükség, elsősorban a targoncások között, hiszen nem várakozhat sokáig sem a beérkező, sem az induló kamion Barcza Zsolt felvétele vábbra is lakóhelyükön tudják intézni, minél kevesebbet kelljen utazniuk a székhelyközségbe. Az említett módosí­tások során 179-ről 129-re csökkent a közigazgatási egységek száma, követve a gazdasági és társadalmi központok kialakulását. • A járások megszűntével miként ala­kul a megye közigazgatásának szerkeze­te? — Az utóbbi időben folytatódott a járási hivatalok belső életének átfor­málása is. A hivatalok száma 11-ről 9-re csökkent, szervezetük egyszerűsö­dött, munkamódszerük jobban követte a kor követelményeit Jelenleg egy-egy járás területén 80—100—120 ezer főnyi népesség él, a korábbiakhoz képest me­rőben más körülmények között. A járá­sok történelmi szerepet töltöttek be a ma meglévő közigazgatás kialakításá­ban., nagy érdemeket szereztek a mező- gazdaság szocialista átszervezésében, jelentős segítséget adtak ahhoz, hogy a megye mezőgazdaságáról a pozitív eredmények alapján kialakuljon az a jó vélemény, amivel büszkélkedhetünk. A járási hivatalokban dolgozókat min­den elismerés megilleti. Ám mára azt kellett látnunk, hogy a feladatok, a ha­táskörök mindinkább beszűkültek — még jobban, mint korábban, a járási tanácsok megszűnése idején —, éppen a települések tanácsainak megnöveke­dett önállósága következtében. A nagy­községek, községek felnőttek a funk­ciókhoz. Az élet maga sürgette hát á döntést: tovább kell lépnünk, tovább kell erősítenünk az önkormányzatot. Pest megyében — szintén történelmi hagyományokra építve — tizennégy úgynevezett körzeti központot jelölünk ki, amelyek egyben természetes tájköz­pontok is. Közülük tizenhárom rendel­kezik majd vonzáskörzettel, azaz fel­adata lesz például bizonyos mértékben és bizonyos szempontból több telepü­lés ellátása. Ezek Vác, Dunakeszi, Gö­döllő, Nagykáta, Dabas, Cegléd, Nagy­kőrös, Monor, Szigetszentmiklós, Rác­keve, Érd, Budaörs. Közigazgatás te­kintetében — földrajzi helyzeténél fog­va — nem lesz vonzáskörzete Százha­lombattának. Gondolom, mindenki szá­mára érthető, hogy e központok között elsősorban városok állnak, amelyek ed­dig is igen nagy hatást gyakoroltak a jelentős mértékű urbanizáció eredmé­nyeként környezetükre, amelyek eddig is lényeges szerepet töltöttek be — mint fentebb említettük — az ellátás­ban Az is logikus, hogy mellettük a jelenlegi járási székhely nagyközségek jöttek számításba, amelyek már koráb­ban ú jelentettek vonzást a környező települések számára, s a városokhoz hasonlóan nyújtották a szükséges el­látást is. • Azt hiszem, legtöbbünket az érdekel, hogy milyen lesz a viszony a körzetköz­pontok és a vonzásukba tartozó helyi ta­nácsok között? — Talán az lesz a legjobb, ha rög­tön az elején hangsúlyozom: a helyi tanácsok nem lesznek alárendelve a körzetközpontban működő tanácsnak. Valamennyi nagyközség, község a ta­nácstörvényben rögzített jogokkal ren­delkezik, önálló népképviseleti, testüle­ti, önkormányzati: és államigazgatási feladatokat lát el. A körzetközpontok nem kapnak elosztó funkciót, sem a költségvetésben, sem a fejlesztésben. A bevételi, a kiadási lehetőségeket válto­zatlanul a megyei tanács szabályozza, s megállapítja a rendelkezésre álló min­denkori állami támogatás elosztásának módját és mértékét. • Ez azt Jelenti, hogy a körzetközpon­tok nem tehetnek szert helyzeti előnyök­re? — Ez maradéktalanul azt jelenti. E központok bevételi forrásait, kiadásait ugyanúgy a megyei tanács határolja be, mint az összes többi települését. E központoknak nem lesz lehetőségük előnyöket szerezni, még akkor sem, ha netán szándékukban állna (ami nem valószínű), még akkor sem. ha már ezt suttogja a szóbeszéd, ami az újságíró­ból is kicsalta a jogos kérdését. A je­lenlegi átszervezési folyamatban a he­lyi tanácsok gazdasági önállóságának is még jobban ki kell teljesednie — amint ebben a Központi Bizottság is állást foglalt. Erősíteni kell önállóságuk gaz­dasági megalapozottságát, érdekeltsé­güket és felelősségüket az anyagi esz­közök gyarapításában és minél haté­konyabb felhasználásában. Arra törek­szünk. hogy a megye településein to­vább éljen és mind jobban kibonta­kozzék a már hagyományos társadalmi összefogás, a tanácsok és a lakosság együttműködése, ami a legnagyobb erőt képviseli a társadalmi feszültségek fel­oldásában. • Miként osztanak meg a hatósági jog­körök? — Az államigazgatási eljárásokban az elsőfokú hatósági jogkörök jelenleg is a helyi tanácsoknál vannak, s ezek­nek sora a jövőben tovább bővül. A kör­zetközpontoknak másodfokú jogkörük lesz, azaz: ha az állampolgár nem ért egyet a helyi szakigazgatásban hozott döntéssel, a körzetközponthoz felleb­bezhet. Ezzel is az volt a célunk, hogy a lakosságnak ez a lehetőség is még közelebb maradjon. • Es ha az állampolgár elégedetlen még a fellebbezési eljárás során született dön­téssel is% hol kereshet orvoslást? — Panaszt tehet a megyei tanács il- .letékes osztályánál, ahol a vitás kérdé­seket szintén gyorsan, körültekintően kivizsgálva döntenek. Joggal reméljük, hogy ezekre a panaszokra az eddigiek­nél is ritkábban kerül sor. Mostanában évente az összes ügyeknek mintegy két százalékában éltek egyáltalán a felleb­bezés lehetőségével az emberek, ami a szakigazgatás egészét tekintve szinte elenyésző arány. Ebben az arányban megjelenik a tanácsi munka minősí­tése: az apparátusok hosszú ideje jól működnek, szakszerűen látják el fel­adataikat. Bízunk abban, hogy a jelen­legi — újabb korszerűsítést hozó — át­szervezés után ez a mutató még jobb lesz. Foglalkozunk az igazgatási körze­tek kiszélesítésével is. Gondolkodunk azon is, hogy a vonzáskörzetek — a központok és a környéki községek ta­nácsai — között sokféle koordinációt, együttműködési lehetőséget kell kiala­kítani, egyebek közt regionális felada­tok ellátására. Ennek fórumait ezután kell kimunkálni. Szóljunk még valami­ről Nevezetesen arról, hogy a külön­böző alapfokú intézmények, általános iskolák, óvodák, körzeti orvosi rende­lők. egyebek alapítása, működtetése a jövőben is a helyi tanácsok hatáskö­rébe tartozik. A kórházak, nagy szak­rendelők, középiskolák, szakmunkás­képzők többsége a körzetközpontokhoz tartozik majd. amelyek feladatuk sze­rint garantálják az ellátást ilyen ‘ekin- tetben is. • Nyomokban érintettük, most azonban foglaljuk talán össze, elsősorban milyen törekvéseket szolgál az átszervezés? — Ez a folyamat olyan jelentős, olyan sokrétű, hogy egy rövid beszél­getésben csak egy-egy részletre tudunk kitérni De mondjuk el azért azt, hogy elsősorban arról van szó: teljesebbé kell tennünk az önkormányzatot. A másik cél a helyi tanácsok népképvise­leti, néphatalmi jellegét erősíteni, va­lamint még közelebb vinni az állam­igazgatást helyileg is az állampolgárok­hoz. Ilyen módon nagyobb lesz a vá­lasztott testületek szerepe, nyilváno­sabbá válik az állami munka, az ál­lamélet maga, valamint nagyobb lehe­tőség nyílik annak társadalmi ellenőr­zésére. Bálint Ibolya Korunk maga sürgette a döntést Beszélgetés dr. Mondok Pállal, a Pest megyei Tanács elnökével Négy-öt vagen áru naponta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom