Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-05 / 262. szám

1983. NOVEMBER 5.. SZOMBAT fóü£föSdön is ismerik őket Építeni lehet az eredményeikre Amikor Losonczl Pál, az Elnöki Tanács elnöke hi­vatalos látogatáson Cipruson tartózkodott, egyebek kö­zött a tengerparti Limasszolba is ellátogatott, ahol meg­tekintette az Etko borkombinátot. Az üzemben magyar munkásokkal is találkozott, mert a dömsödi Dózsa Ter­melőszövetkezet melléküzemágának tizenkét dolgozója éppen ezer hektoliteres acéltartályt szerelt az Etko-kom- binátban. A tsz munkájának eredmé­nyei már az országhatáron túl is megtalálhatók és náluk sem ritka a tapasztalatcserére ér­kező külföldi látogató. Amikor ott jártam, éppen csehszlovák vendégeket vártak, akik most befejezés előtt álló új biogáz- telepüket jöttek megtekinteni, de a méreteivel Európában ritkaságnak számító létesít­ményt megcsodálták már ju­goszláv és norvég vendégek is. A kezük nyomán A tsz-ről az is elmondható, hogy próféta a saját szűkebb hazájában. Dömsödön járva, bárkivel találkoztam, valami­lyen formában szóbakerült a termelőszövetkezet. A tanács­házán arról beszéltek, milyen segítséget nyújtanak a község­fejlesztésben, a nagyközségi pártbizottságon azt fejtegették, hogy részvételük meghatározó a politikai munkában. A 6700 lakosú nagyközség­ben az emberek túlnyomó többsége termelőszövetkezeti dolgozó, tehát együtt sírnak, vagy nevetnek, aszerint, ahogy alakulnak az eredmények. Az utóbbi évek tapasztalatai sze­rint azonban inkább jókedvre, mint szomorkodásra van okuk a dömsödieknek. Bábel Sándor, a nagyközsé­gi pártbizottság titkára és Sáf- rán József, a Dózsa Termelő- szövetkezet elnöke korántsem állítja azt, hogy náluk minden szép és jó, de véleményük sze­rint ma már az átlagosnál kedvezőbbek a körülményeik annak ellenére, hegy a futóho­moktól a szikes talajig minden megtalálható ezén a tájon. A helyi vezetők hangsúlyoz­zák, hogy az elmúlt években a szövetkezet egészével a mező- gazdaság is töretlenül fejlő­dött, amit olyan fontos beru­házások fémjeleznek, mint a 103 hektáros szőlőtelepítés, a 25 ezer hektoliteres bortároló korszerű kezelővel, ezer férő­helyes szakosított tehenészeti telep, 144 hektáros melioráció. Mindez pedig a további fej­lesztésekhez is biztos alapot nyújt. Parlag helyett A mai eredményeken túlmu­tató, távlati jelentősége van annak is. hogy elhagyott ta­nyákat, parlagterületeket, a táblásításnál feleslegessé vált utakat vontak be a szántóföl­di művelésbe, és nincs elha­gyott, műveletlen rész a kör­nyéken. A nagyközségi párt- bizottság határozata volt, hogy a szántóföldi növénytermesz­tés 80 százaléka termelési rendszerben történjen, és ezt sikerült megvalósítani.' Bábel Sándor hangsúlyozza, hogy mindez elképzelhetetlen lett volna megfelelő szakem­berképzés és utánpótlás-neve­lés nélkül. A termelőszövetke­zetnek ösztöndíjasai vannak, valamennyien saját dolgozóik gyermekei. A termelőszövetkezet veze­tőinek is elsőrendű érdeke, hogy a fiatalok ne kívánkozza­nak el a településről, és ebbgn a községfejlesztés éppen olyan fontos szerepet játszik, mint a szociálpolitika. Az új otthonok 90 százalé­kának felépítésénél valami­lyen formában segítenek, nem­csak a hagyományosnak szá­mító kölcsönökkel, hanem úgy is, hogy belterületi telket cse­rével a tanács rendelkezésére bocsátanak. A tsz dolgozói fúrtak kutat Apajon, már a víztorony is ott van, és a társulatot megala­kítva a lakosság hozzájárulá­sával ki akarják építeni a há­lózatot. Legalább olyan nagy előrelépés lesz ez, mint hogy az elmúlt években felépült négy utca — összesen 370 ház — a nagyközségben. Persze azért nem minden rózsás, és jóval kevesebbre te­lik egyelőre a közös pénztár­cából, mint szeretnék. Tervek, igények A művelődési ház, melyet az 1920-as években mocsaras ta­lajra alapoztak, megsüllyedt, és be kellett zárni. Egyelőre nincs pénz arra, hogy újat építsenek, de nem mondtak le róla. Olyan központot szeret­nének, ahol délelőtt a diákok tanulhatnak, délután pedig a szórakozni, művelődni vágyók találnak benne helyet maguk­nak. A termelőszövetkezet most épít Nagytanyán levő ipari bá­zisán egy új szociális létesít­ményt, üzemi konyhával és ét­kezdével. Eredetileg szolgál­tatóházat terveztek, az iskolá­sok ellátására is alkalmas ét­teremmel, de erre szűkösek voltak az anyagi lehetőségek. Egyelőre nyitott kérdés, hogy a gyerekek ebédeltetését tud­ják-e így segíteni. A tartályépítéssel foglalkozó üzemág külföldön is ismert jó munkája, a fejlődő szántóföldi művelés és állattenyésztés. Sí épülő biogázteleppel elérhető kőolajkiváltás, mind olyan eredmény, amelyre a továb­biakban is lehet alapozni. Ami pedig a községfejlesz­tést illeti, a település gyarapo­dása közös ügy, és a termelő- szövetkezet támogatására a he­lyi vezetők mindig biztosan számíthatnak. Gá. J. Vitára bocsátják Új arcot olt a nagyközség Élénk a forgalom mostaná­ban a visegrádi nagyközségi tanácsnál. Egymásnak adják a kilincset az érdeklődők, hogy megismerkedhessenek azokkal a kiállított pályamunkákkal, amelyek a kedvelt kiránduló- és nyaralóhely belterületének átalakítására születtek. Mint Szabó Ottó vb-titkár elmondotta, az új központ részletes rendezési tervére az Építési és Városfejlesztési Mi­nisztérium írt ki pályázatot, s a nyolc legjobb művet meg is vásárolta. Ezeket most társa­dalmi vitára bocsátották, hogy majd közmegegyezéssel kivá­laszthassák közülük azokat az elképzeléseket, amelyek aztán konkrét tervvé állnak össze. A mérnökökből, muzeológu­sokból, erdészekből álló mun­kacsoportok véleménye és a lakosság észrevételei egyfor­ma súllyal esnek majd latba a jövő év eleji tanácsülésen, amelyen a végleges döntés megszületik. A Duna mentén, az ABC- áruház és a Mátyás-szobor közötti területen már elkezdő­dött az ingatlanok megvásár­lása. Erre és a későbbi építke­zésre a megyei tanács és a Közép-Duna-völgyi Intéző Bi­zottság nyújt anyagi fedezetet. Érdemes áldozni érte Ismét összefog a lakosság Bármerre fordul a látogató Tápiószelén, mindenütt a községet gyarapító, szépítő igyekezettel találkozik. Esős, havas időben nehezen járható főldutakat építettek ki kőzúzalékkal, járdákat raktak betonlapokból. Vigyáz­nak is mindarra, amit megteremtettek maguknak. A Múzeum utcában sétálva, láttam, amint használt autó­gumikból kerítést emeltek a járda elé, hogy a kocsik rá ne hajthassanak. Másutt faragott faoszlopok, fémhul­ladékból barkácsolt kerítések óvják a házak előtt kiépí­tett kis térségeket. Tápiószelén ugyanis nincs tornaterem, mindössze a régi iskolában egy keskeny folyo­só, amit — áthidaló megol­dásként — a testnevelés cél­jaira berendeztek. Hasonló gondokkal küszköd­nek egyébként a közeli tele­pülések közül Farmoson, Tá- piószőlősön és Újszilváson is. Így hát kézenfekvő az elkép­zelés; a szomszédban élő gyer­mekek számára is hozzáfér­hető lesz az új intézmény. Keskeny folyosón rögtönzött tornaterem Társadalmi közreműködés­sel bővítették a vízhálózatot; korábban volt olyan terület, ahonnan 2—3 kilométert kel­lett gyalogolni, míg egészséges ivóvízhez jutott az ember. Három esztendővel ezelőtt került tető alá a nyolctanter­mes, forfa-betonyp elemekből épült iskola, bővítették a nap­közit, és odáig jutottak, hogy minden jelentkező gyereknek helyet tudnak adni az óvodá­ban. Ilyen előzmények után fog­tak egy újabb nagy vállalko­zásba a község lakói, melyet szintén társadalmi összefogás­sal akarnak megvalósítani. Nebulók a faiskolából Az Óbuda Termelőszövetkezet gödi faiskola-lerakata tavaly mintegy másfél millió forintért értékesített szőlőoitványokat, g rümölcsfákat, díszfákat, cserjéket. Az idei tervük ennél 200 ezer forinttal több. A közelgő fagyos napok miatt rövidesen befejeződik a fák kiiilietcsénck időszaka. Eddig több mint 8 ezer gyümölcsfa talált gazdára a faiskolából. Barcza Zsolt felvétele Keveset mozognak a gyerekek Molnár János tanácselnök büszke arra, hogy hetvenöt esztendős múltja van a helyi sportkörnek, és labdarúgóik, férfi asztaliteniszezőik sok si­kert tudnak felmutatni. Tö­megsportról azonban egyelő­re még nemigen beszélhetnék, most éppen ehhez akarják megteremteni a lehetőséget. Macháty Béláné, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára sze­rint jó, ha van néhány kitűnő sportolójuk, de ez még nem elég. Valamennyi kisiskolást erőssé, edzetté szeretnének ne­velni. Az egészségügyi szakem­berek azt állítják: a városiak­hoz hasonlóan a falun nevel­kedő gyermekek is keveseb­bet mozognak manapság a szükségesnél, és nem valami erős az ellenállóképességük. Ezen pedig csak a kedvezőbb feltételek megteremtésével se­gíthetnek. A helyi vezetők tehát egyet­értenek abban, hogy érdemes és kell is áldozni az új léte­sítményre, amely, miután út­tal, járdával és egyéb építke­zésekkel már előbbre jutottak, egyre gyakrabban szóba ke­rült a különböző fórumokon Az lparterv már korábban elkészítette a hússzor negy­ven méteres tornacsarnok ter­vét, de a tizenegymillió fo­rintos költségvetés bizony le­hangolta a kedélyeket. Ám az ötlet megtetszett, a felnőtte­ket és a gyermekeket egyaránt foglalkoztatta, így rövidesen kimódolták, hogy a költségek felét — társadalmi munkát is betervezve — lefaragják. Jó példáért sem kellett messze menni, hiszen néhány éve épült — közös összefogás­sal — a tápiógyörgyei strand, ahol azóta nyaranta úszni ta­nulnak a környékbeli gyer­mekek. Hasonló igyekezetre pedig — mint az eddigiek mu­tatják — Tápiószelén is lehet számítani. Két lépcsőben készül el Felajánlották közreműködé­süket a helybeli üzemek, el­sőként a Kohászati Gyárépítő Vállalat, amely önköltségi áron azóta már elkészítette az acélszerkezeti elemeket. A lakosság pedig október köze­pén, az óvoda és az iskola kö­zötti területen, hozzálátott a földmunkákhoz. Két lépcsőben építkeznek; a nagyterem és az öltözőik, a ki­egészítő helyiségek egyharma- dát igyekeznek mielőbb tető alá hozni, a többi azután kö­vetkezik. Azt tervezik, hogy délelőtt az iskolások és az óvodások uralják majd a te­repet, délután pedig a felnőt­tek veszik át a stafétabotot Irodsgépüzem az almafák alatt Létezzen is, ne csak legyen Amikor Örkény nagyközség pártbizottsága két évvel ezelőtt munkaerőmérlcget készített, adatokkal is alátá­masztották az egyébként közismert tényt, hogy a telepü­lések közül Táborfalván okoz legtöbb gondot a nők fog­lalkoztatása. Az egykori papi és kincstári birtok terüle­tén egészen a legutóbbi időkig nem volt semmiféle ipari létesítmény, de Indokoltnak látszott lehetőséget teremte­ni a háztájiban vagy bedolgozóként tevékenykedő több, mint kétszáz keresőképes korú asszony számára, akik munkát akartak vállalni. Az igényeket egyeztetve, megállapodtak az Örkényi ipa­ri szövetkezettel, hogy csarno­kot építenek, majd üzemet te­lepítenek Táborfalvára. Az építkezés rövidesen megkez­dődött. Az voilt a terv, hogy bűvös kockát gyártanak majd, mert a szövetkezet Örkényi üzemében már berendezked­tek ennek a terméknek az elő­állítására. Az országhatáron túl is mutatkozó érdeklődés alapján úgy tűnt. érdemes a bűvös kockával foglalkozni. Ám, ahogy telt-múlt az idő, nyilvánvaló lett, hogy a koc­kajáték túljutott népszerűsége csúcsán, tehát valami mással kell majd próbálkozni. Nyereségből építkeztek Elkészült a betonelemekből álló, 1100 négyzetméteres, vi­lágos, szép, modern csarnok, melyen Spengler Ede, a szö­vetkezet elnöke kalauzolt vé­gig. — Rugalmasan gazdálko­dunk — mondta — és ehhez hozzátartozik, ha szükséges, gyorsan átalakítjuk a termék- szerkezetünket. Ez a beruhá­zás, amit itt lát, több mint hétmillió forintba került, de hitel nélkül, a már megter­melt nyereségből. Nem estek kétségbe, hogy módosítani kell a termékszer­kezetet. Tárgyaltak a Szer­számgépipari Művekkel, majd több gyógyszergyárral az ipar- telepítésről, melynél — az el­érhető nyereség mellett — az eredeti céloknak megfelelően döntő szempont volt, hogy je­lenleg még szakképzetlen nők foglalkoztatását biztosítsák Végül eljutottak a budapesti Irodagépgyártó Vállalathoz, amely alkalmas partnernek bizonyult. A cég egyebek kö­zött Olympia típusú írógépe­ket készít NSZK exportra és megállapodást kötött a szö­vetkezettel. hogy — betanulás után — kezdetként elvállalják a napi 120 írógép összeszere­lését. A szükséges műszaki fel­tételek megteremtését és a be­tanítást az IGV vállalta, majd szeptember első napjaiban a központi fűtéses, légkondicio­nált csarnokban megkezdőd­hetett a munka. Egyelőre har­mincnyolc nővel dolgoznak, állandó délelőttös műszakban, de naponta jönnek az új je­lentkezők. A környéken kertes házak vannak, szinte mindenütt al­mafák; a kapuk előtt fonott kosarakban kínált fényes-piros jonatánok bevételéből is gya­rapodik az asszonyok zseb­pénze. Az üzemi munka más, szoros kötöttségekkel járó élet­forma, de a biztos havi kere­set olyan vonzerő, amit a leg­többen nem akarnak kihagyni, Gecsei Istvánnéval beszél­gettem, aki hat hétig Pestre járt, hogy elsajátítsa a szere­lés alapvető fortélyait. — Nem rossz munka ez, csak nagyon oda kell figyel­ni. — A szomszédságban dol­gozó Papp Jánosné a baromfi­tartást cserélte fel az írógép­szereléssel. Még tanulják a szakmát — Allergiás vagyok a tol­iakra. sokat kínlódtam miatta. Egyébként sipcs olyan nagy pénz a csirkézéssel, mint ahogy oeszélik. Nem „biztos, hogy beüt a dolog, egyszer sikerül, máskor elpusztulnak, vagy súly alatt maradnak a jószá­gok. Nekem ebből elég volt. A betanulási idő alatt tizen­két forintos órabért kapnak, később a teljesítménytől füg­gően három-négyezer forint a kereset. Azok, akik majd szak­munkásbizonyítványt szerez­nek, ennél jóval magasabb ke­resettel számolhatnak. Az ér­deklődőknek egyébként — a tervek szerint — kihelyezett szakmunkásképző tanfolyamot indítanak. Az asszonyokra jelenleg a legegyszerűbb szerelés hárul, de az IGV-nek igénye lenne a táborfalvi szakmunkára is. Persze, először azt kell alapo­san megismerni, begyakorolni, amire szerződtek. A munkahely nagyon szép. Az üzemcsarnokhoz sárga-fe­kete csempés zuhanyozók, mosdók is tartoznak és egy tá­gas ebédlő, amelynek asztalai­nál egyelőre még a hazai ele­mózsiát fogyasztják a dolgo­zók. A későbbiekben (ha fel­épül Örkényben az általános iskola új konyhája) üzemi koszt szállítására akarnak be­rendezkedni. A kilátások biztatóak A jövő hónapban vegyes élelmiszerbolt nyílik az üzem területén, megkönnyítve nem­csak az itt dolgozók, hanem a környékbeliek napi bevásár­lását. A Dunaharaszti Áfész vállalkozott az üzemeltetésre, melynek a kilátásai kedve­zőek, mert egyébként távo­labbra keli mennie annak is, aki csak tejet vagy kenyeret akar vásárolni. A szociális körülmények te­hát jók. ami a munkára vál­lalkozók számára éppúgy nem közömbös, mint a kereseti le­hetőség. Amikor ottjártam, ketten éppen a kertet ásták, parkosítottak. Valaki arról be­szélt, hogy paprikát, paradi­csomot ültetnek majd a tíz­óraihoz, a vajas kenyér mellé. Most még inkább ez a beszéd­téma, mint a szerelés, amivel most ismerkednek. Egyelőre csak tervekről, kilátásokról lehet beszélni, de azok bizta­tóak. Búzás Pál üzemvezető így fogalmazott: — Mindent megteszünk azért, hogy az új üzem létez­zen is, ne csak legyen. Gál Judit Világszerte érdeklődést keltett a WodeSic Fényre érzékeny üveggel készül Az alapítás óta sokat vál­tozott. bővült a Terminál Szolgáltató Szövetkezeti Közös Vállalat profilja. Tizenhárom éve, 1970 óta folyamatosan szélesítik tevékenységüket a lakossági ellátás javítása ér­dekében, ugyanakkor egyre jelentősebb ipari termelésük is. Az elektrotechnikai főágazat háztartási és hangtechnikai berendezések javításán kívül technikai újdonságok kidolgo­zásán is munkálkodik. Egy masvar szabadalom alapján készítették el a szemcsés­anyag és zöldtakarmány kü­lönleges szárítására alkalmas gépet. A berendezés iránt nagy érdeklődést mutat több nyugati partner is, ugyanis a szerkezettel rendkívül jó ered­ményeket lehet elérni a cu­kornád teljes körű felhaszná­lásában. Másik ígéretes újdonságuk a Wodelic—4 típusú hegesztő- szemüveg. Ennek használatá­val a dolgozó teljesítménye 35—40 százalékkal növelhető A hegesztőmaszkot ugyanis nem kell levenni a műveletek szünetében, mert a különleges üveg a fény felvillanásával szinte egy időben elsötétedik A Wodelic—4 nemcsak a ter­melékenyebb munkára ad le­hetőséget, de munkavédelmi szempontból is a legbiztosabb hegesztőszemüveg. A Terminál a nyugati cé­gekkel folytatott tárgyalások során olyan megoldásra tö­rekszik a termékkel kapcso­latban, amely a szemüveg gyártásához szükséges import­anyagokat a lehető legkedve­zőbb feltételek mellett bizto­sítaná. Egy USA-beli és dán cég közös vállalatot szeretne lét­rehozni az új termék gyártá­sára a Terminállal. A döntést azonban több külkereskedelmi vállalat sokirányú piackuta­tása és nyereségszámítása elő­zi meg. M. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom