Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-26 / 279. szám

1983. NOVEMBER 26., SZOMBAT 3 Tanácskozott az SZMT (Folytatás az 1. oldalról) a a tanácsok lehetőségei is ki­sebbek lettek a költségek je­lentős megnövekedése mellett. Ebben a helyzetben semmivel sem pótolható az önzetlen tár­sadalmi munka, A vezető titkár ezután a közhangulatot formáló politi­kai munkáról, a területi ér­dekképviselettel kapcsolatos feladatokról, az SZMT-alap- 'szervezeteket segítő tevé­kenységének fontosabb kérdé­seiről, végezetül a szervezeti felépítéssel kapcsolatos javas­latokról szólott. A közhangulatról szólva — egyebek között — a követke­zőket mondta: — A dolgozók az életkö­rülményeiket meghatározó döntések kapcsán gondjaik enyhítésében, érdekeik vé­delmében határozottabb kiál­lást várnak a szakszervezet­től. A tagság fokozottabban igényli a politikai döntések magyarázatát, az okok, az összefüggések bemutatását. Ezek a tapasztalatok is -sür­gették, hogy munkánkban na­gyobb figyelmet kapjon a po­litikai hangulat formálása, a dolgozók meggyőzése, a vi­tatott kérdések megválaszolá­sa, feltárása. A dolgozók ér­dekeinek eredményesebb kép­viselete, védelme vezetett bennünket akkor is, amikor a terület- és településfejlesz­tési célok alakításában és azok megvalósításában — mint érdekképviseleti feladat­ban — mind nagyobb részt vállaltunk. A VI. ötéves terv véleményezése során egyetér­tettünk azzal, hogy kiemelt feladat legyen a lakásépítés, az alsófokú oktatás fejleszté­se és az egészségügyi ellátás feltételeinek bővítése. Ugyancsak az érdekvédelem keretében érintette a lakos­sági szolgáltatások és a közel­látás helyzetét, ennek kap­csán a szakszervezeti társa­dalmi ellenőrök tevékenysé­gét, melynek keretében mint­egy .400. esetben derítettek fényt különböző szabálytalan­ságokra, a vásárlók, fogyasz­tók megkárosítására. A jövő fontos feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a legnagyobb figyelmet ezután is a gazdaságpolitikai felada­tok sokoldalú segítésére for­dítják. — Gazdasági gondjainkból adódóan hosszabb időn ke­resztül csak az életszínvonal megtartásával számolhatunk, ezért különösen fontos, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk meglévő lehetőségeinkre, a dolgozók közérzetének javítá­sára. Ezért fokozottabban kell figyelnünk a munkahelyi köz­érzetet alakító olyan ténye­zőkre, mint az emberek egy­máshoz való viszonya, a de­mokratikus vezetési stílus, az igazságos bérezés és így to­vább. El kell érni, hogy sehol se maradjon megválaszolat­lan kérdés, elintézetlen ügy. A beszámolót követő vitá­ban I5-en szólaltak fel. KRASZNAI LAJOS: A párt számíthat, építhet a szakszervezeti mozgalomra Felszólalásának bevezetőjé­ben a megyei pártbizottság első titkára emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt tárgyal­ta a megyei párttestület a XII. kongresszus óta végzett mun­kát, s ennek kapcsán értékel­te (a tömegkapcsolatokat, a szakszervezetek tevékenységét. Az ülés határozata rámutatott: Pest megyében eredményes, sokszínű a szakszervezeti munka. Ezt a megállapítást igazolja az SZMT elnökségé­nek mostani beszámolója, és az azt követő vita egyaránt. A megyei pártbizottság értékelé­sét tolmácsolva hangsúlyozta, hogy az említett gondokat, kri­tikai észrevételeket is figye­lembe véve, a szakszervezetek tevékeny részt vállalnak a párthatározatok megvalósítá­sában, hasznos segítséget nyúj­tanak az egyes területeken, a legfontosabb tennivalók meg­határozásában. Az SZMT ered­ményesen koordinálja az ága­zatok tevékenységét. A szak- szervezetek megnövekedett je­lentősége jó! tükröződik az üzemen kívüli feladatok ellá­tásában, a társadalompolitikai célok kidolgozásában és eléré­sében vállalt szerepükben, összegezve: a megyei pártbi­zottság számíthat, építhet a szakszervezeti mozgalomra. A továbbiakban a közhan­gulatot befolyásoló tényezők­ről szolga rámutatott: a nehe­zebb, bonyolultabb viszonyo­kat hangoztatva nem szorul­hatnak háttérbe évtizedes munkánk eredményei, értékei. Ennek megfelelően a kérdé­sekre adott válaszok, a viták során az agitáció érvanyaga mindig realitásokon alapuló optimizmust kell hogy sugá­rozzon. Fejlődésünk alapvető tényezőjére, a szocialista de­mokráciára utalva a felszólaló aláhúzta: a választott testüle­teknek az eddigieknél foko­zottabban kell támaszXidni a tagság véleményére, tettre- készségére. Ennek feltétele a megfelelő tájékoztatás, a rend­szeres eszmecsere, a minden­napos kapcsolat, s ugyancsak nagyon lényeges n megfelelő forma kiválasztása. Ezután Krasznai Lajos be­szélt arról, hogy a .szakszer­vezetek munkájának elismeré­se a mozgalomban dolgozó kommunisták tevékenységére is vonatkozik. Megállapíthat­juk — mondotta —, hogy ha­tékony a pártirányítás, s a tömegszervezet önállósága sem szenved csorbát, s ez is a -si­kerek egyik fontos összetevő­je. Végezetül a vitában elhang­zottakra reagálva szólt né­hány sajátosan Pest megyei problémáról, így az alsó és középfokú oktatás feltételei­nek javításában elért eredmé­nyekről, illetve a tennivalók­ról, a munkaerő-gazdálkodás és az új közgazdasági szabá­lyozók összefüggéseiről, vala­mint a közigazgatás átszerve­zésének aktuális kérdéseiről. Minden eddiginél nagyobb figyelem kíséri Kékesi Istvánnak, a százha­lombattai DHV szb-titkárának szavait nagy érdeklődés kísér­te, hiszen csupa olyan gondról beszélt, mellyel minden szak- szervezeti tisztségviselő talál­kozik. Így a munkát érő és kísérő minden eddiginél kriti­kusabb figyelemről, mely meg­ítélése szerint egyrészt az em­berek fokozottabb érzékenysé­gének következménye, más­részt annak, hogy a szervezett dolgozók felkészültebbek, ér­deklődőbbek, felismerik az összefüggéseket. Éppen azért a szakszervezeti mozgalom köz­vélemény alakító szerepe meg­nőtt és attól függ, hogy mun­kája milyen eredményes, mek­kora tekintélyt és bizalmat tud szerezni a választok előtt. Mé­száros Istvánná, a Pest megyei Tanács Semmelweis kórházá­nak személyzeti vezetője a Rókus kórház rekonstrukciója meggyorsításához kérte a me­gye- vezetőinek segítségét. Szorgalmazta azt is, hogy az érdekeltek teremtsenek lehető­séget arra, hogy az egészség- ügyi dolgozók is részesülhes­senek lakásépítési támogatás­ban. Haness László, a Peda­gógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottságának titkára a pályakezdő pedagógusok gondjairól beszélt, az alap- és középfokú oktatás fejlesztésé­nek szükségességéről, melyben a jövőben minden eddiginél inkább szükség lesz a megye és a főváros összefogására, összehangolt együttműködésé­re. S mint az előtte szóló, ő is szorgalmazta, ezúttal a peda­gógusok letelepítéséhez, lakás­építéséhez nyújtandó támoga­tást. Almási Sándorné, a gö­döllői Ganz Árammérőgyár szakszervezeti. bizottságának titkára a tisztségviselők felké­szültségének fontosságáról és a területi szakszervezeti mun­ka továbbfejlesztésének szük­ségességéről szólt. Sarkadi Károly, a Csepel Autógyár szb-titkára is örömmel üdvö­zölte a kihelyezett tanfolya­mokat. Az oktatásnak ezt a formáját hasznosnak és haté­konynak nevezte, hiszen ennek keretében a Csepel Autóban minden főbizalmit megfelelő­en felkészíthettek jogaik gya­korlására. így a bizalmiak tes­tületé egyre inkább betöltheti szerepét. Dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei bi­zottsága gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője szavaival ugyancsak kiérdemelte a köz­figyelmet. Ö a munkaerő-gaz­dálkodás feszültségeivel fog­lalkozott, mint olyan kérdés­sel, amit véleménye szerint csupán adminisztrációs eszkö­zökkel nem lehet megoldani. Meggyőződése — mondta —, hogy csak a közgazdasági sza­bályozók kényszerítő-ösztönző hatásától várható siker. Dosz- pod Béla, a Pest megyei Ta­nács építési és vízügyi osztá­lyának vezetője a telekellátás helyzetéről szólt. Belánszky Józsefné, a Nagykőrösi Kon­zervgyár szakszervezeti bizott­ságának titkára a.szenvedélyes hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet: a szakszervezetek tagjai őszinteséget és nyíltsá­got igényelnek minden fóru­mon és minden kérdésben. Az őszinteség és a dolgozó ember tisztelete minden tisztségviselő számára legyen kötelező — mondotta. Együtt keresik boldagulásukat Teljes életet élhetnek Ha valaki megismerkedik Pomáz múltjával, sok min­dent megtudhat Közcp-Kclet Európa történelméről és ezen keresztül a mai magyar valóságról. A XVIII. szá­zadban alig lakott vidék földbirtokaira előbb szlovák családok jöttek dolgozni, majd a mai Bajorország terü­letéről sváb telepesek érkeztek, és a török elől vonuló szerbek is c tájon találtak menedéket. A felszabadulást követően annyiban változott a lakosság összetétele, hogy az urbanizáció hatására mind több magyar család költö­zött a főváros környéki községbe. E sokféle nemzetiség ma együtt keresi boldogulását. Épül a tájház József Attila: A Dunánál cí­mű versének'sorai motoszkál­nak bennem dr. Czink József rögtönzött történelfemleckéjét hallgatva. A pomázi tanács vb-titkára így szól a jelenlegi viszonyokról: — Pomáz hivatalosan nem nemzetiségi falu, nincsenek is több nyelvű feliratok, mert sem a szlovákok, sem a németaj- kúak, sem a szerbek létszáma nem éri el a lakosság 33 szá­zalékát. Ennek ellenére min­den lehetőség adott arra, hogy valamennyien ébren tartsák a nemzetiségi tudatot, ápolják hagyományaikat. Érdekes mó­don a lélekszámúban csekély szerbség ragaszkodik legerő­sebben múltjához. A tanácsi segítséggel épülő tájház újabb alkalmat nyújt majd e törek­vések kiteljesedésére. Egyéb­ként a szerbek még mindig vi­szonylag zárt közösséget alkot­nak: jobbára egymás között házasodnak, közösen ülik meg ünnepeiket. A zártság azonban nem jelent elkülönülést, nem is bánt senkit, inkább szép példája annak, hogyan lehet ápolni a hagyományokat, kö­tődni a gyökerekhez. A szerbek a művelődési ház­ban teszik közszemlére köve­tendő tevékenységüket. A funkció és a forma összhang­ját hirdető épület ad otthont a nemzetiségi klubnak, amely az elmúlt hetekben ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. Németh Imre közművelődési csoportvezető a jubileum al­kalmából kiadott füzet cirill- betűs lapjait pörgeti ujjaival. Apanyelven — A klubmozgalom felfelé ívelő időszakában, 1968-ban alakult meg — mondja. — Ez volt az első nemzetiségi klub az országban, s a példa hamar követésre talált másutt is. A nyelv művelését, az ünnepek méltó megtartását tűzte ki cé­lul. Korábban is hagyománya volt, hogy a szerbek egy-egy nevezetes alkalommal kirán­dultak a Csikóváraljához, bog­rácsban főztek, kólóztak, de ebben több volt az ösztönös- ség, mint a 'tudatosság. A klub méltó keretet nyújt az össze­jöveteleknek. ahol a kiállítá­sok. előadások során gyakorta már tudományos igénnyel ke­rül felszínre a nemzetiségi ha­gyaték. Eleinte csupán a na­gyobb rendezvények hozták össze a társaságot, most vi­szont már rendszeresek a ta­lálkozók. A nyelvművelők ösz- szejövetelein például történeti­irodalmi forrásmunkákról fo­lyik a beszélgetés, természete­sen szerbül. Ebben sokat se­gít, hogy az óvodában és az iskolában Is van anyanyel képzés és a könyvtárban is hozzá lehet jutni eredeti köny­vekhez, újságokhoz. — örvendetes, hogy a fiata­lok is nyitottá váltak — kap­csolódik a beszélgetésbe Cso- báné Gelencsér Ildikó, a mű­velődési ház igazgatója. — Az évente megrendezett nemzeti­ségi heteken állandó vendégek és sok egyéb programnak is részesei. Már nem ritkaság, hogy az óvodások dallal-tánc- cal, az iskolások pedig színi­előadással mutatkoznak be. Nagy hatással van a fiatalok­ra az immár világhírű Vuji- csics együttes helybeli szerep­lése és az árnyékában felnőtt, mind több sikert arató pomá­zi tamburazenekar. — A pomáziak az egész oc-, szág szerbségével élénk kultu-' rális kapcsolatban állnak, ám időnként mód nyílik nemzet­közi kitekintésre is, hiszen megfordult itt már Jugoszlá­viából érkező együttes is. Rajtuk is áll Volub Athanász, a MÜÄRT pomázi telephelyének igazga­tója is részese ezeknek az ősz-- szejöveteleknek. Most a tag­ság bizalma utat nyitott szá­mára, hogy szószólója legyen nemzetisége ügyének, a dél­szláv szövetség ma kezdődő kongresszusán: . i. — Azzal a jó érzéssel ve­szek részt a kongresszus mun­kájában, hogy azok, akiket képviselek, teljes életet élhet­nek. A szövetséggel szemben vannak ugyan elvárásaink, de a helyi eredményekre nem le­het panasz. Minden segítséget, támogatást megkapunk, s hogy ennélis továbblépjünk, az in­kább rajtunk áll. Kövess László Havasi Ferenc tartott előadást (Folytatás az 1. oldalról) gozóinak munkájáról, amely- lyel jól szolgálták és szolgál­ják a párt által kitűzött poli­tikai és gazdasági feladatok megválósítását. A teendőkről szólva Havasi Ferenc elmondotta, hogy a fo­gyasztási szövetkezetekre meg­különböztetett feladat vár a falusi lakosság ellátásában, az ipari szövetkezeteknek na­gyobb részt kell vállalniuk a lakásfelújításokból, vagy a vá­rosrekonstrukciókból, több fi­gyelmet kell fordítaniuk a la­kossági szolgáltatásokra. A Központi Bizottság titkára ezután hazánk gazdasági hely­zetéről beszélt. Elmondotta, hogy az elmúlt években tett erőfeszítések nyomán sikerült megőrizni az ország fizetőké­pességét, megállítottuk az el­adósodást, s kedvező tenden­ciák tapasztalhatók a külke­reskedelmi mérlegünk alaku­lásában is. Céljaink között szerepel, hogy kitűzött progra­munkat sikeresen megvalósít­suk, ám ehhez nemcsak több és jobb munkára van szükség, hanem arra is. hogy a nemzet­közi helyzetben csökkenjenek a feszültségek. Havasi Ferenc ezután így folytatta: — A ma reggeli lapokban olvashattuk Jurij Andropov nyilatkozatát az amerikai ra­kéták telepítésének megkezdé­sevei összefüggésben kialakult helyzetről. : A Szovjetunió az elmúlt években a NATO ismeretes kettős határozata óta meg­megújuló konstruktív javasla­tot tett az Európában levő nukleáris fegyverek korlátozá­sára. A szocialista országok minden lehetséges alkalommal kifejezésre juttatták azt az álláspontjukat, hogy a nukleá­ris fegyvereknek a felek egyenlő biztonságát szavataló csökkentése mellett állnak. Ugyanakkor hangsúlyozzák azt a közös és szilárd elhatározott­ságukat is, hogy nem engedik meg a történelmileg kialakult erőegyensúly megbontását. Az erőegyensúly megőrzését nem­csak a szocialista országok biztonsága, szocialista vívmá­nyaink védelme követeli meg, hanem ez felel meg az egész emberiség, a világbéke érdeké­nek is. Ezt a közös érdeket fe­jezi ki Andropov elvtárs nyi­latkozata, s ezt szolgálják a bejelentett kényszerű ellenin­tézkedések is. Pártunk, .kormányunk, köz­véleményünk egyetértéssel fo- - gadta Jés támogátta a Szóvjet- ^ unió számos, megegyezést ke- reső javaslatát, így most is egyetértünk Andropov elvtárs nyilatkozatával, támogatjuk a veszélyek elhárítását célzó in­tézkedéseket. A nyilatkozattal összhangban mi is osztjuk azt a meggyőződést, hogy van le­hetőség a béke megszilárdítá­sára. Ezt nem a fegyverzet új és újabb fajtáinak kifejleszté­se útján lehet elérni, hanem a meglevő fegyverzetnek a je­lenleginél jóval alacsonyabb szintre való csökkentésével. Az adott gazdasági és kül­politikai helyzetben nekünk is végig kell gondolnunk lehető­ségeinket, tennivalóinkat, ho­gyan tudjuk még jobban moz­gósítani belső erőforrásainkat — hangsúlyozta befejezésül a Központi Bizottság titkára. A plenáris ülésen tovább, három előadás hangzott el. Délután három szekcióbar folytatódott a tanácskozás. A szekcióüléseket szombaton dél­előtt folytatják, majd ajánlá­sok elfogadásával fejeződik be a kétnapos tanácskozás. Automata géppel • • •• TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉG H atvanöt esztendeje, november utolsó napjaiban a forradalom lázában égett Budapest. Az utcákon foszló köpenyű leszerelt katonák kószáltak, háziasszo­nyok igyekeztek a piacra; hátha ma találnak valami ebédnek valót. Elegáns éttermekben jólöltözött urak vi­tatták, meddig tarthat még a csőcselék szemtelensége, füstös káváházakban diákok, a kocsmákban munkások vágtak egymás szavába: jobbra fordul-e sorsuk az őszi­rózsás forradalom győzelme után. November 24-én néhány tucat ember a Városmajor utca egyik lakásában találkozott. Ők arról vitáztak: a liberálisok — a munkások forradalma eredményeként hatalomra jutott polgárok — lehetnek-e a forradalom következetes vezetői. Baloldali szociáldemokraták, mint Hirossik János, László Jenő, Szántó Béla és Vágó Béla üzemi bizalmiak, Chapkó Ede, Fiedler Rezső és Szaton Rezső, a forradal­mi szocialisták .képviselői, élükön Korvin Ottóval és mindenekelőtt a Szovjet-Oroszországból hazatértek, Kim Béla vezetésével úgy döntöttek: meg kell alakítani a forradalmi proletariátus érdekeit képviselő pártot. Késő este mondták ki a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulását, s választották meg az első központi bizottságot. A szovjet-oroszországi példa nyomán a forradalom élére állni, következetesen megvalósítani a tömegek akaratát — ezt fogalmazta meg a párt december 6-án megjelent lapjának, a Vörös Űjságnak az első száma is. „Osztályharcot!” — hirdette a cím, s a felhívásra napok alatt több tízezren kérték felvételüket a párt soraiba. Amikor pedig győzött a proletariátus forradalma, száz­ezrek fogtak fegyvert, hogy megvédjék hazai és külföldi ellenségeivel szemben. A forradalmat leverték, a Tanácsköztársaság pél­dáját azonban soha többé nem sikerült kitörölni a hazai munkásság emlékezetéből. A 19-es kommunisták örökö­sei a fehérterror idején újjáalakították a pártot, harcol­tak .a kizsákmányolás és az ország fasizálódása ellen. Élére álltak az antifasiszta népfrontmozgalomnak, fegy­verrel harcoltak az ország felszabadításáért. E z a pórt szervezte meg az ország felszabadulás utáni újjáépítését, s vette kézbe az ország irányí­tását a fordulat éve után, s vezeti mind a mai napig. A hatvanöt évvel ezelőtti kommunisták tettrekész- sége, szervezőkészsége és az a képesség, amellyel min­dig megtalálták a helyes utat a nehézségek közepette is, például szolgál örökségük mai folytatóinak, a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak is. Kozep-Europában csak Zsámbékon gyártanak műbőrből talp­béléseket. A hazai cipőgyárakat is a PEMÜ látja el e fontos „alkatrésszel”. Képünkön: az olasz automata gép ontja a talp­béléseket. Erdösi Agnes felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom