Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-19 / 273. szám

1983. NOVEMBER 19., SZOMBAT "xJÉmÍSW 3 Kcmszomsfi-kuhföffeeg testvénnsgyénkbő! TAPASZTALATOK A TARSOLYBAN Mezőgép-kíaiéhif #S3 Kereskednek-e a kereskedik? tmk szlovák nyelven Az éltető hagyományok ápolói '/ A nagytarcsai művelődési ház színháztermében heten- £ te kétszer, kedden és csütörtökön, szlovák népi viselet- $ be öltözött lányok és asszonyok gyülekeznek. Van aki a J férjét, vőlegényét is magával hozza, míg másokat az ut- cára kiszűrődő ének- és zeneszó csalogat be az épü- ^ letbe, ahol ilyenkor tartja próbáit a nagytarcsai nein- á zetiségi együttes. Hagyományőrzők Jövőre lesz éppen huszonöt éve, hogy az alig több, mint kétezeres lélekszámú, zömmel szlovákok lakta községben megalakult az együttes. Az ő céljuk is az volt, mint más hasonló csoportoknak: hogy a helyi és a környékbeli hagyo­mányokat, szokásokat össze- gyűjtsék, s megismertessék azokat másokkal is. — Még ötéves sem volt az asszonykórus, amikor létrejött a tánccsoport. Ez is azt bizo­nyítja, hogy volt létjogosult­sága ennek a kezdeményezés­nek — mondja Tóth Pál, a községi művelődési ház igaz­gatója. S valóban. A szlovák és ma­gyar nyelvű dalok és táncok nemcsak a helyiek előtt vál­tak népszerűvé, hanem az együttes többször bejárta az országot, s néhányszor már külföldre is eljutottak. Tet­szett a műsoruk, ezt bizonyít­ja, hogy újra és újra meghív­ják őket. — Az egykori alapítótagok közül ma már mindössze csak hárman vannak — folytatja Tóth Pál. — A többiek ké­sőbb, folyamatosan kapcso­lódtak be a munkába. Volt aki azért, mert a családtagja, ismerőse is a csoport tagja, de volt olyan is, aki a tánc, a dalolás örömei miatt vállal­kozott erre. A kórus jelenleg tíztagú, a tánckart nyolc pár alkotja. A próbákat, amit Manninger György koreográ­fus irányít, segíti, hogy egy budapesti, működési engedély- lyel rendelkező zenekar húzza a talpalávalót. Az asszonykórusban a leg­idősebb Drenyovszki Mihály- né, aki éppencsak, hogy túl van a nyugdíjkorhatáron. Az együttesben énekel lassan tíz éve, s úgy hírlik, hogy a leg­több dal tőle származik. — Nem én írtam ezeket az énekeket — szabadkozik. — Az apám valamikor kocsmáros volt. Sok ember betért az üz­letébe, s a vendégek gyakran régi dalokat dúdolgattak. Ak­koriban, bár gyerek voltam, megtanultam ezeket a szlovák énekeket. Bár sokat már el­felejtettem, azért van jóné- hány, amit sikerült megje­gyeznem, s most a többiek is ezeket dalolják. Akik látták már a színpadon a nagytarcsai asszonykórust, azok tudják, hogy ez az együt­tes sokban eltér a többi, ha­sonló jellegű csoporttól. Ab­ban például, hogy az ország­ban ők. vezették be elsőként: necsak egyhelyben állva éne­keljenek, hanem a kórus tag­jai táncoljanak is, ha szük­séges. Sőt, hagyományai van­nak a szóló éneklésnek is. Sárvári Istvánnénak, aki há­rom éve dalol a csoporttal, sokszor kell szembenéznie a közönséggel. itthon nehezebb — Idegenek előtt szívesen énekelek szólót. A gombóc ak­kor kerül csak a torkomba, ha idehaza a községben van fel­lépésünk. A falubeliek ugyanis sokkal nagyobb kritikával fo­gadják a műsort, mint mások. A helyiek semmit sem hagy­nak szó nélkül, még azt sem, ha a főkötő ferdén áll, vagy elvétjük valamelyik mozdula­tot. Persze sokfelé voltunk már — folytatja. — Most ősz­szel Fóton, Budapesten lép­tünk fel, korábban jártunk az NDK-ban és többször. Cseh­szlovákiában. A Szlovákok Vi­lágszövetsége évente fesztivált rendez, amelyre a föld min­den tájáról meghívnak egy- egy tánc- vagy énekkart. Idén Gyetván volt ez a rendez­vény, amin a mi táncosaink vettek részt. Bár volt vagy öt­ven fellépő, a mieink szép si­kert arattak. Ezt legjobban a hosszan zúgó taps igazolta. Tóth Pál, aki ott volt a gyetvai fesztiválon, megerősíti Sárváriné szavait: — Szabadtéren került sor a műsorra, s több, mint 30 ez­res közönség látta, hallotta azt. Az asszonyok egyébként maguk varrják és készítik el a ruhákat, amiben fellépnek — magyarázza az igazgató. —• A táncosok öltözékét zömmel vásároljuk, ehhez a helyi ta­nács ad anyagi segítséget. Szívesen vállalják Természetesen nemcsak a községi tanács, hanem a Szi- lasmenti Tsz, a gödöllői áfész és a kerepestarcsai tanács költségvetési üzeme, valamint a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége is sok segítséget nyújt a nagy- tarcsaiaknak. — Évente általában tizen­két fellépésre vállalkozunk —■ folytatjn Tóth Pál. — Idehaza, de külföldön is gyakori a több napig tartó turné. Ezeket a szlovák szövetség szervezi meg. A mi együttesünk a leg­utóbbi értékeléskor az ezüst második fokozatot érte el. Ah­hoz, hogy a jövőben tovább lépjünk, rengeteg közös mun- ka, próbák szükségesek, d* mert az együttes tagjai szíve­sen vállalják, bízunk abban, hogy képesek még magasabb színvonalú teljesítményre is. Gond, hogy egy-egy kórus­vagy tánckari tag mindig hiányzik a próbákról. Érthető is, mivel a legtöbben dolgoz­nak, de családi dolgok is hoz­zájárulhatnak a távolmaradás­hoz. A többség azonban min­dig kiveszi részét a munkából. Mi is bizonyítaná ezt jobban, mint az, hogy a művelődési ház kisterme oklevelekkel van kitapétázva. Valamennyi egy-egy sikeres szereplés elis­meréseként került a falra. Csitári János Folyamatosan dolgozzák fel a nyáron leszedett és tartósított gyümölcsöket a Nagykőrösi Konzervgyárban. Képünkön: a vi­tamindús leveket palackozzák. Erdőst Agnes (elvétele J! A héten megyénkben járt a Komszomol Omszk megyei < Bizottságának három tagú delegációja. Vezetőjével, La- í risza Antilogovával, a megyei bizottság titkárával eluta- r. zásuk előtt beszélgettünk látogatásuk tapasztalatairól. — A több mint egy évtize­des testvéri kapcsolatunkat, együttműködésünket évenként küldöttségcserével is erősít­jük. Ismerkedünk a szervezeti élettel, a munkamódszerekkel. Áttekintjük, felfrissítjük, ak­tualizáljuk a KISZ és a Kom­szomol megyei bizottságának együttműködési szerződését, felkeresünk üzemeket, gazda­ságokat, különböző intézmé­nyeket. találkozunk fiatalok­kal. Ismerkedünk, barátko­zunk. Ezúttal is rendkívül gaz­dag programról gondoskodtak Pest megyei barátaink. A kül­döttség tagjai mindannyian először látogattak Magyaror­szágra és kellemesen érintett bennünket az a vendégszere­tet, az a baráti légkör, amelyet mindenütt éreztünk, amerre csak jártunk. Szorgalmasan jegyzeteltem, hogy otthon min­denről »beszámolhassak. Ren­geteg élménnyel, tapasztalat­tal gazdagodtunk. — Említene néhányat? — Minden ifjúsági szerve­zetnek megvannak a sajátos, kialakult hagyományai, szer­vezeti formái, munkamódsze­rei. Azonban nagyon tetszett az az ésszerűsítés, amelyet a tagnyilvántartásnál, tagköny­vek kiadásánál bevezettek. Sokkal egyszerűbb, mint ná­lunk. Érdemes megvizsgálni, mi hasznosítható ebből. Bár nem lesz könnyű, hiszen a mi megyénkben 290 ezer a kom- szomolisták száma, szemben a Pest megyei 40 ezres taglét­számmal. Nagy hatással volt ránk az ismerkedés a háztáji gazdaságoklcal. Ezeknek most a mi országunkban is nagy a Mezőgazdasági üzemeink az elmúlt évtize­dekben gyorsabban fejlődtek, mint az azokat kiszolgálni hivatott háttéripar, a mezőgazda­sági gépgyártás. Ráadásul a különböző eszkö­zöket, vegyszereket és műtrágyákat forgalma­zó vállalatok a legutóbbi időkig inkább elosz­tó, szerepet töltöttek be, mintsem valódi ke­reskedelmi funkciót. A Pest, Nógrád, Komárom megyei Agroker tavaly január elsejétől — a tröszt megszünte­tésével n társával együtt — önállósult. A gépeket, alkatrészeket, a növényvédő szereket cs a műtrágyákat több csatornán keresztül, az importjoggal rendelkező Agrotektől, közvetle­nül a gyártóktól, a Tszkertöl és a termelési rendszerektől is beszerezhetik a felhasználók. De a kérdés, javult-e a mezőgazdaság mű­szaki ellátottsága a közöttük kialakult ver­seny hatására az Agroker nagyobb önállósá­gából következően, s milyen jelenleg a mező- gazdasági géppiac? Erről érdeklődtünk Laka­tos Tibortól, a vállalat vezérigazgatójától. Valkó Béla jelentőségűje. Űj volt szá­munkra amit megtudtunk az érdekeltségi rendszerükről, s a segítségről amit a tsz-ektől kapnak, például az állattartás­hoz. — Mennyire ismerik az Omszk megyei fiatalok Ma­gyarországot, illetve Pest me­gyét? — Mondhatom, elég JÓL Minden iskolában tevékeny­kednek internacionalista klu­bok, ezek foglalkoznak Pest megye életének megismerteté­sével is. Nagyon sok fiatalnak van levelező kapcsolata ma­gyar barátokkal, s ez tág teret ad az információcserére. Az Omszk megyei rádió. Valamint az ifjúsági lap minden évben vetélkedőt rendez, amelynek témája Magyarország és Pest megye. Ezek győzteseit ma­gyarországi utazással jutal­mazzák, de más lehetőség is adódik az idelátogatásra. S nem csupán a mi Komszomol­bizottságunk, hanem a párt­ós a szakszervezet is küld a delegációkkal fiatalokat Pest megyébe. Ügy gondolom, az ilyen módon szerzett ismere­tek a legmaradandóbbak... K. E. — Most például erőteljes a kínálat gépekből, mert a ki­válást követően a hiánygazdál­kodás természetéből kiindulva túlbiztosítottuk rendeléseinket, a gazdaságok fizetőképes ke­reslete viszont megcsappant. Ugyanakkor a gyártók tradí­cióktól eltérően rendkívül pon­tosan szállítottak. A gépvásár­lások várhatóan 30 százalék­kal maradnak el a tervezettől, ami azért is elgondolkodtató, mert a gépparknak 45—48 szá­zalékos az értékcsökkenése, s a gyengébb gazdaságok között jó néhány van, amelyik két év óta egyetlen új gépre sem köl­tött. Az álkatrészkép még tor­zabb vonásokat mutat. • Mire gondol? — Az üzemek 11 millióért rendeltek pótalkatrészt, ez­zel szemben vállalatunk 1 mil­liárdért gyártat és importál. Tagadhatatlanul nagy a rizikó, de mi abból indulunk ki, hogy az üzemek jövőre mégiscsak kijavítják eszközeiket, enél- kül ugyanis elképzelhetetlen a termelés folyamatossága. S még valami: az Agroker az ön­állósulás után is a legszámot­tevőbb tényező maradt a me­. zőgazdaság eszközökkel való ellátásában, s ennek felelőssé­gét is érzi. © Kereskedik-e a sző Igazi ért élni éjen az Agroker? — Nem mindenki ért ve­lem egyet, mégis az a vélemé­nyem, a mezőgazdasági gép­kereskedelemben' alapvetően mások a szabályok, mint egy üzletben. Képtelenek vagyunk ugyanis finanszírozni azt, hogy mindig mindenféle alkatrész­ből elegendő legyen raktáron. Jellemző például, hogy a szo­cialista országoknak a szállí­tást megelőzően egy-másfél év­vel korábban kell feladni a rendelést a gépekre. Megjegy­zem, jelenleg a szokottnál 140 millió forinttal nagyobb érté­kű alkatrészt tartunk készle­tünkben, s ez a hatalmas áru­mennyiség az egyéb berendezé­sékkel együtt 20—25 millió fo­rint többletkiadást jelent. O Ml hát a megoldás? — A mezőgazdasági üze­meknek a korábbi évek tapasz­talatai alapján kell felmérniük igényeiket, s ütemezzék előre- rendeléseiket. Mi viszont ga­rantáljuk, hogy a megjelölt árufélét időben beszerezzük. 0 Ilyen bizonytalan külke­reskedelmi pozícióban is? — Ha kell, más vállalattól sz’erezzük be az árut akár a haszonról is lemondva. Mind­ehhez persze sokkal nagyobb kereskedelmi, illetve vállalati etika szükséges ... ©Ügy hírlik, hogy önök sok tekintetben bírálják a több csa­tornás értékesítési rendszert, időnként káoszt emlegetnek. — Alapjában véve nem, a versenyre szükség van. Ez a rendszer élénkíti a cégek tevé­kenységét a vevő megszerzé­séért. Mégis úgy gondolom, hogy egyes esetekben elkerül­hetetlen a koordináció. A MÉM magára vállalta például a kurrens árunak számító im- pórttraktorok és növényvédő szerek elosztását, ám a mező- gazdasági termelést szolgáló eszközök, anyagok forgalmazá­sa elsősorban a vállalatok kö­zötti összehangoltabb munkát kívánja meg. 6 Az idén tavasszal nehézsé­get okozott a műtrágya beszer­zése. Számíthatna,;-e a terme­lők a helyzet javulására? — Kevés biztatót mondha­tok, az illetékes külkereske­delmi vállalat még nem kötöt­te meg szerződéseit, s azt sem tudjuk, hogy időben sor ke­rül-e erre. Csak a hazai gyá­rakra alapozhatunk. Az öt kö­zül egyedül a Tiszai Vegyi Kombináttal sikerült egyezsé­get kötnünk. • Sokfelé hallhattunk panaszt a szállításra is. — A MÁV-szállítások nehe­zen kiszámíthatók. A Magyar Államvasutak ugyanis az utol­só pillanatban a legnagyobb őszi kampány idején jelentet­te be: Pétről és Peremartonból nem siállít vagonban műtrá­gyát Az országúti fuvarozta- tással milliós többletköltséget okozott az üzemeknek. © Miközben nagyüzemeink Igyekeznek csökkenteni jármű­veik üzemanyag-fogyasztását, addig- az anyagbeszerzők or­szágjáró utakra indulnak egy- egy sokszor igen kis értékű al­katrész beszerzése miatt. Palackba zárt vitamin — A probléma nem új, s az ok is ismert. Vagyis nincs egy­séges nyilvántartás. Az Agro- teknél ugyan már számítógé­pek memorizálják a készlete­ket, és néhány Agroker-válla- lat Is kísérletet tett a kompu­teres feldolgozásra, de ez a program csak öt év múlva va­lósulhat meg országosan. • Hol tart Pest megye? — Mi január elsején starto­lunk. Az új szisztéma beveze­tése vállalaton belül sem megy simán, dolgozóinknak húszéves gyakorlattól kell elszakad­niuk. Egyébként ezeknek az elektronikus berendezéseknek a beszerzésére csaknem 10 mil­lió forintot fordítottunk. O A tröszt megszűnése után a felhasználók joggal várták a kereskedők nagyobb rugalmas­ságát. Milyen új kezdeménye­zéseik vannak? — A szükséges fejlesztési alapokat nélkülöző gazdaságok számára jövőre lehetővé tesz- szük — használati díj ellené­ben — a gépkölcsönzést. Egye­lőre 15—20 millió forint érté­kű gépparkról van szó, de van más újdonság is. A gödöllői búza- és borsótermelési rend­szerrel együttműködési szer­ződést kötöttünk. Valamennyi gépünket ők helyezik üzembe. Pest megyében szervizállomá­suk gondoskodik azok folya­matos műszaki ellenőrzéséről. Jövőre ezt a tevékenységet to­vábbfejlesztjük, a termelési rendszerrel közös vállalat lét­rehozását tervezzük. Q A kistermelőket eddig ., áligha kényeztette el a hazai mezőgépipar és a kereskedelem. Mint hírlik 1009—150« forint csúszópénzt sem sajnálnak az üzletvezetőktől a Kobi II. mo­toros kapa után áhítozó kert­barátok. — Az említett berendezés­hez valóban nehéz volt hozzá­jutni. Jövőre azonban a veszp­rémi Mezőgép Vállalat kétszer annyi Robi II.-1 gyárt mint az idén, és remélhetően két év alatt képes lesz kielégíteni a hazai igényeket. A csehszlovák TZ 4 KB kistraktorból ezután sem elegendő, de a Rába már megkezdte egy hasonló teljesít­ményű traktor gyártását. Saj­nos többe kerül majd az itt­hon előállított mini erőgép. Egyébként jövőre az eddigi legnagyobb mennyiségű műtrá­gyát szándékozunk eladni a kistermelőknek, és jelentősen növeljük a kis csomagokban árusított növényvédő szerek és műtrágyafélék választékát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom