Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-18 / 272. szám
av 19*3. NOVEMBER 1*., PENTEK A Pravda szerkesztőségi cikke az eurorakótákról Elfogadhatatlan az amerikai javaslat Az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folytatott gepfi tárgyalásokon előterjesztett • legújabb amerikai javasairól ír pénteki számának szerkesztőségi cikkében a Pravda. Megállapítja, hogy elfogadhatatlan az az indítvány, miszerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok csökkentse , 420-ra . a közepes hatótávolságú rakétákon elhelyezett robbanótölteteinek számát. A Pravda felhívja a figyei- rhfct arra, hogy éz az amerikai javaslat sem veszi figyelembe az angol és francia nukleáris erőket. E két ország nukleáris rakétáin 420 robba- rtótöltet van felszerelve. Az amerikai indítvány elfogadása tehát azt jelentené, hogy a Szovjetuniónak 420, a NATO- nak pedig 840 robbanótöltete lenne. Még nagyobb aránytalanság keletkezne az amerikai indítvány elfogadása esetén a rakéták számát tekintve. A 420 robbanófej azt jelenti, hogy a Szovjetunió 140 darab SS—20 jelzésű rakétát tarthat meg, miközben az Egyesült Államok a 162 angol és francia rakétán felül még 420 darabbal növelhetné a NATO európai rakétáinak számát. Az amerikai javaslat ráadásul úgy szól, hogy a Szovjetunió egész területén 140 közepés hatótávolságú rakétával és a rájuk szerelt 420 rob- banótöltettel rendelkezhet. Ez lényegében azt'jelenténé, hogy a Szovjetuniónak le . kellene szerelnie ázsiai 'területein levő, az ottani védelmi feladatokat ellátó összes közepes hatótávolságú rakétáját. Mindebből nyilvánvaló, hogy az újnak feltüntetett, s nagy reklámmal beharangozott amerikai javaslat az Egyesült Államok minden korábbi indítványához hasonlóan nem a kölcsönösen elfogadható megállapodás elérését szolgálja. Előterjesztésére is csak azért került sor, hogy eltereljék a figyelmet az Európába szánt amerikai rakéták szállításának megkezdéséről — hangsúlyozza a Pravda. Véget ért a pc liszt in lázadók offemívája Francia bombázás Libanonban A francia hadügyminisztérium közölte, hogy csütörtökön délután Super-Étendard repülőgépek, a Clemenceau re- pülőgép-anyahajóról felszállva, ^katonai célpontot bombáztak Baalbektől keletre”. A támadást Charles Hernu hadügyminiszter rendelte el azzal az indoklással, hogy „meg kell előzni az újabb terrorista cselekedeteket”. A hadügyminisztérium nem közölte, hogy milyen jellegű „katonai célpontról” van szó. • Magas szintű libanoni katonai küldöttség utazott -csütörtökön Damaszkuszba, hogy tárgyalásokat folytasson Valid Dzsumblattal„ a Haladó Szocialista Párt y elnökével, az 'Árnál nevű síita szervezet vezetőivel és a szíriai kormány képviselőivel a teljes összeomlás szélére jutott polgárháborús tűzszünet megszilárdításáról. Libanonból érkező hírek szerint a badavi palesztin menekülttábor szerdai elfoglalását követően az általános támadást irányitő Ahmed Dzsib- ril kapitány, az El Fatah lázadóit támogató Népi Front Palesztina Felszabadításáért- Pőparancsnókság vezetője kijelentette, hogy a Jasszer Ara- ■fot csoportja ellen indított katbnai offenzívát ezzel befejezettnek tekintik, nincs szándékukban benyomulni az észak-libanoni Tripoliba, aho- 'vá á PFSZ V. B. elnöke, az EI- Fatah vezetője visszavonult. ' Dzsibril és az El Fatah lázadó szárnyának képviselői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Arafatnak „forradalmi bíróság” előtt kell felelnie a „palesztin néppel szemben elkövetett hibáiért és bűneiért, az El Fatah politikai programjának megsértéséért”. Bejrúti sajtóértesülések szerint Arafat Szaid Sabaan sejknél, a reakciós Iszlám Szervezetek Egyesülése Mozgalom vezetőjénél talált menedéket. Egyes hírek szerint elfogadta a tűzszünetet, más források szerint csütörtök reggel kijelentette, hogy a végsőkig folytatja a harcot. Egyébként az új amerikai nukleáris rakéták NSZK-beli telepítéséről tárgyaló jövő heti Bundestag-vita előtt a szovjet tájékoztatási eszközök arra hívják fel a figyelmet, hogy olyan állásfoglalásról van szó, amely lényeges hatással lesz az európai katonaipolitikai helyzet alakulására. Az SZKP KB lapja szerint az NSZK előtt nyílt meg az esetleg utolsó lehetőség az amerikai rakéták telepítésének megakadályozására, s következésképpen arra is, hogy megállítsa az események veszélyes alakulását Európában, hozzájáruljon a tárgyalások folytatásához, az enyhüléshez való visszatéréshez. Moszkva Andropov válasza Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára csütörtökön Moszkvában fogadta John Christall amerikai üzletembert és közéleti személyiséget s átadta neki Jurij Andropov válaszát a „Des Moines Register” című lap szerkesztőjének kérdéseire. Jurij Andropov hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány, a szovjet nép a továbbiakban is minden tőle telhetőt megtesz, hogy enyhítse a nemzetközi feszültséget, javítsa a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokat. Ahhoz azonban, hogy tényleges haladást lehessen elérni e fontos ügyben, nélkülözhetetlen a másik fél — az Egyesült Államok kormányának — jószándéka és erőfeszítése. Az ENSZ közgyűlésén Magyar küldöttek felszólalásai Az ENSZ közgyűlésén „a délkelet-ázsiai béke, stabilitás és együttműködés” című napirendi pont vitájában szerdán felszólalt Holtai Imre külügyminiszter-helyettes. Rámutatott arra, hogy a térség a politikai feszültség sürgős feloldását igényli. Elismerését fejezte ki az indokínai szocialista országok reális politikai javaslataiért, amelyeket a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztere a közgyűlés általános vitájában megerősített. Az ENSZ-közgyűlés politikai és biztonsági ügyekkel foglalkozó 1. bizottságában Meiszter Dávid nagykövet, a magyar küldöttség tagja határozati javaslatot terjesztett be 12 szocialista és el nem kötelezett tagállam nevében. A javaslat sürgeti a genfi leszerelési konferenciát, hogy sürgősen kezdjen tárgyalásokat olyan többoldalú szerződés kidolgozásáról, amely eltiltaná a nukleáAz esetleges genfi kudarc utáni helyzetről Mitterrand sajtónyilatkozata Mitterrand francia elnök kijelentette, hogy a genfi tárgyalások esetleges kudarca 6Úlyos nemzetközi válságot idézne elő, de ezt a válságot szerinte éppúgy le lehet majd küzdeni, mint annak idején a nyugat-berlini, majd pedig a karib-tengeri válságot. Franciaország minden eszközt megragadna annak érdekében, hogy a genfi tárgyalások megszakadása esetén újra megindulhasson a párbeszéd a Kelet és a Nyugat között, s kész találkozni Jurij Andro- povval, ha e találkozó a béke ügyét szolgálhatja. A francia elnök szerdán esÉles nézeteltérés és polémikus hangvétel jellemezte a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások csütörtöki bé- 'csi' fordulóját. Thomas Ham- ,mond kanadai nagykövet felszólalásában semmiféle új ^nyugati javaslattal, .válasszal .nem szolgált,.hanem arra szorítkozott, hogy „mesterséges ■ határidők diktálásával”, valamint „burkolt fenyegetésekkel” vádolja a szocialista országokat. A szocialista országok szóvivője az ülés után leszögezte, hogy a nyugati álláspont lényegében 1979 óta nem változott, a NATO 1982-es egyezménytervezete is korábbi elképzeléseket ismételt meg. A jelenlegi tárgyalási forduló vége felé nyilvánvaló, hogy a NATO taktikájában nincs változás. BT vita Ciprusról Törökország kész a párbeszédre t Rövid konzultációk után , közép-európai -idő Szerint csütörtök ■ délulán összeült az ENSZ . Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a ciprusi török: közösség „parlamentje” által kedden egyoldalúan kikiáltott, különállam kérdését. Törökország bejelentette, hogy — a brit. javaslatot elfogadva — hajlandó tárgyalásokat kezeién i Nagy- B ri tanniá- val és Görögországgal. Mint jelentettük, Görögország nem hájlandó a konzultációra, amíg Ankara nem vonja visz- sza az „Észak-ciprusi Török Köztársaság” elismerését. A Szovjetunió vezető köreiben úgy vélekednek, hogy a ciprusi török közösség vezetőinek hatálytalanítaniuk kell döntésüket — szögezte le csütörtökön a ciprusi helyzettel kapcsolatos nyilatkozatában a TASZSZ hírügynökség. te a televízióban nyilatkozott külpolitikai kérdésekről, újságírók és nézők kérdéseire válaszolva. Hosszasan fejtegette. hogy Franciaország miért utasítja el nukleáris erőinek számitásbavételét a genfi tárgyalásokon. Arra hivatkozott, hogy ez az erő „kizárólag elrettentő jellegű”. ris fegyverekkel folytatott kísérleteket. Az ENSZ-közgyűlés 2. bizottságának vitájában a gazdasági fejlődés és a nemzetközi együttműködés témájában felszólalt Nagy Erzsébet, a magyar küldöttség tagja. Hangsúlyozta a gazdasági növekedés és a világkereskedelem alakulása közötti szoros összefüggést. Minden ország, így hazánk számára is fontos, hogy tiszteletben tartsák a nemzetközi kereskedelem szabályait. Diplomáciai évforduló Rzagcn távirata Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke válaszolt arra a táviratra, amit a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége intézett hozzá a két ország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel ötvenedik évfordulóján. „Remélem, hogy az évfordulóról megemlékezve ismét elkötelezhetjük magunkat az előttünk álló problémák megoldásán végzendő konstruktív munka mellett — mondja többi között a távirat. Táviratában Reagan a továbbiakban javaslatot tesz arra, hogy az elvek és értékrendek különbözősége ellenére a Szovjetunió és az Egyesült Államok működjön együtt a nemzetközi feszültség enyhítése és egy jóval biztonságosabb világ kialakítása érdekében. Befejeződtek a magyar—osztrák tárgyalások Közös közlemény a látogatásról Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására dr. Fred Sinowatz, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja 1983. november 15— 17. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Lázár György és dr. Fred Sinowatz szívélyes, nyílt légkörben beható véleménycserét folytatott a magyar—osztrák kapcsolatokról, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A két kormányfő elégedetten állapította meg, hogy egy sor kérdésben a véleményük közelálló vagy azonos. Egyetértettek abban, hogy a két ország gyakorlatában meghonosodott magas szintű találkozók, amelyek példával szolgálnak a különböző társadalmi berendezkedésű országok között lehetséges konstruktív párbeszédre, mindkét félnek hasznosak, és azokat a jövőben is rendszeresen folytatják. Hangsúlyozták; hogy a kapcsolatokat bővíteni kell az élet minden területén, és keresni kell az együttműködés még konkrétabb formáit. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kapcsolatainak beható megtárgyalása során a két kormányfő elégedetten állapította meg, hogy a két ország együttműködése a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet ellenére is tovább fejlődött. Megerősítették szándékukat, hogy ezeket a jószomszédi és baráti kapcsolatokat a jövőben is ápolni és mindkét ország hasznára fejleszteni fogják. Ehhez az eddig elért eredmények jó alapul szolgálnak. A nemzetközi helyzet értékelése során a két kormányfő aggodalommal állapította meg, hogy a feszültség tovább éleződött és nincsenek jelei a fegyverkezési verseny mérséklődésének. A két fél egyetértett ab-; ban, hogy az enyhülés minden nép érdeke, s közös erőfeszítéssel kell útját állni a feszültség további növelésének, tárgyalások útján kell keresni a kiutat a jelenlegi helyzetből. Kiemelt figyelmet fordítva az európai helyzetre, Lázár György és dr. Fred Sinowatz rámutatott, hogy a hagyományos és nukleáris fegyverek felhalmozódása következte-- ben veszély fenyegeti a kontinenst. Hangsúlyozták országaik őszinte készségét minden olyan célravezető erőfeszítés, javaslat támogatására, amely a fegyverkezési verseny megszüntetésére, az államok közötti bizalom és együttműködés erősítésére, olyan megállapodások elérésére irányul, amelyek az egyenlőség és valamennyi érintett állam biztonsági érdekeinek egyenlő figyelembevétele alapján hatékony leszerelési intézkedéseket biztosítanak. Ezzel összefüggésben a két fél kifejezte azt a kívánságát, hogy a stratégiai fegyverzetek. valamint a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök korlátozásáról folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalások sikerrel fejeződjenek be, és a már meglévő atomfegy- vérkészletek jelentős csökkentéséhez vezessenek. Dr. Fred Sinowatz, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja hivatalos ausztriai látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját diplomáciai úton egyeztetik. Az SPD elnökségének döntése Elutasítják a telepítést A Német Szociáldemokrata Párt országos elnöksége szerdán éjjel elsöprő többséggel jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely előirányozza. hogy az SPD hét végi, kölni kongresszusa utasítsa el az amerikai rakéták NSZK-beli telepítését. A javaslat a telepítés megkezdése helyett az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások meghosszabbítását szorgalmazza. A határozati javaslat mellett huszonheten, ellene öten szavaztak. Az SPD országos elnökségének döntése után bizonyosnak tekinthető, hogy a párt kölni kongresszusa is nagy többséggel elutasítja a NATO rakéta telepítését, egyúttal azonban hitet tesz a nyugati szövetségi rendszer mellett. AZ APRÓCSKA fűszersziget, Grenada elleni amerikai intervenció — a The Washington Post megfogalmazása szerint — minden bizonynyal csak bemelegítő főpróba volt az Egyesült Államok újabb katonai beavatkozásaihoz. Vajon melyik ország, a Reagan-adminisztrációnak nem tetsző politikát folytató kormány lesz a következő kiszemelt áldozat? Talán a ni- caragrai sandinista rendszer? Avagy a Camp David-i külön- alkuvai szembehelyezkedő Szíria? Esetleg mindkettő? Mindenesetre szembetűnő, hogy az USA uralkodó körei — a számukra annak idején kudarccal végződött vietnami háború sokkhatását, a dicstelen visszavonulás erkölcsi-katonai bénultságát kiheverve — most megint visszatérnek a bunkósbot-módszerhez, a leg- nyersebb erőszakhoz. Mi több: készek egyszerre akár több frontos összeütközésekbe bocsátkozni az egymástól több ezer kilométer távolságra eső, létfontosságúnak nevezett térr ségekhen. Ezekben a fegyve- rés akciókban a különleges feladatok . megoldására szánt gyors reagálású csapatok mag- vát képező, terigerészgyalogság (s természetesen a haditengerészeti légierő) játssza a főszerepet. így volt Grenadában és így van ez Libanonban is. Az is nyilvánvaló, hogy Libanonban és Grenadában nem az amerikai nemzetbiztonság' állítólagos veszélyeztetéséről, a külföldön élő amerikai állampolgárok életének védelméről, hanem egészen másról van szó. Ennek alátámasztásámmJíGYZíT AZ VSA ÉS A BUNKÓSBOT kapcsán beszélt. Az sem kerülnéd el a figyelmünket, hogy Washington a katonai erőszak alkalmazását — ahol csak lehet — megkísérli nemzetközivé tenni, belevonja akcióiba csatlósait és szövetségesei!, így például Libanonban Nagy- Britanniát, Franciaországot es Olaszországot, Közép-Ame, - kában pedig Guatemalát, Sa.- vadort, Hondurast, Dominikát. EZ AZZAL A VESZÉLY- LYEL fenyeget, hogy a Rea- gan-kormányzat mind több államot sodor bele katonai kalandorvállalkozásaiba, s megnövekszik a lokális háborúk kiszélesedésének és. kiszámíthatatlanságának kockázata. A Közel-Keleten, ahol a Pentagon egyik szóvivője szerint a több nemzetiségű haderőkben nelyet foglaló amerikai katonák száma rövid idő alatt a tízezret is elérheti, miközben soha nem tapasztalt méretű flottafelvonulásnak vagyunk tanúi, Washington felelőtlensége, nemcsak közvetlen amerikai—Szíriái konfliktushoz, hanem közvetett módon szovjet—amerikai szembenálláshoz is vezethet. A közép-amerikai fejlemények — részben szándékosság, részben a véletlenek ösz- szejátszása folytán — egy Kuba körüli, igen veszedelmes krízisbe torkollhatnak. A világon. s magában az Egyesült Államokban is, mind többen ismerik fel a Reagan-kormány politikájának veszélyeit, mind többen emelik fel szavukat a kalandor, az emberiség létét kockáztató magatartás ellen. Serfőző László alezredes ra elegendő emlékeztetni arra, hogy a második világháború utáni évtizedekben számtalan esetben éppen az Egyesült Államok igyekezett a fegyverek erejével rákényszeríteni akaratát más népekre. Közvetlen vagy közvetett katonai beavatkozásainak felsorolására több könyvoldal sem lenne elegendő, de azért a legjelentősebbek közül néhányat megemlítünk: 1945—1956: Fü- löp-szigetek, 1946—1949: Görögország, 1946—1949: Kína, 1949—1961: Burma. 1950—1960: Puerto Rico, 1950—1953: Korea. 1954: Guatemala, 1954— 1973: Vietnam: 1958: Libanon, 1959—1962: Laosz, 1961: Kuba, 1962: ismét Guatemala, 1964: Panama, 1965: Dominika, 1970: Kambodzsa, 1975: Angola, 1978: Zaire, 1979: Nicaragua, 1980: Irán. 1980—1982: Salvador. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK az egész tőkés világot behálózta katonai támaszpontjaival. Az amerikai hadsereg minden negyedik katonáját — több mint félmillió emberét — külföldön állomásoztatja. Ezenkívül állandóan a Csendes-, az Atlan- . ti- és az Indiai-óceánon repü- lőgáp-anyahajókkal megerősített öt csapásmérő flottacso- port cirkál. Ezek a hadihajókötelékek ott vannak Kuba es Nicaragua partjainak közelében, a Földközi-tengeren, Líbia és Libanon területi vizein, a Perzsa- (Arab-) öböl szomszédságában, a Távol-Keleten, repülőgépekkel alig félórányi távolságra a Szovjetunió szibériai körzeteitől. A régebbi és az újonnan keletkező válsággócokban mindenütt ott vannak az amerikai légi- és haditengerészeti egységek, sőt éppen jelenlétükkel és fokozódó aktivitásukkal magyarázható a robbanásveszélyes helyzetek kialakulása. A figyelmesebb szemlélőnek valószínűleg feltűnhetett az is, hogy a válság- övezetek nagyjából egybeesnek az Egyesült Államók világméretű flottafelvonulásának fő irányaival és az egyesített operatív parancsnokságok földrajzi elhelyezkedésével. Ez nyilván nem a véletlen műve, hiszen ezekben a térségekben vannak az USA létfontosságúnak kikiáltott nyersanyagforrásai. Így a helyi konfliktusokról aligha lehetne azt állítani, hogy spontán módon robbannak ki, sőt. ellenkezőleg: tudatosan előidézett eseményekről van szó. amelyek a föld mind nagyobb felületére terjednek ki, s egymással is kölcsönhatásban állnak, ahogyan erről Reagan elnök a libanoni és a közép-amerikai eredmények Haderőcsökksntési taná:skoxás Változatlan nyugati álláspont
