Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-17 / 271. szám

1083. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK vÄrt» Biztonsági záraklioz Elzett-megrendelésre készülnek a biztonsági zárbetétek a Du- namenti Tsz váci részlegében. Többnyire a váci és a szokolyai csökkent munkaképességűek szerelik össze a zárakat Erdösi Agnes felvétele Kevesebb a fellebbezés, panasz A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tes­tület beszámolót hallgatott meg a hatósági ügyintézés helyzetéről, korszerűsítésének tapasztalatairól. A tanács tömegkapcsolatai szempontjából e téma alapve­tő fontosságú. Erre utal, hogy az elmúlt hat évben kétszer is megyei tanácsülés napirendjén szerepelt, á végrehajtó bizott­ság pedig a különböző ágazati jelentések kapcsán ugyancsak számos alkalommal értékelte az ügyintézés tapasztalatait, meghatározta fejlesztésének feladatait. Már érzékelhető a korszerűsítési, egyszerűsítési törekvések hatása A jelentés bevezető részé' ben rámutat, hogy 1980 óta valamelyest tovább csökkent a SxEA&fcl ü bstenozró, az aszfaltozás ítp vési mir a hidegnek Évről évre az első kora téli havas, fagyos napon felborul az élelmiszerboltok áruterítési rendje, akadozik a benzinku­tak fűtőolaj-ellátása, késnek a vonatok, kimaradnak autó- buszjáratok. Kiderül, hogy a hetekkel előbb befejeződött téli felkészülés ismét nem volt teljes, tökéletes. Az idén kelle­mes, enyhe, hosszú ősszel ör­vendeztetett meg a természet, s bár a hét végi híradások már jelezték az erős lehűlést, nem hittünk benne igazán. Készületlenül éri bennünket? Ezt bizonyította a hétfő reggeli látvány is. Lefagyott autók, félbehagyott földmun­kák, útfelbontások, nép télén építkezések jeleztek, hogy so­kakat ért váratlanul a novem­ber közepén betoppant fagy. — A felületesen karbantar­tott gépkocsik, rossz akkumu­látorok bosszút álltak most nemtörődöm gazdáikon — mondja Fodor Imre, az Autó­klub műszaki állomásának ve­zetője. — A „sárga angyalok” nem is győzték a munkát. Szakembereik csak hat-nyolc órával a hívások után tudnak a helyszínre menni, a hibás autók javítására. Elhagyott útépítési területet találunk a Szentendrei-szige­ten, a kisoroszi úton. A Pest megyei Közúti Építő Vállalat munkásait késztette leállásra a hirtelen jött fagy. Mint Sóly­mos János termelési osztály­vezető-helyettes elmondta: — Kellemetlen hétfői meg­lepetés volt nekünk ez a fagy. A szigeten kívül le kellett áll­nunk még az útépítéssel Du­nakeszin is. A Vörös Hadsereg útján a gázvezeték-építést valószínűleg már nem hátrál­tatja az idő, mert ott csak az árok beterítése van hátra. — Hogyan foglalkoztatják dolgozóikat, ha a betonozás és az aszfaltozás is szünetel? — Természetesen nincs fagyszabadság nálunk. Sok olyan tennivalónk van, ame­lyet ilyenkor lehet és kell el­végezni. Legfontosabb a pad­kák építése, rendbe hozása. Annak érdekében, hogy a hó­ekék zavartalanul közleked­hessenek az építési területeken is. Nehezen melegedő motorok A szállingózó hóesésben fá­zósan várakoznak az utasok az érdligeti buszmegállóban. Az egyik hegyre kapaszkodó utcából Polski-Fiat hajt ki óvatosan. Egyed László és felesége Pestre indul, két pici gyermeküket viszik bölcsődé­be. — Kellemetlen meglepetés ért volna minket hétfőn, ha az utcán hagyjuk a kocsit — mondja a férj. — Így is nehe­zen melegedett be. Mégis in­kább a kopogós hideget vá­lasztom. mint a csapadékos, havas időt. Valóban, a 70-es úton telje­sen száraz a burkolat, jó iramban halad a forgalom. Az érdi földutak keményre fagy­tak, s mivel a hirtelen fagy előtt hetekig nem hullott eső, simák is. Néptelen a sportpálya Diós- don és üres az iskola udvara is. A gyerekek végleg az épü letbe szorultak, egymásnak adják a kilincset a picinyke tornaszobában. A benti klímá­ra azonban senki sem panasz­kodik, Marosvári Ernőné fűtő hétfő reggel is meleg termek­kel várta az átfázott, piros arcú nebulókat. Ablakon pipáló fiislfsövek A budaörsi 1. számú általá­nos iskolában szinte végszóra oldották meg a fűtési gondo­kat. A három épületben tanító intézményben csupán az egyik helyen tudták beindítani az olajkazánokat a hideg beálltá­val. A másik helyen csak no­vember első napjaira adtak meleget a radiátorok, a har­madikban pedig csak néhány napja. Gödöllőn a Kör utcai lakó­telepen néhány épülő ház ab­lakszemeiben nyílászáró he­lyett fólia látszik. Bent azon­ban folyik a munka, erre utalnak az ablakokon kikandi­káló, pipáló füstcsövek. — Felkészültünk a fagyos időre — magyarázza Czetl István, a PÁÉV műszaki igaz­gatóhelyettese. — Szigetszent- miklóson és Dunakeszin épülő házainkban már a végleges fű­tési rendszerek adják a mele­get a belső szakipari munká­kat végzőknek. Gödöllőn azon­ban néhány épülethez nem ér­keztek meg időre az ajtók, ab­lakok. Ezeken a helyeken ideiglenes lezárásokat készí­tettünk és egyedi fűtőberende­zéssel vagyunk kénytelenek meleget adni a munkákhoz. Fsgyszolgálaí a telephelyeken A hirtelen beköszöntött hi­deg nem érte készületlenül a Vaíán 20. számú Vállalatot. Az első ilyen napon mindössze két autóbusz állt le a fagy­pont alá süllyedt hőmérséklet miatt. Sohár István, a vállalat for­galomirányítási osztályvezető­je elmondta: — Gyakorlatilag befejező­dött a járműpark téli üzemre való műszaki felkészítése. Ez mintegy ezer autóbusz — eb­ből 5-600 vesz részt a menet­rend szerinti közlekedésben — átvizsgálását jelentette. A gépkocsik hűtőjét fagyálló fo­lyadékkal töltik föl, az üzem­anyaghoz dermedésgátló ada­lékokat kevernek. Felkészítik az akkumulátorokát is a na­gyobb igénybevételre. A telephelyeken mindenütt megszervezték a fagyszolgála­tot is. Ezeknek az a feladata, hogy éjszakánként megjáras­sák a buszokat, így reggel könnyen és azonnal indulnak. Természetesen sok múlik a gépjárművezetők lelkiismere­tességén is, amire a téli idő­szakban a szokásosnál is na­gyobb szükség van, hiszen több a meghibásodási lehető­ség. A vállalat központi ügyele­tén folyamatosan csörögnek a telefonok, munkában vannak az URH-készülékek. Éjjel­nappal kapcsolatot tartanak az útügyi szervekkel, saját üzemigazgatóságaikkal és az URH adó-vevővel fölszerelt járműveikkel. Ilyen készülék­kel már számos autóbuszt el­láttak, s gyakorlatilag nincse­nek fehér foltok a megyében, mindenhonnan azonnal kap­hatnak jelentést. A mostani száraz hideg azonban még nem rejt igazi veszélyt. Az autóbuszok nagy ellensége a hó és a síkos út. Már a hónap elején megtar­tották azt az értekezletet, ahol minden érintett részvételével számba vették a majdani ten­nivalókat. Az egészen biztos, ha beköszöntenek havas na­pok, lesznek olyan utak, ame­lyeket nem tudnak azonnal megtisztítani. Lényeges azon­ban, hogy a Volán és a köz­úti igazgatóság egyeztette, hol, mikor indulnak az első haj­nali járatok. A lehetőség sze­rint ezeken a helyeken már tiszta utak várják a buszo­kat. Homokprizmák az utak mentán — A Pest megyei utak zö­me télen is jól járható — mondja ismét Sohár István —, a helyi tanácsok többsége is mindent megtesz a zavar­talan közlekedésért. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ki­emelkedően szervezik ezt a munkát például Érden, Vácott vagy Dunakeszin. A legkriti­kusabb helyzetek a megye és a főváros határa közötti sza­kaszokon — az úgynevezett senki földjén — szoktak ki­alakulni. Ezekért a részekért senki nem érzi magát felelős­nek. A biztonságosabb haladást, az esetleg elakadt autóbuszok újraindítását segítik az utak mentén itt-ott már megjelent homokprizmák. Elsősorban a veszélyesebb kanyarokban és a meredekebb emelkedőknél helyeznek el ilyeneket. — Télen nagyon sok panasz érkezik a kocsik fűtésére — hívja még fel valamire a fi­gyelmet az osztályvezető —, sajnos ezen a téren sok jót nem ígérhetünk. Járműveink 70 százaléka olyan típusú, amelyeket mínusz 15 fok alatt lehetetlen kifűteni. Ez különö­sen a rövid megállókkal, tehát gvakori ajtónvitásokkal tarkí­tott szakaszokon okoz gondot. A téli időszakban viszont nem tartiuk be azt az általános szabályt, hogv csak 15 perc­cel az indulás előtt lehet föl­szállni a buszokba. Természe­tesen ez a váróterem nélküli helyekre érvénves csak. M. K. — M. N. P. tanácsoknál az ügyiratforga­lom. Ehhez többek között az is hozzájárult, hogy a központi ikta.ás elterjedésével sikerült lényegesen csökkenteni, illetve megszüntetni a párhuzamos nyuvántartásokat. A tendencia erősítésében közrejátszott, hogy egyre eredményesebben nuucödnez az ügyfélszolgálati irodák, jelentkezni az egysze­rűsítést, korszerűsítést célzó törekvések hatása. Megállapító!;táK. ugyanakkor, hogy a tanácsi dolgozók meg- ternelese a kevesebb ügyirat ellenére sem csökkent számot­tevően, a határozatok száma nagyságrendben változatlanul megközelíti a 200 ezret. Ked­vező viszont, hogy az ügyeli nagy részét, csaknem 95 szá­zalékát saját lakóhelyükön tud­ták intézni az állampolgárok. A különböző irányító és fel­ügyeleti szervek vizsgálatai aláhúzták: a tanácsok ügyin­tézőinek nagy többsége helye­sen alkalmazza az államigaz­gatási törvény előírásait, ér­vényesülnek a jogpolitikai el­vek. Hogy az érintettek döntő többsége elégedett az állam- igazgatási tevékenységgel, bi­zonyítja: mind kevesebb a fel­lebbezés, a panasz az eljárá­sokra, Illetve az ügyintézők magatartására. Jelentős a fejlődés a határ­idők betartásában is, ritkább az elhúzódó eljárás. Rámuta­tott a jelentés, hpgy a további előrelépés feltétele a beérkező ügyiratok azonnali felülvizs­gálata az intézkedés módoza­tai szempontjából. így nem feküdne el fölöslegesen sehol az akta. Némely esetben a fe­lülvizsgálati kérelmek eldön­téséhez szükséges iratok be­szerzése 20—25 napot is igény­be vesz, máskor pedig az ügyek bonyolultsága miatt nem biztosítható a döntés meghozatala a törvényes ha­táridőn belül. Ez utóbbiak kö­zé tartoznak az építési, az adófizetési és az alkoholelvonó kezelési határozatok. A pana­szok arra hívják fel a figyel­met, hogy az előkészítés során nem minden esetben tisztáz­zák körültekintően a körülmé­nyeket, gyakran a helyszíni szemle is elmarad. Pedig a té­nyek alapos megismerése kü­lönösen fontos az adóügyek­ben, a bírságolásoknál, a kü­lönböző engedélyezési eljárá­soknál. Kedvező az a jelenség, hogy számos szabálysértési ügyben — az egyéni körülmények vizsgálata és mérlegelése nyo­mán — gyakorta születnek méltányos döntések. De ugyan­ez vonatkozik sok kisajátítási, lakásügyi határozatra. A kár­talanításoknál mind több esetben zárulnak a tárgyalá­sok megegyezéssel. Kevésbé hatásosak a békéltetési kísér­letek viszont a birtokháborí- tási, becsületsértési és láthatá­si ügyekben. Itt legtöbbször hatástalan minden meggyőző szó. Előfordul persze az is, hogy nem eléggé részletes a határozatok indoklása, s ezál­tal nem nyugtatja meg az ál­lampolgárt. Legtöbbször nem is érti az indoklás tartalmát, a jogszabályok vonatkozó sza­kaszainak tömeges fölsorolá­sát. Az állampolgári fegyelem erősödését jelzi, hogy az igaz­gatási ágazat határozatainak alig egy százalékát kellett végrehajtással érvényesíttetni A megbírságoltak 60—85 szá­zaléka önként eleget tesz fize­tési kötelezettségének. Kevés­bé kedvező a kép az adó- és illetékhátralékok behajtása te­kintetében. Sok esetben még a lehetséges letiltási sem foga­natosítják. Máskor pedig nem cinek a méltányossági törlés lehetőségeivel. A községekben egyre erőtel­jesebben bontakozik ki a helyszíni bírságolás gyakorla­ta. E nevelő hatásában is haté­kony módszer lehetőségei azonban még nincsenek ki­használva. Az elmúlt három évben színvonalasabbá vált az árha­tósági munka, a hatósági el­lenőrzés. Leginkább érzékel­hetően a kereskedelmi felügye­lőség tevékenysége fejlődött, annak ellenére, hogy vizsgála­taik száma csökkent. Növel­ték ugyanis a munkaigénye­sebb, magasabb szakértelmet követelő témavizsgálataik szá­mát. Sajnos, a társadalmi el­lenőrök csak a városokban nyújtanak megfelelő segítsé­get a vizsgálataiknál. A továbbiakban szó esett a tanácsi ügyintézés korszerűsí­tésének kapcsán a működési feltételek javításáról. Megálla­pították, hogy gyorsabbá, egy­szerűbbé vált a tanácsi mun­ka a leíróirodák meghonosí­tása óta. Ugyancsak helyesnek bizonyult a központi iktatás bevezetése. Tovább bővült az ügyfélszolgálati irodák hálóza­ta. Legújabban Pilisen, Vecsá­sén, Pomázon, Aszódon és Ha­lásztelken működik ilyen in­tézmény. Sort kerítettek már az irodavezetők szakmai to­vábbképzésére is. Számos he­lyen a lakosság megelégedésé­re a helyi üzemekkel és intéz­ményekkel egyeztetve alakí­tották ki az ügyfélfogadási rendet, figyelembe véve a te­lepülés sajátosságait. Megkezdődött, de korántsem a kívánt ütemben folyik a me­gyében használatos, a hatósági munkával összefüggő nyom­tatványok, minták és más se­gédletek áttekintése és össze­gyűjtése. Ugyancsak a korsze­rűbb ügyintézést szolgálja az ügyvitel-gépesítés. A fejleszté­si tervek azonban sok helyen nem valósíthatók meg az anyagi eszközök hiánya miatt. Mind a mai napig nem vált általánossá a hatósági eljárás­ban a korszerű technikai esz­közök alkalmazása. Mészáros János Emlékezés Birkás Imrére Birkás Imre, a magyar munkás- és szakszervezeti mozgalom kiemelkedő szemé­lyisége születésének 75. évfor­dulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek szerdán, a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága nevében Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának el­nöke és Kovács Árpád, a KE3 titkárságának tagja koszorú-) zott. Birkás Imre urnájára a Mezőgazdasági és Élelmezés-» ügyi Minisztérium, az Építő-j Fa- és Építőanyagipari Dolgo­zók Szakszervezete képviselőig valamint családjának tagjai la elhelyezték a tisztelet, a ke­gyelet virágait. A megemlékezés az Internal cionálé hangjaival ért véget. 0MB ülése Munka védd sm Az Országos Munkavédelmi Bizottság szerdai ülésén meg­vitatta a MÁV vezérigazgató­jának tájékoztatóját a munka- védelmi irányító és ellenőrző tevékenységről. Megállapítot­ta, hogy a Magyar Államvas­utak területén kedvező szemléi letbeli változás tapasztalható az utóbbi években. Köszönetét fejezte ki a Közlekedési Mi­nisztérium és a MÁV vezetői­nek. hogy a korábban sok bal­esetet okozó vagonkaocsolási technológiát — az OMB kez­deményezésére — megváltoz- tatták. A bizottság megtárgyalta 8 MÉM repülőgépes szolgálat vezetőjének tájékoztatóját S munkavédelmi helyzet és te­vékenység alakulásáról. Az OMB megállapította, hogv a hetvenes évek végétől határo­zott fejlődés tapasztalható « munkavédelmi tevékenység* ben is. A masvar mezőgazda- s’gi renü'és biztonsága jelen­tősen fokozódott. Az OMB szük'éeesn-’k tartia — a bíz- tnnság további pöve’és- érdeü kében —a Ka-'ekedési Minisz- a MÉM és az Ipari M'n’szté’-him részvételével az egvfittműködést s-abálvozó kö- ve4°imények kritikai áttekin­tését. A gyakorlat oldaláról Már holnap visszaköszön Hogy mennyi anyagot, ener giát nasználunk fel egy alkat­rész, vagy éppen egy golyós- irón előállításához? Ezt kér dezni, megkérdezni lehet — de ma már nem ez a kérdés! Hiszen az anyag- és energiata­karékosságnak kézzelfogható, azaz forintokban kifejezhető eredményei vannak Pest me­gye ipari üzemeiben. Ám azt csak elvétve vagy a legrit­kább esetben forszírozzuk, hogy ha az anyagkihozatal, a termék minősége rendben van kifogástalan, akkor miért megy füstbe egy-egy üzlet megkötése például a nyugati partnerekkel? Pedig oly egy­szerű a válasz: a jó munkát, a minőséget, a színvonalat agyoncsapjuk a rezsivel, mely — némi túlzással ugyan — ezernégyszáz százalékos. S ezek után olykor értetlenül ál­lunk a kudarccal, az üzlet meghiúsulásával szemben. S keressük az okokat... Ha meg az általunk gyártott termék a világszínvonalhoz viszonyítva az attól „elmaradott” minősí­tést kapja, ennek eredője is egyszerű, saját lépéseinkben rejlik: az alkatrész, a részegy­ség eleve gyengébb minőségű, így aztán az ezekből összera­kott szerszám is. S hogy még mennyi bukta­tója van a piacokon üzletkö­téseinknek, eladásainknak, ar­ra számos példa hangzott el tegnap a Magyar Kereskedel­mi Kamara Budapesti—Pest megyei Bizottsága Pest me­gyei tagozata elnökségi ülé­sén. Mert a téma az volt — melyhez bevezetőt dr. Olajos Mihály a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott — milyen feladatok várnak a megye Iparára az MSZMP Központi Bizottsága idei, jú­lius 6-i iparpolitikai határo­zata alapján. A Kamara tag­vállalatainak Pest megyei gaz­dasági vezetői e tennivalóit megfogalmazásához a gyakor­lat oldaláról adhatnak segítsé­get. A tegnapi eszmecserének — melyen Balogh László, a megyei pártbizottság titkára is részt vett — a Kamara Kos­suth téri székháza adott ott­hont. Az észrevételek, a megfogal­mazott kérdések, vélemények nemcsak figyelmet érdemel­nek, hanem kapcsolódnak a gazdaságirányítás állandó kor­szerűsítéséhez. Így például az, hogy az elektronikai program miért nem öleli fel a mező- gazdaságot; a területi iparfej-; lesztés miért hagyja ki a szá­mításból a munkaerőhiányt; Pest megyei tsz-ek ipari tevé­kenysége miért a fővárosi vál-; lalatokhoz kapcsolódik; üze­mek és tsz-melléküzemág si­keres együttműködésének alapja a közös érdekeltség le­het; az ipar és a települések infrastruktúráját csak össze­hangoltan célszerű, ésszerű fejleszteni; a kooperációban kire hárul a koordinálás? A minőséget nézve egyre na­gyobb hangsúlyt kap az alap­anyagok minősége is; a tiszta bértömeggazdálkodás hol ho­zott. hozhat eredményt, s hol érdektelen a bevezetése. A fel­villantott kérdések jelzik, az ilyen ^ eszmecsere korántsem öncélú: haszna már holnap, a gazdasági munkában, eredmé­nyekben, külső-belső egyen­súly javításában köszönhet vissza, s kell is hogy vissza­köszönjön. V. E. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom