Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-16 / 270. szám
1983. NOVEMBER 16., SZERDA Vizesen érkezik a ruha Naponta 8 és (él tonnányi frissen mosott, de még vizes ágy- és asztalneműt szállítanak a fővárosból a Patyolat ' tóalmási üzemébe. Itt vasalják, hajtogatják és fóliába csomagolják a tiszta kelmét. örülnek is a munkalehetőségnek a helybeli asszonyok. ErdSsi Ágnes felvétele Ä tavasz még messze van, de..* Táp-lészelén a gazdahoftban Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra, tartja a mondás. Ez persze közhely, sablon. De való igaz, éppen a legnagyobb igazságokból lesz idővel közhely. Valaseic István tá- piószelei lakos nemcsak ismeri ezt a bölcsességet, hanem ennek szellemében is cselekszik. Mert ezen a ködös novemberi reggelen tudatta szomszédjával — annak nem kis megrökönyödésére —, hogy a gazdaboltba indul. — Fóliát, növényvédő szert, talajfertőtlenítőt vásárolok —, jelentette ki magabiztosan. — Most? — tolta fel kalapját a szomszéd —, hiszen a tavasz olyan messze van még, mint Makó Jeruzsálemtől... Nem csodálkozott törzsvásárlóján viszont Moró László, a tápiószelei gazdabolt vezetője —, hisz mint mondta, a jó gazda időben vásárol, s főleg akkor, amikor bőviben akad áru. Szerencsére mostanság ez jellemző a Tápiószele és Vidéke Afész 208. számú mezőgazdasági ABC-jére. Ez annál is inkább örvendetes, mert az országot járva gyakran tapasztaljuk: hiánycikkek szép számmal akadnak..,. Áílandó vevők Még mielőtt a boltba indultunk volna, Kiss Sándortól, az áfész kereskedelmi főosztály- vezetőjétől megtudtuk: kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy jó legyen a gazdabolt áruválasztéka. Hiszen ez igencsak befolyásolja a kistermelők, gazdálkodók termelési kedvét, aminek megtartása népgazdasági érdek. Es itt nemcsak saját ellátási körzetükről van szó, mert az üzlet három járás vonzáskörzetében található, a Heves és Szolnok megyébe tartók sűrűn tesznek néhány perces kitérőt Szelére, de állandó vevői vannak Moró Lászlónak Abonyból, Ceglédről, Nagykátáról. Ha nem így lenne, a forgalom sem emelkedett volna ilyen lendületesen. 1980-ban 9 millió forint volt a gazdabolt árbevétele, 1982-ben 13,5 millió, s most már november elején biztosnak látszott az idei 15 milliós tervteliesítés. A gyümölcs- és zöldségtermesztéssel, nyúl tartással, sertéshizlalással, primőráru-termeltetéssel foglalkozók maguk is tapasztalhatták, Moró 1 ászló fokozatosan bővítette a boltban kapható áruk körét. — Jelenleg két és fél milliós a készletünk — magyarázta az üzletvezető, aki a nyitás — 1979 novembere óta — irányítja a bolt munkáját. — Sokat jelentett, hogy tavasszal szinte minden igényt kielégítő készlettel várhattuk a vevőrohamot. Különösen vonatkozik ez a kisgépellátásra és a növényvédő szerre. Nálunk megvásárolható — Mostanában mivel foglalkozik a legtöbbet? — Az árurendeléssel. Tudja, ez egy külön művészet, mert nem mindegy, hogy mikor, mit és mennyit rendelek. Ha elküldöm a papírokat és csak várok, abból ritkán lesz áru, különösen abból a fajtából, amit sűrűn keresnek az emberek. Állandóan érdeklődni kell a szállítóknál, telefonálni, újabb és újabb levelet írni, a kapcsolattartás fontosságát meg gondolom, fölösleges hangsúlyoznom. Hogy ez mennyire így van, annak érzékeltetéséül az alábbi eset E sorok írója nyáron egy olvasói levél alapján érdeklődött: kapható-e a háztáji gazdaságokban oly közkedvelt és az évek hosszú során jól bevált növényvédő szer, a Sevin? Több fővárosi és a megyei szakboltba telefonált, de csak Tápiószelén kapta azt a választ: — Igen, kérem, nálunk ez megvásárolható... A boltvezető legnagyobb gondja az, amikor a megrendelt tétel szinte egyszerre jön be. Ilyenkor alig lehet mozogni a raktárban. Ottjártunkkor érkezett éppen egy nagyobb száljítmány csehszlovák kis- iraktorból és fűkaszálóból. Volt a raktárban, az RK—2 típusú rotációs kapából, de még a Robiból is, igaz kevés. Holott köztudott, mennyire keresik ezt országszerte a kistermelők. — A Robiból jóval többet el tudnék adni, mint amennyit kapok — töpreng Moró László. — Csak nem értem: két éve Meleg vízáramlásoméi ő Távfűtéses lakásokhoz Központi fűtéses lakásokban használható melegvizáramlás- mérő készüléket konstruáltak az Építéstudományi Intézet szentendrei kísérleti telepén. A berendezés fejlesztésének indítéka-az volt, hogy a fűtés és a melegvíz-elszámolás jelenlegi országos tarifája — a lakás légköbmétere, illetve alapterü- lcte alapján számított díja — nem ösztönzi takarékosságra a lakosságot. Az érdekeltség megteremtését, illetve az egyéni fogyasztáson alapuló elszámolást viszont mind ez ideig lehetetlenné tette a megbízható és üzembiztos mérőberendezés hiánya. Az ÉTI és a fővárosi Finom- mechanikai Vállalat által kidolgozott, érzékelőből és kijelzőből álló műszer egyik nagy előnye, hogy a működését nem veszélyezteti a vízkőlerakódás, a kijelzője pedig az érzékelőhelytől messzebb, például a lépcsőházba is beépíthető. A melegvízáramlás-mérő készülékekből a Finommechanikai Vállalat jövőre ötezer, 1988-tól pedig évi 40 ezer darabot gyárt a Távfűtőművek részére. Fogyasztással arányos fűtési és melegvíz-elszámolással, az egyéni érdekeltség megteremtésével várhatóan a hőenergia 30 százaléka takarítható meg. rendszeresen olvasom, lesz bőven a Robiból, mert a gyárak elkezdték a sorozatgyártást. Márpedig az igények kielégítése ebből a gépből változatlanul nagy gond. Én nem azt mondom, ne legyen a kitűnő félszázezer forintot érő japán Hondából, de most. amikor megdrágult az élet, elsősorban az olcsóbb gépeket keresik a kisgazdaságokban dolgozók. Ami hiányzik Gondjai is akadnak Moró Lászlónak. Jelenleg például az okozza a legtöbb fejfájást, hogy kifogyott a vasvilta. kasza, fejsze, s üvegballont, kénlapot is hiába keresnek a vásárlók. De még ennél is több bosszúságot okozott egész évben, hogy teljesen ki voltak szolgáltatva a gabonaforgalmi vállalatnak, nagyon kevés szemes terményt kaptak. Az üzlet Mathiász János szocialista brigádjának tagjai — legutóbb szép eredménnyel szerepeltek a szövetkezetpolitikai vetélkedőn — erre panaszkodtak a legtöbbet. Nagyon remélik hát, hogy jövőre e téren kevesebb lesz a bosszúság. Már csak azért is, mert nemcsak a szövetkezetnek, hanem a népgazdaságnak is érdeke, hogy az állattartó termelési kedve ne csökkenjen Tápiószelén és környékén sem. Éppen az áfész és kereteiben a gazdabolt sokat tesz azért, hogy amit keres a vásárló, azt meg is kapja. Ez pedig — jól tudjuk — rendkívül fontos a termelési kedv fenntartásában. Kovái Iván Közvetlenül és gyorsan Mennyire keresettek a kenzer vek? Kevesebb csökkentet? ám termék hagyja eS a boltot Tapasztalat, hogy Nagykőrösön és környékén nem jelentős a konzervipari áruk iránti kereslet. A mezőgazdasági jellegből adódóan, s a kialakult szokásokat követve a háziasszonyok többsége otthoni befőzéssel tartósítja télire a gyümölcsöket, zöldségféléket. Ä konzervgyár mégis mindenkor arra törekszik, hogy a várost maximálisan ellássa termékeivel, méghozzá előnyben részesítve másokkal szemben. A helyi mintabolthálózatba tizenegy üzlet tartozik, s ezekbe idén januártól októberig összesen mintegy öt vagonnyi konzervet szállítottak. A kereskedelmi vagy minőségi okok miatt olcsóbban forgalmazott konzervféleségek is elsősorban helyben kerülnek értékesítésre. Nem nagy mennyiség ez, alig 50 tonna csupán, 0.2 százaléka az éves belkereskedelmi szállítás egészének. Nem tetszik Sokszor valóban úgy fűnik. a kelleténél kevesebb körösi konzerv található az üzletek polcain. Az okát keresve először Horváth Gábort, a konzervgyár kereskedelmi főosztályvezetőjét kérdeztük. — A jelenleg kiszállításra kerülő árumennyiség többszörösét tudnánk biztosítani, de az csak természetes, hogy mindenkor a boltok igényeihez kell igazodnunk, nem rajtunk múlik, hogy éves viszonylatban a száz tonnát sem éri el a helyben értékesített kon- zervmennyiség. — Igaz, előfordul, hogy valamely cikket éppen nem gyártjuk, vagy az exportra értékesítjük. Ilyenkor a boltok más konzervgyárak termékeivel növelik választékukat. A FÜSZÉRT Vállalatok nem jo szemmel nézik a mintabolthálózatot, hiszen végül is az o megkerülésükkel jutnak el az áruk ezen üzletekbe. Mégis fontossága van ennek, hiszen közvetlenül és gyorsan jutnak el termékeink a vásárlókhoz. A gyárnak legszorosabb kapcsolata a szomszédságában levő 66-os ABC-áruházzal alakult ki az évek folyamán. A polcokat szemlélve elmondható, hogy a konzervek mintegy 90 százalékát az itteni üzem készítményei teszik ki. Gyors, rugalmas az ellátás, a gyár 9-es vagy más néven minta- raktárából olykor fél óra leforgása alatt a helyszínre érkezik a megrendelt áru. Hosszú lenne felsorolni a cikklistát, melyen úgyszólván minden körösi konzerv szerepel. Csökkenő mennyiség Hiányoznak viszont a vásár-, lók által megkedvelt körösi narancs- és citromízű szörpök. Persze arról sincs szó, hogy minden konzerv egyforma kelendőséggel bírna, nem kell a sós lében elrakott sárgarépakocka, a félkilós dzsemek is sokat váratnak magukra a polcokon, de az 5/4-es patisszon- konzervvel sem barátkoztak meg ez ideig a körösi vevők. Az I. osztályú termékek mellett mindig keresettek voltai" az árengedményes cikkek, de ezek mennyisége folyamatosan megcsappant. Érthető az oka. hiszen a gyár is arra törekszik, minél kevesebb csökkentett árú konzerv hagyja el a vonalakat. — Az idei nyáron, a mező- gazdasági termények mennyiségi visszaesése után. milyen ellátottságra számíthatunk? Fcrmpatk-püré — Korlátlanul ki tudjuk elégíteni a kereskedelmet, de jóval szerényebb választékkal — mondja Horváth Gábor kereskedelmi főosztályvezető. — Legrosszabbul áll a paradicsompüré árualap helyzetünk, s ebből elsősorban az exportigényékét igyekszünk kielégíteni. — A belföldi piacra kevesebb üveges paradicsompüré jut, s ezt formpack csomagolású pürékkel kompenzáljuk. Egyes savanyúságfélékből is lemaradásunk van, a sárgabarackból'pedig a nyersanyag nem kielégítő minősége miatt produkáltunk a szokásosnál kevesebbet. Cseresznyével, meggyel, körtével szerencsére ezt pótolni tudjuk. Miklay Jenő Koppan a kiskalapáes Különleges munkája van Varga Fcrencnénck a Nagykőrösi Konzervgyárban. Egész nap kopogtat a befőltesüvegek tetején, hogy az apró fakalapács segítségével megállapítsa, melyik tető zár rosszul. Naponta 30—35 ezerszer koppan a kis kalapács. Trencsényi Zoltán felvétele PUtsvcVesvÉr állomásfőnöke Nem könnyű a szolgálat — Az állomásfőnököt keresem — mondom, amikor belépek a pilisvörös- vári állomás irodájába. — Tessék — mutat a kint ülő férfi a nyitott ajtóra. Az irodában hatalmas sötétbarna íróasztal áll, a fal mellett szekrények, páncélszekrény. Az egyik kis asztalon írógép, a másikon szőttes terítő, rajta egy vázában virág. Ezek az apróságok árulkodnak a szobában dolgozó ember ízléséről. Intézkedni kell Szőke, fiatal nő jön elém az íróasztal mögül. — Az állomásfőnök?... — nézek rá kérdően. — Én vagyok — neveti el magát meglepetésemet látva Nagy Zoltánná. Mikor arra kérem, mondja el, hogyan is lett belőle ilyen fiatalon állomásfőnök, készséggel rááll, csupán arra kér, legyek türelemmel, mivel ő a szolgálattevő is. Így közben intézkedni kell. De kivételesen becsukja az ajtót, hogy nyugodtan’ beszélhessünk. Tavasz óta látja el ezt a munkakört a 28 éves Nagy Zoltánná. Felügyelete alá tartozik nemcsak Pilisvörösvár, hanem a solymári állomás is. Nem idegenként került ide, nevét és munkáját többen ismerték már. Igaz, a vasútnál « főleg a vezetők között még mindig több mint kilencven százalék a férfi. A körzetben, ahol hárman vannak állomásfőnökök, (nő létére is) ő a legfiatalabb. Nővérétől — aki hosszú évekig dolgozott a vasútnál — sokat hallott erről a szakmáról. S a Kordás család negyedik gyermekéből így lett a nyolcadik általános elvégzése után a szegedi vasútforgalmi technikum növendéke. Érettségi után forgalmi tanulóként kezdett dolgozni Óbudán. Még abban az évben vizsgát tett, s forgalmi szolgálattevő minősítést szerzett. — A férjemet is itt ismertem meg — mondja —, 1974-ben volt az esküvőnk. Ö jelenleg a Keleti pályaudvaron dolgozik. megérkezik erre az állomásra, 5 bejárja itt is a munkahelyeket. Az állomások huszonegy dolgozójának ügyes-bajos dolgai tartoznak hozzá. S persze a felelősség, hiszen, nem könnyű a szolgálat, van munka mindig bőven. Napi dolgok intézése, hivatalos ügyek, levelek, személyzeti problémák, s beosztások elkészítése, mind-mind az ő vállán nyugszik. (Ismét nyílik az ajtó, egy n ugdíjas gyógyászati segédeszköz kérelmét kell aláírással és pecséttel nyugtázni.) Igazi vasutas Huszonegy dolgozó (Közben cseng a telefon. A tiszavas- vári két kocsit akarták ide irányítani. Néhány szó, s máris korrigálják a tévedést.) — Angyalföldre 1975-ben kerültem — folytatja. — A forgalmi szolgálat teljesítése mellett elvégeztem a MÁV tisztképzőt. A tisztavatás 1977-ben volt július 10-én, s augusztus másodikén megszületett Gergő, a kisfiúnk. Sokáig nem maradtam otthon, tízhónapos volt, amikor újból felvettem a szolgálatot. A férjem és az anyósom sokat segített. A kis Gergő után hamarosan megszületett Boglárka is, aki most két és fél éves, sok dolog van vele. Nagy Zoltánná hajnali ötkor kel, s már hatkor a solymári állomáson ellenőrzi a munkát Nincs még negyed hét, amikor — Hogy izgultam-e? — kérdez visz sza, amikor a kinevezése utáni időről érdeklődöm — bevallom, kissé. Bár az megnyugtatott, hogy a családom igen örült, s biztatott. Azt tudtam, hogy itt jó a kollektíva. Mindig számíthatok rájuk, s ez biztonságot ad. Az idei vasutas napon ketten kaptak, törzsgárdajelvényt ebből a csapatból harmincéves szolgálatukért. A falon lévő oklevelek, szám szerint hat, még nem az ő ténykedésének idejéből valók. — Nekem egy van, a Kiváló Ifjú szakember oklevél, amit még Angyalföldön kaptam. — Hogy kinek a példája van előttem a munkában? Elárulhatom: volt főnököm, Varga Károly állomásfőnöké, aki már nyugdíjas. Tőle tanultam meg a szakma szeretetét, és embersége, murf- kaszeretete ma is példa előttem, ö nevelt igazi vasutassá. Amikor döntenem kell, gyakran eszembe jut, vajon ő is ezt tenné? (Ismét sürgetik a tennivalók: menetrend szerinti személyvonat érkezik. Nagy Zoltánné állomásfőnök szolgálat- tevő tiszt fogadja, s indítja útnak a szerelvényt.) Szaiai Mária
