Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-16 / 270. szám

1983. NOVEMBER 16., SZERDA 6 Jogi tanácsok A dolgozók lakásépítésének támogatásáról A megvételre felajánlható ingatlanok köre © Aki nem kíván OTP-hitelt kérni, kizárja magát a vállalati kölcsön lehetőségéből is? Nagy várakozással tekintet­tünk az ez évben módosult lakásügyi rendelkezések elé — írja olvasón-';. — Korábban ugyanis vállalatunk lakásépíté­si támogatásáról szóló rendel­kezések nem tették lehetővé sok esetben az igények kielé­gítését. Mi is megvitattuk a módosított lakásépítési -vásár­lási szabályainkat, sok újszerű elemet belevettünk, de lénye­ges változás nem történhetett, mert a pénz nem lett több. a lakásárak viszont emelkedtek, tehát az új rendelkezés nem hozta meg — véleményünk szerint — a kívánt eredményt. Különösen azt sérelmezi ol­vasónk többedmagóval, hogy a vállalatok csak olyan építés­hez, vagy vásárláshoz nyújt­hatnak támogatást, amelyhez az OTP kölcsönt nyújthat. En­nélfogva — írja olvacónk — ha nem kíván takarékpénztári kölcsönt igénybe venni, kizárja magát a vállalati kölcsön lehe­tőségéből is. Valóban, a munkáltatói tá­mogatásról szóló jogszabály önállóan nem alkalmazható. A munkáltatók azonban so féle és változatos módszerekkel támo­gathatják az erre a célra ren­delkezésre álló pénzükből a dolgozók lakásépítését, vásár­lását. A támogatás módszereit a vállalatok saját maguk, a sa­játosságaiknak. lehetőségeik­nek megfelelően, a jogszabá­lyok keretei között állapíthat­ják meg, és a kollektív szer­ződésben szabályozzák. Ahol nincs kollektív szerződés, ott külön történik annak megál­lapítása. a szakszervezeti szerv, és a KISZ-szel való egyetér­tésben. hogy milyen támogatá­si formákat és lehetőségeket biztosítanak a dolgozóknak. Ez azonban nem jelenti azt egyik vonatkozásban sem, hogy a vállalat köteles volna minden dolgozóiát az említett célból támogatni, az előfeltételeket szintén rögzítenünk kell. Ol­vasónk panaszolja, hogv a tá­mogatás ’maximális összegét is behatárollak, holott a támoga­tás összegét a jogszabály nem korlátozza. Ez utóbbi annviban igaz. hogy a dolgozó saját hoz­zájárulásának mértéke nem le­het kevesebb a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség (eladási ár) 10 ' százalékánál, családi ház épí­tése esetén 20 százalékánál. Ha a munkáltatói támogatás meg­haladja az előbb említett, és a jogszabályban meghatározott legkevesebb saját készpénzt (saját erőt), akkor a takarék- ' pénztár ezzel arányosan keve­sebb kölcsönt nyúithat. Nincs igaza olvasónknak ab­ban, hogy az úi szabályok nem : adtak több lehetőséget. Az igazság az, hogy a vállalatok t — és ez a gyakorlati tapasz­talat is —. sokkal szélesebb körben és nagyobb összegekkel támogatják dolgozóik lakásépí­tését, új lakás vásárlását. Van persze olyan vállalat is. ahol nem vették figyelembe a ki­bővített lehetőségeket, ezt rész­ben azért tették, mert adottsá­gaik miatt kényszerültek a ré­gi határokon belül maradni, de olyan is előfordulhat, hogy nem fordítanak kellő figyelmet azokra a tényezőkre, amelyek­re az új jogszabály megalko­tásakor az illetékesek gondol­tak. Mindenesetre, jó. ha tá­jékoztatjuk a régi szabályok , között „megrekedt” vállalato- I kát — különösen azért, hogy a kollektív szerződés iövő évi módosításánál tartsák szem előtt —. hogy az új jogszabály megalkotásakor a következő tényezőkre voltak figyelemmel ! a jogalkotók: I — növekedjék a munkáltatói alapképzés lehetősége, — az alap képzése kiegyen­súlyozottabb legyen, mint ko­rábban volt. — a támogatásra rendelke­zésre álló eszközöket rugalma­sabban, kevesebb kötöttséggel lehessen felhasználni. — bővüljön a támogató épí­tési formák köre, — növekedjék a társadalmi ellenőrzés. Sajátos szabályok vonatkoz­nak a támogatás forrására, és kifizetésére. A támogatást az erre a célra képzett külön alapból kell nyújtani. A múlt év végéig a fejlesztési eszkö­zök voltak a képzés forrásai. Az új szabályozás nagyrészt ezektől is függetlenítette az alapképzést, és a vállalatok közvetlenül a felosztható pénz­ügyi keretekből elsősorban o lakásalap bővítését eredmé­nyező megoldásolzat támogas­sák. mert a lakáshiány követ­kéz tőben ez az elsődleges társadalmi cél. Ha olvasónknak és dolgozó­társainak kétségéi vannak a lakásépítés (vásárlás) vállala­ti szabályait" illetően, ezt ész- revételezzék a szakszervezeti bizalmiaknál, és megfelelően készítsék elő a szabályzat iövő évi kiegészítését, módosítását. © Családi ház Is (elajánlható a takarékpénztárnak megvásár­lásra? T. I. aszódi olvasónk kéré­sére közöljük, hogy ez év ele­jén. a lakások eladásra törté­nő felajánlásával már részle­tesen foglalkoztunk. Akkor kö­zöltük, hogy nem vásárolható meg a lakás (családi ház), ha az nagyon leromlott állapot­ban van. ha részingatlan, ha kisajátításra, lebontásra kerül, a tervtől eltérően építették meg. vagy 'azt a későbbiekben átalakították, és azt a telek­könyvben nem rendezték. A felajánlott lakásokat megszem­lélik. azoknak per- és igény­mentesnek kell lenniük. Cél­szerű részletes tájékoztatást kérni a takarékpénztártól, mert nyilvánvaló, hogy olva­sónknak —. aki bent lakik a felajánlott lakásban — arról is nyilatkoznia kell. hogy milyen módon oldja meg a jövőben lakásproblémáját. Családi ház felajánlása esetén csatolni kell az eredeti építési engedélyt, tervrajzot és helyszínrajzot. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, szaliszerű — építési engedélyszintű — alap­rajzot (ha a családi ház több szintes, vagy tetőtár-beépítá- ses, metszetrajz is szükséges). A. melléképületekről építési engedélyt a tanács nemleges adóigazolását, valamint csa­tolni kell a tulajdonos "bünte­tőjogi nyilatkozatát a családi házban bejelentett személyek­ről, Pr. M. J. A tulajdon védelmében Megjelent, s már kapható az újságárusoknál a Házi Jog- tanácsadó Tulajdonunk vé­delmében című különkiadása. Az érdeklődő olvasók a kiad­ványból megismerhetik a tu­lajdon formáit, jogi védelmét, a vagyon elleni bűncselekmé­nyek számának alakulását. A szerzők szólnak a tulajdon fosztogatóiról, a vagyon elleni bűncselekmények megelőzésé­ről, a gyakorlati vagyonvéde­lemről. A szerzők részletesen tárgyalják a lakások, hétvégi házak elektronikus védelmét, ismertetik a hazai kereskede­lemben kapható, lakossági használatra készült zárakat, riasztó készülékeket. Heti negyven óra A Minisztertanács határoza­tot hozott a heti 40 órás mun­kaidő kiterjesztésének feltéte­leiről az iparban és az építő­iparban. A határozat szerint a gazdálkodó szerveknek köz­ponti anyagi támogatás nél­kül, saját gazdasági, pénzügyi forrásaikból kell a munkaidő­csökkentést megvalósítani. Ez az intézkedés nem akadályoz­hatja a gazdálkodó szerv fel­adatainak ellátását, a lakos­sági szükségletek kielégítésé­nek folyamatosságát. A mun­kaidő-csökkentésre a gazdál­kodó szervek — a munkahelyi szakszervezettel közösen külön programot készítenek, amely egyebek között tartal­mazza a veszteségidők mér­séklésére vonatkozó intézkedé­seket, a lakossági szolgálta­tással összefüggő feladatokat és a dolgozók új munkaidő­beosztását. Lényeges előírás, hogy a dolgozók munkabére a munkaidő mérséklése miatt nem csökkenhet. Ezt a telje­sítménykövetelmények foko­zásával és a teljesítésüket biz­tosító feltételek megteremtésé­vel kell elérni. Külön kormányhatározat szól az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók 40 órás munkahétre való átté­réséről. A bevezetés időpontja itt 1984. március 5. (Az ipar­ban és az építőiparban 1984. január 1.) iTí Z N AI* RENDEL ETE í B Ó t, 1 Az 1984. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről a 4/1983. ÁBMH. sz. rendelkezés rendelkezik. (Magyar Közlöny 48. száma.). Az egyes ipari vállalatok (ágazati) szakmu lkás tanfo­lyami és vizsgaszabályzatról az Ipari Közlöny 23. számá­ban jelent meg a 113/1983. Ip. M. sz. utasítás. A tudományos fokozatokról és a tudományos minősítésről az 1983. évi 24. tvr. és annak végrehajtására a 38/1983. (XI. 3.) MT. számú rendelet rendelkezik. A szövetkezeti tagek által jegyzett részjegyekről, egyéb vagyoni hozzájárulásról a 33/1983. (XI. 3.) PM. rendelet rendelkezik. (Magyar Köz­löny 50. száma.). Változások a bértarifa-rendszerben Nem lesz általános emelés £ Emelkedik a bcrkaícgó- ^ riák alsó és felső határa, ^ egyes területeken megvál- ^ tozik a dolgozók besorolá­si sí rendszere 1984. január 4 1-től — jelentette be sajtó- f tájékoztatóján Rácz Albert í államtitkár, az Áliami Bér- £ és Munkaügyi Hivatal el- f. nőké. A bárkategóriák felső hatá­ra átlagosan mintegy 25 szá­zalékkal, alsó határa pedig csaknem 10 százalékkal emel­kedik, ez azonban nem jelent általános bérpolitikai intézke­dést, hanem a munka szerinti differenciáltabb bérezésre használható fel. A bárkategó­riák alsó és felső határainak emelése is differenciáltan tör­ténik. A pályakezdő diplomá­sok bértarifájának felső halá­ra például a mostaninak más- félszerese lesz. Anyagi fedezet esetén Lényeges változás, hogy a fizikai dolgozók besorolásánál az eddigieknél jobban figye­lembe veszik a munkakörül­ményeket, a feladatok nehéz­ségi fokát Minderre 1981 ja­nuárjától van lehetőségük a vállalatoknak, a gyakorlat­ban amnban Cíak akkor tud­nak bért emelni, ha erre anyagi fedezetük is van. Az új besorolásokat azonban 1934. december 31-ig minden­képpen el kell készíteniük, 1988. december 31-ig pedig biztosítaniuk kell, hegy dol­gozóik alapbére legalább ka­tegóriájuk új alsó határát el­érje. Jövőre nem változik lénye­gesen a vállalatok bér- és keresetszabályozási rendszere. Ennek jelenlegi formája a gyakorlati tapasztalatok sze­rint ösztönzően hat a válla­latok gazdálkodásál a, a belső érdekeltségi viszonyok javítá­sára, az ésszerű létszámgaz­dálkodásra, versenyképes ter­mékek előállítására. A válla­latoknak azonban tovább kell javítaniuk bár- és létszám- gazdálkodásukat, az általános bérfejlesztés nem lehet az ösztönzés eszköze — mutatott rá az államtitkár. A bérkate­góriák határainak módosítá­sával éppen azt kívánják a vállalatok számára lehetővé tenni, hogy a korábbiaknál bátrabban éljenek a differen­ciálással a kiemelkedően jó munkát végzők nagyobb anya­gi megbecsülése érdekében. Így közelíteni lehet ahhoz a kívánalomhoz, hogy a béreket ne járandóságnak tekintsék. 1984-ben az idén bevezetett bér- és keresetszabályozás! rendszer változatlan szerke­zetben és változatlan mérték­kel működik tovább. Néhány alágazatban Eszerint az A-, illetve a B- kategóriás vállalatoknál jövő­re 2,2 százalék, illetve 2,7 szá­zalékos bérfejlesztést valósít­hatnak meg adómentesen. Mindössze néhány alágazat kerül át az ideitől eltérő bér­szabályozási formában. így például a szénbányászat, az egyéb ércek és ásványok bá­nyászata, valamint a villa- mosenergia-ipar az általános mértéktől eltérően 3,5 száza­lékos bérnövelési lehetőséggel számolhat. Jövőre a már működő két­féle vállalati kísérleti jöve- delemszahályozás mellett egy harmadik kísérleti formát is bevezetnek. Ebben a formá­ban a vállalati költségként jelentkező személyi jövedel­mek növeléséhez kapcsolódó adóterhek jelentősen mérsék­lődnek, a vállalatok kiegyen- súlyozottabban gazdálkodhat­nak a termelési tényezőkkel. A kísérletben való részvétel kedvezőbb lehetőségeket te­remt a gazdálkodó egységek­nek arra, hogy a kiemelt fel­adatok teljesítésére az eddi­gieknél jobban ösztönözhes­sék dolgozóikat. Jövőre a dolgozók jelenlegi 290, illetve a mezőgazdasági szövetkezeti tagok 200 forin­tos bérkiegészítését a nyug­díjjárulék átlagos mértékével 310, illetve 210 forintra eme­lik, s ezt pótlékként beépítik a bérekbe. Ezzel egyidejűleg az átlagkereset után fizetett nyugdíjjárulék határait 300 forinttal megemelik. A bérki­egészítés után a vállalatok ed­dig nem fizettek tárxdalom- bizíosítási hozzájárulást, men­tesültek a munkabéreket ter­helő levonásoktól, s ez torzí­totta a gazdálkodás bér- és költségszerkezetét. Ezért vált szükségessé a bérkiegészítés beépítése a bérekbe pótlék­ként. A különféle térítések — mint például az óvodai hozzá­járulás —, megállapításánál ezeket a pótlékokat a jövő­ben sem veszik figyelembe. Nyugdíjkicgészítcs A SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóságától kapott tájékoztatás szerint a nyugdí­jasok és az újonnan nyugdíj­ba menők, nyupdijkiegészílése nem változik. A bérpó'lék a nyugdíjalap megállapításakor nem számít bele a? átlagke­resetbe, a 290. illetve 200 fo­rintot nyugdíjkieeészítésként f'zet'k s változatlan a már nyugdíjban levők nyugdíjki­egészítése is. m Tallózás— Üzemi lapokban olvastuk Megváltozott gazdasági kör­nyezet. Szigorúob játá.rszaba- lyok. Minél jobbat, minél cl­csobban. Anyag- és energia-- megtakarítás. Visszafogottaot beruházások. Ugye nagyon is­merős szavak? Hiszen minden­hol hangsúlyozzuk; csak job­ban gazdálkodva várhatunk eredményeket. Persze a gaz­dálkodás — amellett, hogy í legfontosabb — önmagába.. mégis kevés, ötletekre, újítá­sokra, s nem egy területen va­lóban fejlesztő beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a vállalatok, szövetkezetek, nye­reségesen működjenek. Ezzel az üzemi lapokban jó és rossz példákat is találtunk. KÖZÉP­DUMA A Középdunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság dolgozóinak lapja a vízügyi laboratóriu­mait műszerfejlesztéséről szá­mol be. A vízminőség védel­mével kapcsolatos feladatok a korszerű vízgazdálkodás fon­tos kérdései. A vizek áílapo tával és változásaival kapcso- latDan pedig rendkívül megnő az információigény. A vízügyi laboratóriumok viszont csa* egyre nagyopb nehézségek árán tudnaK adatokat biztosí­tani. Az Országos Vízügyi Hiva­tal vizgazualkodási és kör- nyezetvéde.mi főosztálya 1981. októberében bízta meg a BÜ VÍZIG környezet- és víz­minőségvédelmi osztályát 12 vízügyi igazgatóság laborató­riumi műszereinek fejlesztésé­vel, tervezésével és koordiná­lásával. E célra a vizügyi alapból 5 millió forintot biz­tosított az OVtí. (1075 és ’80 között jelentősebb mértékű központi fejlesztésre, anyagi fedezet nem állt rendelkezés­re.) A beruházások Indítása előtt felmérték a vízügyi labora­tóriumok műszaki színvona­lát, a már meglévő műszaki felszerelések állapotát, szá­mát. M:.jd javaslatot tettek a műszerfejlesztés műszaki megoldásaira, ütemezésére, il­letve, hogy mit lehet hazai be­szerzéssel megoldani, hol van szükség külföldi berendezé­sekre. A kiemelt feladatok sorába tartozik a Balaton vlz- m’nőságánek ellenőrzéséhez a laboratóriumi feltételek meg­teremtése is VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKT Az Élet és Irodalom haj­dani vitájának címét — „Ilyen gazdagok vagyunk” — vette kölcsön a Csepel Autógyár lapjának számára a cikk író­ja ahhoz, hogy egy kihasz­nálatlanul álló új gépről szól­jon. A Hoífman-féle egyen­súlyozó gépet 1982. májusá­ban kapta meg az 5-ös gyár kettes számú üzeme. A gép funkciója az lenne, hogy a kevésbé termelékeny nehéz fizikai munkát kiváltsa, konk­rétan, 0,82-es tengelykap­csoló nyomólapok- és házak egyensúlyozását végezték vol­na vele. Volna! A berendezés ugyanis két éve porosodik. Csak az üzembe helyezésnél derült (?) ki, hogy úgyneve­zett gépi előtolással nem ren­delkezik, továbbra is csak kézi előnyomással lehet a nyomólapokat kifúrni. A leg­egyszerűbb az lenne, ha a gé­ni előtolást szolé"! gén-ézt is beszerezné a gvár, de er- r' jelenleg már nincs valutá­juk. A szerszámgyártásban oróbálják megk."nnvíteni a kézi előtolást egy t’zszeres áttétel segítségével. Csriíbá' úgy is felvetődik a kérdés: mi az olcsóbb? Évekig fizetni a dolgozóknak a pótidőt (ugyan­is a gén m-ég meg sem ér­kezett, 1982. január 1-től a kézi előtolás normája helyett a gépi előtolás magasabb nor-f mája lépett életbe) vagy „ki­gazdálkodni” a berendezéshez tartozó gépi előtolást, s végre üzemeltetni a már nem a legújabb, de még vadonatúj gépet! A Dunai Cement- és Mész­művek híradójának októberi számában például egy „mil­liókban mérhető újításról” ol­vashatunk. Gyáruk számára a cementtermeléshez szükséges villamos energiát az OVIT-on keresztül az ÉDASZ biztosít­ja. Üzemelés közben elkerül­hetetlen az ingadozó terhelés a technológia miatt, ez oly­kor energiatúllépéshez vezet. Annak érdekében, hogy ez ne következzen be, a villamos­üzemben dolgozó .,Bláthy Ot­tó” szocialista hriaád három tagja, Hambalgó László, Gönczöl László, Zöld Albert valamint Kapecska Ferenc, aki a szerelési munkában vett részt, megtervezett és elkészí­tett egy villamosenergiagaz­dálkodást segítő, energia­túllépést megakadályozó mű­szert. Az új berendezés ugyan szorosan kapcsolódik a ha­gyományos mérési módszer­hez. de a mért értékeltet ke­zelhetőbbé teszi, és azokat automatikusan összehason­lítja a felhasználható ener­giamennyiséggel. S ami a lé­nyeg: a készülék előállítási költsége körülbelül 70 ezer forint, ám üzemeltetésével az előzetes becslések szerint évi 2 millió forintot lehet meg­takarítani. A beruházások megvalósí­tására rende'kezésre álló pénzeszközök ésszerű felhasz­nálásának mindig nagy jelen­tősége van — írja a Duna- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat üze­mi lapja — de különösen fontos ez a szűkebb lehetősé­gek miatt naplóinkban. Vál­lalatunk fejlesztési alapjából 1983-ban 171 millió forintot fordítottak beruházásaikra, mely összeg 63 tétel között oszlik meg. Mire? A Duna­kanyar Dalparti Regionális Vízmű északi ága az eddig v-retékes ivóvízzel rendelke­ző községek förbo'fván, Ve­resegyház, Erdőkertes, Szada) valamint • Gödöllő második ágon történő ellátását is cé­lozza. Költségelőirár.''zata: 130 millió forint, melyből 40 mil­lió vízúavi alap. A beruházás 1983-ban kezdődött, befejezése 1935-ra várható. A váci ipari távvezeték építése a vízszeny- nvezés miatt leállított Déli Vízmű „rehabilitációját” te­szi maid lehetővé. A város dé­li részén elhelyez' edő nagyobb üzemek mari vízigénye ezáltal | leválasztható az ivóvízháló­zatról. A távvezeték a tervek szerint még az idén elkészül. A szentendrei szennyvíztisz­tító telep bővítése a város szennyvízelvezetési gondjait envhíti. A beruházás kereté­ben a Duna sodorvonali beve­zetése is megépült, ez a regio­nális vízbázis védelmét szol­gálja. A váci strand bővítésé­vel a város lakosainak régi ál­ma valósul meg 1931 ben: n befogadókéoesstge 1800 főről 3'00-ra nő. A munka már iaen jó ütemben halad. A váci szennyvíztisztító telsn ka"aci- I tá'át rwHg másf »’'•zeresére I növelik. De még fo’vtathat- ■ nánk a sort a már elkészült, hasznos beruházásokkal. Hol lehet és kell takarékoskod­nunk? A r-sb.an előkészített pt t'3" megva­lósftott beruházásokkal. a célbeszerzések visszafogásá­val \qgv a nem k“1!* mér- iö'-W, kihasznál* népek, ál- iőp'-zkö-’ök értékesítésével szín summát lehri a feliesz- t tsj alap javára megtakaríta­ni. EL E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom