Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-29 / 256. szám

SMlap 1083. OKTÓBER 29. «ZO'*RVT ni Színházi levél Sors és lélektan 1 Akit az antik gö­rög kultúra, s ab- ; ból is nevezete- j sen a .^mitológia érdekel, ' mostan- ' súg könnyen ki­elégítheti kíváncsiságát. Alap­művek jelentek meg az el­múlt pár esztendőben: Kerényi Károly Görög mitológiája, Robert Graves nagy könyve, A görög mítoszok, s legújab­ban (új kiadásban) Trencsé- nyi Waldapfel Imre Mitoló­giája. A könyvkiadás az effajta művek esetében mindig az ér­deklődést is követi. Hogy miért az érdeklődés? Talán, mert időről időre az emberek kiváncsiak lesznek a kezdetek­re, az ősforrásokra, melyekből az emberiség kultúrája eredt. Izgat bennünket, hogyan éltek mit gondoltak, miben hittek is miben nem, mitől féltek s miben leltek boldogságot őseink? Nem a vér szerinti ősökre gondolunk ilyenkor, még csak nem is ősapáinkra, akik a Kárpát-medencébe hoz­ták a magyar törzseket. Van­nak ugyanis nagy, közös ősök: a régi kultúrák. S ilyen érte­lemben őseink voltak, a me­zopotámiai kultúrák, az egyip­tomi, föníciai népek, s per­sze a görögök. Voltak, s ma is vannak, akik szerint az antik görög művé­szetek, tudományok óta tulaj­donképpen semmi új nincs iro­dalomban, filozófiában, fiziká­ban vagy csillagászatban. S ha ez így talán nem is igaz, any- nyi vitathatatlan, hogy nehe­zén tudnánk olyan modern iro­dalmi alkotást találni, melyben a görög eposzok vagy drámák valamely nyoma ott ne lenne, a téma, a szerkesztés• a jel­lemzés, a lélekrajz vonatkozá­sában egyaránt. A természet- tudományokkal foglalkozók a megmondhatói,' mi mindenre jöttek rá a görög tudósok, a világegyetem szerkezetének a megsejtésétől az anyag szer­kezetének vagy a fizika és a matematika máig helytálló és alapvető törvényeinek felis­meréséig. A görög kultúra óriási maté­riájából jelen esetben csupán egyetlen darabka érdekel, s az is egy modern dráma kapcsán. A görög mítoszok, mint tud­juk, az ember és. természet vi­szonyából, kapcsolatából szü­lettek, s lassan egy bonyolult, vallási, kultikus és mitikus rendszerré álltak össze. Rög­zítésük, áttekinthetővé formá­lásuk három nagy műben tör­tént meg: Hésziodosz: Az iste­nek születése című munkájá­ban, s még előbb a két hatal­mas homéroszi eposzban, az Iliászban, s az Odüsszeiában. E mitológiát finomították to­vább, s később kérdőjelezték meg olykor alapjaiban is. a nagy klasszikus drámaíró triász tagjai: Aiszkhülosz, Szo- phokiész és Euripidész. Rendkívül leegyszerűsítve: e mítoszok alapvonása, hogy íz ember vak játékszere az iste­neknek, s így sorsa nem tőle, hanem külső, fölötte álló erők­től függ. Még a nagy hősök életét is az istenek rokonszen- ve vagy ellenszenve dönti el. Egy sértődött isten vagy isten­nő népek sorsát befolyásolhat­ja (lásd a trójai háború kitö­résének előzményeit), s egy is­ten szeszélye megrázó embe­ri tragédiákat eredményezhet' (lásd a szűz istennő Artemisz hátborzongató cselekedeteit). A drámaírók révén az egyik legismertebb mítosz az At- reusz fiairól, Agamemnonról és Menelaoszról — az Atri- dákról — szóló történet. Rop­pant bonyolult história; a kü­lönböző variációk és a komp­likált előzmények dzsungel. ■ bői kihámozható lényege az. Menelaosz felesége, Heléna miatt tör kd a trójai háború, s hogy az egyesült görög ha­dak — az akhájok — vezére ebben a háborúban Agamem nőn. Nos, ezt az Agamemnónt, amikor hazatért a háborúból, a felesége* Klütaimnészlra, s annak szeretője Aigiszthosz (mellesleg Agamemnón unoka­fivére) megölte. Elektra, Aga­memnon lánya, bosszút áll ap­jáért, s fivérével, Oresztésszel megöleti Aigiszthoszt, majd Klütaimnésztrát is. Gyilkosságok, szenvedélyek, árulások. A görög mítoszok en­nél súlyosabb bűnökről is tud­nak, vérfertőzésekről, incesz- tusokról, — a harmonikusnak vélt görög . yilág harmóniája maga is mítosz, legenda. Hogy a modem irodalom újra meg újra visszanyúlt a görög témákhoz, hősökhöz, s a modern ember szemével néz­ve újjáalakította a mítoszokat drámában, operában, azt mind­nyájan tudjuk. Ez is a görög­ség elévülhetetlenül érvényes felfedezéseinek egyik kihatása. Így tett egy amerikai drámaíró — sokak szerint a z amerikai drámaíró, hiszen jószerével ő teremtette meg az önálló ame­rikai drámát —: Eugene O’Neill is. 1931-ben írott, ha­talmas méretű — nyomtatás­ban 180 sűrű oldal, azaz kö­rülbelül 8-9 óra tiszta játék­idő — dráma trilógiájában, az Amerikai Elektrában. Bizonyos vonásokban pontosan követte az Atridák, Elektra és Oresz- tész történetét Az Atridák ná­la: a Mannon ház. Agamem­nón: Ezra Mannon, aki az amerikai polgárháború tábor­nokaiként a harcok után haza­tér — 1865-ben — a családjá­hoz. Klütaimnésztra: Christine, Ezre felesége. Aigiszthosz: Brant kapitány (aki Ezra nagy­bátyjának a törvénytelen fia). Elektra: Lavinia, Christine és Mannon lánya. Oreszté&z: Orin, Lavinia öccse. S a történet: Ez­rét megmérgezi Christine, hogy nyugodtan élhessen a szerető­jével, Branttal. Brantot megöli Orin. Christine öngyilkos lesz. Később Orin is önkezével vet véget életének. Lavinia egye­dül marad. A mítoszon O’Neill azonban nemcsak ennyit változtat. Alapjaiban megvál­toztatja a görög hősök lélekta­ni karakterét. A drámát ugyanis a freuddamus friss — 1931-ben friss — eredményes felhasználásával építi fel: a mélylélektan, az elfojtott libi­dó, a patalogikus vonzalmak tragédiájává formálja a mű­vet. Apa- és anyakomplexusok, testvérszerelem, agresszív és passzív neuraszténia, s még egy sor freudi felfedezés szí­nezi át az ősi mítosz nemes anyagát. Mindez ma már saj nos kissé avítt. A pszichopa­tológia ennél vadabb megnyil­vánulásain sem hökkenünk meg. És a modern drámairoda lom is másfelé kanyarodott már rég — lásd például Brechtet. Ha azonban egy szín­ház— mint most a Vígszínház — egy estébe tömörített válto­zatban előadja az Amerikai Elektrát, el kell döntenie, mire helyezi a hangsúlyt: a modern történetet is átszövő mítoszra, a lélektani tandrámára vagy va­lami másra, például a nemze­dékek küzdelmére, Hórvai Ist­ván rendezése most egyik va­riációt sem vállalta igazán, így valamiféle középfajú pol­gárt családdráma jött létre, á la Forsythe, vagy — közelebbi példát véve — á la Krleza. Takács István Az anyanyelv a műveltség hordozója Közös hazában, azonosjogokkal A nemzetiségi szövetségek kongresszusaira az idér ősszel kerül sor. Az utóbbi hónapokban tartották mc; küldöttválasztó közgyűléseiket, a napokban pedig or szagos választmányaik vitatják meg, miként is számo janak be majd az utóbbi öt esztendőről egymásnak, r országnak. Mint lapunk első oldalán közöljük, a M. gyarországi Szlovákok Demokratikus Szövctscgénc országos választmánya tegnapi ülésén is hasonló volt i téma, s igen hasznosnak bizonyult a vita. tervek helyben készülnek, fi gyelembe véve, hogy a ház műemlék, s eredeti állapotát kell rekonstruálni, mielőtt használatba veszik. Közis­mert az is, hogy a nagytarcsaí szlovák tájház már működik Anyanyelven olvasni szép- irodalmat, ismeretterjeszti műveket, szintén emberi joga nálunk minden nemzetiségi állampolgárnak. Szentendrén a Pest megyei Művelődési Központ könyvtárában egye­bek közt csaknem tizenkét­ezer szlovák nyelvű kötet várja az olvasókat. Űjabban népszerűek a nemzetiségiek számára rendezett ismeretter­jesztő előadások. amelyek ínyanyelvükön hangzanak el A TIT Pest megyei szervezete mellett megalakult a szlovák előadói csoport is. Oktatás, tanulás Pest megyében az egymil- liónyi össznépességnek mint­egy hét százaléka nemzetiségi Hatvannyolc településen él­nek, együtt a magyar lakos­sággal, többségükben a budai, a ráckevei, a szentendrei, a váci s a dabasi járásban. Le­hetőségeik, életkörülményeik, anyagi helyzetük változásai az ország, a megye gazdasági életének alakulásától függe­nek, ugyanúgy, mint a ma­gyar lakosság esetében. Poli­tikai, társadalmi közérzetük éppen ezért megegyezik mind- azokéval, akikkel azonos te­lepülésen élnek. A szocialista Magyarországon a nemzetisé­gek azonos elbírálása, egyen­lő jogai nem merülnek ki puszta deklarációkban, hanem a mindennavi életben nyer­nek bizonyságot. Erről győződhettünk meg tegnap a szlovák nemzetiség országos választmányának ülésén is, ahol ott üdvözölhet­tük a megyében élő huszonöt- ezer szlovák ajkú magyar ál­lampolgár képviseletében je­lenlevőket, Gombár Sándort Dabasról, Sass Erzsébetet Maglódról, Suranyi Mihályt Vácegresről, Szenyan Jánost Péteriből, Divald Bélánét Vácrátótról, Krizsán Ferencet Csömörről, Movik Lászlónét Ácsáról. A választmány ülé­sén is elhangzott, hogy a nemzetiségi kultúrának az anyanyelv a hordozója, s bár megtörténhet, hogy a fiata­labb korosztály soraiban az anyanyelv megfakul, a hagyo­mányok ápolásának vágya to­vább él, mégis: a nyelv a leg­fontosabb. Az ország hetven­hat szlovákul tanító általános iskolájából huszonkettő Pest megyében van. Megszülettek a feltételek arra, hogy Vácott szlovák nyelvű középiskolai oktatás kezdődjék, minden il­letékes fórum azt szeretné, ha kellő érdeklődés nvilvánulna meg iránta, s beírathatnák az első elsősöket. Az utókor számára A nemzetiségi hagyományok ápolásához szorosan hozzátar­tozik a népművészeti, népvi­seleti emlékek összegyűjtése és feldolgozása. A pávakörök munkája közismert — és elis­mert megyeszerte. Sass Erzsé­bet tanítónő tegnap elmondta, hogy a nyáron például Magló­don volt olyan tábor, amely­nek résztvevői szlovák nemze­tiségi ruhákat igyekeztek át­menteni az utókor számára. Gombár Sándor, a dabasi Fe- hár Akác Termelőszövetkezet elnökhelyéttese arról tájékoz­tatott, hogy a nagyközségi ta­nács erősen szorgalmazza a szlovák tájház létrehozását, azaz a meglevő énület ilyen célra történő átalakítását. A Az Amerikai Elektra egyik jelenetében: Kútvölgyi Erzsébet és Gálfi László A közélet fórumain Mint hazánkban mindenütt. Pest megyében is aktívan te­vékenykednek a nemzetisé­giek a lakóhelyen, a munkahe­lyi közösségekben és a közélet más területein. A kollektívát gyarapító társadalmi megmoz- lulásokban a magyar lakos­ággal vállvetve vesznek részi ugyanakkor számarányuknak megfelelően ott találjuk őket n különböző választott testü­letekben is. Gombár Sándor oéldául hosszú esztendők óta ‘agia Dabason a nagyközségi tanács végrehaitó bizottságá­nak. Beszélgettünk a választ­mányi ülésen Movik László- néval. aki az acsai községi tn- nács elnöke, s Divald Béláné val. akit igen sokan ismernek Pest megyében, hiszen tizen­hét községe van országgyűlési kénviselői választókerületében Movik Lászlőné egyben egyik alelnöke a Magyaror­szági Szlovákok Demokratikus Szövetségének. Meggyőződés­sel állítja, .hogy a hazánkban élő nemzetiségek, köztük a szlovákok, elfogadják hazánk szocialista berendezkedését, bíznak pártunk politikájában s értékelik lenini elveken ala­puló nemzetiségpolitikai tö­rekvéseinket. Ebben a szel lemben készülnek kongresszu­sukra is. B.I. TV-FIGYDl Ő Icß... fejj. Ha nem Is szorosan záródó sorozatként, de azért fel feltűnik a képer­nyőn Rózsa György műsora, a L eg __ leg.... leg... is. Mé gpedig úgy mutogatja ma­gát, hogy az előzetes fejcsó- válások helyett egyre inkább helyeslő bólintásokat vált ki. Igen. elfogadásunk jeléül meg­hajtjuk a fejünket e rekord­csokrok láttán, mégpedig egy­részt azért, mert tényleg elké­pesztő igyekvések szemtanúi vagyunk, másrészt meg azért, mert ez a vállalkozás nincs túllihegve. Nagyjában-egészé- ben megmaradt gyermeki-fel­nőtti játszadozásnak; tehát távol esik tőle mindaz, ami cirkuszi attrakciókká puk­kasztaná. silányítaná e Guin- ncss-lexikonba szánt számo­kat. Legutóbb sem kellett csalatkoznunk. Zorán. Hozzám tartozol címmel mutatták be Zorán műsorát. A népszerű szólistá­vá avanzsált dalnokunknak ez a negyven peice, sajnos, meg­lehetősen egyhangúra sikerült. Nem a változatos — filmbe­tétekkel is operáló — rende­zés miatt, hanem maguk a nóták tették ilyenné. A szin­te egy kaptafára készült dallamok, amelyek ugyan jól illenek e modern igric hang­jához, de amelyek így egymás után fölcsendülve nemcsak unoka-, de bizony édestestvé­reknek mutatkoznak. Akácz László A filmkultúra lelki egészség kérdése A mozi keresi a közönséget Nem a televízió az igazi versenytárs Evek óta beszédtéma, hogy ct mozi legnagyobb ellensége a televízió s a látogatottsági iirány azért csökken, mert az em­berek elkényclmesedtek, és szívesebben ülnek otthon. Bizo­nyára ebben is van némi igazság, de a nézőszám alakulását egyéb gazdasági, politikai és kulturális tényező mellett a be­mutatott új filmek száma, azok színvonala, műfaji megoszlása, tematikai összetétele is befolyásolja. Nem feledkezhetünk meg azonban a szórakoztató kínálat általános nívójáról, a szabad idő újfajta eltöltésének módjairól, s a mozik kulturáltságáról sem. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat ezek szellemében alakítja munkáját. Terveikről, elképzeléseikről beszélgettünk Rusznák Károllyal, a vállalat igazgatójával. Videoforra dalom — A gazdasági és pénzügyi feltételek egyre nehezebbek, s a világ filmgyártása sem káp­ráztatja el a nézőket. Ez év utolsó harmadának látogatói száma is csapongó érdeklődés­ről tanúskodik — mondotta^ bevezetésként. — A tények' azt- bizonyítják, hogy a for­galmazóknak — ha az elért eredményeket fokozni, tartani vagy megközelíteni szeretnék, — meg kell hatványozni erő­feszítéseiket, javítani módsze­reiket, akcióikat, műsorpoliti­kájukat. Nyilvánvaló az is, hogy a videózás rövidesen várható hazai térhódítása va­lóságos forradalmat robbant­hat ki a filmterjesztésben, ám még mindig kimeríthetetlenek a perspektívák, az úgyneve­zett hagyományos mozizásban is. — Kezdjük a végén. Milyen elképzeléseik vannak munká­juk továbbfejlesztésére, a né­zettség emelésére? — őszinte leszek. Céljaink megvalósításánál nem számít­hatunk a hagyományos film- forgalmazásra. Nekünk kell a jövőben a közönséget keresni. Hogy ez mennyire így van, csak egy adat: ebben az esz­tendőben egymillió nézőnk volt a mozikon kívüli forga­lomban. Év végéig több mint négymillió látogatóra számít­hatunk összességében, s ez jó­val több, mint amennyi a ki­váló cím elnyeréséhez szüksé­ges. Egyre intenzívebben for­dulunk az ifjúság felé. Alappillérek —*■ Hogyan kívánják e tényt aprópénzre váltani? — Balázs Béla, az egyete­mes filmesztétika kiválósága mondta: népünk lelki egész­ségének kérdése, hogy milyen filmkultúrára tudjuk tanítani. Azaz: nem mindegy, hogyan alapozunk. Javítaná kívánjuk tehát az ifjúság szervezett mo­ziba járási körülményeit, s az oktató-nevelő munka segítését. Az ötnapos tanítási hét általá­nos bevezetése indított bennün­ket arra, hogy az 1983—84-es tanévre meghirdettük az isko . lamozi-jutalomakciót. Rendsze­resen ellátjuk filmmel a nyá­ri táborokat és a megye: KISZ-iskola továbbképző tan­folyamait. Népszerűsítjük r Pályaválasztási Intézet cs a Országos Közlekedésbiztonsá gi Tanács ismeretterjesztő, ii letve oktató filmjeit. Ajánló- jegyzékünk van az,óvodások­n.k. az iskolásoknak és az if­júsági kluboknak. Tizenkét ezer mozin kivüli előadásun-' volt számukra, s a gyerekek szervezett programjai több mint huszonöt százalékot tesz­nek ki. A legutóbbi sikeres meg­mozdulásunk a Ceglédi ősz ke­retén belül volt. Bemutatko­zott kiállítással a Pannoni.- Filmstúdió, valamint telje filmállományával, amelyet el vittünk Abonyba is. A filmé két hatezernél több gyere’ nézte meg. Járható tehát e az út. Jövőre szeretnénk ilv módon az egész megyébe el­jutni. Nosztalgia helyett — Egyre több az idős embei a megyében. Rájuk is nagyobb figyelmet kívánnak fordítani’/ — Több elképzelésünk van A területi és a helyi mozi­üzemvezetők igényei alapján tematikus sorozatokat és ol kalmi bemutatókat szervezünk számukra. Tovább szélesítjük s nyugdíjasbérletek felhaszná­lási körét. Ha igény van rá, szívesen indítunk archív film­klubot is. Hangsúlyozni kívá­nom, hogy nem elsősorban a mostanában oly divatos nosz­talgiázásra gondolunk, hanem a filmtörténet maradandó ér­tékeire és színvonalas szóra­koztató művekre. Végül — ahol a feltéfelék adottak — a szociális otthonokban és az öregek napközijében ki hely- • zett vetítéseket tartunk. — A lakótelepek általában messze vannak a moziktól. Hogyan kívánják megnyerni az ott élőket? — Feltérképezzük a megye jelentős lakótelepeit, s ha van vetítési lehetőség és igény, folyamatosan megszervezzük a kihelyezett előadásokat. — Szükebb pátriánk számos kulturális rendezvénnyel is fölhívja magára a figyelmet. Talán nem haszontalan, ha a film jelen van ezeken a maga sajátos eszközeivel. Különleges kínálat — A mezőgazdasági könyv- hónap programjának színesí­tésére kívánságra filmes mű­sorokat biztosítunk. Filmna­pok falún címmel februárban js márciusban tíz helyen ter­vezünk a magyar falu múlt­ját és jelenét bemutató játék­filmekből vetítéseket, esetleg sorozatokat mutatunk be, és ankétokat szervezünk. Az ak­cióval egy időben a közműve­lődési film-tár szakmai, mun­kavédelmi filmjeinek vetíté­sére is sor kerülhet. Játsza­nánk a most elhunyt Ranódy László falusi tárgyú alkotásait. A részletes fölsorolás hosz- szúra nyúlna. Jelen leszünk a FIN programjain, rendezümt íyermekfilmhónapot, a szov­jet filmek fesztiválját, rövid- film-bemutatókat, bekapcsoló­dunk a Szentendrei nyár ese­ményeibe, a nemzetiségi és más kulturális napok prog­ramjaiba, s megem.ékezünk a fontosabb évfordulókról is. — Milyen egyéb, különleges kínálatuk van? — Első helyen a szentend­rei és a dabasi autósmozit em­lítem. Nagyon sikeres mino- .rettö. Ezeket szeretnénk bőví­teni, fejleszteni. Megoldódott Zebegény gondja is. A jövő­ben a múzeumoan tarthatjuk a vetítéseket, de viszünk fil­meket áz óvodába és az isko­lába is. Filmklub. Jelenleg ötven van a megyében, de szívesen indítunk még ennél jóval többet. Mindaz, amit el­mondtam, azt a gyakorlatot kívánja bizonyítani, hogy fi­gyelembe vesszük a lakosság meghatározott rétegeinek igé­nyeit, igyekszünk fölkeresni az embereket. Körmendi Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom