Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám

4 1983. OKTOBER 19., SZERDA Másként kellene Tápiószőlősön Telhetetlen méhecske Kiállítótermekből Életek, sorsok, vállalások Id. Nádasdy János: Tél — Nálunk bezárták a könyv­tárat, most már az se lesz — mondta egy tápiószőlősi közép- iskolás. — Valami csak lesz. — Nem. Két évig nem lesz. A mostanit bontják rövidesen — szögezte le határozottan és elvegyült a nagykátai diákok között. Nem sikerült megtud­ni, hogy ismeri-e a választ a miértre, hallott-e valamit a megoldásról7 Tápiószőlős fő­utcáján csak felnőttektől ér­deklődtem: hol a könyvtár? Többek közös tanácskozása vált szükségessé, hogy odata­láljunk a rokkant és valóban lezárt épülethez. Ideiglenesség Csakhogy már körülbelül egy hónapja nem ott műkö­dik a községi bibliotéka. Az apró tornácos, keskeny házat tényleg le fogják bontani olyan ütemben, ahogy a ta­nácsnak futja a pénzéből, de gondoskodtak a település egyetlen köziművelődési intéz­ményének elhelyezéséről. A régi épülettől egy autóbusz- megállónyira rendezték be a könyvek házát, ideiglenesen egy szolgálati lakásban. A középiskolás diák ismeretei tehát hiányosak voltak: Tápió­szőlősön működik a könyvtár, igaz, hogy nagy csöndben. Ügylehet, néhányan azt hi­szik, hogy még mindig az az állatorvos lakása, hiszen sem­milyen felirat sincs, amely a kertes ház rendeltetésére utal­na. Pedig ezt pénz nélkül is meg lehetne oldani. A nyitva­tartási idő hirdetését sem találtuk meg, csupán egy kis­iskolás rajza függött az egyik ajtón, a mű címe: Telhetetlen méhecske. Nos, ki tudja, túl­zottnak is tűnhet valaki sze­mében, hogy ebben az átme­neti állapotban a szabályos, rendezett működés nyomait keressük. Pedig ahhoz, hogy az emberek megtalálják a könyvtárat, legalább életjelt kellene adnia magáról az in­tézménynek. Erre annál is inkább volna ok, mert a kény- szerköltözés következtében ke­véssel jobb körülmények közé jutott a könyvtár. Eddig mindössze ötvenkét négyzetméteren tárolták, köl­csönözték a tízezernél több kötetet. Most az nlapterület egynegyedével növekedett, s a tanács — saját hatásköré­ben — létrehozott egy főállá­sú könyvtárosi státust. Eh­hez az eredmények adtak ala­pot: az állandó olvasók ará­nya már évek óta megközelíti a tizenhat százalékot, az3z jobb, mint a megyei átlag. Azért is érdemes iett volna a költözködésnek a faluban nagyobb hírverést adni, mert •egy várható gazdagodás elője­le. > így, drágábban — Négy tanteremmel fogjuk bővíteni a jelenlegi iskolát és at terjeszkedés miatt útban volt a könyvtár régi épülete — mondta Szombati Ilona, a végrehajtó bizottság titkára. — A végleges terv szerint kü­lönálló kazánházat és torna­termet is fogunk építeni. Eb­ben az Ú1 létesítményben kap majd végleges helyet a könyv­Rokszána Bábáján V endégszereplés Rokszána Bábáján, a világ­hírű szovjet énekesnő, uésznő novemberben hazánk­ban vendégszerepei. A tas- kenti születésű előadóművész már gyermekkorában többször díjat nyert városi és köztár­sasági dalversenyeken. Az ör­mény esztrádzenekarral si­kerrel lépett fel hazáján kí­vül az NSZK-ban, Libanon­ban, Szíriában, az NDK-ban és Bulgáriában, 1976-ban el­ső díjat nyert a drezdai nem­zetközi dalfesztiválon, ezt kö­vetően Mongóliában, Lengyel- országban és hazánkban ven­dégszerepeit. Novemberi ma­gyarországi turnéján magyar és világslágereket énekel, fel­lép a Pesti Vigadóban, Tata­bányán, Debrecenben és Szol­nokon is. tár is, amely egy szervezet­ben látja el az iskolai és a községi feladatokat. — Mikor? — Ez a legnehezebb kérdés. Jelenleg ugyanis még a kivi­telezői versenytárgyalások folynak. A rendelkezések alap­ján szabadáras lett az oktatási intézmények építése. Ez sok nehézséget okoz a tanácsnak, mert a vállalkozók már sza­badon kalkulálnak, így a ter­vezettnél várhatóan több mil­lió forinttal többe fog kerül­ni a beruházásunk. Ráadásul a versenytárgyalások nálunk alapos csúszásokat is okoz­nak. Tárgyalunk, tárgyalunk és mindössze száz-százötven- ezer forintnyi különbség van az ajánlatok között. De az el­ső tizenkétmilliós keret he­lyett már huszonegymilliónál tartunk. — Miben reménykedhet­nek? — A lépcsőzetes beruházás­ban. Első lépésként csak a tantermeket tudjuk felépíteni. Erre megvan a pénzünk rész­ben megyei támogatásból, részben saját forrásainkból és társadalmi munkából, a helyi Űj Barázda Termelőszövetkezet félmillió forintot ajánlott fel. Az első ütem befejezését — a realitások figyelembevételével csak 1986-ban várhatjuk. Pe­dig az oktatás feltételei jelen­leg is rosszak. Egyre többen A javítás Tápiószőlősön kü­lönösen sürgős, mivel a köz­ség lakóinak száma folyamato­san emelkedik évente átlago­san hetven-nyolcvan ember­rel. Sok fiatal költözik be a környező tanyavilágból, ennek következtében a lakosság át­lagéletkora csökken. Az isko­lában nem számíthatnak a demográfiai hullám apadásá­val. Közművelődési intézmény nincs, a most is szűkös körül­mények között működő könyv­táron kívül. Fokozza a gondo­kat, hogy Tápiószőlős viszony­lag nagy távolságra fekszik a környező településektől és a közlekedési lehetőségek sem minősíthetők jónak. Mindezek miatt aligha lehet arra számí­tani, hogy a szőlősiek valame­lyik szomszéd faluban kere­sik meg a művelődés lehető­ségeit. Az új iskola sok mindenre adhatna gyógyirt. Ezért kelle­ne sürgősen megszüntetni a beruházást akadályozó ténye­zőket. S hasznos volna vizs­gálni azt is, hogv az oktatási, közművelődési beruházásokat felújításokat miként befolyá­solják a szabadáras kalkulá­ciók. Mától hanglemezen István, a király A bemutató után alig más­fél hónappal lemezen is meg­hallgatható Szörényi Levente és Bródy János rockoperája, az István, a király. Dicséretes ez a gyorsaság, szinte példa nélküli a hazai lemezkiadás történetében. Akik részesei lehettek a városligeti Király­dombon az előadásnak, azok­nak is újdonságot jelent, mert elvonatkoztatva a látványtól szólalnak meg a négyrészes mű tételei. Többszöri meg­hallgatás után is csak dicsér­hető az az igyekezet, ahogy színre vitték, s az az éleslátás, hogy érdemes ezzel a témá­val foglalkozni. Ez önmagában persze még nem ok arra, hogy lelkesed­jünk. Annál inkább fel kell figyelnünk arra a következe­tes zenei építkezésre, amely a kezdettől áthatja a Szöré­nyi—Bródy páros munkássá­gát. Ügy tűnik, mintha az el­múlt majd két évtizedben er­re a feladatra készültek vol­na. Korábbi számaikban is meghatározó volt a totalitás­ra való törekvés, vagyis az a szemléletmód, amelyet az adott lehetőségeken belül a legjobb, legmeghatározóbb ha­tások elérésének szolgálatába állítottak. Szörényi és Bródy minden munkájukban közép- kelet-európai szerzőik voltak és maradtak, s ez nem jelent holmi beskatulyázottságot. Sokkal inkább helymegha­tározást, kötődést, gondolko­dásmódot, a tények történel­mi értelmezését. Mondaniva­lójuk nemcsak zenei, hanem társadalmi és históriai is, s ezzel együtt európai. Az István, a király temati­kájában egyaránt fellelhetők liturgikus és profán elemek, amelyek a dramaturgiai funk­cióknak megfelelően váltogat­ják egymást. Ennek a zenének önálló jelentése van. Azt is mondhatjuk, hogy populáris, 6 ezen nemcsak a folklór jelen­létét értjük, hanem történeti­ségében mindannak a megidé- zését, ami jellemzi, felruház­za, élővé és hitelessé teszi az alapul felhasznált zenei anya­got. Ezért is volt nagyszerű az első nemzetközi léptékű ma­gyar rockopera színrevitele. A kétlemezes Hungaroton- kiadvány azt a nagyszerű csa­patmunkát idézi meg, ami nélkül elképzelhetetlen volt a megvalósítás, s napi aktuali­tásai mellett alighanem ez is garantálja a mától megvásá­rolható felvétel sikerét. M. Zs. Saint-Saens korunk legna­gyobb cimbalomművészét a cimbalom Lisztjének, hiába volt akkora hatása Igor Stra- vinszkijre, hogy cimbalmot vásárolt, majd tőle tanulta meg a játékfogásokat. Mint annyi más esetben, őróla is kiderült: senki sem próféta a saját hazájában. Messziről indult a jászberé­nyi cigányzenekar brácsásá­nak a fia. Nyolcesztendős ko­rában már ebben az együttes­ben játszott. Húsz-egynéhány évesen Párizsban tűnik föl, majd Genfben arat osztatlan sikereket. Ansermet és má­sok buzdítására gazdag zene- elméleti ismeretekre tesz szert. Bachot és a francia zon­goraművészetet tanulmá­nyozza. A cimbalomból ő for­mált koncerthangszert. Sok mindenben átalakította és új játékstílust fogalmazott meg Vallotta: — Azért nem lettem zongoraművész, mert a cim­balmot megszerettem és éle­tem céljául tűztem ki, hogy ezt a magyar hangszert a hangszerek első sorába eme­lem. Amit vállalt, teljesítette Művészetét páratlan kincs­ként hozta hazájába, öreg ko­rában azonban már csak sző­kébb baráti körében keltek életre a hangok a húrokon. Igaz, hogy Jehudy Menuhin, 2 Boda Gábor szobrászmű- f vész a Gödöllői Galcriá- í ban mutatja be életművét ^ november 1-ig. Id. Ná- /// dasdy János és if j. Ná- dasdy János, apa-fiú kö- J zös tárlata a ráckevei Sa- ^ voyai kastélyban tekinthető 4 meg ugyancsak november 4 1-ig. A rejtély Boda Gábor szobrászatunk egyik rejtélye. Tüneményes kezdés jellemzi pályaívét a Dob utcai kariatida-szobrok­kal, melyek az Akropolisz méltó folytatását jelentik. Az­tán eltűnés következik. Időn­ként izgalmas felvillanások­kal hallat magáról dfszkút- terveável, Esze Tamást, II. Rá­kóczi Ferencet, Vak Bottyánt, Zrínyi Miklóst megidéző dom­borműveivel, a Jerikói har­sonással, a Vizsgálódó pa­raszt pompás szobrászati alak­zatával, aztán újra eltűnik. Rendkívüli pályaív az Övé, megszakadásokkal, újjáéledé­sekkel telített. Rendhagyó életmű a Boda Gáboré. 1907- ben született Lubotenyben, Szabó Dezső mindent elsöprő indulatának, szenvedélyének szobrászi átírásával folytatta Medgyessy törekvéseit. Fő­műve a Dob utcai postapalo­ta nyolc kőszobra István ki­rállyal, kuruc generálissal, az Appendixet tartó Bolyai Já­nos alakjával, továbbá Pus­kás Tivadar és egy névtelen paraszt robusztus figurájának megörökítésével. Mindjárt az első a főmű. A többi szinte csak heroikus terv, a Csaba portré, a Kiáltó asszony, a Noé, a Sinka István pásztor- kút és a Leányfej kivételével. Szent-Györgyi Albert, Füst Mi. Ián és a korai zenekritika je­lesei keresték föl farkasréti otthonában. A mostani rádióadást hall­gatva, minden bizonnyal a ze­neértő közvélemény kegyelet­tel adózott a nagy művész emlékének. HANGSZER ARCHÍVUM. A hétvégen elhangzott magazin- műsorokban Berek Kati vissza­emlékezése ragadott meg, melyben egy másfél évtized­del ezelőtti bemutató hangu­latát, a felkészülés legmegra- gadóbb pillanatait elevenítet­te föl. Á Szerelmem, Elektra színre vitele kétségtelen úgy él bennünk is, mint az új ma­gyar játékszín egyik kivételes hatású drámája. Gyurkó László az antik művet szeren­csés kézzel igazította a közel­múlt tanulságaihoz. Mai Elektra és mai Oresztész volt a főszerepekben Berek Kati és Kálmán György. Az író eleve Berek Katinak szánta a szerepet és ezt nem is rejtette véka aló. A rádió­ban ritkán találkozunk ilyen tisztán csengő, minden szín­padiasságtól mentes vallomás­sal, melyet a végén a befeje­ző szavak újra átélt igazságai még inkább hitelesítettek. En­nek részese volt a szerkesztő­riporter, Tóth Gabriella is. Sz. E. Szinte érthetetlen és fájó, hogy aki a harmincas évek­ben egy európai szintű Jeri­kói harsonással indul, egy- szercsak eltűnik a mezőny­ben. Életműve búvópatak, egy hatalmas, félbeszakadt nyi­tány. A megújulás Id. Nádasdy János indulá­sa és festői újjászületése lebi­lincselő. Rudnay és Vaszary tanítványaként végezte stú­diumait a harmincas évek elején a Képzőművészeti Fő­iskolán. Nagy reményeket fűztek pályájához, mely meg­szakadt és két évtized után folytatódott, egyéni megpró­báltatások után. Visszatérése a festészethez váratlan eredményeket ho­zott, melyek rejtőző és tény­leges tehetségét bizonyítják. Magabiztos rajztudás, jó kompozíciós érzéke és szívós műgondja révén megörökítet­te ifjúsága tájait; Lakihegy környékét, a Tebe folyókát, a Szigethalomig elterülő buc­kát, a Duna-parti füzeseket Mélyen megértette Nagy Ist­ván világát, s a maga környe­zetével gazdálkodva jó lelki és szellemi erőnléttel vette számba indíttatásait. így lelte meg a Közös kút formáit, re­mek portréit óragyári mun­kásról, újságárusról, szent- miklósi házakról, cigányso­rokról, felsőfarkasdi, gombai, vócdukai, szentendrei, zebegé- nyi motívumairól. A visszatérés If}.. Nádasdy János más nemzedék, más szemlélet tagja. Van mondanivalója, félelme is. Korán külföldre került, elszakadt az otthontól. Ez a tárlata o visszatérés. Bejárta a világot és félel­metes dolgokat tapasztalt. Ezeket meg is örökítette: el­hagyott tájat roncsokkal, kon­zervdobozokkal, póznákkal. Szinte a Stalker tája ez, fel­jegyzett gazzal benőtt bun­kereket, betonnal jelzett em­beri magányt. Kicsit az NSZK zöldjeinek programját valósítja meg igé­nyes képein, a világ vizuális információit birtokló ismeret- anyaggal. Más égtáj, más ér­zés, más törekvés lendíti kép­zeletét. Szomorúbb, lehangol- tabb, nosztalgikusabb az ő belső környezete, melyet ké­pekké álmodik. Hiába tűnik korszerűbbnek, semmivel sem fiatalabb, semmivel sem erő­teljesebb ez az eredmény, mint édesapjáé. Csak más. Losonci Miklós £Z1­Kriszt György DIOFIGYELO RÁCZ ALADÁR. Véletlenül bukkantam műsorára a rádió­újság böngészése közben. Sze­rényen meghúzódott a műsor a VI. előadóművész-fesztivál árnyékában. Muffat, Lully, Daquin, Dandrieu és Coupe­rin egy-egy művét adta elő. Zongorán felesége kísérte. Mint mindig, most is lenyű­göző volt káprázatos rögtön- zési készsége és a maga ne­mében bámulatos ritmuskul­túrája. Sajnos Rácz Aladár ritka vendég a rádióban, nem be­szélve, hogy a mai zenei vi­lágban cimbalómművészeté- nek nincs is méltó követője. Már életében is — jóllehet annak idején az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat — a csend borult köréje. Külföl­di diadalainak teljében tért vissza hazájába, itthon azon­ban meglehetősen fagyos fo­gadtatásban volt része. Régi közösségéből kiszakadt, a ci­gánymuzsikusok egyszerűen úgy tekintettek rá, mint aki megtagadta az ősi hagyo­mányt. Mikor pedig hosszú huzavona után kinevezik a Zeneművészeti Főiskola taná­rává, nehezen kap tanítványt, lenézik hőn szeretett hangsze­rét. kávéházba illő alantas ze­neszerszámnak tartják. Hiába nevezte Camille MOZIMŰSOR OKTOBER 20-TÓL 26-IG ABONY 20—21: Zsaru vagy csirkefogó? 22—23: Seriff az égből 24—25: Kémek a lokálban** 26: Detektív két tűz között* BUDAÖRS 20—21: Huszadik század III—IV.*** 22—23: A gejzírvölgy titka (du.) A lator** (este) 24—25: Zsaru* CEGLÉD, Szabadság 20— 23: A hétszáz éves titok (du.) Az álarcos lovas legendája (este) 21— 22: Tűzharc* (éjjel) 24—26: A fekete varázsló ajándéka (du.) A francia hadnagy szeretője** (este) CEGLÉD, Kamara 20—26: A szállást kérő róka ‘1 (du.) 20—23: Együttélés* (este) 24—26: Az utolsó valcer (este) DABAS 20: Fojtogatás (du.) 20—21: Szamurájok és banditák I—II.** 22— 23: A néma front 24: Rendőrök háborúja** DUNAHARASZTI 20—21: Britannia Gyógyintézet** 22—25: Gyilkos bolygó** DUNAKESZI Vörös Csillag 20—23: János vitéz (du.) Tűtorony (este) 24—25: Georgia barátai* DUNAKESZI, József Attila 20: Egy szoknya, egy nadrág 23: Hurrikán* 24: Tűtorony 26: A két rodeós ÉRD 20— 21: Az utolsó metró* 23: Zsaru* 24—25: -Tohohoho (du.) Elcserélt szerelem (este) FŰT 20: Harc a vízen 21— 23: Ez igen!* 24—25* Ht?szadik század I—II.*** GÖDÖLLÖ 20—23: Olaszok hihetetlen kalandjai Lenin«rrádban fdu.) Pokoli torony I—II.* (este) ’4-26: "«**o!vk Panna (du.) Eltűntnek nyilvánítva • 20—21: Rendőrök háborúja** 22—23: Robin Hood nvila (du.) A karatéző Cobra* (este) 24—25: Szarni* rá jók és banditád I—II.** MONO* * 20—23: Kémek a lokálban** 22—23: Vuki majom kalandi''-' (du.) 24—25: őrizetbe vétel** NAGYKATA 20—23: Gyanútlan gyakornok 24—25: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* 25: Wilkói kisasszonyok* NAGYKÖRÖS, Arany János 20—23: A francia hadnagy szeretője** 24—26: Az álarcos lovas legendája NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 20—23: Vízipók — csodapók (du.) Piedone Afrikában (este) 21: Wilkói kisasszonyok* (éjiéi) 24—26: Együttélés* (este) 26: Péntek IS (du.) PILISVÖROSVAR 20—21 és 23: öld meg a soguntt** 23: Hófehérke és a hét törpe (dü.) 24: Szuncrzsaru 26: Majmok bolygója* POMÁZ 20—23: Ben Hur I—II. 24: Visszaesők** RÁCKEVE 20—21: Gvilkos bolygó** 22—23: Régi nyár 24—25: Britannia Gyógyintézet** SZENTENDRE 20—22: Hüvelyk Panna (du.) 20—23: Eltűntnek nyilvánítva (este) 23: A kék madár (du.) 24—26: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban (du.) A biztosan ölő sárkány Lady** (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 20—21: Zsaru* 22—23: A csillaeszemű (du.) Britannia Gyógyintézet** (este) 24—25: Az utolsó metró* TAPÓ5UIE ZZ—23: A rézhegyek királynője <dn.) Old meg a sogunt!** (cs(e) 24: Harmadik tfpusrt találkozások I—II.* VÁC, Madách Imre 20— 21: Johoboho (du.) A Jó, a Rossz és a Cst)f I—II.** (este) 24—26: A névtelen vár <du.) A nagy álom** (este) VECSÉS 21— 23: Pleserélt szerelem 22— 23: A sziklabarlang titka (du.) 24—26: Kóma** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. *•• Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom