Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-12 / 241. szám

xMíod 1983 OKTOBER 12., SZERDA ■ Zenei panorámái Nagy siker Kiskunlacházán Immár hagyomány, mert ötödször rendezik meg a kis­kun kulturális napokat ok­tóber első hetében, Kiskun­lacházán. Az idei gazdag prog­ram író—olvasó találkozó, nép­táncos- és dalostalálkozó, hor­gászverseny, asztalitenisz-mér­kőzés, művészeti kiállítás, bú­csú és szüreti bál mellett ci- terás-dalos találkozóra invi­tálta az érdeklődőket. Családiasán A kiskunlacházi Petőfi Sándor Művelődési Ház nagy­terme zsúfolásig megtelt, még a falak mellett is álltak az október 5-én megrendezett ci- terás-dalos találkozón. A be­járati előcsarnokban Molnár Imre szigetszentmiklósi oitera- készítő népi iparművész re­mek hangszereinek kiállítása fogadta az érkezőket, megte­remtve az est hangulatát, mely a belépés pillanatától a közel háromórás műsor legutolsó percéig szinte rabul ejtette a nézőket Az est házigazdája, szervezője és lelke Pócsik De­zső citenaművész volt. Nem­csak hangszeres muzsikusnak kitűnő, hanem remek humorú konferanszié is, aki percek alatt oldott, vidám hangulatot, családias légkört varázsolt a színpadra. A műsort a hely­beli 9—10 éves gyerekek cite- raegyüttese nyitotta meg. Leg­többjük csak idén kezdte a citerázást, de az máris bizo­nyos, hogy Lacházán az után­pótlással nem lesz baj, s te­hetséges, lelkes kis csapat ez a 8 gyermekből álló együttes. A dunavarsányi népdalkör és citerazenekar pásztornó­tákból állította össze műsorá­nak első részét. A citera, alföl­di nevén tambura éppen a szegényebb néprétegek, a pász­torok, a falusi-tanyasi parasz­tok, pusztai és uradalmi cse­lédek között volt elterjedt és népszerű hangszer. Kiskunha­lasi dalokat, nótákat szólal­tattak meg műsoruk második részében. Előadásuk eleven és eredeti volt, színes, de nem színpadias. A Zalka Máté Ka­tonai Műszaki Főiskola citera- zenekara mindössze hat ze­nészből áll, kisegítőjük kö- csögdorombbail működött köz­re. Műsoruk arról tanúskodott, hogy a jól összeszokott együt­tes magasfokú hangszerisme­rettel rendelkezik, énekük vi­szont elég elfogódott, sápadt volt. Jókedvűen A műsor művészvendége a közkedvelt népdalénekes. Fa­ragó Laura erdélyi népdalokat és egy moldvai csángó nép­balladát adott elő a tőle meg­szokott magas színvonalon, kristálytisztán, stílusosan. Kü­lönösen a gyönyörű hajlítá- sok, díszítések maradnak em­lékezetesek, melyek a sziklá­kon csobogó hegyipatakok üde látványát idézték. A gyulai SZOT üdülők technikai sze­mélyzetének menye cskekóru- sa zárta az est első részét. Vi­dám népdalösszeállításukat íze­sen, jókedvűen énekelték, s megérdemelten arattak sikert. A műsor második részét a szomszédos ráckevei Aranyka­lász Mgtsz citerazenekara nyi­totta meg, majd egy másik közeli község. Bugyi citera- együttese és dalköre követke­zett. Mindkét együttes jól szerkesztett, változatos nép­dalösszeállítást szólaltatott meg. A budapesti XX. kerü­leti művelődési otthon építők citerazenekarával mutatko­zott be szólistaként Pócsik Dezső, aki a hangszeres vir­tuozitás magasiskoláját mutat­ta be. A kis együttes — mely­nek Pócsik Dezső a vezetője — szintén kitett magáért, vidá­man, szépen muzsikáltak. Az est talán legnagyobb si­kerét a színes népviseletbe öl­tözött fóti menyecskekórus és citerazenekar aratta. Műsoruk összeállítása kitűnő volt. Nem­csak a lassú-gyors, szomorká- sabb-vidámabb számok rit­musának dramaturgiába emlí tésre méltó, hanem az a nyíl vánvaló törekvés is, hogy a népdal azonos stíluskörébő származó nótákból gyűjtöttek össze egy csokorravalót. Ked­ves és emlékezetes volt a szólóénekes ragyogó előadói készséggel eldalolt asszony- csúfolója, és nagyon stíluso­san illesztették műsorukba a néptánc egyes elemeit is. Közösen A műsort a helybeli gyere­kek nyitották és a vendégadó a kiskunlacházi „öreg” cite- rások zárták, mintegy keretbe foglalva a meghívott együtte­sek szereplését. Az 50—70 kö­zötti „öregek” nagyon fiatalo­san, jókedvvel muzsikáltak, énekeltek. Nagy sikert arat­tak és lelkes tapsot kaptak csakúgy, mint a búcsúzóul is­mét citerázó Pócsik Dezső ás újból éneklő Faragó Laura. Az egész est, a jól ismert népda­lok hallgatása szinte vala­mennyi nézőben felkeltette az éneklés vágyát. Mindenki közös akarata­ként végül az est valamennyi, csaknem 150 szereplője és há­romszáz főnyi közönsége együtt énekelt egy közismert és népszerű magyar népdalt, majd egy vidám dal megta­nulásával, közös eléneklésével fergeteges hangulatban zárult az emlékezetes koncert. A kiskunlacházi rendezők és a közönség kitett magáért, jeles­re vizsgáztak! Váradi László Kiállítótér me kb öl Mérték és minőség Szentendrén ; A szentendrei tárlat ret­rospektív anyaga 66 festő, ^ szobrász alkotását mutatja $ be október végéig. Korniss £ Dezső kamaratárlatát a Mű- j hely Galériában a hónap í közepéig láthatják az ér- ? deklődők. . A minőség érdekes alakulá­sát jelzi az idei szentendrei tárlat. Nemcsak az idősebb mesterek jelentik a mértéket, az újak, a fiatalok is a megle­petés erejével hatnak. Pirk Já­nos tisztázott, fejlesztett rea­lista eszményeivel az egyik pó­lust villantja fel, a másikon Bukta Imre, Egyed László az asszociációkon alapuló merész újdonságokat Pólusok Mindenki járja a maga útját a szentendreiség tágasságán belül, s ebben a fejlődésmenet­ben állandósulások, hirtelen fejlődések, váltások, megtor­panásnak látszó kísérleti fázi­sok egyaránt érzékelhetőek, ör­vendetes, hogy az új értékren­det új nevek biztosítják: bővül a mezőny, erősödik a verseny. Különösen az izgalmas, hogy a minőség tisztulása egyformán jellemzi a posztimpresszionis­ta Onódi Béla színlíráját és a neoavantgard Klimó Károly mély és tartalmas Franz Kafka elemzését, a pointilizmust ér­dekesen megújító Gavrilovits Sándort, a szürrealizmus tár­Kaponya Judit: Gulácsy Lajos emlékére PÁÉV: évi egy műszak A Nemzeti Színházért Üjabb felajánlásokat tett az új Nemzeti Színház építésére számos kollektíva. Ezek sorá­ban a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat V. számú szakipari főmérnökségének szocialista brigádjai elhatá­rozták, hogy 1989-ig évenként egy nyolcórás külön műszakot szerveznek és az ezért kapott bért minden alkalommal át­utalják a színházépítés szám­lájára. Egynapi keresetét kínálta fel a Volán 1. számú üzemigazga­tóságának Farkas Bertalan szocialista brigádja. A Pénzügyminisztérium il­letékeseinek tájékoztatása sze­rint az Állami Nyomdában javában dolgoznak azoknak a 20, 50 és 100 forintos bélye­geknek az előállításán, ame­lyeket novembertől vásárol­hatnak meg a dolgozók mun­kahelyeiken. A bélyegek érté­két ugyancsak az új Nemzeti Színház OTP-számlájára utal­ják át. Múzeumi szerzemények A Magyar Nemzeti Múzeum sokféle ezüsttárgy mellett hoz­zájutott egy olyan hímzett zászlóhoz is, amely 1925 körül készült, s „a volt császári és királyi, Hindenburg tábornagy nevét viselő 69. gyalogezred budapesti bajtársai’’ felirat ol­vasható rajta. Érdekesség egy másik „hadi emlék" is: egy réz öngyújtó, amelyet az I. világháború idején készítettek töltényből. A Néprajzi Múzeum csupán júniusban több mint 80 mű­tárgyat kapott, köztük egy eredeti, a pueblo indiánoktól származó tárgyat: a termé­kenységvarázslást — esőcsiná- lást — szolgáló, fából készült, festett figurát. salgónyelvén beszélő Szakács Imrét, az informel képi nyelv­újításban új eredményeket bemutató Baska Józsefet és Nádler Istvánt, a színekben tisztuló, konstruktív fegyelmű Aknay Jánost.-Egyre többen nőnek fel a mesterekhez, egyre bátrabban, új érzésekkel, új formai lele­ménnyel, intellektuálisan el­lenőrzött képi álmokkal. A pil­lanatfelvétel azt igazolja, hogy a meglepetés-emberek vezetik a mezőnyt: Magyar Gábor, Oláh Mátyás, Kocsis Imre. Olyanok is élre törnek, akik­re nem számítottunk, s ez nö­veli az alkotó idegességet a társak között, új művek szüle­tését indítványozza, serkentő hatású. Elmélyülés Természetesen mindez csak az érték stabil pontjai révén lehetséges, melyet Barcsay Je­nő, Bartl József, Deim Pál, Bá­lint Endre, Beck Judit, Kántor Andor, a szobrászok között Holdas György, Ligeti Erika és Csikszentmihályi Róbert al­kotásai reprezentálnak. Szent­endre mindig az árnyalatok gazdagságát jelentette, azt, hogy megfértek egymás társaságá­ban a stílusok — a megbízha­tó értékek révén. Anna Margit mesélőkedve, Balogh László empirikus szi­gorúsága, Keserű Ilona termő elégedetlensége, Hegyi György képmozaikjai, Remsey Iván élénk színbátorsága, Vaszkó Erzsébet lírai mélysége, Rajki László szakmai felkészültsége, Rényi Katalin rajzi rendje mind külön érték. Sok életké­pes hajszálgyökér keresi a for­ma főmedrét és meg is találja egyre több elmélyülés, tehetség Rádiófigyelő HÉTVÉGE A BUCSY CSA­LÁDNÁL. Sokadik adásánál tart a Hétvége című családlá­togató műsor, mely ezúttal Gö­döllőn, dr. Bucsy László laká­sán vendégeskedett. Akik ki­találták a sorozatot jól tudták, hogy természetünk szerint na­gyon szeretünk ismerkedni, barátkozni, mások ablakai mögé bekukkantani. S számol­tak azzal is, hogy szombat dél­előtt aligha akad olvan famí­lia, amelyik a rádiókészülék mellett csoportosul. Olyan mű­sornak lehet ilyenkor sikere, mely közérdeklődésre tarthat számot, de teljes figyelmet nem igényel. Bucsy doktor, a gödöllői ál­la tkórház vezetője és népes családja úgy hiszem elnyerte hallgatói tetszését. Nem csu­pán azért, mert sokoldalú te­hetséggel megáldott szimpati­kus ember, hanem azért is. mert egyfajta ideál az, amit életmódja megtestesít. Elsősorban azért, mert azon a poszton van, ami szakértel­me folytán megilleti. Anyagi jólétet, biztonságot, jólétet te­remtett családjának oly mó­don, hogy munkahelyi elfog­laltságai mellett otthon is gaz­dálkodik, mindenből tud tisz­tességes munkával — pénzt csinálni. S hogy is ne irigyel­nék érte. hogy passziói kö­rébe a lovaglást, a szobrász- kodást és a fegyvergyűjtést egyként sorolhatja. Mindeme jó tulajdonságok birtokában a Bucsy család tagjai körében a kivagyiságnak nyomait sem fedezhettük fel, sőt a beszélgetés 6orán kike­rekedő portrék éppen azt bi­zonyították, nagyon is közü­lünk való emberek ülnek a mikrofon mellett. Kerek, szórakoztató, ideá­lokkal és tanulságokkal szol­gáló műsor volt Antal Imre és Kertész Zsuzsa gödöllői csa­ládlátogatása. Érdemes volt meghallgatni. A HÉT KÖLTŐJE. A rádió a maga széles körű irodalmi műsoraival — meggyőződésem — fölbecsülhetetlen szolgála­tot tesz elsősorban a magyar literatúra virágoskertjének fel- parcellázásában. A rendszeres műsorok közül A hét költője című adás nőtt a szívemhez. Több-kevesebb rendszeresség­gel gyűjti pompás csokorba a múlt és a jelen alkotóinak legjellegzetesebb műveit ki­tűnő előadók tolmácsolásában. Külön élményt jelent, amikor — mint az elmúlt héten is — egy-egy alkalommal a költő maga szólal meg. Nemcsak szé­pen mondja venseit, ám sok mindent éreztet az alkotás pillanatainak révületéből is és ennek hatása rabul ejti a hall­gatót. Most Csorba Győző költemé­nyeire lapozott az irodalmi szerkesztő. Külön örömet oko­zott, mivel Csorbát jelentősé­géhez képest talán kevésbé is­meri a közvélemény. Csöndes elvonultságában él Pécsett. Egyik méltatója írta róla, hogy a főváros irodalmi tőzsdéin nemigen jegyzik, s azért, hogy jegyezzék, ő maga sem tesz semmit. Hírét egyedül csak a munkájával istápolja, s ez a tevékenység sosem üt zajt. vi­szont mindig komoly, értékes és maradandó. Ám akik ismerik — a Baumn- garten- és József Attila-díjas költőt — jelenkori irodal­munknak legjobbjai közé so­rolják. Verseinek hangvétele szerény és mértéktartó. Ke­rül minden hangoskodást, a szólamok üres puffogtatását. Az értelem, a szép szó tiszta­sága von hamvas pírt soraira. A verset nem szent varázslat­nak tekinti, hanem felelős szavú igehirdetésnek, a lélek vallomásának, mely „szigorú és kemény — legföljebb karco­lásnyit változik.” Távol áll tőlem a felelőtlen rímbe szedett költői mutat­vány. Azt vallja a Lélek és az ősz kötetének Verseim sorsa című szonettjében: Ne marad­jon belőlem semmi több, — csak amit élő érdeke szerint — táplálékként őriz meg az utókor. Ez Csorba Győző mű­vészi hitvallása. Cs. A.—Sz. E. a kibontakozás távlatait. Az idei szentendrei tárlat nemcsak az eddig megszokottak sokrétű­ségével hat, hanem a megúju­lás erősebb tempójával is. Felismerések Korniss Dezső szitanyomatai értelmünkbe hasító világossá­gukkal jelentenek nemcsak gyönyörködést, hanem felis­merjek egész sorát is. Sűrített egyszerűség ez, olyan fokozás az integráció irányába, hogy a kép jellé magasztosul, időt, ér­zelmeket jelöl a felület. Nem leírás, embléma. A formavá­lasztásnak külön jelentősége van, valahányon érződik, hogy az ezerből az egyik, a legjobb változat. S a legjobb változat a Korniss-mű, mely a képze­let labirintusából magabizto­san megszületik. Ami a színviszonyokat illeti, azok nemcsak pontosak, hanem optimálisak is. Az adott pilla­natban nagyobb rend és tisz­tázottság nem érhető el. Mégis, mindent összevetve, összetett hatást a Laokoon jelenti, mert az indázó forma eszme is, sőt mi több, időszerűen a holnap csírája az alakzatot tekintve, s a küzdelem hitét is erősítve. Losonci Miklós Hemingway a háborúban Egy floridai lap, a Fort Lau­derdale News a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) archív anyagai alapján részleteket közölt Ernest Hemingway amerikai író második világhá­borús hírszerző tevékenységé­ről. Mint ismeretes, az író 1942-ben náciellenes hírszer­ző csoportot szervezett Kubá­ban és saját hajójával cirkált a kubai vizeken, német ten­geralattjárók után kutatva. A lapnak nemrég sikerült hozzáférnie néhány — koráb­ban szigorúan zárolt — FBI- dokumentumhoz. Ezek tanúsá­ga szerint Hemingway 1942 szeptemberében „Crime Shop” fedőnévvel huszonhat főnyi hírszerző csoportot verbuvált a szigetországban. A „Crime Shop”-ot részben az Egyesült Államok havannai nagykövete látta el pénzzel, a csoport tagjainak a többsége pedig Hemingway egykori spanyol bajtársaiból került ki — írta a továbbiakban a flo­ridai lap, az FBI-dokumentu- mokra hivatkozva. Ezekből egyébként az is kiderül, hogy az FBI akkori vezetőjének, Edgar Hoovernek a személyes utasítására az amerikai ügy­nökök állandó megfigyelés alatt tartották az írót és mind­azokat, akik vele szoros kap­csolatban álltak. Az utóbbiak jó része a Franco-diktatúra elől menekült el Spanyolor­szágból. Az FBI megpróbálta lejá­ratni Hemingway-t: „felfor­gató elemnek” tüntette fel, azzal vádolta, hogy „Amerika- ellenes hangulatot” szít és hogy „kommunista pártokkal áll kapcsolatban.” A lap a birtokába került do­kumentumok alapján azt ír­ja, hogy az FBI még Heming­way 1981-ben bekövetkezett tragikus halála után is foly­tatta az író utáni nyomozást, megpróbálva kompromittáló adatokat gyűjteni r$la. Az ürügy az volt, hogy Heming­way, aki élete utolsó éveinek jó részét Kubában töltötte, ro­konszenvezett a kubai forra­dalommal és jó viszonyban volt Fidel CastróvaL MOZIMŰSOR OKTOBER 13-TÖL 19-IG ABONY 13—U: Gyilkos bolygó« 17—IS: Britannia Gyógyintézet« 19: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* BUDAÖRS 13—16: Ez igen!» 17—18: Huszadik század I—II.«» CEGLÉD, Szabadság 13— 16: Az idó urai (du.) Akiket (orró szenvedély hevit« (este) 14— 15: A nyolcadik utas: a Halál»»» (éjjel) 17—19: A Birodalom visszavág CEGLÉD, Kamara 13—19: Vük (du.) Piedone Afrikában (este) DABAS 13—14: Tűtorony 15— 16: Kísértet Lublón (du.) őrizetbe vétel« (este) 17: Sörgyári caprlcció* DABAS, Autós kertmozi 13—19: BALFÁCÁN DUNAHARASZTI 13—14: A biztosan ólő sárkány Lady»» 15—16: Hófehérke és a hét törpe (du.) 17—18: Elcserélt szerelem DUNAKESZI, Vörös Csillag 13—16: Gyanűtlan gyakornok 17—18: Eltűntnek nyilvánítva DUNAKESZI, József Attila 13: Szerencsés Dániel» 16: Az Ezüst-tó kincse 17: Gyanútlan gyakornok 19: Egy szoknya, egy nadrág ÉRD 13—14: Georgia barátai* 16: Régi nyár 17—18: Kémek a lokálban»» FÓT 13—14: Az Ezüst-tó kincse 15—16: Majmok bolygója* 16: A rézhegyek királynője (du.) 17—18: Georgia barátai* GÖDÖLLŐ 13—16: Kaszkadőrök (du.) Az utolsó metró* (este) 17—19: Egy pikoló világos (du.) Akiket forró szenvedély hevít** (este) GYAL 13—14: őrizetbe vétel** 15—16: A púpos lovacska (du.) Tű torony (este) 17—18: A hatodik halálraítélt MONOR 13—14: zsaru vagy csirkefogó IS—16: Vízipók — csodapók (du.) Britannia Gyógyintézet»» (este) 17: A vadászat 18: Adj, király, katonát** NAGYKÁTA 13—18: öld meg a sogunt!** 15—16: Koncert (du.) NAGYKÖRÖS, Arany János 13—16: Szamurájok és banditák I—II.** / 17—19: Sugarlandi hajtóvadászat* NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 13—19: Hüvelyk Panna (du.) 13—16: A festő felesége (este) 17—19: Visszaesők*** (este) PiLISVOROSVÁR 13—14 és 16: Ez igen!* 17: Egymásra nézve*** POMAZ 13—14: Rendőrök háborúja** 15—16: Pokoli torony I—II.* 17: A karatéző Cobra* RÁCKEVE 13—14: Kvartett** 15—16: Elcserélt szerelem 17—18: Gyilkos bolygó** SZENTENDRE 13—16: Egy pikoló világos (du.) Kémek a lokálban« (este) 17—19: Ez igen!» SZENTENDRE, Autós kertmozi 13—19: A kéinó Kaliforniába kés7íil SZIGETSZENTMIKLÖS 13—14: Elcserélt szerelem 15—16: A szikrabarlang titka (du.) A karatéző Cobra* (este) 17—18: Kvartett»» TÁP’ÓSZELE 13—16: Ben Hur I—II. 15—16: Szegény Dzsonl és Arnika (du.) 17: Koncert VÁC, Madách Imre 13— 16: Egy szokpya, egy nadrág (du.) Eltűntnek nyilvánítva (este) 17—19: Suli bull (du.) 17—19: A tagrifti csata (este) VECSÉS 14— 16: A nagy álom 15— 16: Tános vlféz (du.) 17—19: Az utolsó metró* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom