Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-12 / 241. szám
xMíod 1983 OKTOBER 12., SZERDA ■ Zenei panorámái Nagy siker Kiskunlacházán Immár hagyomány, mert ötödször rendezik meg a kiskun kulturális napokat október első hetében, Kiskunlacházán. Az idei gazdag program író—olvasó találkozó, néptáncos- és dalostalálkozó, horgászverseny, asztalitenisz-mérkőzés, művészeti kiállítás, búcsú és szüreti bál mellett ci- terás-dalos találkozóra invitálta az érdeklődőket. Családiasán A kiskunlacházi Petőfi Sándor Művelődési Ház nagyterme zsúfolásig megtelt, még a falak mellett is álltak az október 5-én megrendezett ci- terás-dalos találkozón. A bejárati előcsarnokban Molnár Imre szigetszentmiklósi oitera- készítő népi iparművész remek hangszereinek kiállítása fogadta az érkezőket, megteremtve az est hangulatát, mely a belépés pillanatától a közel háromórás műsor legutolsó percéig szinte rabul ejtette a nézőket Az est házigazdája, szervezője és lelke Pócsik Dezső citenaművész volt. Nemcsak hangszeres muzsikusnak kitűnő, hanem remek humorú konferanszié is, aki percek alatt oldott, vidám hangulatot, családias légkört varázsolt a színpadra. A műsort a helybeli 9—10 éves gyerekek cite- raegyüttese nyitotta meg. Legtöbbjük csak idén kezdte a citerázást, de az máris bizonyos, hogy Lacházán az utánpótlással nem lesz baj, s tehetséges, lelkes kis csapat ez a 8 gyermekből álló együttes. A dunavarsányi népdalkör és citerazenekar pásztornótákból állította össze műsorának első részét. A citera, alföldi nevén tambura éppen a szegényebb néprétegek, a pásztorok, a falusi-tanyasi parasztok, pusztai és uradalmi cselédek között volt elterjedt és népszerű hangszer. Kiskunhalasi dalokat, nótákat szólaltattak meg műsoruk második részében. Előadásuk eleven és eredeti volt, színes, de nem színpadias. A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola citera- zenekara mindössze hat zenészből áll, kisegítőjük kö- csögdorombbail működött közre. Műsoruk arról tanúskodott, hogy a jól összeszokott együttes magasfokú hangszerismerettel rendelkezik, énekük viszont elég elfogódott, sápadt volt. Jókedvűen A műsor művészvendége a közkedvelt népdalénekes. Faragó Laura erdélyi népdalokat és egy moldvai csángó népballadát adott elő a tőle megszokott magas színvonalon, kristálytisztán, stílusosan. Különösen a gyönyörű hajlítá- sok, díszítések maradnak emlékezetesek, melyek a sziklákon csobogó hegyipatakok üde látványát idézték. A gyulai SZOT üdülők technikai személyzetének menye cskekóru- sa zárta az est első részét. Vidám népdalösszeállításukat ízesen, jókedvűen énekelték, s megérdemelten arattak sikert. A műsor második részét a szomszédos ráckevei Aranykalász Mgtsz citerazenekara nyitotta meg, majd egy másik közeli község. Bugyi citera- együttese és dalköre következett. Mindkét együttes jól szerkesztett, változatos népdalösszeállítást szólaltatott meg. A budapesti XX. kerületi művelődési otthon építők citerazenekarával mutatkozott be szólistaként Pócsik Dezső, aki a hangszeres virtuozitás magasiskoláját mutatta be. A kis együttes — melynek Pócsik Dezső a vezetője — szintén kitett magáért, vidáman, szépen muzsikáltak. Az est talán legnagyobb sikerét a színes népviseletbe öltözött fóti menyecskekórus és citerazenekar aratta. Műsoruk összeállítása kitűnő volt. Nemcsak a lassú-gyors, szomorká- sabb-vidámabb számok ritmusának dramaturgiába emlí tésre méltó, hanem az a nyíl vánvaló törekvés is, hogy a népdal azonos stíluskörébő származó nótákból gyűjtöttek össze egy csokorravalót. Kedves és emlékezetes volt a szólóénekes ragyogó előadói készséggel eldalolt asszony- csúfolója, és nagyon stílusosan illesztették műsorukba a néptánc egyes elemeit is. Közösen A műsort a helybeli gyerekek nyitották és a vendégadó a kiskunlacházi „öreg” cite- rások zárták, mintegy keretbe foglalva a meghívott együttesek szereplését. Az 50—70 közötti „öregek” nagyon fiatalosan, jókedvvel muzsikáltak, énekeltek. Nagy sikert arattak és lelkes tapsot kaptak csakúgy, mint a búcsúzóul ismét citerázó Pócsik Dezső ás újból éneklő Faragó Laura. Az egész est, a jól ismert népdalok hallgatása szinte valamennyi nézőben felkeltette az éneklés vágyát. Mindenki közös akarataként végül az est valamennyi, csaknem 150 szereplője és háromszáz főnyi közönsége együtt énekelt egy közismert és népszerű magyar népdalt, majd egy vidám dal megtanulásával, közös eléneklésével fergeteges hangulatban zárult az emlékezetes koncert. A kiskunlacházi rendezők és a közönség kitett magáért, jelesre vizsgáztak! Váradi László Kiállítótér me kb öl Mérték és minőség Szentendrén ; A szentendrei tárlat retrospektív anyaga 66 festő, ^ szobrász alkotását mutatja $ be október végéig. Korniss £ Dezső kamaratárlatát a Mű- j hely Galériában a hónap í közepéig láthatják az ér- ? deklődők. . A minőség érdekes alakulását jelzi az idei szentendrei tárlat. Nemcsak az idősebb mesterek jelentik a mértéket, az újak, a fiatalok is a meglepetés erejével hatnak. Pirk János tisztázott, fejlesztett realista eszményeivel az egyik pólust villantja fel, a másikon Bukta Imre, Egyed László az asszociációkon alapuló merész újdonságokat Pólusok Mindenki járja a maga útját a szentendreiség tágasságán belül, s ebben a fejlődésmenetben állandósulások, hirtelen fejlődések, váltások, megtorpanásnak látszó kísérleti fázisok egyaránt érzékelhetőek, örvendetes, hogy az új értékrendet új nevek biztosítják: bővül a mezőny, erősödik a verseny. Különösen az izgalmas, hogy a minőség tisztulása egyformán jellemzi a posztimpresszionista Onódi Béla színlíráját és a neoavantgard Klimó Károly mély és tartalmas Franz Kafka elemzését, a pointilizmust érdekesen megújító Gavrilovits Sándort, a szürrealizmus tárKaponya Judit: Gulácsy Lajos emlékére PÁÉV: évi egy műszak A Nemzeti Színházért Üjabb felajánlásokat tett az új Nemzeti Színház építésére számos kollektíva. Ezek sorában a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat V. számú szakipari főmérnökségének szocialista brigádjai elhatározták, hogy 1989-ig évenként egy nyolcórás külön műszakot szerveznek és az ezért kapott bért minden alkalommal átutalják a színházépítés számlájára. Egynapi keresetét kínálta fel a Volán 1. számú üzemigazgatóságának Farkas Bertalan szocialista brigádja. A Pénzügyminisztérium illetékeseinek tájékoztatása szerint az Állami Nyomdában javában dolgoznak azoknak a 20, 50 és 100 forintos bélyegeknek az előállításán, amelyeket novembertől vásárolhatnak meg a dolgozók munkahelyeiken. A bélyegek értékét ugyancsak az új Nemzeti Színház OTP-számlájára utalják át. Múzeumi szerzemények A Magyar Nemzeti Múzeum sokféle ezüsttárgy mellett hozzájutott egy olyan hímzett zászlóhoz is, amely 1925 körül készült, s „a volt császári és királyi, Hindenburg tábornagy nevét viselő 69. gyalogezred budapesti bajtársai’’ felirat olvasható rajta. Érdekesség egy másik „hadi emlék" is: egy réz öngyújtó, amelyet az I. világháború idején készítettek töltényből. A Néprajzi Múzeum csupán júniusban több mint 80 műtárgyat kapott, köztük egy eredeti, a pueblo indiánoktól származó tárgyat: a termékenységvarázslást — esőcsiná- lást — szolgáló, fából készült, festett figurát. salgónyelvén beszélő Szakács Imrét, az informel képi nyelvújításban új eredményeket bemutató Baska Józsefet és Nádler Istvánt, a színekben tisztuló, konstruktív fegyelmű Aknay Jánost.-Egyre többen nőnek fel a mesterekhez, egyre bátrabban, új érzésekkel, új formai leleménnyel, intellektuálisan ellenőrzött képi álmokkal. A pillanatfelvétel azt igazolja, hogy a meglepetés-emberek vezetik a mezőnyt: Magyar Gábor, Oláh Mátyás, Kocsis Imre. Olyanok is élre törnek, akikre nem számítottunk, s ez növeli az alkotó idegességet a társak között, új művek születését indítványozza, serkentő hatású. Elmélyülés Természetesen mindez csak az érték stabil pontjai révén lehetséges, melyet Barcsay Jenő, Bartl József, Deim Pál, Bálint Endre, Beck Judit, Kántor Andor, a szobrászok között Holdas György, Ligeti Erika és Csikszentmihályi Róbert alkotásai reprezentálnak. Szentendre mindig az árnyalatok gazdagságát jelentette, azt, hogy megfértek egymás társaságában a stílusok — a megbízható értékek révén. Anna Margit mesélőkedve, Balogh László empirikus szigorúsága, Keserű Ilona termő elégedetlensége, Hegyi György képmozaikjai, Remsey Iván élénk színbátorsága, Vaszkó Erzsébet lírai mélysége, Rajki László szakmai felkészültsége, Rényi Katalin rajzi rendje mind külön érték. Sok életképes hajszálgyökér keresi a forma főmedrét és meg is találja egyre több elmélyülés, tehetség Rádiófigyelő HÉTVÉGE A BUCSY CSALÁDNÁL. Sokadik adásánál tart a Hétvége című családlátogató műsor, mely ezúttal Gödöllőn, dr. Bucsy László lakásán vendégeskedett. Akik kitalálták a sorozatot jól tudták, hogy természetünk szerint nagyon szeretünk ismerkedni, barátkozni, mások ablakai mögé bekukkantani. S számoltak azzal is, hogy szombat délelőtt aligha akad olvan família, amelyik a rádiókészülék mellett csoportosul. Olyan műsornak lehet ilyenkor sikere, mely közérdeklődésre tarthat számot, de teljes figyelmet nem igényel. Bucsy doktor, a gödöllői álla tkórház vezetője és népes családja úgy hiszem elnyerte hallgatói tetszését. Nem csupán azért, mert sokoldalú tehetséggel megáldott szimpatikus ember, hanem azért is. mert egyfajta ideál az, amit életmódja megtestesít. Elsősorban azért, mert azon a poszton van, ami szakértelme folytán megilleti. Anyagi jólétet, biztonságot, jólétet teremtett családjának oly módon, hogy munkahelyi elfoglaltságai mellett otthon is gazdálkodik, mindenből tud tisztességes munkával — pénzt csinálni. S hogy is ne irigyelnék érte. hogy passziói körébe a lovaglást, a szobrász- kodást és a fegyvergyűjtést egyként sorolhatja. Mindeme jó tulajdonságok birtokában a Bucsy család tagjai körében a kivagyiságnak nyomait sem fedezhettük fel, sőt a beszélgetés 6orán kikerekedő portrék éppen azt bizonyították, nagyon is közülünk való emberek ülnek a mikrofon mellett. Kerek, szórakoztató, ideálokkal és tanulságokkal szolgáló műsor volt Antal Imre és Kertész Zsuzsa gödöllői családlátogatása. Érdemes volt meghallgatni. A HÉT KÖLTŐJE. A rádió a maga széles körű irodalmi műsoraival — meggyőződésem — fölbecsülhetetlen szolgálatot tesz elsősorban a magyar literatúra virágoskertjének fel- parcellázásában. A rendszeres műsorok közül A hét költője című adás nőtt a szívemhez. Több-kevesebb rendszerességgel gyűjti pompás csokorba a múlt és a jelen alkotóinak legjellegzetesebb műveit kitűnő előadók tolmácsolásában. Külön élményt jelent, amikor — mint az elmúlt héten is — egy-egy alkalommal a költő maga szólal meg. Nemcsak szépen mondja venseit, ám sok mindent éreztet az alkotás pillanatainak révületéből is és ennek hatása rabul ejti a hallgatót. Most Csorba Győző költeményeire lapozott az irodalmi szerkesztő. Külön örömet okozott, mivel Csorbát jelentőségéhez képest talán kevésbé ismeri a közvélemény. Csöndes elvonultságában él Pécsett. Egyik méltatója írta róla, hogy a főváros irodalmi tőzsdéin nemigen jegyzik, s azért, hogy jegyezzék, ő maga sem tesz semmit. Hírét egyedül csak a munkájával istápolja, s ez a tevékenység sosem üt zajt. viszont mindig komoly, értékes és maradandó. Ám akik ismerik — a Baumn- garten- és József Attila-díjas költőt — jelenkori irodalmunknak legjobbjai közé sorolják. Verseinek hangvétele szerény és mértéktartó. Kerül minden hangoskodást, a szólamok üres puffogtatását. Az értelem, a szép szó tisztasága von hamvas pírt soraira. A verset nem szent varázslatnak tekinti, hanem felelős szavú igehirdetésnek, a lélek vallomásának, mely „szigorú és kemény — legföljebb karcolásnyit változik.” Távol áll tőlem a felelőtlen rímbe szedett költői mutatvány. Azt vallja a Lélek és az ősz kötetének Verseim sorsa című szonettjében: Ne maradjon belőlem semmi több, — csak amit élő érdeke szerint — táplálékként őriz meg az utókor. Ez Csorba Győző művészi hitvallása. Cs. A.—Sz. E. a kibontakozás távlatait. Az idei szentendrei tárlat nemcsak az eddig megszokottak sokrétűségével hat, hanem a megújulás erősebb tempójával is. Felismerések Korniss Dezső szitanyomatai értelmünkbe hasító világosságukkal jelentenek nemcsak gyönyörködést, hanem felismerjek egész sorát is. Sűrített egyszerűség ez, olyan fokozás az integráció irányába, hogy a kép jellé magasztosul, időt, érzelmeket jelöl a felület. Nem leírás, embléma. A formaválasztásnak külön jelentősége van, valahányon érződik, hogy az ezerből az egyik, a legjobb változat. S a legjobb változat a Korniss-mű, mely a képzelet labirintusából magabiztosan megszületik. Ami a színviszonyokat illeti, azok nemcsak pontosak, hanem optimálisak is. Az adott pillanatban nagyobb rend és tisztázottság nem érhető el. Mégis, mindent összevetve, összetett hatást a Laokoon jelenti, mert az indázó forma eszme is, sőt mi több, időszerűen a holnap csírája az alakzatot tekintve, s a küzdelem hitét is erősítve. Losonci Miklós Hemingway a háborúban Egy floridai lap, a Fort Lauderdale News a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) archív anyagai alapján részleteket közölt Ernest Hemingway amerikai író második világháborús hírszerző tevékenységéről. Mint ismeretes, az író 1942-ben náciellenes hírszerző csoportot szervezett Kubában és saját hajójával cirkált a kubai vizeken, német tengeralattjárók után kutatva. A lapnak nemrég sikerült hozzáférnie néhány — korábban szigorúan zárolt — FBI- dokumentumhoz. Ezek tanúsága szerint Hemingway 1942 szeptemberében „Crime Shop” fedőnévvel huszonhat főnyi hírszerző csoportot verbuvált a szigetországban. A „Crime Shop”-ot részben az Egyesült Államok havannai nagykövete látta el pénzzel, a csoport tagjainak a többsége pedig Hemingway egykori spanyol bajtársaiból került ki — írta a továbbiakban a floridai lap, az FBI-dokumentu- mokra hivatkozva. Ezekből egyébként az is kiderül, hogy az FBI akkori vezetőjének, Edgar Hoovernek a személyes utasítására az amerikai ügynökök állandó megfigyelés alatt tartották az írót és mindazokat, akik vele szoros kapcsolatban álltak. Az utóbbiak jó része a Franco-diktatúra elől menekült el Spanyolországból. Az FBI megpróbálta lejáratni Hemingway-t: „felforgató elemnek” tüntette fel, azzal vádolta, hogy „Amerika- ellenes hangulatot” szít és hogy „kommunista pártokkal áll kapcsolatban.” A lap a birtokába került dokumentumok alapján azt írja, hogy az FBI még Hemingway 1981-ben bekövetkezett tragikus halála után is folytatta az író utáni nyomozást, megpróbálva kompromittáló adatokat gyűjteni r$la. Az ürügy az volt, hogy Hemingway, aki élete utolsó éveinek jó részét Kubában töltötte, rokonszenvezett a kubai forradalommal és jó viszonyban volt Fidel CastróvaL MOZIMŰSOR OKTOBER 13-TÖL 19-IG ABONY 13—U: Gyilkos bolygó« 17—IS: Britannia Gyógyintézet« 19: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* BUDAÖRS 13—16: Ez igen!» 17—18: Huszadik század I—II.«» CEGLÉD, Szabadság 13— 16: Az idó urai (du.) Akiket (orró szenvedély hevit« (este) 14— 15: A nyolcadik utas: a Halál»»» (éjjel) 17—19: A Birodalom visszavág CEGLÉD, Kamara 13—19: Vük (du.) Piedone Afrikában (este) DABAS 13—14: Tűtorony 15— 16: Kísértet Lublón (du.) őrizetbe vétel« (este) 17: Sörgyári caprlcció* DABAS, Autós kertmozi 13—19: BALFÁCÁN DUNAHARASZTI 13—14: A biztosan ólő sárkány Lady»» 15—16: Hófehérke és a hét törpe (du.) 17—18: Elcserélt szerelem DUNAKESZI, Vörös Csillag 13—16: Gyanűtlan gyakornok 17—18: Eltűntnek nyilvánítva DUNAKESZI, József Attila 13: Szerencsés Dániel» 16: Az Ezüst-tó kincse 17: Gyanútlan gyakornok 19: Egy szoknya, egy nadrág ÉRD 13—14: Georgia barátai* 16: Régi nyár 17—18: Kémek a lokálban»» FÓT 13—14: Az Ezüst-tó kincse 15—16: Majmok bolygója* 16: A rézhegyek királynője (du.) 17—18: Georgia barátai* GÖDÖLLŐ 13—16: Kaszkadőrök (du.) Az utolsó metró* (este) 17—19: Egy pikoló világos (du.) Akiket forró szenvedély hevít** (este) GYAL 13—14: őrizetbe vétel** 15—16: A púpos lovacska (du.) Tű torony (este) 17—18: A hatodik halálraítélt MONOR 13—14: zsaru vagy csirkefogó IS—16: Vízipók — csodapók (du.) Britannia Gyógyintézet»» (este) 17: A vadászat 18: Adj, király, katonát** NAGYKÁTA 13—18: öld meg a sogunt!** 15—16: Koncert (du.) NAGYKÖRÖS, Arany János 13—16: Szamurájok és banditák I—II.** / 17—19: Sugarlandi hajtóvadászat* NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 13—19: Hüvelyk Panna (du.) 13—16: A festő felesége (este) 17—19: Visszaesők*** (este) PiLISVOROSVÁR 13—14 és 16: Ez igen!* 17: Egymásra nézve*** POMAZ 13—14: Rendőrök háborúja** 15—16: Pokoli torony I—II.* 17: A karatéző Cobra* RÁCKEVE 13—14: Kvartett** 15—16: Elcserélt szerelem 17—18: Gyilkos bolygó** SZENTENDRE 13—16: Egy pikoló világos (du.) Kémek a lokálban« (este) 17—19: Ez igen!» SZENTENDRE, Autós kertmozi 13—19: A kéinó Kaliforniába kés7íil SZIGETSZENTMIKLÖS 13—14: Elcserélt szerelem 15—16: A szikrabarlang titka (du.) A karatéző Cobra* (este) 17—18: Kvartett»» TÁP’ÓSZELE 13—16: Ben Hur I—II. 15—16: Szegény Dzsonl és Arnika (du.) 17: Koncert VÁC, Madách Imre 13— 16: Egy szokpya, egy nadrág (du.) Eltűntnek nyilvánítva (este) 17—19: Suli bull (du.) 17—19: A tagrifti csata (este) VECSÉS 14— 16: A nagy álom 15— 16: Tános vlféz (du.) 17—19: Az utolsó metró* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek.
