Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

Wrfrni 1983. OKTOBER 5.. SZERDA TANÁCSOK Igényt tarthatnak a jubileumi jutalomra Az összeférhetetlenség tényét egyedileg kell elbírálni • A munka alóli felmentés. Egy termelőszövetkezeti tag egyik alkalmazottjával kere­sett fel bennünket. Mindket­ten nyugdíjazás előtt állnak, nem tudják jár-e részükre tagsági viszony, illetve munka- viszony megszüntetése esetén felmondási időre vagy annak egy részére a munka alól való felmentés idejére átlagkereset. Külön kell választani a két dolgot, mert más szabályok érvényesek a tagra, és mások az alkalmazottra. Ha a tsz-tag kéri a nyugdíjazását, még nem köteles tagságát megszüntet­ni. Ebben az esetben nyilván­való, hogy a dolgozót a nyug­díjazás előtt munka alóli dí­jázott felmentési idő nem il­leti meg. Tehát a tsz-tagsági viszonyt nem szünteti meg a nyugdíjazás. A tsz-tag azonban jogosult arra is, hogy a nyugdíjazással egyidejűleg ki­lépéssel megszüntesse a tag­sági viszonyt. A kilépés beje­lentésével kapcsolatos teendő­ket — így a bejelentés ha­táridejét is —, a tsz alapsza­bályában kell olvasóinknak megkeresniük. Itt megtalálják, hogy a bejelentés és a tagsági viszony megszűnése közötti idő egész, vagy egy részére kaphat-e a tsz-tag a munka alól a nyugdíj folyósítása mellett felmentést. Másik olvasónkra, aki muw- kaviszonyban áll a szövetke­zettel, a Munka Törvényköny­ve akként vonatkozik, hogy nyugdíjazás esetén, a munka alóli felmentés kötelezően ak­kor illeti meg. ha munkavi­szonya a tsz felmondása alap­ján szűnt meg. Erre az időre a dolgozót átlagkereset illeti meg. Ha a dolgozó szünteti meg nyugdíjazás címén a munkaviszonyát, feltéve ha a dolgozó a nyugdíjkorhatárt el­érte és rendelkezik a szüksé­ges szolgálati idővel, akkor a munka alóli felmentés nem követelhető, kötelezően nem illeti meg a dolgozót, a mun­káltató. vagyis a tsz azonban felmentheti alkalmazottját a felmondási idő alatt a munka alól. Ebben az esetben az át­lagkereset. éppen úgy jár a dolgozónak, mintha a tsz mondta volna fel az alkalma­zott munkaviszonyát. Mindkét olvasónk azt is kérdezte, hogy a felszabadulás előtti katonaság ideje, a ju­bileumi jutalom szempontjá­ból, szolgálati időnek szá­mít-e? A termelőszövetkezeti tagok jubileumi jutalmának megál­lapítása szempontjából, a munkaviszonybari eltöltött időket is • figyelembe kell ven­ni. Egy másik jogszabály pe­dig előírja, hogy a katonai szolgálat felszabadulás előtti, valamint a hadifogság igazolt idejét munkaviszonynak kell tekinteni függetlenül attól, hogy a dolgozó előtte állt-e munkaviszonyban, illetve az előbbiek megszűnése után, mennyi időn belül létesített újabb munkaviszonyt, vagy esetleg vette fel a munkát (ugyanannál a munkáltatónál, ahonnan katonai szolgálatra bevonult. Tehát olvasóinknál az említett időket a jubileumi jutalomnál figyelembe veszik, és a jubileumi jutalomra igényt tarthatnak. ■ Dolgozhatnak-e házastár­sak egy helyen? Feleségem pénztáros volt, én munkahelyemen a pénzügyi osztály vezetője vagyok. Több, mint egy évig ez nem okozott gondot a vállalatnál, maßt azonban a főkönyvelő intézke­dett feleségem áthelyezéséről, neki teljesen idegen munkate­rületre tették. Azt kértem, legalább helyezzék az én osz­tályomra, de ezt sem vették figyelembe, mondván, házas­társak nem dolgozhatnak egy munkahelyen, egymással alá­ás fölérendeltségi viszonyban. Mi ezzel kapcsolatban a jog­szabály rendelkezése? — kérdi olvasónk. A Munka Törvénykönyve is­meri az összeférhetetlenség esetét, azonban ezek a továb­bi munkaviszony létrehozásá- val kapcsolatosak. A 8/1981. (IX. 29.) MüM., il­letve a 22/1979. (XII. 28.) MüM. sz. rendeletekkel módo­sított 1/1976. (I. 31.) MüM. sz. rendelet meghatározza, hogy összeférhetetlenség miatt nem szabad olyan másodállást, mellékfoglalkozást vagy mun­kavégzésre irányuló egyeb jogviszonyt létesíteni, amely­nek folytán hozzátartozójával (hozzátartozók alatt a Btk. 137. §-ában foglaltakat kill ér­teni) alá- vagy fölérendeltségi helyzetbe kerülne, vagy ennek hiányában is, ha beosztásánál fogva hozzátartozója tevé­kenységének közvetlen ellen­őrzésére lenne köteles. Általá­ban összeférhetetlen az olyan foglalkoztatás, és ezért külö­nös gonddal kell vizsgálni az olyan főálláson kívüli foglal­koztatást, amelynek során munkára a dolgozó munkál­tatójával. gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerülne sor. Tehát lényegében központi jogszabály nem tiltja, hogy férj és feleség egy munkahe­lyen dolgozzon, az egyes mi­nisztériumok, főhatóságok azonban kiadtak olyan szabá­lyozást, amelyek az előbb em­lítettekkel azonosak, és ki­mondják, hogy közeli hozzá­tartozók (férj, feleség, szülő, gyermek) nem dolgozhatnak egy munkahelyen egymással alá- és fölérendeltségi vi­szonyban. Ezek a szabályok sem tiltják általában azt, hogy azonos beosztású, pláne nem aznos beosztású házastár­sak egy munkahelyen dolgoz­zanak. A munkáltató azonban — ha van kollektív szerződé­sük, illetve ha kollektív szer­ződés kötésére kötelezett —, abban, ha pedig nem kötele­zett, akkor egyéb munkaügyi szabályzatban helyileg megha­tározhatja az összeférhetet­lenség eseteit. Olvasónk kérdésére az a válaszunk, meg kell néznje mit mond a helyi szabályzat. Nekünk az a véleményünk, hogy megállapítható az össze­férhetetlenség a pénzügyi osz­tályvezető és pénztárosi mun­kakör között, ha a kettőt férj— feleség tölti be. Abban is iga­zat adunk a vállalatnak, hogy mivel pénzügyi elszámolási kérdésekről van szó mindkét munkakörben, és a főkönyve­lőhöz tartozó osztály is, tehát a férj osztályán való munka is összeférhetetlenné válhat adott helyzetben. Ez azonban egyedileg bírálandó el, ha ol­vasónk felesége nem ért egyet az áthelyezéssel, és ebben a munkáltató és a dolgozó kö­zött nem volt megegyezés, ak­kor . felülvizsgálati kérelem benyújtásának sincs helye, mert véleményünk szerint a kérdés eldöntése igazgatói hatáskörbe tartozik. Dr. M. J. Lopásért nyolc hónap A fiatalkorú P. Ferenc váci lakos, szülei még kisebb ko­rában elváltak, anyja újabb házasságot kötött és a fiú nála maradt. Később — 11 éves ko­rában — az apa magához vet­te. Otthoni körülményei ren­dezettek voltak, a szülők tö­rődtek vele. Mostohaanyja rendszeresen segítette a fiút a lecke elkészítésében, villany- szerelő apja pedig a szakma elsajátítására ösztönözte. Mindezek ellenére nem foga dott szót, a szülei intelmeit fi­gyelmen kívül hagyta. nem szerette a kötöttségeket. Múlt év októberétől nem járt rendszeresen iskolába, gyak­ran haza sem ment, elcsavar- gott. Az iskolában fegyelmi büntetést is kapott. Rövid ideig meghúzta magát, majd ismét nem tanult, Gödöllőn és környékén, valamint a fő­városban csavargott. Az ablakot kifeszítve beha­tolt például a kerepestarcsai élelmiszerüzletbe, ahonnan ötszáz forint váltópénzt, zseb­számológépet és karórát vitt el. Ezt követően Mogyoródon két esetben a lakatot lefűré szelve betört az áfósz fűszer­üzletébe; kétezer 800 forinttal lett gazdagabb. Ezután Gö­döllőn az Árnyas büfét sze­melte ki, ahol ezer forint kö­rüli értékben cigarettát, süte­ményt, italt, valamint pénzt vett magához. Egyik éjjel az ablakot betörve behatolt a bu dapesti Csertő utcai gyerme.v étkeztetőbe. Miközben pénz után kutatott, meglátta az alvó éjjeliőrt, megijedt és elmenekült. A következő na­pon Gödöllőn az Agrár eszp­resszóból háromezer 500 fo­rintot szerzett, melyből ruha­neműt, cipőt, rádiót, napszem­üveget, s elemlámpát vásá­rolt. Másnap ismét az Ag rárba tört be. pénzt keresett, de ezúttal nem volt szeren­cséje, az éjjeliőr tettenérte, s a rendőrség letartóztatta. A felsoroltakon kívül még to­vábbi lopásaira is fényt derí­tett a nyomozás. A Pestvidéki Járásbíróság, mint a fiatalkorúak bírósága P. Ferencet jogerősen nyolc­hónapi szabadságvesztésre ítélte. O. F. Tál l ózás Ügyfélfogadás — új szabályok szerint A lakosság érdekeit szolgálja A különböző felmérések szerint a tanácsok évente 20 millió ügyet intéznek. Az állampolgárok jelentős része tehát minden esztendőben többször is megfordul az államigazgatási hatóságoknál, a hivatalok­ban. Az ügyfélfogadás és az ügyfélszolgálat minőségéről tehát vala­mennyiünknek személyes benyomásai is vannak, s ezek bizony nem egyértelműen pozitívak. Bár a helyzet lényegesen javult a korábbi évekhez képest, még mindig sok embernek okoz gondot a munkaidőn túli ügyintézés. Ezt ismerte fel a kormány, amikor határozatot hozott arra, hogy újra felül kell vizsgálni a lakossági szolgáltatást, ellátást, hatósági ügyintézést végző szervezetek nyitvatartási, ügyfélszolgálati és félfogadási rendjét, azok kapcsolódását a dolgozók munkaidő-beosz­tásához. Tekintettel a bejárókra A minisztertanácsi határozat végrehajtása érdekében a Ta­nácsi Hivatal a közelmúltban irányelvet adott ki —, egyet* értésben a Közalkalmazottak Szakszervezetével — az ügy- félfogadás és ügyfélszolgálat továbbfejlesztéséről. Eszerint az ügyfélfogadás tanácsi sza­bályozása során különös fi­gyelmet kell fordítani a tele­püléseken élő, valamint oda, illetve az onnan munkába járó lakosság összetételéből adódó igényekre, a helyi sajátossá­gokra. Mit jelent ez? Például azt, hogy a vállalatok, szövetkeze­tek, valamint a szolgáltató szervezetek munkarendjét — bölcsődék, óvodák, üzletek Tí/NAP BF.NDE L ETETBÖ LI A tanácsi felügyelet alatt működő művelődési otthonok egyes szervezési és gazdálko­dási kérdéseiről, a 118/1983. MM—PM. számú együttes utasítás rendelkezik. (Pénz­ügyi Közlöny 14. száma.) A lakásépítés és fenntartás helyi támogatásáról kiadott irányelvet ugyanitt találják meg az érdekeltek. A pénzforgalomról szól a Magyar Nemzeti Bank 423/1933. MNB. sz. Közleménye. (Pénz­ügyi Közlöny 15. sz.) A jövedelemérdekeltségű üzemeltetés bevezetésének ta­pasztalatairól a Kereskedelmi Értesítő 24. száma ad tájékoz­tatást. Az újítási és találmányi munka továbbfejlesztéséről a MÉM. Értesítő 15. számában jelent meg fontos irányelv. nyitvatartását stb. — lehető­leg rugalmasan kell megálla­pítani, összehangolni. Lényeges előírás, hogy az ügyfélfogadás időbeosztásának, gyakoriságának és időtarta­mának a helyi körülmények­hez kell igazodnia. Korábban sok gondot okozott, hogy a helyi tanácsok mereven követ­ték a megyék által előírt egy­séges munkarendet. Tulajdon­képpen joguk sem volt arra, hogy attól a sajátos igények miatt eltérjenek. A Tanácsi Hivatal irányelve most orszá­gosan felhatalmazta a közsé­gi, városi tanácsokat; a szak- szervezetekkel egyetértésben vizsgálják felül, s ha szüksé­ges, szabályozzák újra — a he­lyi sajátosságoknak megfele­lően — az ügyfélfogadás rend­jét. Így elképzelhető lesz az is. hogy a tanács ügyintézőinek egy része — és egy érdemi ügyintézésre jogosult vezető — a községekben, városokban a hét meghatározott napjain egy-két órával korábban kezd­je, illetve később fejezze be munkáját a szokásosnál Osztott munkanap Az újdonságok közé tarto­zik, hogy az irányelv lehe­tőséget ad — például az üdü­lőhelyeken — az osztott mun­kanap bevezetésére, s a félfo­gadási rend az egyes évsza­kok sajátosságaihoz is igazod­hat. Továbbra is szükség van azonban néhány olyan egysé­ges előírásra, amely minden helyi tanácsra vonatkozik. Ilyen például az irányelvnek az a rendelkezése, amely sze­rint indokolt mindenütt fenn­tartani — s ahol ez még nincs, ott bevezetni — a szerdai egész napos meghosszabbított ügyfélfogadást. A szombati ügyelet megszervezésére azon­ban csak indokolt esetben van szükség. Országszerte sok gondot okoz az ügyintézés a közös tanácsok társközségeiben, ahol csak szakigazgatási ki- rendeltségek vannak. Itt, és az úgynevezett kihelyezett igaz­gatási napok megszervezésé­nél is megkülönböztetett fi­gyelmet. kell fordítani a helyi emberek szokásaira, igényeire Jobb tájékoztatást A munkaidőn kívüli ügyin­tézés megszervezésében nagy szerepük lehet a vállalatoknak is. Így például bátrabban él­hetnének a lépcsőzetes mun­kakezdés továbbfejlesztésének lehetőségével, vagy a rugal­mas munkaidő bevezetésévé’ Sokszor az emberek tájé­kozatlansága okoz feleslege^ munkaidő-kieséseket. Célszerű lenne ezért a iövőb°n min*’ több munkahelyen követni r gyakorlatot: pey nagy iornal- mú, jól látható helyen füg­gesszenek ki táblázatot, amely rendszerezetten tartalmazza a különféle szolgáltatási és ha­tósági ügyintézési időket. Deák András Üzemi lapokban olvastuk Mi tagadás, sokáig tartott a felismerés, nem vagyunk olyan gazdagok, hogy megengedhetnénk magunknak^ a pocsékolást, a szervezetlenséget, a tervszerűtlen gazdál­kodást az anyagi, s a szellemi javakkal. Aligha lesz rö- videbb idő, amíg az elméleti megfontolást sikerül a gyakorlatba átültetni. Évek telhetnek cl, amíg legyőz­zük a megszokást, amíg a vérünkké válik, hogyan kell ésszerűen, nyereségorientálban, egyre nagyobb haszon­nal szervezni közös munkánkat. A folyamat eltarthat néhány évig, de első biztató je­leivel már ma is találkozhatnak. Beszámolnak róluk a Pest megyében megjelenő üzemi lapok is. Ilyen írások közül tallóztunk ezen a héten. egymillió forint megtakarí­tást eredményeztek. Az újítók: Felföldi Jenő, Nagy Gyula és Tímár István, valamint Szigetvári Károly olyan megoldásokat találtak, amelyek csökkentik az anyag-, illetve az energiafelhasználást. Az újítók hozzávetőlegesen hetvenezer forintos díjazás­ban részesültek. Erről a két újtásról igazán elmondható: a gyár, s a javaslattevők egyaránt jól jártak az újítás­sal. vitáo MoiftArjai. eovgsöt.jrr«Kt JL FÉNYSZÓRÓ Geiger Márton gazdasági igazgató adott interjút a Cse­pel Autógyár lapja munkatár­sának a készletgazdálkodás­ról. Köztudott, a népgazdasági folyamatokban komoly zavart okoz, hogy vagyonunk jelen­tős része fölöslegesen felgyü­lemlett készletekben, alap­anyagokban, alkatrészekben áll. Ezt szeretnék jelentősen csökkenteni a következő Hó­napokban. „A jelen feladatok közül az egyik legfontosabb, hogy a fe­leslegessé vált rendeléseket időben stornírozzuk, ütemez­zük át. Az inkurrenciát képező anyagok beérkezését még olyan áron is meg kell aka­dályozni, hogy a szállító cég kártérítési igényt támaszt ve­lünk szemben... A stratégiai terv előírja, hogy a termelési készletezést az eltérő alkatré­szekre és a visszatérően hiányt' és szerelési akadályt képező tételekre kell koncent­rálni”. A továbbiakban elmondja a gazdasági igazgató, hogy a jobb készletgazdálkodás érde­kében a gyáregységeket na­gyobb önállósággal ruházták fel, elősegítik a szükséglet szerinti saját alkatrészgyártást is. Mindezt azonban úgy, hogy a termelés ütemessége ne szenvedjen csorbát. S hogy milyen eredménnyel jártak ezek az intézkedések? Idézzük ismét Geiger Mártont. „Az úgynevezett (készlet) forgási napok száma 1981-ben 104, tavaly 94 volt, idén pe­dig — az első félév eredmé­nyei alapján minden garan­cia megvan arra, hogy 90-re csökkenjen”. Más téma, más környezet. Az erdőről általában a nyuga­lom, a csend, a jó levegő, 'Kel­lemes túrák emléke jut eszünkbe. A tulajdonosoknak más is. Mert az erdő gazda­sági haszon forrása is — le­het. De mint a gombai Fáy András Termelőszövetkezet erdészeti üzemágvezetője írja; a „szakszerűtlen, szakmai hoz­záértést nélkülöző munka" e területen is megbosszulja ma­gát. A szakember véleménye szerint területükön az erdő állapota évről évre romiik Elmulasztották a kötelező ápolást, a felújítást, s ennek eredményeként a várt haszon is elmaradt. Idén is csak any- nyit javíthatnak a helyzeten, hogy pótolják az eddigi mu­lasztásokat, helyrehozzák az éghajlati viszonyoknak és a természeti adottságoknak nem megfelelő telepítéseket. „Mindezeket a szakmai és emberi hibákat kiküszöbölve remélhetőleg megváltozik az erdészet gazdaságosságának eredményessége” — foglalja össze véleményét a szerző. VlUa HMUTAIUA1 MYMUucrtK I Az utóbbi esztendőkben nemcsak a nyersanyagok ára emelkedett, értékelődött Eel a világgazdaságban, de legalább ilyen mértékben ér többet a szellemi termék is. S nem­csak a találmányoké, a vi­lághírű technikai csodáké, ha nem azoké az újításoké is amelyek üzemen, iparágon be­lül teszik olcsóbbá, gazdaságú sabbá a termelést. A Magyai Gördülőcsapágy Müvek lapja két olyan diósdi újításról 3zá mól be, amelyek együttesen Mianal Rugalmas, kezdeményező­kész cégnek ismerik a megyé­ben a Pestvidéki Vendéglátó Vállalatot. De ésszerűbb gaz­dálkodásra, jobb irányítási módszerekre ennek a vállalat­nak is nagy szüksége van, ír­ja dr. Serényi Iván gazdasági igazgatóhelyettes. Ezért hatá­rozták el az irányítási rend­szer vállalati reformját. „Gyorsabb ütemben kell folytatni a hálózatban az új üzemeltetési formák elterjesz­tését. Ez év második felében tizenöt újabb egység szerző­déses rendszerben való üze­meltetését tervezzük. Július 1-től öt nagyobb egységünk­ben megkezdtük a jövedelem­érdekeltségű üzemeltetés al­kalmazását, majd a tapaszta­latok ismeretében széles körű elterjesztését... Felülvizsgál­juk a központ és a hálózat kapcsolatát, újrarendezzük az egységek önállóságát. Vala­mennyi üzletünk számára (be­szerzési, értékesítési) döntés- jogot biztosítunk, amely az eredményes tevékenység gya­korlásához szükséges”. Ha valaki számára esetleg még mindig nem világos, hogy mi történik a vendéglátó vál­lalatnál, sietünk magyarázat­tal szolgálni. A vendéglőkben, büfékben az üzletvezetők dol­ga lesz a vendégek kedvében járva nagyobb forgalmat el­érni, több haszonnal dolgozni. A hogyanról mindenki maga dönthet, még engedélyt sem kell kérni hozzá. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÖLJETEK t ;ganz< A GANZ ÁRAMMÉRŐGYÁR DOLGOZÓINAK LAPJA A gödöllői Ganz Árammá rögyár dolgozóinak lapjában színes riport mutatja be a műanyagüzem kollektíváját Hitvallásuk a munkáról, a közösségről talán mások szá­mára is megfontolandó lehet. „Az üzemvezető különösen büszke arra, hogy miaunk nem állt a termelés. Tevé­kenységüket nem verik dobi a. csendesen, szerényen doleuz- nak. Nagy sikernek tariják, hogy a tmk szakembereinek segítségével átalakítottak négy gépet úgy, hogy már bakeli­tet is képesek rajta fröccsón- teni. A brigádtagok munkakör, kötelességükön felül is vállal nak. Saját feladatukon túl el látják például az autóm.itt gépek felügyeletét. Az üzem­ben 16 óra után nincs segéd­munkás, ilyenkor a nehéz, fémekkel teli műanyag ládá­kat is nekik kell cipelniük. A brigádvezető úgy érzi, hogy a - vállalaton belüli brigádmun- kát jobban el kellene isméi ni. Régebben azt tartották: a beállító akkor dolgozik jól ha nincs munkája. Manap-ár ez nem igaz és nem is lehel ácsorgó. semmittevő beáll'tők- Kai találkozni. Az lehet, hogy az eredményeinket jobban kellene adminisztrálni, de ak­kor a munkát hanyagolnánk el”. Cs. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom