Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-05 / 235. szám
'x^űtiav 1983. OKTOBER 5., SZERDA Hangarchívum Babits-hagyaték Egy ismeretlen, eddig még sehol sem publikált Bablts- verssel — a Perc szonett című költeménnyel —; is megismerkedhetnek az érdeklődők azon a kamarakiállításon, amelyet a költő születésének századik évfordulója alkalmából rendezett hagyatékából az Országos Széchényi Könyvtár a Magyar Nemzeti Múzeum kupolatermében. A tárlatot kedden délelőtt nyitotta meg Keresztury Dezső akadémikus, felidézve a Babits-hagyaték gondozásának körülményeit, a gyűjtemény eddigi sorsát. A kiállítás különlegessége H hangarchívum; a látogatók eredeti viaszlemezekről átjátszott felvételeket hallgathatnak meg; ezeken Babits Mihály saját verseiből mond el néhányat, köztük a Perc szonettet. J Bár á több ezer darabos Babits-hagyatéknak csak egy részét láthatják a Magyar Nemzeti Múzeumban az érdeklődők, a kamaratárlat így is nagy érdeklődésre tarthat számot. A Szarvaskirály Nem mindennapi mesejáték Az Állami Bábszínház társulata jól tudja, hogy a legkisebb színházlátogatókat mindig csak művészileg igényes, jó előadásokkal szabad várni. Minden évadban felmutatnak valami meglepetésszámba menő újdonságot. Az újító kedvre jellemző, hogy a mostani bemutatón a színház az- eddigiektől teljesen szokatlan játékkal várta közönségét. A Szarvaskirály műfaji megjelölése: mesés történet, maszkokkal. Carlo Goz- zi—Heltai Jenő szépséges lírai játékát választották ki az újszerű megjelenítésre. A költői nyelvezet, a szép ívű ine- seszövés és nem utolsósorban a kimunkált színészi játék teszi maradandóvá az előadást. Heltai Jenő azért írt bábjátékot Carlo Gozzi 1762-ben keletkezett meséjéből, hogy a varázslatos játék erejével hirdesse az igaz emberségbe vetett hitét. Deramo királya — a főmágus segítségével —, hiába választ magának tiszta szívű feleséget, ha megirigy- li tőle miniszterelnöke. A jószándékú királyt könnyen becsapja, de nem olyan egyszerű más bőrébe bújni; a jellem csúfsága mindig kirívóan csúffá tesz. A mese csúcspontját a varázsige átváltoztató erejével éri el. A király szarvassá, majd koldussá á ismét királlyá lényegülése viszi csodaváró magaslatokba a megjelenítést A maszkos játék a hajdani commedia dell’arte elemeit használja fel. De végig érezzük, hogy a maszkon átsütnek a jellemek, s így válnak a maguk általánosságában egyediekké. Balogh Géza rendező számtalan ötlettel, pontosan kidolgozott jelenetekkel mindvégig azonos színvonalon tartja az előadást. Kiemelkedő megoldás a keret, ahogyan előttünk öltik magukra a szereplők maszkjaikat, s változnak át színészekből mesefigurákká és a végén úgyanígy alakulnak visz- sza hús-vér emberré. Csupán arra hívnánk fel a pedagógusok és a szülők figyelmét, hogy tíz éven felülieknek való az előadás, a kisebbek rnég nem érettek rá. Er. K. Zenei panoráma Nagy romantikusok úi lemezeken A lemez ünnepére megjelent — komolyzenei felvétel közül hármat vezényel Ferencsik János, a magyar zenei élet nesztora. Ezek közül a legnagyobb érdeklődésre és népszerűségre Liszt Ferenc három szimfonikus költeményének digitális felvétele számíthat. Köztük felcsendül a szerző legnépszerűbb műve, a Les Préludes mellett az Orpheus és a Tasso is. A kísérletező Mindhárom mű Liszt wei- mari éveiből származik. Liszt ekkor már Európa-szerte ismert sztárja volt a hangversenytermeknek és szalonoknak, mint zongoravirtuóz. Ebbe a csillogó vándoréletbe únt bele, s választotta otthonául a nagy kulturális hagyományok, kai rendelkező német kisvárost, Weimart. Goethe és Schiller városában az európai kortárs zene központját szerette volna kialakítani. Ekkor szüleinek első, nem zongorára írt nagyszabású művei, a szimfonikus költemények. Magát a zenekari műfajt is Liszt találta fel, kísérletezte ki. Az ő úttörő munkája nyomán vált ez a romantikus zene egyik vezető műformájává. A többnyire irodalmi, képzőművészeti ihletésű szimfonikus költemények mellőzik a klasszikus zene formai építkezésének szabályait, sokkal szabadabbak, meghatározójuk az eszmei program. A Les Préludes esetében egy Lamartin-költe- mény, az Orpheusnál a görög monda legendás dalnoka, a Tassénál a Goethe dráma főhőse. Ez utóbbi két mű a wei- mari színház napi igényeihez kapcsolódott, az Orpheus mint Gluck operájának nyitánya, a Tasso mint Goethe drámájának kísérőzenéje. Ponta tlanságok Többszöri átdolgozás után végső formájukban zenei jellemképek, s ilyen értelemben nélkülözik az irodalmias, ütemről ütemre követhető sztorit. Formailag is kristályosán tiszták és áttekinthetők. A Tasso például a hagyományos klasszikus formatan szerint variációk sorozataként is értelmezhető. Ferencsik markáns, lényegre törő előadásában a művek romantikus hevületén túl meg- érezzük Liszt hagyományokat megőrző törekvését is. A három mű közül talán a Tasso felvétele sikerült a legjobban Az első hallásra szertelennek tűnő zenét Ferencsik vasmarokkal fogja össze, a zenekar hangzása is itt a legkiegyenlítettebb. Sajnos a Les Pré- ludes-ben a rézfúvók erőteljes hangja sokszor teljesen elnyeli a zenekar többi hangszínét. Különösen a hegedűk amúgy is sápadtabb hangja sínvli meg a legjobban a helytelen mikrofonbeállítást. A Magvar Állami Hangversenyzenekar lelkesen, de sokszor nem elég precízen és tisztán követi Ferencsik pálcáját. Ügy tűnik, a digitális felvételi technika sok olyan apróbb-nagyobb intonációs pontatlanságot is rögzít, amit esetleg egy élő koncerten nem is vennénk észre. * Újraértelmezve A hangszeres zene, közelebbről a zongoramuzsika kedvelőinek valódi csemegével kedveskedett a Hanglemezgyártó Vállalat, amikor a Philips cégtől átvette Kocsis Zoltán nagyszerű új digitális felvételét, melyen Chopin összes keringő- jét játssza. A lemezborító ismertető szövegét szintén Kocsis Zoltán készítette. Ez is mutatja, hogy milyen komoly, szinte zenetudósi felkészüléssel mélyedt el a Chopin életmű részleteiben, a különböző kották, szerzői kéziratok és másolásban fennmaradt variánsok hitelességének filológiai kérdéseiben. A lemez első oldalán a nyolc legjelentősebb, s már a szerző életében nyomtatásban megjelent mű hangzik el. A második oldalon a leghitelesebbnek tartott változatokban csendül fel további kilenc keringő, majd a műfaji hovatartozását s végül szerzőségében vitatott 1—1 darab szólal meg. Ez a teljesség és filológusi pontosság azoban a legtöbb zenebarátot, hanglemezgyűjtőt hidegen hagyja. Számukra a felcsendülő zene, illetve az előadás milyensége az igazán érdekes. Nos, így sem csalódnak. Sőt! Kocsis Chopin lemeze egyike az utóbbi évek legszebb zongorafelvételeinek. Mind hangzásban, mind művészi színvonalában kiváló. Az ő Chopinje nem elomló érzelmek, hangulatok ködlovagja, nem a zongora mélabús poétája. Kocsis keze alól szikrázó, gyémánt csillogású futamok gyöngyöznek, s a művek formája acélfeszességgel ível, jól áttekinthetően, világosan. Kocsis újraértelmezi ezeket a Chopin műveket, s ezzel megújítja előadási gyakorlatukat. Nem tudjuk, hiszen hangzó dokumentum nem maradt korunkra, hogyan játszotta saját műveit maga a szerző. Lehet, hogy Kocsis játéka nem hasonlít ehhez. De biztos, hogy ha Chopin ma élne, valahogy így, ilyen szikrázóan, ilyen briliánsán játszaná műveit. Várad! László Kiállítótermekből Körkép Lacházától Szentendréig /*. ? ’ Jt.íi * t Szepes Gyula: Őszi levélhullás kedvesek, Intimek a néma tárgyak. Rajzi beszéd Szűr-Szabó József karikatúráival negyven esztendeje találkozhatunk a Ludas Matyi oldalain. Munkásságát bravúros rajzkészség jellemzi, ez eredményezi festői felületéinek természetes üdeségét, könnyedségét. Témavilágát tekintve minden érdekli, ennek jegyében festi meg frappáns képi véleményét skóciai táj* ról, alföldi ámbitusról, szigligeti partszakaszról, Bozsokról, Kőszegről, Rómáról és Viseg- rádról. Nála a könnyedség természetes rajzi beszéd, nem a mélység ellentéte, hanem annak velejárója. Textil a térben Szabó Margit a textil megszállottja. Izgalmas, ahogy az általa színezett gyapjúból, szizálból egyszerre csak mű lesz. így nézhetünk térszervező, lélekalakító színes faliszőnyegeire, amelyek megtalálják helyüket a térben, és békés, színes otthont építenek az embernek. A nagy betonfelületek igénylik a puhító, lágyító áramlást, a jó közérzetet teremtő színes textilt. Szepes Gyula festményeit ^ Kiskunlacházán, a művelődési í házban láthattuk. Sarkantyú í Judit kerámiái a Pest megyei z Művelődési Központ és Könyv- z tárban tekinthetők meg októ- z bér 16-ig. Szűr-Szabó József a z szombathelyi Derkovits Teremül ben állított ki. Szabó Margit ■ A iparművész az ÉVIG kőbányai á gyárának művelődési házában z szerepelt munkáival. Pelbárt í Jenő képeit a X. kerületi Pa- fy taky István Művelődési Kőz- Z pontban látta a közönség. Színek nyüzsgése Szepes Gyula nyolcvanhárom éves. Művészetét illetően pályája felfelé ível. Posztimpresszionista stílusban fogalmazott képei pompás vizuális beszámolók az érdi erdők őszi levélhullásáról, az érdi Duna- szigetről, a remegő vízfelület tükröződésétől, az ófaluban még látható szénásszekérről. Festészetének ereje a belsők érzékeny ábrázolása. Egyik képén a felesége a kályha felé fordul a színek pazar nyüzsgésében. Festészetének kedvelt évszaka gz ősz, mert ontja a színeket. Intim tárgyak Sarkantyú Judit kerámiái üde színfoltot jelentenek Szentendrén. Csekovszky Árpád egykori tanítványa itt él, alkot, mutatja be műveit. Csoportba verődő harang alaRádiófigyelő KABARÉ. Régen izgat a kérdés, vajon mi az oka annak, hogy a havonta jelentkező Rádiókabaré műsorai olyannyira eltérő színvonalúak. A szerzőgárda nagyjából állandó, egyik hónapról a má-' sikra aligha változnak szá- ' mottevően az íróknak témát adó társadalmi, politikai körülmények. És mégis: előfordul, hogy nyögvenyelős, már- már érdektelen jeleneteket kell végighallgatnunk, máskor pedig robbannak a petárdák, egyik remekbeszabott poén követi a másikat. Ilyen, a műfaj igazi gyöngyszemeként marad meg emlékezetemben a kabarészínház októberi bemutatója, melyet a Heti Világ- gazdasággal koprodukcióban szerkesztett Marton Frigyes, Farkasházy Tivadar és Sinkó Péter. A bevezetőből boncolgatott örök kérdést — hogyan születik a jó mű? — természetesen most sem sikerült megfejteni. Az okok közül azonban néhány azért sejthető. Először is olyan kérdések kerültek terítékre, amelyek napról napra valamennyiünket izgatnak — ha nevethetnékünk nem is támad tőle. így az áremelkedések, az alacsony nyugdíjak, az egymásnak időnként ellentmondó gazdasági döntések, a legfelsőbb irányító testületekben történt, a laikus számára nehezen követhető személy- cserék. Nem jókedvében, még csak nem is az országos kabarééhség kielégítése érdekében születtek tehát a jelenetek. Szívből, méregből vetették papírra a szerzők, mondták el a profi és amatőr színészek. Azzal a hittel és szándékkal, hogy műsoruk nem csupán szórakoztató hatvan perc, de olyan produkció, ami a humor fegyverével javíthat közös dolgainkon. TÁRSALGÓ. Szerencsésen kezdődött a hét a rádióban. Az irodalomkedvelőknek ajánlott, Kulcsár Katalin szerkesztette másfél óra olyan keilendes és érdekes irodalom- történeti utazásra invitálta hallgatóit, aminek nem lehetett nemet mondani. Hiszen ki ne lenne kíváncsi Tamási Gáspár vallomására arról, hogyan búcsúzott Erdélytől, a családtól Áron bátyja. Tompa Mihály balladát írt a telkibányai aranybányászok tragédiájáról. A falu református papja most bemutatta az eredeti dokumentumokat is, amelyek alapján a nevezetes vers született. Németh László világszerte ismert regénye az Iszony. Hősnője ma is él. S ahogy a regénybeli alak, s a maga sorsát tette mérlegre Németh Péterné, az maga is irodalmi mértékkel mérhető találkozás volt. Vagy az idős tunyogmatolcsi emberé, aki büszkén dicsekszik vele. hogy egy Petőfi-vers az ő falujukról szól, s közben, akaratlanul a hazaszeretetről is mond megfontolandó gondolatokat. Veres Péterre emlékeztek a balmazújvárosiak. De nem úgy, mint a falu nagy szülöttjére, a nevezetes íróra, politikusra, hanem mint Péter bátyánkra, akik Velük ka- pálva-kaszálva volt a falubeliek tanítója. Remekbe sikeredett riportok csokorba kötve. Nagy kár lenne, ha évtizedeken át porosodnának a szalagtárban. Mert ezek a vallomások nemcsak az irodalom mai barátaihoz hozhatnak igazi élményt, de azokhoz is közelebb hozhatják az irodalmat, akik számára ez a világ csak ismeretlen betűtenger. Csulák András kú tárgyai szép csengő hangot adnak. Zenélő kerámiák váltakoznak porcelánokkal, akadnak köztük színes fali táblák. A tematika groteszk figurákra osztódik, sokszor megjelenik a bohóc alakja. Sarkantyú sajátos technikával szerkeszt: gézt, nyloncsipkét gyúr az anyagba, égetés után vonalkás récék maradnak a kerámia felületén. Ettől textilhatásúak tárgyai. Művészetében sok a játék: agyaghuszárok, bölcsőbe helyezett babák, kis csirkék tömkelegé látható. Aprók, Friss élmény Pelbárt Jenő nyomdászmérnök. Természetszeretetét, melyet hosszú dunavarsányi tartózkodása alapozott meg, műszaki indíttatású képzelete lendíti bravúrosan kezelt képfelületekké. Műveit friss élmény és kifogástalan, egyén! technika jellemzi. Közülük a Kiszáradt fa, a Titok és a? Ufó emelkedik ki a színek és a formák takarékosságával Pelbárt Jenő mindössze harminckét éves, múltja alig van inkább csak festői jelene és Jövője.......... ' „ ‘ . Losonci Miklós Belépő az irodalom kincsestárába Az olvasás gyönyöre Makk Marci és Szirom tündér hintáznak az ajtó fölött. Bohóc mászik a könyvespolc tetejére. A sarokban színes falevelek lejtik táncukat. Vük és társai köszöntik szíves mosollyal az ajtón belépőt. De az igazi varázslat ott lapul a díszes fedelű könyvlapok között. Csak fel kell ütni bármelyiket, s nyitva áll Tündérország birodalma, az Óriások országának kapuja. A nagykátai gyerekkönyvtár valóságos mesebirodalom. Szabó Józsefné idestova egy évtizede munkálkodik azon, hogy becsalogassa a legkisebbeket a könyvtárba. Mindig az volt a vágya, hogy gyerekekkel foglalkozzon. Diákkorában határozott elképzelése nem volt, hogy miképpen. Lehetett volna pedagógus, de a véletlen úgy hozta; érettségi után a könyvtárosi mumtába kóstolt bele. S amikor rábízták a gyerekkönyvtár gondját, már tudta, hogy ez iesz az igazi hivatása. Itt minden megvalósítható, ami az iskolában a kötöttségek miatt kiszorul. Ebben a környezetben a kicsinyeknek elszabadulhat a fantáziájuk, s kibontakozhat az egyéniség. A gondos, pontos előkészítő tevékenység természetesen itt sem hiányozhat. A könyvtáros a háttérből irányítja a játékot, s azt, hogy minél többen megízleljék az olvasás gyönyörűségét. Mert l a valaki kisgyermek korában rászokik a könyvre, az élmény egész életén végigkíséri. Vallja, hogy a világirodalom gyöngyszemeit már ifjúkorban kézbe kell venni, hogy azok gondolatvilága formálja az iskolásokat. De olyan nagy a könyvválaszték, hogy elengedhetetlen a kalauzoló, az eligazító szó. Csöndes, szerény, határozott Szabó Józsefné. Hosszan fejtegeti elképzeléseit. Bizony kinőtte a könyvtár a kis helyiséget. (Nagykátán ez nem- csupán a gyerekkönyvtár gondja: jó lenne tágasabb épület, nagyobb raktár.) A kis szobában huszonöt ezer kötet zsúfolódik. A polcokat olyan ügyesen helyezték el, hogy marad tér a játékra, a közös foglalkozásokra is. Itt tartják a rendhagyó irodalomórákat. Ami a tankönyvből kimaradt — jelszóval igyekszik bevezetni a gyerekeket az irodalom- kutatásba. A kézikönyvtár használatára serkenti az iskolásokat. Arra tanítja a kicsinyeket; miként lehet eligazodni az irodalom kincsestárában. A lexikonok, az enciklcépédiák a tudás forrásai — okítja a diákokat —, s így segíti őket a tanulásban. A helybéli pedagógusok jó partnerek. Egy- egy tananyagrész lezárása után megbeszélik, hogyan tudja a könyvtári irodalomóra mélyíteni, bevésni a tanultakat. Természetesen játékos, kötetlen formában. Az óvodásoknak bábokat készít. Makkból, gesztenyéből, csu- mából együtt formálják a mesefigurákat. A nagyobbaknak vetélkedőt szervez, hiszen életkori sajátosságuk, hogy szeretik összemérni erejüket. * Ebben az esztendőben a helytörténeti munka a nagyobb gyerek foglalatossága. Az iskolai szakköri tevékenység és a könyvtári búvárkodás jól kiegészíti majd egymást. Ugyanakkor nagy segítsége lesz a leendő helytörténeti gyűjteménynek. Makk Mard és Szirom tündér hintáznak az ajtó fölött a nagykátai gyermekkönyvtárban. Búcsút intünk a mese- figuráknak. S a könyvtárossal együtt nagyot sóhajtunk; de jó lenne egy tágasabb. modernebb hely a kis olvasóknak! Erdősi Katalin
