Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-27 / 254. szám

’ íT/oghiány és gyámolítás Jövőre újabb társaságok Á tapasztalatokon talán okulhatnak A fűtési idény közeledtével az idén is megszaporodtak a jelzések a gödöllői gázvezeték építésével kapcsolatosan. Nem azért, mert minden a legna­gyobb rendben megy. Hanem hogyan? A tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén a2 elnökhelyettes és a Tigáz képviselője adott tájékoztatót a testületnek. Most magántár­saságok építenek vezetéket a városban, ebben az esztendő­ben 18 kilométer hosszban. A társaságok tavaly kezdtek ala­kulni, számuk az idén május­ra elérte a tizenhármat. Az utolsó már jövő évi kivitele­zésre számíthat csak. Nem meglepő, hogy egy ide­je folyik már gázvezeték-épí­tés Gödöllőn, külső és belső szerelések úgyszintén, hogy a kivitelezési kapacitás elmaradt a tizenhárom társaság igé­nyeitől. Mivel a kivitelezési tervek sem voltak meg, má­jusban előtervek alapján kezd­ték meg az anyagrendelést, vállalva az ezzel járó minden kockázatot, öt kivitelező szerv kezdett foglalkozni a gázszere­lési munkával, kettőről kide­rült, nincs rá felkészülve. Űjabb bonyodalom, ami nyil­ván nem csökkentette a kivi­telezési időt. Végül is hat társaság terüle­tén teljes 'egészében befejező­dött a munka, egynél áthúzó­dik a következő évre, a többi­nél részben készültek el. Az utóbbiak november végéig számíthatnak a közterületi ve­zetékre. A lakosság által alakított magántársaságokról van szó, de a tanács műszaki osztálya segíti az építkezést, a beruhá­zás lebonyolítását. A segít szón van a hangsúly, amit az alakuló ülésen mindenütt el­mondtak, de neun mindenki vette tudomásul. A munkát több olyan prob­léma nehezítette, ami nem gödöllői specialitás, hanem or­szágos gond. A külső vezeték építése anyaghiány miatt nem szenvedett késedelmet, jóllehet ebben a tekintetben sem megy minden olajozottan. A belső szerelvények beszerzése már már sokkal több fejtörést oko­zott a társaságoknak és a ta­nácsnak egyaránt. Például a nyomáscsökkentő és a gázóra előíxerítése. Jelentős többletmunkát adott az OTP helyi fiókjának a tár­saságok tagjainak hitelkérel­me, amit a meglevő appará­tussal nem tudtak kellő időben elintézni, segítséget viszont nem kaptak. A hitelügyletek miatt most is csúszásban van­nak. A tanács műszaki osztá­lyán is jelentkezett effajta gond, ott sem volt arra ember, aki gyámolította volna a tár­saságokat. Illetve volt, de az egyéb tennivalója mellett tette ezt. A tanács helyettes elnöike szerint a sok nehézségben volt valami jó is, nevezetesen az. hogy számos gödöllői lakos ta­pasztalhatta a gyakorlatban, milyen is egy beruházás lebo­nyolítása, mennyi hercehurcát jelent az engedélyek megszer­zése, s főképpen azt, hogyan is lehet tárgyalni a kivitelező vállalatokkal. Föltehetően ar­ra célzott ezzel, hogy nekik ezt napról napra meg kell szen­vedni, amiért aztán később, a tanácstagi beszámolókon eset­leg a lakosságtól még újabb szemrehányást kapnak. A tájékoztató következő ré­szében, amikor hallhattuk a Tigáz képviselőjét és a mű­szaki osztály vezetőjét is, egy­részt további adalékokat tud­tunk meg a nehézségekről, másrészt teljesen gyakorlati kérdésekre kaptunk választ. Egyebek között hallottunk arról, milyen nehézkes, hosz- szadalmas a közműegyeztetés, s az sem ritka, hogy nem ott húzódik a vezeték, ahol annak helyét megjelölik. A szakem­berhiány mérséklésére a kö­vetkező oktatási évben a gö­döllői szakmunkásképző inté­zetben tíz gyereket iskolázhat­nak be gázszerelés szakmára, akik persze majd csak néhány évvel később lesznek munka­képesek. Hogy marad-e nyitott árok, az majd eldől, a Magyar— Szovjet Barátság lakótelepen bizonyosan marad. S ahol be­temetik, ott sem mindenütt az eredeti állapot áll helyre, mert aszfaltozás már nem várható az idén. A földút helyreállítá­sa teljes egészében a társasá­gok dolga. (Az aszfaltozást a tanács vállalta magára.) Jövőre újabb magántársasá­gok kezdik még a vezeték épí­tését. A legtöbb, amit remél­hetnek, hogy a tapasztalatokon okulva talán elkerülnek né­hány buktatót. K. P. A n&p programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Boda Gábor szobrászművész életműkiállítása. Tésa Tésa Tésa 182 lakos, fotókiállítás, megtekinthető 10—20 óráig. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 254. SZÄM 1983. OKTOBER 27., CSÜTÖRTÖK Érkeznek a száíSífmásiyok Tárolják a télire való zöldséget Ellátják a várost és a környező településeket Majdnem eltűnt egy régi kép, az, amely mindig ősszel fogadott bennünket Gödöllőn, az Isaszegi út végén. A Mező- kernek, majd a Zöldértnek itt volt a burgonya- és zöldség­tároló telepe. Hosszú prizmák sorakoztak, alattuk volt a vá­ros téli burgonyája. Tonnák sokasága Ez év januárja óta, amikor megszűnt a Pest megyei Zöl­dért, a Gödöllő és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítési Szövetkezet vette át szerepét, így a felvásárló és az értékesítő telepet is, amely az egykori vágóhíd területén van. Aki ezt a telepet keresi, annak a Körösi Csorna Sándor úton, a vásártéren túlra kell utaz­ni. Nemcsak az Isaszegi úton, itt is megváltozott a kép. A vágóhíd épületét kibővítették, abban irodákat és szociális helyiségeket rendeztek be. A mintegy három és fél hek­tárnyi ingatlan udvarán épült fel az üvegfalú, 180 vagonos tárolóház. Itt találkoztunk Horváth Lajos telepvezetővel és Nyitrai Miklós felvásárlá­si osztály vezetővel, hogy a téli zöldségellátásról, valamint az itt dolgozók munkakörül­ményeiről érdeklődjünk. Meg­tudtuk, hogy ma már zárt fe­dél alatt tárolják a burgonyát, amelyből négyszáz tonnát, míg vöröshagymából ötven, fejes káposztából hatvan, kelkáposz­tából harminc, karalábéból ti­zenöt, sárgarépából száznegy­ven, gyökérből huszonöt, zel­lerből tizenöt, céklából tíz, vö­rös káposztából négy és almá­ból hatvan tonnát helyeztek el. A sokévi tapasztalat alapján elmondották, hogy a betárolt mennyiség elegendő lesz a vá­ros és környékének ellátásá­hoz. Termelői kapcsolat Ottjártunkkor még javában tartott a szállítás: a Környék mezőgazdasági üzemeiből, így például a kerepestarcsai, a gal- gamácsai és a túrái szövetKe- zeteKűól, valamint Szaoolcs megyeool érkezik burgonya és alma. Nemcsak a tárolás tart, hanem októberben már a szer­ződéskötések is megxezdődtek a termelőkkel a jövő évi zöld­ségekre. Nyitrai Miklós meg­jegyezte, az volna a jó, ha a szúKséges mennyiséget a kör­nyékbeli gazdaságokból tud­nák felvásárolni, így kisebb fuvardíj terhelné őket. Beszélgetésünkben sok min­denről szó esett. Például arról, hogy Horváth Lajos már har­minc éve dolgozik a szakmá-. ban, szinte mindig burgonya és egyéb zöldség felvásárlásá­val, vagy e munka irányításá­val foglalkozott. Török István- né, a vegyes cikkek ágazatve­zetője hasonló tevékenységről adhat számot, ahogy mon­dotta, nem kicsi a felelőssé­gük, hiszen a város és a kör­nyező községek boltjait ide­jében, jó áruval kell ellátni. Szerencsére a termelőkkel jó a kapcsolatuk. Körbejártuk a tárolóteiepet Tóth Cs. János vezető raktá­rossal. A hatalmas tárolóban szakszerűen helyezték el a burgonyát és a gyümölcsöt. Ide a termelőszövetkezetek gépko­csijai szállítanak, az üzletekbe viszont az áfész gépjárművei hordják ki a megrendelt ada­gokat. A gödöllői áfész megfele­lő gépparkkal rendelkezik, amelynek új telephelyét ugyancsak itt jelölik ki. A tá- rolótejep munkaerő-ellátottsá­ga nem teljesen kielégítő. Sok­szor sok kéz kellene az áruk válogatásához, rakodásához, habár felszedőgép, különböző méretű szállítószalag és tar­gonca segíti munkájukat. — Én csak a téltől félek — mondja sóhajtva Horváth La­jos —, nekünk nem jó az eny­he tél, mivel nálunk a táro­lóház hűtőréizében, ahol mint­egy öt vagon termény van, plusz 2 fok az ideális hőmér­séklet. A nagy tárolókban ventillátorok cserélik, kezelik a levegőt. Göröngyös az út Itt mondjuk el azt a pana­szukat is, a telepre vezető út, amely valaha kifogástalan volt, mostanra elkopott, gö­röngyös. A tanács ígérete sze­rint rendbe hozzák. Szükség van erre, mert, a rajta szállí­tott érzékeny zöldség’ és gyü­mölcs a rázkódástól veszít értékéből és minőségéből. Csiba József Kcrmány­eSIeacTzés A Budapesti Közlekedési Vállalat ezekben a hetekben alakítja ki Kerepcstarcsán, a HÉV-állomás épületében tar­goncajavító üzemét. A régi, kerckjavítá helyén berende­zett műhely egy részében már reparálják az emelőgépeket. Képünkön: Bondor Imre az egyik DET—2-es targonca kor­mányművét ellenőrzi. Hancsovszki János felvétető rlogy is volt? föyugdijasok fafáSkozéja A városi nyugdíjasok talál­kozóját rendezik meg ma, csütörtökön délután 4 órától a gödöllői művelődési köz­pontban. A Hazafias Népfront gödöllői bizottsága, a Vörös- kereszt városi vezetősége, a szakmaközi bizottság és a já­rási-városi egészségügyi osz­tály szervezésében tartandó összejövetelen Régen volt, hogy is volt címmel ad mű­sort a Gyógypedagógiai Ta­nárképző Főiskola és a helyi kisegítő iskola ICISZ-alapszer- vezetének közös színjátszó csoportja. A rendezők 350— 400 résztvevőre számítanak. mbb Mozimr Az idő urai. Magyar—fran­cia tudományos^fantasztikus rajzfilm. Csak 4 órakor! Az álarcos lovag legendája. Színes, szinkronizált amerikai westernfilm. 6 és 8 órakor. Járási lalsdiErúgó-bajnokság Másodszor gyIliit a CSC Jól befűtöttek a hivatalos helyiségbe a járási labdarúgó­bajnokság szövetségi napján. A hőség a találkozók forró Korjeilenizo értékek / Ä közösségi kincstár gyarapítója Október 28-án nyitják meg a városi helytörténeti gyűjte­ményben a Gödöllő a két há­ború között Hegedűs László fényképei tükrében, valamint az Egy polgárcsalád emlékei és használati tárgyai című kiállí­tást. Ebből az alkalomból kö­zöljük az alábbi írást, ir Hegedűs László — aki ebben az évben töltötte be 80. évét — Gödöllő történetének élő le­xikona, nagy krónikása. Szé­les körű — túlnyomórészt sze­mélyes élményeken alapuló vagy családja különleges érté­kű, sokrétű hagyatékából me­rített — ismereteit több díj­nyertes tanulmányában tette közkinccsé. Ezek a városi tör­ténetíró pályázatra benyújtott művek, a Grassalkovichok ko­rától szinte napjainkig, a köz­lekedés fejlődésétől Gödöllő humoráig, nagyívű tematikát ölelnek fel, egy letűnt világ számos fontos, érdekes esemé­nyéről, emberéről, szokásáról tudósítanak. Ódon ritkaság Hegedűs László nemcsak a forrásértékű közlésekkel gya­rapította helytörténeti tudá­sunkat, hanem azzal a roppant gazdag tárgyi és dokumentum­anyaggal is, amelynek javaré­sze ma már a helytörténeti gyűjtemény tulajdona. Csa­ládi levéltára, fényképgyűjte­ménye éppen úgy, mint azok a használati tárgyak, amelyek néhány darabját kiállításun­kon bemutatjuk, nemcsak egy család vagy a város múltjáról vallanak, hanem történel­münkről is korjellemző értékű információkat közvetítenek. A régi képek, edények, lám­pák, ruhadarabok, piperehol­mik minden bizonnyal felkel­tik azok érdeklődését, akik az efféle ódon ritkaságokkal ed­dig legfeljebb könyvekben vagy filmekben találkoztak. E becses régiségek láttán azon­ban arra is kíváncsiak lehet­nek, hogy kik voltak, hogyan éltek és gondolkoztak azok, akik e tárgyakat használták, azok, akik e fényképek, iratok készítői vagy birtokosai vol­tak. Szókimondó Hegedűs László őseinek már a 19. század Gödöllőjével is volt kapcsolata. Dédapja, Bár­tól János az utolsó Grassalko- vich ügyésze volt. A nemesi származású, polgárosodó család későbbi tagjai is értelmiségi pályára léptek, édesapja az egykori Földmívelésügyi Mi­vett részt, az isaszegi csatában maga is megsebesült. Anyai nagyapja, Várkonyi István az agrárszocialista moz­galom országosan ismert sze­mélyisége volt, aki a ceglédi százas küldöttség élén az emig­rációban élő Kossuth Lajost is felkereste. Egyik nagybátyja a Vörös Hadsereg katonája volt. Közeli rokona volt Hegedűs Pál altábornagy, aki a Tanács- köztársaság leverése után IV. Károly visszatérését meghiúsí­totta. Méltán tisztelik A családi liberális, függet­lenségi, a nemzeti érdekeket féltő gondolkodása tükröződött Hegedűs Lászlónak a II világ­háború idején tanúsított leple­zetlen, antifasiszta magatartá­sában. Üldözötteket bújtatott. Veres Péterrel és más balolda­liakkal barátkozott, amiért vé­gül még a Gestapóra is beci­tálták. Nem csodálkozhatunk hát azon, hogy a felszabadulást követően a MADISZ titkárává őt választották meg. Nyitott szemmel járt mindig, mindenütt. Amit látott, megír­ta, vagy fényképezőgépével megörökítette. A keze ügyébe kerülő relikviákat pedig, akár egy képeslap, akár egy régi ki­lincs volt az — gondosan meg­őrizte. Így lett méltán tisztelt, klasz- szikus megtestesítője a közös- tottságának tiszteletre méltó ség kincsestárát is gyarapító családi hagyományai voltak, gyűjtő ma már ugyancsak rit- Egyik őse a szabadságharcban ka típusának, kitüntetett honvédorvosként Polónyi Péter nisztérium főtisztviselője volt. Hegedűs László mérnöki tanul­mányai befejezése után — az úri társaság nem kis megrökö­nyödésére — iparos lett, mű­helyt nyitott, rádiók javításá­val, készítésével kereste kenye­rét. Közben, a helyi értelmiség legjobbjainak társaként a köz­életnek is aktív szereplője, be­folyásos szervezője volt. Kü­lönböző társadalmi, kulturális és sportegyesületek irányító funkcióiban igényes programo­kat állított össze és a társada­lom csaknem valamennyi réte­gével kapcsolatba került. Tisz­tán látó, szókimondó, közösségi emberként vált közismertté. Kitüntetett orvos A köztudat, a közvélemény formálására minden alkalmat, eszközt megragadott, közérde­kű kérdésekről számos remek cikket publikált a helyi sajtó­ban is. Ezekben — mint pél­dául a Gödöllőre jellemző kasztszellemről szóló írásában — súlyos társadalmi problé­mákra is felhívta a figyelmet. Hegedűs László felvilágosult, kritikus, demokratikus beállí­légkörét idézte. Néhány ven­dégnek viszont azért támadt melege, mert meghívóval jöt­tek. Számukra tartott névsor- olvasást Szántai Béla, a fe­gyelmi bizottság elnöke. \ Arról is hírt kaptak az egy­begyűltek, hogy Lajkó Zoltán, az erdőkertesi intéző szükség­játékvezetői munkakörben is bemutatkozott a hét végi for­dulóban. Az Erdőkertes—Isa­szeg serdülő és ifjúsági mér­kőzéseken dirigált, a szemta­núk szerint is megfelelően. Egy találkozó elmaradt, nem érkeztek meg Domonyba a zsámbokiak. A lejátszott ki­lencven percek eredményei: Hévizgyörk—Túra 1-1 (1-0) Vezette: Sallai (B. Tóth). A györkiek rossz felfogásban játszottak és baj volt az erőnlétükkel is. Az alacsony színvonalú mérkőzésen két tú­rái, egy hévizgyörki labdarú­gó kapott piros lapot. GSC—Mogyoród 3-2 (2-0) Vezette: Tóth, Németh. A GSC három góllal veze­tett, amikor feltámadtak a vendégek. A sportszerű talál­kozón már-már érett a meg­lepetés, amikor lejárt a játék­idő. Az enyhe elbizakodottság csaknem megbosszulta magát Valkó—GEAC 1-3 (0-2) Vezette: Urbán (Uzsák. Sári). A kisméretű pálya nem íz­lett az egyetemistáknak , . Büntetőhöz is jutottak, de a gólkirály Tóth Jenő elhibázta az alkalmat. Galgahéviz—Kerepcstarcsa 1-2 (1-2) Vezette: Palotai (Gecse, Bo­dor). Rögtön a kezdés után két nagy helyzetet hagytak ki a hazaiak. A kemény mérkőzé­sen keserves vendéggyőzelem született, öngóllal! Erdőkertes—Isaszeg 3-2 (3-1) Vezette: Merkel, A remek iramú kilencven percben ellentétes félidőket láthatott a közönség. Az első játékrész döntött, amelyben a kertesiek támadtak többet. Ifjúsági eredmények: Héviz- györk—Túra 2-2, GSC—Mo­gyoród 4-2, Galgahéviz—Ke- rcpestarcsa 0-5, Erdőkertes— Isaszeg 0-1. Serdülők: GSC— Kerepestarcsa 3-2, Isaszeg— Erdőkertes 2-0, Bag—Veres­egyház 2-3, Kartal—Vácszent- lászló 7-1, Aszód—Pécel 3-6, Dány—Iklad 2-3. A következő forduló két szombati találkozója: GEAC— Galgahéviz (Maszlag, Merkel), Kerepestarcsa—Erdőkertes (Tóth J., Sallai, Urbán). Vasárnap játsszák az Isa­szeg—Domonv (Palotai, Gecse, Máthé), Mogyoród—Valkó (Uzsák, Bodori, Sári P.), Tufa —GSC (Németh, B. Tóth), Zsámbok—Hévizgyörk (Barna. Vayner) mérkőzéseket. A kez­dési időpontok az ifjúsági csa­patoknál 11.30 óra, a felnőtt­gárdáknál 1.3.39 óra. > A serdoiőbainokság műsora- Tkiad—GSC. Pcccl—Dány. Vácszenf!ászló—Aszód. Veres­egyház— Kartal. Erdő-kertes— Bag, Kerenestarcsa—Tsaszeg. A pályára délelőtt kilenc óra­kor, lénnek a gverekek. A bainokcáí: állása 1 GEAC 7 fi 1 _ 24- 4 13 2 Keress f arosa 8 6 X 1 23- 7 13 3. Erdőkertes 8 fi 1 1 20- 6 13 4. Donion v 8 fi 1 1 17- 4 13 5. Gnlwhivlz 8 3 2 3 9-12 8 6. Moirvoród 8 3 2 3 12-16 8 7. Ilóvizsryrök 7 2 3 2 15- 9 7 8, Isaszes? 8 2 3 3 11-13 7 9, Ttira 8 2 X 5 14-15 5 10. GSC 8 2 — 6 12-29 4 11. Zsámbok 8 — 2 fi 9-22 2 12. Valkó 8 —17 4-27 Csiba József 1 ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom