Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-27 / 254. szám

Ahogy a műhelyben látják IS. Szőrszálhasogatás helyett ecset Sokan úgy tartják, hogy ahol csak nők vagy csak fér­fiak dolgoznak együtt, ott az átlagosnál is több az intrika meg a fúrás. A Monori Játék- és Kefegyárban többnyire nők dolgoznak. Az ecsetkészítők pedig kizárólagosan ők. Kategória szerint A „Barátság” brigádban ta­valy még 22-en, az idén már csak 18-an vannak. Miért lép­tek ki a többiek? Jobb helyet találtak. Talán fizetésben job­bat, esetleg a lakóhelyükhöz van közelebb a másik vállalat. De miért maradtak itt, miért dolgoznak itt a Kiss Dénesnék, a Gyenge Gyulánék, Békési Lászlónék? Békésiné, azaz Ma­riann a brigádvezető, s talán a legfiatalabb is. Bár vala­mennyien fiatalok még, beta­nított munkásnők. Hétre jár­nak dolgozni, háromnegyed négyig csak a húszperces ebédidő alatt pihennek. S hogy ne csak elméletben legyen így, arról ki-ki saját maga gondoskodik. Hiszen normában dolgoznak. — Egyetlen típuson belül is sokféle ecset van. A legolcsóbb sörteecsetből naponta 550 da­rabot kell csinálnom, hogy megkeressem vele a 140—150 forintot, azaz egy hónapban a 3400—3500 forintot — szá­mol velem Kiss Dénesné. A kategória szerint az ecset­készítés: könnyű fizikai mun­ka. Már akinek! Hallatlan ügyességre, mozgékony, finom ujjakra van szükség ahhoz, hogy nagyjából annyi szőrt emeljen ki az ember a cso­móból, amennyire a minta­ecset szerint szükség van, hogy. ha kerek hegyű kell, hót kerek legyen, ha ferdén csa­pott, hát ferde legyen az ecset formája. Közösen kitalálták — Egyszer az is előfordult — meséli Békési Lászlóné —, hogy idejött a megrendelő az üzembe. Kiderült, hogy ő se tudja pontosan, mit is akar, de végül is közösen kitaláltuk. Nálunk nemigen fordul elő minőségi kifogás. Ha valami probléma van, már az üzem­vezetőnk visszaadja, és mi természetesen kijavítjuk a hi­bát. Monoron nem szalagmunkán folyik az ecsetkészítés, hanem aki elkezd egy ecsetet, az is fejezi be, egészen a ragasztá­sig, ahol kell a tollbahúzásig. — Nem lenne jó, ha csak egy-egy fázisát csinálhatnánk a folyamatnak. Nem is lenne sokkal szaporább, hiszen lel­kileg úgy belefásulnánk, hogy A Monori Játék- és Kefegyárban csak nők az ecsetkészítők. Va­lamennyien fiatalok még, betanított dolgozók. Fotó: Erdösi Agnes azért nem lennénk képesek többet csinálni! — mondták. Itt a műhelyben ugyan min­denki betanított munkás, de többen szakképzettek. Gyenge Gyuláné például varrónő. A varrást hagyta oda a borotva­ecset készítéséért. — Tíz évig voltam bedolgo­zó varrónő. Három és fél éve jöttem ide, már-már a kiboru­lás határáról hozott vissza ez a kollektíva. Otthon nem szól­hattam senkihez egy szót sem, itt megbeszélhetjük egymással a bajainkat, de örömeinket is megoszthatjuk a másikkal. Be­járhattam volna varrónőként a fővárosba, de gyerekek mel­lett, nem tudtam volna meg­oldani. Ha a munkában néha van is nézeteltérés, egymás között megoldjuk. Nem bán­tam meg, hogy ide jöttem. A nézeteltérés azonban in­kább más formában jelentke­zik. Egy fiatal asszony pél­dául említette, hogy míg egyik hónapban 3500 forint körül keresett, a következőben több mint ezer forinttal kevesebbet. Igaz, betegállományban is volt, de a keresetcsökkenésének, vé­leménye szerint, más oka is van: Aki többet tud — Abból az ecsettípusból, amit előtte — és azóta ismét — csináltam, nem volt egy ideig megrendelés. Másikat kezdtem betanulni, de mivel abból nem értem el a normát, csak a személyi órabéremet, 15 forintot kaptam. Szerintem jogosan járt volna nekem er­re az időre az előző hónapok­ban elért átlagkeresetem. Ez a panasz eddig még nem jutott el az igazgatóig. Pedig, mint mondja Horváth István, Finálé - pontosztozkodássá MEGYEI FÉRFI I. OSZ­TÁLY: Gyömrő—Tököl 27-27 (18-13). Gyömrő, 100 néző, ve­zette: Bánkúti J. — Török J. (jól). Rangadó volt a javából, hi­szen gyömrői győzelem esetén a hazaiak egy hellyel előbbre — az ötödikre — léptek volna. A döntetlen azonban Tököl­nek kedvezett, így maradt a Gyömrő a 6. helyen. Nem úgy nézett ki a talál­kozó, hogy a vendégcsapat pontot visz el, hiszen ötven­kilenc percig és ötven másod­percig a hazaiak vezettek, többször négy góllal is. Sajnos a gyenge védekezés és a ka­pusok mérsékeltebb teljesít­ménye miatt nem sikerült még jelentősebb előnyre szert ten­ni, s a vendégek lelkes játé­kukkal mindig „lemorzsolták” az előnyt. Ennek ellenére balszerencsésnek mondható a pontvesztés, hiszen 10 másod­perccel a lefújás előtt amo­lyan minden mindegy alapon ellőtt labda bevánszorgott a kapuba. Már nem volt idő újabb gólt lőni. A jó támadó­játék ezen a találkozón nem párosult jó védekezéssel, s alapvetően ez okozta a pont­vesztést. Mindazonáltal nem keltett csalódást a hazai csanat. Él­vezetes; sportszerű találkozón került sor a pontosztozkodás­ra. Ezzel a találkozóval zárult az 1983-as bajnoki év. Ismét előre kell tekinteni! GÓLDOBÓK: Nagy J. (10), Novák 1. (5), Kiss Z., Veres G., Szél Sz., Szabó Imre (3—3). G. L. (MEGYEI NŐI II. OSZTÁLY: Tápióvölgye—Erdőkertes 29-5 (16-3). Erdőkertes, vezette: Galló — Hevesi (közepesen). A dobogós helyezéshez csa­patunknak nagyarányú győ­zelemre volt szüksége. A még nagyobb arányú sikert a játékvezetők téves ítéletei akadályozták meg. A Bakos, Szécsényi — Stro- bán — Deckner — Misinszki — Székely — Kuli összetételű csapat szervezett, jó védekezést mutatott be, amelyeket gyors ellenakciók követtek, szinte állva hagyták a hazai csapa­tot. Misinszki, Székely gyor­sasága, Deckner szemfülessége. Kuli, Szécsényi labdabiz­tonsága, Strobán határozott­sága, Bakos remek védései dicsérhetők. GÓLDOBÓK: Misinszki (p), Székely (7), Deckner (5),' Kuli, Strobán (3—3), Szécsényi (2). Október 30-án 14 órakor MNK-mérkőzésen Úriban Dány ellen továbbjutási re­ményei lehetnek a csapatnak, ha a mutatott játékot meg tudják ismételni. IFI: Tápióvölgye—Erdőker­tes 28-17 (15-10). A veretlen­ség megőrzése volt a tét, amely sikerült, s így 100 szá­zalékos eredménnyel bajnok lett az ificsaoat. GÓLDOBÓK: Hídvégi (17), László (9), Jakab, Szirálc (1-1). Sz. I. ha pénzről van szó, gyakran megkeresik a dolgozók. — A vállalat nem garantál­hatja, különösen a jelenlegi piaci helyzetben, hogy valaki egész életében csak egyfajta terméket készítsen. Azt álta­lában elfogadják a dolgozók is, hogy aki többet tud, az na­gyobb fizetést is kapjon. Már tehát, akinek a munkaereje konvertálható, vagyis mindig odaállíthatjuk, ahol nagyobb szükség van rá, az megérdem­li, hogy többet is keressen. Hiszen megtermeli a jövedel­mét! Az ilyen átállást tehát a dolgozó ki tudja védeni úgy, hogy több dolgot is betanul. Közel a család Az ecsetkészítő nők a fogá­sokat, tapasztalatukat átadják egymásnak. Az újak — és ezt senki sem sérelmezi — a be­tanulás három hónapja alatt órabért kapnak, csak gyakor­lottként kell ügyelniük a nor­mára. Az igazgatónak igaza van, meg kell termelni a jöve­delmünket, de nyilván megér­zi az a család, ahol a mama 3500 forintjából hiányzik egy hónapban. — Délutánra a vállam szo­kott megfájdulni — sóhajt Kiss Dénesné, de egyáltalán nem keserűen. Egy műszakban dolgozik, közel a családhoz, a gyerekekhez, és szereti is, amit csinál. A többiek is sorra ve­szik elő a fiókokból a félre­tett „mintákat”, ezeket kérték tőlük a közelmúltban. Eller Erzsébet ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1983. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK ÚJ éved az ismeretterjesztésben Már nincsenek tabu témák sem A szemléleten is változtatni kelt Hosszúak az őszi-téli esték. Nem mindegy hogyan tölt­jük el ezeket az órákat, hasznosan vagy feleslegesen. Az előbbire jó alkalmat nyújtanak az ismeretterjesztő elő­adások, amelyekből e két évszakban tartanak a legtöb­bet szűkebb pátriánkban is. A folyamatos és állandó művelődés szükségességének felismerésében kulcsszerepe van a munkahelyi vezetés­nek, az ő feladatuk a dolgozók művelődésének segítése. Az elmúlt — 1982—83-as évad — jól sikerült a közsé­gekben, de vajon hogyan indult az 1983—84-es program, milyen változások történtek? Ezeket kérdeztük Kuzsel Antal nyugalmazott főiskolai tanártól, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat járási szervezetének titkárától. — Legtöbb feladatunk to­vábbra is a párt eszmei-politi­kai és ideológiai nevelőmunká- jának előmozdítása, a dolgozók általános műveltségének és szakismeretének állandó gya­rapítása. A mostani évad előtt is felhívtuk a figyelmet az 1978-ban kiadott, máig érvé­nyes 120 oldalas tematilcai ja­vaslatra. amelyből ki-ki ked­vére válogathat Az új évad előkészítésében sokat segített az MSZMP monori járási bi­zottsága és a hivatal egyaránt Jó és rossz — A fizikai dolgozók na­gyobb számban vesznek részt az előadásokon? —, Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk a fizikai dolgozók és főleg a fiatalok művelődésére. Társulatunk te­vékenységének középpontjá­ban évek óta az ipari, mező- gazdasági fizikai dolgozók kö­zött végzett ismeretterjesztő munka állt. Mivel a könnyező községek­ben egyre gyarapszik a kisebb és nagyobb üzemek száma, ezért a mostani szervezésnél Készüljek a csomagok A gombai Fáy András Tsz édesipari csomagolóüzemében már a Télapóra készülnek. Nemrégiben megkezdték a gyer­mekek kedvenc édességének csomagolását, a szánkóból 75 ezer, a csizmafigurákból 64 ezer darabot készítenek elő szál­lításra. Képünkön: Kondor Zsuzsa és Rácz Miklósné látható munka közben. Hancsovszkl János felvétele is arra törekedtünk, hogy min­den gazdasági egységbe eljus­sunk, mindenütt legyenek TIT-előadások. — Az eredmény? — Több a jó példa, mint a tossz. Az elmúlt évadhoz ké­pest 8—10 százalékkal több előadást rendeltek meg tőlünk a különböző gazdasági egysé­gek és intézmények. Kiemelke­dő a Monori Állami Gazdaság, a sülysápi Tápióvölgye és az ecseri Rákosmezeje tsz prog­ramja. Gyömrőn minden he­lyi gazdasági egységben lesz TIT-előadás. Az ellenpélda: Vecsés. Az ottani művelődési ház, a Fe­rihegy Tsz, a Ferroelektrika Ipari Szövetkezet most sem élt a lehetőséggel, ezekben az intézményekben nem lesz programunk. Akárcsak a mo­nori Munkásőr Utcai iskolá­ban, akik szintén nemleges választ küldtek felhívásunk­ra. Nagyon sajnáljuk, hiszen a többi oktatási, művelődési in­tézmény mindegyikében lesz valamilyen ismeretterjesztő program az 1983—84-es évad­ban. — Beváltak a kiscsoportos formák? — Különösen a sorozatok­nál vesszük hasznát a kiscso­portos formáknak. Az aktivi­záló módszerek alkalmazásá­ra kedvező ez a lehetőség, na­gyobb szerepet kapnak a kon­zultációk. a vitára serkenthet­nek az előadások. Az a célunk ugyanis, hogy ne csak passzív hallgatói legyenek előadása­inknak, hanem aki akarja, mondja el véleményét az adott témáról, netán javaslatot is te­het bárki. Hasznos kapcsolatok — Hogyan alakultak a T1T- séervezet kapcsolatai? — Munkánk a jó és kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok nélkül semmit se érne, illetve nem lehetne egyre magasabb színvonalú. A felsőbb irányító szervekkel évek óta eredmé­nyes az együttműködés, javul­tak a HNF helyi bizottságaival is, ezenkívül az áfészekkel, KISZ-alapszervezetekkel. a KlOSZ-csoportokkal, az MHSZ-szel és a Vöröskereszt­tel. Törekszünk tagságunk ál­landó gyarapítására, elsősor­ban a fiatal értelmiséget sze­retnénk bevonni társulatunk­ba. — Hallhatnánk néhány iz­galmas témáról? — Szeretettel a szerelemről címmel kilenc téma közül vá­logathattak az igénylők. Olyan tabu dolgokról is hallhatnak több helyen, mint a nemi ösz­tön, szerelem, házasság vagy a nemi élet zavarai probléma­kör. A csecsemőgondozásról 15 féle előadást tudunk biztosí­tani. — Egyre kedveltebbek az útibes zárnotok, felejthetetlen élmények felelevenítése. Nem kevesebb mint harminc ilyen előadás van a tarsolyunkban, hazánk tájaitól a Vatikán kin­cseiig. — A család jogi védelme címszó alatt is sok előadás tarthat számot méltán nagy érdeklődésre. A környezetvé­delemről, a kriminalisztikáról, a közgazdaságról, az állambiz­tonságról, a nyelvről, a nem­zetközi politikáról és még számtalan témáról hallgathat­nak előadásokat az érdeklő­dők. Élni a lehetőséggel — Természetesen, minden témáról nem ejthettünk szót. De talán a kiragadott példák is ékesen bizonyítják, prog­ramjaink változatosak és sok­rétűek. Mindenki megtalálhat­ja a kedvére valót, csak élni kell vele, s ott lenni a meg­hirdetett előadásokon. Gér József A rászorulóknak Segélyek A pilisi nagyközségi közös tanács évről évre nagy figyel­met fordít az idős, magukra maradt emberek támogatására. Az év eddigi kilenc hónapjá­ban 122 ezer forint rendkívü­li segélyt fizettek ki a rászo­rulóknak. nap kulturális programja Gyömrő, 15 órától: az iro­dalmi klub foglalkozása, 16- tól: az ifjúsági, 18-tól: a fel­nőtt néptánccsoport próbája. Az úttörőházbah, 14.30-tól: a bélyeg-, 15-től: a disco és a fotó-, 18-tól: az asztalitenisz­szakkör foglalkozása. Monoron: Szegvári Károly festőművész kiállítása a nyit­va tartási időben, 14-től: az irodalmi színpad próbája (a gimnáziumban) és a bábszak­kör foglalkozása, 19-től a Vi­gadó étteremben bemutatko­zik a Petrik dzsesszkvartett. Pilisen, 17-től: a Csepp I. irodalmi színpad próbája, 18- tól: kismotorvezetői tanfolyam és ifjúsági klubfoglalkozás. A moziban, ifjúsági előadáson: A róka és a medve, 17.30-tó! és 19.30-tól ■/ A hét merész kaszkadőr. Üllőn, 18-tól 22 óráig: disco, a lemezlovas: Kiss Gábor. Vecsésen, 17-től: az A 9 galambászkör összejövetele és gépkocsivezetői tanfolyam. Szombaton Népzenei műsor Nemes felajánlás önálló népzenei műsorát mutatja be Kis lak áll a nagy Duna mentében címmel Gor- dos Dénes Monoron. október 30-án, vasárnap délután öt óra­kor a művelődési központban. A műsor, teljes bevételét a monori területi nyugdíjasklub támogatására fordítják. A belépődíj 30 forint (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom