Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
1983. OKTOBER 22., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN A befektetés arányában osztozkodnak % kisüzem két gazdája „Eladtak’» egy kisüzemet. Ez ma még szokatlan hír. Szokatlan, mert a gazdálkodók nem szívesen mondanak le a nagy erőfeszítésekkel és nem kis pénzért megépített működj, telepeitől, főleg ha olyan iparágról van szó, mint a könnyűipar. Nehéz manapság munkaerőt toborozni. így azután a legtöbb helyen szinte foggal körömmel ragaszkodnak minden meglevő munkáskézhez, még akkor is, ha tudják: teljesítményük jóval elmarad a várakozásoktól.Hasonló gondokkal küszködött évekig a Váci Kötöttárugyár is. Sok-sok fejtörés és mérlegelés után döntött úgy a gazdasági vezetés, hogy eladja vámosmikolai telepének épületét, berendezéseit. Több vevő is jelentkezett, a legelfogadhatóbb ajánlattal az Alagi Állami Tangazdaság kereste meg a vállalatot. A szerződést aláírták, s azóta a telep egy gazdasági társulás keretében működik. a R Az üzem munkájának megszervezésére, a kezdeti nehézségekre és a későbbi csalódásokra Tóth B. Zoltán, a kötöttárugyár igazgatója így emlékezik: — Szabad munkerőt kerestünk, bővíteni akartuk a termelésünket. Vámosmikola megfelelő helynek látszott. hiszen, a közelben nincs ipari üzem. legfeljebb a termelőszövetkezet és néhány kisebb, jobbára férfiakat foglalkoztató egység jelenthetett ‘némi konkurrenciát. Elhiheti, alaposan megfontoltunk mindent, mielőtt belevágtunk. Ügy terveztük, hogy a nagyközségben egy háromszáz dolgozónak munkát adó varrodát építünk. Erre a célra megvásároltuk a helyi tanácstól a művelődési házat, s ott rendeztük be a géptermeket. Arra számítottunk, hogy. egy nem túlságosan hosszú felfutás után a munkások jó színvonalon, s a legjobbakat megközelítő teljesítményt produkálnak majd. __— Nem így történt? — Nem- Akármennyire is szerettük volna, a hozzánk szegődött asz- szonyok, lányok nem váltak ipart munkássá, mindvégig megőrizték kétlakiságukat. A málnatermesztés fellendülése sok embert vonzott, gyakori volt, hogy sokan szinte egyszer re kértek szabadságot. Meg azután az is gondot okozott, hogy ezen a to rületen — a feltételek hiányában — nem maradnak meg a fiatalok, aki csak teheti, a városba költözik. — Amikor kiderült, milyen nehézségekkel kell szembenézniük, hogyan próbálták menteni a menthetőt? Hiszen a vállalatnak rengeteg pénze feküdt ebben a kis telepben? — Körbejártuk a környező településeket, s munkaerőt toboroztunk. Az eredmény: szinte semmi. Ekkor merült fel bennünk, hogy társat keresünk az üzem működtetéséhez. És jöttek az alagiak. A nem hivatalos „versenytárgyalást” aránylag könnyű volt megnyerniük, hiszen Vámosimikolán és környékén több üzemük is van, gyümölcsöseikben pedig sok nőt foglalkoztatnak, ezáltal biztosítani tudják az üzem munkaerő-ellátását. Éj fejezet kezdődött A tangazdaság tehát jó partnernek ígérkezett. A tárgyalások során a két fél egyre jobban felismerte, hogy a közös érdekeltség megteremtésével juthatnak a legelőnyösebb egyezségre. Így született meg a döntés egy. gazdasági társaság megalakítására. Az AÁT megvette az épületet, s a vételárat rögtön befizette a GT számlájára. Ezzel új fejezet kezdődhetett a kis telep történetében. A kötöttárugyár — ez nyilvánvaló — jól járt. A szerződés tavaly júniusi aláírása óta megszűnt a létszámcsökkenés, s megoldódott az 'üzem szakmai irányítása is. Sőt: azóta nőtt az ottaniak teljesítménye, ma már ritka, hogy nem teljesítik tervüket. De mi ebből a tangazdaság haszna? A kérdésre Vattay Antaltól, a szobi kerület igazgatójától kantunk választ. Neki oroszlánrésze volt abban, hogy a két gazdálkodó között létrejöhetett a megegyezés. — Az okmány szerint a nyereségen a befektetett pénz arányában megosztozik á két gazdálkodó. A kötöttárugyáriak — mint azt az igazgató elmondta — a 100 millió forintos árbevétel után 8-10 százalékos hasznot várnak. Az alagiak pedig arra számítanak, hogy a befektetett 6 millió forintjuk két esztendő alatt megtérül. Elképzeléseik között szerepel az is. hogy folyamatosan fejlesztik az üzemet. Ám nemcsak a gazdasági társaság megalakítása jelent változást a telepiek életében, hanem az is, hogy új vezető irányítja azóta a közösséget, — Régebben amolyan családias hangulat uralkodott itt — mondja Vattay Antal, aki elkísér az üzembe. — Ezt rossz értelemben értse. Megesett, hogy munkaidő alatt hazaugrottak az asszonyok megetetni az állatokat. No, és a munkafegyelem? — kérdezhetné bárki joggal. Az akkori vezetés nem tudott megbirkózni ezekkel a gondokkal. De nézzen csak most körül: a jelenlegi állapotok már inkább egy jól szervezett ipari üzemre emlékeztetik az embert. Nem? Szigorúság cs humánum Most már igen. De nem volt köny- nyű dolga Harmos Bélának, a GT igazgatójának, aki — szakember lévén — az üzem irányítását is ellátja. Szigorúság és humánum — e két dolog párosult egymással a kezdeti lépéseknél. — Én személy szerint azt kértem, hogy mindenki tiszta lappal indulhasson — mondja. — Egy ideig együtt dolgoztam a volt telepvezetővel is, ám nem fértünk meg. s ezért ő most a váci gyárban kapott megbízatást. A volt helyettesét azóta műszaki vezetővé neveztük ki. Sikerült leszerelnünk a klikkhangulatot is, ma már sokkal jobban összetartanak az itteniek, mint régen. S az eredmény nem Is akármilyen! Az üzem tavaly 3,8 millió forintnyi nyereséget ért el. az idén az. első félévben'5-'bedig -nfBfr 4 n$Ijtíó jjfíff, ezret. Először a telep történetében exportra szállított termékeket is varrtak. Akkora sikerrel, hogy az eredeti 10 ezer darab helyett végül 12 ezret készítettek Vámosmikolán a váci gyár szakemberei. A jó munkának meg is lett a gyümölcse: július 1-től 2,5 százalékkal emelték az alapbéreket. Ám ezzel még nincsenek tül a nehezén. Azt tervezik, hogy azokkal, akik tartósan csupán a 60-70 százalékát teljesítik az átlagnak, rövidesen elbeszélgetnek. Akad bizonyára nem egy varrónő, aki kisebb-na- gyobb szakmai segítséggel felzárkózhat a többiekhez. ' Az igazgatónak nagy segítséget ad, hogy sikerült megfelelő középvezetőket kiválasztania. Bár a minőségi bérezést még nem vezették be, az üzemiek igyekezetét jól jelzi, hogy most már tartósan 90 százalék felett van az első osztályú áruk részaránya. — Ha nemcsak követelünk, hanem segítünk is, sokkal jobb eredményeket érhetünk el — mondja Mészáros Gyuláné meo-vezető. — Nem igaz, hogy ügyetlenek a mi asz- szonyaink, lányaink. De a fejetlenséget senki sem szereti. Pedig jobbára ez jellemezte a telepet régebben. Több munkáért több pénz — Most már azt érezzük, hogy törődnek velünk — veszi át a szót Pásztor Mária blokkvezető. — Sokat javult a kellékellátás. nincsenek szállítási gondok. Mindenki látja, ha többet dolgozunk, többet is keresünk. Megerősíti munkatársai véleményét Gyárik Sándorné blokkvezető is, aki még hozzáteszi: — Mindenképpen jól jártunk ezzel az átszervezéssel. Eddig is kaptunk különböző kedvezményeket a kötöttárugyártól, ezután azonban a tangazdaságiaknak adható előnyöket is élvezhetjük. A gazdasági társaság megalakítása még valakinek jelentett nagy örömet. Tóth József tanácselnöknek, akinek szintén sok gondot okozott a telep sorsa. — A falubeliekben erős volt a vágy az ipari munkahelyek megteremtésére — mondja. — Ez szülte a kapcsolatot a kötöttárugyárral. Eddig is kitűnő volt az együttműködésünk a városiakkal, akiktől fejlesztési elképzeléseinkhez is sok támogatást kaptunk. A tangazdaságtól szintén. Nekünk mindenféleképpen hasznot hoz a gazdasági társaság, ebben biztos vagyok. Sorakoznak az ötletek Á vámosmikolai telep 6orsa — úgy tűnik — végérvényesen rendeződött, Az ottaniak jövője biztos. Biztos,- mert már megfogalmazódtak azok a tervek, amelyek a továbblépéshez elengedhetetlenek. Ezek közé tartozik, hogy a tangazdaság ipari üzemei bekapcsolódnak a karbantartásba és a pótalkatrészgyártásba. Az igazgató tanács pedig úgy döntött: meg kell oldani a kötöttáru- gyárban keletkezett textilhulladék hasznosítását. Erre már találtak is partnereket, s elképzeléseik szerint az évi mintegy 800 tonnányi „melléktermékből” rongyszőnyegeket gyártanak majd. S még sorolhatnánk az ötleteket, amelyek bizonyítják: jó kezekbe került a vámosmikolai telep sorsa. S a két társult gazdálkodó érdekeinek megegyezése a záloga az ottaniak biztos jövőjének.- FURUCZ ZOLTÁN Az állategészségügy szolgálatában Beszélgetés dr. Nagy Gáborral, a Phylaxia Igazgatójával Nemzetközileg is elismertek az állattenyésztésben az utóbbi évtizedben elért eredményeink, amelyek aligha születtek volna meg az állat- egészségügy sikeres erőfeszítései nélkül. Magyarország az elmúlt tíz évben gyakorlatilag mentes volt például a nagy károkat okozó állatjárványoktól, s ez a szigorú állategészségügy-rendészeti intézkedések mellett a magas színvonalú tudományos kutatásnak, és az igényeket kielégítő mennyiségű és választékú oltóanyag-, illetve gyógyszerellátásnak köszönhető. A magyar állattenyésztést, egészségügyet a Phylaxia Oltó- anyag'termelő Vállalat látja el 70 éve a nevének megfelelően oltóanyagokkal, azonkívül diagnosztikumokkal, gyógyszerekkel, fermentációs úton előállított különböző biológiai hatóanyagokkal. A vállalat tudomáriyos kutatóközpont is. Igazgatóját, dr. Nagy Gábort kérdeztük: 0 Milyen feladatokat ad az állatVirágerdő a gyümölcstálban Corá Erzsébet festménye eljárásokat. Mindezek eredményeként éppen a közelmúltban kapott forgalombahozalali engedélyt inaktivált Aujeszky-vakcina készítményünk, s bízunk abban, hogy hamarosan forgalomba kerül Parainfluenza—3 elnevezésű oltóanyagunk is. A veszettség elleni védekezés céljára előállított Lyssavac élő vírusos vakcina mellett eredményes kísérletek folynak inaktivált vakcina előállítására. A száj- és körömfájás ellen szövettenyésztéscs technológián alapuló vakcina kidolgozását készítjük elő. 0 Néhány éve szakmai szenzációként emlegették a baromfikolcra elleni egyik szerüket. tenyésztés fejlődése az állategészségügy szakembereinek? — A hetvenes években megsokasodtak a korszerű, gazdaságos tenyésztési elvek alapján létesült szakosított állattartó telepek, az úgynevezett tej, tojás, baromfi- és sertéshúsgyárak és termelési rendszerek. Emellett növekedett a háztáji állat- tenyésztés jelentősége a közellátásban. Az iparszerű tartási és tenyésztési technológiákba mind több immunizálási eljárást építettek be, s az ezzel kapcsolatban hozzánk intézett kérdéseket nekünk kellett meg-- válaszolni a megfelelő szerek előállításával, gyártásával. Halaszthatatlan feladatot adott az is. hagy ez idő tájt. több olyan vírusos betegséget diagnosztizáltak hazánkban, amelyek korábban ismeretlenek voltak. Ezek a vírusok jobbára import állat- szállítmányokkal kerültek be az országba, és rövid időn belül nagy gazdasági kárt okozhattak volna. • Esetleges járványokra gondol? — Azokra is, bár kártételük’általá- ban nem az állatok elhullásában, s nem is elsősorban klinikai tünetekkel járó betegségben jelentkezik, hanem hozamcsökkenésben okoz jelentős gazdasági károkat. E mikroorganizmusok ellen jó néhány oltóanyagot sikerült kikísérleteznünk és forgalomba hoznunk. Ezzel párhuzamosan jelentős változás következett be a különféle injekciók termelésében is: az élő vírust tartalmazó vakcinákat mindinkább az úgynevezett inaktivált vírusvakcina-készítmények váltják fel; ennek járványügyi és export szempontból van jelentősége. Mind szélesebb körben alkalmazzuk a szö- vettenyésztéses oltóanyagtermelési — Valóban, a gazdaságokban dolgozó gyakorló szakemberek így vélekedtek: új fejezetet nyitott a baromfikolera elleni megelőző immunizálásban a Pastovac vakcina, amely világviszonylatban is új eljárással készül, s amelyből a folyamatban levő üzemi fejlesztés nyomán ki tudjuk majd elégíteni — várhatóan már az idén — az igényeket. Egyébként a nagyüzemi baromfitenyésztés oltóanyagszükségletét felbecsülve a Bábolnai Mezőgazdasági Kombináttal együttműködve készítettük el egyes baromfivakcinák és vakcinakombinációk előállítási programját. Ennek keretében fejlesztés alatt áll több betegség — például baromfihimlő encephalomyelitis — ellen ható inaktivált vakcina. Kutatóink, akik egyben termelőüzemeink vezetői, dolgozói — előbbre tartanak már a juhok listeriózisa elleni vakcina kidolgozásában, az oltóanyag elkészült, a borjak Escherichia coli baktériumok által okozott hasmenésének megelőzésére Szolgáló oltóanyag forgatómba hozatalára az! engedély pedig már a kezünkben van. 0 A sikeres állattenyésztésnek és -tartásnak ismert alapfeltétele a különböző betegségek gyógyszeres kezelése, és számos külső tényező biztosítása. Az elkövetkező évek milyen igényt támasztanak ebből a szempontból az állategészségüggyel szemben? — Az állatok egészségi állapotának megítélésében az iparszerű tartási körülmények elterjedése új szemléletet hozott. Eszerint csak azt az áilo- nányt vagy állatot tekinthetjük egészségesnek,-•amely mentes bármilyen értelemben megfogható betegség tüneteitől, és a tőle várt fejlődést, gyarapodást genetikai adottságainak megfelelően teljesíti. Márpedig ezt a mágasfokú eredményességet a látványos károkat okozó betegségek körén túl számtalan kisebb-nagyobb környezeti hiba, takarmányozási rendellenesség gátolhatja, ronthatja. Ezeknek a hibaforrásoknak a feltárása, megelőzése és megszüntetése további széles körű. tudományos kutatást kíván. A specifikus védekezés körébe tartozó vakcinák, szérumok ■ mellett nagy jelentőségűek azok a gyógyszerkészítmények, amelyek a tömegesen tartott állatok csoportos gyógykezelését teszik lehetővé. Hatékony készítmények ismertek a többi között a sertésdizentéria, a borjak emésztőszervi betegségei, a bendő anyagcserezavarai ellen, gazdag a vitamin- vagy nyomelemtartalmú szerek s az antibiotikumok családja is. ® Hogyan foglalhatná röviden össze kísérleti és kutató tevékenységüket? — Törekszünk az új felismerések gyakorlati hasznosítására. Például a Phylaxia nem is tehetne mást, minthogy felkészült szakemberei révén újabb és újabb készítményeket állít elő, s azt eladja. Ebből élünk. Saját, praktikus érdekünk az is, hogy együttmülödjiink a tudományos központokkal. Az oltóanyagok és a gyógyszerkészítmények alkalmazott kutatásában és fejlesztésében szoros á kapcsolatunk az Állatorvostudományi Egyetemmel, az MTA Állatorvos- tudományi Kutató Intézetével, az Országos Állategészségügyi Intézettel, az Állatgyógyászati Oltóanyagellenőrző Intézettel, a megyei állategészségügyi állomásokkal és számos külföldi intézménnyel. DEREGAN GABOR
