Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

1983. OKTOBER 22., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN A befektetés arányában osztozkodnak % kisüzem két gazdája „Eladtak’» egy kisüzemet. Ez ma még szokatlan hír. Szokatlan, mert a gazdálkodók nem szívesen mondanak le a nagy erőfeszítésekkel és nem kis pénzért megépített működj, telepeitől, főleg ha olyan iparágról van szó, mint a könnyűipar. Nehéz manapság munkaerőt toborozni. így azután a leg­több helyen szinte foggal körömmel ragaszkodnak minden meglevő mun­káskézhez, még akkor is, ha tudják: teljesítményük jóval elmarad a vá­rakozásoktól.­Hasonló gondokkal küszködött évekig a Váci Kötöttárugyár is. Sok-sok fejtörés és mérlegelés után döntött úgy a gazdasági vezetés, hogy eladja vámosmikolai telepének épületét, berendezéseit. Több vevő is jelentkezett, a legelfogadhatóbb ajánlattal az Alagi Állami Tangazdaság kereste meg a vállalatot. A szerződést aláírták, s azóta a telep egy gazdasági társulás kere­tében működik. a R Az üzem munkájának megszerve­zésére, a kezdeti nehézségekre és a későbbi csalódásokra Tóth B. Zoltán, a kötöttárugyár igazgatója így em­lékezik: — Szabad munkerőt kerestünk, bővíteni akartuk a termelésünket. Vámosmikola megfelelő helynek lát­szott. hiszen, a közelben nincs ipari üzem. legfeljebb a termelőszövetke­zet és néhány kisebb, jobbára férfia­kat foglalkoztató egység jelenthetett ‘némi konkurrenciát. Elhiheti, alapo­san megfontoltunk mindent, mielőtt belevágtunk. Ügy terveztük, hogy a nagyközségben egy háromszáz dol­gozónak munkát adó varrodát épí­tünk. Erre a célra megvásároltuk a helyi tanácstól a művelődési házat, s ott rendeztük be a géptermeket. Arra számítottunk, hogy. egy nem túlságosan hosszú felfutás után a munkások jó színvonalon, s a leg­jobbakat megközelítő teljesítményt produkálnak majd. __— Nem így történt? — Nem- Akármennyire is szeret­tük volna, a hozzánk szegődött asz- szonyok, lányok nem váltak ipart munkássá, mindvégig megőrizték kétlakiságukat. A málnatermesztés fellendülése sok embert vonzott, gya­kori volt, hogy sokan szinte egyszer re kértek szabadságot. Meg azután az is gondot okozott, hogy ezen a to rületen — a feltételek hiányában — nem maradnak meg a fiatalok, aki csak teheti, a városba költözik. — Amikor kiderült, milyen nehéz­ségekkel kell szembenézniük, hogyan próbálták menteni a menthetőt? Hi­szen a vállalatnak rengeteg pénze feküdt ebben a kis telepben? — Körbejártuk a környező tele­püléseket, s munkaerőt toboroztunk. Az eredmény: szinte semmi. Ekkor merült fel bennünk, hogy társat ke­resünk az üzem működtetéséhez. És jöttek az alagiak. A nem hiva­talos „versenytárgyalást” aránylag könnyű volt megnyerniük, hiszen Vámosimikolán és környékén több üzemük is van, gyümölcsöseikben pedig sok nőt foglalkoztatnak, ezál­tal biztosítani tudják az üzem munkaerő-ellátását. Éj fejezet kezdődött A tangazdaság tehát jó partner­nek ígérkezett. A tárgyalások során a két fél egyre jobban felismerte, hogy a közös érdekeltség megterem­tésével juthatnak a legelőnyösebb egyezségre. Így született meg a dön­tés egy. gazdasági társaság megala­kítására. Az AÁT megvette az épü­letet, s a vételárat rögtön befizette a GT számlájára. Ezzel új fejezet kezdődhetett a kis telep történeté­ben. A kötöttárugyár — ez nyilvánvaló — jól járt. A szerződés tavaly jú­niusi aláírása óta megszűnt a lét­számcsökkenés, s megoldódott az 'üzem szakmai irányítása is. Sőt: az­óta nőtt az ottaniak teljesítménye, ma már ritka, hogy nem teljesítik tervüket. De mi ebből a tangazdaság hasz­na? A kérdésre Vattay Antaltól, a szobi kerület igazgatójától kantunk választ. Neki oroszlánrésze volt ab­ban, hogy a két gazdálkodó között létrejöhetett a megegyezés. — Az okmány szerint a nyeresé­gen a befektetett pénz arányában megosztozik á két gazdálkodó. A kötöttárugyáriak — mint azt az igazgató elmondta — a 100 millió fo­rintos árbevétel után 8-10 százalékos hasznot várnak. Az alagiak pedig arra számítanak, hogy a befektetett 6 millió forintjuk két esztendő alatt megtérül. Elképzeléseik között sze­repel az is. hogy folyamatosan fej­lesztik az üzemet. Ám nemcsak a gazdasági társaság megalakítása jelent változást a tele­piek életében, hanem az is, hogy új vezető irányítja azóta a közös­séget, — Régebben amolyan családias hangulat uralkodott itt — mondja Vattay Antal, aki elkísér az üzem­be. — Ezt rossz értelemben értse. Megesett, hogy munkaidő alatt haza­ugrottak az asszonyok megetetni az állatokat. No, és a munkafegyelem? — kérdezhetné bárki joggal. Az ak­kori vezetés nem tudott megbirkóz­ni ezekkel a gondokkal. De nézzen csak most körül: a jelenlegi állapo­tok már inkább egy jól szervezett ipari üzemre emlékeztetik az embert. Nem? Szigorúság cs humánum Most már igen. De nem volt köny- nyű dolga Harmos Bélának, a GT igazgatójának, aki — szakember lé­vén — az üzem irányítását is ellát­ja. Szigorúság és humánum — e két dolog párosult egymással a kezdeti lépéseknél. — Én személy szerint azt kértem, hogy mindenki tiszta lappal indul­hasson — mondja. — Egy ideig együtt dolgoztam a volt telepvezető­vel is, ám nem fértünk meg. s ezért ő most a váci gyárban kapott meg­bízatást. A volt helyettesét azóta mű­szaki vezetővé neveztük ki. Sikerült leszerelnünk a klikkhangulatot is, ma már sokkal jobban összetartanak az itteniek, mint régen. S az eredmény nem Is akármilyen! Az üzem tavaly 3,8 millió forintnyi nyereséget ért el. az idén az. első félévben'5-'bedig -nfBfr 4 n$Ijtíó jjfíff, ez­ret. Először a telep történetében ex­portra szállított termékeket is varr­tak. Akkora sikerrel, hogy az eredeti 10 ezer darab helyett végül 12 ez­ret készítettek Vámosmikolán a vá­ci gyár szakemberei. A jó munká­nak meg is lett a gyümölcse: július 1-től 2,5 százalékkal emelték az alapbéreket. Ám ezzel még nincsenek tül a ne­hezén. Azt tervezik, hogy azokkal, akik tartósan csupán a 60-70 száza­lékát teljesítik az átlagnak, rövide­sen elbeszélgetnek. Akad bizonyá­ra nem egy varrónő, aki kisebb-na- gyobb szakmai segítséggel felzárkóz­hat a többiekhez. ' Az igazgatónak nagy segítséget ad, hogy sikerült megfelelő középve­zetőket kiválasztania. Bár a minősé­gi bérezést még nem vezették be, az üzemiek igyekezetét jól jelzi, hogy most már tartósan 90 százalék fe­lett van az első osztályú áruk rész­aránya. — Ha nemcsak követelünk, ha­nem segítünk is, sokkal jobb ered­ményeket érhetünk el — mondja Mészáros Gyuláné meo-vezető. — Nem igaz, hogy ügyetlenek a mi asz- szonyaink, lányaink. De a fejetlen­séget senki sem szereti. Pedig jobbá­ra ez jellemezte a telepet régebben. Több munkáért több pénz — Most már azt érezzük, hogy tö­rődnek velünk — veszi át a szót Pász­tor Mária blokkvezető. — Sokat ja­vult a kellékellátás. nincsenek szál­lítási gondok. Mindenki látja, ha töb­bet dolgozunk, többet is keresünk. Megerősíti munkatársai vélemé­nyét Gyárik Sándorné blokkvezető is, aki még hozzáteszi: — Mindenképpen jól jártunk ez­zel az átszervezéssel. Eddig is kap­tunk különböző kedvezményeket a kötöttárugyártól, ezután azonban a tangazdaságiaknak adható előnyö­ket is élvezhetjük. A gazdasági társaság megalakítá­sa még valakinek jelentett nagy örömet. Tóth József tanácselnöknek, akinek szintén sok gondot okozott a telep sorsa. — A falubeliekben erős volt a vágy az ipari munkahelyek megte­remtésére — mondja. — Ez szülte a kapcsolatot a kötöttárugyárral. Ed­dig is kitűnő volt az együttműködé­sünk a városiakkal, akiktől fejlesz­tési elképzeléseinkhez is sok támoga­tást kaptunk. A tangazdaságtól szintén. Nekünk mindenféleképpen hasznot hoz a gazdasági társaság, ebben biztos vagyok. Sorakoznak az ötletek Á vámosmikolai telep 6orsa — úgy tűnik — végérvényesen ren­deződött, Az ottaniak jövője biztos. Biztos,- mert már megfogalmazódtak azok a tervek, amelyek a tovább­lépéshez elengedhetetlenek. Ezek kö­zé tartozik, hogy a tangazdaság ipa­ri üzemei bekapcsolódnak a karban­tartásba és a pótalkatrészgyártás­ba. Az igazgató tanács pedig úgy döntött: meg kell oldani a kötöttáru- gyárban keletkezett textilhulladék hasznosítását. Erre már találtak is partnereket, s elképzeléseik szerint az évi mintegy 800 tonnányi „mel­léktermékből” rongyszőnyegeket gyártanak majd. S még sorolhat­nánk az ötleteket, amelyek bizonyít­ják: jó kezekbe került a vámosmiko­lai telep sorsa. S a két társult gaz­dálkodó érdekeinek megegyezése a záloga az ottaniak biztos jövőjének.- FURUCZ ZOLTÁN Az állategészségügy szolgálatában Beszélgetés dr. Nagy Gáborral, a Phylaxia Igazgatójával Nemzetközileg is elismertek az ál­lattenyésztésben az utóbbi évtized­ben elért eredményeink, amelyek aligha születtek volna meg az állat- egészségügy sikeres erőfeszítései nél­kül. Magyarország az elmúlt tíz év­ben gyakorlatilag mentes volt pél­dául a nagy károkat okozó állatjárvá­nyoktól, s ez a szigorú állategész­ségügy-rendészeti intézkedések mel­lett a magas színvonalú tudományos kutatásnak, és az igényeket kielé­gítő mennyiségű és választékú oltó­anyag-, illetve gyógyszerellátásnak köszönhető. A magyar állattenyész­tést, egészségügyet a Phylaxia Oltó- anyag'termelő Vállalat látja el 70 éve a nevének megfelelően oltóanyagok­kal, azonkívül diagnosztikumokkal, gyógyszerekkel, fermentációs úton előállított különböző biológiai ható­anyagokkal. A vállalat tudomáriyos kutatóközpont is. Igazgatóját, dr. Nagy Gábort kérdeztük: 0 Milyen feladatokat ad az állat­Virágerdő a gyümölcstálban Corá Erzsébet festménye eljárásokat. Mindezek eredménye­ként éppen a közelmúltban kapott forgalombahozalali engedélyt inak­tivált Aujeszky-vakcina készítmé­nyünk, s bízunk abban, hogy hama­rosan forgalomba kerül Parainfluen­za—3 elnevezésű oltóanyagunk is. A veszettség elleni védekezés céljára előállított Lyssavac élő vírusos vak­cina mellett eredményes kísérletek folynak inaktivált vakcina előállítá­sára. A száj- és körömfájás ellen szövettenyésztéscs technológián ala­puló vakcina kidolgozását készítjük elő. 0 Néhány éve szakmai szenzáció­ként emlegették a baromfikolcra elle­ni egyik szerüket. tenyésztés fejlődése az állategészség­ügy szakembereinek? — A hetvenes években megsoka­sodtak a korszerű, gazdaságos te­nyésztési elvek alapján létesült sza­kosított állattartó telepek, az úgyne­vezett tej, tojás, baromfi- és sertés­húsgyárak és termelési rendszerek. Emellett növekedett a háztáji állat- tenyésztés jelentősége a közellátás­ban. Az iparszerű tartási és tenyész­tési technológiákba mind több im­munizálási eljárást építettek be, s az ezzel kapcsolatban hozzánk inté­zett kérdéseket nekünk kellett meg-- válaszolni a megfelelő szerek előál­lításával, gyártásával. Halaszthatat­lan feladatot adott az is. hagy ez idő tájt. több olyan vírusos betegséget diagnosztizáltak hazánkban, ame­lyek korábban ismeretlenek voltak. Ezek a vírusok jobbára import állat- szállítmányokkal kerültek be az or­szágba, és rövid időn belül nagy gaz­dasági kárt okozhattak volna. • Esetleges járványokra gondol? — Azokra is, bár kártételük’általá- ban nem az állatok elhullásában, s nem is elsősorban klinikai tünetek­kel járó betegségben jelentkezik, ha­nem hozamcsökkenésben okoz jelen­tős gazdasági károkat. E mikroorga­nizmusok ellen jó néhány oltóanyagot sikerült kikísérleteznünk és forga­lomba hoznunk. Ezzel párhuzamosan jelentős változás következett be a különféle injekciók termelésében is: az élő vírust tartalmazó vakcinákat mindinkább az úgynevezett inakti­vált vírusvakcina-készítmények vált­ják fel; ennek járványügyi és export szempontból van jelentősége. Mind szélesebb körben alkalmazzuk a szö- vettenyésztéses oltóanyagtermelési — Valóban, a gazdaságokban dol­gozó gyakorló szakemberek így vé­lekedtek: új fejezetet nyitott a ba­romfikolera elleni megelőző immu­nizálásban a Pastovac vakcina, amely világviszonylatban is új eljá­rással készül, s amelyből a folyamat­ban levő üzemi fejlesztés nyomán ki tudjuk majd elégíteni — várhatóan már az idén — az igényeket. Egyéb­ként a nagyüzemi baromfitenyésztés oltóanyagszükségletét felbecsülve a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát­tal együttműködve készítettük el egyes baromfivakcinák és vakcina­kombinációk előállítási programját. Ennek keretében fejlesztés alatt áll több betegség — például baromfi­himlő encephalomyelitis — ellen ható inaktivált vakcina. Kutatóink, akik egyben termelőüzemeink veze­tői, dolgozói — előbbre tartanak már a juhok listeriózisa elleni vakcina ki­dolgozásában, az oltóanyag elkészült, a borjak Escherichia coli baktériu­mok által okozott hasmenésének megelőzésére Szolgáló oltóanyag for­gatómba hozatalára az! engedély pe­dig már a kezünkben van. 0 A sikeres állattenyésztésnek és -tartásnak ismert alapfeltétele a kü­lönböző betegségek gyógyszeres keze­lése, és számos külső tényező bizto­sítása. Az elkövetkező évek milyen igényt támasztanak ebből a szempont­ból az állategészségüggyel szemben? — Az állatok egészségi állapotának megítélésében az iparszerű tartási körülmények elterjedése új szemlé­letet hozott. Eszerint csak azt az áilo- nányt vagy állatot tekinthetjük egész­ségesnek,-•amely mentes bármilyen értelemben megfogható betegség tü­neteitől, és a tőle várt fejlődést, gya­rapodást genetikai adottságainak megfelelően teljesíti. Márpedig ezt a mágasfokú eredményességet a lát­ványos károkat okozó betegségek kö­rén túl számtalan kisebb-nagyobb környezeti hiba, takarmányozási rendellenesség gátolhatja, ronthatja. Ezeknek a hibaforrásoknak a feltárá­sa, megelőzése és megszüntetése to­vábbi széles körű. tudományos kuta­tást kíván. A specifikus védekezés körébe tartozó vakcinák, szérumok ■ mellett nagy jelentőségűek azok a gyógyszerkészítmények, amelyek a tömegesen tartott állatok csoportos gyógykezelését teszik lehetővé. Haté­kony készítmények ismertek a többi között a sertésdizentéria, a borjak emésztőszervi betegségei, a bendő anyagcserezavarai ellen, gazdag a vi­tamin- vagy nyomelemtartalmú sze­rek s az antibiotikumok családja is. ® Hogyan foglalhatná röviden össze kísérleti és kutató tevékenységüket? — Törekszünk az új felismerések gyakorlati hasznosítására. Például a Phylaxia nem is tehetne mást, mint­hogy felkészült szakemberei révén újabb és újabb készítményeket állít elő, s azt eladja. Ebből élünk. Saját, praktikus érdekünk az is, hogy együttmülödjiink a tudományos köz­pontokkal. Az oltóanyagok és a gyógyszerkészítmények alkalmazott kutatásában és fejlesztésében szoros á kapcsolatunk az Állatorvostudomá­nyi Egyetemmel, az MTA Állatorvos- tudományi Kutató Intézetével, az Országos Állategészségügyi Intézet­tel, az Állatgyógyászati Oltóanyagel­lenőrző Intézettel, a megyei állat­egészségügyi állomásokkal és szá­mos külföldi intézménnyel. DEREGAN GABOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom