Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
PEST MEGYEI MlRlAP MAGAZIN 1983. OKTÓBER 22., SZOMBAT 8 Az egyeztetés társadalmi érdek Fontos biológiai feladatot Iát,cl % „raktárnyi” panasz nyomában A rejtélyes álom A házfelügyelő tudni véli, hogy a „raktár megszűnik. Legalábbis elküldi innen a tanács Budaörsre vagy Vecsésre — a rádióban is elmondták.” A XI. kerületi Kruspér utcában a házak alatt végig raktárak húzódnak meg. A „baj” a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat raktárával van. Kérdés: miért nem költözik az Pest megyébe? A vád: zavarja a lakók nyugalmát. Teljesen felújították A Kruspér utca 5—7. számú ház alatti pincerészt az élelmiszer-kereskedelmi vállalat 1975-ben vásárolta meg, több mint egymillió forintért, az ANTUM, festékforgalmazó cégtől. Több százezer forintot költöttek a raktár felújítására, vállmagasságban kicsempézték és ami a legfontosabb, rendezett, tiszta. A tanács, a KÖJÁL, a rendőrség, a tűzoltóság engedélyezte akkor a telephely használatba vételét. Kocsár Dániellel, a raktár vezetőjével körülnéztünk a zsákok, dobozok között, szalámik, rizs, olaj, mák, papírzsebkendő, csomagolópapírok, szörpök, és néhány karton sör. Vagyis: mindaz megtalálható itt, ami egy ABC-áruház polcain. Somogyi Ferenctől, a vállalat igazgatóhelyettesétől megtudom, hogy a raktár havonta 35—40 millió forint értékű élelmiszert forgalmaz. Nyugat-Pest megye területén 240 boltba szállítanak, azaz 200 ezer állandó lakos (a turistaszezon idején pedig a Dunakanyar vendégeivel együtt csaknem 300 ezer ember) ellátását kell biztosítaniuk. Az erem két oldala Nem ienné helyes úgy feltenni a kérdést, hogy mi a fontosabb: huszonhat lakó nyugalma a Kruspér utcában, vagy 200—300 ezer Pest megyei ellátása az alapvető élelmiszerekkel. Azért sem ajánlatos így fogalmazni, mert ezzel hallgatólagosan elfogadnánk két dolgot is: egyrészt, hogy a lakók nyugalma addig, amíg a raktár az utcában van, nem állítható helyre, mivel annak a természetéből eleve adódik, hogy elviselhetetlen zajt csap. Másik: a raktár csak a Kruspér utcában lehet, ugyanis csak innen tudja ellátni a 240 boltot. Kezdjük talán az utóbbival. A központi elosztó raktár a szakirodalom szerint közbeeső láncszem a termelő és a fogyasztó között. Feladata az elosztás egyensúlyi állapotának fenntartása. Ennek pedig akkor tud eleget tenni, a legmegbízhatóbban és a legkisebb költségekkel, ha olyan centrumban található, ahol a termelők és a fuvarozó vállalatok a legkönnyebben elérik, illetve ahonnan a hálózatba tartozó boltok a leggyorsabban elérhetők. Pest megye az egyetlen olyan megyénk, amelynek székhelye maga a főváros. Minden Pest megyei vállalatnak jogában áll hát Budapest területén központi irodákat, illetve raktárakat létrehozni. (Áz más kérdés, hogy ha, érdekük úgy indokolja; szívesebben telepednek meg a kevésbé zsúfolt helyeken. Hiszen számos budapesti vállalat raktára is Pest megyében található. Lásd: Skála, Amfora stb.) A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat azonban Visegrádtól, Százhalombattán át Ráckevéig szállítja az áruit, gyűjti be a göngyölegeket. A Kruspér utcai raktár pedig ebből a szempontból a legjobb helyen van: a centrumban. A Belkereskedelmi Szállító Vállalat autóinak sem kell naponta — igen naponta, holott ez zavarja a legjobban a Kruspér utcai lakókat — eleve 40—60 kilométert üresen megtennie, csak azért, hogy a rakodás helyére beálljanak ... Az éremnek persze mindig két oldala van. Míg egyrészről a vállalat érdeke igenis az, hogy a központi raktár a főváros területén legyen, a lakók azt szeretnék, ha elköltözne innen, hiszen joguk van a pihenéshez. A panaszosokat nem ismerve, találomra csöngettem be néhány ajtón. Zaj, zsúfoltság Vígh Lászlóné, az egyik földszinti lakás birtokosa. Több éve van itthon, most megy vissza a gyesről dolgozni. öt igazán, egész nap zavarja — zavarná — a zaj. Mégis, egészen másként nyilatkozik: — A raktár a két udvar alatt van, A mi lakásunk alatt vágták ki az összekötő folyosót, s csak azt mondhatom, egyáltalán nem zavarnak. A ínagam részéről örülök annak, hogy tiszta, rendes a pince, nem jön föl az egér, a bogár. Nem úgy, mint a lakókhoz tartozó, pincerészekből, ahová május óta hol ömlik, hol csöpög a szennyvíz! Víghné ablakai azonban az udvarra néznek. Talán ezért elnézőbb? A szemközti lakásban lakik Molnárné. Az ő ablakai bizony közvetlenül a raktár lejárata fölött vannak: — Azt nem lehet elmondani, hogy itt milyen zaj, füst, por, benzinszag van! Nem tudok szellőztetni, nem tudok pihenni... A falak is megrepedeztek. Az évek hosszú sora alatt felgyülemlett minden panasz, a raktárra zúdul az idős hölgytől. Harminc év alatt, amióta itt lakik, alaposan megnőtt a Kruspér utca forgalma, szidja a zajt, a port, a füstöt, a zsúfoltságot. Gyakori torlódások A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer kereskedelmi Vállalat azonban csak akkor költözhetne ki a Kruspér utcából, ha az ottanival egyenértékű helyet kapna. Nekik — mint mondják — nincs pénzük másik raktárra. S ha lenne is, inkább egy új boltot nyitnának belőle. A kerületi tanács eddig nem ajánlott föl cserehelyiséget. Ezért a vállalatnál úgy határoztak, reggel 6 óra előtt nem szabad rakodni! Annak ellenére vállalták ezt, hogy gazdaságossági szempontból éppen az éjszakai rakodás lenne a kifizetőbb! A raktárvezető szerint negyed hétkor érkeznek az első teherautók. Tény, hogy csúcsidőben egyszerre 8—10 autó is beáll, és sem a járművek, sem a sofőrjeik nem közlekednek „lábujjhegyen”. , Ugró László szintén a házban lakó nyugdíjasnak évekre visszamenően dokumentációja van az áldatlan állapotokról. — Már kezdettől nem ide való volt e? a raktár. A környék sűrű beépítésű lakóövezet, az utca egyirányú, keskeny, ekkora célforgalomhoz. Gyakoriak a torlódások, ilyenkor mindenki türelmetlen, dudálásba kezd... Hiába nyit később a telep, a szállító járművek már korábban ott sorakoznak, hiszen az ő érdekük ehhez fűződik. A gépkocsivezetők hangoskodnak, vitatkoznak, bömböl- tetik a rádiót, csapkodják a kocsiajtókat. A raktár dolgozói nem tudnak velük mit kezdeni, hiszen nem az ő beosztottaik. A későbbi nyitás tehát nem orvosolja a lakók panaszát. A tanácsnak kellene tennie valamit. Nem mindenáron A házfelügyelő által említett rádióriportban végső soron azt a megoldást javasolták, hogy ha a raktárt működtető vállalat nem tud érvényt szerezni a szocialista együttélés szabályainak, a tanács mondja fel a bérleti szerződést. — A felmondás talán túlzás lenne, annak ellenére, hogy arra a helyre tényleg nem való a raktár — mondja Bihari László, a fővárosi XI. kerületi tanács igazgatási osztályának vezetője. Véleményem szerint az egyedül járható út a költözés. Na, nem a fővároson kívülre, hiszen a gazdaságossági szempontokat különösen ma igazán mérlegelni kell. Tudomásom szerint a kerület kevésbé zsúfolt helyén akadna megfelelő csereingatlan. Ha felhatalmazást kapok rá, fel fogom ajánlani a vállalatnak. Persze könnyebb lenne a helyzet, ha lenne távlati raktárgazdálkodási terv, így időpontot is mondhatnánk a panaszosoknak. Addig is tisztázandó azonban a raktár nyitási időpontja. Velünk reggel 7 órában állapodtak meg, majd kaptunk egy levelet, hogy a vállalat nem tudja tartani magát ehhez az időponthoz. Mi is fontosnak tartjuk a közösségi érdek — jelen esetben a gazdaságosság — érvényesítését egy szűkebb csoport érdekeivel szemben — de semmiképp nem kellő körültekintés híján, mindenáron. Ha lehetőség nyílik az egyeztetésre, mindenképp ezt kell választani, senkit nem kényszerítve, hogy fölöslegesen vállaljon áldozatot, akár még néhány lakót sem. Bízunk benne, hogy a megoldás a felcsillantott remény rövidesen valósággá lesz. Hiszen valamennyi állampolgár nyugalma, s a vállalatok ésszerű működési feltételeinek biztosítása együtt a társadalom érdeke. ELLER ERZSÉBET Mióta az ember létezik, észleli önmagát és környezetét. Az észlelés kezdetétől a mai napig egyik legtitokzatosabb, legrejtélyesebb folyamat az alvás és az alvás alatti álmok. Titokzatos, mert egyik legfontosabb velejárója az életnek, mégis sajátságos öntudatlansági állapot, mely a tájékozódás, a figyelem, a gondolkodás és egyáltalán a tartalmas, alkotó életnek nevezett minőség szünetelése, mindenképpen negatív tükörképe. Az ébrenlét és az alvás az élő szervezetek legjellegzetesebb periodikus működése, mely végigkíséri a létezést. Mégis,' mind a mai napig lényegében talány, ml teszi szükségessé, hogy az ember életének egyharmadát alvással töltse. Hatvanéves korunkra 20 évet átaludtunk, ebből 15 évet mély, sivár, álomnélküli alvásban, 5 évet pedig képekkel érzelmekkel dús álmokkal. Meglepő talán, amikor azt mondjuk, hogy az alvás funkciója igen sok szempontból nem ismert. Kézenfekvő magyarázat, miszerint az alvás a szervezet pihenése, erőgyűjtése. Azonban tudományos tény, hogy az alvás alatt a szervezet egy sor tevékenysége fokozódik. Az sem pontosan bizonyított, hogy az ideg- rendszer milyen értelemben és módon tehermentesül, pihen az alvás alatt, mert közben aktív munkát végez. A pihenés és erőgyűjtés tehát csak részben funkciója az alvásnak. Ismert, hogy a születő gyermek az első két hónapban napi 20—22 órát, később is' 15—16 órát kíván aludni. Az életkor emelkedésével az alvásigény. csökken. Ez is meglepő kissé; ha a pihenés és újratermelődés lenne az alvás alapvető meghatározó szerepe, az élete során mind jobban elhasználódó, kifáradó szervezetnek egyre nagyobb alvásigényt kellene mutatnia. Mindenesetre megállapítható, hogy a felnőtt kor alvásigénye egyedien változik, s szeretnénk ezúttal is felhívni a figyelmet arra, hogy a társadalmi normák által elegendőnek tartott 7—8—9 óra alvást erőltetni altatószerekkel igen komoly hiba. Egyéni-egyedi igénye a szervezetnek, hogy mennyi elegendő, s ha panaszt nem okoz az évekig 5—6—7 órás alvás, ne idegeskedjünk ezért. Szervezetünk ennyit igényel. Visszatérve az alvás felderítésének tudományos útjaira, elmondható, hogy az alvás-kutatás az elektro- enkefalograf (EEG) felfedezésének, illetve kifejlesztésének idejétől számítható. Ez a készülék, az EKG mintájára, igen parányi elektromos impulzusokat is fel tud erősíteni, s a fejbőrre helyezett érzékelők, az alattuk levő agyterületekben keletkező bioáramokat írókarok segítségével folyamatosan rögzítik. A nagyszámú vizsgálatok össze. gezéséből lassan kirajzolódott az a kép, hogy a normális emberi alvás bizonyos fázisokat tartalmaz, s ezek az ébrenlét, illetve alvás mélységének'szoros váltakozásából adódnak. Durván négy stádiumra osztható fel a normái alvás, az e'lalvástól a mély alvásig fokozódóan. Az első, az „A”- stádium a szendergésnek felel meg. Az ébrenléti elektromos hullámok megváltoznak, számuk és szaporasá. guk csökken. „B"-stádium a felszínes alvásnak felel meg. Az ébrenlétre. jellemző elektromos hullámformák már gyakorlatilag nem észlelhetők, lassabb és valamivel alacsonyabb feszültségű hullámforma jelenik meg az egész agyfelületen. A „C”-stádium a középmély alvás fázisa. A lassú hullámok tovább lassulnak, feszültségük ugyanakkor megnő, majd az alvás további mélyülésével eljutunk a „D”-stádiumba, mely igen lassú, magas feszültségű hullámok formájában jelentkezik, s a mély alvást jelzi. S még titokzatosabb, de mindenképpen izgalmasabb álomról is adott felvilágosítást a fentebb jelzett vizsgálati lehetőség. A kutatók ugyanis megfigyelték, hogy az éjszakai alvás során az igen mély (D-stádiumú) alvás közben a műszer hirtelen az ébrenléti állapotnak megfelelő tevékenységet jelez, bár a vizsgált személy mélyen alszik. Megfigyelték továbbá, hogy ezen időszakban a szemgolyókban gyors mozgások lépnek fel. A legérdekesebb azonban az volt, hogy ebben a szakaszban felébresztett alvók túlnyomó többsége álmokról számolt be, míg az egyéb stádiumokban felébresztettek álmokról nem vagy alig tettek említést. A normál éjszakai alvás tehát a lassú hullámokkal jellemzett mély (álom nélküli) alvás és a fentebb leírt álmodási periódusok váltakozását mutatja. Az álom nélküli szakaszt körülbelül másfél óránként 10—30 perces álomlátási szakasz váltja fel. Az álom tehát valahol „megfogha- tóvá” vált az objektív tudományos megfigyelés számára. Hiszen az emberiség története folyamán tatán a legrejtélyesebb jelenségek egyike volt. A biblikus időkben a jövő titkait remélték tőle, a mesék, mondák, mítoszok gazdagon élnek vele. Az álom pszichológiai jelentőségét pedig sajátos alakító, jelentéseltoló munkája, rendkívüli dinamikája adja, mely utat nyithat a normál és kóros lelki törések értelmezéséhez, nem beszélve a művészetben játszott szerepéről. Az álom első igazán tudományos igényű vizsgálata a századelő nagy lélekelemző iskolájának megteremtője, Freud nevéhez fűződik, bár értelmezését ma már igen sok területen nem tudjuk elfogadni. Az álom szerinte az elfojtott ösztönkésztetések elviselhető „szalonképes” formában való kifejezését szolgálja, s ha alaposan elemezzük, feltárhatjuk az álmodó elfojtott, rejtett impulzusait, melyek — legalábbis Freud szerint — többnyire szexuális indíttatásúak. Ö dolgozta ki az ún. álom—munka különböző formáit: eltolás, sűrítés, behelyettesítés, képagglutinació (mozaikszerű illesztés), stb. A vizsgálatok azóta ezt a túlzott szexuálcentrikusságot egyértelműen cáfolták. A tudomány pedig felismerte a már előzőleg említett tényt, hogy a gyors szemmozgások Idején az agy területéről az éber állapotra jellemző tevékenység vezethető le, az illető igen mélyen alszik, de ilyenkor felébresztve gazdag álmokról számol be. A további kísérletekben az egész alvásidőszak alatt mindig az álmodás fázisában keltették fél a vizsgált személyt, nem hagyták álmodni. Megfigyelték, hogy több napon át ismételve ezt — bár az alvás összmennyisége bőven meghaladta a szokásosan igényelt időtartamot —, az álom elmaradása komoly lelki zavarokhoz, feszültségekhez vezetett. Míg a másik csoportnál, akiket ugyanennyi ideig és alkalommal ébresztettek fel, de nem az álmodás idején, semminemű eltérést nem észleltek. Kiderült tehát, hogy az álom nem neurotikus beteges jelenség, hanem természetes szükséglete valamiképpen az embernek, fontos biológiai feladata van. Ennek a feladatnak még pontos részleteit nem ismerjük. Mai elképzeléseink szerint az álom tehát nem a vágyteljesítés szolgálatában áll, hanem az éber állapotban beáramló impulzusok, tartalmak jobb és mélyebb megismerését, a zavaró részek feldolgozását, az értelmi megértést segítik elő. A rejtélyes álom titkának burkán tehát a tudomány már kis rést ejtett. A rés tágítása és a titok teljes felfedése még várat magára. Színes térben Nádler István müve N. Sz.
