Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

%JŰRtm 1983. OKTOBER 22., SZOMBAT Damaszkusz SZVSZii/és Pénteken Damaszkuszban megnyílt az SZVSZ Irodájának 30. ülésszaka. Az október 23-ig tartó tanácskozást Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke nyi­totta meg. A napirend elfoga­dása után az Iroda meghall­gatta az SZVSZ-titkárság elő­terjesztéseit a szakszervezetek­nek a békéért és a leszerelés sért vívott harcban teljesíten­dő feladatairól, valamint a multinacionális vállalatokkal szembeni lépéseikről. A beszámolók felett megkez­dődött a vita. A tanácskozá­son a többi között felszólalt Timmer József, a SZOT titká­ra. Az Iroda szombaton foly­tatja munkáját. Fcggyejev helyév Új titkár A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának Berlinben csütörtökön véget ért XXXVII. ülésszakán új titkárt válasz­tottak, a nyugdíjba vonuló Nyikolaj Vasziljevics Faggye- jev helyére. Vjacseszlav Vlagyimirovics Szicsov, a KGST új titkára 50 éves. Mérnöki. szakképesítését a Moszkvai Energetikai Főis­kolán szerezte, ennek elvégzé­se után tudományos és oktatá­si munkát végzett. A műszaki tudományók doktora, profesz- szor. Az utóbbi időben a Szov­jetunió Tudományos és Mű­szaki Állami Bizottságának el­nökhelyettese volt, s már ko­rábban is részt vett a KGST műszaki-tudományos, illetve gazdasági együttműködési kér­désekkel foglalkozó bizottsá­gainak munkájában. Törékeny a libanoni tűzszünet Megbékélési tárgyalásuk Genf ben Faruk as-Sar szíriai kül­ügyi államminiszter bejelen­tette, hogy Bejrút helyett Genfben ül össze — mégpe­dig „nagyon rövid időn be­lül” — a libanoni polgárhá­borús ellenfelek nemzeti meg­békélési konferenciája. A da­maszkuszi rádiónak adott nyi­latkozatában a politikus kö­zölte, hogy valamennyi érde­kelt fél jóváhagyta a megbé­kélési tárgyalások új helyszí­nét. Tájékozott bejrúti források szerint Rafik Hariri szaud- arábiai közvetítő a csütörtö­kön lebonyolított gyors egyez­tető tárgyalások eredménye­ként valamennyi érdekelt fél­lel elfogadtatta az új elgon­dolást, amely csupán annyi­ban módosulhat, hogy Liba­non genfi ENSZ-képviselete helyett esetleg a berni nagy­követség ad otthont a nyolc­éves polgárháborús konfliktus rendezésére hivatott eszmecse­rének. A találkozó elhalasztásával párhuzamosan valamennyi frontszakaszon fokozódott a katonai feszültség, rendszeres­sé vált a negyedik hete tartó tűzszünet megsértése. A Ha­ladó Szocialista Párt csütör­tök estétől felfüggesztette részvételét a libanoni hadse­reggel, a falangista milíciák­kal és az Amal nevű síita szervezettel együtt alakított tűzszüneti felügyelő bizottság­ban, miután a libanoni had­sereg a tűzszünet megsértésé­vel vádolta és ellenintézkedé­sekkel fenyegette meg a párt drúz milíciáit. A Szocialista Párt az alaptalan vádakat visszautasítva megerősítette, hogy ellenőrizhető módon tisz­Reagcn—Craxi találkozó Az egység demonstrálása „Meleg és bensőséges” volt az amerikai fél szerint Rea­gan elnök és Bettino Craxi olasz kormányfő kétórás csü­törtöki megbeszélése. Az esz­mecsere célja, mint az utóla­gos nyilatkozatok igazolják, a Nyugat egységének demonst­rálása volt a rakétatelepítés kérdésében. Craxi szerint ez most „a kelet—nyugati kapcsolatok fő kérdése” s Olaszország teljes mértékben azonosul az ame­Elökészílették a gazdasági csúcsértekezletet KGST-sajtákonferenda A KGST ülésszakának ered­ményeit ismertették pénte­ken Berlinben, a tanács tit­kárságának sajtókonferenciá­ján. A konferencián közölték: befejeződött á tagállamok fel­ső szintű gazdasági értekezle­tének előkészítése, s az érte­kezlet időpontjáról az államok párt- és kormányainak kép­viselői külön állapodnak meg. Kádár Béláné, a KGST tit­kárának helyettese a tanács­kozás eredményeiről szólva elmondotta: az energia-, fűtő­anyag- és nyersanyagforrások gazdaságos, ésszerű felhaszná­lása terén kialakítandó együtt­működés keretében a tagálla­mok a többi között olyan gé­pek, berendezések elkészítésé­ben működnek együtt, ame­lyek elősegítik az energia és a nyersanyag megtakarítását, együttes erővel fejlesztenek ki berendezéseket a fűtőanyag- és energiafelhasználás auto­matikus szabályozására és el­lenőrzésére, együttműködnek a másodlagos nyersanyagok és energiaforrások hasznosításá­ban. A lakosság élelmiszerellátá­sának megjavítását szolgáló komplex együttműködési in­tézkedésekről a sajtókonferen­cián elmondották: ezek a töb­bi között a jelenleg még nem kielégítő mennyiségben előál­lított élelmiszerek termelésé­nek növelését, a mezőgaz­dasági betakarítási és fel- dolgozási veszteségek csök­kentését, a mezőgazdasá­gi termelés lényeges ténye­zői fejlesztésének meggyorsí­tását célozzák. Fejlesztik a nö­vénytermesztésben a szelek­ciós munkát, az állattenyész­tésben a génalap-hasznosítást bővítik a zöldség- és, gyümölcs- termelést,, fejlesztik a feldolgo­zást, a csomagolástechnológiát. Közös programokat dolgoz­tak ki az élelmiszerellátás más területein is, és a termelő, ex­portőr országoknak újabb ösz­tönzést kívánnak adni a terme­lés bővítésére. Szó volt a sajtókonferencián arról a megállapodásról is, amelyet az ülésszakon írtak alá egy új ércdúsítómű közös felépítéséről. Ennek munkála­taiban reszt vesz Magyaror­szág is. A Krivoj Rog közelé­ben létesülő ércdúsító a világ egyik legnagyobb ilyen létesít­ménye lesz s 1990-re készül el. A KGST-tagállamok most egyeztetik terveiket az 1986— 1990 közötti évekre. Ennek ke­retében az érdekeit országok a többi között atomerőművek építésében működnek együtt, új távvezetékeket hoznak lét­re, hogy növeljék az elektro­mos energia kölcsönös szállí­tását és biztosítsák az egysé­ges energiarendszer megbízha­tó párhuzamos működtetését. Szélesedik a KGST együtt­működése sok más országgal. A KGST-államokkal kialakí­tott gazdasági kapcsolat vala­mennyi tőkés és fejlődő ország számára jelentős stabilizáló tényező lehet. Ugyanakkor a tanács tagjai is szeretnék fejleszteni ilyen kapcsolataikat a tőkés orszá­gokkal, amelyek ma mintegy 27 százalékkal részesednek a KGST együttes áruforgalmá­ban. rikai elképzeléssel: megkezde­ni a telepítést, aztán „sürget­ni a Szovjetuniót az előfelté­telek nélküli. komoly tárgya­lásokra”. teletben tartja a tűzszünetei, de a katonai vegyesbizottság munkáját mindaddig bojkot­tálja, amíg nem vonják vissza a célzatos vádakat és fenyege­tőzéseket. Közben tovább késlekedik, különböző jogi, szervezési és technikai akadályokba ütkö­zik az Olaszországtól és Gö­rögországtól kért 800 semleges tűzszüneti megfigyelő igénybe­vétele. Újabb értesülések sze­rint viszont Spanyolország is hajlandó tűzszüneti megfigye­lőket küldeni Libanonba. A bejrúti falangista rend szer valódi szándékait illetően gyanakvást kelt az a pénte­ken közzétett törvényerejű rendelet, amely újólag szabá­lyozza, teljes belügyminiszteri ellenőrzésnek veti alá, és szi­gorú feltételekhez köti a po­litikai pártok alapítását, mű­ködését. Az Asz-Szafir című haladó lap vezércikke érthe­tetlennek találja, hogy miért a nemzeti megbékélési tárgyalá­sok előtt, és miért nem azok befejezése után látott napvilá­got a törvény, amely „korlá­tozza a politikai tevékenység szabadságát”. A kommunista An-Nida szerint „az új tör­vény a demokrácia ellen irá­nyuló törekvéseket tükrözi’ Brit-francia megbeszélések Támogatják a telepítést Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök és Francois Mit­terrand francia elnök szerint ha az év végéig Genfben nem születik megállapodás a rea­gani „nullamegoldás” alapján, akkor a rakétatelepítésnek meg kell indulni. Változatla­nul úgy vélik, hogy a brit és a francia nukleáris erőknek „ez idő szerint” nincs helyük sem az európai atomfegyverek .korlátozásáról, sem pedig a----------------L_ hadás zati fegyverek korlátozá­sáról és csökkentéséről folyó szovjet—amerikai tárgyaláso­kon. A két politikus pénteken Londonban sajtóértekezleten számolt be a kétnapos brit— francia csúcsértekezlet ered ményeiről. Thatcher asszony szerint a kelet—nyugati vi­szonyról s benne az európai fegyverzetkorlátozásról „igen nagyfokú egyetértés” volt kettőjük között. Gyülések, felvonulások a Szovjetunióban Folytatódnék a tiltakozások A grenadai események visszhangja Több elítélő nyilatkozat A grenadai drámai esemé­nyek heves visszhangot vál­tottak ki a Karib-tengeri Kö­zösség és Közös Piac (CARI- COM) államaiban. A tizenkét országot tömörítő szervezet a hét végére rendkívüli csúcsér­tekezletet hív össze a barba­dosi fővárosba, Bridgetownba. ' A szervezethez tartozó or­szágok szinte kivétel nélkül elítélően nyilatkoztak Mauri­ce Bishop volt kormányfő és társai halálának körülményei­ről. „Semmilyen, forradalminak nevezett elmélet, elv, vagy ál­láspont, illetve semmilyen belső ellentét sém igazolhatja Maurice Bishop és a grenadai forradalom több más, kiemel­kedő, becsületes vezetőjének megölését” — hangzik a Ku­bai Kommunista Párt és a kubai kormány csütörtöki nyilatkozata. A havannai vezetés egyelő­re úgy döntött, hogy ameny- nyiben lehetséges, folytatja a Grenadának adott gazdasági és műszaki támogatást, de az új grenadai vezetéssel való politikai kapcsolatait „komoly és mély elemzésnek veti alá”. Október 24-től a Szovjet­unió valamennyi nagyvárosá­ban, köztük Moszkvában, Vol- gográdban, Leningrádban, Minszkben, Kijevben bákegyű- léseket, a háborús veszély nö­vekedése elleni tiltakozó utcai felvonulásokat tartanak. Sztav- ropolból, a Kaukázus északi peremén levő városból Ukraj­nán, Belorusszián, s a balti köztársaságokon keresztül bé­kevonat indul Novgorodba, s az útvonal mentén levő tele­püléseken számos békemeg­mozdulásra kerül sor. A szov­jet ENSZ-társaság vezetői pén­teken Moszkvában sajtóérte­kezleten számoltak be a világ- szervezet október 24-én kez­dődő leszerelési hetének szov­jetunióbeli rendezvényeiről. Az ENSZ-közgyűlés első rendkí­vüli leszerelési ülésszakának döntése értelmében a leszere­lési hetet minden évben világ­szerte megtartják. Tegnap Nyugat-Európában és a Távol-Keleten is folyta­tódtak a tiltakozó megmozdu­lások. Több mint félmillióan tüntettek pénteken Japánban a béke mellett; az ország va­lamennyi tartományában bé­kemegmozdulásokra került sor. A résztvevők síkraszálltak az atomfegyverek eltiltásáért, kö­vetelték a japán—amerikai ka­tonai szerződés érvénytelení­tését, a japán antinukleáris alapelvek betartását, vala­mint a békealkotmány megőr­zését. A békemegmozdulások részvevői elítélték a Nakaszo. ne-kormány politikáiét, s tün­tettek Reaaan amerikai elnök küszöbönálló tokiói látogatása ellen. A nyugatnémet bákemozga- lom koordinációs bizottságá­nak szóvivője bonni sajtóérte­kezletén jelentős sikernek mi­nősítette az akcióhét pénteki eseményeit. így mindenekelőtt a hadügyminisztérium béké­sen lefolyt blokádját. A békemozgalom értékelése szerint nagy jelentőségű, hogy sikerült megőrizni az erőszak­mentességet, sikerült kifeje­zésre juttatni az amerikai ra kéták telepítésével szembeni ellenállást. Közlemény a Varsói Szerződés tanácskozásáról Fennmarad az egyensúly 1 1983. október húszadikán | Berlinben Heinz Hoffmann | -íadseregtábornoknak, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság nemzetvédelmi miniszte­rének elnökletével soron kí­vüli ülést tartott a Varsói szerződés tagállamai honvé­delmi minisztereinek bizottsá­ga. Az ülésen részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részé­ről Dobri Dzsurov hadsereg­tábornok, a Bolgár Népköztár­saság nemzetvédelmi minisz­tere, a Magyar Népköztársa­ság részéről Czinege Lajos hadseregtábornok, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere, a Német Demok­ratikus Köztársaság részéről Heinz Hoffmann hadseregtá­bornok, a Német Demokrati­kus Köztársaság nemzetvédel­mi minisztere, a Lengyel Nép- köztársaság részéről Florian Siwicki vezérezredes, a Len­gyel Népköztársaság nemzet- védelmi miniszterének helyet­tese, vezérkari főnök, a Ro­mán Szocialista Köztársaság részéről Constantin Olteanu ve­zérezredes, a Román SZSZK nemzetvédelmi minisztere, a Szovjetunió részéről Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió mar- sallja, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság részéről Martin Dzur hadse­regtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nem­zetvédelmi minisztere, az egyesített parancsnokság ré­széről Viktor Kulikov, a Szov­jetunió marsallja, az egyesí­tett fegyveres erők főparancs­noka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesí­tett fegyveres erők törzsének főnöke. A honvédelmi miniszteri bi­zottság a Varsói Szerződés po­litikai tanácsokzó testületé 1983. január 5-i prágai politi­kai nyilatkozatának és a hét szocialista ország párt- és ál­lami vezetői 1983. június 28-i közös nyilatkozatának szelle­mében megtárgyalta az euró­pai katonapolitikai helyzet alakulását, s arra a következ­tetésre jutottak, hogy az fe­szültebbé és veszélyesebbé vált. Az ülés résztvevői emlékez­tettek azokra a békejavasla­tokra, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai a prágai ülésen januárban előterjesz­júniusi moszkvai megerősítettek. Ezek arra irányulnak, hogy elhárítsák Európa fölül az atomháború veszélyét, és ezt a földrészt a béke kontinensé­vé, a harcászati és közép-ható­távolságú atomfegyverektől mentes földrésszé tegyék. Megállapították, hogy a NA­TO tagállamai ez ideig nem­csak hogy nem válaszoltak e konstruktív javaslatokra, ha­nem azok ellenére néhány nyugat-európai NATO-tagál- lamban folytatják az új ame­rikai közép-hatótávolságú atomrakéták telepítésének előkészítését azzal a céllal, hogy fölényre tegyenek szert a Varsói Szerződés országai­val szemben. Mindez közvet­len fenyegetés ezeknek az or­szágoknak a biztonságára és a világ békéjére nézve. Az új amerikai közép-hatótávolságú atomrakéták Európába tör­ténő telepítése elkerülhetetle­nül a kontinens és az egész világ helyzetének veszélyes kiéleződéséhez, a népek szá­mára katasztrofális következ­ményekkel járó atomháború veszélyének növekedéséhez vezet. \ Ilyen körülmények között rendkívül fontos a nukleáris konfrontáció veszélyének el­hárítása az európai földré­szen. A honvédelmi miniszte­ri bizottság hangsúlyozta, hogy — miként azt a júniusi moszkvai megbeszélésen részt" vevő tagállamok 1983. évi kö­zös nyilatkozata megállapít­ja — a Varsói Szerződés or­szágai soha sem törekedtek és nem is törekszenek katonai fölény megszerzésére, de sem­mi esetre sem engedhetik meg azt sem, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. A honvédelmi miniszteri bizottság a megvitatott kérdé­sekben megfelelő határozatot hozott. Az ülés tárgyszerű légkörben, a barátság és a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. Ülést tart a katonai tanács A Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa 1983. október végén a Szovjetunió­ban tartja soron következő ülését. PARLAMENTI JEGYZET CSODÁKAT ŐK SEM TEHETNEK Bővülő — és tartalmában gazdagodó — együttműködés jellemzi a népi ellenőrzés kap­csolatát a politikai, állami és társadalmi szervezetekkel. Tö­megbázisa egyre szélesebb, mivel a bizottságok az ország minden táján igyekeznek be­vonni friss erőket, kiváltképp fiatalokat, illetve jól felké­szült szakembereket, az élet minden területéről. Ez a tö­rekvés segítette elő alkalma­sint azt is, hogy mind na­gyobb a bizalom a népi el­lenőrök iránt, évente mint­egy százezer közérdekű beje­lentés érkezik hozzájuk. E bejelentéseknek — a törvé­nyes keretek között — termé­szetesen utánajárnak, meg­vizsgálják azokat minden né­zőpontból, s ahol szükséges­nek látszik, intézkedésre tesz­nek javaslatot. Javaslatot tesznek akkor is, ha valamely tematikus vizs­gálódás során lelnek rá bi­zonyos visszásságok gyökerei­re. És eközben — valljuk be —, nem mindig válnak nép­szerűvé. Mert hiába is tagad­nánk, él bennünk egyfajta beidegződés: gyakran nem az a rossz, aki elkövette a hibát, hanem az, aki rájött és szó- vátette. Egyebek közt ezért is védi a törvény a népi ellen­őröket, valamint azokat az ál­lampolgárokat is, akik felhív­ják a figyelmet demokratikus jogaik — és kötelességük — szerint a kivizsgálást követelő jelenségekre. Ügy tűnik azon­ban, hogy nem mindenütt ve­szik figyelembe a törvény ga­rantálta védelmet, vagy nem bíznák az emberek abban, hogy valóban titokban marad az információt nyújtó személy neve, mert még mindig .gén sok a névtelen bejelentés. Pest megye ceglédi járásában pél­dául 66 százalék, a budai já­rásban pedig 52 százalék ér­kezik a feladó megjelölése nélkül. Talán nem volna na- szontalan egyszer annak utá­nanézni, mi okozhatja ezt a fajta bizalmatlanságot? Négy esztendeje adott szá­mot legutóbb a népi ellenőr­zés az országgyűlésnek arról, hogyan végzi felelősségteljes munkáját. Legfőbb államha­talmi testületünk akkor meg­határozta, miben kell előbb­re lépni ahhoz, hogy a népi ellenőrzés méginkább betölt­hesse hivatását. Szakali Jó­zsef, a KNEB elnöke tegnap örömmel jelenthette a képvi­selőknek, a megjelölt felada­tok legtöbbjét sikerült’ telje­síteni. Sikerült ugyanez Pest megyében is — amint ezt Császár Ferenc, a NEB elnö­ke, az ülésszakon Antal Im­re képviselő vendége elmond­ta. — A vizsgálatok konkré­tabban kapcsolódnak az ak­tuális társadalmi-gazdasági tennivalókhoz, az anyagi, szo­ciális, egészségügyi és kultu­rális ellátáshoz, nagyobb teret kapnak az utóvizsgálatok, a népi ellenőrök szűkebb ha­zánkban is határozottabb fel­lépést kérnek az illetékesek­től a közösséget károsítok el­len. Ellenőrzések kapcsán gyak­ran fölmerül a felelősség kér­dése. Több képviselő is szó­vá tette: mi az oka annak, hogy néhányszor megakad bi­zonyos szinten e felelősség kutatása? A nem az számít, mit mondott, hanem az, hogy ki mondta elv mintájára nem köthető személyekhez, netán beosztásokhoz a felelősségre- vonás jogossága. Ahol el­enyésző mértékben bár, de ilyen megtörténik, nem ke­rülhető meg az elmarasztalás. Tetézi a bajt, ki elfödi, alkal­mat ad további visszaélések­re, ha szemet hunyunk, ha elhallgattatjuk lelkiismere­tünket csak azért, mert úgy véljük, hatalomba ütközünk. Alkalom a visszaélésekre — sajnos —, akad úgyis épp elég; Bár pozitív változások is kimutathatók gazdálkodá­sunkban — a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ta­pasztalatai szerint is —, az még nem mondható el, hogy kellő mértékben javult pél­dául a bizonylati fegyelem. S nem kell mondani, milyen következményekkel járhat, ha rések támadnak az elszámol-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom