Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-02 / 233. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 233. SZÁM 1983 OKTOBER 2.. VASÁRNAP Környezetünk védelmében A községekben is se k a teendő iHunkóscfitsk leírni Nehéz feladatokra készen 1 zé$z!éali kiváló szakasza Ugye ismerik azt a dühöt, amit a tehetetlenség érzése vált ki az emberből, amikor józan ésszel fel nem fogható, oktalan és káros cselekedetek szomorú következményeit ta­pasztalja. Itt van például a szükebb környezet rendje, a lakóhely, az utca, a közterüle­tek tisztasága, illetve tisztát- lansága, a talaj és élővizeink szennyezettsége, hogy hirtelen­jében mást ne említsünk. Saj­nos ma már nem csupán váro­si ártalmak ezek, hanem köz­ségeinkben is megnyilvánuló veszedelmek, amelyekkel szembe kell nézni, mégpedig a haladéktalan változtatás igé­nyével. Részeredmények A járás községeiben a taná­csok mindenhol rendeletet al­kottak, amely megszabja a köztisztasággal kapcsolatos teendőket. A környezetvédelmi bizottságok a népfront aktívái­val összefogva segítik a tanács törekvéseit, mozgósítják a la­kosságot, intézkedési terv alapján munkálkodnak. Van­nak kampányok, gondosan megtervezett akciók. Számada­tok bizonyítják, hogy például tavaly a járásban az évi lom­talanítási akcióban 2100 sze­mély vett részt, továbbá 88 szállítóeszköz, 10 tolólap. Ezek segítségével 525 köbméter szemetet szedtek össze és szál­lítottak el, továbbá 105 mázsa vashulladékot gyűjtötték be. Arról is van adatunk, hogy 1981-ben 82 helyszíni bírság ellenértékeként 9800, 1982-ben 80 esetben összesen 9600 forin­tot fizettettek a polgárokkal. Sajnos csupán részeredmények születtek. Bár vitathatatlan az erőfeszítések eredményes­sége, a helyzet e téren még ma sem rózsás. Ez derült ki pél­dául legjelehtősebb élővizeink, a Gerje és a Perje állapotát vizsgálva. Ezek a vízfolyások néhány évtizede még ficánko­ló halak alkalmas életteréül szolgáltak, ma viszont szenny- csatornák a beléjük eresztett tisztítatlan szennyvíztől. Sajnos az infrastruktúra egyenetlen fejlődéséből is szár­maznak súlyos kellemetlensé­geink. A községekben a lakos­ság 58 százaléka vízvezetékből jut ivóvízhez, házi fúrott kút- ból tizenkétezren, a külterüle­teken ásott kútból több mint tízezren. A vízellátás javítá­sával párhuzamosan nem ke­rült sor a szennyvízcsatorna­hálózat kiépítésére sehol sem. A vízfogyasztás megnőtt, s egyre több szennyvíz jut a ta­lajba, fertőzve az ott húzódó víznyerő rétegeket, s ezzel a kör bezárult. A hatóságok jól tudják, hogy a legtöbb szennv- víztároló szabálytalanul évült. amely ügyes praktikával a földbe juttatja tartalma egy '■észét. Persze ahol a sziDpan- tókocsi megjelenik, még ott sem biz'os, hogy szállítmánya n kijelölt helyre ér. nem ürí- t;k-e ki gyorsan valahol út ■'őzben, fittyet hányva minden "’Sírásnak. Fertőzi a talajt A szemétről is hosszan szól­hatnánk. Ott van például a Ceglédet Ceglédbercellel ösz- szekötő 40-es számú útvonal, amely mellett a nyárfaligetben rengeteg szemét éktelenkedik. Autósoktól származik, akik szándékosan vitték oda . zsák számra a hulladékot, műanyag fejeszacskót, másféle rondasá- got. Ki tudja ezt lefülelni, fel­menteni, tanúsítani? Jószeré­vel senki. A dűlőutakon, a zántóföldsk szélén a mező­röknek sem könnyebb elcsíp­ni ezeket az arctalan alakokat. V földvédelem terén skámotte- •'ö fejlődést jelent a kocséri Petőfi, a nyársapáti Haladás, a csemői November 7. tsz-ben végrehajtott melioráció. Talaj- védelmi és természetvédelmi beruházásnak fogható fel a 805 hektáros gyümölcstelepítés is a Pilis és Ceglédbercel közöt­ti dombokon. Kevesebb az el­hagyott tanyahely. Megfordult a kedvezőtlen folyamat, most már nem fogy, hanem ismét növekszik a termőterület. Abonyban és Albertirsán ha­lastavat létesítettek — a hor­gászok örömére. A fásítás, er­dőtelepítés szép eredményt ho­zott. A Putrisarki parkerdő Csemő és Cegléd lakóinak szolgál kellemes kirándulóhe­lyül. Egyes községekben, pél­dául Törteién és Dánszentmik- lóson, az utcák termő gyü­mölcsfa-soroknak adnak he­lyet. Ahol lehet, ilyen cseme­téket érdemes telepíteni a jö­vőben is. A mezőgazdaságban, a felso­rolt kedvező jelenségek mel­lett, vannak jogos aggodalom­ra okot adó tények is. Így pél­dául sok helyen megoldatlan a műtrágyák raktározása. Az állattenyésztő telepekről a híg­trágya nem a legcélszerűbb formában távozik. A mérgező növényvédő szerek lejárt sza­vatossági idejű maradékát, göngyölegeit nem veszik visz- sza, megsemmisítésük techno­lógiája is kidolgozatlan. Ilyen formán károsak a talajra és közvetve az emberre is. Á Cerje-Perje terhe A községekben a szervezett szemétszállításra vannak tö­rekvések, ám ezek egyelőre csak korlátozott sikerrel jár­hatnak. Amíg az utak többsé­ge földút, ahová az év nagy részében semmiféle jármű, sem juthat el, nem lehet széles kör­ben bevezetni a háziszemét gyűjtését. A szeméttelepek rendje sem kifogástalan. Van, ahol a kerítés hiányzik, más­hol a földréteggel való szak­szerű letakarás késik, az őr­zést, felügyeletet nem oldot­ták meg. Az viszont kedvező kezdeti eredmény, hogy az il­legális szemétlerakó helyek száma — valószínű, az utóbbi évek szervezett kampányainak hatására csökken. A minap a párt járási vég­rehajtó bizottsága is ezzel a témával foglalkozott. Ott hangzott el az a meg­állapítás, hogy a falvakban a környezetvédelem terén jelentős .eredményeket értünk el, még akkor is, ha a felso­rolt hiányosságok joggal sür­getik a további lépéseket. Fel­vetődött a Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társulat fe­lelőssége a Gerje—Perje me­dertisztítási munkálatainak elvégzésében, az élővizek vé­delmében. Meg kell szabni a sorrendjét a szennyvízcsator­na-hálózat kiépítésének arra az időre, amikor majd kedve­zőbb anyagi lehetőségek lesz­nek. A szemétlerakóhelyeket és környéküket előírás szerint rendbe kell tenni. A tanács- rendelet megsértőivel szemben szabálysértési eljárást kell folytatni, A fásítási akciót tár­sadalmi összefogással célsze­rű megrendezni a továbbiak­ban is. Azon kell munkálkod­ni, hogy minél többen értsék meg: önmaguk és embertár­saik ellen cselekednek, akik szándékosan vagy tudatlanul károsítják környezetünket. Tamási Tamás Fogadóóra Sárik Jánosné, a városi ta­nács elnökhelyettese október 5-ép, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a vá­rosházán hivatali helyiségében. Előadások ai MTESZ-feen A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság városi­járási szervezete rendezésében október 4-én, kedden délután két órakor a Petőfi utcai MTESZ székházban dr. Gajdos Jenő, a Minisztertanács Tit­kársága személyzeti főosztá­lyának osztályvezetője tart előadást A személyzeti munka időszerű kérdései címmel. Dr. Hellner Károly, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara személy­zeti főosztályának vezetője az SZVT keretében működő sze­mélyzeti vezetők bizottságának munkáját mutatja be, mint a testület titkára. Az abonyi munkásőr szá­zad harmadik szakaszának gt rince a Mechanikai Művek gyáregysége és a Ságvári End­re Tsz önkénteseiből áll. Az egység, tavalyi eredményei alapján, elnyerte A zászlóalt kiváló szakasza címet. Az ala­kulat parancsnokával, Holló Gézával és két beosztottjával az üzem dolgozóival találkoz; tunk a minap. Különböző egyéniségek, egy valami azonban közös ná luk: három életet élnek. Egy­részt belső rendünk védelme­zői, munkahelyi feladatokat teljesítenek és a családdal is törődniük kell. Hogy lehet ennyi mindenre vállalkozni? Ezt inkább mondja el a sza­kaszparancsnok: A meggyőzés híve — Egy időben csak egy va­lamire koncentrálhat az em­ber, én így vagyok ezzel — magyarázta Holló Géza. — Munkahelyemen, a szerszám- készítő műhelyben csak ma­rós, ha viszont fegyveres szol­gálatot teljesítek csak mun­kásőr vagyok. A magánélet valahogy a kettő között van Tizenegy esztendeje vagyok parancsnok. Ha annak idején megbíztak bennem és vállal­tam. nem lenne szép dolog egyszeribe visszalépni. Míg egészségem engedi, csinálom. Holló Géza tizenhatodik éve áll a haza belső rendjé­nek védelmében. Annak ide­jén Földi Sándor szervezte be. A gyáregység helyén gépjavító állomás működött akkor. 1972- ben került parancsnoki be­osztásba. Tanult, elvégezte a beosztáshoz szükséges iskolát. Nem tartja magát szigorú pa­rancsnoknak. — Nem a keménységen mú­lik egy parancs sikeres vég­rehajtása — mondta. — Én inkább a meggyőzés híve va­gyok, így is lehet eredményt felmutatni. Ennek természetes velejárója, hogy ismerjem az irányításom alá tartozó em­bereket. Gyakran találkozunk szo­katlan szituációkkal az élet­ben. Ilyen például, amikor tartósan, vagy átmenetileg egv beosztott irányítója lesz fő­nökének és fordítva Ilyen történt Holló Géza és Fekete Mihály esetében, hiszen Holló Géza a marós a szerszámké­szítő műhelyben, társa pedig a gyáregység technológiai osz­tályának vezetője. Amikor az acélszürke egyenruhát felől­ük, Fekete Mihály beosztott munkásőr Holló Géza szaka­szában. — Még soha nem okozott konfliktust köztünk — mond­ták szinte egyszerre. — Tu­domásul vesszük és az adott körülményhez illően viselke­dünk — tette hozzá az osz­tályvezető. Fekete Mihály alig három esztendeje vállalkozott, hogy munkásőr lesz. Alaposan meg­fontolta. Munkáját azért job ban szereti a fegyvernél. So káig gondolkodott, vállalkoz­zék-e a szolgálatra Mint trak toros került el az akkori gép javító állomásról úgy két év­tizede és 1979-ben tért visz- sza, ezúttal már a gyáregység hez, ahol egy osztály vezeté­sével bízták meg. Nem akar­ta, hogy esetleg olyan színeze­te legyen a fegyveres szolgá lat vállalásának, hogy pozíció­ját ezzel óhajtja megerősíte ni. Nem párttag. Végül is két óra leforgása alatt döntött. — Számorqra sem közöm bős a társadalom fejlődésének iránya — mondta. — Azt hi­szem az vitathatatlan, hogy előre haladni elsősorban munkával lebet. De a feltéte­leket meg kell teremteni és védeni. Ehhez pedig fegyve­res erőre van szükség. Nem tagadom, saját munkámra is gondoltam. Mindezt valamivel bővebben az első szakaszgyű­lésen is elmondtam. Károm helyen A három munkásőrrel a délelőtti műszak végén talál­koztunk. Antal István lakatos — egyenruhában rajparancsnok —, említette, hogy szeretne mielőbb elmenni, mivel épit­Gazdasági feladatokat gon­dosan, pontosan végrehajtani sohasem volt könnyű. Renge­teg háttérismeret és fegyelem kell hozzá, támpontként, kont­rollként pedig elengedhetetlen a rendszeres és a legkisebb hibát is feltáró ellenőrzés. A ceglédi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbb azt vizsgálta, hogy a szövetke­zetekben a belső ellenőrzés milyen hatékony, javult-e a három évvel ezelőtti alapvizs­gálat óta? Mérhető változás A népi ellenőrök a vizsgá­latra összességében 109 mun­kanapnyi időt fordítottak. A Ceglédi Járási Építőipari Szö­vetkezet, a ceglédi Lenin Tsz. a kocséri Petőfi Tsz, az abo- nyi Ságvári Endre Tsz, a tör­ten Dózsa Tsz, a területüknöz tartozó nagykátai járásból pe­dig a tápiószőlősi Üj Barázda Tsz, a tápiógyörgyei Zöldmező Tsz, valamint a Nagykátai Járási Építőipari Szövetkezet és a Nagykáta és Vidéke Áfész volt vizsgált területük. Az előző vizsgálat eredmé­nyéhez hasonlítva némi előbb- relépést tapasztaltak. A szö­vetkezeti vezetőségek igénye már érezhető, felmérhető volt, nemcsak a felelősség megosz­tását, hanem a megelőzést is szolgálta. A belső ellenőrzés a vizsgált helyeken szinte min­denütt beépült a munkafolya­matba, s az attól tervszerűb­bé vált. A változás mérhető a hatékonyságon is. Ám azért olyan esettel is találkoztak, hogy a belső ellenőri állás be­töltetlen volt. Ezt tapasztalták a Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezetnél és a kocséri Petőfi Tsz-ben. Ez utóbbinál hiányos a három éve válasz­tott ellenőrző bizottság lét­száma is. A felsorolt szövetkezeteknél összességében a tervezett vizs­gálatok 93 százalékát elvégez­ték, ilyen arányú volt á vizs­gálatokat követő intézkedések száma is. Nemegyszer fegyel­mi úton kellett a hibázókat jobb belátásra bírni. Hiányos­ságként tapasztalták, hogy az abonyi Ságvári Tsz-ben és a tápiógyörgyei Zöld Mező Tsz- ben nincsen belső ellenőrzési szabályzat, amely a jogokat és kötelezettségeket pontosan fel­sorolná, ez pedig az ellenőrzé­si fegyelmen ejthet csorbát. A vizsgált helyeken a belső el­lenőrök közül egy személy az, aki hét esztendeje betölti hi­vatalát, hárman négy éve, ket­ten egy esztendeje, hogy ilyen vizsgálatokkal foglalkoznak — ez is igazolja, hogy a NEB leg­utóbbi ellenőrzése óta a hely­kezik és délutáni szabad idejé­ben még sok tennivalója akad j készülő házánál — Csak addig lesz nehéz három helyen is helytállni, míg ezt a nagy munkát ott« hon befejezzük — mondta. A 27 éves fiatalember három éve munkásőr, könnyen haj­lott a fegyveres szolgálat tel­jesítésére. — Katonaéveimet nagyon jó közösségben töltöt­tem — folytatta. — Munka­társaimtól, akik már koráb­ban jelentkeztek a munkás­őrségbe, többször is hallot­tam, mennyire Összetart ez a kollektíva. Kedvet kaptam és jelentkeztem. Jó a raj — Mit csinál a legszíveseb­ben? — Az éleslövészeteket ked­velem és főleg géppisztollyal szeretek lőni. Nyilvánvaló nemcsak 8, mert a legutóbbi gyakorla­ton az általa vezetett raj tel­jesítményét jónak minősítet­ték. A gyáregységnek tizen­egy tényleges és öt tartalékos állományba helyezett mun­kásőre van, közülük többen parancsnoki tisztséget tölte­nek be. Gy. F. zelen javítani igyekezett több szövetkezet. Intézkedések A belső ellenőrzés tervet ké­szítve dolgozik a felsorolt he­lyeken. Vizsgálataik kiterjed­nek a legfontosabb szervezeti, gazdálkodási és hatékonysági kérdésekre. Megtörténik, hogy elnöki, külön utasításra indí­tanak vizsgálatot. Ismétlődő ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a téma különösen jelentős: ilyen volt például az állatte­nyésztéssel, annak ágazati ügyeivel foglalkozó, a mező- gazdasági szövetkezeteknél. A belső ellenőrzés egyébként vizsgálta mindazokat a té­mákat, melyekre a NEB a fi­gyelmüket felhívta: az eszköz- es bérgazdálkodást, árképzést, gépkocsi használatot, anyag- gazdálkodást és az energia­helyzetet, a leltárakat, selejte­zéseket. A belső ellenőrzés hatékony­ságát az azt követő intézkedé­sek segítik, alátámasztják. Jó tehát, ha a vezetők, ez esetben a szövetkezeti vezetők, saját munkájuk szoros részeként méltatják a belső ellenőrzést, nem halogatják az intézke­dést. A törteii Dózsa Tsz-ben például a kiegészítő tevékeny­ség területén találtak hibát a belső ellenőrök. Három ember év végi prémiuma bánta a mu­lasztásokat. Másutt leltárkü­lönbözetek, készletgazdálkodá­si problémák miatt vonták fe­lelősségre azokat, akik megér­demelték. Az abonyi Ságvári Tsz-ben ebben az évben egy fegyelmi eljárást követően ti­zen szigorú megróvásban ré­szesültek. Mint a népi ellen­őrök jelentéseiből kitűnt, több helyen a belső ellenőrzés ja­vaslatára megelőző intézkedést foganatosítottak, ilyen történt ’például a ceglédi Lenin Tsz- ben, nyomdaüzemük munkájá­val kapcsolatosan. ■ - ­....... ’ ; . ) Já rtas legyen A vizsgált szövetkezetek ve­zetői, mint a népi ellenőrök összegezték, úgy nyilatkoztak, hogy nagy fontosságot tulaj­donítanak a belső ellenőrzés­nek, a szövetkezet egész ellen­őrzési szervezetének. A helyze­tet továbbra is javítani akar­ják, megteremtve a jobb mű­ködési feltételeket. Ahol nin­csen belső ellenőr, ott a kér­dést igyekeznek gördülékenyén rendezni, a posztra hozzáértő emberek felvételével. Segítik, hogy mielőbb kellő ismeretre, jártasságra tehessenek szert. E. K. ISSN 0133—asao (Ceglédi Hírlap) WáüéSiídi berendezésed sorozata Rozsdamentes anyásból nyolc darab marhafej hasító berendezés készül a Mezőgép ceglédi gyáregységében NDK-mcgrendelésre. A Május 1. szocialista brigád tagjai — képünkön — a vágóhídi berendezéseket szerelik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Felelősség és megelőzés Ellenőrökre szükség van A vezető jobb keze lehet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom