Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-20 / 248. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM 1983. OKTOBER 20., CSÜTÖRTÖK Süt a nap, gyerekek játsza­nak a téren. Labdáznak, fut- károznak, botokkal vívnak. Egészen kicsik, nagyobbacs­kák, fiúk, lányok vegyesen, önfeledtek, vidámak, hango­sak. Sem öltözékükből, sem viselkedésükből nem sejthető, vajon melyikük tér haza já­ték után meghitt otthonba, melyik családi háborúba, me­lyik édes, melyik nevelőszü­lőhöz, kit kell gyámolítani, pártfogolni, mert szülei nem úgy nevelik, ahogyan az anyagilag és erkölcsileg szük­séges volna. A rokonságból A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésé­nek napirendjén a gyámügyi tevékenység szerepelt. Ezt megelőzően 1975-ben tárgyal­tak erről. Régen volt, azóta a vb összetétele alaposan meg­változott, érthető a beszámo­lók döntése, hogy a munká­ról számot adva, egyben fel­vázolták a gyámhatóság mi­benlétét, a hatásköröket, azok jellegét. Már az elején vilá­gossá vált. hogy a kiskorúak gondozása, nevelése, érdekeik, vagyonuk védelme, törvényes képviseletük rendezése, vala­mint a korlátozottan cselek­vőképes felnőttek érdekvé­delme az állami és társadal­mi szervezetek segítsége nél­kül elképzelhetetlen. Gödöllőn is jól szervezett gyermekvédelmi hálózat tá­mogatja a hatóságot. A háló­zatba tartoznak az óvodák, is­kolák gyermekvédelmi fele­lősei, a körzeti védőnők, a Vöröskereszt aktívái, vállala­tok szocialista brigádjai, in­tézmények kollektívái és olyan magánszemélyek, akik ezen a téren önzetlenül mun­kát vállalnak. Jelenleg tizen­egy gyámság alatt álló kisko­rú van a városban, negyven­egy személy szorul gondozás­ra. A gyámok és a gondnokok rendszerint a rokonságból ke­rülnek ki. A kiskorúaknál a legna­gyobb problémát az úgyne­vezett láthatás okozza. Saj­nos, egyáltalán nem szokat­lan, hogy -az egyik vagy a másik szülő a gyermekét akarja felhasználni volt pár­ja ellen. Ilyenkor mire is tö­rekedhetne a hatóság vagy a nevelési tanácsadó, mint a megegyezés létrehozására. Az esetek túlnyomó többségében ez sikerül is. A gyámhatóság sok helyről kaphat jelzést valamely gyer­mek veszélyeztetettségéről. A rendőrségtől, az ügyészségtől, a bíróságtól, aktívahálózata tagjaitól vagy bárki mástól, aki rendellenességet tapasztal valamely gyermek körül. Sok­féle intézkedést tehet ilyekor a gyámhatóság, kezdve az egyszerű figyelmeztetéstől, a munkára kötelezésen keresz­tül az alkoholelvonóra kül­désig. Megkeresik a szülök munkahelyét, a gyermeket bölcsődében, óvodában, nap­köziben helyezik el, s ha mu­száj, kiveszik abból a kör­nyezetből, amelyben minden valószínűség szerint csak ká­rosodhat személyisége. Jótékony hatású szokott lenni pártfogó kirendelése, aki segít a szülőnek, s ha kell, a család tanácsadójává válik. Ezekre a pártfogókra épülhet az utóbbi időben mindinkább előtérbe kerülő családgondozói hálózat. Az előbb említett intézke­dések a megelőzés fogalom­körébe tartoznak. Sajnos, az utógondozás sem ismeretlen a gyámhatóság tevékenységé­ben. Azért sajnálatos, mert ilyenkor már bűncselekményt elkövetett fiatalkorúról van szó. A bíróság vagy próbára bocsátotta, vagy szabadság- vesztés, javítóintézeti beuta­lás. után van a gyerek. Szá­muk alakulása nem jellemző. Tavaly például hatan voltak a városban, az idén az első félévben már tízen. Különböző okok miatt át­menetileg is kerülhetnek csa­ládok nehéz anyagi helyzet­be. A tanácsnak ezeknek a támogatására is megvan a lehetősége. Ebben az eszten­dőben, ugyanúgy, mint a múlt évben 190 ezer forint áll ren­delkezésére ilyen célra. Éven­te általában ötszáz gyermeket segélyeznek, ebből az összeg­ből. A keret felét az óvodai vagy napközi térítési díjának a rendezésére fordítják. Rendszeres segély Rendkívüli segélyeket a gyermekvédelmi hálózat tag­jainak javaslatára adnak. Az aktívák a pénz felhasználását ellenőrzik. Rendszeres segélyt is megállapíthat a gyámható­ság, az esetben, ha a család önhibáján kívül olyan hely­zetbe kerül, hogy a létmini­mumot sem tudja előteremte­ni. Évente 10—12 kiskorú ré­szesül ilyen segítségben. Kérésre, hivatalból S ha minden helyi lehető­ség kimerül, állami gondozás­ba vehetik a gyereket, akár a szülő kérelmére, akár hiva­talból. Egy-egy esztendőben Gödöllőn 12—14 gyerek gon­dozásba vételét rendelik el, s ugyanennyinek szüntetik meg az állami gondozását. Pillanatnyilag 62 állami gon­dozottat tart nyilván a ható­ság. A gyámhatósági munka legszebb, de ugyanakkor nagy felelősséggel járó része az örökbefogadás engedélyezése. Gödöllőn evente, hat-nyolc esetben engedélyeznek örök- befogadást. Ma már az a gond, s ez nyilván örömteli gond, hogy sokkal több az örökbe fogadni kívánó há­zaspár, mint az örökbe adha­tó gyerek. K. P. Gödöllői Tangazdaság Több év termését alapozzák Nemcsak követelni, elvenni, adni is kell a talajnak. De ré­gi igazság ez! A kevésbé hoz­záértők persze úgy gondolhat­ják, hogy a nagy terméshez elég a szerves- és műtrágyák kiszórása. Nem így van, no­ha ezekben sokféle tápanyag megtalálható. Csakhogy pél­dául az elsavasodott talajok kémiai regenerálásához az évek folyamán szükség lehet bizonyos mennyiségű mészre. A mésztrágya beszerzésére most van lehetőség, amikor a cukorgyárak dolgoznak. Ezt a lehetőséget használják ki a Gödöllői Tangazdaságban is, amikor mintegy ezerhétszáz hektáron végeznek mésztrá- gyázást. Az iszapot a hatvani és a selypi cukorgyárakból szerzik be.“ Eddig már hétszáz hektárra ki is juttatták az anyagot, míg az újabb mész- jszap szállítmányokat a táblá­kon depózzák, s majd akkor szórják ki — erre a tél egy része is alkalmas —, amikor vége a nagy őszi kampánynak. A legnagyobb területeket a kartali és a nagygombosi ha­tárban kezelik mésziszappal. Kétségtelen, hogy nem kis munka' mindez, hiszen hektá­ronként több tonna mészisza- pot szórnak ki. Viszont a ta­lajok meszezése halaszthatat­lan, elodázhatatlan tennivaló. Vele nemcsak egy év termé­sét alapozzák meg. Galgavidéke Áfész Színházi bérlel A túrái Galgavidéke Áfész rendszeresen gondoskodik dolgozóinak kulturális prog­ramjáról, segíti a szocialista brigádok vállalásainak teljesí­tését. A gödöllői városi-járási művelődési központ most meg­hirdetett Pódium-sorozatára harmincöt dolgozójuk részére vásároltak színházi bérletet. A bérleteket a legeredményesebb gazdasági munkát végző és a közművelődési tevékenység­ben is élenjáró szocialista bri­gádtagoknak adták át. Műszergyár Aerobic Az ikladi Ipari Műszergyár hölgyei körében is terjed az aerobic-láz. Minden kedden 14 óra 40 perckor találkoznak az IMI KISZ-klubjában, hogy a gyár budapesti képviseletén dolgozó munkatársuk vezetésé­vel hozzákezdjenek a frissítő gyakorlatokhoz. Olaszok hihetetlen kaland­jai Leningrádban. Egy vég­rendelet fültanúi... Hatan a kincs nyomában ... Színes, szovjet—olasz filmvígjáték. Csak 4 órakor! Pokoli torony. Kétrészes, színes, amerikai katasztrófa­film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Csak 6 órakor! ikladiaknak, pécelieknek Kastély a történelemben Egyik legizgalmasabb olvas­mányommá lépett elő a Rá­dió- és Televízióújság. Pénte­ken reggel kiveszem a levél- szekrényből, s mielőtt az au­tóbuszra indulnék, hogy a munkahelyemre menjek, gyorsan átlapozom, s kuta­tom, mit ígér nekünk, gödöl- lőieknek és a környező köz­ségbelieknek az elkövetkezen­dő hét műsora. Állítom, rop­pant izgalmas játék és tájéko­zódásnak sem utolsó. Az ok­tóber 17-től 23-ig tartó héttel már úgy voltam, hogy ebben az időszakban nem hangzik el gödöllői közvetítés, ám az utolsó napon, október 23-án két csemegét is kínált a mű­sorfüzet. Vasárnap 14 órakor a Pető­fi adón jelentkezik a Ha még nem tudná című tudományos mozaik, melynek egyik riport­jában Ráday Gedeon péceli könyvtárát mutatják be. Gon­dolom, nemcsak a péceliek kapcsolják be a rádiót, hanem a környező községek lakói is. Különösen érdekelheti az adás az ikladiakat, hiszen éppen Ikladon a legnevezetesebb nagybirtokos dinasztia a Rá­day grófoké volt, egészen 1848-ig, A rádió másik gödöllői vo­natkozású műsora a budapes­ti művészeti hetek adássoro­zatában Gödöllői romantika címmel hangzik el, s ezt az alcímet viseli: Történelmi tab­ló az egykori Grassalkovich kastélyról és lakóiról. A do­kumentumműsor első részét vasárnap ugyancsak a Petőfi rádióban hallhatjuk 17.33 órai kezdettel. Az egyórás műsor második részét következő va­sárnap 17.31 órakor közvetí­tik ugyanezen a hullámhosz- szon. Legyen szabad felhívni a figyelmet a Petőfi rádió októ­ber 20-án 12.35 órakor A nép­művészet mestereinek felvéte­leiből című adására, amikor a citerájával a Galga mentének oly sok elismerést, sikert szer­zett Szaszkó Józsefnek, a nép­művészet mesterének citera- muzsikáját hallhatjuk. F. M. Vakolás, színezés Aszód egyik magaslatán áll a barokk stílusú, evangé­likus műemlék templom. Az egyhajós, homlokzati tornyos épület gótikus szentélyrészét a középkorban négy külső tám- pillérrel erősítették meg. 1722- ben építették hozzá a közép­kori szentélynél szélesebb Ha­jót. A műemlék templom si­sakját néhány éve festették újra. Most a torony és az egész épület vakolását végzik a kőművesek. A falak sárga színezést kapnak, a’ különö­sen szép részeket fehér fes­téssel emelik ki. Űj lemez­borítást készítettek a sekres­tye tetejére. Járási fabdtarúgó-bcjaiokság Fölényesen győzött a GEAC A járási labdarúgó-bajnok­ság szövetségi napját jó han­gulat jellemezte. Az elmúlt fordulóban sok váratlan ered­mény született, Erdőkertes Domonytól, Isaszeg pedig Gal- gahéviztől szenvedett hazai vereséget. A forduló érdekessége a két gödöllői gárda egymás elleni játéka volt. Először találkoz­tak bajnoki mérkőzésen a csa­patok. Nagyon jó talajú pálya és verőfényes napsütés fogadta őket. A mérkőzés játékveze­tője, a deres hajú B. Tóth Jó­zsef egyedül vonult fel fa hu­szonkét játékossal, lengető­társai nem érkeztek meg. (A szövetségi napon derült ki, hogy hétfőn vették kézhez küldési okmányukat.) GEAC—GSC 8-0 (3-0) Vezette: B. Tóth. Az első húsz percben akár kétgólos vezetéshez is jutha­tott volna a GSC, de csatárai a legjobb helyzeteket is elhi­bázták. Utána megkezdődött a gólszüret. A 35. percben bün­tetőből született a harmadik találat. A sportszerű küzde­lemben a második félidőben tovább nőtt az egyetemisták fölénye. Erdőkertes—Domony 1-2 (0-2) Vezette: Tóth J. (Sallai). A jó formában levő domo- nyiak lényegében az első ne­gyedórában eldöntötték a ta­lálkozó sorsát. A kertesiek gyengén és rosszul játszottak. Isaszeg—Gaigahéviz 0-1 (0-1) Vezette: Maszlag (Merekel, Máthé). A Gaigahéviz szerencsésen jutott a két ponthoz. Az Isa­szeg rossz napot fogott ki. Kerepestarcsa—Valkó 6-0 (3-0) Vezette: Németh (Sári P.). Bár a kerepestarcsaiak négy tartalékkal álltak ki, így is fö­lényesen nyertek. Kántor mes­terhármast ért el. Mogyoród—Hévizgyörk 2-1 (1-0) Vezette: Palotai (Geese F.). Megérdemelt hazai győze­lem, remek játékvezetés, né­hány sportszerűtlen mogyoró­Egy szem se menjen kúrba Hajdani és mostani böngészők Ismerősömet kerestem az elmúlt hét egyik délutánján. Zárt kaput találtam. Erősza­kos csengetésemre sem nyi­tottak ajtót. A szomszédban sem tudtam bemenni. Az út túloldalán lakó szembe-szom- széd hajolt ki házának abla­kán, s tájékoztatott. — A tan­gazdaság paradicsomföldje felszabadult, ott vannak bön­gészni. Kész az üzlet Vasárnap reggel hét “órákor nyugdíjasokkal indultam or­szágjáró kirándulásra, s amíg gyülekeztünk, láttuk, egyik autó szinte a másikba ér, hosz- szú sort alkotva húznak vé­gig a főúton. Réti István klub­vezető világosított fel, hová tart a folyamatos autóoszlop.. — Felszabadult a csányi álla­mi gazdaság almáskertje. Men­nek szedni az almát, mert jó dolog“ ez a Szedd és vidd moz­galom. Ügy tudom, négy forint a szedett alma kilója. Még szeptember elején hal­lottam. hogy a hatvani határ­ban a dinnyések is felszabadí­tották földjeiket, s olyan nép- vándorlást kezdett három- négy falu lakossága, mintha búcsúba igyekeztek volna. 'Megrakott autókkal, utánfu­tókkal hozták a savanyítani való öklömnyi dinnyéket. — Tudod, mit ér majd a savanyú dinnye a karácsonyi piacon? — kérdezte művezető ismerő­söm. — Csak hordó kell hoz­zá, egy kis sós-ecetes lé, meg persze szorgalom, s kész az üzlet — mondta nevetve. Mondják, hamarosan felsza­badul a termelőszövetkezet sárgarépa- es zöldségterülete. Sokan várnak a pillanatra, hiszen ekével szántották ki a termést, és csak úgy nagyjá­ból kapkodták össze. Pedig micsoda ára van már most, az ősz elején a levesbe való zöldségnek! Egy élményem még ide kí­vánkozik. Autóval mentem a minap Vácra. Rád község ha­tárában hatalmas kukorica- tábla terül el, de a törés már megtörtént Ez a föld is fel­szabadult! Tucatnyi személy­autó parkolt a dűlőúton. Tu­lajdonosaik zsákszámra szed­ték össze az elhagyott, elhul- lajtott tengericsöveket. Biz­tosan megtérült fáradozásuk díja, megtérült a benzin ára, így szabad idejük is haszno­san telt el. a valamikor bengészésnek, ma pótaratásnak vagy pótszüret­nek nevezett tevékenységnek, — Ha nem szedjük le mi, kár­ba vész. Ha kint marad a ha­tárban kinek lesz abból hasz­na? — védte kérdéseivel iga­zás, aki bengészett már, s hogy szavainak súlya legyen, az öt­venes évek történeteiből idé­zett. száz méterekre adtak hírül, ha már dércsípte fürtöt talált. Tudom azt is, hogy aratás után a falu legszegényebbjei átgereblyézték a gabonatarló­kat, és gyűjtötték a kalászt, hogy az életet jelentő szemek­hez jussanak. Olyat is láttam, hogy a letört kukorica behor- dásakor szegényasszonyok sze­degették félve, szégyenkezve a kocsiderékból lehulló egy-egy cső tengerit. Saját raktárba Dér csípte fürt Védő kérdések Baráti társaságban elbeszél­tem mindazt, amit leírtam. Mindenkinek volt hasonló tör­ténete, s olyan is akadt közöt­tünk, aki maga is volt részese — Az akkor erőszakkal ösz- szehozott tszcs-ben kevés volt a munkaerő és még a gépek sem nyújtottak segítséget. A réten kaszálatlan maradt a fű. Bűnösnek bélyegzett, kétlaki tevékenységet folytató, forda­szolgálatba járó vasutasok ka­szálót kértek az elnöktől. Nem adott, — Ott rohadjon inkább lábon, mint a kulák tehene te­jeljen tőle. — Így is történt. Ott feketedett, ott pusztult s takarmány. De nem lehetne kérdeztem, úgy szervezni a nagyüzemben a betakarítást, hogy csak való­ban bengészni lehessen a ha­tárban? Gyermekkoromban szüret után a szőlősgazdák is felszabadították a szőlőhegyet. Elbocsátották a szőlőcsőszt, s mi bandába verődve jártuk a dűlőket. Átbengésztük a tőké­ket. Hangos üdvrivalgásunk — Szörnyű világ volt! Kár emlegetni! — hessegetik el a terített asztal mellett ülők a gyerekkori emléket — Mert — mint Tóth János mondja — a mai bengészés egészen más, s aki erre a munkára vállal­kozik, az két ok miatt indul autójával a felszabadított ha­tárrészbe. Megy, mert űzi, hajtja a szerzés kényszere, s a munkát kívánó pótbetakarítás bére busásan megtérül a pia­con. De megy azért is, mert valami belső kényszer paran­csolja, hogy a megtermett ja­vakat ne hagyja elpusztulni, ne engedje kárba veszni. Akik beszélgetünk, vala­mennyien tudjuk, hogy a ben­gészés nem a mindennapi ke­nyérért vállalt hajladozás. Sokkal inkább a többletjöve­delemért indulnak a pihenés óráiban a gépkocsik a határ­ba. Csak egyet nem tudunk A föld tulajdonosának nem érné meg, hogy a megtermett javakat a saját raktárába, magtárába gyűjtse? Fercsik Mihály di néző — ez a találkozó rö­vid jellemzése. Túra—Zsámbok 6-2 (2-0) Vezette: Uzsák (Urbán, Bo­dor). A szomszédvárak találkozó­ján ezúttal egy percig sem volt kétséges az eredmény. Ifjúságiak: Erdőkertes—Do­mony 1-4, Isaszeg—Gaigahéviz 6-1, Kerepestarcsa—Valkó 4-1, Mogyoród—Hévizgyörk 0-3, Túra—Zsámbok 10-0. Serdülők: Dány—Gödöllő 2-1, Erdőkertes—Kerepestarcsa 0-4, Iklad—Aszód 10-1, Vac- szentlászló—Bag 3-0, Pécel— Kartal 1-3, Veresegyház—Isa­szeg 0-4. A kilencedik forduló mér­kőzései közül szombaton vív­ják a Domony—Zsámbok ta­lálkozót. Az ifimérkőzést 12, a felnőttet 14 órakor kezdik. A játékvezető-küldés titkos. A vasárnapi program — 11.30, illetve 13.30 óra a kezdési idő­pont —: Hévizgyörk—Túra (Sallai, B. Tóth), GSC—Mo­gyoród (Tóth J., Németh), Valkó—GEAC (Urbán, Uzsák, Sári P.), Gaigahéviz—Kere­pestarcsa (Palotai, Gecse F„ Bodor), Erdőkertes—Isaszeg (Merkel, Máthé). A serdülőcsapatok közül szombaton 10 órakor mérkőzik Dányon az Iklad. Vasárnap 9 órakor a következő találkozók kezdődnek: GSC—Kereriestar- csa, Isaszeg—Erdőkertes, Aszód—Pécel, Bag—Veresegy­ház, Kartal—Vácszentlászló. A bajnokság állása: X. GEAC 2. Kerepestarcsa 3. Erdőkertes 4. Domony 5. Gaigahéviz 6. Mogyoród 7. Isaszeg 8. Hévizgyörk 9. Túra 10. Zsámbok 11. GSC 12. Valkó 6 7 7 7 7 7 7 6 7 2 — 7—2 7 1 — 7—1 1-21-3 11 1 1 21- 6 11 1 17- 5 11 1 14- 4 11 2 8-10 8 2 10-14 2 9-10 2 14- 8 5 13-14 5 5-19 6 9-27 6 3-24 Csiba József Ál nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Boda Gábor szobrászművész életműkiállítása. Tésa Tésa Tésa 182 lakos, fotókiállítás, megtekinthető 10—20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Ladislav Hodny könyvmű­vész (Csehszlovákia) kiállítá­sa, megtekinthető 14—18 óráig. Iklad, Ipari Műszergyár: Szocialista brigádklub. A klub vendége: Kecskés Jó­zsef, a gödöllői művelődési központ igazgatója. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) EIÜKmiSeOIO otthonok Gyámolít és pártfogol a hatóság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom