Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-20 / 248. szám
ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM 1983. OKTOBER 20., CSÜTÖRTÖK Csuk összefogva sikerülhet Munka otthon és a határban Minden kultúrnövényt megviselt az aszály Megállásra késztet az az egyedi tervezésű, kétszintes ház, amely Üllőn, a Petőfi és Homok utca sarkán épül. A szűk portán zömök, markos fiatalember maltert kever, felesége tpglát hord. A család példamutató harmóniája szép házat teremt — köszöntőm a malteros ruhást. Melléj út — Szinte erőn felül kell ösz- szefogni a családnak — hallom a választ —, ha látható eredményt akar elérni. Különben Csorba István vagyok, s ez a dolgos duó nemsokára -trióvá bővül, a kislányom most éppen tanul, másodikos gimnazista. Mihelyt végez a napi penzummal, azonnal betársul. — Egyébként a Ferihegy Tsz munkaügyi csoportjának vezetője Vagyok. Az „ősök” még használt ládákat szegeztek a fővárosban, a Dob utca egyik dohos pincehelyiségében. Nehéz volt az út, amit nem illatos rózsabokrok szegélyeztek, a fényes irodai íróasztalig. Ma sem a tűző nap kelteget, a hajnali derengés nyújt némi világosságot az öltözéshez és az elmúlt nyarakon mindig a nap égető tüze perzselt No nem a Balatonon, esetleg a Dunakanyarban, hanem a hosszú berki dűlőn, a Juhállá- son, vagy az ecseri határrészen. — Bár eredményesen gyomirtózták a területet, mi mégis négyszer kapáltuk. Nem is annyira a gyom, a burjánzó gaz miatt, inkább csak porha- nyítottuk a napszítta talajt. Másfél hold sárgarépa művelését vállaltuk, ugyanis a közös gazdaság a termést az utolsó kilóig átveszi, a szerződésben biztosított áron. Ez is öröm — Aztán, hogy a piaci árusítóhelyek se álljanak üresen, külön erre a célra 400 négyszögöl petrezselyemgyökeret éis ugyanannyi sárgarépát vetettem és a dolgos kezű anyósom háztáji területének minden ölén pasztinák sínylette a nyári szárazságot. A konzervgyárak keresett tuskóvas- tag gyökérnövónye most cin- gárvékonykára sikeredett, mint ahogy minden kultúrnövényt megviselt az aszály. Művelni, gondozni persze ugyanúgy kellett, mint rekordtermés esetén ... — Anyósom sajnos beteg, nem tud segíteni, így a betakarítás teljes egészében a családi hármasra marad. Persze emellett a munkaköri kötelesség, az iskola sem hanyagolható el. — A2t kérdezi miért vállalok ennyit? Itt az eredmény — mutat a szép ház felé. — Igaz, még nincs pimpallós kényelem, de már benne lakhatunk. Ez is öröm és újabb munkára késztet Még néhány nyár — Ahhoz azonban, hogy befejezzük ahogy megterveztük, megálmodtuk, hogy a családot összefogó, -tartó kényelmes otthont teremtsünk — néhány nyara rámegy még a családnak ... Kiss Sándor Fontossági sorrendben Építések, korszerűsítések Az ecseri Rákosmezeje Tsz- ben, amikor megalakult az építőüzem, elsőrendű feladata volt, hogy a szövetkezeten belül a kisebb beruházásokat elvégezze. Ez azonban csak rövid ideig volt így, ugyanis hosszú évek óta már külső megrendelőnek is dolgoznak a részlegbeliek. Természetesen a legfontosabb jelenleg is a házi kivitelezés. A gépjárműjavító üzemnek ipari anyagtárolót építettek, az év első felében pedig egy 68x18 méter alapterületű gabonatárolót. A Határhalom úti üzemben korszerűsítették a fűtést, ugyanott bővítették a raktárt. Az állattenyésztési főágazatTalán megoldódik a gond Csodák mégis vannak? A monori kékfestöüzem — írtuk szeptember 15-i számunkban —, ha csak csoda nem történik, megszűnik létezni. Olvasónk panaszos levelének nyomában járva tudtuk meg Hajdú Jánostól, a Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet elnökétől, a kékfestéshez a környéken egyetlenként értő mester cserbenhagyta őket, hosszú betegállomány után kilépni készül a szövetkezettől, maga után hagyva a teljesítetlen feladatokat: a lakosságtól vállalt munkát, s a 3 milliós megrendelést, melyet a Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalattal kötött szerződés rögzít. A remény Hajdú János elmondta, azt is, hogy nyakába vette az országot, de nem akadt egyetlen még működő kékfestő műhelyre sem, mely átvállalta volna gondjuk megoldását írásunkban adtunk hangot kérésének: megköszönnék, ha az egyéni megrendelők visszavennék tőlük a műhelyben festésre hagyott anyagaikat. Borús volt a beszélgetés, nem véletlenül emlegettük befejezésül a csodát, amely talán segíthet. A szövetkezetiek — érthetően — azért rermény- kedtek ebben a csodában, hogy ne érje őket súlyos veszteség, sokan azonban sajnálták volna veszni látni a patinás, már- már kuriózumszámba menő öreg festődét. S ekkor jött egy levél, Ti- szakécskéről. Kovács Gabriella, a népművészet ifjú mestere írta. A címzett: a Járási Szolgáltató Szövetkezet elnöke. Komoly szándék — Olvastam a cikket a szövetkezet kékfestő nélkül maradt részlegének sorsáról — írja a várt csoda nagyon is földi képviselője. — Pár nappal később próbáltam személyesen is megkeresni önt, de találkozásunkra nem került sor, az ön távolléte miatt. Később megkértem egy gyömrői ismerősömet, akivel megállapodtak egy tiszakécskei látogatás időpontjában, de erre sem került sor, előttem ismeretlen okok miatt. Most írásban ismétlem meg segítő szándékomat, és a részletek személyes megbeszélése ügyében kérem előzetes értesítésüket. Erről az október 11-én keltezett levélről mi onnan tudunk, hogy Kovács Gabriella kékfestő lapunknak is elküldte, jelezve: segítő szándéka komoly. ban ők építették ki a tűz-víz- hálózatot. Nemcsak építéssel, hanem karbantartással is foglalkoznak. A szövetkezet területén csaknem száz épület rendszeres karbantartása, felújítása tartozik feladataik közé. Felmérték a helyzetet, s fontossági sorrendben láttak munkához. A takarító ágazatnak raktárt és irodát alakítottak ki. Egyik üzemükben, az asztalos szakipari részlegben rendszeresen készítenek különböző ládákat, áruszállítási göngyölegeket külső megrendelőknek. Ezenkívül ott készülnek még a raklapok, valamint a vetítőernyők és a hűtőpultok farészei. Részt vett az építőüzem a Rákosmenti Áfész ABC-üzleté- nek felújításában is, ott lakatosok, asztalosok, villanyszerelők, kőművesek dolgoztak több héten keresztül. Kerepes- tárcsán az Elektromos Művek egyik kirendeltségét bővítik és korszerűsítik. Szülők az iskoláért Ä mulatságnak is lehet haszna Messziről látszott a koraesti sötétségben, hogy nem egészen mindennapi dolog történik a gyömrői 2-es számú (falusi) általános iskolában. Az egyik épületszárny valamennyi ablakából erős lámpafény áradt a szabadba, a függönyökre gyorsan pörgő, forgó, nyüzsgő árnyak vetítettek sajátos élőképet. Az utcára kihallatszott a zene, vidám kacagás, éneklés és egyáltalán a forró, eleven élet ezernyi nesze, jele fogadta az arra járókat. Nem lehetett megállni kíváncsiság nélkül, mi is történik odabenn, ahonnan nappal legfeljebb torna, vagy énekórán szűrődik ki valami... Belépve az iskola belső folyosójára, azonnal szembetűnt az iskolai padok hiánya, s a gyerekek helyett a felnőttek jelenléte. Az egyik osztályteremben zenéltek, táncoltak, a másikban csendesen kortyolgatva beszélgettek, a harmadikban jó étvággyal falatozókat találtunk. Hogy hová is csöppentünk, hamar megtudtuk a legilletékesebbtől, Mihalik Bélánétól, a szülői munkaközösség elnökétől, aki az est fő szervezőjeként, s házigazdaként sürgött-forgott a vendégek körül. Jutott azért egy kis ideje tájékoztatásunkra is. — Ahol most vagyunk, a szülők bálja. Szüreti bált szerettünk volna tartani, de különböző akadályok miatt elhúzódott a megvalósítás. A lényeg az, hogy a szülők bálja már hagyomány az iskolában. Hetedik éve vagyok a szülői munkaközösség elnöke, így elmondhatom, a korábbi három bál is igazi farsangi hangulatban zajlott le, mert általában ezeket akkor szoktuk megtartani — kezdte Mihalik Béláné, s közben behúzódtunk egy negydik tanterembe, ami éppen ruhatárnak volt kinevezve, s oda kevésbé hallatszott be a vigasság. — Azelőtt inkább magnózenét hallgattunk, de ma már van egy összeszokott társaság apukákból, s öli szolgáltatják az élő zenét. Most éppen a Bálint Sándor, a Rozso- tiyics Ernő és az együttes vezetője Hunka László zenél, valamint Kavalecz Dániel nagyon szerény tiszteletdíjért, mert nincs dobosunk, s a klarinétos is új ember a társaságban egy megbetegedett apuka helyett. Már jól ösz- szeszokott a zenekar. Gondolható, hogy mindez mennyi utánajárást igényel? Ma reggel fél hét óta úton voltam gépkocsival beszerezni a megrendelt kenyeret, üdítőt, sört, virslit, süteményt, s egyebeket — sorolta Mihalik Az lenne a jó S ezt a már alig remélt lehetőséget megragadva a szövetkezet vezetői — mint megtudtuk — szóban azóta már meg is állapodtak a tiszakécskei kékfestővel a részletekben. A vállalt megrendelések sorsa tehát rendeződni látszik. Ha a csoda végül kiterjedne a monori üzem további működtetésére is — az lenne az igazi .. K. Zs. Jegyzet Felelőtlen rontópálok A posta egyik legfonto- sabb szolgáltatása a lakosság részére felállított utcai nyilvános telefonok üzemeltetése. Nemcsak azért, mert azokat igénybe lehet venni a nap minden órájában, hanem azért elsősorban, mert sokszor életet lehet velük menteni. Nemegyszer azon keresztül hívják a körzeti orvost, a mentőket egyaránt. Ám e fontos funkciója ellenére rendszeresen rongálják az utcai távbeszélőket. Panaszkodik a gyömrői postahivatal vezetője, Korb Istvánná is — tegyük hozzá mindjárt, jogosan. A tizenkétezer lélekszámú településen három távbeszélő készülék van elhelyezve a község különböző pontjain. Elsősorban azért, hogy veszélyhelyzetben használják, s óvják. Ennek ellenére, az idén már többször előfordult hogy ismeretlen tettesek ellopták a készülékeket, elvágták a zsinórokat. Olyan is megtörtént, hogy „csak” a kagylót vágták le a készülékről ,.. A posta egyik legráfize- tésesebb szolgáltatása e készülék üzemben tartása, pótlása, karbantartása. Azok a felelőtlen egyének, akik megrongálják, használhatatlanná teszik ezeket a készülékeket, azonban mit sem törődnek ezzel, ök háborítatlanul cselekednek, de vajon mit szólnának, ha rajtuk, vagy családtagjaikon kellene segíteni a telefonkészülékek gyors segítségével. Talán még be is perelnék a postát, ha éppen akkor rossz lenne a fránya készülék, amikor használni akarnák. Természetesen, nem pusztán gyömrői jelenségről van szó. A járás többi településéről is elég gyakran kaptunk hírt az utóbbi időben a nyilvános telefon- készülékek rongálásáról. J ó lenne, ha minél előbb megszűnne ez a „tevékenység”, s a telefonkészülékek sohasem maradnának némák seholsem. Közös érdekről, a lakosság széles rétegéről, emberek életéről van szó! G. J. Béláné, akaratlanul is fölvetve egy érdekes kérdést. :::::: :::::: — Az ilyen jellegű rendezvényeken egy kis felárral szokták kínálni a falatozni, kortyolgatni valót. A hasznot önök mire fordítják? — Az iskola támogatására. Értem ezalatt azt, hogy nem egy tantermet pvc-padlóz- tunk. Tanács: költségvetésből menne az ilyesmi, mi azonban ebbe besegítettünk, mint a karbantartó jellegű munkák esetében is. De általában táborozó gyerekeket, úttörőcsapatot segítünk a pénzből: hangfalat, erősítőt vásároltunk, s más berendezéseket. Minden évzáró alkalmával 2 —2 ezer forint értékben vásárolunk könyvet, hogy azokkal jutalmazzuk a jó tanuló diákokat. — Milyen a részvételi 'rány ezeken a bálokon, vagy általában a szülői munkaközösség szervezte programokon? — Hát, eléggé nagy a pasz- szivitás, mert kevesebb, mint egyharmadra lehet számítani, olyan 80—100 szülőre. Most is vagy százan vannak itt a bálon. Rájuk viszont nemcsak a szórakozásban, kikapcsolódásban, a különböző társadalmi munkákban is lehet számítani. Az ilyen rendezvényeket pedig nagyon igénylik, s mint a példa is mutatja, jól érzik magukat — intett a hangok felé- Mihalik Béláné, s egy kissé ünnep- rontónak ható, de nem annak szánt esetről is beszámolt; Ugyanis elővételben szokták árusítani a jegyeket, hogy (gy pontosabban felmérhessék a büfé számára az igényeket, s helyet is biztosíthassanak a vendégeknek. Sok szülő azonban visszaküldte a húszforintos jegyeket gyermekükkel. Nyilván soknak találták az összeget, holott más községekben, más iskolákban már 40—50 forintoknál tartanak. Aztán, hogy az ünneprontásnak a látszatát is elkerüljük, pozitív dolgokról is beszélgettünk, mint a szülői munkaközösség társadalmi munkáiról: az elmúlt egy-két évben befejezték az iskolaudvar teljes betonozását, a kerítést megépítették. Már szinte törzsgárdai jelleggel szívesen mennek szülők az úttörőtáborba nyaranta főzőmamának, dolgozni, s együtt örülni a csemetékkel... Aszódi László Antal Kanadába repül a meggy Jclcntős exportot bonyolít le a gombai Fáy András Tsz édesipari csomagolóüzeme. A közelmúltban — kanadai megrendelésre — 45 mázsa konyakos meggyet csomagoltak, amely repülőn jutott el az észak-amerikai országba. Képünkön: Safra- nyik Istvánné, Liska Pálné és Pataki Jenöné a díszdobozokba csomagolják a finom édességet. Ilancsovszki János felvétele Kézilabda Nem várt súlyos vereség Megyei férfi I. osztály: Pi- lisvörösvár—Gyömrő 28-21 (13-13), Pilisvörösvár, • vezette: Vidra I. — Vidra II. Már a bemelegítésnél látszott, hogy baj lesz. Bágyadt, fáradt csapat benyomását keltették a gyömrői játékosok. Aztán az események rácáfolni látszottak az első félidőben. Viszonylag magabiztosan védekezve, jól, türelmesen támadva tartották magukat azzal az eséllyel, hogy akár még győzhetnek is. A türelem 48 percig tartott, amikor még mindig döntetlenre állt a találkozó. Ezt követően azonban szinte egyszerre omlott össze a vendégcsapat. Amíg védekezésben egyre- másra hibáztak, a támadásoknál, kidolgozatlanul lövöldözték el a labdákat, s ahogy az lenni szokott, semmi nem jött be. Ebben az időszakban nem volt vezéregyénisége a csapatnak, aki türelemre intette volna társait, s a fegyelmezetlenség nem vezethetett máshoz, mint vereséghez. A Gyömrő ezzel elvesztette annak lehetőségét, hogy megszerezze 'a negyedik helyet. amihez győzelem kellett volna. Igazán jól csak Szabó Imre játszott, s Szél Szilárd teljesítménye volt elfogadható. A többiek? Voltak már sokkal jobbak! Góldobók: Szabó Imre (7), Szél Sz. (6), Novák I. (4), Nagy J. (2), Veres G. (1). Vasárnap délelőtt 10 órakor a Tököl csapata látogat Gyöm- rőre. Nem marad más hátra, mint visszavágni a tavaszi egy- gólos vereségért, s szépen búcsúzni az 1982-es bajnokságtól amelyben nem sikerült előbbre lépni a tavalyihoz képest. G. L. A nap kulturális programja Gyomron, 17 órától: aerobic- tanfolyam, az úttörőházban 9-től 10.30-ig és 14-től 15.30-ig: a színjátszó; 16-tól 18-ig: a báb szakkör foglalkozása. Monoron, 9-től 17-ig: bútorkiállítás és -vásár, 9-től: szűrhímző tanfolyam, 16-tól: kismotorvezetői; 17-től: szabásvarrás tanfolyam és a citeraze- nekar próbája. Pilisen, 15.30-tól: a Csepp II Irodalmi színpad próbája, 19- től: a sakk szakkör Összejőve tele. A moziban, 17 30-tól és 19.30-tól: A banda fogságában Vccsésen, 17-től: szabás-varrás; 18-tól: német nyelvtanfolyam, 19-től: ifjúsági klubfog lalkozás. Műszaki napok '33 Előadás A korszerű építési módokról tartanak előadást a műszaki napok keretében ma 14 30 órakor Monoron, a 203 számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézetben. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
